Fogadó

Tárgy: Fogadó Vas. Nov. 08, 2009 2:28 pm

First topic message reminder :

*Toma és Amidala érkeznek meg Nellondba, ezer éve nem jártak erre, és ideje volt már, hogy kimozduljon egy kicsit a négy fal közül. Bár nincs miért csodálkozni, a tündesrác nagyon le van törve. Sőt, ez még talán enyhe kifejezés is. Mindenesetre most jön kiszellőztetni a fejét. Jó ideig sétálgat a negyedek között, gondosan elkerülve a sötét, sikátorokkal teli utcákat. Szokásos tünderuháját öltötte ma is magára, de ez most nem kékben, hanem zöldben és barnában pompázik. Haját kiengedve hagyta, soha nem kötötte össze, így most sem teszi meg. A hosszú, kék tincsekkel csak némán játszadozik a hűvös szellő, de ez egyáltalán nem zavarja* ~Ideje lenne, ha túllépnél rajta és foglalkoznál egy kicsit magaddal is. Nem hiába rángatlak mindenhová, vissza kellene végre térned a valós életbe~ *hallja gondolatban a nőstény tigris szavait, de nem mond rá semmit, nem tud rá mit mondani, így csak némán ballag tovább* - Üljünk be valahová *veti fel az ötletet a daimón, Toma pedig csak bólint és a Fogadó felé veszi az irányt, hiszen ez van a legközelebb hozzájuk, jelen pillanatban. Amikor belép az ajtón körülnéz, de tekintete azon nyomban a tündelányon állapodik meg* ~Ajjaj, mégsem volt túl jó ötlet~ *sóhajt Amidala, de most már nem mehetnek ki, biztosan észrevették már páran* - Szép délutánt! *köszön, majd elindul a lány felé* - Üdvözlöm kisasszony! *hajol meg cseppet a lány előtt* - Hogy telnek a napjai? *na igen, a magázódás, ez most már örökre megmarad, ez is azt a távolságot szimbolizálja, ami kettejük között van. Nem ül le, meg sem kérdezi, hogy leülhet-e, lehet, hogy a tündelány nem is akar társalogni vele* - Üdvözletem Clémence, Savonn! *hajol meg a daimón is, aztán leül társa mellé és onnan figyelget mindenfelé*

Ha belépsz a masszív fa ajtón, jobbra egy nagyobb teret pillantasz meg, 20 kör alakú asztallal.. A bejárattól balra mágikus biliárd asztal, hogy ha kedved tartja játszhass. És egy mágikus flippert is találsz, ami szintén arra vár, hogy játssz vele.
A bejárattal szemben a pult, ahol a fogadós tananyázik. Mögötte üvegszekrény, benne italokat látsz. A pult előtt sorban 10 bárszék, mindegyik előtt egy kis tál, benne sós ropogtatnivalóval.
A pult baloldalán egy ajtót pillantasz meg, a mögött van az iroda, ott találod a főnököt, Björköt.
A pult jobb oldalán, az asztalok mögött egy lépcső húzódik. Odafent szépen megvetett szobákat találsz, hívogatóan egy fárasztó utazás után.
A terem fa burkolású, a barna szín dominál, de az asztalok teteje vörös márványból készült, a székeken bíbor bőrhuzat. A falakon képek lógnak, és fényképek egy-egy nagy játszmáról, ünnepségről. Minden asztalon találsz egy itallapot.
Az ajtó mögött húzódik a házirend, és a tábla az árakról.

Áru:
Alkohol mentes italok:
Jaffa sör, Mézbor, Vajsör: 55 bronz
Alkoholmentes koktélok:
Tengerszemkoktél, Mámoros éjjel, Északi szél : 70 bronz
Bólék:
Keleti egzotikum, Részeg hajnal: 77 bronz
Alkoholos italok alkoholmentes fajtái, koktéltól, (bólétól) függően más ár. 80 bronztól - 3 ezüstig
Alkoholos italok: (csak felnőtteknek):
vérnarancs pálinka, Lángnyelv whisky, Szíverősítő , Paraszt - torok, Igazgyöngy pezsgő + az előbb felsorolt koktélok valamilyen alkoholos kiegészítővel : 86 bronz

Rostos üdítők :
barack, narancs, répa, sütőtök 43 bronz
Teák:
Citromos, barackos, piócás, felhő ízű, napfény ízű: 50 bronz
Rendelhető csemegék:
Medveszem keksz, szivárvány ízű cukorka, búzadara –szelet, édeslekváros-sós bóhócos chips: 62 bronz
Kérhető reggeli :
rántotta + 3féle feltét (kolbász, sonka, lecsó)
Kenyér + vaj, felvágott, vagy méz, vagy lekvár: 1 ezüst
Mindegyikhez jár tea vagy rostos üdítő
Vacsora:
egy tál leves + valamilyen üdítő , vagy kenyér feltéttel. 1 ezüst[/color]

