Fellah Akadémia

Tárgy: Fellah Akadémia Kedd Május 29, 2012 7:19 am

First topic message reminder :

Fellah Akadémia

Az Egyesült Arab Emírségek területén található, a Közel-Keleten, a szaudi sivatagban. Nem tudni pontosan melyik emírtáus területén van, ugyanis egy rejtett oázis ad otthont az akadémiának. Az iskolát a 15. század közepe táján alapították, ugyanis a nagy földrajzi felfedezésekkor meginduló utak során a mágia számára is kitágult a világ és ekkor fedezték fel azokat a misztikus fekete ékköveket (a Sivatag szemeit, amelyeket az ősidőkben hullajtottak a földre nagy és ősi isteni lények) a szaudi sivatagban, amik, ha rossz kezekbe kerülnek, akkor igencsak világvége állapotok uralkodnának. A kövekért háború robbant ki a sivatagban több máguscsoport között, ezért elküldtek ezek a nagy és ősi isteni lények egy dzsinnt a világunkba, hogy vessen véget a harcnak. A dzsinn összeszedte a köveket (amelyek már bőven beépültek a földi világ mágiájának harmóniájába, így nem lehet innen kiragadni őket) és elvitte ebbe az oázisba. A háború nem ért véget, a legfőbb ellenség nagyvezére igazán okos és gonosz illető, aki nyomult előre az oázisba. Aztán Fellah, dzsinnünk szerelme meghalt. Na ekkor bedühödött a dzsinn és belépett a harcba, összemérte erejét a gonosz nagyvezérrel. Egy hajszálon múlt, de legyőzte, az oázis alatt, a sivatag földjébe bebörtönözte és az oázisban felépítette az akadémiát, ahol elrejtette a köveket is. Az akadémia alatt ott pihen a gonosz, de az nem egyértelmű, hogy él-e még, vagy már szellem, vagy ott van-e még. Az akadémiát pedig a dzsinn elhunyt szerelméről nevezte el. Idővel az akadémia az egyik legmeghatározóbb intézménye lett a Közel-Keletnek. A varázstalan népesség csatározásaiba egyáltalán nem szól bele, de a térség mágikus aktivitását felügyeli.

Az akadémia arra képezi ki a diákjait, hogy védjék az akadémiát, a köveket és fenntartsák a rendet bármi áron (értsd: gonosz mágiákkal is, ha kell). Elég szigorú rend uralkodik, mint a legtöbb iskolában, de természetesen mint mindenhol itt sem lehet teljesen kordában tartani a varázserővel rendelkező fiatalokat. A iskola fő profilja a kezdeti időkben a tárgymágia volt, ám az idők során ez sokat változott. Sok év alatt, modernizálások hatására jelenleg már hasonló szinten állnak a különböző mágiaágak, az iskola épp ezért emelkedhetett világhírűvé, hiszen diákjai sokféle képességekkel rendelkeznek. Sokuk kiváló a harc területén, de kimagasló védelmezők is állnak soraikban, hiszen feladatuk mindig is a kövek védelme volt. Az iskola alapeszméje, hogy a mágia nem a hatalom céljait szolgája, hanem egy eszköz, mely a rend fenntartását szolgálja. No persze ezzel nem feltétlenül minden diák ért egyet, habár a felvételikkor igyekeznek kiszűrni a túlzottan különc diákokat...amikor ez sikerül.

írta Evan Darian
kicsit belenyúlt és képet keresett Cirelin de Sovalon

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Csüt. Nov. 15, 2012 6:32 pm

*Elnéz ő is a sátrak felé, a lány szavaira halványan elmosolyodik, felsejlik előtte Elijah alakja is, akivel egészen régen találkozott, és lassan talán már nem is nagyon fogja látni. Ahogy elnézte, a régi szép időknek kezd nyoma veszni, és bár még mindig jóban van a fiúval, hiszen vele nőtt fel, keveset találkoznak. A szavak végén halkan hümmög, és maga elé pillant. Kezében finoman emgfogja a homokot, miközben előredől, megtámaszkodik térdein, és lassan pergeti ki a homokot, miközben figyeli az apró szemeket.* -Te tudod, hogy honnan jöttél, igaz? Furcsa.. *mosolyodik el, kissé félszegen.* -Olyan régóta ismerjük egymást, és még sose krédeztem a családodról. Arról, hogy honnan jöttél.. hiszen minden itt kezdődött, mégis mit számítana, ami előtte volt, nemdebár? *néz fel enyhén fájdalmas, emgtört szemekkel.* -Miért fontos, hogy honnan is jöttünk, ha egyszer minden történet, a mi történetünk innen kezdődik? Mi szükségünk van a múltra?

