Társalgó - Központi terem

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Aug. 02, 2012 5:14 pm

First topic message reminder :

*Nem pontosan tudja még, hogy ki az új diák, ki a régi, aki mondjuk bliccelt az óráiról, és ki az, aki új, és Fellah Akadémiáról érkezett, de van egy olyan sejtése, hogy akihez odalépett, a tüzes leányzó, Fellah-i lehet. A lángok, a tűz elalszik, na de nem csak Flame alatt, hanem körbe a falakon, és mivel a föld alatt vannak, ezért hirtelen vaksötét támad. Nem nagyon esik kétségbe, a szemöldöke felszalad, furcsa félvigyor kerül az arcára, kicsit rosszalló, de hogyha újra felgyúlnak a fények, szépen el is tűnik róla.* - Nyugalom katona, pihenj. *Mondja, ahogy látja, hogy a leányzó kissé feszeng, majd lehuppan egy fotelbe, és onnan néz Flame felé, kezével intve, hogy ő is üljön le, tényleg nem csinált semmi rosszat.* - Nincsen olyan sok diák, aki képes lenne a tűzben ücsörögve meditálni, így inkább úgy tűnt első ránézésre, hogy valami átok sújtott és szépen elégetnek, mintha csak a középkorban lennénk, csak akkor máglyán tették és nem kandallóban. Ámbár ha kényelmes ott, és nem félsz, hogy önjelölt vízmágus nyakon locsol, teljes nyugodalommal. *Pillant vissza a kandalló felé, majd kissé elmosolyodik, még egy diákot se látott ilyen aktívan erőt nyerni az eleméből. Persze a tűznél is a legfeltűnőbb, egy vízmágus csak fürdik.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Okt. 11, 2012 1:32 pm

*Ariadne kíváncsian hallgatja a sztorit, amit Bella lelkesen mesél neki és meg is ígéri, hogy el fogja olvasni a könyvet.*
- Oké, de majd keress meg és mond el, hogy tetszett. *neveti el magát a lány. Szimpatikus neki Ariadne, de nem hiszi, hogy egy könyv miatt megkeresné őt, habár jó lenne beszélgetni még vele egy kicsit. A tea helyét is megmutatja az új lánynak Bella, de végül Ariadne kihagyva a teát gyorsan pattanva el is siet valami találkozóra.*
- Én is örültem, majd még találkozzunk mindenképpen! *integet Bella a sebesen távozó lány után. Sóhajt egyet, elmosolyodva megcsóválja a fejét és ismét az ölébe veszi a könyvet folytatva ott, ahol abbahagyta. Ezt azonban nem sokáig tudja megtenni, ugyanis hirtelen eltakarja valaki a szemét és mély, eltorzított hangon szólal meg. Isabella szíve hevesen dobban meg, és lágyan elmosolyodva lejjebb húzza a fiú kezét a szeméről és a tenyerébe puszil. Megfordul és szerelmével találja szembe magát.*
- Szia Deyan! *köszönti széles mosollyal, kissé elpirulva a fiút. Ismét becsukja a könyvet és az asztalra teszi. Mikor Deyan szembe jön vele, akkor közelebb hajolva egy szájra puszit lehel a fiú ajkaira.*
- Azt hittem, csak később találkozunk. De persze nem bánom! *áll fel a lány és átkarolva a srác nyakát, közelebb bújik hozzá. Ekkor jelenik meg a róka, aki be is mutatkozik. Bella kikerekedett szemmel tátogva vesz néhány levegőt és igyekszik becsukni a száját. Mikor összeszedi magát, a rókára néz, majd Deyanre.*
- Szia Hester! Igen, én lennék, de... *nyög egyet a lány és a fiúra pillant.*
- Hogy... Honnan lett neked daimónod? Eddig bújtattad, vagy mi? *kérdez rá egyből a ténye, hiszen ez azért elég furcsa változás. Bellának fogalma sincs, hogyan is jelent meg a kis állat, de biztos, hogy izgalmas történet lesz. Csak úgy, mint amikor Deyan tudta meg, hogy szárnyai lettek szerelmének. Szerencsére egy kis illúzióval könnyen el lehet tüntetni, de egy daimón más. Lágyan közelebb húzva magához a fiút leülteti a fotelba és az ölébe ül, így várja a mesét.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Okt. 11, 2012 1:24 pm