Tárgy: Re: Fogadó Kedd Aug. 28, 2012 4:03 pm

* A fogadó egészen otthonos, sokkal inkább mint amire számított. Olyannyira, hogy kedve lenne valamikor kivenni itt egy szobát a közeljövőben. Látszólag Caleb már mindenkit ismer, és jó kapcsolatai vannak, hisz foglalnak neki helyet is, ami nem semmi. * - Hűha, nekem otthon egy fogpiszkálót sem adnak ingyen. * Hát igen, nem lakik valami dús gazdag helyen, így nem csoda, ha szinte még a levegővételért is pénzt akarnak kicsalni az emberből, illetve jelen esetben negyed-vélából. A bor szó hallatára valahogy eszébe jutott a családja. De hogy vajon miért pont erről a szóról? Nem, a szülei nem alkoholisták, de gyakran összeülnek az idősebb gyerekek egy jó kis borozgatásra és beszélgetésre. Bár ebben Cat nem mindig örül, mert állandóan összekap a testvéreivel, akik ki nem állhatják őt. De ők most nincsenek itt, így nyugodtan iszogathat Calebbel. * - Hűha. Egy salátát kérnék, teljes mértékben hús nélkül, ha lehet. * És itt a magyarázat arra, hogy miért nem eszik a suliban, mert nem ismeri azt, aki készítette a kaját, és nem kérheti meg, hogy hús nélkül szolgálja fel. Igaz, vannak olyan ételek, amikből ehet, de valahogy kényelmesebb étteremben enni, mint sem ezernyi nyüzsgő diákkal egy asztalnál ülni. Miután koccintanak, Cat belekortyol a borba, és örömmel tapasztalja, hogy igen jó fajta. * - Na és, dolgozol valamit hogy ilyen jók a kapcsolataid? * Teszi fel egyszerű kérdését, amire szinte tudja, hogy igenleges választ fog kapni, azonban a többi részre kíváncsi. *

Tárgy: Re: Fogadó Kedd Aug. 28, 2012 3:49 pm

*Caleb Cattel az oldalán sétál be a fogadóba. A fogadós felesége mosolyogva köszönti a fiút, aki egy kellemes és pajkos kacsintással viszonozza a köszöntést és kezét a lány háta mögé csúsztatva lágyan az egyik asztal felé tereli.*
- Ez az én helyem, vacsoraidőben mindig fent tartják nekem. *húzza ki magát büszkén vigyorogva a srác, hiszen már valóban jó ideje itt lakik a fogadóban, már szinte kiemelt helye van és társai. Ahogy leülnek, a fogadósné hamarosan meg is jelenik mellettük, kezében egy aprócska kis ronggyal, hasán köténnyel, arcán kedves, bájos mosollyal.*
- Üdvözlöm Caleb! Ma is a szokásosat? *kérdez rá vidáman a hölgy a fiúnál, hiszen Cabe általában mindig ugyan azt rendeli vacsorára: sült csirkét sült krumplival.*
- Igen, köszönöm, de most hozzon nekünk egy kancsó bort is, köszönöm. Cat, te mit kérsz? *néz a lány felé és egy lopott kacsintást küld a fogadósnénak, aki sejtheti, hogy ismét egy leányzó, akit Caleb befűzni készül. A fiú kényelmesen elhelyezkedik a széken, hátradől és hátradobja raszta tincseit. A bort hamarabb megkapják, mint az ételt, így Caleb nem is gondolkozik sokat, máris ott pihen Cat előtt egy pohár vörösbor.*
- Egészségedre! *emeli fel a fiú a poharat, lágyan a lányéhoz koccintja, és bele is kortyol. Feltett szándéka ma este jól érezni magát akár a lánnyal, akár nélküle.*

Tárgy: Re: Fogadó Pént. Aug. 24, 2012 9:00 am

*Elég baljós, kellemetlen hangulatban telik az út a fogadóig, habár a hangulat kezd feloldódni. Azt hiszem, hogy mindkét egyén érez afféle vonzalmat a másik iránt, ami megmagyarázhatatlan, de Trixi nem sokáig lesz szomorú. A srác megjegyzi, hogy bizonyára fantasztikus édesanyja lehetett a lánynak, aki erre kicsit el is pirul és szélesen elmosolyodik.*
- Köszönöm. A te szüleid is biztosan fantasztikusak voltak. *biccent elismerősen a fiú felé Trixi, majd magában megmosolyogva a bókot, hamarosan besétálnak a fogadóba. A leányzó bedobja a mély vízbe a srácot, egyszerűen csak leül egy asztalhoz és hagyja, had ismerkedjen Blagoy a fogadóssal. Mikor a fogadós megdörgöli a fiú fejét, Trixi elneveti magát és még akkor is széles vigyor terül szét az arcán, amikor a srác visszatér hozzá. Leteszi elé a nagy pohár jeges teát és a barackok láttán felcsillan a szeme.*
- Isteni vagy, a barackos teát jobban szeretem, mint a citromosat. *kacsint a fiúra Trixi és ahogy a szívószálat lágyan bekapja titokzatosan pislog a fiúra. Blagoy mesélni kezdi, hogy végül a fogadós emlékezett rá és meg is mutatta, hogy hol van a ház.*
- Hát igen, 7 év alatt biztos, hogy sokat változott Nellond. *mosolyog Trixi, a kérdésre pedig felnevet.*
- Én a Nezabarban tanulok. Csak szabad lejárásunk van a faluban, meg most még nyári szünet van. Azonban hogyha nem érek vissza ebédre a faluba, akkor nem fogok ebédet kapni. *fintorog a lány, látszik rajta, hogy szívesebben maradna még a fiúval. Gyorsan kiszürcsöli az utolsó kortyokat is a teából, majd feláll.*
- Köszönöm szépen az italt. Remélem még összefutunk. *csillan meg a lány szeme, és mélyen Blagoy-éba néz. Látszik rajta, hogy tényleg reméli, majd pajkos vigyorral még hozzáfűzi:*
- Megjegyeztem a címet! *kacsint a srácra és eltűnik az ajtóban.*

