Kanada

Tárgy: Kanada Szer. Dec. 22, 2010 6:06 pm

First topic message reminder :

Az ami ^^

Tárgy: Re: Kanada Hétf. Aug. 29, 2011 3:32 pm

*Tehát elindultak, az út közben macskát simogatja, hogy nyugodjon meg. igen, nem nagyon szereti a sötét, és furcsa helyeket, bár ő még így is tisztán lát.. A leomlásra nem reagál, elég instabilnak tűnik ez a bánya, na de sokakl inkább koncentrál arra, hogy valami fejbe találja. Közben próbál valmit látni, bár kevés az esélye, mert tényleg nincs nagy fény..* - Lumos! *suttogja, és ha minden igaz kicsi fénycsóva jön ki a pálcájából. Balra irányítja, valami azt súgja ott lát majd valamit, bár ezek a gondolatok, nem mindig válnak be..* - Nincs semmi? *ő nem lát sok mindent a sötét falon kívül.. A rengésekre összerezzen, és hevesen dobog a szíve.* - Mi ez??*vonyítja, persze halkan, mielőtt még újabb kőzuháré esne rájuk.*

//Lumos

Egy világító kis fénygömb jelenik meg a pálcánk végén. A bevilágított terület viszonylag kicsi, csak a használó körül kb. 2 méter sugarú kör.
//

Tárgy: Re: Kanada Hétf. Aug. 29, 2011 3:32 pm

*Gyalog indult el a többiekkel, már aki gyalog jön. Egyre beljebb, s már csak Mira azt tapasztalja, hogy már a lámpák nem érnek sokat. Majd megrázkódik a föld, mire Mira megijedt, volt is rá oka, hiszen leomlott az egyik rész. Hangokat is hall. Majd tanácstalanul a többiek felé néz.*

//Bocs, csak siettem. Net szakadás volt. :S//

Tárgy: Re: Kanada Hétf. Aug. 29, 2011 3:29 pm

[Alvery]

*Szépen haladnak a csillében. Ennek következtében ugye nem volt gond az egyensúlyával, hiszen eleve nem állt a talajon, meg volt is miben kapaszkodnia, hiszen kéznél van a csille oldala. A rengés és sziklaomlás, elsuhanó árnyak nem lepik meg. A lámpás nem elég az már pech, hiszen egyébként nekromantaként nem igazán tud érdemben fényerőt létrehozni. Majd esetleg valaki más. Mindenesetre hátrakapja a fejét az omlás hallatán, és Alverynek oda szól.* -Egy biztos, nem élőholtak...egyéb kellemessel lesz dolgunk. *Végülis ez is valami, ki lehet zárni a zombikat, vámpírokat és egyéb lényeket. Bár vámpír akard egy itt, de őt nem érzékeli, hiszen védi az a bizonyos gyűrű. Mindenesetre egyelőre marad a csillében, de igyekszik lehetőség szerint még jobban figyelni. Mindenesetre megmorzsolgatja picit a jós karkötőt és elszór egy adag földet, hiszen végülis egy bánya is épületnek minősülhet, hiszen nem természetesen képződmény.* -Naturis Divina! *Aztán amikor Alvery elindul, ő is kipattan a csilléből. Mégsem hagyja egyedül a nekromanta lányt. Rámarkol az amúgy is tiszteletet sugárzó nekromanta botra, majd Alvery után indul. Nem mellesleg remek kis csontvértje is a mellkasán feszül.*

//Jóslás a természetből - Jósmágia elsődleges:
Szükség van hozzá arra, hogy vagy a természetben tartózkodjunk, vagy legyen nálunk egy fiolányi föld. A mágia segítésével a jós képes a környezeti tényezők alapján pontosan meghatározni egy épület múltját, kik laktak ott előzőleg, kik építették, milyen főbb események játszódtak le benne, pl. eltűnések, halálesetek, eskövők stb. A tudást, mint a szivacs fogja az agya magába fogadni, és a következő pillanatban tudni fogja, mintha addig is tisztában lett volna vele.//

