Sikátorok, kis utcák

Tárgy: Sikátorok, kis utcák Kedd Jún. 12, 2012 11:59 am

First topic message reminder :

Természetesen, mint mindenhol Nellond sötét negyedének területén is akadnak kisebb utcák, sötét sikátorok, melyek a házak között surrannak el. Sok mindent mesélhetnének az ódon falak, ha beszélni tudnának arról, amiket errefelé láttak. Ezen utcácskákat még a legtöbb auror is messziről elkerüli, minél beljebb haladunk, minél távolabb a főbb utcáktól, annál kevésbé jut el a lámpák fénye, és annál különösebb hangok szűrődnek a távolból. Mindenkinek csak saját felelősségére érdemes hát felderíteni a sikátorok mélyén húzódó titkokat és rejtélyeket...
Akadnak természetesen nagyobb, nyüzsgő főutcák is, melyek a Feketepiacról indulnak ki, és akár egészen a Palotanegyedig sétálhatunk rajtuk, ezek valamivel biztonságosabbak, főleg ha nappali fényben haladunk rajtuk végig. A sok kisebb ház viszont, a kacskaringós kisebb utcák beljebb visznek Nellond sötét lakosainak világba. Nem tudhatod, hogy mikor jutsz a végén egyszerűen zsákutcába, ha tehát óvatosabb vagy, akkor inkább hanyagold ezeket a járatokat, de ha érdekességre vágysz és nem félted az életed, akkor bátran hatolj mélyebbre a sötétben.

írta Cirelin de Sovalon

Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 6:01 pm

[Bal]

*Meld meg se rezzen, hogy egy majdnem meztelen csajszi kapaszkodik belé, de hát nem is volt szándéka, hogy ezen fennakadjon, szóval most jótékonyan senki se veszi észre és másra koncentrál. Hallja a beszélgetéseket, és amikor Sasha lenyomja a torkán az izét, akkor természetesen megeszi, Jillel ellentétben Sasha iskolatársnak tűnik, emberinek, tőle nem fél és nincsen bizalmatlanság felé, csak annyi,amennyi normális, mert hát nem valami rég ismeri, mondhatni* - Köszönöm... *Mikor a hatása eléri talpra kecmereg, majd nézi a lányt és kissé megrezzen, mikor felüvölt, nem pontosan érti és tudja, hogy mi lesz ennek a vége. Blues-t a karjába veszi és magához öleli, miközben újabb csata indul meg, de a lány védi őket, karmokkal, a saját erejével... Ahogy elérnek hozzá a szavak, az emberi szavak egyre jobban remegni kezd, míg végül elhomályosul a látása.* - Meg... Megkeressük őt. Megmondjuk neki. Egy... egy hős vagy Jill. Mennünk kell! *Nyögi ki a lánynak, aztán a többiekre kiált, na hát eléggé sikoltósra sikerül, de csak akkor sírja el magát teljesen, hogyha már átértek. Sírva, mocskosan érkezik, ölelgetve a daimónt és ahogy összekaparta magát mezit lábasan szalad el és kezd el dörömbölni Jared szobájának ajtaján, úgy ahogy van.*

// Nekem tetszett, tiszta cuki volt, a csaj és Jazz nagyon rég nem bőgött, de most... nyühh U_U Köszi a meséééét!

alapesély
1-29: különleges tárgy
30-42: általad választott különleges tárgy
43-63: mágikus felszerelés
64-74: általad választott mágikus felszerelés
75-85: familiáris vagy személyes tárgy
86-00: relikvia //

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Sashának sikerül méregtelenítenie Jasnát, aki érzi, hogy lassan visszatér a végtagjaiba minden erő. Jill totál értetlen az egésszel kapcsolatban, a reakcióikkal… aztán Meld is kap belőle egyet, amit megeszik… és a sárga szörnyszemek kék emberszemekké változnak, de ez csak annyit ér el, hogy.* - Én… *Kezdi, lenéz a karmos kezeire, láthatóan ledermed, majd felpattan, a láncai letörnek, és üvölt egyet, fájdalmasan, ez fenevad ordítása, nem emberé, szinte sikít… de amint a többiekre néz, tekintete még mindig tiszta.* - Gyertek. *Nem mond semmit, csak négykézlábra ereszkedik, és gyorsan halad. A lények támadnak továbbra is, de Jill erős pofonokkal, karmos kezeivel, szárnyaival távol tartja őket, megvédi a hármast tőlük, és felvezeti a többiekhez…
Jill már nem válaszol se Scottnak, se Dianának, az összeköttetés megszakadt, viszont a térkapu megsemmisült, és csak azt látják, hogy egy szárnyas lény felront, félretép pár lényt, és felegyenesedve a falhoz sétál, belevágva a karmait mélyen.* - Talán igazad volt, hogy nem bíztál bennem.*Szólal meg Jill hangján a lény, és az egész ház izzani kezd, a lény (lány?) térdre esik, és a térkapu ismét felnyílik.* - Siessetek, nem bírom soká… és emlékezzetek rám. Jill Masters volt a nevem, ha találkoztok a bátyámmal mondjátok meg neki, hogy sajnálom…. menjetek! *A térkapu megjelenik, és teljesen tisztán látszik, hogy a túloldalt az udvar van, a ház egyre inkább izzik, és forróvá válik… menniük kell. Jill viszont ott marad…
Valóban az udvarra érkeznek, a térkapu eltűnik, amint átértek… és másnap kapják a híreket, hogy minden előzetes jel nélkül egy ház felrobbant Nellond sötét negyedében…*

//hát ennyi volt, remélem annyira azért nem volt vészes, és élveztétek. Dobhattok!

alapesély
1-29: különleges tárgy
30-42: általad választott különleges tárgy
43-63: mágikus felszerelés
64-74: általad választott mágikus felszerelés
75-85: familiáris vagy személyes tárgy
86-00: relikvia

opál karpereccel
1-27: különleges tárgy
28-40: általad választott különleges tárgy
41-60: mágikus felszerelés
61-71: általad választott mágikus felszerelés
72-82: familiáris vagy személyes tárgy
83-00: relikvia

relikviamester min. 4 szint opál karperec nélkül
1-26: különleges tárgy
27-39: általad választott különleges tárgy
40-59: mágikus felszerelés
60-70: általad választott mágikus felszerelés
71-81: familiáris vagy személyes tárgy
82-00: relikvia

relikviamester min. 4 szint opál karpereccel
1-24: különleges tárgy
25-37: általad választott különleges tárgy
38-57: mágikus felszerelés
58-68: általad választott mágikus felszerelés
69-79: familiáris vagy személyes tárgy
80-90: relikvia //

Animágus alakja: Házi kaszáspók · Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 5:46 pm

[Átjáró]