Tárgy: Re: Fogadó Pént. Aug. 24, 2012 8:48 am

*A lány is halálra gondol, amivel cseppet sem könnyíti meg a dolgát, mégis ő a férfi kettejük közül, tehát meg kell keményítenie a szívét, hogy a lány támaszkodhasson rá. Komoly, gyöngéd pillantással néz rá.*
-Édesanyád fantasztikus hölgy lehetett, ha egy ilyen csodás lánynak adott életet, mint te.
*Az ital említésére neki is cinkos mosoly bújik az arcára, s végül fel is nevet. Ellenáll a kísértésnek, hogy hátulról is letaperolja a lányt sárgás szemeivel, s közben tíz mentális körömmel próbálja kikaparni agyából a lány csábos mosolyát. ~Gondolj Carmenre!~ Adja magának a belső tanácsot, de a fejében megjelenő képektől csaknem újra bőgni kezd. ~Ja, nem. NE gondolj Carmenre!~ A fogadósra koncentrál, akiről kiderül, hogy abszolút emlékszik a nevére, és a nagy vidámságban, hogy újra itt van a Lazar fiú, önkéntelenül beleborzol a majdnem felnőtt férfi hajába. Blagoy próbálja nem kimutatni, hogy "wtf?" érzés kerítette magába, ezért gyorsan vissza inal a lányhoz, kezében két fél literes jeges teával. Nagyot fúj, ahogy leül, s finoman Trixi elé csúsztatja az egyik italt. Jégen kívül a lány felfedez benne jópár menta levet is, valamint két cikkely barackot is, amik lustán úszkálnak a tea felszínén.*
-Remélem szereted a barackot. *Mondja finoman. Ő magának citromos teát kért, ezért az övében menták és citromok keringnek békésen.* -Igen, emlékszik rám. *Mondja elég lesújtottan.* -Megmondta merre van a az új ház, itt van a kereskedő negyedben. érdekes, hogy a negyed mennyivel nagyobb lett. Itt régen még a szórakozó negyed határa volt, most meg ez a kereskedők szíve. Te hol laksz?
*Finoman kérdezi, bár agya erősen tiltakozik az ellen, hogy ezt az információt megtudja. Mégis, igazából mindent tudni szeretne a lányról.*

Tárgy: Re: Fogadó Pént. Aug. 24, 2012 8:27 am

*A beszélgetés kezdete nem valami kellemes, nem sikerül valami lazára, de végül a férfibe mutatkozik és Trix is egy laza nevetéssel igyekszik mutatni, hogy nem foglalkozik a férfi zavarával, megesik az ilyesmi. Elmeséli, hogy miért is jött ide vissza és szülei halálának említésére bizony elég nagy gyász költözik a tekintetébe. Trixi részvétet tanúsít, habár sejti, hogy ezzel nem sokat ér el. A férfi szemébe lassan nagy könnycseppek gyűlnek, Trixi pedig elég rosszul érzi magát.*
~Mégsem annyira közömbös a dolog, hogy is gondolhattam ilyesmit? Szegény srác! ~*gondolja a leányzó és érzi, hogyan nő egy jó nagy gombóc a torkába. Kellemetlen érzés veszi körbe, ahogy lassan megindulnak a fogadó felé. A férfi végül elmorzsol néhány könnycseppet és megszólal. Elmeséli, hogy mennyire szerette a szüleit, és hogy mennyire fáj neki ez az egész.*
- Meg tudlak érteni. *sóhajt Trixi, majd elfordítja a srácról a tekintetét és a földet kezdi el fixírozni.*
- Az én édesanyám is meghalt, már sok éve.*árulja el a titkot. Nem sok embernek mesélte még el ezt, de hát nem is sokan kérdezték. Igazából nem szeret erre gondolni, mert mindig rossz kedve lesz tőle. Trix pedig utálja, ha rossz kedve van, most sem érzi magát a legjobban.*
- Hát, egy itallal talán fel tudod vidítani.. *jegyzi meg csábos mosoly kíséretében a leányzó és kicsit beharapja a szája szélét, ahogy próbálja visszafojtani vigyorát.*
~Egész kellemes délelőttöm van.~*gondolja magában kuncogva, végül ráfordulnak a fogadóba vezető útra. Blagoy kinyitja az ajtót, előre engedve a leányzót, Trixi pedig játékosan megemeli a kalapját.*
- Köszönöm. *biccent a fiúnak nevetve, és be is lép a fogadóba.
Odabent nem sokan vannak, inkább csak néhányan betértek ebédelni, vagy éppen akik itt laknak, azok jönnek le ebédelni. Trixi a fogadós felé néz, aki éppen egy poharat törölget, majd Blagoy-ra.*
- Nos, menj és kérdezd meg. És hozhatsz egy pohár jeges teát is. *ölt nyelvet játékosan a fiúra a barna leányzó és elhelyezkedik egy kisebb, négyszemélyes asztalnál, miközben le nem veszi tekintetét a fiúról.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 15, 2012 10:40 pm