Vendég

*Megpördül a sarkán, amint meghallja, hogy beomlott a barlang, így a földmozgásnak köszönhetően kis híján hanyatt vágódik, de ez nem történik meg, Myro visszabillenti az egyensúlyába. Na úgy tűnik, nem volt valami biztonságos a hely... De akkor mért hozták őket ide?! Ez életveszélyes! ~Nem akarlak elkeseríteni, de valószínűleg ez így volt tervezve. - Már mégis miért lett volna? Ez nem egy tanulmányi kirándulás? - Olyan naiv vagy, Gabriel, hogy az valami hihetetlen...~ *Na erre már a fiú sem tud mit mondani, akarom mondani, gondolni. Ehelyett előveszi a pálcáját, és elvégez egy általában hasznosnak bizonyuló varázslatot...* - Salvo auct! *A felderítést. Hátha történt itt valami, amiről jó, ha tudnak...*

//Aurormágia II., elsődleges + auror.
Felderítés:
A varázslat lényege, hogy egy adott zárt térben utólag felfedjük a történteket. A varázslat képekben megmutatja, hogy az adott helyen mi zajlott, kiemelve a főbb történéseket.
A varázslat hatására fejünkben képek villannak fel, amelyek alapján kikémlelhetjük a múltat.
A varázslat visszamenőleg fél óra eseményeit tárja fel. A varázslat azonban befolyásolható!
Évfolyamonként + 10 perc////

Vendég

*Sétál a síneken igen a lány persze figyel minden felé a lámpák tényleg nem segítenek sokat. A pálcáját fogja és természetesen egy kis fénynyalábot csinál, hogy az is jó legyen. Az árnyakra a hideg kirázza bizony ám, de nem ijed meg a zörejre is fel figyel.* - Ez mi ez..!?*Kérdezi a többiektől, persze reflex szerűen aztán hátra pillant akkor abba a percben omlott le egy kis szikla.* ~ Remek.. ennél mi lehet még rosszabb!?~*Teszi fel gondolataiban a kérdést, de próbál egyensúlyban maradni nem igazán van kedve megsérülni. A zörejre meg nem igazán figyel fel. Ha valami van vagy lenne előbukik akkor úgyis cselekedne.*

Tárgy: Re: Kanada Hétf. Aug. 29, 2011 3:27 pm

[Jack]

*Mikor a fiú bátorítja, láthatóan óvja, az összes segítséget elfogadja félszegen, az érintések is jól esnek neki. Mikor Jack talál valamit, akkor érdeklődve pillant oda, csak megvizsgálgatni, hogy milyen kőzet akadt a kezébe, hiszen ehhez legalább ért.* - Egy kevés fény kéne, még a végén elütünk valakit... *Eléggé hülye kijelentés, de azért begyújtja a lámpást és előtartja, hiszen mindenki a síneken indult, de valószínűleg azért ők az elsők és nincs előttük senki, akit elüthetnek. Aztán jön a rázkódás, Molly módszeresen lekuporodik, a daimon az ölébe simul, a lámpás mellette hever, majd lassan, amikor vége kidugja a fejét.*
- Akkor... Akkor most kéne másik kiutat találnunk? *Kérdez félhangosan és már a kezében is van az ametiszt iránytűje, ha már DRM tanárnak a szakkörén van...* - Merre van az út a másik kijárathoz?... Ha van. *Toldja hozzá elhúzva a száját, miközben azért koncentrál is. A szaggal öhm... Nem tud mit kezdeni.*

// DRM, elsődleges, Ametiszt iránytű: Értelemszerűen a kezünkbe vesszük az iránytűt, az adott személyre koncentrálunk, szükségünk van vagy a nevére, vagy a kinézetére hozzá, de nem feltétlenül kell ismernünk, vagy pedig a helyszínre koncentrálunk, majd kimondjuk az igét. Az iránytű mutatni fogja a helyes irányt. //

Tárgy: Re: Kanada Hétf. Aug. 29, 2011 3:26 pm

[Cecile]

*Mivel nem kell nagyon ügyesnek lenni ha valaki csilét akar vezetni, neki sem okoz fáradtságot néha lassítani, vagy irányt váltani. A hirtelen robajra gyorsan hátrakapja a fejét, és méltatlankodva dünnyög, hogy vajon hogyan engedhette meg a tanárt azt, hogy ilyen veszélyes helyre jőjjenek. Mivel ő nem érzékelt élőholtat, sőt meg sem fordult a fejében, sima bányaomlásra gondol, aztán meghallja a furcsa hangokat. Az árnyak nem riasztják, csak kiváncsivá teszik. Lefékez a csilével, és óvatosan kimászik.* Bújj elő, bárki is vagy.. *nyújtja el a hangját kislányosan, aztán Cecile-re pillog.* Na és most? *Kérdezi tőle, aztán elindul találomra az árnyékok felé. Talán butaság, de hát ő már csak ilyen.