*Deyan érkezik a Központi termekbe, történetesen az étkező felől, hisz nem rég ebédelt, csak még lustálkodott egy picit ott ebéd után. Végül aztán elhatározta magát, és felállt onnan, és a Központi termek felől akart visszamenni a szobájába. Ott azonban megtalálja Bellát, ahogy épp befejez egy beszélgetést, éppen hátat fordítva az ajtónak, ahonnan Dey kijött. Elmosolyodik, és beveti a szokásos kis játékát Bellával, azaz csendben odalopózik a háta mögé, majd a két kezével betakarja a szemét.* -Találd ki, ki vagyok. *Mondja eltorzított, mély hangon, de közben majd megfullad az elfojtott röhögéstől. Nem lesz nehéz kitalálnia a lánynak, hogy épp ki játszik vele megint... Ha sikerült a lánynak rájönnie a "titokzatos illető" kilétére, átöleli a nyakánál és egy puszit nyom a feje búbjára.* -Nahát, hogy találtad ki. Hiányoztál nagyon. Egyébként is beszélnünk kellene... *Mondja fojtott hangon, magának szánva, de nyilván Bella meg fogja hallani... Addig azonban nem mond semmit, csak öleli a lányt. Közben elé sétál Deyan új róka daimónja is, Hester, és úgy köszönti Bellát.* -Nahát, üdvözletem. Szóval te vagy Deyan gazdám barátnője? Hester vagyok, Deyan új daimónja. *Mondja egy mély "róka-meghajlás" után, vagyis leteszi állát a két mellső mancsa közé.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Okt. 11, 2012 1:08 pm

*Még szerencse, hogy Bella nem kezd el bunkón viselkedni Ariadnéval, mivel akkor a lány kedves, vidám természete hamar sértődésbe csapna át, mint mindig, ha valami rosszat mondanak róla. Pontosan tudja, hogy milyen szép, és titokban naponta hálát ad a nagyapjának, amiért pont azt a nőt vette el, akit. Nem szeretne magyarázkodni a "misztikummágia tanulás címén figyeljük a helyes srácokat a társalgóban"-hadműveletről, úgyhogy inkább a könyvet tanulmányozza, nagy érdeklődéssel. Imádja a romantikus történeteket, és varázsló lévén a fantasy sem áll távol tőle.* Jól hangzik, majd ha elolvastad, kikölcsönzöm én is. *Véleményezi a történetet mosolyogva.* ~És majd igyekszem akkor menni, amikor az új könyvtáros lesz ott, nem az a kövér banya.~ *Teszi hozzá magában. Bella a származásáról kérdezi, és még a nevét is megdicséri.* Ausztriából jöttem, Karintiából. *Meséli, és egy pillanatra elfogja a honvágy. De önszántából jött ide, és eddig tetszik is neki a hely, szóval nem szomorkodik sokáig.* A teát inkább kihagynám, nem fázom eléggé hozzá. *Rázza a fejét, majd kétségbeesetten csap a homlokára.* Most jut eszembe: megbeszéltem valakivel egy találkozót, és biztosan el fogok késni. Örülök, hogy megismerhettelek, majd még összefutunk máskor is, ugye? *Köszön el, és kifut a társalgóból. nem szeret megvárakoztatni másokat, bár az tény, hogy így hatásosabb a belépője.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Okt. 11, 2012 12:54 pm

