Társalgó - Központi terem

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Aug. 02, 2012 5:14 pm

First topic message reminder :

*Nem pontosan tudja még, hogy ki az új diák, ki a régi, aki mondjuk bliccelt az óráiról, és ki az, aki új, és Fellah Akadémiáról érkezett, de van egy olyan sejtése, hogy akihez odalépett, a tüzes leányzó, Fellah-i lehet. A lángok, a tűz elalszik, na de nem csak Flame alatt, hanem körbe a falakon, és mivel a föld alatt vannak, ezért hirtelen vaksötét támad. Nem nagyon esik kétségbe, a szemöldöke felszalad, furcsa félvigyor kerül az arcára, kicsit rosszalló, de hogyha újra felgyúlnak a fények, szépen el is tűnik róla.* - Nyugalom katona, pihenj. *Mondja, ahogy látja, hogy a leányzó kissé feszeng, majd lehuppan egy fotelbe, és onnan néz Flame felé, kezével intve, hogy ő is üljön le, tényleg nem csinált semmi rosszat.* - Nincsen olyan sok diák, aki képes lenne a tűzben ücsörögve meditálni, így inkább úgy tűnt első ránézésre, hogy valami átok sújtott és szépen elégetnek, mintha csak a középkorban lennénk, csak akkor máglyán tették és nem kandallóban. Ámbár ha kényelmes ott, és nem félsz, hogy önjelölt vízmágus nyakon locsol, teljes nyugodalommal. *Pillant vissza a kandalló felé, majd kissé elmosolyodik, még egy diákot se látott ilyen aktívan erőt nyerni az eleméből. Persze a tűznél is a legfeltűnőbb, egy vízmágus csak fürdik.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Kedd Márc. 19, 2013 9:27 am

-Vagy ők nyúlták le a karkötőmet. *Bólogat a tippekre, bár az utóbbira van a legkisebb esély, ha csak valamelyik manó nem érzi magát szarkának és nincs rákattanva mondjuk a csillogó tárgyakra, de jó eséllyel nem erről van szó. Szóval lezúg a kanapéról, szitkozódik egy sort. Tate egész jól viseli, maximum kicsit nyekken, biztosan az úri neveltetés miatt. Feltápászkodik és ráfog a kanapé aljára.* -Hogy ez miért nem könnyebb... *Igen még súly emelés közben sem képes rá, hogy kicsit befogja a száját és csak csendben szenvedjen. Végül aztán sikerül átbillenteni a kanapét, ami nagy csattanással puffan a hátulján. Kicsit hátrébb lép, meghagyja a nyomozónak a kopogtatást és nézegetést, igazából neki főként a karkötő kell, a többi nem annyira izgatja.* -Látom nagyon ráizgultál erre a kanapé szétszedésre. *Neveti el magát, mert Tate tényleg kb. úgy néz ki, mint akinek most semmi más nem lebeg a szeme előtt csak a hatalmas rejtély, amit egy karkötő eltűnése okozott.* -Azért kösz, hogy így segítesz, tényleg! *Teszi még hozzá, bár úgy sejti, hogy igazság szerint a srác nagyon is élvezi hogy kutathat, úgyhogy majdhogynem ő tett neki szívességet azzal, hogy elhagyta azt a karkötőt.* -Szóval akkor robbantsuk le az alját, vagy egyszerűen pár erősebb rúgás is elég? *Igen, persze, hogy drasztikus megoldásokban gondolkodik, bár tényleg előfordulhat, hogy akad valamiféle kallantyú, vagy ilyesmi, amivel ez jóval egyszerűbben megoldható lenne, de ennyire nem szemfüles, ezt a részt meghagyja a nyomozó úrnak.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Kedd Márc. 19, 2013 9:11 am

- Vagy megvárják, hogy elmenjünk, mert attól tartanak, hogy ha idejönnek, rendet raknak, egyből felfordítjuk megint. Vagy egyszerűen nem jöhetnek ide takarítani, amíg vannak itt diákok. Ki tudja, milyen szabályokhoz vannak kötve. *Von vállat, majd ugyebár tapogatja a kanapé alját, és annyira oda fókuszál, hogy észre sem veszi, Andie mennyire előre hajol... csak arra eszmél fel, amikor hirtelen plusz súly esik a hátára, meg úgy általában rá. Persze nem mondhatni a lányról, hogy olyan nagy súlyú lenne, de azért csak egy felnőtt fiatal nő, ráesett, Tate meg hiába nem egy olyan gyenge fiú, azért meglepi, ha váratlanul éri valami, így hát kicsit meglepetten nyekken amikor a lány ráesik.* - Semmi baj. *Nyög, majd feltérdepel, és bólint, szemei csillognak a vélt vagy valós kihívás láttán. Oké, megfordítani a kanapét határozottan valós kihívás, kérdés, hogy van-e értelme.* - Háromra. Egy... kettő... három! *Számol be, majd nekifeszülnek, és sikerül is az oldalára átbillenteni a kanapét, ami talán kicsivel könnyebb, hisz amint sikerült túlbillenteniük a holtponton, egy nagy puffanással landol is a háttámláján az egész, mire Tate hosszan kifújja a levegőt, majd elkezdi tapogatni megint az alját, kopogtatja, fülel.* - Szerintem le tudnánk szedni az alját. És ha meg nincs benne... akkor is lesz a manóknak plusz munka, ha idejöttek volna, amikor hívtak, akkor nem szedjük szét a kanapét. *Vigyorog, és rákacsint a lányra, majd kisöpör pár rakoncátlan, hullámos szőke tincset a szemei elől.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Márc. 18, 2013 1:39 pm