Vendég

*Gabrielnek mosolyogva int vissza, majd Ari felé fordul.* - Áh, csak volt egy kis dolgom. *Mondja a lány, majd ugye elindul azon a szaron. Szépen be is omlik mögött az a vacak, mire a lány egy picit meginog, de nem esik el, szóval sétálgat tovább, mert az tök jó. Mivel mindjárt jönnek a Mumusok meg a szörnyek meg a mindenség, ezért a lány pálcája természetesen kéznél van. A hangokra meg a sötétségre nem reagál semmit, mert már megszokta, igen ha az ember huzamosabb jár ebbe az iskolába akkor a teljesen rémisztő dolgok tökre természetessé válnak neki.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A diákok elindulnak, jórészt a sínek mentén, sőt, majdnem, hogy mindenki arra, ki csillén, ki gyalog. Egyre beljebb és beljebb haladnak, távol a nagyobb barlangszerű valamitől, a lámpák pedig nem túl sokat érnek a sötétben… Viszont néhány diáknak feltűnhet ebben a minimális fényben is egy-egy elsuhanó árny, egy ki zörej… Aztán hirtelen, a semmiből megrázkódik a föld. Nem tart sokáig a dolog, viszont mögöttük leomlik a sziklás rész, úgy tűnik, nem volt eléggé stabil… Csak az sérülhet meg, aki nem tudta tartani az egyensúlyát, viszont a zajok és az árnyak egyre vészjóslóbban hatnak. Cecile pedig nem érez élőholtat.*

Vendég

*Gabriel is jelen volt az udvaron a szakkör kezdetekor, úgy döntött, megnézi, mi ez, hiszen még egy ilyesmin sem vett részt. Ideje lenne szocializálódni, vagy valami olyasmi. Egy fekete farmert visel, edzőcipőt, és fehér pólót, valami együttes logójával. Mást nem hoz, pálcája a zsebében, elég lesz az. A tanárnő szavait figyelmesen végighallgatja, majd a többiekkel együtt a bányába kerül. Ott körbenéz, hiszen még nem volt ideje megnézi, ismer-e valakit. Susannak mosolyogva int, majd a lámpását megfogva, mellette ücsörgő daimonjára pillantva vállat von, és elindul a járat egy sötét folyosója felé... Közben a falakat nézi, tapogatja, meg a földet is figyeli, szóval nem halad valami gyorsan. Próbál megjegyezni néhány érdekesebb követ vagy ilyesmit, hogy visszataláljon. Jó a memóriája az ilyesmihez.*

//Elnézést a késésért ^^"" //

Tárgy: Re: Kanada Hétf. Aug. 29, 2011 3:13 pm

[Alvery]

*Egyre többen gyülejeznek, majd a tanárnő is betoppan. Az öltözete eléggé lezser, de hát kinek mi tetszik. Irány hát a célállomás. Őt annyira a drágakövek nem kötik le, sőt sok köze nincs hozzájuk, maximum mert ad a külsőségekre, de egyébként sokkal inkább kedveli a rúnamágiát, ha már tárgymágiáról beszélünk. Nem véletlenül nekromanta. Sejti, hogy nem csak egyszerű bányabeli nézelődésről lesz itt szó, hiszen ez ritka dolog, no meg az ilyen helyeken egyáltalán nem meglepő, ha az ember sötét teremtményekbe botlik, hiszen hol máshol bújna meg egy pokolfajzat mint egy sötét bányában? A lámpást feltartja maga előtt, a kristályok nem érdeklik kimondottan, így azok megkaparintását inkább egyszerűen meghagyja másoknak. Ő inkább szétnéz, bár persze nem túlságosan eltávolodva a többiektől. Egy sötét bányában mégsem hasznos totál egyedül maradni. Azért érzékeit biztos, ami biztos beélesíti. Alvery szavaira elmosolyodik, és bólint végül neki.* -Miért is ne, egy kis utazásból baj csak nem lehet? *Válaszol szintén franciául, majd irány az ismeretlen.*