*Még szerencse, hogy Ariadne csak negyed-véla, így nem kell attól tartania, hogy Bella undok, vagy éppen bunkó lesz vele. Habár tudja magáról, hogy alapjáraton csinos, valahogy soha nem volt féltékeny a szép lányokra. Már pedig Ariadne szép, sőt mit több, gyönyörű hölgyemény! Isabella mindig is magába sulykolta, hogy ő csak egy árva, szegény lány, nem sok esélye lehet szépnek lenni, hogyha nincs miből megfizetnie a szépséget. Ezért most nem is agyal azon, hogy Ariadne szép és habár elszorul a torka, ahogy a lány csinos, szép vágású arcára néz, igyekszik ezzel nem foglalkozni.*
- Engem is leköt a misztikummágia, de most nem akartam tanulni. Kell néhány szabad délután is. *mosolyodik el Bella, majd megfordítja a könyvet és Ariadne felé tartja, hogy megszemlélje a borítót, a címet és az írót.*
- Egy mugli író írta, Christianna Lowell. A varázstoll a címe. Arról szól, hogy egy férfinek a feleségét és a gyermekét elrabolják, és rájön, hogy amit lerajzol, vagy amit elmesél, az élővé változik. És bekerül egy fantasy világba, ott meg kell küzdenie a gonosz varázslóval, hogy visszaszerezze a családját. Érdekes és izgalmas, varázslatos könyv, nagyon szeretem. A könyvtárból vettem ki, úgyhogy majd te is el tudod olvasni, ha érdekel. *mesél egy kicsit Bella és a lány láthatja rajta, hogyan csillog a szeme. Bizonyára tényleg nagyon tetszik neki a könyv és igazán lelkesen beszél róla. Közben persze a bemutatkozás is megtörténik, Bella pedig elraktározza magában a szép nevet.*
~Nem csak ő szép,hanem a neve is.~*jelenik meg egy furcsa fintor a lány ajkain, e csak néhány másodpercre, Ariadne talán észre sem veszi.*
- Nagyon szép neved van. Honnan származol? *tesz fel egy kíváncsi kérdést Bella és mélyen a lány szemébe néz. Hozzátenné, hogy talán Görögország, de úgy véli, hogy az túl közhelyes lenne, így inkább találgatás nélkül várja a választ. A bögre lassan kezd kihűlni, de azért még picit gőzölög, amikor a lány belekukkant.*
- Egyszerű Garzon teát. Ott az asztalon Teis tölthetsz magadnak. Állandóan meleg, és olyan tea lesz benne, amilyet szeretnél. *bök fejével az egyik asztal felé Bella, amin tényleg ott gőzölög egy kancsó tea, és néhány bögre.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Okt. 11, 2012 12:43 pm

*A misztikummágia annyira nem áll közel a szívéhez, a csábítós részét kivéve - nem hiába véla - úgy hogy nem sokáig köti le. egy kis beszélgetésre vágyik - bár a bolgárt erősen német kiejtéssel és kissé törve beszéli - ezért is szólítja meg a kék hajú lányt, akit mint később kiderül, Bellának hívnak.* A misztikummágia is érdekes, de annyira nem, mint amilyennek a könyved látszik. Miről szól? *Kérdezősködik tovább. Nem olvas túl sokat, és akkor is inkább a könnyedebb műfajt részesíti előnyben, így ez a könyv valószínűleg elnyeri majd a tetszését.* Ariadne Krausheim, Belsirion. *Viszonozza a bemutatkozást, és megrázza a felé nyújtott kezet. A kézfogása határozott, de nem túl férfias.* Mit iszol? *Pillant bele kíváncsian a bögrébe, ami Bella kezében gőzölög.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Okt. 11, 2012 12:27 pm

*Isabella nem tanul. Köszöni szépen, ő most baromira nem akar tanulni és bárki bármit mond kellenek ilyen pihentető délutánok, amikor az ember csak a kedvteléseinek él és egyszerűen olvasgat, távol a tankönyvektől és a tantermek csendjétől. Ez a délután is ilyen most a lánynak, hiszen a kezében nem tankönyvet, hanem egy egyszerű regényt tart. A forró tea szerencsére még kitart, így a lány nem fázik. Egyelőre. Lehet, hogy úgy csinál, mintha december lenne, mégis fázik. Habár ő Londonból származik, ahol szintén nincs valami nagyon meleg, most mégis jól esne neki egy kis melengető napfény. Lágyan sóhajt egyet, ahogy tekintete ismét a kandallóba réved. Hátradőlve a fotelba kellemes bizsergő érzés járja át a szárnyait és az egész testét. Erre hamar rájött, hogy bizony elég kellemes pont a szárnya, talán afféle erogén zóna is. De erről ne itt!
Vesz néhány halk, mély levegőt és ekkor száll el hozzá a közeli fotelból az egyik számára még ismeretlen leányzónak a hangja. Odafordul a csinos lány felé és elmosolyodik.*
- Igen, mindenképp érdekes, bár ki tudja... Hogyha jobban leköt a Misztikummágia, mint egy romantikus fantasy könyv, akkor nem. Minden esetre engem ez most jobban érdekel. *emeli meg kicsit a saját könyvét jelezve, hogy a regényre gondol és nem a tankönyvre.*
- Isabella Newton, Eramir, szervusz! *köszön és mutatkozik be, miközben összecsukja a könyvét és bögréjét az egyik kezébe fogva átnyúl a fotelen és kezet nyújt a számára - eddig -ismeretlen lánynak.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Okt. 11, 2012 12:21 pm