*Hát csak nem kerül elő egy darab manó sem, újra megfordul a fejében a kakaós bögre falhoz vágásra, de végül letesz róla, így is elég nagy rumlit csinált, szó szerint csatatérré sikerült varázsolni a társalgót, mint ahol minimum bombát robbantottak.* -Hát úgy fest, hogy nem ugranak, pedig igazán méltóztathatnának segíteni. A végén még arra kezdek gyanakodni, hogy direkt csinálják! *Húzza el kicsit a száját, aztán úgy fest, hogy a szöszke óangol nevű srác matatni kezd...a kanapén természetesen. Előre dől, egészen ráhajol a lábára, hogy lássa mit is művel. Az nagyon fel sem tűnik neki, hogy ha most lépne be valaki az ajtón, akkor olyan szépen be lehetne látni a pólójába, mint annak a rendje. Szóval egyre előrébb hajol, főleg amikor Tate még hasra is veti magát és amikor már pont átlendül a holtponton, kibillen az egyensúlyából...próbál mindenben, bármibe kapaszkodni, ami elérhető, de ez egy kanapé, pont nincsenek rajta erre alkalmas dolgok, így olyan szépen leesik így lényegében mellkassal előre, hogy azt öröm nézni. Rá a földön hasaló srácra, aki ugye épp a kanapé alatt matat.* -Hogy az a jó fene vinné el az egész nyüves kúriát, hogy ilyen rohadt nagyra építették! *Szitkozódik kicsit, igyekezve feltápászkodni. Kellett már itt az első napokban elhagynia valamijét, egyszer majd a fejét fogja, Eddie tuti ezt mondaná, mázli, hogy most épp nincs itt.* -Bocs! *Tápászkodik fel, lekászálódva a srácról, az ötletre pedig elsősorban fájdalmasan elhúzza a száját.* -Oldalra fordítani ezt az izét? De még csak elhúzni is alig tudtuk! *Szenved egy sort, aztán végül csak feltápászkodik, és előrébb lép.* -De ha sérvem lesz...elviszel a gyengélkedőre. *Jegyzi még meg, aztán alá is nyúl, végülis átengedi az irányítást, valami beszámolás, vagy hasonló, és igyekszik amennyi ereje van, azzal megemelni a kanapé alját.*

//fagy//

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Márc. 18, 2013 10:45 am

*Hiába is kiabál Andie, úgy fest, hogy erre nem jönnek a manók ide, nem igazán így működik itt ezek szerint, mire megvakarja a fejét.* - Fogalmam sincs, hogy itt hogy működik. Odahaza ha hívtuk a manókat egyből jöttek, de talán itt csak takarítaniuk kell, és nem kell minden hívásunkra ugraniuk, mert nem akarják, hogy nagyon elkényelmesedjünk meg ilyesmi. De a konyhában ők dolgoznak, ott minden bizonnyal könnyedén megtalálnánk őket. *Gondolkozik, majd leguggol a kanapé elé, és a kezét rásimítja, körbetapogatja.* - Talán könnyedén le tudnánk feszíteni az elejét, és akkor bele fogunk nézni. És vagy megtaláljuk a titkos rekeszeket, vagy... várjunk csak... *Hasra vágódik, és bedugja a kezét alá, és végigtapogatja a kanapé alját.* - Próbáljuk meg az oldalára fordítani, és hátha meglátunk valami gombot, vagy kallantyút vagy valamit az alján amire kipattan hogy mi van belül. *Mondja, totál belelkesülve, igen, ha kell, most már próbálkozik, és ha kell, simán szétszedi a kanapét.* - Ühüm, nagy, régi aranyvérű angol család. Szóval annyira nem szokatlan tőlünk. Legalább nem Athelstan a nevem vagy valami hasonló... a Tate még könnyen megjegyezhető.

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Márc. 18, 2013 10:10 am

*Hát igen azzal tényleg nem érnének sokat, ha mind a ketten jól felhúznák magukat, de hát az alap morcosságát nem tudja félretenni, elég ritka az, amikor csak úgy magába folytja az érzéseit és most ideges, hiszen nincs meg a karkötő. Igazából a manók eszébe se jutottak ez tény.* -Hát őket nem, de hogyan, csak úgy...Héj manók! *Karba fonja kicsit a kezét maga előtt, mert hát annyira nem érkezett még régen és konkrétan házimanó téren sem a legdurvább az ismereti szintje, szóval jó ég tudja, hogy megkeresni kell őket, vagy szólítani, vagy direkt széttörni egy kakaós bögrét a falon, hogy a kosz és rendetlenség miatt kerüljenek elő... Mindenesetre ledobja magát a kanapéra, fel is húzza a lábát törökülésbe gondolkodás nélkül, hogy netán bakancsban ezt nem kéne, aztán előre hajol kicsit és kopogtatni kezdi a kanapé alját.* -Gondolod, hogy ki lehet nyitni? *Igen, simán komolyan vette az ötletet, végülis miért ne?* -Szóval óangol, akkor te valami angol húde régi családból származol? Demerest... *Ízlelgeti kicsit.* -Nem ismerem, de lehet, hogy csak én vagyok túl tudatlan. *Igen ez simán lehet, vagy egyszerűen csak Amerikában annyira nem elterjedt egy angol család híre. Bár az is tény, hogy igazából annyira sosem mélyedt bele a mágia világába, legalábbis hogy ki mennyire híres neves. Persze a Prestonokat ismeri, de főleg azért, mert személyes kapcsolat van.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Márc. 18, 2013 9:54 am

*A lány zsörtölődik egy kicsit, Tate maga pedig picit félrehajtja a fejét. Oké, szóval a lány ideges, de azzal nem ér el sokat, ha ő is megsértődik arra, hogy a lány mérgeskedik, ugye? Azzal csak mind a ketten egyre idegesebbek lennének, ami meg aztán végképp sehova nem vezet.* - A házimanókat kérdezted? Talán ha ők takarítás közben megtalálták, akkor elrakták, hogy majd megkereshesse a gazdája. *Mondja az ötletet, majd azért megfogja, és megemeli a kanapét egy kicsit... határozottan jó nehéz.* - ...vagy van valami titkos rekesze ennek a kanapénak, és oda raknak minden elhagyott tárgyat, azért ilyen nehéz. *Nyög fel, majd végre visszateszik a földre a nehéz bútordarabot, aminek utána kicsit fájdalmasan hajlítja-nyújtja ki az ujjait, azért ő sem egy erőember, a kanapé meg nehéz.* - Nem gyakori név, valóban. *Bólint arra, hogy szokatlan a neve.* - Valami óangol névből ered, vagy ilyesmi, szóval nem csoda, hogy fura. *Mondja egy kicsit vállat vonva, hát igen, azért csak tradicionális, gőgös aranyvérű satöbbi családról van szó. Nem csoda, ha a gyerekeiket vagy nagyon tradicionális, vagy nagyon különlegesen tradicionális neveken nevezik.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Márc. 18, 2013 9:24 am