//Halottlátó 1. szint (amúgy 6. szintű, de még a 6. szint nincs kidolgozva ^^, szóval nagyon halottlátó)
10 méter sugarú körben érzékeli az élőholtakat, erős koncentrációval még a típusaikat is képes megsaccolni.//

Tárgy: Re: Kanada Hétf. Aug. 29, 2011 3:13 pm

*Ahogy feltűnik a tantárnő, felkapja a fejét.* - Drágakőmágia? A kedvenc tantárgyam! *kiált, majd mosolyogva követi a diákokat. Végezetül egy bányában találja magát. Kicsit fázni kezd, de sebaj, ő ilyen fázós. Szétnéz, van e valami amit látni kéne, majd ah meglát valami csillogó kövecskét, szépen intézkedni kezd* - Az..? *majd odasétál és messziről szemügyre veszi. Jobbról-balról, ahol csak tudja. Kisujjával megérinti a sarkát, majd szépen el is kapja. Ismeri az ilyet, már járt úgy szakkörön, vagy órán, hogy hozzáér valamihez, és csapdává válik. Hát igen, az elbűvölt tárgyak. Susanra néz, szinte mintha segítséget kérne, a semmiér. próbálja a kristály kihúzni a helyéről, bár nem egy erős alkat, tehát nem sok végeredménye lehet, bár ki tudja, hogy csak úgy működik az egész, mint egy foghúzás?*

Tárgy: Re: Kanada Hétf. Aug. 29, 2011 3:12 pm

[Cecile]

*Bólint Cecile-nek, akivel eléggé hasonló kaliberűek, bár azért rajta sok rózsaszín nincs. Nem érti Jack fejcsóválását, biztos nőhiánya van, vagy ilyesmi. Talán túl kihívó rucit vett volna fel? Végigpillant magán, és értetlenkedve somolyog, hiszen hát ki is érti a pasikat. Az érkező tanárnőnek mocskosul jó a karakterképe, de hát Alveryt ez nem fogja meg, csak az őt mozgató gonosz felhasználót. A kristályok hallatán nyel egy nagyot, mindent szeret, ami misztikus tartalommal van megáldva, ezért úgy bólogat, hogy majdnem lefejeli a saját mellkasát. Hozzáér a nőcihez, hogy indulhassanak a térmágia hátán. Amikor kinyitja a szemét, a már leírt bányában találja magát. Mit lehet itt keresgélni? Vegyen a hátára egy csákányt, és Héttörpe nótával az ajkán keressen kincset? Cecile-re sandít, és a mélysötét sínpárok felé biccent.* Megyünk kollegina? Biztos arrafelé van a Balhorog, nemde? *Kérdezi franciául, végülis még a honuk is azonos. Bemászik egy csílébe, és várja a másik lányt, aztán ha más nem csatlakozik, akkor meghúzza az indítókart.*

Tárgy: Re: Kanada Hétf. Aug. 29, 2011 3:11 pm

[Molly]

*Látva, hogy a lány megrezzen, azonnal felé nyúl, és finoman megérinti a vállát, majd a további szavakra, hogy mindig a bajba tenyerel csak jobbját nyújtja a lány felé, felfelé nyitott tenyérrel, mintha azt várná, hogy megfogja a kezét.* -Itt vagyok, majd segítek. Megvédelek. *mondja, egészen kedvesen, ami a fiútól mondhatni ritkaság számba megy, aztán megjön a tanár, akinek biccent, de már ismeri. Az összes tanárt ismeri, aki itt tanít, a bürökratikus köröket még mindig naponta-két naponta járja. Közelebb lépdel, hopponál, megrázza a fejét, még mindig rühelli ezt a fajta utazást és rosszul is van tőle egy kicsit, aztán meglát valamit.. Egy otthagyott kristályt. Tolvaj-vámpír szemei azonnal kiszúrják, egyik kezével finoman int, és magához hívja a megcsillanó kavicsot, majd megvizsgálja, és csak utána néz a lányra. Az ásót bedobja a mellettük levő csillébe, majd csak biccent.* -Nem rossz ötlet. Minél mélyebbre megyünk, annál több mindent találhatunk. Ha félsz, gyújtsd nyugodtan fényt. *mondja, kevésbé hidegen, miközben körbenéz. Vámpírként szinte remekül lát a sötétben, így a lehető elgnagyobb kényelemmel nyit a lánynak ajtót, majd segíti be a csillébe, aztán meglöki azt a lefelé vezető úton, ő maga pedig hihetetlen könnyedséggel ugrik be, köpenye csak úgy surrog mögötte, majd helyet foglal, a lánnyal szemben, minden bizonnyal, hiszen ott van még hely. És már robognak is lefelé... A szembeszél miatt kezdi megérezni a lány szagát, ami nem éppen kellemes, és valami eléggé furcsa, különös egyveleg. Vér, és valami más.. Csak az orrát mozgatja enyhén.*