*Igen, megfordult a fejében, hogy tanulnia kéne. Olyannyira megfordult, hogy a kezében egy Misztikummágia tankönyvvel érkezik meg a Társalgóba, de ez csak a látszat. Semmi kedve nincsen a tanuláshoz, így nemsokára a többi diákot kezdi el figyelni, állát a könyökére támasztva. Láthatóan mindenki el van merülve a dolgában, vannak akik szorgalmasan tanulnak, mások beszélgetnek, egy kék hajú lány pedig a kandalló mellett olvasgat. Őszintén megvallva egy kicsit úgy fest, kezében egy bögre gőzölgő itallal, és vastag pulcsiban, mintha legalább is december lenne. Ariadne a maga részéről egy szimpla miniszoknyát és pólót visel, és egyáltalán nem fázik, de ebben valószínűleg közrejátszik az is, hogy az otthonában, az Alpokban ennél sokkal hidegebb szokott lenni októberben. Téli pulcsi ide vagy oda, az alóla kikandikáló fehér szárnyak nagyon felkeltik a negyed-véla lány érdeklődését, így feláll az asztaltól, ahol eddig ült, és letelepedik a lány mellett levő fotelba. Egy darabig úgy tesz, mintha buzgón tanulna, majd egy kis idő múlva megszólítja kék hajú évfolyamtársát.* Mit olvasol? Biztosan érdekesebb, mint a misztikummágia. *Mosolyog rá.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Okt. 11, 2012 11:57 am

*Az idő ma elég hűvös, így habár Bellának mindig is szüksége van friss levegőre, most nem merészkedik ki a hidegbe. Bánja,hogy már nincs jó idő, de hát az istenért, október közepe van! A nyárnak is el kell múlnia, bár kár, hogy ilyen "hamar". A leányzó így, mivel éppen nincs órája és dolgoznia sem kell, a központi társalgóban ücsörög és igyekszik elütni az idejét. Ha minden igaz, délután találkozik párjával, addig meg még tengernyi ideje van. Egy vastag, kapucnis pulcsi van rajta, aminek a hátát kivágta, hogy helyet csináljon csinos, tollas szárnyainak, egy fekete farmer van rajta, egy sima sportcipő, kékes fehér haján pedig egy fekete sapka díszeleg. Hogy miért? Divatból. Bellának soha nem volt sok-sok ruhája és így, hogy dolgozik Nellondban, van pénze. És mire költse a pénzét egy nő, mint ruhára? Így hát a leányzó immár megengedhet magának néhány extrább, vagányabb cuccot is. Az egyik fotelban ücsörögve olvasgat egy elég vaskos regényt. A könyv pirosas-fekete borítóján aranyló betűkkel áll a regén címe: Varázstoll. Bugyuta, egyszerű kis regény lehet, afféle pihentető olvasmány. A fotel a kandalló felé van fordítva, amiben vígan lobog a tűz kellemes látványt és persze meleget is adva a diákoknak. A lány kezében egy bögre gőzölgő tea található, miközben szemeivel falja a betűket,néha belekortyol a meleg, átható italba. A szobába még vannak néhányan, de mindenki csapatokban van, vagy éppen tanul, így Bella nem akar zavarni senkit és amúgy is: már szinte mindenkit ismer, de egyik emberkével sincs annyira jóba, hogy esetleg csatlakozzon a csoporthoz. Így hát elvan egyedül a kis kopottas fotelben, olvasgatja a könyvet és néha elkalandozva nézi a tűz lobogását.*