*Szóval javában pakol és épp vonszolni igyekszik a kanapét, amikor hallja, ahogy nyílik az ajtó, majd egy fej bukkan elő a nyílásban. Barátságos mosolyt varázsol az arcára és addig azért fel is áll az eddigi görnyedésből.* -Nem csak hobbiból szakadok meg ezzel a kanapéval. Hogy az életbe ennyire nehéz ez? Vasból van, vagy mi a frász? *Zsörtölődik kicsit, hiába no, hajlamos az első szembejövőn levezetni a mérgét, és most nagyon is mérges, hiszen egy részt már jó ideje kínlódik, másrészt tényleg rémesen nehéz a kanapé. Aztán amikor Tate a másik oldalra lépked azért megenyhül.* -A karkötőm tűnt el nyom nélkül, volt rajta egy csomó kis fityegő mind mást jelentett és elég fontos. Úgy rémlik, hogy itt még megvolt tegnap, de azóta nem találom. Kiborító! *Magyarázza, majd csak a fejével int hogy egyszerűen húzzák hátrébb a kanapét, amikor a srác megkérdezi, hogy merre vigyék. Csak az a lényeg, hogy megnézze, nincs-e alatta. Újra nekifeszül és amikor ott sem kerül elő hatalmas sóhajjal roskad le a mostmár arrébb húzott kanapéra. Elég rendesen felforgatott mindent, ha nincs itt, akkor hol lehet? Valaki netán megtalálta és elvitte? Na annak tuti kitekeri a nyakát!* -Andie, Andie Fisher. A Tate elég fura név, vagy legalábbis nekem kicsit szokatlan. *Mutatkozik be mostmár ő is. Elfáradt az látszik és rendkívül tanácstalan.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Márc. 18, 2013 9:11 am

*Igazából csak sétálgat a labirintusban, feltérképezi, amennyire tudja. Igen, pontosan tudja, hogy simán kitalálhat onnan egy pálcával, de abban hol a kihívás? Az mindenkinek megy. Ő viszont kis jegyzetfüzettel és egy tollal a kezében járja a labirintust, és ahogy sétál, úgy rajzolja fel a labirintus tervrajzát. Már sokadjára jut vissza a központi terembe, és elégedetten biccent amikor behúzza az újabb folyosót. Már éppen indulna visszafele, hiszen feljegyzett visszafele egy mellékjáratot, amit még nem térképezett fel... amikor meghallja bentről a rendezkedés, és a motoszolás hangját, és persze nem bír magával. Valaki odabent nagyon pakol, és tudnia kell, hogy kicsoda, és miért. Egy világoskék inget visel, barna nadrágot, és barna cipőt, és kíváncsian bedugja a fejét a terembe, ahol eluralkodott a káosz. Csodálkozva körbepislog, és tekintete megakad Andie-n* - Elhagytál valamit? *Kérdezi, majd végül csak belép, és körbenéz, elvégre olyan, mintha forgószél söpört volna végig.* - Vagy csak úgy gondoltad, hogy átrendezed a termet? *Kérdezi halvány mosollyal, zsebrevágja a jegyzetfüzetet és a tollat, persze utóbbit kikapcsolt állapotban, majd odasétál Andie-hez, megfogva a kanapép a másik oldalán.* - Hova toljuk? *Kérdezi, segítőkészen.* - Amúgy Tate vagyok. Tate Demerest. *Mutatkozik be, mert azért azt még illik.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Márc. 18, 2013 8:47 am

*Valamikor késő éjszaka érkezetek meg a repülővel a tegnapi banzáj után, és annyi szent, hogy az első döbbenet elég rendesen kitütötte, amikor arról volt szó, hogy miattuk halt meg valami srác, akire szinte alig emlékszik...ha aztán nem derült volna ki, hogy az a fickó összekeverte őket valakivel és igazából nem róluk van szó...akkor tuti, hogy brutálisan ki lenne készülve. Azért egy leheletnyit így is elgondolkodott, hogy mi lett volna, ha tényleg, de azért egy ilyen eseménytől gyökeresen nem fog megváltozni az élethez való hozzáállása. Viszonylag korán kelt, aminek igen egyszerű oka van, felkelt valamikor hajnalban, és igen, mostmár tuti biztos, hogy nincs meg. Reggel, amikor már a szobatársakat se zavarta annyira még körülnézett a szobájában, de semmi. Tényleg totálisan eltűnt. Csak nem hagyta el az íreknél...az nagyon gáz lenne, onnan aztán tuti nem kerül elő többet. De talán nincs ilyesmiről szó. A ruházatát tekintve sima farmert visel, bő szárút, felül egy élénk zöld felsőt még a tegnapi nap emlékére, a hajában apró csatok, a lábán bakancs. Amikor belépdel a terembe neki is áll az aktív kutatásnak, tehát konkrétan minden létező dolog mögé benéz, rövid időn belül sikerül teljes káoszt varázsolnia, szétdobált párnák, ferde képek a falon, minden létezőt arrébb pakol, amit csak mozdítani lehet. Jelenleg épp a kanapét igyekszik vonszolni, lehet, hogy alatta van?*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 5:18 pm