*Elég "jól elvannak" a lánnyal, kicsit már valóban hisz is neki.*
-Nem rossz logika. Ha kijutunk innen, sakkozhatnánk egyszer. Vagy akár Heroes-ozhatnánk, vagy bármi hasonló.
*Scott válaszára mintha haloványan elmosolyodna, de ez is hatalmas megerőltetés számára. Egy pillanat, s már el is tűnik az arcáról.*
-Nem hiszem, hogy képes lennél...
*A mondatot már nem tudja befejezni, megszakítja pár hörgő, szüttyögő istentudjamiez. A kaput meg kell védeni, bár részéről az sem zavarná, ha átmennének az iskolába, elég nagyhatalmú személy lakik ott, hogy ebből ne legyen probléma. Mindenesetre nem hagyja, hogy Scott egyedül harcoljon. Első gondolata egy tűztánc lenne, de nem akarja, hogy a másik félreértse, és esetleg azt gondolja, hogy ki akarna vele kezdeni, úgyhogy félúton meggondolja magát. Pálcáját furulyaként használja, hogy a legtöbb lényt egyszerűen az uralmá alá hajtsa.*
-Aeris magus.
*Suttogja, majd elkezdi játszani a bűvös dallamot. Ha Scott kirobbantása sikeres lenne, akkor ő sem marad fogoly, felhasználja a szárnyát, és lerepül az utcára.*

//Hatalommágia, elsődleges, bűvös dallam:
Leírás: Egyszerű, ám mégis hatékony varázslat. A bűvös dallam a mentális varázslatokra immunis bestiákat leszámítva bármilyen fenevadat, mitíkus teremtményt a szolgánkká, barátunkká tesz, mintha mindig mi neveltük volna, vagy mi teremtettük volna. Vigyázat, van ellene mágiaellenállás, és az inteligens teremtmények, mint az ősöreg sárkányok, lepergetik magukról. Ám fontos előnye, hogy nem csak rövid időre áll mellénk a teremtmény, hanem kereken egy hétre. Igen, ott fog aludni a küszöbünkön a vámpírlord, ha megdelejeztük. Sokszor komikus helyzet kerekedhet ki belőle, ha társaink látják, hogy feléjük futunk, nyomunkban pedig egy háromfejű botsáska lohol.
Pálcamozdulat: Kezünkkel egy képzeletbeli furulyát formálunk, mintha azon játszanánk.
Hatás: Egy hét, ám ha nem gondozzuk megfelelően a lényt, akkor korábban is kitörhet a rabság alól. Druidák, vándorok esetében még rossz bánásmódnál sincsen esély. //

Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 5:43 pm

[Bal]

*Sikerül bejutni a célhelyre, ajtó feltépve. És most nem nagyon néz hátra, hogy Meld a lassan már alig ruhás Jasnát hozza, hiszen lássuk be, hogy amúgy is light-osan volt öltözve, most már az is a testére tapad áttetszően, szóval gusztustalan ez tény, de majdnem hogy meztelennek hat. Nem is baj, hogy Meld is most a rondasággal foglalkozik. Mindenesetre bejutnak, és amikor Meld hozzá lép...hát cinkes, hogy neki kellene megnyugtatni a fiút, amikor ő is retteg, mint állat.* -És mi van, ha elveszíti, amíg kijutunk innen és...nekünk támad? *Suttogja, időnként hátrapillantva. Visszhangzik a fejében egy ideig a "Várja a bátyja, Sasha!" mondat, amire bólint egyet.* -Tudom. *Elhaló suttogás, már-már nyöszörgés. Itt vannak hárman, amiből az egyetlen erős, és határozott karakter döglődik, ez így nagyon nem frankó. Nagy levegőt vesz, majd Jasnához lépdel inkább, a szörnyet meghagyja Meld-nek, mert félő, ha ő menne hozzá, akkor annyira látszana az arcán a félelem, hogy lazán ki lehetne olvasni belőle, hogy "Te egy szörny vagy!". A zsebében kezd el kotorászni, remegő ujjakkal sikerül nagy nehezen előkeresnie egy kisebb pogácsát, a karkötő még mindig világít, az a cinkes, ha ez majd netán Jillt zavarni fogja, csak most mondjuk kisebb intenzitással.* -Edd meg, hátha segít. *Próbálja letömködni Jasna torkán.* -Meld! *Fordul meg aztán és egyet dob a fiúnak is. Bár a lány már át van változva, de hátha...a méregtelenítő legalább lassít, és mondjuk nem esik nekik visszafelé menet, vagy ilyesmi.*

//Drágakőmágia elsődleges - Smaragd méregtelenítő:
Ahogy a neve is mutatja, a méregtelenítő anyagunk a smaragd. Hatása egyszerű és nyílvánvaló: mérgeket tudunk vele hatástalanítani masszív, darabos (pl. húsétel, péksütemények stb.) ételek segítségével.. A varázslat során apró smaragddarabot egyesítünk az étellel és miután a smaragdos ételt lenyeltük, a testünkben lévő mérget hatástalanítja. A méreg minőségétől, erősségétől, illetve az általunk elkészített smaragd milyenségétől függ, hogy mennyire képes hatástalanítani drágakövünk a mérget.//

Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 5:41 pm

[jobbra]

*Diana válaszára kissé szemforgat, ebben az iskolában csak depressziós, vagy halott lelkületű nők vannak? Jóég! Azért nem tudja válasz nélkül hagyni.* Az enyém még csak hagyján, majd úgy intézzük, hogy neked jó legyen, oké kislány? *Vigyorog a lányra, de nincsen megállás, már harcolnak is. Egészen jól működik a párosuk, mert a lény gyorsan kinyúl, ők pedig végre felérnek a padlásszobába. Megvizsgálja a térkaput, és mostanra érik meg benne, az elhatározás, hogy Jill marionettbábuként rángatja őket. A kardot továbbra is a keze ügyében tartja, odasétál a térkapuhoz, aztán a falhoz beszélve megrázza a fejét.* Nem. Nem leszek a játékszere senkinek. Nem adtál bizonyítékot a jószándékodra, és nem fogjuk feláldozni magunkat a szabadulásodért cserébe lidérc. Maradj ahol vagy. *Fejezi be, összeérintve a két tenyerét pókszerűen sűríti egy gócpontba az energiákat, és a térkapu irányában engedi el. A remélhetőleg légnyomás elől a falhoz lapul. Ha sikerült megsemmisíteni a mágikus átjárót, akkor a padlás cserepei között menekülőútvonalat keres. Ha kell, akkor vág. Reméli, hogy társai mihamarabb idetalálnak, főleg a Bambiszemű. Addig feltartja a rémeket. Karddal.*

//Energiamágus 6. szint: Energiakisülés: Adott területre koncentrálva képes energiáit fókuszálni, így ott egy kisebb robbanást elõidézni. Maximum 3x3 méteres területen.//

Vendég

[Bal]