// Mai viselet //

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Okt. 05, 2012 9:06 pm

*A lány örökölt az egyik szülőjétől egy kis védelmezőt, aki mindig mellette van, ha kell, ha nem. Nem nagy, és nem is ijesztő, sőt még csak nem is erős, és legtöbbször ügyetlenebb, mint maga Miranda. Az önbizalma elég kicsi, és amikor előjön az ellenség, akkor legtöbbször a gazdája lába alá, vagy a hátizsákjába bújik el, szóval még nem igazán mondható harci partnernek, de attól függetlenül a lány nagyon is szereti. Ez a védelmező egy daimón, aki sivatagi róka képében ballagtat védence mellett. A "Blaze" nevet kapta, ami lángot, és ragyogást is jelent. Miranda azért adta neki ezt a nevet, mert reménykedett benne, hogy egyszer ő is ugyanúgy fog ragyogni a csatatéren, ahogyan ő. Persze ehhez még sokat kell fejlődnie mind belsőleg, és mind külsőleg is, hiszen túlságosan is kistestű állat, és ezért csak hátráltatná a harcok alatt, tehát nagy esély van arra, hogy ez az álom beteljesületlen marad. A vörös hajú lány már az alvás szélén járt, amikor lépteket kezdett hallani az ajtó felől, amire Blaze is egyből felkapta a fejét. Gondolt rá, hogy a pálcájához kap egyből, de annyira azért nem paranoiás, hogy azt higyje az ellenség az, aki közeledik feléje.* ~Mira, én félek..~ *Üzeni gondolatban a sivatagi róka, persze nem mondott újat a lány számára, hiszen érezte a kis testű állat folyamatosan remegő tappancsait. A lány elkezdte simogatni, hogy ne féljen már annyira mindentől, hiszen akkor sokra nem fognak menni itt ebben az iskolában. Amikor megérkezett az "ijesztő" hang okozója, legelőször csak egy ismeretlen szőke lánynak tekintette, de amikor már tisztán látta az arcát, már tudta, hogy szerencsés napja van, és az akit keresett házhoz sétált. A Ravenwood leányzó tovább is sétált volna, ha Miranda nem szólította volna meg.* -Elnézést, Ariana. Ariana Ravenwood igaz? Mondd, hogy te vagy az, mert már kezdek ideges lenni. *Az idegességét kétféle dolog is okozhatta egyszerre. Az egyik a félelem, hogy elkezdett képzelődni, és már mindenkit Arinak fog látni, a másik pedig a róka remegő teste, ami még mindig szorosan a lány lábához van simulva. Sajnos Mirandának elég gyengék az idegei, így a legkisebb dolog is feltudja őt bosszantani, de most valamiért nem képes tűzgolyókat dobálni a semmibe, hiszen több mint 90%, hogy az előtte álló lány egy Ravenwood, és végre megismerhette az ismeretlen rokonainak az egyikét. Mivel nem bírta ki hallgatással, így hozzá tett, még egy-két szót a kérdéséhez.* -Miranda Blackwood vagyok, és nagy esélyt látok rá, hogy a másodunokatestvéred vagyok. Esetleg..hallottál rólam valamit? *A lány ökölbe szorította a kezét, hiszen sejtette a választ, de azért mégis reménykedett benne, hogy tudott a lány a létezéséről, és mégsem csak egy idegen számára, hanem egy eddig nem ismert rokon.*

//fagy//

Vendég

*Valóban népes a család... azt mondják, hogy minden aranyvérű család rokonságban áll egymással valahogyan, bár ez legtöbbször már annyira távoli rokonság, hogy nem is tudnak róla, maximum ha alaposan utánanéznek régi könyvekben, családfákon. Ravenwoodéknál viszont épp elég van azokból is, akik ismerik egymást, vagy legalábbis tudnak egymás létezéséről. Így hát Arianának bőven van kiről gondolkoznia, miközben a labirintus folyosóit rója. Járőrözik éppen, attól függetlenül, hogy csak fél órája kezdődött el a kijárási tilalom. Ilyenkor még nem is büntet, inkább csak finoman szól, hogy lassan ideje lenne befáradni valamilyen tíz után is látogatható helyre, és készségesen sorolja fel őket a környéken, vagy épp kísér el a legközelebbihez. Elnyom egy ásítást, és örül, hogy alulra lett beosztva, így nem kell elsétálnia az ablakok előtt. A holdfény még mindig zavarja a szemét, és éjszaka napszemüvegben határozottan nem néz ki elfogadhatóan. Daimónja hűségesen, kicsit álmosan lépdel a nyomában, szintén nagyokat ásítva időnként. A gondolatai pedig a rokonokon vándorolnak, és jelenleg épp Hazelen járnak. Valahogy mióta visszatért az arénából, egyre többet gondol rá és Larissára. A féltestvéreire, akik az apjától születtek, miközben az házas volt... egyikükkel sincs annyira szoros kapcsolatban, mint amennyire szeretné, pedig Blanche és James mellett ők a legközelebbi rokonai. Aztán hirtelen visszaemlékszik a mai rádiós adok-kapokra Chrisszel, így széles mosollyal az arcán lép be a társalgóba. A szeme sarkából látja, hogy valaki van bent, de elsőre észre sem veszi igazán, hanem álmosan indul az amfiteátrum lépcsője felé, hogy fent is szétnézzen.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Okt. 05, 2012 8:27 pm