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Csüt. Nov. 15, 2012 6:21 pm

*A beszélgetés határozottan kezd elmenni feltételezések felé, ám nincsenek válaszok, legalább is Aewy képtelen a kérdésekre választ adni. Nagyon bizonytalanul, de érzi, hogy nem csak a szilánkról van itt szó, ám hallgat, picit megingatva a fejét az előbbi kérdésekre. Nem tud mit mondani, habár a fél-éjtünde gondolatai pörögnek, hogy mit illik, mit kéne mondani... A felszín alatt annyit mondana, hogy legyél erős, lépj túl rajta, koncentráljon a pókkirálynőre és az előbbre jutásra. A felszín alatt ilyen érzelmeknek nincsen helye, ennyit nem lehet saját lelkük kérdésével tölteni. Arra kell figyelni, ami történik, talpon maradni, nehogy hátba szúrjanak. Szokja a felszínt, szokja a kedvességet, szokja a nyíltságot. Mikor meghallja a féleket, azonnal visszafordítja a fejét a sátorról.* - Ne hagyd, hogy a kételyek felemésszenek. Fontos, hogy figyelj, mit súg a szíved, hogy keresd a válaszokat, de nem hagyhatod el magad. Túlságosan fontos az, amiért itt vagyunk, hogyha nem koncentrálsz arra, ami itt folyik, akkor bajod eshet, az egész küldetéstől eleshetsz. Nem vagyok jós, nem vagyok látnok, habár affinitásom van mindehhez, még se tudok felelni neked, hogy mit kell tenned ahhoz, hogy válaszokra lelj. Légy erős, tedd azt, amit tenned kell és reménykedj, hogy az utad végén mind a két rejtély, a szilánké, és a másik, amelyikre választ keresel, felsejlik előtted. *Igyekszik minél felemelőbben lelket önteni belé, cselekvésre sarkalni, ne merüljön el a lány saját gondjaiba,de úgy, hogy nem tudja, hogy miről van szó, csupán ennyit tehet. Csak ennyit tud.*

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Csüt. Nov. 15, 2012 6:04 pm

*Figyeli ahogy az éjtünde helyet foglal vele szembe, majd annak szavaira csak biccent.* -Tudom. De van-e olyan mély, hogy minden kérdésre választ tudjon adni? És mi lehet másmilyen, mint az el nem képzelt? *tesz fel újabb és újabb kérdéseket, majd kissé elmosolyodik, és hátradől, kezein támaszkodva meg, térdeit még mindig felhúzva, kényelmesen pihenteti. Nem támadja meg a lányt, nem is akarta, ez inkább csak jelzés, hogyha a másik támadni akarna, akkor ő sem rest. Meg, ha megzavarják, néha megesik az ilyesmi, de mostanság egészen jól koordinálja. Talán, mert haza került. Kissé elnéz oldalra, majd onnan vissza a lányra, véve egy mélyebb levegőt.* -Félek. Félek, hogy számomra nem ez az elsődleges titok, amit meg kell fejtenem... Hogy lapul itt valami más, amire még választ kell találnom. És félek, hogy ez elvonja a figyelmemet.. *sóhajt fel, hiszen nem nagyon tudja hova tenni igazából ezeket a dolgokat, a papirost sem, és valamiért úgy érzi, itt kell lapulnia a válasznak. Hiszen minden innen indult.*

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Csüt. Nov. 15, 2012 5:57 pm

*A pillanatnyi fellángolás miatt kissé megrezzen, hiszen a lány támadónak is hihetné, felé is csaphatna meteorjaival, ám megnyugszik, mikor felé fordul és nem teszi. Figyeli a tekintetét, ám az emberekből olyan nehéz olvasni, a kimondatlanság olyan érthetetlen mélységű lehet, amit nem könnyű megfejteni... És arra is esküdött, hogy olyan mélyen nem áskálódik bele senkinek az életébe, nem lát meg olyat, amit a másik rejteni akar előle. Mikor hellyel kínálják minden további nélkül leül a homokba, törökülésben, a kezeit maga elé ejtve az ölébe, figyelve a másik szavait. Nem olyanfajta, aki dugóhúzóval húzza ki a másikból, hogy mi bántja, és lehet, hogy ez nem is hiba, mert azzal csak áskálódna, vagy olyan sebeket tépne fel, amivel amúgy se tud mit kezdeni, segíteni.* - Hát ezek a gondolatok tolultak fel az elmédben? Számtalan, rengeteg... Hogyha őszinte választ akarsz tőlem, akkor a nem tudom az egyetlen, amivel felelhetek. De mind a ketten tudjuk, hogy mindig több és mindig más, mint amire számíthatnánk. *Feleli, hosszan, ám még is semmitmondóbb, mint szeretné.* - Most az elsődleges titok, amit meg kell fejtenünk, hogy ki az, és hogyan lehet megállítani, aki a szilánkot magáénak akarja. *Kicsit elhallgat, a tábor felé fordítja a tekintetét, a sátor felé, amelyikben az elhozott lány van, akit képtelenek voltak hátra hagyni, remélhetőleg gyógyulóban. Szemében kicsi aggodalom, de nem szólal meg, csak arra pillant.*

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Csüt. Nov. 15, 2012 5:47 pm

*Nem hallja a közeledést, igazából annyira nem is figyel rá, gondolatai kötik le, emg az, hogy hallgassa a sivatag neszeit, a homok zenéjét, hogy megpróbálja valahogy összerakni egy kirakósból meg az élete eddigi szakaszaiból az egész képet. Próbál rájönni, kinek lehet az írása, vagy kik voltak ott akkor, amikor ezt a valamit megkapta. Hogy hány ember volt jelent, hány lény, és mégis ki csempészhette a zsebébe, és ki tudhat róla bármit is.. Amikor valaki a vállára ejti a kezét, finoman összrezzen, és azonnal felpillant, labdái finoman izzanak fel, jelzés-értékűen, de nem vészesen. Amikor megpillantja Aewyt, azonnal alábbhagy a lángolás.* -Magam sem tudom. Maradj nyugodtan Aewy, zavarni biztosan nem zavarsz. *finom félmosollyal biccent a lánynak, miközben a papírt félbehajtja.* -Csak gondolkoztam. Ülj csak le. Ne zavartasd magad. *mosolyodik el, fejét kissé oldalra döntve.* -Mondd csak Aewy, mit gondolsz, mennyi titkot rejt a sivatag?