Vendég

*A leendő drágakőmágia tanárnő hamarosan meg is érkezik. Bemutatkozik, Ariana megjegyzi a nevét, majd meghallgatja, hogy mégis hova kerülnek. Aztán persze kérdés nélkül megérinti a tanárnő kezét, már ha odafér, és mire észbekap, már a bányában is vannak. Sötét van, de ez őt sosem zavarta... Jó, régebben igen, de mióta vele van a macska daimónja, na meg vérfarkas is, azóta nem, hiszen sokkal jobban lát. Meglepődik, mikor a tanárnő rögtön lelép.* - És akkor mi úgy bolyongjuk a bányában, csak úgy? - Hát ezek szerint. - Egyre nehezebben fogom fel, mi azon a szakkör, hogy a tanárok állandóan lelépnek. *Jegyzi meg, a végén már Susan felé fordulva, akinek persze még az udvaron visszaköszönt, de csak most szól hozzá bővebben.* - Jól vagyok, azt hiszem. Na és te? Hol voltál este? *Kérdezi, miközben elindul valamerre a bányában a sínek mentén, tulajdonképpen találomra. Ő nem ül semmiféle csillébe, gyalogol szépen.*

Tárgy: Re: Kanada Hétf. Aug. 29, 2011 3:09 pm

*Megérkezett a tanár is. Közel ment hozzá, mint a többiek s egy bányában találja magát. A tanárnő csettintésére petróleumlámpák kerültek elő. De a tanárnő elment, s már a barlang közepén lehettek. Majd megy a többiek után egy kis kincskeresésre.*

Vendég

*Egy Prefektus lány lépdel az udvar felé nagy léptekkel és nem szeretne elkésni sem. Igen, most reméli időben ért ide puff. Öltözete egy nyárias fehér ruha talár rajta és természetesen a pálcája is meg egy két cucca is. Ma igen túl pörög a lány, de nem gond ám tényleg. A többieknek, csak biccent azután ahogy a bányába érnek fogja magát és elindul a sínek mentén és nézni kezdi a bánya falát.*

// Elnézést a késésért, dolgom volt. ^^ //

Tárgy: Re: Kanada Hétf. Aug. 29, 2011 3:06 pm

[Jack]

*Ahha, reméli, hogy nem ijesztette meg. Hogyha remélné, akkor nem is adna okot, az ijedtségre. A lány természetesen azonnal összerezzen, főleg, hogy a fiúnak van egy eléggé érdekes kisugárzása, mint tudjuk, és senki sem szereti, hogyha a háta mögé lopakodnak. De amikor azért már fel is fogja, hogy ki van mögötte, hátrafordul, és megrovóan a daimon felé pislog, hogy nem szólt neki, de a daimon csak vonogatja képzeletbeli vállát.*
- Jack! Jól? Hát... Ez túlzás. És... én mindig minden bajba beletenyerelek, lehet nem való nekem ez a szakkörözés. *Mondja a lány, egy picit bátortalanul elhúzva a száját, de még is itt van. * - De ma megismerhetjük az új tanárt és... *Elhallgat, mert Denise már meg is jelenik, ő pedig érdeklődve fordítja arra a pillantásait. Nem járt nagyon Nellondban, így onnan sem ismerős neki a nő, sose látta, de azért eléggé kíváncsi rá, hiszen a DRM nagyon fontos tantárgy neki. Aztán természetesen reagál Jack utolsó szavaira, és a kacsintásra is, értetlenül elpirulva.* - Mi... Mit köszönsz? *Kérdezi, már egészen normálisan beszél, csak akcentussal, és persze közelebb sétál a nőhöz...
Hogy kilyukadjon az új helyszínen.*
- E... Egy bánya? *Jó, szívrohamot azért azonnal nem kap, de egyrészt sötét, másrészt kitudja mi van még itt rajtuk kívül. Amikor fény kerül a kezébe, akkor magasra emeli, hogy ne vakítsa el, így már azért valamivel jobb.* - Beülünk egy csillébe és lemegyünk? *Kérdezi, igazából eléggé bátor kérdés, de csak abból indul ki, hogy a fiú biztosan a legmélyebb pontokat akarja meglesni, szóval belőle meríti a kérdéshez egyáltalán az erőt.*