*Kicsit összefacsarodik a szíve, amikor meghallja, hogy Jillt hiányolja a bátyja... és hogy volt, aki átváltozott ilyen lényekké. Kicsit beleborzong, mi van, ha ők sem lesznek önmaguk nemsokára, és itt maradnak? Mi van, ha Jasna átváltozik, mert nem tudják belőle kiszívni a mérget?! Már majdhogynem pánikol, amikor Sasha megtalálja és feltépi az ajtót. Támogatja Jasnát, nagyon igyekszik nem rá nézni, de csak nem hagyja ott összeesve, és spurizik befelé oda, ahol Jill van. Benéz az ablakon, és... meglátja a szörnyet, aki bizony Jillként szól hozzájuk. Meginog, és gyorsan jár az agya.* - Persze, mindjárt! *Sashának suttog, hátha azt nem hallja annyira a lány... lény.* - Úgy látszik, még megvan a tudata... de mivan, ha csak azért, mert nemrég lett ilyen... de ha eddig kibírta, vissza tudunk vele jutni az iskoláig, ahol tudnak vele csinálni valamit, ugye? Ugye? *Ismétli kétségbeesetten. Nem, nem hagyhatják itt, hiszen...* - Várja a bátyja, Sasha! *Nyüsszögi szinte. A nagy, felnőtt vérfarkas, nyüsszög a tehetetlenségtől. Jasna szerencsére egyetért vele, így... megpróbálja kinyitni az ajtót, ha kell, vérfarkas erejét bevetve, és közelebb sétálni, hiszen ha a lény le van láncolva, csak nem tud ráugrani ha véletlen mégis akarna.* - Jill... jól érzed magad? Tudod pontosan mióta vagy itt? Úgy értem... tudod a dátumot, amikor idekerültél?

Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 5:33 pm

[Bal]

*Hallgatja Jill válaszát, egészen addig, míg már a hangok is kissé elhomályosulnak. A páros összekaparj, hogyha tud, akkor Meldbe kapaszkodik, hozzásimulva, jól össze szörny-taknyozva, na de a lényeg, hogy kapaszkodik, az ölében a daimonával, őt nem hagyja hátra annyi szent. Nem is tudja.* - Most... Mi lesz? *Egyre satnyul az izomzata, csak próbálja emelgetni a fejét, hogy lásson és halljon mindent.* - Köszönöm. *Mondja gyorsan Meldnek és persze Sashának, hogyha már bent vannakJillnél, de egy kissé lefagy, mikor meglátja. Halkan kinyög egy "tudtam"-ot, de nagyon halkan, úgy tűnik a lány nem tudja, hogy időközben szörnyé vált és fene se tudja, hogy lélektanilag hogyan is kéne közölni vele. Nem mintha ő maga tudna cselekedni, marad a beszédnél, hogyha azt még tud.* - Jill... Jill mióta vagy itt? Lehet már... már nem éreznéd jól magad a napon. *Nyögi, környékezve a dolgot, de nem tud annyira ránézni a lányra, elképzelni, hogy az elméje emberi, a külseje pedig ilyen... szörnyűséges. Ez még a démon-szarvaknál is rosszabb. Hogyha valamelyik farkas ott van a közelébe, nem tették le és hagyták ott, akkor megfogja Sasha kezét és magához húzza.* - Ki kell őt vinnünk, nem maradhat itt... *Mondja, nem folytatva, de jelezve, hogy akármilyen is a lány, ő még ugyanaz, aki volt, a külsejétől eltekintve. Legalább... esélyt kapna az életre. Többet nem tud tenni, döglődik és nyöszörög.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

[Bal]

- A ház él, folyamatosan változik. Elég jó vagyok mentálmágiákból, tárgymágiából, így rá tudtam csatlakozni az egész házra. Sajnos mindent nem látok, mert azért harcol ellenem a ház, de igyekszem segíteni ahogy csak tudok. És bizonyos időközönként embereket húz magához az épület, mintegy táplálékként… vannak, akik meghaltak, vannak, akik átváltoztak ilyen lényekké… az nem volt szép látvány. Én csak… haza akarok menni. Van egy bátyám, aki hiányol. *A végén szinte elhalkul Jill hangja, mintha visszaemlékezne. Közben Jasna folyamatosan bénul le, és esik össze, a fény távol tartja a szárnyas lényt, és Sasha is elszalad ajtót keresni. Könnyedén feltépi az ajtót, vérfarkas-erővel, és bár a túloldal hemzseg a lényektől, a fény láttán sziszegve eltűnnek. Meld fel tudja kapni Jasnát, és besietnek a következő folyosóra, átmenetileg bezárva az ajtót mögöttük, hogy a szárnyas lény ne jöjjön utánuk. A folyosó végén pedig ott az ajtó, az utolsó ajtó Jillhez… viszont van rajta egy ablak, amin ha bekukucskálnak, láthatnak egy… hasonló, leláncolt szárnyas lényt, mint ami kint van. Viszont furcsán viselkedik, ül egy széken, lóbálja a lábát, az egész testtartása embert sugall, nem szörnyeteget, és amikor felnéz, mintha elmosolyodna, és ez olyan groteszk a lény arcán…* - No, mi lesz már? Nem visztek ki innen? *Kérdezi vidáman, mintha nem is tudná, hogy néz ki… mintha nem is tudná, hogy szörnyeteg.*

[Jobb]

*Diana és Scott fantasztikus csapatmunkával elintézik a lényt, aki elnyúlik a padlón, és felérnek egy padlásszobára emlékeztető helyiségbe. A távolabbi oldalon egy térkapu pislákol.* - Az az út haza… amint ezek hárman felkaptak engem, húzhatunk innen a francba. *Mondja vidáman Jill a falakon át.* - Addig védjetek meg, oké? Amúgy meg láttad te idelent itt a falakat? Tiszta nyirkos. Valamennyi vizet ki lehetett nyernem onnan, csak épp, hogy ne száradjak ki. *Feleli, és valóban nem ártana megvédeniük a térkaput, ugyanis újabb lények másznak fel a lépcsőn. Eddig ők se mentek fel a padlásra, de ha most átsétálnak a térkapun, simán rászabadulhatnak az iskolára is… ami nem lenne jó.*

Animágus alakja: Házi kaszáspók · Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 5:15 pm

[Jobb]

*A láb lecsapás gondolata nem zavarja, ameddig visszanő, semmi baj nincs vele. Mondjuk lehet, hogy addig elvérezne, de Scott biztosnak tűnik a dolgában. Végül felrepül, majd a srác még el is rántja a másik veszély elől.*
-Kösz a segítő kezet. Jól jön. Egyébként nekem nincs kifogásom a természetben fizetés ellen, de nem hiszem, hogy túl sok örömöd lenne benne, akkor meg minek?
*Mondja üres hangon. Egyértelműen érzékelhető, hogy tudomásul vette a másik "sármos" fellépését, egyúttal azt is jelzi, hogy őt ez abszolút hidegen hagyja. A falak kopogtatása közben tovább beszélget Jillel.*
-Úgy, hogy minden nap a stábbal reggelizik, ebédel és vacsorázik, a saját vizeletét oedig soha nem itta meg, mert pontosan tudja, hogy a húgysav belülről fekélyesre marja, majd megöli. Gondolom a fekély mr nálad is jelen van.
*Próbálja kiugrasztani a nyulat a bokorból. Persze az sem kizárt, hogy tényleg az, akinek mondja magát, hiszen érzékelhetően nem hazudik, de a legjobb hazugságvizsgálót is át lehet verni. A füstbomba ledobásakor nincs ideje válaszolni, hiszen nem vehet levegőt, de ha a másik fényt kér, akkor fényt kap, amit a lány saját kalapjára idéz meg. Nem olyan erőset, hogy vakítson, de azért elég erőset.*
-Telumoris!