*Jót nevetnek Caten, hisz az a lány tényleg fura figura, de Deyan szerint nagyon is jófej, csak hát furcsa dolgok történnek vele.* -Igen, így van. Egy levelet indultam feladni a szüleimnek Szaúd-Arábiába, ~Ajjajj, ez most hosszú lesz, ha rákérdez.~ *Gondolja magában Dey, hisz elég kalandos, de annál szomorúbb története van, hogy mit is keresnek bolgár létére olyan messzire a szülei.* - mikor láttam Catet a felső léceken ücsörögni. Fogalmam nincs, hogy mit keresett ott, minden esetre, mikor meglátott, leugrott, egyenesen a bagolykakiba. Vicces látvány volt... De szeretem Catet, jó fej, csak... furi. Ugyanakkor kitűnő barát, bármiről el lehet vele beszélgetni, és fel tudja dobni az ember napját, az biztos. *Foglalja össze a tudnivalókat a lányról.* -Szívesen segítek bármiben. *Mondja lelkesen, hisz régen ő is gyakornok volt, meg diákképviselő, ott megtanulta, hogy kell a diákokat istápolni, és persze szívesen is csinálja. Bellára terelődik a szó, és megint elsötétül a tekintete, majd póker arccal néz a lányra, mintha egyáltalán nem is számítana a történet.* -Igen, ő az. Ismered? Régen a barátnőm volt. Egészen néhány hónappal ezelőttig, egészen sokáig. Sajnos szakítottunk... Hosszú és csúnya történet, nem szívesen beszélek róla. *Mondja, és megint elfordítja a szemét róla, belül pedig sír, de igyekszik, hogy kívül ne látsszon. Elég könnyet ejtett már a lány miatt, azt meg utálja, ha ismeretlenek vagy alig ismerősök gyengének látják. Mikor találkozót kér a lány, újra vidámabb tekintettel néz rá, és persze állja a szavát.*
-Persze, találkozhatunk holnap óra után. Hol szeretnéd? Ha tanulni szeretnél, jó lesz, ha könyvet is hozol, és abból elboldogulunk. Nekem sajnos nincs, eddig nem volt szükségem rá. *Az órájára pillant, és korgó gyomra is figyelmezteti, hogy enni kellene valamit, így bocsánat kérően nézve a lányra feláll a helyéről.* -Ha nem haragszol, én most elmegyek vacsorázni, mert éhes lettem közben. Holnap mindenképp találkozunk. Szió. *Köszön el, és az étkező felé veszi az irányt. Egy pillanatra megáll, majd visszafordul még egy utolsó mondat erejéig.* -Nem tudom, hogy mondtam-e, de köszi a forrócsokit, finom volt. *Mondja mosolyogva, és folytatja útját az étkező felé.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 4:58 pm

*A CAtes dologra már inkább nem mondok semmit, hiszen nem ismerem annyira a lányt, hogy véleménytalkothasak róla és úgy gondolom, hogy Deyan gonosz és talán még bunkó is volt a lánnyal, így ki tudja, hogy milyen a kapcsolatuk. Inkább nem a fiú véleménye alapján formálok én is véleményt a lányról, hanem igyekszem majd több információt gyűjteni másoktól és akkor el tudom dönteni magam, hogy mit is gondoljak a "gazdag" lányról. A szótár másik fele is hamarosan előkerül és mikor Deyan megmutatja ak ét szót, elnevetem magam.*
- Bagoly ürülékbe esett Cat? *kérdezek vissza még mindig nevetve. Persze hamar eszembe jut, hogy én is éppen kinevetem a lányt, így gyorsan abbahagyom és immár csak halkan kuncogok.*
- Kíváncsi lettem rá. *jelentem ki még mindig kicsit helytelenül, és ismét elvigyorodom. Ahogy találkozik a tekintetem Deyan-ével, elpirulok és lesütöm a szemem.*
- Köszönöm, hogy segítesz.*biccentek a fiú felé és elkapom azt a fél mondatot.*
- Bella? Isabella Newton? *kérdezek vissza, hiszen ő jut először eszembe, mint Diákmentor. Ismerem a vezetőség tagjait, úgyhogy más Bella nem is jut eszembe hirtelen.*
- Holnap este ráérsz találkozni? *nézek kicsit pirulva a fiúra és csillog a szemem, ahogy a szemébe nézek. Természetesen bolgárul tanulni, mi másért?*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 4:47 pm

*Röviden elgondolkodik azon, hogy van-e olyan varázslat, ami segíthet a bajon, de nem jut eszébe semmi, és különben is... Cat rövid úton megoldja valószínűleg.* -Ahogy én ismerem, nem fog varázslattal vergődni, holnap előszed a ruhatárából egy újabb drága szettet. *Ági a kezébe nyomja a szótárt, hogy mutassa meg neki a szót, amit nem értett, így két helyen nyitja ki: a "bagoly"-nál és az "ürülék"-nél. Tudja, hogy nem ezt mondta pontosan, és a lány is észreveheti, de inkább a finomabb kifejezést kereste meg, mert egyrészt szerinte inkább az van benne, és a másik inkább csak még több pirulásra adna okot. Most hogy jobban megfigyeli a lányt, valóban csak hasonlóság lehet a kettő között, mert Beatrix nem pirulgatott ennyit.* -Semmi baj, én türelmes vagyok. Másokat is tanítottam már... Bella is tanult tőlem néhány szót... *Mondja, és most rajta a pirulás sora. Megint kitörni készül rajta a depresszió... Vesz egy mély levegőt, és visszafordul a lány felé.* -Nem érdekes, bocsánat. Lényeg az, hogy majd próbállak javítgatni, ha rosszul mondasz valamit. Eleinte lehet, hogy idegesítő lesz, de hamar meg fogod tanulni szerintem. Ha máskor nem, órákon biztos találkozunk, meg itt is sokszor szoktam előfordulni. Nellondban pedig találsz egy kitűnő könyvesboltot, ahol minden bizonnyal találsz bolgár nyelvkönyvet is. Ha valamit nem értesz belőle, szívesen állok rendelkezésedre, és elmagyarázom.