Vendég

*Egy lány lép ki a fák mögül, szokásos vörös köpenyében mögötte farkasa lépdel, mellette pedig ott van Darwin is. Az utóbbi időben, mintha kicsit eltűnt volna a lány, mindenesetre most az udvar felé veszi a lépteit. Mosolyogva int oda azoknak, akiket ismer, tekintete Arira vándorol, majd végül a lányhoz lép.* -Szép napot. *Mondja neki a lány mosolyogva, egyébként a szőkeség nem is aludt a szobájukban, szóval ez feltűnhet Arinak is.* -Hogy vagy? *Teszi fel az egyszerű kérdést, olyan egykedvű ma a lány, fene sem tudja... Mindenesetre csak áll és vár. Meg is jelenik a tanár, majd a következő pillanatban már egy bányában találják magukat. A tanár úgy tűnik el, ahogy jött* -Sejtettem. *Mondja a lány egy cseppet cinikus hangon, majd elindul a sínek mentén.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A diákok egy bányában találják magukat, olyan, mint a rajzfilmekben. Sínpárok vannak lefektetve, a falakon, a földön mindenfelé ásó- és vésőnyomok, elvétve egy-két elhagyott csákány. A tanárnő csettint, mire petróleumlámpák kerülnek elő, minden diákra egy.* - Úgy egy-másfél óra múlva visszajövök. Itt találkozunk... jó szórakozást, kellemes kutakodást mindenkinek! *Azzal eltűnik. A bányának egyébként elég mély részén lehetnek, valamiféle barlangrendszerben. Semmi különleges nincsen, csak a nagyon szemfülesek pillanthatnak meg egy-két csillogó, ottfelejtett kristályt, vagy valamit.*

Vendég

*Bumm. A lény farka egyenesen telibetalálja, és a falhoz keni. Aztán hirtelen az udvaron találja magát. Feltápászkodik, és a hozzá lépő Lil kezéért nyúl, miközben a tanárt hallgatja. Aki jól hallhatóan csalódott bennük. Hát, ez van. Ez a mai dolog valahogy nem igazán jött össze, az biztos. Aztán, mikor végighallgatta a tanárt, és az el is ment, Lil válaszol a hozzájuk lépő Susannak, majd feléje fordul. A kérdésre bólint, és elindul a lánnyal a harmadik emelet irányába.*

// Köszi a szakkört, és én is csak azt tudom mondani, mint a többiek: igazad van. Mondjuk én akartam kérdezni, de bénázott a netem, és pont ott lecsúsztam, szóval kiszedtem a hsz-ből a kérdést >< De persze ez nem a te hibád, viszont a netszolgáltatóra mérges vagyok >< Minden esetre köszi a szakkört, érdekes volt, és legközelebb igyekszem jobban szerepelni ^^"//