//Sötét hatalmak elűzése, asszem másodlagos, Fénypászma:
Leírás: Nevéből adódóan egy fényvarázslatról van szó, ami könnyen szabályozható. Akaratunktól függően akár arra is van lehetőség, hogy egyszerű lumosként funkcionáljon, ám nem foglalja le a pálcánkat, vagy akár hatalmas fénysugárként. Létrejötte után is kedvünkre alakíthatjuk gondolati úton, nincs másra szükségünk hozzá, mint egy tárgyra, amire megidézzük, az lehet akár egy mágiamentes nyaklánc is, tehát bármi. Abban az esetben, ha támadásra szeretnénk használni a már meglévő fényt, a célpontra kell koncentrálni, majd kilőni azt. A fény kiválóan hat lidércekre, szellem lényekre, hasznos lehet vámpírok visszarettentésére és nem utolsó sorban fény- és füst lények ellen. Azonban, ha túl erősre koncentrálunk akár vakító is lehet, és nem csak az ellenfélre!
Előnye: Mivel csak változtatjuk a meglévő fény erősségét mellette alkalmazhatunk fizikai támadást, vagy cselekvést, ugyanis nincs szükség plusz mozdulatokra, csupán a gondolatainkra. Mágiát azonban nem fogunk tudni egyszerre alkalmazni vele.
Pálcamozdulat: Létrehozásához pálcánkkal egyszerűen érintsük meg a tárgyat (nem lehet mágikus!), amire a fénypontot el szeretnénk helyezni, utána már gondolati úton állíthatjuk az erősséget és nagyságot.
Hatás: Azonnali és időleges. A fény kezdők számára 1 körig marad meg aktívan. Elsődleges sötét hatalmak elűzésével, vándoroknak, démonvadászoknak, inkvizítoroknak, illuzionistáknak +1 kör.
//Fontos! Ha a varázslatot alkalmazod, mindig jelezd kiemelve a mesélőnek a fény erősségét!////

Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 5:13 pm

[Bal]

-Én valahogy úgy érzem, bízhatunk benne. *Mondja óvatosan Jasnának, ami persze totál semmit nem jelent, mert bár vérfarkas, de naiv, így az ösztönei is nem egyszer simán tévútra viszik. Nem csoda, hogy totálisan észre sem vette baromi sokáig, hogy Meld oda van érte, és hogy Adam is. Aztán még épp uccsó pillanatban sikerül bevetődniük a járatba, erőteljesen zihál, amikor a lények lepattannak az erőtérről. Még jó, hogy nem rohan reflexből tovább, így áttudják vészelni a szöges verem csapdát, viszont innentől már egyszerűen megpróbál szájon át lélegezni.* -Iszonyú büdös. *Nem akarja, hogy Ella isteni finom vacsija köszönjön vissza a padlón. Jasna szavaira kicsit morcosan szól hátra.* -Megtennéd, hogy nem célozgatsz folyton arra, hogy alig van rajtad értelmes ruha? *Jó, hát eléggé ki van bukva, nincs a legjobb kedvében, vagy ez, vagy a kiborulás és a sikítozás, akkor már inkább ez. Aztán Jasna fejére hullik a trutyi, de már annyi ideje sincs, hogy kibukjon belőle a "Fúúúj!" felkiáltás, mert érkezik a nyál gazdája is, aki igazán nem tűnik szimpatikusnak, főleg miután elkapja a démonlány torkát. Erre már tényleg felsikkant, már az is valami, hogynem kezd el sikítozva továbbrohanni na! Remegő kézzel kotorássza elő a pálcáját, mert az az izé nem fogja megvárni, amíg itt szórakoznak, az egyszer tuti.* -Telumoris! *Nem egy nagy varázsló, de ez egyszerű ige és muszáj, hogy sikerüljön. A csuklóján lévő karkötőre varázsol, nem arra, ami eleve mágikus persze, és így a kezét feltartva igyekszik jó erős fényt nyomatni a randaság felé. A másik karja még szabad, úgyhogy pálca még mindig benne, remeg is, de azért igyekszik Jasna hóna alá nyúlni, aztán meghallja Meld hangját és csak bólint. Akkor a lányt meghagyja neki, és fénylő karkötővel próbál ajtót betörni.*

//SHE elsődleges - Fénypászma:
Leírás: Nevéből adódóan egy fényvarázslatról van szó, ami könnyen szabályozható. Akaratunktól függően akár arra is van lehetőség, hogy egyszerű lumosként funkcionáljon, ám nem foglalja le a pálcánkat, vagy akár hatalmas fénysugárként. Létrejötte után is kedvünkre alakíthatjuk gondolati úton, nincs másra szükségünk hozzá, mint egy tárgyra, amire megidézzük, az lehet akár egy mágiamentes nyaklánc is, tehát bármi. Abban az esetben, ha támadásra szeretnénk használni a már meglévő fényt, a célpontra kell koncentrálni, majd kilőni azt. A fény kiválóan hat lidércekre, szellem lényekre, hasznos lehet vámpírok visszarettentésére és nem utolsó sorban fény- és füst lények ellen. Azonban, ha túl erősre koncentrálunk akár vakító is lehet, és nem csak az ellenfélre!//

Vendég

[Bal]

*Ő nem is gondol arra, hogy otthagyják Jillt, na meg amúgyis Sasha nem akart a csapdák felé menni, és ő cibálta be balra, szóval ez eléggé eldőlt. A tűz... igazából tudja, hogy jobban sebzi, de ha sima ember lenne, akkor is rossz lenne beleesni, így nem pánikol tőle a kelleténél jobban, inkább próbálja távoltartani magát tőle. Amíg nincs túl közel, addig nem visít. Majd megvan a kallantyú, berohannak... és visszadobódnak az erőfalról.* - Ó, kössz a figyelmeztetést. *Morog, majd a szöges vermet méregeti. Mégis vannak itt is csapdák. Fintorog, de nem néz le, inkább kikerüli a vermet.* - De mégis hogy látsz minket folyamatosan? *Ismétli a kérdést, amire eddig nem kapott választ. Kezd nagyon csúnya lenni a dolog, itt sokan meghaltak már, mi van, ha tényleg csapdába sétálnak? Nyel egyet, és Sasha kezét fogja, hogy próbálja nyugtatni, de mikor a lény ráugrik Jasnára, ez elég nehéz. Fény, fény, fény... Éteri fényt küld, nem közvetlenül a szörnyre, hiszen akkor Jasna szemét is kiégetné vele talán, szóval valahova melléjük, de talán ígyis elég lesz, hogy távoltartsa.* - Sasha, keresd az ajtót, tépd fel, vagy valami!