*Habár mással szemben vadóc, szúrós kis kaktusz, most még is ott olvad el a férfi karjaiban, csak lassan húzódik el tőle, a kezeit a másik kezére csúsztatva.* - Yvonne vagyok, de te Ivy-nak hívtál mindig, mert az jobban illik hozzám, szerinted. Mondjuk, talán igazad is van, az Yvonne túl előkelő nekem. *Mosolyodik el, miközben felidézi az emékeket, mindent, ami Mikh-hez kapcsolható az életében. Két hónap telt el, nem olyan sok idő, még is tökéletesen akar mindent elmesélni, egy fontos dolgot se kihagyva, így kell a gondolkozás.* - Itt találkoztunk, a Fogadóban, és először vitatkoztunk, mert észrevettem, hogy hogyan megnézted a nővéremet, kinézted magadnak, de aztán ahogy ment a szópárbaj közöttünk és... *Folytatná, de végül félbe szakítja. Nem akarja elereszteni, a kezét szorítja, majd lassan még is csak enged, és halkan felsóhajt.* - Persze, itt leszek, de tudnod kell, hogy a nővérem nem nagyon fog örülni, hogyha felismer, márpedig hogyha együtt leszünk itt, nem lehet olyan figyelmetlen. *Mondja, ebből érezhető, hogy egy könnyed bujkálásba kéne kezdeniük, mielőtt Pandora észreveszi őket és berág, bár az még nincsen megmagyarázva, hogy miért is nem szereti Mikh-et. Mielőtt eltűnne a srác sietve megcsókolja őt, sietve hajol oda, még is elnyújtja, kezdeményez, hogyha kell, csak érezhesse a férfit magához közel... S elengedi. Amúgy is bármelyik pillanatban betoppanhatott volna a nővére a konyhából.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 15, 2012 6:55 pm

*Mikh tágra nyílt szemekkel és torkában dobogó szívvel figyeli a lány aggódó arcát. Hisz neki és ez megnyugtatja.* -Nem, a nevedre sem. Elárulod? *vallja be szégyenkezve. Rossz tréfát űztek vele. Megtarthatta az arcát, de a nevét nem. Magyarázata után Yvonne arcán egy egészen újfajta boldogság jelenik meg. Ismét hozzásimul, ő pedig örömmel fogadja. Megint átöleli és legszívesebben sohasem eresztené el. De még nagyon sok kérdeznivalója van. Tudni akarja mi volt köztük, mit csináltak. Meg akarja ismeri a lányt és az ő szájából akarja hallani, hogy milyen volt ő maga a baleset előtt. Hozzátartozói szerint ugyanis nagyon megváltozott.* - Dehogy haragszom, talán meg is érdemeltem*mosolyog a lányra, majd elkezd kérdezősködni.*- Mikor és hogyan találkoztunk? *teszi fel az első kérdést a lány fülébe súgva, majd rögtön folytatná is.* -Annyi mindent szeretnék kérdezni. Milyen voltam? Mit csináltunk?* kezdi az áradatot, majd meggondolja magát.* -Későre jár, holnap délután. Találkozzunk itt. Kérlek. Akkor elmesélsz mindent, ugye? *kérdezi, miközben sötétkék szemeit a lányéba fúrja.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 15, 2012 6:36 pm

*Igen abszurd mesével áll elő a fiú, még is azonnal hisz a szavában, menten végigsimít az arcán, ahol megütötte, le sem veszi a kezét róla, hiszen olyan régen látta, annyira régen.* - Részleges amnézia? *Visszhangozza, aggódva, fiatal szíve persze, hogy meglepődik és kissé megretten az ilyesmitől, hiszen ilyen a környezetében természetesen még sosem fordult elő.* - Semmire sem emlékszel belőle? És... A nevemre sem? *Óvatos kérdést kapott, hát ő is óvatosan rákérdez arra, ami érdekli, és ez eléggé sarkalatos kérdés. Mikor meghallja, hogy megszerette átjárja egy édes érzés, menten szerelmes tinilánnyá válik, leszáll a rózsaszín köd, hogyha lehet ezt így mondani, az amúgy igen éles eszű leányzóra.* ~ Ez előtt nem mondta ki, hogy szeret... De megszeretett, akkor szeret, tényleg szeret! ~ *A kezeit nem húzza el tőle, inkább újra megöleli őt, hozzásimulva, most nem olyan erősen, de annál inkább nyugalmat keresve a karjaiban, biztonságot. Eddig az unalomtól menekült és valljuk be, Mikh előkerülése rendesen felrázta, a szíve zakatol, ahogy a másikhoz bújik.* - Nagyon aggódtam érted, és úgy tűnik, hogy még csak nem is alaptalanul... Ne haragudj a pofonért. *Fordítja a fejét a fiúhoz, de vajmi keveset távolodik el tőle, csak amennyit muszáj, igen csak bújós a leányzó, és nem érdekli az sem, hogyha a fél fogadó az ő szappanoperájukat figyeli.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 15, 2012 6:27 pm

*Kissé bizonytalanul szólítja meg a lányt, aki úgy tűnik felismeri. Mikhnek nagyon nehéz volt eddig elképzelnie ezt a találkozást, hiszen fogalma sincs milyen kapcsolatban álltak, csak azt, hogy szereti, mindenkinél jobban. Nem tudja milyen a lány, nem tudja miket éltek át közösen és fogalma sincs hogy váltak el. Végignéz rajta. Ismerős, gyönyörű arc, karcsú termet. Eddig azt hitte, elméje megszépíti a lányt, de tévedett. Mikor a lány megöleli önkéntelenül is magához húzza, bár erre semmi szükség. Ám a pofon váratlanul éri.* -Hé!*hagyja el a száját halkan a megdöbbenés jele, de a következő pillanatban rájön, a lány dühe csaknem jogos. Nagyjából 2 hónapja találkozhattak utoljára, azóta nem tudott hírt adni magáról. Ha tényleg volt köztük valami akkor ez fájhatott a lánynak. A kérdésözönre hosszas fejvakarászás után válaszol.* - Szia.* nyögi ki. Nem tudja, hogyan magyarázza meg a helyzetet.* - Tudod milyen a részleges amnézia? * teszi fel az óvatos kérdést. Közben a lányt méregeti. Nem tudja a nevét. * - Volt egy balesetem úgy 2 hónapja. Azóta nem tudom ki vagyok, nem ismerem a családomat. Csak azt tudom, hogy ebből a városból tartottam valamerre és hogy itt találkoztam egy lánnyal, veled, akit megszerettem.* próbálja elmagyarázni, de nagyon nehéz. Ha a lány azt hiszi hazudik, akkor megérti. Pedig mindennél jobban vágyik arra, hogy megismerhesse újonnan megtalált szerelmét.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 15, 2012 6:12 pm