*Az első nap a Nezabarban, amit már a nyár vége óta várt. Az eddigi órák anyagait, már bemagolta a nyár folyamán, és az ősz első hónapjában, de innentől kezdve neki elég is lesz a tanulásból. Örül ő már annak is, hogy bejárhat órákra, na meg persze ,hogy felvették. Nem fog szín ötös tanulóként csillogni csak azért, mert a Ravenwood család egyik oldalági leszármazottja. A szülei mindig arra ösztönözték, hogy ő más mint a többi varázsló, és boszorkány, hiszen egy nagy múltú, gazdag mágus család tagja, de Mirandát sosem érdekelték ezek, azonban a rokonai már annál inkább. Csak egy-két információt hallott róluk, amiket a pár évente megrendezett családi találkozókon ki tudott deríteni, de többet semmit. Igaz, a másodunokatestvérek annyira nem táplálnak szoros kapcsolatot, mint a rendes unokatestvérek, vagy egy testvérek, de ő mégis úgy érzi, hogy meg kell őket ismernie, mert így teljesen az az érzés tölti el, hogy valami hiányzik az életéből. Nem lehet azt sem mondani, hogy egyedül érzi magát, hiszen a szülei és a két lánytestvére mindig vele volt, de most mégis úgy döntött, hogy be akar iratkozni ebbe az iskolába, csak mert sok korabeli rokona ide jár. Mivel még nem kapott rendes szobát, ezért a vendégszobában pakolta le a cuccait, majd egyből sarkon fordult (hiszen a szoba üres volt), és elindult a Társalgó felé, ugyanis ilyen későn a szabályok szerint már csak oda mehetett. Elég gyorsan megtanulta a szabályokat, ami nem nagyon vall rá. Látszik, hogy neki fontos ez az iskola, és a céljai is a rokonaival kapcsolatban is igen komolyak. Mivel képeket látott róluk, és a találkozókon is többször látta őket, így ha elsétálna az egyik mellett biztosan tudna név szerint, hogy ki-kicsoda. Nem sok esély van rá, hogy már az első nap sikerrel jár, és találkozik egy ilyen személlyel, de ki tudja? Hosszú még az éjszaka.. Miután belépett a Központi terembe, egyből kiszúrt magának az Eramir szak sarkában egy kényelmes ülőhelyet, és letette kecses popsiját, majd elkezdte a szemével kémlelni a terem kinézetét. Különleges egy hely volt, de nem lepte meg, hiszen tudta, hogy itt még lesz jó pár olyan dolog, amit otthon, a családi házban, és a városban sajnos nem nagyon láthatott eddig. Most felkészülve lépett be a kalandokkal teli életbe, bár lehet, hogy elsőre még lesznek nehézségei, és kétségei is, persze ez mindenkinél természetes.*

Vendég

*Elgondolkozva rágja a penna végét, nem tudja, mit válaszoljon, kellene-e egyáltalán... És egyáltalán nem siet. Meg sem fordul, mikor Ilya benyit, hiába hallja az ajtónyitást. A fiú sarkon fordul, kifele indul, és rendkívül örülhet magának, ugyanis Noelnek fel sem tűnik, nem indul utána. Ilya alighanem fellélegzik, és elindul valamerre a labirintusban. Hamarosan viszont egy aranyszínű spániel csapódik mellé. A színét leszámítva nagyban hasonlít Chris daimónjára, Lilithre, de hát nem beszél, más színű a szőrzete, és Chris nincs sehol a közelben, így aligha ő... attól függetlenül, hogy nyakörv van a nyakában, rajta "Chris Strife hű barátja" felirattal. Bár Noel már célzott animágusi létére, ezt Ilya inkább perverz kommentnek vette, ő pedig nem magyarázta meg, így ki tudja, összerakja-e a képet. A kutya mindenesetre szaglássza, barátságosan viszonyul hozzá, farokcsóvál.*