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 4:21 pm

*Azért kicsit sajnálom a lányt, hiszen ha gazdag is, nem feltétlenül örülhet neki sem ő, sem a szülei, hogy tönkre teszi a ruháját.*
- Szerintem van varázslat, ami segít. *jelentem ki mosolyogva, majd megvonom a vállamat. Deyan meséjére elnevetem magam, de van egy szó, amit nem értek. A 'bagolykaki', így azt megismétlem bolgárul és rákérdezek, hogy az mi.*
- Áh, várj! *mondom lelkesen és előhúzok a táskámból egy bolgár-magyar szótárt és a fiú kezébe nyomom, jelezve, hogy esetleg abba benne lehet az a szó. Kicsit zavarban vagyok emiatt, és ez meg is látszik rajtam, hiszen el is pirulok.*
- Beatrix? Nem, Ágnes vagyok. *jelentem ki határozottan, hiszen ebben azért biztos vagyok és a nevemet is tudom, természetesen.*
- Sok diák van itt. Lehet, hogy valaki hasonlít. *mosolygok és ismét megvonom a vállam. bizonyára Deyan csak kever valakivel, simán előfordulhat.*
- oh, köszönöm! Jó lenne. *pirulok el és csillan fel a szemem, ahogy a fiúra nézek, majd hamar le is sütöm a szememet.*
- Rossz a nyelvérzékem. Sajnos nem tanulok gyorsan. *magyarázok a srácnak.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 4:12 pm

*Csak legyint, amikor Cat elviharzik a ruháját kimosni.* -Áh, ő mindig ilyen. Még jó, hogy amilyen ügyetlen, annyira gazdag. Nemtom hanyadik drága ruháját teszi tönkre. Bizonyára sokadik. Egyszer tanúja voltam, hogy belepottyant a madárházban a bagolykakiba. Nála az a normális, hogy zűrös dolgok vannak körülötte. *Mutatja be barátját Áginak, majd a szemöldökét ráncolja, hogy miért nem emlékszik a lány arra, amire Dey kristály tisztán. Lehetséges lenne, hogy másnap nem ismeri meg a másikat, ennyire rossz arcmemóriája lenne? Ezen elgondolkodik egy darabig, de aztán vállat von, és ráfogja gyér memóriájára.*
-Lehetséges, hogy keverlek valakivel, akire hasonlítasz. Téged nem Beatrixnak hívnak, ugye? Egyébként, ha szeretnéd, én megtaníthatlak bolgárul. Szófiában születtem, úgyhogy én az irodalmi nyelvet beszélem. A többiek általában vidékről jöttek, és tájszólásban beszélnek. Jól jöhet, hogy itt boldogulhass, illetve akkor is, ha kikerülsz a suliból. *Ajánlkozik lelkesen, és a maga részéről egyáltalán nem bánná, ha új barátokra tenne szert.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 3:58 pm

*Lassan elmakogom, hogy mit is jelent a kokárda, és Deyan kedvesen kijavítja a rosszul elmondott mondataimat. Elég kínosnak érzem ezt az egészet, másrészről viszont hálás is vagyok a fiúra, amiért segít, így hálás pillantásokat vetek rá zavartan mosolyogva és elpirulva egy-egy rossz mondatnál.*
- Köszönöm. *motyogom, miután elmondtam, amit akartam. Rajzolni kezdem a kokárdát és tényleg egész szépre sikerül. Átnyújtom a papírt a fiúnak, aki Cat-nek adná, viszont a lány leönti magát forró csokival. Én nem nevetem ki, hanem sajnálom szegényt és döbbenten nézem, ahogy a kakaó egyre gyorsabban beissza magát az anyagba.*
- Azt hiszem, ide nem elég varázslat. *motyogom megdöbbenve, és nem is csodálkozom rajta, amikor Cat morcosan elköszönve elviharzik a Társalgóból.*
- Szegény. *nézek utána szomorkásan. Egész kellemes társaság volt, kár hogy ilyen ügyetlen és ennyire gyorsan el kellett mennie. Deyan kineveti és még pimaszkodik is vele, amire nem szólok semmit, csak összevonom a szemöldököm és kicsit gonoszkás pillantást vetek rá.*
- Ne piszkáld! *szólok rá végül, majd megcsóválom a fejemet. Mindenki lehet béna és ügyetlen, gyakran én is az vagyok, habár szerencsére olyan sűrűn nem. Bár vannak a ruháimon olyan foltok, amikre nem emlékszem, hogyan kerültek oda (Trixi kicsit bénább, mint én), de azért igyekszem vigyázni és óvatos lenni, habár mostanában elég sok balszerencse történik velem. Gyanítom, hogy valamelyik francoskának van köze hozzá, ugyanis hallottam, hogy vannak olyan francoskák, akik balszerencsés tárgyakat adnak az embereknek. Sejtem, hogy én is kaptam ilyen tárgyat, bár még nem jöttem rá, hogy mi lehet az. Mindegy is, azóta fokozottan óvatosabb vagyok mindennel, ami folyik, törik, vagy éppen fog.*
- Tegnap? Mi? *kerekedik ki a szemem és döbbenten pislogok a fiúra. Értetlenül csóválom meg a fejemet, majd zavartan elpirulok.*
- Tegnap nem voltam óra. Fájt fejem, és aludtam. *csóválom meg a fejemet, és habár kicsit elpirulok, zavartan és értetlenül nézek a fiúra.*
- Magyar vagyok. Nm jól beszélek bolgárul. Sajnos. *teszem hozzá kicsit szomorkásan.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 3:50 pm

*Deyan szeme igen csak elkerekedik, amikor Ági szótárért nyúl, hiszen a legutóbbi órán a sikeres mentőakció után egész sokat beszélgettek, és egy csepp gondolkodás nélkül válaszolgatott neki a lány, ha nem lett volna az a jellegzetes akcentusa, azt hitte volna, hogy született bolgár lány. Erre kiderül, hogy magyar, és nem tud bolgárul, vagy csak nehezen, szótárral. Valami nagyon gyanús itt... A történetet érdeklődve végighallgatja, és segít neki a szavakban, hisz hármójuk közül ő az egyedüli született bolgár. A rajzot megnézi, majd odaadja Catnek... azaz csak akarja, mert ekkor a lány hozza a szokásos formáját, és az egész ruháját beteríti forró csokival. Ő meg se próbálja a zsepis módszert, csak villan a kezében a pálca, és felszárítja a lány ruháját, közben pedig halálra neveti magát.* -Már vártam, Katica, hogy mikor keveredsz valami lehetetlen helyzetbe. Jellemző rád. *gúnyolódik picit Cattel, majd Ágihoz fordul.* -Egy dolgot nem értek. Tegnap egész jól elbeszélgettünk, miután kimentettelek a tűzből, végig bolgárul. Most meg hirtelen szótár kell? Ez hogy van? Én azt hittem, hogy bolgár származású vagy vagy legalábbis szláv. *Kérdi értetlenül, de szemernyi rosszindulat nem látszik az arcán, csak egyszerűen információ éhes az elmúlt társtalan időszak után.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 3:29 pm