*Hát igen, a két lány nagyon-nagyon hasonlít egymásra, ugyanaz a fekete haj, hasonló szemek, csak a bőrtónusuk nem teljesen egyezik, és Yvonne néhány évvel fiatalabb is. Csendesen szenved az asztalra döntött fejével, nem figyeli, hogy ki jön közben be, vagy ki megy éppen el a Fogadóból, még is valami megváltást keres mérhetetlen tehetetlenségében. Egészen addig tartja lehajtva a fejét, míg az ismerős férfi hang fel nem csendül, mégpedig az irányába. Érdeklődő pillantásait felemeli, egyenesen Mikh felé fordul, mintha csak valamiféle szellemet látna méri végig a fiút. Találkoztak már, nem is egyszer, de a másik egyszer csak eltűnt a városból, és utána nem jelentkezett. Nem felejtette el a hangját, sem az arcát, szemernyit sem, de egy vékony sértettség tombol benne, hiszen köszönés nélkül tűnt el a férfi. Még is, képtelen másként reagálni, minthogy kihúzza magát, majd azzal a lendülettel - de azért nem akkorával, hogy a másik le is boruljon a székről, mert akkor nagyot esnének - megöleli Mikhet, közel bújva, szorosan magához ölelve. Néhány pillanatig így marad, majd elengedi, és kicsit nagyon összezavarva valószínűleg a másikat még egy könnyed pofont is lekever neki, szemeiben csillogás, még is egy pici dög is szikrázik benne.* - Mikh, hová tűntél? Csak úgy leléptél, el se köszöntél, aggódhattam hiába, várhattam, hogy jelentkezz, de még egy levelet se küldtél idáig. *A hangja azért nem olyan indulatos, mint a szeme, számon kér, még is repes, hogy látja, igen csak kevert érzések, amikkel nem nagyon tud megbirkózni a csinos és fiatal negyed-tünde lány.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 15, 2012 6:03 pm

*Mikh mélán sétálgat a városban. Nem igazán tudja mit kezdjen magával. A kínai srác szavai elgondolkodtatták. ~Vajon ha feladom a keresést, tényleg megtalálom, amit keresek? Nem túl valószínű, de mára végeztem.* dönti el végre és visszaindul a fogadóba. Eszébe jut a fogadós nő, aki ismerősnek tűnt. Egy pillanatig az is megfordult a fiú fejében, hogy őt keresi, ám megérzései egészen mást súgtak. Visszaérve a pulthoz lép ám ott nem talál senkit. Márpedig ragaszkodik elképzeléséhez, miszerint megiszik egy sört és lefekszik aludni. Így hát leül és vár. Körülnézve egy fekete hajú lányt lát a pultra dőlve. Gyomra ugrik egyet, ahogy mostanában mindig, ha az utcán egy fekete hajkoronát lát. Sajnos az arcát nem látja, csak karján a sárkányos tetoválást, csinos, ízléses darab és a haj alól kikandikáló hegyes füleket. Nem igazán tudja, hogy hogyan szólítsa meg a lányt. Átül a mellette levő székre és halkan megkérdezi.* - Bocsánat, nem tudod hova tűnt a pultos? *reméli nem riasztja meg. És nagyon reménykedik, hogy végre az az arc néz rá, akit álmaiban annyiszor látott.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 15, 2012 5:46 pm

*A fogadóban most kivételesen nem csak egy Chaconne-lány fordul elő, hanem kettő. Yvonne most nem dolgozgat, csak ücsörög a pultnál, nem nagyon beszélget, csak felkönyökölve szívogatja a szívószálából a rendelt jeges italt. Nincsen olyan hideg, még is jól esik neki, a gondolatai sokfelé járnak, nem is nagyon lehet megállapítani éppen merre. Hosszú kék ruhát visel, vállán egy fekete színű sárkány-tetoválás, nem túl nagy, nem túl kihívó, de így is kemény vitákkal szerezte meg. ( http://spiritblogger.files.wordpress.com/2011/07/water_dragon_by_ironshod.jpg ) Egy kicsit lehangoltnak látszik az amúgy néha egészen csípős nyelvű leányzó, csak támasztja a fejét és iszogat. Nővére egy-egy pulttörlés után hozzászól valamit, de semmi egyéb nem történik körülötte és ez a tétlenkedés, unalom elemészti. Bezzeg, hogyha varázshasználó lenne, fel tudná találni magát, hogy a éppen mit is csináljon. Mikor Pandora eltűnik a konyha felé, akkor veszi át teljesen az unalom a hatalmat felette, felnyöszörög és szinte már koppan, úgy hajtja le a fejét a bárpultnál az asztalra, hosszú haja szépen előre omlik.*