Vendég

*Lil szabályosan átsuhan a lényen. Fény. Fényt. De már nem tud kiáltani, nem tehet semmit, a lény letapossa, az utolsó dolog amit lát, hogy Yant is elsodorja a farkával. aztán megvakul, tehetetlenül fekszik a földön, egy hang sem jön ki a torkán. És... Nyerítés, sikoly... Aztán mikor kinyitja a szemét, ismét lát. Zihálva pattan fel, szemével Yan után kutatva. Mikor meglátja, odalép hozzá, de nem szólal meg, inkább próbál levegőhöz jutni, és figyel a tanárra. Na ja. Hülyék voltak. Magyarázhatná, hogy azért nem varázsolt fényt, mert nem volt nála a pálcája, de honnan tudhatná, hogy akkor megtette volna, ha nála lett volna? Nem gondolkozott ezen. A katanáját kitapogatja, ott van a táskában. A pálcája... is. Elvileg. Mélyeket lélegzik. Nem történt semmi, megúszták. A tanár úr morogva elsétál, Lil meg csak pislog. Odalép melléjük Susan.* - Heló. Bocs, de nekem speciel nem maradt erre energiám... Majd legközelebb. *Mosolyog rá, amennyire tőle telik, majd Yanhoz fordul.* - Jössz? Még el kell intéznem pár levelet a bulival kapcsolatban... *Sóhajt, s ha Yan jön, elindul a szobája felé. Ott aztán megvitathatják ezt az egészet.*

//Egy kérdés. Lil pálcája épségben van? ><
Mondhatnám, hogy azért nem jöttem rá, mert nem volt pálcája Lilnek, de nem is gondolkoztam rajta, mit kéne tenni, szóval >< Ma egy picit hülye voltam, bocsi xD Azért próbálkoztam ._. Minden esetre köszi a mesét, tetszett ^^ //

Vendég

*A varázslata nem sikerül, sőt, még erősíti a lényt. Az igaz, hogy a sötét oldalon áll, de azért nem ennyire. Bár annak valamilyen szinten örül, hogy nem halt meg a lény. Legalább is nem az ő keze által. Tetszett neki. Amikor felébred már az Udvaron fekszik és mit ne mondjon, nem nagyon tetszik neki, hogy sajog szinte mindene...* - Azt a leborult... *Kezdi és inkább gondolatban fejezi be. Morog egy sort majd rideg szeme a tanárra villan.* - Nem mondta el, de nem hiszem, hogy bárki is kérdezte. Én megkérdeztem, hogy minek kell a fény, de a kérdésemre választ nem kaptam. *Mondja, talán kicsit mogorván, de az őt nem zavarja. Feláll. Aztán csak fogja magát és elsétál. Nem érdeklik a többiek. Úgyse fog többet találkozni velük. Reményei szerint.*

// Köszi a szakkört, nekem nagyon tetszett, és Rosi most megmutatta a foga fehérjét. *-* Sajnálta is a lényecskét, tetszett neki. És szerintem én most úgy nagyjából aktív voltam, amikor jónak láttam ráuszítottam Rosit a lényre. Very Happy

//

Vendég

*A kétségbeesett helyzetböl végül egy szempillantás alatt a tanár kihúzza öket, elmondja a tanulságot meg amit rosszul tettek s nem tettek, s Angi nagyokat bólogat, hisz teljesen igazat ad neki. O sem kérdezett semmit, csak figyelt, fülelt meg ilyesmi, szóval máskor a legátlagosabb, magától érthetödö dolgokat szemelött is tartva jön a kövi szakkörre is.*

//köszi a játékot, teljesen igazad van, figyelmetlen voltam én is sokszor a csavart keresem pedig a legalapvetöbb dolgokat kéne letisztázni, ez most abszolút igazzá tette ezen mondatom, szóval bocsi//

Tárgy: Re: Kanada Hétf. Jún. 20, 2011 5:34 pm

*Susan aztán egy fény és hangok. Majd minden elsötétül. Mikor kinyitja a szemét. Felismeri a tanárúrat. Aztán lassan a többiek is ébredeznek. A tanárúr elmondja az igazságot. És a mi kis Susanunk érzi, hogy valamit nagyon elrontott. De van ilyen. Az a lényeg, hogy hallotta a szörny sikolyát. Szóval megölték, az indián örülhet. Ő pedig lerázza a mocskot magáról. Aztán odamegy Yanékhoz.*-Lehet, hogy igazad van, hogy a szörny nem tudja az emberek nyelvét. De most már mindegy. Nincs kedvetek valahová elmenni egyet sétálni vagy ilyesmi?*Mondja, aztán mosolyog kedvesen.*
//Köszi a szakkört, nagyon jó volt és bocsi. Embarassed

//