* Egészen kellemes időtöltés itt ücsörögni, és iszogatni a finom meleg forrócsokit, iszonyat megnyugtató, jelen pillanatban egyáltalán nem ideges, nem feszült, nem akar senkinek sem rosszindulatú megjegyzéseket az orra alá dörgölni, főleg nem a két jelenlévő diáknak. Fel van frissülve, ám néha elszomorítja belül az a tudat, hogy az elkövetkezendő napjai nem biztos hogy ennyire kellemesen fognak telni. Folyamatosan azon jár az esze, hogy a testvére vajon mit akarhat. Talán bosszút állni? Nem, annyira már biztos nem gyerekes. Vagy mégis? Lehet, hogy csak azért jött ide, hogy kitoljon vele? De miért kell mindig rosszat feltételezni, simán lehet hogy csak egy iskolába akar járni a nővérével. Nem, ez kizárt dolog. Amennyit otthon veszekedtek, száz százalék hogy nem akarja sűrűn látni a képét... Elgondolkodtató, de most társaságban van, nincs idő ezen filózni. Immáron hárman ücsörögnek a kandalló mellett, és mind a hárman iszogatják a forrócsokit. Szemfülesen megfigyeli, hogy Ági Deyant már nem kínálja meg cukorral. Összeszűkült szemmel figyeli, de végül nem tulajdonít nagy jelentőséget a dolognak. Figyelmesen hallgatja végig a lányt, aki a kokárdákról próbál mesélni, és nagyon helyesnek tartja, hogy van szótár nála, és azt is, hogy tudja használni. * - Norvégiában is van rengeteg hagyomány, de már nagyon rég nem voltam otthon. * Mondja, majd megszemléli a szép rajzot. * - Nagyon szép. * Mosolyog, s Deyan felé fordul. Vagyis fordulna, de ez olyannyira hirtelenre sikerül, hogy szépen magára önti a forrócsokiját. * - JÉZUSOM! * Kiáltozik kétségbeesetten, szinte sikítozik, azonnal kell keresnie valami zsepiszerűséget. Gyorsan felpattan, és vészesen kutakodni kezd a zsebében. * - Atyavilág, egy vagyon volt ez a gönc... * Végre talált a zsebében valami zsepi szerűséget, majd elkezdi törölgetni a ruháját. Ha ez nem válik be, nem szívesen, de kénytelen varázslathoz folyamodni. *

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 3:14 pm

*Deyan megérkezése feldobja a hangulatot, és egyből akad beszélgetési témánk: a kokárdám. Nagyon örülök, hogy van, aki felismeri, hiszen ez büszkeséggel tölt el. Cat mosolyogva köszöni meg a forró csokit, és utasítja el a cukrot, amire csak megvonom a vállam. Ízlések és pofonok, ugyebár. Deyan is igent mond, úgy tűnik ebben a hideg időben mindenkinek jól esik egy ksi csoki, így neki is mosolyogva öntök és habár lehet, hogy neki sem elég édes, neki már nem ajánlom fel a cukrot, lévén az asztal mellett áll, nyilván látja a kis dobozkát.*
- Köszönöm! *biccentek ismét lelkesen mosolyogva Cat felé, aki szintén megdicséri a kokárdámat. Azonban Deyan kérdésére kicsit elsápadok. Mégis hogy magyarázzam meg egyszerűen, hogy miért is viselem ezt?*
- Öhm... *pirulok el és kétségbe esve húzom magamhoz a táskámat és veszem ki belőle a szótáramat.*
- Bocsánat, még nem beszél jól bolgárul. *fintorodom el és szégyenlősen, zavartan kuncogni kezdek. Átgondolom, hogy mit is akarok mondani, majd belekezdek:*
- Kokárda március 15-höz kapcsolódik. Nemzeti ünnep Magyarországon. 1848-ban volt forradalom, aminek központ március 15. Petfői és magyar híres emberek szabadságot akar. Jelkép a kokárda Magyarország színeivel. *mondja el tőmondatokban Ági kikeresve a 'nemzeti ünnep', a 'központ' és a 'szabadság' szót. Így kicsit hosszúra nyúlik a beszámoló, de remélhetőleg a két diák érti, hogy miről is van szó.*
- Eredetileg nem ilyen. *mutat a mellén lévő kokárdára a lány. Ismét a táskájába nyúl, elővesz egy papírlapot és rajzolni kezdi az "igazi" kokárdát, majd ki is színezi.*
- Ilyen szalag tűzve. *mutatja oda a rajzot a többieknek.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 3:04 pm

*Ágin értetlenség látszik valami oknál fogva, bár Dey ráfogja arra, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget neki vagy eféle, így aztán ő se foglalkozik vele. A forrócsoki ötlete jól hangzik, úgyhogy ő is csatlakozik az iszogató pároshoz.* -Igen, kérek, köszi. *Megvárja, hogy a lány töltsön neki is, majd egy kis bűbájt elmormol felette, mert időközben picit elhűlt. Márpedig a forrócsoki csak forrón jó...* -Milyen hagyomány is kötődik hozzá? Annyit tudok róla, hogy a zászlótok színei vannak benne, meg valami ünnepkor szoktátok felvenni, de mi is az? *Kérdezősködik tovább a kokárda történetéről, mert Caten is úgy látja, hogy érdekli a dolog, így legalább lesz téma, amiről tudnak beszélgetni.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 2:48 pm