Tárgy: Re: Fogadó Szomb. Jún. 30, 2012 9:48 am

*A hízelgő szavakra csendesen felnevet, legyintve, és félmosollyal odahajolva válaszol a férfinak.* - Csak nem ezzel akarja nekem csapni a szelet? *Kérdezi, jelezve, hogy habár tetszetős azért neki ez a beszéd, még sem az a kislány, akit néhány ilyen szóval el lehet csábítgatni, annál azért "ellenállóbb" az angyali sármjára. Aztán ugye idehívja Axelt és a mojitora picit biccent, éppen indulna a pulthoz, amikor a karkötő felvillan és Joshua távozóra fogja.* - Ó, semmi baj, ne is szabadkozz, én vagyok a kiszolgáló személyzet és nem a börtönőröd. Szaladj, szaladj, hív a Világ. *Int neki, szinte már inkább kidobja a férfit, de még is csak vigyor bujkál az ajkain, kissé az ajkába harapva int neki búcsút és visszafordul Axelhez.* - Itt is vagyok, és egy perc és jön a mojito. Elnézést Mia, hogy nem mutattalak be. *Pillant a diamonra bocsánatkérően, aztán tovább suhan, és egy perc múlva jön is a fehér rumos, jó jeges, lime-os mentás kis frissítővel, leteszi a férfi mellé és lecsüccsen Joshua helyére, előre dőlve az asztalra könyökölve, direkt nyújtózva közben, mert picit melege van. Amúgy pánt nélküli felső van rajta, és abban dől szépen előre, az egyik ventillátort magára "állítja" egy pálcaintéssel, hogy szépen ráfújja a szelet.*

Tárgy: Re: Fogadó Szomb. Jún. 30, 2012 9:35 am

*A nő szavaira csak finoman biccent.* -Tudod, van, akinek a világ csak egy másik ember. *vonogatja meg szemöldökeit egy cseppet, majd int, hogy menjen csak nyugodtan, nem lesz semmi baj, ő addig békésen elkortyolgatja a turmixot. Amikor a másik férfival együtt érkezik meg a nő, akkor halvány félmosoly villan fel szája szegletében. Igen, biccentett a férfinak, mert megérkezett, és valóban, ahogy közelebb ér, egyre inkább ismerős lesz neki.* -Örvendek a szerencsének. *biccent még a bemutatkozásra, majd felhörpinti a turmix végét, és már éppen kérdezne valamit, amikor a karkötője lilán kezd el izzani. Elhúzza a száját, majd leteszi a poharat, és azonnal feláll, vállára kanyarítva öltönyét. * -Sajnálom Pandora, de mennem kell. Axel, örülök az ismeretségnek. Majd még jövök, de azt hiszem, ez fontos.. *néz elnézést kérően a két nellondira, majd kiviharzik, egyenesen oda, ahova lilán izzó karkötője jelzi, remélve, hogy nem késett el...*

Tárgy: Re: Fogadó Szomb. Jún. 30, 2012 9:28 am

*Úgy néz ki, Joshua felismerte, mivel biccent neki. Axel hasonlóképpen viszonozza az üdvözlést. Egyébként nem sokkal lehet idősebb a Nezabaros szőke tanárnál, de két-három év talán van közöttük. Miután leül a pulthoz, nem kell sokat várnia Pandorára, hiszen hamar érkezik, hogy kiszolgálhassa őt. A nő kérdésére az említett asztal felé pillant, és némi habozás után csak feláll. Leül a szöszi mellé, a két ajánlott ital közül is választ.* - A mojito jobban hangzana most, köszönöm. *Amikor Pandora bemutatja egymásnak a két férfit, Axel a kezét nyújtja. Látásból már ismerik egymást, de még nem beszéltek soha. Lepillant maga mellé, Mia felemeli fejét, és biccent is a szőke felé.* - A daimonom, Mia.

Tárgy: Re: Fogadó Szomb. Jún. 30, 2012 9:03 am

*Kicsit felkuncog, amikor meghallja a férfitől a bókokat, jól esik neki, habár egyáltalán nem ennyi a foglalkozása, nem szabad csak ennyivel törődnie itt a Fogadóban, hogy milyen is a kiszolgálás.* - Ez igazán hízelgő, sosem hittem volna, hogy egy ilyen turmix-szal nyerem el a világ elismerését. Vagy csak a tiédet. *Ejt egy félmosolyt, aztán a válaszra elgondolkozva felhümmög, ekkor jelenik meg Axel és arrafelé kapja a fejét, a válasz éppen ezért kicsit elmarad, biccent Joshuanak, hogy odamegy, és mindjárt jön.*
- Szép napot, Axel, köszönöm, egészen jó napom van. Mivel szolgálhatok ma? *Kérdezi bájos hangon, kedvesen, aztán kicsit elgondolkozva válaszol.* - Jól, köszönöm, esetleg nem jönnél oda, ahhoz az asztalhoz? Úgy könnyebb lenne a kiszolgálás, és esetleg beszélhetünk is. Esetleg egy jeges, mentás mojito, vagy egy jéghideg mentás tea? A menta felfrissít, kialvatlannak tűnsz, hogyha nem bántalak meg ezzel. *Mondja érdeklődve végigmérve őt, hiszen tényleg picit karikás a szeme, borostás, és így tovább. Hogyha a férfi jön Joshuához, akkor szépen ráül a szomszédos asztalra, onnan pillant rájuk, neki szabad.* - Nem tartok attól, hogy kevés lenne a vendég, bár a nyári szünetet élvező diákok inkább a Jeniliában töltik az idejüket, és Nellond nem egy nagy turisztikai központ... De azért nem panaszkodom. *Fejezi be, most már mind a kettőjükhöz beszélve, hogyha sikerült az összeboronálás.* - Joshua Phoenix, Axel J. Hitchcok. *Mutatja könnyed mozdulattal be egymásnak a két pasit.*