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Csüt. Nov. 15, 2012 5:39 pm

*Az éjszakában a látását akaratlanul is éjszakai "üzemmódba" váltja, ám így is éppen annyira látja az égen a csillagokat, hiszen a fény is energia, hő, az éjtündék látása pedig valami ilyesmin alapszik... Ilyesmin, de bonyolult. Viszont az, hogy az éjtünde szemei néha violaszínben villannak meg jelzi, hogy jelenleg így lát és a labda apró fénye az éjszakában nagyon is vibrál, nagyon is odavonzza a tekintetét, eléggé gyorsan észrevéve a lányt. Lassú léptekkel indul meg felé, nem siet, természetesen felismeri, hogy ki gubbaszt ott a homokban. A testtartása nem éppen felszabadultságot áraszt róla, így hát mikor Aewy közel ér a kezét finoman a vállára ejti, megérintve, végigsimítva rajta. Nem néz bele a papírba, nem akarja kicsenni mások magánügyét, titkait, de szívesen meghallgatja.* - Flame, vágysz társaságra? *Kérdezi, egyértelműen azért, mert a lány viselkedését, üldögélését kicsit furcsállja, máskor nem is feltételezné, hogy magában akar lenni, hogy elküldené, de most igen. Az éjtünde ruháját tekintve olyan, mint mindig, tunika, testhez simuló nadrág, lábhoz simuló magasabb szárú cipő, belerejtve a tőrével, derekán öv, rajta karcsú legyezői, amik olyan halálosak lehetnének... Hogyha gyilkolásra használná őket.* - Segíthetek? *Teszi hozzá az apró kérdést, miközben a lánnyal szembe sétál, hogy kényelmesebben tekinthessenek egymásra, de nem ül le, míg nem látja jelzését, hogy nem zavar.*

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Csüt. Nov. 15, 2012 5:31 pm

*Ahogy az éjtünde leányzó a metsző hidegbe sétál ki, figyelmes lehet egy apró tűzpontra, ami nem is pislákol olyan hevesen, sőt, szinte alig lángok. Ezek Flame teniszlabdái. Csak egy apró tűz, csak valami melegség, semmi komolyabb mágia, csak ami tőle telik, ami magától értetődik, ami benne van. Tulajdonképpen. Csak ül, békésen, az éjszakai hidegben, és élvezi a fagyot, ami talán a lelkéig hatol. Kutatni jött vissza, és élvezi a sivatagot, a homokot, és a családját. Vagyis, valami olyasmit. A kezében egy apró darab papírt szorongat, amin egyetlen egy mondat van, és sehogy sem tudja hova rakni. Nem akarja itthagyni a fogát, de ha úgy lesz, hát úgy lesz. Nem zavarja a halál. Nem érdekli. Valaki tud róla valamit, és meg akarja tudni, hogy ki az, és mégis mit tud. Nem érti magát, nem érti, honnan a kitörései, és úgy érzi, hogy ebben a mély, hideg homokban kell lennie a válasznak, és ő meg fogja találni. Éppen ezért dacos, és ezen este kijött, hogy üljön, gubbasszon a homokban, és a kezében levő cetlivel gondolkozzon.*

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Csüt. Nov. 15, 2012 5:23 pm

*Az éjtünde lány napok óta van a tábor területén, de igazán nem találja a helyét. Rengeteg régi arc van körülötte, akik az otthon ízét csalogatják elő, de még is az, hogy az ellenségről sok mindent nem tudnak, hogy egy másik csoport idegen tagjai járnak közöttük feszélyezi, s a nyugalmát nem képes megtartani. Bizalmatlanul pillant mindig az idegenek felé, ám a mai napon igyekezett közelebb kerülni a testvériség tagjaihoz, informálódni, kissé visszafogva bizalmatlanságát és hűvösségét, nyíltabb jellemnek mutatva magát. Egzotikus kinézete miatt megtéveszteni aztán nem tudna semmit, hiszen lerí róla, hogy éjtünde, márpedig azok nem egy nyugodt, megbízható, kedves népek, de viselkedéssel, emberi szavakkal szimpátiát akart kiváltani, hátha meg tud többet. Nem tudott meg semmit, mágiát pedig nem alkalmaz, erőszakkal nem fogja kínozni őket azért, hogy mondjanak el mindent, amikor lehet, hogy pont annyira nem tudják ki az ellenség, mint ők. Az éjtünde lánynak szokásává vált, hogy az éjszakába, a jéghideg sivatagba kisétáljon és a hihetetlenül tiszta eget nézze a homokban sétálva. Mélyen magába szívja a nappalhoz képest metsző hideget, de a föld alatt sincs sokkal melegebb. Tűri a szépségért, ami gyönyörködteti az égbolton. Hiába akar a felszínhez tartozni, az éjszakában, a sötétben sokkal jobban elemében van... És sokkal jobban szikrázik is, ha mágikus táncba kezd. De most nem teszi, hátha a mágiatiltás nem évült el és ezzel is bajt hozna a területre.*

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Szomb. Nov. 10, 2012 9:24 am