//ILM elsődleges, Illuzionista, Éteri fény
Ez egy olyan erőteljes fénymágia fajta, ami bármilyen élőholtat könnyedén elűz, vagy távol tart. Valamennyit veszítenek mágikus erejükből, de sajnos bele nem halnak, ehhez később kombinálni kell valami mással. Az éteri fény hasonlatos a napfényhez, de pl. egy vámpírt nem porlaszt el, viszont az veszít erejéből, és a fény hatása alatt sebezhetőbbé válik. Minél jobban koncentrálnak annál nagyobb területet tisztíthatnak meg vele. Menekülésre kiválóan alkalmas. Egyszerű állatokat is elvakíthatunk vele egy időre, tehát állatok ellen is alkalmazható, hogy segítse a menekülést. Előrefelé hat, de minél jobban koncentrálnak annál nagyobb területen. //

Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 5:08 pm

[jobbra]

*Csak hallgatja a diskurzust, amit a két lány ejt meg egymás között, és megmosolyogja azt a szöveget, hogy Jillnek melle sincs már. Nem baj, felhízlaljuk. Miután Diana-t sikerül kirángatni, és még a plafonról karomkodó rém ellen is meg tudja menteni, reméli, hogy nem kell többet pesztrálnia.* Jól gondold meg szívi, mert lassan veszélyességi pótlékot kérek, amit természetben kell álnod. *Sugalja a lánynak, hogy lehetőség szerint ne kelljen örökké megmenteni őt. Tehát továbblépdelnek a könyvtárba, ahol mégiscsak szerencséjük van, mert az üreges falban megtalálják a továbbvezető járat nyitókallantyúját, már csak az a kérdés, hogy mi vár rájuk mögötte. A fal felnyílik, Scott pedig szembe tud nézni a lénnyel. Nem tudja, hogy elég gyors lehet ahhoz, hogy csak úgy megtámadja, ezért hátraszól a lánynak* Ha tudod, bombázd meg valami illúzióval. *A földhöz vág egy füstbombát, hatása alatt villámgyorsan igyekszik odafutni, és óvatosan hogy ne kapjon karmolást, a két sai segítségével próbálja felszúrni a dögöt, utána pedidg a mélybe vetni a lépcsőkről. Reméli, hogy Diana használható a fény tekintetében. Ha sikeres az akció, akkor tovább egyenesen, óvatosan.*

Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 5:08 pm

[Bal]

- Lehet, hogy sértő, de nekünk halálos lenne, gondolj bele! *Válaszol vissza "tüzezés" közben és reménykedik, hogy a pár megtalálja a kallantyút. Mikor ajtó nyílik, arra felé osongál, előre engedve a kettőst, hogy a tüzet addig tartsa, ameddig tudja, majd amikor a varázs elévül, de egy erőpajzson fennakadnak, akkor kicsit megnyugszik.* - Hallelujah. *Nyögi ki, de azért a szöges veremre lelassít, nagyon is, és szépen lassú mezitlábas léptekkel halad, Blues-zal.* - Nagyon hideg van itt... *Suttogja halkan, de megakad, mivel a trutyi elárasztja. Végül is ki mást, rajta úgy is annyi anyag van, hogy le tudja törölni. Nem nyitja ki a száját, miközben felnéz - fúúúúj - azonnal el akar ugrani, mikor felismeri a szörnyeteget, de hát az gyorsabb.* - Mi... Mi történik?... *Zökken ki egy cseppet, amikor a karmolásra lassulnak a tagjai. Nem valószínű, hogy így ki tudja szabadítani magát, az előző körökben is varizgatott, a bot erre nem lesz elég, de a maradék erejével vergődik és lökné el magától... Tök véletlenül nincs nála méreg elleni bezoárkő és még csak nem is vérmágus, hogy kilökje, de miközben a tagjai lassulnak pörgeti az agyát, ameddig tudja, hátha eszébe jut valami nekromantás mágia... de semmi. Vagy csak az agyát is eltompította. Ha még nála a bot, akkor odavág a lénynek aztán igyekszik valamerre elugrani, megkapaszkodni, eléggé kétségbeesetten kapva a vágáshoz.* - Méreg... Megmérgezett... Segítsetek. *Nem egy büszke ember, simán nyöszörög, hogyha bajban van, és eléggé gázul fest lenyálkázva, megkarmolva, koszosan, alul öltözve, mint akit meg is erősz... mindegy. A daimónja nem egy harci lény szóval ő se tud mit csinálni, minthogy bundaborzol.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

[Bal]

- Már a gondolat is sértő. *Felel arra Jill, hogy ősi szörnyeteg lenne. Jill tüzezik, Sasha hangorkánozik, lények repülnek, égnek, Meld pedig kapkod, és megtalálja a kallantyút, ami kinyit egy járatot. Amint átrohannak rajta, a lények vetődnének utánuk, de visszarepülnek, mintha valamilyen erőtérbe ütköztek volna.* - Dejóóó, az még működik? Az előző fickó, aki idejött, felállította azt… aztán beleesett egy szöges verembe pont előttetek. Vigyázzatok. *Figyelmezteti őket a lány, és így valóban könnyedén ki tudnak kerülni egy szöges vermet. Jobb ha nem néznek le… de a farkasok orrát csavarja a hullabűz lentről. Haladnak tovább előre lefelé a folyosón, és egy tágabb, aréna-szerű terembe érnek, és sehol semmi… vagy senki. Aztán hirtelen Jasna fejére valami ocsmány trutyi folyik, és ahogy felnéznek, egy nagyobb, szárnyas példányát látják annak a kinti szörnyeknek. Nagyobb, szárnyas, és gyors. Hirtelen mozdul, elkapva Jasna torkát hátulról, de csak egy picit karmolja meg, annyira nem is fáj, viszont elkezdenek nehezülni a végtagjai.* - Már… már nem vagyok messze, jaj istenem, nem tudtam, hogy annyira felment, nem láttam, elbújt előlem, gyűlöli a fényt, azzal távol tudjátok tartani, már csak egy ajtó, és ott leszek…

[Jobb]

- Szerinted ha valaki hozna nekem kaját, itt lennék? Áh dehogy. Megsütöm magamnak a lényeket, amiket elkapok. Pocsék az ízük, és totál lefogytam, mióta itt vagyok, mellem sincs már jóformán. Inni meg… brrr. Szerinted Bear Grylls hogy éli túl víz nélkül? *Beszél, majd amikor Diana felrepül, felkiált.* - Vigyázz, fölötted is egy! *És kis híján elkapja a mennyezetről egy másik, karmos csapda a lányt, de mivel Scott is éppen ott van, sikerül a fiúnak lerántania időben. A könyvtárban a fiú a falakat kopogtatja végig, és hamarosan talál is egy helyet, ahol üreges, kis kutatás után talál egy kallantyút, mire kinyílik a fal… és odaát egy hosszú lépcső van ismét, ezúttal csapdák nélkül… viszont annak a tetején egy ugyanolyan, szárnyas lény van, mint amilyen a hármast is boldogítja odaát.*- Hogy a rohadt életbe, ezek osztódnak, vagy továbbfejlődnek? Ne hagyjátok, hogy megkarmoljon, és fényérzékeny. Tömören. Mögötte van tovább az út.*

Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 4:51 pm

[jobbra]

*Miután nem sok választ kapott a bal oldali brigádtól, vállat ránk, és el is indul, nyomában legalább Dianával. Sikeresen át tud lépdelni, hajolgat, kikerül mindent, és elégedetten bólogat, amikor végre felért, de visszanézve látja, hogy társnője bizony beszorult. Felmerül benne, hogy lecsapja Diana bokáját, hogy legalább szabadulhasson, a gyógyítók majd visszanövesztik a lábát. Erről végülis letesz, amikor a naxeldires próbálkozik a lexikonjával, mégsem el túl sok sikert, hiszen attól még lába a lépcső foglya. Visszafordul, és ha kell kirántja a végtagot, akár a helyéről is, később talán majd vissza tudják ficamítani.* Ha kell egy segítő kéz, csak kérned kell. *Kacsint sármosan, aztán irány tovább. Amikor felérnek, akkor a könyvtárba. Bent a könyvek sokaságán elámul picit, és a csajszira néz.* Na hol lehet a kulcs? *Jillt egész egyszerűen figyelmen kívül hagyja, inkább a falakat kocogtatja végig, akadnia kell egy rejtett üregnek, titkosajtónak, ahol a továbbjutás rejlik.*

Animágus alakja: Házi kaszáspók · Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 4:45 pm

[Jobb]

*Végül a csodás ninjával van, de valamiért nincs ideje ugyan azt elvarázsolni, amit a másik is, talán túlságosan lekötötte a felesleges gondolkodás. Tanult az esetből, ezek szerint szimplán rohanni kell, és cselekdni. Snickers, nincs megállás! Jill válaszol neki, amire kicsit összehúzza a szemöldökét.*
-És mit eszel itt hónapok óta? Vagy valaki folyton hoz le neked enni és inni?
*Egyetért Scottal, nem bízik a lányban. A lépést elvéti, és elkezd belesüppedni a padlóba, de szerencsére pont az ilyen helyzetek miatt van egy köpenye gallérként feltűzve. Gyors mozdulattal kioldja a patentot, s elkezdi csapkodni újdonsült szárnyait, és felrepül a levegőbe. Viva la Enciklopedia Fantasia! Kiállt egyet maga alá, s a hanghullámok remélhetőleg feldobják a levegőbe, ahol meg is marad, lebegve.*

//Enciklopedia Fantasia: hanghullámok és egy ruhadarab segítségével képes repülni a használó//

Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 4:43 pm

[Bal]

*Egy pillanatra felmerül benne az önző gondolat, hogy ha arra, amerre Jill van nem lehet kijutni, akkor vajon minek menjenek arra? De hát azért ennél jótétlelkebb, és amúgy is valószínűleg akkor segít nekik tanácsokkal, ha ők is kimentik cserébe, tehát nem sok választás van. Meld magához húzza, kiélvezi pár pillanatig, bújik, igyekszik megnyugodni. Ő mondta Peternek, hogy felnőttek és segíteni tudnak neki, akkor úgy is kéne viselkednie. Csak ez nem ennyire egyszerű.* -Jól van, én igyekszem...tényleg. *Mivel Meld mellett ácsorog (retteg), így hallja Scott szavait és csak kikerekedett szemmel figyeli, ahogy a ninja önként megy a csapdák felé.* -Tudom, de nincsenek csapdák. *Húzza el a száját, és húzza tovább Meldet is Jill irányába. Aztán elérnek a célállomásra, meg jönnek a csúnya lények és kell a kallantyú. A tűz láttán azért egy kicsit megint csak megrezzen, főleg, hogy Meld is kicsit elszakad tőle, hogy keresgélje a kallantyút.* ~Nyugi!~ *Próbálja saját magát egy kicsit életben tartani, aztán a keze mozdul, amin fekete kesztyű virít. Hátha legalább ezzel segít. Ha van bármi itt, amit mondjuk akadálynak gördíthet az ajtóba, hordó, asztal, akármi, akkor azt próbál odalökni, ezek legalább jól is égnek, bár a fal mellett marad, esze ágában sincs a tűz közelében lenni.* -Siess Meld...nagyon sokan vannak! *Vékony hang, magas, a hülye nem látná csak rajta, hogy iszonyatosan fél, de azért igyekszik tartani magát.*

//Hangorkán kesztyű: Hangorkán: Hangok segítségével afféle hanglöket, amivel 15 kilogrammos lökésre képes.//

Vendég

[Bal]

- Fogalmam sincs... *Válaszol őszintén Sasha kérdésére a sráccal kapcsolatban, majd biccent, mikor hallja az elemi-természetes dolgot, a természetben úgyis jó, a látványmágia és az élőlényidézés meg vééégülis elemi... Majd hallja, hogy Sasha nem akar a csapdák felé menni, mire magához húzza, és kicsit megöleli, hogy megnyugtassa.* - Tudom, de lehet, hogy muszáj lesz... meg oldjuk. Nagyfiúk és lányok vagyunk, oké? Peter büszke lesz ránk. *Suttogja úgy, hogy főként csak a lány hallja, bár fene tudja, Jill mennyire hangosan hallja a szavaikat. A mentalistás kérdést nem érti, csak vonogatja a vállát, hogy ő biza nem az. Majd Scott megjelenik mellette, megbeszélni vele a dolgot, ő pedig vonakodva, de belemegy a szétválásba, Sasha pedig ekkor már húzza is balra.* - Balra ugyanúgy lények vannak, Sasha, semmivel nem jobb! *Nyafog, de végül enged a lánynak, és megy balra.* - De te tudod, merre kell kimenni, szóval simán megmentünk, és onnantól mutatod, hova. Ennyi. *Válaszol Jillnek, majd leérnek a pincébe... kallantyúra van szükségük, és jönnek a szörnyek... nyikkan, és ha Jasna irtja a szörnyeket, inkább vérfarkasi látását próbálja kihasználni, hiszen jobban lát a sötétben. Nagyon keresi a kallantyút, akár végigfutva a fal mentén, meg akárhol a szobában, ahol nincsenek szörnyek... na meg persze tűz, mert elég gáz lenne közel menni hozzá. Persze tempósan, hogy el ne kapják. Szóval keres.*

Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 4:34 pm

[Bal]