Tárgy: Re: Fogadó Szomb. Jún. 30, 2012 8:47 am

*Amikor a nő hozza neki a turmixot, akkor sármos mosolyt villant felé, kissé félredöntve a fejét.* -Köszönöm szépen. *mondja, majd rácuppan a szívószálra, és elégedetten hátradől, kezében a turmixxal.* -Még mindig ez a legjobb hely Nellondban, úgy vélem.. *bókol egy kicsit, majd a kérdésre csak beletúr szőke hajába.* -Mára? Semmi isten igazából. Szerencsére a szokásos évvégi hajrá már lement, tényleg itt a nyár. Nyugalom, és az unalmas semmittevés.. És te hogy viseled a nyarat? Nincsenek ilyenkor kevesebben errefelé? *érdeklődik, békésen cseverészve tulajdonképpen, amikor egy újabb férfi érkezik meg. Látva azonban, hogy nem nagyon foglalkozik vele, és sokkal inkább a hölgyemény köti le, csak finoman biccent felé, mint egy köszönés képpen, majd hátradől a székében, és tovább szürcsölgeti turmixát. Közben magában igyekszik felidézni, mikor, milyen körülmények között szokta látni a férfit, mert ismerős neki az arca.*

Tárgy: Re: Fogadó Szomb. Jún. 30, 2012 8:40 am

*Már tíz óra elmúlt, sőt, lassan fél 11-ére jár az óra, a Fogadó ajtaja felett lévő kis csengő pedig vidáman megszólal, amikor a borostás, kócos férfiú, és hófehér farkas daimonja, Mia belép a helyiségbe. Kék szemein látszik, hogy célzatosan kutat valami után, amikor pedig meglátja Pandorát, hogy az egyik Nezabarban tanító fiatal férfival beszélget, először felcsillan a tekintete, de utána, mintha valami aggodalom suhanna át gyűrött arcán. Szemei most még karikásabbak, mint szoktak lenni, arcán még jobban kiütközik a borotválatlanság, hajára pedig már igen-igen ráférne egy nyírás... és Mia és jóval komótosabban lépdel embere mellett, mint a szokásos. Axel egy pillanatra megtorpan, mikor belép a helyiségbe és megpillantja Pandorát, de a feltűnő viselkedés elkerülése végett inkább leül a pulthoz egy kerek, magas lábú székre, és megvárja, ameddig a nő visszajön a helyére.* - Hello, Pandora, hogy vagyunk ma? *Vonogatja meg elnyűtt szemöldökét, és ujjaival megsercegteti borostáját. Mai viselete egyébként egy fehér, könnyű vászoning, meg egy sötétkék vászonnadrág egyszerű fekete flip-flop papuccsal.* - Mi hűsítőt tudnál ajánlani nekem így erre a didergős mai napra? *Mosolyában van valami szégyenlősség, ami fura lehet azt tekintve, hogy már majdnem egy éve minden áldott nap lejár ide, és néha el-el tud merülni Pandival egy-egy témában.*

Tárgy: Re: Fogadó Szomb. Jún. 30, 2012 8:21 am

*Pandora szépen kering a vendégek között, amikor pedig nincsen dolga, akkor a pult mögött törölget. Most nincsen tömeg, délelőtt 10 óra van, miért lenne tömeg, habár néhányan ide tértek be reggeli, és persze néhány kör... turmixra. Pillantásait elrabolja az angyal férfi, amikor hozzászól, egy kedves mosollyal biccent neki, és azonnal előkészítgeti a turmixot, ami igazán furcsa párosítás, ugyanis olyan mint egy bébi étel...* - Alma-sütőtök-sárgabarack, ahogy kérted. *Sétál ki szépen a pult mögül a szépen megkomponált bébiétellel, beleszúr egy szívószálat. Ahogy kisétál az asztalhoz a pillantásait az ajtó felé veti. Van egy férfi, aki egészen sokat jár ide, meglepően sokat, és most már az a gyanús, hogyha nem jön el... Annyit tud róla, hogy nem Nellondi lakos születése óta, éppen ezért érdekes, mint ahogy ez a turmix evő Nezabari tanár is.*
- És mi a mai program? Itt a nyár, a diákokkal minden bizonnyal nincsen sok munka. *Pillant vissza a férfire, nem megy vissza a pult mögé, inkább nekidől egy asztalnak, és onnan pillant váltva az ajtóra és Joshuara.*

Tárgy: Re: Fogadó Szomb. Jún. 30, 2012 7:58 am

*Csak ücsörög a Fogadóban, a harmadik turmixa felett. Nem, az alkohol nem kenyere, még mindig. Az öltözéke most is hasonlatosan nem éppen összeillő. Öltöny lóg széke karfáján, farmernadrágot visel, és valami furcsa, logókkal teletűzdelt pólót, jobb csuklóján finoman vibrál a lila karkötő, cipője valami szebbik fajtájú, bár eléggé kopottas, elnyűtt, hiszen mindig ebben jár. Halkan sóhajt fel, majd a fogadós felé pillant, ismeri annyira, hogy legalább a nevét tudja.* -Pandora! Kaphatnék esetleg még egy turmixot? *néz fel halvány mosollyal, szemei sármosan csillannak, mint mindig, noha nem direkt csinálja, de kifejezetten jóképű, maradt benne némi az angyali szépségből. Legalább ennyi..*