Vendég

*Kb tegnap délután, valamikor... na szóval ismételten felfedezősdit játszott- sokadik fejezet. És kikötött itt. És látta a táblát. És végignézett rajta. Éééés volt ott egy neki címzett, vidámparkos beírás. Fejet vakart és "ha te így, én úgy" jelszóval ő is firkantott egy csinos beírást, miszerint legközelebb kávé is jár majd a reggeli ébresztés mellé, de vajon lesz-e legközelebb? Szerinte nagyon vicces beírás volt. Éppen most lépi át az ajtót, megy két lépést és... lefagy. Ismerjük a rajzfilmek megrökönyödött karaktereit? Humoros módon eltűnik a szemük és helyettük egy sötétszürke, vagy fekete sáv tűnik fel, az arcon sok-sok izzadtság folttal. Hasonlít most egy ilyen karakterre, miközben vág egy hátraarcot és már indul is az ajtó felé. Valahogy Noel ezt a reakciót váltja ki belőle tiszta fejjel. Elvégre, mikor beköltözött a Tigris cápába, első dolga volt visszafordulni és elindulni a kijárat irányába.*
~Úgy érzem, ezt nem fogom megúszni minimum egy szívatás nélkül. Így belegondolva mekkora egy seggfej vagyok, hogy leírtam azt az üzenetet. Ejh, Ilya Ilya...~ *még meg is vakarja a fejét jelentőségteljesen, miközben saját hülyeségén morfondírozik és keze kilincset ér. Ha Noel ki óhajt igazodni rajta, jó lesz nyakon ragadni és lekötözni minimum.*

Vendég

*Már egészen jól berendezkedett Nellondban, de Chris miatt úgysem költözhet le teljesen, szóval azért az iskolában is fellelhető néha. Az meg nem nagy titok, hogy szereti az üzifalat olvasgatni, hiszen bár a legtöbb nem érthető, ha nem ismered az érintett személyeket, némelyik üzenet így is vicces lehet. Szóval így köt ki a központi társalgóban, egy szelet csokit majszolva, Juliette-tel, de most a tűzdémon nélkül. Alfie-t nem horcolja mindig magával. Célirányosan sétál a táblához, böngészi, eszi a csokit... majd megakad a szeme valamin, amit neki címeztek, és elég magasra szalad a szemöldöke. Először automatikusan átgondolja, miféle egyéjszakás kalandja hagyhatta neki ezt az üzenetet, de nem emlékszik, hogy bárkit az ágyába csábított volna az iskolából, hacsak nem...* ~ Kezdem feladni. Fogalmam sincs, mit akar. - Ellent mond saját magának. Csak tudnám, mi lesz ebből... ~ *Felveszi a tollat, és azon gondolkozik, hogy talán választ kellene írnia...*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Szept. 24, 2012 4:49 pm

*Mosolyog még egy sort, aztán Raven el is suhan átöltözni. Addig még kér magának egy kakaót, hogy elfoglalja magát, azt iszogatja és várja a visszatérő hölgyeményt.* -Teljesen szuper! *Mutatja fel a hüvelyujját, hiszen végülis tényleg jó a ruci, egyébként is jobban szereti a színeset, mint mindig ezeket a túl fehéreket, ez még jobban is áll a leányzónak, csak ugye a kisangyalos álcához annyira nem feltétlenül passzol valószínűleg. A rokonos dologra bólogat egy sort, aztán a kulcs is eltűnik, úgyhogy felhatja a maradék kakaót és bólint az ötletre.* -Persze, tudom, hogy hol volt a standja, remélem hogy nem lécelt le és ott lesz még, ha más nem talán valaki ismeri jobban és megtaláljuk. *Bólint a leányzónak és mostmár ő is feláll. A puszinak persze, hogy örül, de azért túlságosan nem mutatja ki, maximum elég egy kis mosoly. A gyomra pedig ebben a pillanatban meg is kordul, úgyhogy felettébb jó ötletnek tűnik az a vacsora kérdés.* -Éhen halok! *Adja meg szóban is a választ, amire a gyomra már előzőleg is megadta, de így hitelesebbé vált. Szóval akkor irány a kajálás.**