*Lirian mindig is rendkívül naiv volt, tisztában vagyok vele, bár én sem mélyen ülő gyanúmról vagyok híres, de azért ő lássul be, hogy nálam is többre tart másokat. Nem biztos, hogy ezzel mindig jó döntéseket hoz. Csendesen csóválom a fejem, egyetértek Zoeval teljes mértékben.* -Igen, ott hagyták, és tudod Lir nem hallgathatsz mindig a jó szívedre. Előfordul időnként, hogy át jobb, ha figyelsz és egy cseppnyi gyanú motoszkál benned. Ez néha elengedhetetlen. *Intem óva kicsit, mintha csak őt is tanítani kéne még. Ezért is furcsa hallani, amit a másik iskoláról mondd. Újfent Zeoval értek egyet és csak csendben bólintok szavai hallatán.* -Szerintem is szokatlan az efféle hozzáállás, talán csak kósza híreket hallottál. Bár abban igazad van, hogy tanáraink talán így akarnak tanítani...álljunk a lábunkra, eleget mondtak már...most a tettek beszélnek. *Teszem még hozzá részben végülis igazat adva a fél-angyalnak is, aki aztán sietve távozik. Intek utána, bizonyára megnyugszik majd idővel, csupán kell neki pár óra. Azt hiszem sok minden nyomja most a lelkét, érezni lehet minden rezdülésében. Bizonyára beszélhetünk majd róla és kiönti a szívét idővel, csak hagyni kell, hogy megbékéljen saját magával. A vadász is távozik. Jobb kezemmel a kardom markolatára szorítok úgy intek utána.* -Sok sikert, éles szemed remélem nem lát majd veszélyt, túl szép ez a nap! *Hátha lesz egy kis nyugalmunk, bár félő, hogy az ellenség túl sokáig nem hagyja majd, hogy erőt gyűjtsünk, és ha van soraink között áruló, akkor tudják már, hogy megérkezett a segítség. Hatalmasat sóhajtok, majd végül én is felállok a helyemről és a sátram felé indulok. Rendbe teszem fekhelyem, és megnézem majd segíthetek-e valahol.*

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Szomb. Nov. 10, 2012 9:16 am

*Visszaöleli Liriant, habár ő nem az a típus, aki így mutatja ki az örömét, vagy így köszönne, de azért ha kedveli az illetőt, akkor nem fogja ellökni magától azt, aki megölelte. Amíg a tünde-angyal összefoglalja, hogy mi a helyzet, addig Zoe bólogat, helyeslően, hogy igen, ez pontosan így történt. Aztán Lirian naiv kérdésére felsóhajt, habár azért nem meglepő a lánytól az ilyesmi.* - Én is szívesebben bíznék bennük, Lirian. Jó lenne tudni, hogy van itt valaki, aki védi a hátunkat, de... ott hagyták a lányt. És nagyon úgy festett, hogy önként vállalta ugyan, de... akkor is. Persze, sokan vannak, akik a nekromanciát használják jó célra is, mindenesetre... nem árt a fél szemünket nyitva tartani. *Amikor Lirian láthatóan elkedvetlenedik, akkor gyengéden megfogja a vállát.* - Ne félj. Meg fogjuk találni a módját hogy segítsünk így, hogy ti is itt vagytok. Meg fogjuk oldani. De milyen iskola az, ahol a diákok okítanak? *Kérdezi, elcsodálkozva, nem, ő ezt nem tudja megérteni, hogy hogy lehet. A diák dolga, hogy felvegye azt a tudást, amit a tanárok átadnak neki, neki a két szerep nem összeegyeztethető, hacsak nem segítségről van szó a lemaradt diákok számára. Aztán elbúcsúzik a tünde-angyaltól, majd Heliodorhoz fordul.* - Azt hiszem, én is elindulok. Ideje átvennem az őrposztomat, most az én dolgom a sivatagot figyelni. Még majd találkozunk. *Búcsúzik a félóriástól, majd elindul az egyik őrposzt felé, hátára véve az íját és a nyilait.*

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Szomb. Nov. 10, 2012 9:07 am

*Amikor Zoé is csatlakozik, őt is megölelgeti, végülis a jóság elkötelezett követői mind a hárman, és örülni kell hogy élnek, no meg hogy egymásra találtak ismét. A gólemre bólogat, Aewy bár mutatványos, jó sok trükk van még a tarsolyában, a tündeangyal pedig végtelenül örül, hogy maguk mellett tudhatják. Amikor Helidor leül, ő automatikusan követi a mozdulatot, amitől ugyanaz marad a felállás, felnéz a hatalmas társra.* Úgy vélitek, hogy a testvériség szándékái nem tiszták? *Tűnődik el, és megrázza a fejét. Elképzelhetetlennek tart ilyen fokú árulást.* Nekromágiát használnak, de tudjátok, hogy időnként még az aurorok is megteszik a jó ügy érdekében. Hinnünk kell benne, hogy tudják, mi a helyes. *Ő egyenlőre bizakodik, végülis ezüst koponyákról, és nem ében koponyákról van szó, de az igenis elbizonytalanító, hogy egy élő személyt használtak a céljaikra.* Ennyi erővel velünk is megtehetik. *Mondja ki, amire gondol, aztán pár szóban összefoglalja az óriáselelemtálnak, hogy bizony egy félholt lány életerejét használva tudtak volna idejutni, de megölhették volna, ha vele itatják meg a térmágikus bájiltalt, nem pedig a gólemmel.* Az a baj, hogy a tanárok olyanok, mint népem vénei. Úgy vélik, hogy a kor sorsa az ifjoncok kezében van, nem avatkoznak be. Hallottam olyan kósza híreket, hogy az iskola, ahol most tanulunk, a jövő évtől csakis a tanítványokra bízza a fejlődést, és magunkat kell tanítanunk. Talán itt is ez a helyzet. Magunkra vagyunk utalva. Kétségbeejtő. *Picit elmegy most a kedve, és nem akarja, hogy társai így lássák, ezért elnézést kérve visszamegy a sátrába.*