Tárgy: Re: Fogadó Csüt. Jún. 14, 2012 6:02 pm

*Rendel még egy tekilát, és valami harapnivalót mellé vacsorának. Kémleli maga előtt a tükörben a társaságot aki môgôtte eszik és kiabál egymásnak. Kicsit nagy a hangzavar, többen is jönnek mennek. Egy diáklány téved be a fogadó, nem is érti milyen indokból, bár aztán látja, hogy a mosdóba szalad csak be.* -Biztosan eltévesztette a házszámot. *Motyogja magában mosolyogva.~ Ilyen feltűnő ruhában nem kéne ilyen kislányoknak ezen a helyen járniuk. Még a végén megjárja.~ Lassan falatozik, és közben oda-odapillant az ajtóra, hátha megérkezik a megrendelője. Sok idő eltelt már, kezd elfogyni a türelme. indulni készül, de előtte még benéz a mosdóba. A lány még mindig ott tartózkodik. Leszólítja.*
-Na mi van kislány, beragadtál ide a mosdóba? Nem kéne ilyen helyekre járnod, ilyen kihívó öltözetben.... bármelyik sarokban elkaphatnak. *Mondja a lány arcába hajolva, a szintén kihívó külsejű Bonnie, aki viszont megteheti. Nevét nem ismerik, csak hátsó munkásként tevékenykedik néha, ha megkérik rá. Kell a munka. És az megköveteli néha a különleges megjelenést. Mindez nem bizonytja azt, hogy viselőjük ne lenne ügyes pálcaforgató mentalista. Van ez így. Mélyen a lény szemébe néz, majd kiegyenesedik mikor észreveszi szemében a pillanatnyi rémületet.* -Jobb lenne ha hazaszaladnál a mamihoz! *Mondja nevetve, mikôzben megy vissza a pulthoz.*

Tárgy: Re: Fogadó Csüt. Jún. 14, 2012 5:47 pm

* A mai napot arra akarja szánni hogy egész idő alatt csak a lábát lógassa. Elég kimerítő volt ez a hét, már látni se bír egy papírlapot sem. Ha viszont valaki segítségét kéri azt nem utasítja vissza. Az útja nellond utcái felé vezet, reméli most nem téved el, mert akkor igen csak veszélyes helyzetekbe kerülne, akárcsak a múltkori alkalommal. Most azonban nem az utcát, hanem az épületet téveszti el. A jeniliába készült, de valahogy a nagy töprengésében egy utcányit tovább ment. Sőt, talán egy kicsivel többet... Lényeg a lényeg hogy nem a teázóba, hanem a fogadóba téved be. Semmi oka sincs itt lenni, nem is volt. Biztos azért nem járt még itt soha. Mindenesetre teázónak megteszi. Hatalmas fekete csizmájában megy végig a fogadó fa padlóján, és kihívó ruhájában. Keres egy szabad asztalt, de nem nagyon talál olyan helyet ahol nem ül senki. Mivel nincs olyan barátságos kinézetű emberke, ezért beszalad egy kicsit a mosdóba. Beérve a helységbe a tükörhöz megy mintha csak azért jött volna. Pedig nem. Azért jött mert meg akarja várni amíg lesz szabad hely. Ez furcsa, mert általában bárkihez odamegy ismerkedni, de igazából itt csak felnőttek vannak. Egy diák sincsen. Tovább igazgatja a haját a tükör előtt és néha ki-ki pillant az ajtón, hogy van-e már szabad hely. Ha éppen jön valaki, gyorsan visszafut a tükörhöz. *

Tárgy: Re: Fogadó Csüt. Jún. 14, 2012 5:37 pm

*Bonnie sétál be a fogadóba. Fekete magassarkúban, miniszoknyában, és egy lila szűk blúzban. Hosszú kabát van rajta, amit belépve a fogadóba le is vesz, és az akasztóra rakja. Jelenlétére kicsit megfagy a levegő egy pillanatra, de mint minden kétes sötét alapkról, róla is inkább elkapják a tekintetüket a bent falatozó vendégek. Lassan visszaáll a szokásos duruzsolás, és Bonnie helyet foglal a pultnál. A pultos valahogy nem veszi őt észre azonnal, ezt felírja magában, és inkább rágyújt egy cigarettára. Amikor végre odamegy hozzá felvenni a rendelést a kocsmáros.* -Egy tekilát kérek, szárazon. *Hűvösen veti oda a pór népnek. Nem szereti ilyen helyekre járni, de néha megköveteli a munkája ezt. Vár valakire, aki késik. Nem lesz ennek jó vége. Így nembiztos, hogy lesz üzlet. Gondolatai a kabátjában felejtett tőr körül járnak, de pálcája és néhány másik fegyver így is gondosan el van rejtve a csöppnyi ruházatában.*

Tárgy: Re: Fogadó Pént. Ápr. 06, 2012 2:29 pm

// Fagy //

Tárgy: Re: Fogadó Pént. Ápr. 06, 2012 2:28 pm

* A lány tisztán értette a célzást. Nem kell sokáig magyarázni. De őt nagyon zavarta ez a képesség. *
- Nos hát, ez nem igazán olyan tetkó. De igen eltaláltad ez olyan érzelem váltós. A zöld azt jelenti hogy baráti társaságban vagyok. Sárga már sokszor volt. Piros még soha. Dühös is voltam már, bár ez nem meglepő. Akkor fekete. Érdekes egy alkotás, eredetileg csak egy sima tetkó volt amit azért tetettem magamra hogy kicsit figyeljenek. Bár ez nagy butaság volt. Fiatal voltam, 13 éves. * Mondta kicsit megbánóan s lehajtott fejjel. Majd Cat nagy ijedtségére a tetoválás hirtelen piros színben kezdett el pompázni. Gyorsan kirohant a mosdóba.*
~ Jajj nekem ~ * Gondolta magában. Milyen ciki hogy pont most változott át az a fránya tetkó. Na mindegy. Hátára vett egy kendőt és visszaült az asztalhoz. *
- Bocsi. * Mondta lesütött fejjel. *