*A daimon szorosan sunnyog a lábánál, minden harcból és beszélgetésből kivonva magát, csak biztonságban marad elfutkározva, persze a távokat tartva. Hogyha Sasha túl távol volt tőle és nem hallotta az elemi és természetes dolgokat akkor sincs nagy hátrányban, hiszen a második kasztja elementalista lészen majd, a kesztyűcskéje is majd kisegíti. Jó, hát a természetmágia már bajosabb. Még mindig balra akar menni, továbbra is, és maga mögött hallja az ijedezést és a szavakat azért. Scott dumája már majdnemhogy elvonja a figyelmét annyira, hogy a fényének koncentrálását elrontsa, na de aztán nem figyela furcsa srácra. Valamiért ismerős ez a szöveg, de nem tudja hirtelen, hogy honnan... Végül sikerül elválni és a párral kerül egy helyre, Jill tovább dumál. Nem a föld naivája, szóval azért ez az orruknál fogva vezetés annyira nem jön be neki.* - Jill, amúgy meséld el nekem, valami ősi szörnyeteg vagy, akit éppen a börtönéből engedünk ki? Egyébként Jazz. *Szól, hogyha már beszélgetnek, ő nem hagyja abba. Mikor megjelennek a csúf lények, a fénye is kihuny, a kallantyút pedig rohadtul nem látja sehol, a többiekről pedig nem tudja, hogy farkasok... A lényekre jól hatnak az elemek, a 2x2 méter pedig eléggé behatárolt ahhoz, hogy tudja, hogy nem árt társainak, csak a csúf lényeknek, hát tüzet idéz rájuk.* - A tűz fényében akkor a cél a kallantyú... Látjátok valamerre? *Kérdezi, miközben fentartja a mágiát a kesztyűs kezét előre nyújtva,a lényekre irányítva, hátha nem csak a sebzés számít, hanem távol is tartja őket.*

// Az elementalista lángkesztyűje - Tűzvihar: 2x2 méteres területen képes tűzvihart előidézni, ami mindenkit sebez, aki ott tartózkodik. //

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

[Bal]
- Hát oké, hálóruhás lány. Szöszi fiú, a legjobb az lenne, ha mindkét irányba mennétek… Tekintve, hogy ha erre ki lehetne jönni, akkor már én is kimentem volna, nem gondoljátok? *Jasna szent fénye szépen elűzi a dögöket egy részen, és hosszú, kísérteties folyosó vezet lefelé, és továbbra is a falakból hallják Jill csacsogását. Eléggé kísérteties az egész, a két vérfarkas orrát csavarja a lenti lények bűze, többféle, mint a fentiek, de egyelőre Jasna ragyogása távol tartja őket tőlük. Hamarosan egy borospincére emlékeztető helyre érkeznek, és ott szűnik meg átmenetileg a ragyogása a fél-démonnak… és kapásból jönnek is elő a csúszó-mászók szép számmal.* -Oké, valami kallantyút kell ott keresnetek, ami kinyitja a rejtett ajtót… és azért ne egyenek meg titeket, oké?

[Jobb]

- Hát persze, hogy élek, ha halott lennék, nem lenne szükség arra, hogy kijussak, ugye? És persze, hogy van választásod, rejtélyes szépfiú. Leülhetsz, és megehetnek. Az is választás. *Átjutva ők egy felfelé vezető lépcsőhöz érnek, és Scott érzékeli a rengeteg csapdát, de parádés ügyességgel végigsétál… Diana a lépéseit követve megpróbálhatja követni, viszont egy lépést elvét, és csak az apró látnokságának köszönheti, hogy csak a jobb lába szorul bele egy csapdába… a lépcső viszont elkezdi befele húzni, nem ártana valamit próbálkozni. Scott közben beér, és egy vasajtó elé ér, nem érzékel mögüle csapdát ezúttal, tehát simán bemehet… vagy segít Dianának. A túloldalt egy könyvtár van, és más ajtót nem lát, keresgélni kell majd.* -A könyvtáron túl még senki nem tudott jutni, szóval nem tudom mi a kulcs… talán valamelyik könyv rejtheti, tényleg nem tudom. *Szabadkozik Jill.*

Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 4:21 pm

*Fent tehát nézelődik, és kellőképpen óvatos, ezért nem csoda, hogy ha a szöges csapdát ki tudja védeni. Nem nagyon szólal meg, de a mögötte haladóknak megmutatja, hogy mit talált, tehát nem kétséges, hogy ilyenekbe még belefuthatnak a további kutakodás során. Félrehúzza a csapdát, ha eltávolítható, hogy társai is követhessék, majd Sashára villant egy mosolyt. Belép a nappaliba, itt már kihúzza a kardot, amely így is olyan, mintha a karja meghosszabbítása lenne, és némán hallgatja a hangot, miközben körülnéz.* Van választásunk? Kétlem. *Mormolja alig hallhatóan, és csak a fejét rázza, ritka ronda lények voltak lent, és még több ezekből? Kellemetlen. Az akadálypályához most nem lenne annyira kedve, de talán pont az lenne a megoldás, ha szétválnának, hiszen a pincébe zárt idegen akár hazudhat is. Meldhez "táncol" oda, és vele beszéli meg a dolgot. Jasna félmeztelenségét egyébként úgy tűnik nem vette észre, ennyire még álmos úgy tűnik, de ha jobban megnézi, nyilván nyálcsorgat kissé, ám a szarvak továbbra is visszatartják.* Én megyek a pályán, hátha ott lesz a megoldás, ti pedig balra, a sárga köves úton? *Kérdezi merengve, és ha beleegyezést kap, akkor megindul jobbra, kard kézben, szaltókra, és tigrisbukfencekre számít.* Ha jön velem valaki, nem garantálom a testi épségét, és a sorsáért sem vállalok felelősséget. *Szól még hátra, aztán benyit a jobb oldalin. Az ösztönei ígyis egy vadmacskáé, de egy hatodik érzéket még elhint.*

//Hatodik érzék: Pszionikus mágia, elsődleges, lusta vagyok keresgélni, de támadásokat, csapdákat jelez előre, és azok kikerülhetővé válnak//

Animágus alakja: Házi kaszáspók · Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 4:15 pm

[Többiekkel, kerülve a szétszakadást ^^]

*Mivel nem látja, hogy Jasna kihez beszél, automatikusan válaszol a kérdésre.*
-Igen, az vagyok.
*Meld kötekedése elsuhan a füle mellett, ellenben a lány szavait jól megjegyzi. Fejben térképet készít, elemzi, hogy a ház eddig milyen struktúra alapján épült, tehát merre lehetnek esetleg könnyítő járatok. Egy kérdés azért benne is felmerül.*
-Mióta vagy itt, Jill? Egyáltalán élő vagy még, vagy már szellem?
*A figyelmeztetésre eltakarja a szemét, s próbál valami épkézláb tervet összerakni magas fordulatszámon működő agyában. Többet egyelőre nem tud tenni, de ő maga is Sasháék után veti magát, aztán ha mindenki benn van, megpróbálja kizárni az eddigi undormányokat*

Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 4:11 pm

*Újabb alakok tűnnek fel, és egy furán beszélő kutya is, amire csak nagy szemekkel pislog. Bőven elég az amúgy is gázos környék, most még ezt is feldolgozni...inkább nem vesz róla tudományt, bár annyi tuti, hogy a kutyus erőteljesen felnéz rá és Meld-re. A lány szavaira már nagyon oda se figyel.* -Sasha. *Böki ki végül, miután a ninja fickó is bemutatkozott, legalább tudni lehet majd, hogy kinek a nevét kell kiáltani, amikor épp halálhörgés közepette megmurdál. Eléggé csodálkozik egy sort, amikor a srác a korláton próbál felszaladni, és maszkot is felhúz.* -Ez mit művel? *Súgja oda Meld-nek, mert azért na, ilyesmit inkább filmeken lehet látni, nem pedig így szemtől élőben. Annyit azért leszűr, hogy a nem épp cuki kis lények el lettek picit baszarintva, amikor létrehozták őket.* -Elég gyengék, nem bírják az elemeket és a természetes dolgokat sem asszem. *Mondja el az infot, de mondjuk kb. azok hallhatják akik elég közel állnak hozzá, mert esze ágában sincs hangosan beszélni, nem is tudna jelen pillanatban. Felérnek hát az emeletre, és megint csak a szája elé kapja a kezét, hogy visszafojtsa a feltörni készülő sikkantást, amikor kicsapódik a csapda, és majdnem telibe is kapja a srácot.* -Óvatosabban... *Vinnyog kissé. Összerezzen, amikor megszólal a hang. Esze ágában sem lenne amúgysem előre menni, vagy bármelyik ajtón benyitni, ezt meghagyja másnak. Azért figyel, és neki is a bal a szimpatikus, nem akar csapdákat és sok lényt, dehogy! Meld szavaira csak csendesen válaszol.* -Nem akarok a csapdák felé menni Meld... *Nyafog kicsit, és amikor Jasna mögött megint megjelennek a csúnya dögök, akkor már nem húzza az időt, egy ugrással a bal ajtónál terem, húzva magával Meldet, és rongyol is be, legalább az behúzhatják maguk mögött időnyerés képpen. Hátra nem néz, nem akarja kiégetni a retináját.*

Vendég

*Mikor Sasha rászól, hogy egy bizonyos irányba nem nézhet, naná, hogy rögtön arra pillant amikor tud, de rögtön el is kapja a tekintetét. Nem, neem néz a barátnője mellő a lenge öltözetű Jasnára. Így ugyebár a szarvak sem tűnnek fel annyira, hiszen igyekszik kerülni az arra nézést.* - Nem mondod? Inkább mondj valakit aki tudja. *Válaszolja félhangosan Diana szavaira, hiszen ez elég egyértelmű volt, ő meg érthetően eléggé feszült a helyzettől.* - Meld. *Mondja azért gyorsan a nevét a többieknek, hogy legyen mit kiabálni. Majd megszólal a hang, akárhonnan, így elfordítja a tekintetét a farkasokról, akik épp a lényeket gyepálják.* - Oké Jill, szóval... te vagy balra, oda megyünk, és mentünk? Hát jó... *Felsóhajt, de belemegy a játékba. A múltkor is rossz vége lett, de nem úgy látszik, hogy nagyon ki tudnak menni másfelé, így kénytelen lesz.* - De mégis hogyan látsz minket, ha be vagy zárva a pincébe? *Kérdezi hangosan a semmitől, miközben egy Növénycsatlóst idéz meg, hogy az is feltartsa valamennyire a lényeket, ha belépnek a szobákba.* - Első kérdés... hozzád menjünk, vagy a pályára? *Teszi fel végül, mert hogyha vihetik ki a lányt, és rögtön mehetnek kifelé... akkor arra, de mi van ha lemennek a pincébe, és ők is beragadak, mert nincs náluk ami az akadálypályáról kellene...? Fene tudja, hátha Jill igen.*

//TEM, Növénycsatlós
Ez a varázslat picit átfedés az élőlényidézéssel, mégis speciális természetmágia. Nem szükséges a szabad ég alatt tartózkodnunk. Egy növényi részekből, fadarabokból és növényi szárakból álló mágikusan animált gólem jelenik meg korlátozott interligenciával. Főleg testőrfeladatokra alkalmas, ám tábort őrizni is kiváló, felderítésre a sűrű erdőben. Gondolati úton kommunikál a druidával. Korlátozottan ellenálló a mágiával szemben. Fizikai ereje révén tud harcolni méretes mancsaival, melyek ütésereje gyakran csonttöréssel is járhat.//

Tárgy: Re: Sikátorok, kis utcák Szer. Jan. 09, 2013 4:02 pm

[Felfelé, hogyha muszáj bevonulni valamelyik ajtón, akkor a bal]

*Mikor meghallja Meld szájából a gondolatait kibukik belőle egy rövid válasz, meg azért hogyha már sokan megjelentek, akkor bemutatkozni is kéne.* - Mentalista vagy? Jazz Novarro, és én sem tudom mi folyik itt. *Toldja szépen a nevét, futtában mindenkin végigpillantva, hogy a neveket párosítsa, megjegyezze. Hát igen, a fél-démonság nála láthatóan kiütött és nem csak kisugárzás, nem hibáztatja Scottot, hogyha nem szívesen szólna hozzá, csak csendesen nyomasztja a dolog. Hát már félmesztelennek sem elég lennie, akkor se kelti fel egy pasi figyelmét, mert van két apró... szarvacskája? Khm.* - Széjjel fagyok, széjjel fagyok. *Dalolássza nem éppen énekhangon fogcsikorgatva. A Sashás szemtakaráson halkan felnevet, egészen halkan, nagyon aranyosnak véli a dolgot. Másrészről erőteljesen próbálkozik nem ügyelni erre a ruha dologra, a zavara nem gátolhatja meg egy esetleges mozdulatban, hogyha mondjuk harcolni, vagy ugráni, vagy hajolni kell... Jó hír, hogy ameddig ő botozik, addig a többiek elkergetik. Ennyit arról, hogy ő akarja megmenteni a világot kimosakodva a fél-démoni mivoltából. Mikor felér és úgy... valahonnan a lény közli, hogy mi is lenne a "feladat", hogy kijuttassák Jillt és kijussanak enyhén elpislog, a szarvas lányra viszont visszaszól, úgy a falaknak.* - Nevem is van, jó? Miért nem lehetek inkább hálóruhás lány, miért kell a szarvaim...Tudod mit, mindegy! *Sóhajt egyet és a karnissal hátra fordul, elkezd kapálózni, hát nem egy kard, inkább képességhez nyúl.* - Szemekre vigyázz, és inkább a hang, mint a csapdák! *ÉS Szent fényezik a dögökre, hogyha már ő a sorvég.*

// Inkvi, hogyha megérezte tán hat is:
4. szint: Szent fény: 5 méter sugarú körben képes az összes jelenlévõ kisebb szintû sötét lényt elpusztítani, magasabb szintûeket sebezni. //