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Szomb. Nov. 10, 2012 8:51 am

*Igen lássuk be méreteimet tekintve nem vagyok aprónak mondható, nem csoda tehát ha néha kissé figyelmetlen vagyok, ezért nem vettem észre Liriant sem, főleg mivel szárnyai is majdhogynem rejtették figyelmem elől. Aztán a nyakamba veti magát, amit örömmel konstatálok, és jól megölelem, persze óvatosan. Megtanultam már bánni azzal az erővel, amit őseim hagytak rám, habár persze gyerekkoromban törtem össze nem kevés csészét, poharat, de egy idő után kiismertem mire vagyok képes és mennyire kell kontrollálnom.* -Szervusz Lirian, én is örülök neked! Csodálatos, hogy visszatérteket és hát igen...Heliodort nehéz eltenni láb alól, pedig már sokan próbálták! *Szélesen elmosolyodom, az oldalamon most is ott van a méretes kétkezes kard, mely már évek óta hű társként szolgál. Egyetértek Zoeval abban, hogy olyan időket élünk, amikor ott kell lenni az embernél, és még a fél-óriásnál is a fegyverének. Bármi történhet. Az utóbbi néhány napot nem tudtam még rég látott barátaimmal tölteni, hiába tudtam érkezésükről mindig szükség van a határok mentén őrökre és sosem óckodtam az efféle feladatoktól.* -Gondolom Zeo sok mindent mesélt már, tartottuk a frontot. Nem tudni pontosan ki a támadó a mai napig sem...ami nyugtalanító. *A vadász szavaira csendesen bólintok, miközben úgy döntök leülök a földre, így társaimnak sem kell folyamatosan felfelé irányítani figyelmüket. Fájó lehet ez a nyak számára.* -Gólem? *Csodálkozom el. Nem tudtam, hogy az éjtünde effélékre is képes. Lássuk be a mágikus ismereteim nem széleskörűek, velem azt hiszem nem jártak volna jól ez esetben, hiszen a harc az erősségem nem a trükkök megoldása. Zoe szavaira bólintok, kissé gondterhelt rezdülések bontják meg arcom nyugodt élét.* -Azt hiszem tanáraink folyamatosan megfigyelés alatt tartják a testvériség azon tagjait, akik az oázisban maradtak...nem bízom bennük.

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Szomb. Nov. 10, 2012 8:40 am

*Valóban nem veszi észre először Liarant, de miután kimosta a szeméből az álmot, már feltűnik neki. Nehéz nem észrevenni, ahogy egy sikkantás kíséretében belevetődik egy oszlop nyakába. Na jó, csak Heliodoréba. Nem állja meg mosolygás nélkül, miközben felegyenesedik a víz mellől, és iskolatársai mellé lép - mert lehet, hogy Liaran már egy ideje másik iskolában tanul, neki igenis az iskolatársai maradnak.* - Szép reggelt. *Köszön mindkettőnek, majd Heliodor szavaira megrázza a fejét.* - Természetes volt, hogy megpróbáljuk kihozni, ebben egyetértettünk Liarannal és Aewyvel. Aewy góleme nélkül nem hiszem, hogy sikerült volna. *Vallja be, hiszen egy bogár életenergiája alighanem nem lett volna elég ahhoz, hogy kijussanak onnan. Halvány a mosoly az arcán, hiszen nem mutatja ki olyan könnyen az érzelmeit, de azért látszik az arcán, hogy örül a másik kettőnek.* - De azért jó, hogy jól vagytok mindketten. *Mondja, majd Heliodorhoz fordul.* - A testvériség mindig is ilyen volt, és nem fog változni. Remélem, hogy jelenleg ugyanaz a célunk. *Jegyzi meg. Nem engedhetné meg magának, hogy elbizonytalanodjon, hogy esetleg a testvériség is csak a kezét akarja rátenni a szilánkra. Talán kétfrontos háborút kell majd vívniuk a kintről támadók és a beférkőzött testvériség között...? Egyáltalán képesek lennének akkor talpon maradni?*

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Szomb. Nov. 10, 2012 8:25 am

*Ő is valahol a víz mellett ücsörög, most nem rejtegeti szárnyait, azok lágyan takarják be, ahogyan szétterülnek a vállán. Az éjszaka hideg volt, akár a sír, így garbóba és vastag nadrágba öltözött, ám amint felkel a nap, gyorsan vált valami szellősebbre. Nem tudott aludni ma éjjel sem, még mindig a nekrofókuszként működő lány jár az agyában, akinek nem segített elsőre. Gyógyító, és mégis a nyomozó ösztönei léptek fel elsőként. Más helyzetben egy efféle önzés végzetes lehet. Mindig segítőkész, de most a kiváncsisága kerekedett felül. Többet ilyet nem engedhet meg magának. A töprengésen felül néhány könnyet is elmorzsolt, nem most, órákkal ezelőtt. Zoét látja mozgolódni nem messze tőle, ő még nem vette észre a tündeangyalt, hanem másfelé indul. Aztán egy alak lép be a napfényt is leárnyékolva, Lirian először csak a körvonalait látja meg, de a robosztus teremtés nem is lehet más, csak...* Heliodor! *Sikkantja, és már rúgja is el magát a homoktól, hogy némi szökkenés - az utolsó már repülés - az óriáselementál nyakába vesse magát.* Mertem remélni, hogy még élsz. *Lapogatja meg a "fiú" vállait. Olyan régen nem találkoztak, de elképzelhetetlennek tartotta volna, hogy az eleven sziklát képes lehet bárki is elpusztítani.* Annyira aggódtam. *Arca azonban sugárzik, nem riadalomról árulkodik* Mondd csak, mi történt veletek, ameddig távol voltunk? *Aztán int Zoénak, hogy jőjjön oda.* Nézd ki van itt. Másik oszlopos hősünk! *Vigyorog fel a srácra, hiszen Elijah mellett ő az akire még szintén felnéz. Szó szerint.*