* Igen, mindig nagyon örül neki, hogyha megdicsérik egy-egy ruhadarabját, főleg az ilyen drágákat. Kemény összegeket fizetett ki az áruházban ezekért a kollekciókért, de megérte, és még így is maradt egy csomó pénze. Mostanában jól megy neki, mert a szülei végre áldásukat adták rá, hogy használja a bankszámláját, és költekezzen abból a rengeteg sok pénzből, amit anno összegyűjtött karrierje során. Mivel Ágitól kapott egy kis bókot, ezért természetesen hajlandó beszélgetni vele, viszonylag kedvesen, és erre az is rátesz egy lapáttal, hogy lány, ugyanis Cat enyhén feminista jellem, de ez nem mutatkozik meg nagyon a jellemében, maximum annyiban, hogy az ellenkező neműek felé nehezebben nyit ismerkedéskor, és nehezebben tud beszélgetni velük. Persze akadnak kivételek, mint pl. Exan, akit ugyan már rengeteg ideje nem látott, de azóta is a legjobb barátjának tekinti. No meg ott van Deyan... Várjunk csak, hiszen ő itt van. Bizony bizony, a következő pillanatban Deyan sétál be a társalgóba, s kedvesen üdvözli őket. Neki fel sem tűnik, hogy esetleg valami baja lenne, órákon is mindig ott van, bár elég szótlan. Közben válaszolgat Áginak is. * - Köszi nem kérek bele cukrot. * Utasítja el, majd belekortyol az italába, és egy hümmögéssel jelzi, hogy nagyon finom. * - Értem. * Mondja, s magában elégedetten nyugtázza, hogy ismert a neve. Közben Deyan is ideért, így őt is köszönti, de nem olyan lelkesen, mert elég régen nem beszéltek, és azóta bizonyára mind a ketten sokat változtak. * - Szia. * Az arcán nincs túl sok érzelem, inkább nevezhető pokerfacenek. Ő is megnézi Ági kokárdáját, még sohasem látott ilyet. * - Hümm, még nem találkoztam hasonló darabbal. Nagyon szép. * Dicséri meg, majd ismét belekortyol a forrócsokijába. *

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 2:34 pm

*A lány kedvesen elmosolyodik és megköszöni a dicséretemet. Remek, akkor valamennyire értette, hogy mit akarok. Habár a táskámban van egy magyar-bolgár szótár, mégsem akarok mindenhova azzal rohangálni, így igyekszem néhány pár száz szóval ügyködni, amiket már megtanultam. Remélem, hogy sikerül és nem kell nehezebb, bonyolultabb vizekre eveznem. Visszamosolygok Catre, majd töltök neki forró csokit, és odanyújtom neki.*
- Lehet, kell bele cukor. *döntöm kicsit oldalra a fejemet, és kíváncsian várom, hogy a lány megkóstolja. Nekem kicsit kevésbé volt édes, úgyhogy raktam bele, de lehet, hogy én iszom túl édesen a csokit. Mindegy is, majd szól, hogyha kell neki, a kis cukrot tartalmazó tégely szintén itt van mellettem az asztalon, a tálcán.*
- Igen, tudom. *nevetem el magam szégyellősen, mikor a lány bemutatkozik. Azért illik ismerni a vezetőségi tagokat, úgyhogy nagyjából ismerem is őket. Az más kérdés, hogy még nem akadtam össze velük - szerencsére. Persze bizonyára nagyon aranyosak és kedvesek a lányok, mert hogy talán egy fiú vezetőségi tag van, úgyhogy lehet nem ártana kicsit közelebbi viszonyt ápolni velük. Kicsit elpirulva sütöm le a szememet, és úgy nézek Cat-re.*
- Ismerem a vezetőségi tagok.*jegyzem meg ismét kicsit törten és megvonom a vállam, majd becsukom a könyvemet, miután megjelölöm, hogy hol tartok. Azt hiszem, hogy Cat hajlandó a beszélgetésre, aminek nagyon örülnék. Nem sok embert ismertem még meg, pedig már itt vagyok egy ideje (Naná, hiszen Trixi ismerősei kimaradnak a listából!). Talán az is az oka, hogy elég félénk és mivel még nem beszélem szépen a nyelvet, nem szeretnék komolyabb kommunikációba bonyolódni. A beszélgetés azonban nem halad tovább, mert megérkezik Deyan is. Ági látta már a fiút órákon, de beszélni még nem beszélt vele, így ismét kicsit elpirulva köszön neki.*
- Szia! *motyogja, majd a megjegyzésre felvonja a szemöldökét és kicsit értetlenül néz a fiúra.*
- Öhm... Rendben. *csak ennyit mond, de látszik rajta, hogy totál nem érti, hogy miért is mondja neki ezt a fiút.*
- Kérsz forrócsoki? *biccent fejével a bögrék és a kancsó felé és hogyha Deyan igent mond, akkor természetesen neki is tölt, és mosolyogva adja oda a fiúnak. A kérdésre meglepődik és elmosolyodik, a szeme fényesen csillogni kezd.*
- Nahát! Nem gondoltam, hogy valaki ismerni fel ezt. *mosolyog, és megsimítja csinos kokárdáját, ami habár nem túl hagyományos, a lényeg benne van: országának színei.*
- Igen, kokárda. *bólint határozottan a lány és fényesen csillogó szemmel néz Deyan-re, majd elpirul és lesüti a szemét.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 2:26 pm