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Szomb. Nov. 10, 2012 8:14 am

*Hosszú és nehéz napokat éltünk meg az idő alatt amíg Jazira visszatérését vártuk. Az aggodalom az én szívemet is nap, nap után nyomta, hogy vajon szeretett tanárnőnk visszatér-e, mi hírt hoz Faradras mesterről és persze aggodalmam Zeo irányába is kiterjedt, hiszen a vadász önként vállalta a blokádon való áttörést. Végül bekövetkezett, visszatértek és immár két napja viszonylagos nyugalom telepedett mindannyiunk zaklatott szívére itt a sivatag közepén az apró oázisban. Az eddigi időszakokhoz mérten kipihenten ébredtem...végre, régen volt már erre alkalom. Hiába, a szilánk jelenlétét azt hiszem mindenki érzékeli és a hangulatra is erősen rányomja a bélyegét. A sátramból előbukkanva nagyot nyújtózóm, most még tekintetem sem a látóhatárt figyeli újabb támadást várva, inkább az újonnan érkezetteket keresem tekintetemmel. Hamar észreveszem a víz mellett mosakodó jellegzetes ezüst hajú alakot, így hát mosoly kúszik az arcomra és felé veszem az irányt.* -Kellemes reggelt Zoe! *Biccentek felé, hiszen a nagy örömön már túl vagyunk, lehiggadtak a kedélyek.* -Furcsán jól aludtam, azt hiszem ez nektek is köszönhető, csodálatos, hogy megmentettétek a lányt...a Testvériség ott hagyta, pedig mindig büszkék voltak a mágiájuk szintjére. Az emberi életet mégsem tisztelik, csak használják. *Keserűség csendül szavaimból, nem kedvelem az ezüst koponyát, ám jelenleg segítségünkre voltak, így hát kénytelen vagyok megtűrni őket. Belemerítem a kezem a vízbe és nagyot kortyolok a hűvös frissítőből.*

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Szomb. Nov. 10, 2012 8:07 am

*Hamar kel a nap, hacsak az ember nem tett fel szemtakarót, esélytelen sokáig aludni. Most is, Zoe már viszonylag korán reggel ott van, a vízparton, arcát mosakodva, kényelmes ruhákat viselve. Íját és nyilait kihozta, elvégre ki tudja, nem-e jön esetleg egy újabb hullám, megrohamozni őket így, korán reggel - bármikor megtörténhet. Még azért korán van, a sivatagban meg éjszaka nagyon hideg szokott lenni, és azért még nem melegedett fel teljesen a homok és a levegő, így pulóver még van rajta, de hamarosan úgyis visszajön majd a meleg időjárás. Zoe haja össze van fogva, lófarokba, úgy mossa meg az arcát, hogy felébredhessen, és körbenéz az oázisban - már vannak mások is, akik nem alszanak, elvégre a legtöbben nem tudnak már aludni a feszültség miatt - talán már csak az éjjel őrködők húzódnak be, hogy pár órányi alváshoz jussanak.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Szóval az itteniek rendkívül nagyon örülnek az érkezőknek, hiszen már eleve közel volt a kétségbeesés, és hogy egymás ellen forduljanak. A blokád lélektani hatásai sajnos elég erősek tudnak lenni. Faradras azóta sem tért vissza, nem lehet tudni, hogy mi van vele, viszont Jazira itt van a táborban. Valami okból kifolyólag (lehet, hogy még az előző térugrás szele kapta el) úgy egy bő órája jutott ide eszméletlen állapotban, de már ő is a többiek között van, akik örömködnek. Nagyjából megtudhatják ismerőseiktől és volt tanáraiktól, hogy a blokád mostmár hónapok óta tart, a szilánk pontos helyét csak a tanárok tudják, még a legtöbb diáknak sincs fogalma róla, de itt van elrejtve az oázisban. Igazából arra vártak, hogy megérkezzen az előző alkalommal is hatásosan cselekvő diákcsapat, és mostmár együtt forraljanak ki valamiféle tervet. Nem tudni pontosan kik a támadók, talán a vezír emberei, talán egészen más, de ahogy azt már Zoe is elvázolta Elijahnak mindig csak kisebb támadó hullámok vannak. Lények, gólemek, homokdarazsak stb. szóval még nem igazán látták konkrétan az ellenség arcát, varázslókat, ami rendkívül zavaró és egyben aggodalomra ad okot.*

//Kis összefoglalóképp és akkor lehet itt játszani nyugodtan a mesék között. Smile

//

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Csüt. Nov. 08, 2012 5:58 pm

*Aewy kissé nagyon koncentrál a dologra, ugyanis eléggé buktató jellegű ez a dolog, hogy vagy összejön annyi életerő, vagy sikerül neki, vagy nem... Pozitív akar lenni, és hát egy jó pár perces pepecselés után valami késznek tűnő gólem van előtte és finoman ajkába harapva egyenesedik ki, porolja le a ruháját és fejezi be az eddigi munkálatokat, majd forgatja el a kulcsot, amikor minden megvan. A színjáték, ami persze nem megjátszott, hanem őszinte és Thalia és Lirian fut végig nem nem érinti meg, éppen csak olyan mélyen koncentrál a saját dolgára, hogy képtelen beleszólni. Hogyha nem is inkvizitori mélységekig, de Aewy is teljes mértékben a "jó" utat járja, hiszen éjtündeként határozottan megismerte a... nem annyira jó utat. Minden esetre az új helyszínen kissé megnyugszik a lelke, hiába jöhet ezek után még rengeteg csata, legalább együtt vannak, az óázisban vannak, majdnem hogy otthon vannak. Nincs szükség senkitől elköszönésre, inkább mindenkinek köszön, akik itt vannak, egy-két embert még meg is ölel, másoknak biccent, s habár ajkain csak néhányszor látszik a boldogság mosolya, a szeme csillogása egyértelműen ezt tükrözi. Végre együtt, végre újra egy csapatként...*

// Nekem is tetszett, gólemkedtem, köszi a súgást, magamtól nem mertem volna ennyire elrugaszkodni a mágiáktól. : D //

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Csüt. Nov. 08, 2012 5:53 pm

*A sötét varázslólány szavaira elhül kicsit, és olyat csinál, amit még sosem. Legalább állati ritkán. Összeszorítja az ajkait, nehogy üvöltsön. Feláll, és odalép Thalia elé, csipőre tolja a kezét.* Szörnyeteg vagy. Sosem mondtam, hogy áldozzuk fel magunkat, csak hogy kell lennie más megoldásnak. Akár félholt, akár nem, ő a reményünk, és meg fogok tenni mindent, amíg csak futja az erőmből. Te nem is tartozol közénk, úgysem érted ezt. *Lényegében majdnem leostobázza Thaliát, amit pár perc múlva már bánni fog, de most neki legfontosabb az akadémia, de nem azon az áron, hogy letérjenek a helyes útról. Tud ő inkvizítor lenni. Ha nagyon akar... Szikrázó szemekkel mered Thaliára, aztán szép lassan higgad le, nagyokat fújtat, aztán magához öleli a vélát. Már ha az hagyja.* Ne haragudj, én annyira... buta vagyok. *Elijahra pillog fél szemmel, végülis úgy vette észre, hogy a fiú is azt a sötét utat járja, mint Thalia. Akkor hát legyen az okosok akarata szerint, ő fejet hajt*

//Nekem is nagyon tetszett, Lirian mindig passzívul^^ Köszi nagyon Smile

//

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Csüt. Nov. 08, 2012 5:50 pm

*A bogárkergetés sikeres, Aewy összeállítja a gólemet, ital le a torkán, kulcs fordul… és a villanás után máris az oázisban vannak. A feje sajog, minden baja van, de amikor kinyitja a szemét… igen, neki ismerős az oázis. Innen jött, nem is olyan régen, és amikor jön az örömujjongás, egy hirtelen érzelemkitörésben megöleli, aki először ér oda őhozzá, pedig ő aztán nem az az ujjongó típus. És persze kérdezget. Faradas visszatért már? Jazira idekerült? Megemlíti, hogy elvesztették az idefelé vezető úton. Thalia kiakadására nem szól semmit – ha valóban semmi más mód nem lett volna, ő erősítő varázslatokkal itt hagyta volna a lányt, hogy visszatérhessen később, hogy tudjon segíteni a blokád alatt lévő oázisnak… de végül is sikerült kihozniuk onnan, és ez a fő. De most infókat szeretne.*

//jóó volt Very Happy

És bent vagyunk *-*//

Vendég

*Aewy szavaira elhúzza a száját, ő nem ilyen egyértelmű jó, hogy mindenkit meg akarjon menteni, sőt.* - Márpedig szerintem határozottan kérdés. Le van gyengülve, ki tudja, mennyire ért egyáltalán bármilyen harchoz. A társaitok, a barátaitok az oázisban vannak, és mi, ti, te kellesz, és van meg a képességed hogy megmentsd őket, nem egy félholt fókusz! Azzal, hogy mindenkit magad elé helyezel, nekik ártassz. *Csattan fel Lirian szavaira. De úgy látszik, többen nem hajlandóak menni a lány nélkül, így hagyja, hogy oké, akkor oldják meg a helyettesítést. Nem nagyon érti elsőre, Aewy mit ügyködik, amikor a bogárral próbál csinálni valamit. Viszont még mindig morcos, hiába találták ki, hogyan jutnak tovább a lánnyal együtt, Lirian gondolkodás nélküli önfeláldozása egyszerűen kiborítja, és nem csak azért, mert neki a saját élete fontosabb. Mégis sikerül aztán átérniük az oázisba, közös munkával, és bár ő nem ismer senkit, ráadásul még csak most jön a neheze... már késő visszafordulni.*