*Deyan az utóbbi időkben nem nagyon mutatkozott a szobáján kívül, általában odabent kuksolt, bár természetesen az órákon kivétel nélkül részt vett. Az elméleti órákból nem sokat fogott fel, szinte mindig máshol járt az esze, a gyakorlati órákon viszont észrevette, hogy kitűnő feszültség levezető hatásuk van, és mivel rá van kényszerítve, hogy odafigyeljen a szituációkra, mindig tudta hozni a legjobb formáját. Így talán annyira nem is feltűnő a többieknek, hogy már hónapok óta szörnyű lelkiismeret gyötri, amiért szakítottak Bellussal, mert az ő hibájából megromlott a kapcsolatuk, és mindezt amiatt a füvezős sztori miatt. Hiába nem mesélte el Mila Bellának az esetet, a nellondiak épp eleget pletykáltak a "bűnözővé lett auror"-ról, aki történetesen Deyan volt. Ő maga se tudja, mi a fene ütött azon az estén bele, csak az biztos, hogy azóta mérföldekre kerül mindenkit, akinek a kezében bagót vagy alkoholt lát.
Ma délután viszont úgy döntött, hogy picit társaságra vágyik, mert már minden tankönyvét kétszer is átolvasott, akár most azonnal le tudna vizsgázni az egész éves anyagból, minden bizonnyal legalább kettes szintre. A szokásos krimis könyveit sem bújja most, mert attól meg csak még rosszabb kedve lesz, mert akkor meg az eltanácsolása jut eszébe az aurorok közül. Inkább felvette a legelső ruhadarabokat, ami a szekrényéből a kezébe akadt, és miután sikerült mindegyik darabot a neki megfelelő helyre felhúzni, elindult a Társalgóba. Ott egy régi és egy újdonsült barátjával találkozik, Cattel és Ágival, akit sikeresen megmentett a múltkor a tűzből.* -Sziasztok, lányok. Csatlakozhatom hozzátok? *Köszön rájuk a tőle pillanatnyilag telhető legkedvesebb hangsúllyal, majd eszébe jut a múltkori kalandja Ágival.* -Örülök, hogy látlak, főleg, hogy most nem vagy veszélyben. Legközelebb jobban vigyázz magadra. *Ekkor pillantja meg a lány ruháját díszítő kokárdát. Ismerős neki a darab, mert járt már Magyarországon, de nem rémlik neki, hogy miért is hordják ezt.* -Csinos... kokárdád van. Ugye, így hívják?

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 2:17 pm

* Cat a krimitől drámáig, énekeskönyvtől - habár azzal nem megy sokra - a romantikus regényekig mindent elolvas, hisz ennél jobb időtöltést aligha találhat magának, főleg így, hogy szinte szomjazik a tudásra. Minden nap olvas, mindenfélét, van amikor párhuzamosan négy könyvet, amibe kezdetben nagyon gyakran belezavarodott, de most már kezd belejönni. Persze akadnak olyan irományok, amik nagyon nem jönnek be neki, de azokat is végigolvassa, ha nehezen is, hátha a végére történik valami izgalmas. Tehát feltűnő ruhájában a társalgót célozta meg, és lassú, kecses léptekkel vonult oda az egyik fotelhoz, és kényelmesen helyet foglalt. Az ablakot bámulja, a még mindig kicsit szállingózó havat, ám bambulásából egy nem túl ismerős hang zökkenti ki. Összerezzen, majd villámgyorsan odafordul. * - Ó, szia. * Köszön nagyon halvány mosollyal, s kapásból feltűnik neki, hogy a lány nem beszéli valami jól a nyelvet. Próbálhatna esetleg valami más nyelven is társalogni vele, de szerinte úgy lehet a legjobban tanulni, ha az ember észreveszi a hibáit. * - Köszönöm. * Biccent a lánynak, majd átveszi a forrócsokit, és ő is befordul székével a kandalló felé. * - Cat Morgan, Belsirionos gyakornok. * Mutatkozik be ő is, s szemével pásztázni kezdi a parázsló tüzet, annyira megnyugtató látvány. *

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 2:04 pm

*A könyv nagyon érdekes, szeretem az ilyen krimis drámákat, márpedig ez az. Általában igyekszem mindig magyar könyvet olvasni, habár vannak sokkal izgalmasabb külföldi könyvek is. Azonban most mégis egy Lőrinc L. László könyvet tartok a kezemben és azt olvasom, lapozgatom. Nagyon leköt a dolog, valami vámpíros hölgyről van benne szó, a címe Miranda koporsója. Nagyon érdekes és izgalmas kis krimi, így nem is nagyon figyelek fel a többi diákra, a csak amikor az egyik lány, Cat leül a mellettem lévő fotelba. Felpillantok a könyvből és a lányra nézek, majd elmosolyodom.*
- Szia! Tetszik a te nadrág. *szólítom meg a lányt, még mindig kicsit tört-bolgárul. Iszonyatosan rossz a nyelvérzékem, így még most, néhány hónap itt lakás után sem megy valami tökéletesen a nyelv. Végigmérem a lányt és kedvesen mosolygok rá.*
- Kérsz forró csoki? Nagyon finom! *mutatok a mellettem lévő kancsóra, és hogyha a lány igennel fele, akkor töltök neki egy bögrével és átadom neki.*
- Angyal Ágnes a nevem. *mutatkozom be neki, és kezet is nyújtok, majd hozzáteszem:*
- Eramir.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Márc. 15, 2013 1:52 pm

* Ma különösen hamar mozdult ki a szobájából. Persze mint mindig, most is nagyon nagyon korán kelt, de szokása, hogy vagy elővesz egy jó kis könyvet, és olvas minimum öt órán át, vagy pedig keres magának valami más elfoglaltságot. Pl. kutat a ruhái között, sminkeli magát, megcsinálja a haját és így tovább és így tovább. Ezúttal az utóbbi lehetőségeknél maradt, tehát a reggeli olvasás elmaradt, és helyette egész délelőtt piperkőcösdit játszott a tükör előtt. Minimum hatszor kivasalta a haját majd ismét begöndörítette, csoda hogy nem hullott még ki. Nemrég festette, szóval ez is kipipálva, már csak valami nagyon csinos ruha kéne. Fejében már elhatározta milyen színkombinációkat akar viselni, viszont egy nagyon picit az időjárásához is kéne alkalmazkodni. Kéne, de úgysem fog. Ezúttal az elegancia mellett marad, egy kis Cates stílussal összekeverve. Egy narancssárga női öltöny van rajta, alatta sárga felsővel, és lábán neon színű magassarkúval. Felkap egy hozzá illő táskát, kifesti a szemét (blabla) s már tipeg is a folyosókon. Kihúzza magát, s határozott léptekkel halad, alacsony termete ellenére elég ijesztő lehet a kisugárzása. De sebaj, úgysem találkozott út közben senkivel. A társalgó felé igyekszik, onnan olyan szép a kilátás, és olyan kényelmesek a fotelek. Társalogni épp nincs sok kedve, de hátha összefut valakivel. Belépve a terembe, körbenéz, de valahogy senkit sem ismer fel. Kissé idegesíti, de túlteszi magát rajta, így a kandalló környékén, egy barna hajú leányzó mellett foglal helyet. *

// Ruha //