//Köszi a mesééét ^^ Nekem nagyon tetszett, és bent vagyuunk *-*//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A bogarak mit sem sejtenek, így könnyen be tudják fogni őket. Thalia önti a lét, a többiek bogárhajszát folytatnak, Aewy pedig hála annak, hogy a föld alatt mágikus energiái is erőteljesebbek, hiszen innen származik a csúszómászókból képes létrehozni egy termetes bogárgólemet. Szerencsére elég buta, mivel az agy kapacitása nem növekedett meg, és több bogárból összerakva az életere is elég lesz, így megitatható vele a lé. A kapu lassan kezd aktiválódni, amikor a kulcs elfordul a zárban és a lé is leért a gólem "gyomrába". Pulzálás, kisebb villanások, majd végül egy nagy rántás és vakító fénysugár után sajgó fejjel térnek magukhoz immár egy kellemes kinézetű oázisban. A táj nem ismerős, bár igazából a legtöbb oázis hasonlóan néz ki, víz meg pálmafák. A nap épp most bukik le a horizont mögött, és lassan közelednek feléjük valakik. Szemüket eléggé kiégette az erős fényesség az utazás miatt, de lassan körvonalazódnak ismerős arcok, diákok akiket régen láttak, tanárok, akik tanították őket az iskolában, és néhány ismeretlen, talán a testvériség tagjai. Elérték hát a célt, már csak az a kérdés, hogyan jutnak ki. Amikor tudatosul a többiekben kik vannak itt, majdhogynem örömujjongásban törnek ki és szaladnak segíteni. Az ájult lányt is átveszik, hogy majd helyrerakják szépen.*

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Csüt. Nov. 08, 2012 5:37 pm

*Zoé van még leginkább mellette, leszámítva persze Aewyt. De a lényeg, hogy a másik fehér klános szavaira bólogat.* Ha ő vagy mi, akkor mi, ez nem is lehet kérdés. *Válaszolja meg a kegyetlen kérdést, neki nincsenek érzelmi dilemmái, felkészült a halálra, még az ellenségét sem ölné meg. A pohár feltöltésének kérdésére nagyokat nyel, már az is kínos számára, hogy a térutazással minduntalan kínozza az alált teremtést, de még az esetleg belefér, ha folyamatosan tudják gyógyítani. Gyűlöli a sötét mágiát, és végig törekedni fog arra, hogy más módot is találjanak az oázis eléréséhez. A csúszómászók bevonása végülis enyhíti a dolgot, mert bár szintén természeti lények, mégsem emberek.* Rendben, akkor legyen így. Ne feledjétek, sorban megyünk, hátha más úton is el tudjuk érni a végcélt. *Sóhajt fel, és int, ölébe véve a lány fejét, hogy jöhet az első szinte ugrasztó féreglötty itatása. Illetve engedi Zoénak, hogy Thaliához vigye őt. Akkor feláll, és készül az utatásra.*

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Csüt. Nov. 08, 2012 5:34 pm

*Hallja Flame kiakadását, és kicsit meginog... Ez a lány nem olyan fontos, mint azok, akikért jöttek... Ez eddig rendben, de ki ő, hogy azt eldöntse, hogy Aewyorin Dr'acnasyr fontosabb személy e, mint az, aki ide van kötve. Senki, nincs ehhez semmiféle joga, nem teheti meg. Nem válaszol a tüzes lánynak, ugyanis éppen eléggé teljes jellemileg a másik, hogy képtelenek legyenek meggyőzni egymást, inkább Thaliahoz fordul, akit kevésbé ismer, de neki legalább tud felelni.* - A Testvériség a nekromágia és a tér-időmágia ötvözésével foglalkozik csak... Én tartok tőle, hogy nem fognak visszajönni érte, de nekem számít, hogy ne használjam ki és hagyjam hátra, semmiképpen. *Válaszol a nezabaros diáknak, aztán Lirian varázslására egy nagyon finom mosoly látszik ajkain, egy biccentés, hogy teljes mértékben egyetértettek, és ő is elszántan védelmezi a lányt, itt marad helyette ha kell. A bogarak ötletére felkapja a fejét, és azonnal biccent rá.* - Talán képesek vagyunk rávenni őket, hogy itt maradjanak, talán igába hajtani az egyikőjüket, akár olyan módon, hogy a varázslat életbelépése után kiszabaduljon a lény. *Mondja, és segít a terelésben Zoe-nak, ha kell, aztán ha sikerül a bogarat oda ültetni a lány helyére - miután a lányt karba emelték, nem ráültetik, khm - Aewy megpróbál aprócskát trükközni... Habár nem teljesen tudja, hogy mit csinál, de a bogárból megpróbál valami erőteljesebb lényt kreálni, hogy ténylegesen képes legyen kibírni az utaztatást életenergiával, gólemet faragni belőle. Remélhetőleg sikeres, és hogyha megvan az ájult lány, akkor a kulcsot visszateszi a helyére, és a megitatás után... elfordítja, hogyha mindenki megvan.*

Tárgy: Re: Fellah Akadémia Csüt. Nov. 08, 2012 5:29 pm

*Enyhén csúnyán néz Flame-re.* - Ő nem egy fókusz, hanem egy élőlény, aki önként itt maradt, hogy segítsen. Itt maradt, hogy áldozat legyen a többi menekülőnek. És ezt valóban nem hagyhatjuk, ha van rá más mód, hogy segítsünk rajta. Márpedig módnak kell lennie. *Embert nem hagyunk hátra, még akkor sem, ha esetleg a lány nem ember. És mellesleg ő sem az. Aztán Thalia kitölti a dolgot, ő pedig felegyenesedik, és ránéz a csúszómászókra.* - Vagy ők, vagy a lány. *Mondja halkan, majd elindul az egyik lény felé. Reméli, hogy nem kell fizikai erőt alkalmaznia, próbálja szelíd szavakkal rávenni, elsődleges természetmágiája van, tehát ért a lényekhez... és közben vadászként terelgeti egyre beljebb, és beljebb, remélve, hogy a többiek segítenek neki a lány helyére terelgetni, odavinni a lényt, hogy aztán Thalia megitathassa vele.*