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Szept. 24, 2012 4:44 pm

*Ő sem egy ijedős alkat, de itt Solomon közelében kezd felengedni, és magát adni, és oly módon megriadt a rémisztő bohócpofától, hogy megtörtént vele a csúfság.* Sajnáálom. *Húzza el a száját, és elnézést kérően elszalad a szobájába, végülis csak a kúria másik végében van. Jó tíz perc múlva tér vissza, a már megszokott hattyúruhában, akkor már teljen át is öltözött, ez viszont nem fehér, hanem fűzöld.* Elég sok színben van, megfelelek így? *Kérdez vissza, és reméli, hogy a fotelben nem hagyott nyomot.* Tehát, hol tartottunk? *Tűnődik, aztán eszébe is jut, és lehuppan a srác mellé, maga elé húzva a ládikát.* Ja tudom már, a rokonnál. Hát lehet, hogy igazad van, nálunk még ez is elképzelhető, a káosz mindenek felett. *Belenyúl a bohóc szájába, remélve, hogy az nem tartogat több csapdát. Elfordítja a kulcs végét, és ki tudja így halászni. Nem tudja, hogy mit nyithat, csak érdeklődve forgatja a kezébe.* Hű de hideg. *Teszi zsebre, és bólogatva ad igazad a srácnak.* Szerintem is. Elmegyünk a hétvégén kifaggatni a fickót? Hátha némi plusszért cserébe válaszol arra is, hogy honna szerezte. De igazán köszönöm mégegyszer. Jobb elébe menni az ilyen dolgoknak. *Ad egy puszit most már Solomon arcára. Ez megtervezett akció volt, és nem ment félre.* Vacsorára még odaérünk az ebédlőbe. Jössz? *Áll fel, és hirtelen meggondolásból a kezét nyújtja Solomonnak. A ládikát a másikban cipeli.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Szept. 24, 2012 4:34 pm

*Szemforgatva hallgatja végig Raven beszámolóját az érdekes családi karácsonyokról. Neki nem nagyon volt része ilyesmiben, de azért kis korában mindig úgy képzelte el, mint valami meghitt, békés dolgot, ahol mindenki jól érzi magát, de ez a tündér szokás...* -Hát nem irigyellek. Nekem nem voltak karácsonyaim, de lehet hogy ezeknél még jobban is jártam, hogy nem voltak. *Rázza meg kissé értetlenkedve a fejét, hogy lehetnek olyan emberek, akik még a rokonaikra is ennyire féltékenyek, bár nem mintha ő egy jótét lélek lenne, de azért...hát ki tudja, ha máshogy alakul az életet, akkor ő is más lenne most.* -Azért kell óvatosnak lenni, vagy talán csak előkerült valami régi rokon, netán valaki direkt káoszt akar szítani, nem tudhatod. *Összehúzott szájjal gondolkodik kicsit, de hát tippelgetni felesleges lenne. Aggódva figyel, amikor a lány eldől, de végül nem kell besegíteni és sikerül neki benyomni a bezoárt és feltápászkodik. Még jó, hogy bizonyos kellékek mindig ott vannak a tolvaj lelkű vélánál, hiszen esett már bele ő is hasonló csapdába, jobb mindig felkészülni a legrosszabbra, ezt régen megtanulta már. A dobozka pedig felnyílik szépen, és kikandikál a bohóc. Nem fél az efféléktől, maximum a hirtelen megjelenés kelthet benne minimális riadalmat.* -Hű az anyja! *Raven szavaira viszont egyszerűen elneveti magát. Nem tehet róla, nem kinevetni akarja a lányt, de ha az emberben csak egy pillanatra is megáll az ütő, akkor egy ilyen bejelentés oldhatja a hangulatot.* -Nem gond, csak van rá valami jó kis mágia. *Mosolyodik el, majdhogynem vigyorról beszélhetünk már, de megtudja állni, hogy ne üljön arrébb, amúgy is jó eséllyel a kanapé beszívja a dolgot, szóval nem fog arrébb szivárogni.* -Bár azért jobb, ha átülünk. *Mosolyodik el, és amennyiben a lány feláll akkor szól egy manónak, hogy érdemes lenne elrendezni a kanapét. Mindenesetre felemeli a leányzó fejté, még persze a felállás előtt és a kulcsrap pillant, de végülis most ő veszi ki, nehogy megint valami kis turpisság legyen a dologban. Végül semmi extra nem történik, úgyhogy átadja a lánynak.* -Hát ez meg mire lehet való? Valahogy úgy sejtem, hogy te sem tudod...hátha az árus. *Morfondírozik egy sort, remélhetőleg nem valami vándorló akárki volt, mert kellemetlen lesz, ha már nem találják ott. Bár lehetséges, hogy ő sem tud semmit a kulcsról.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Szept. 24, 2012 4:23 pm

*Hát igen, persze, hogy bénázik, mert most nem rutinból kell irányítania valakit, hanem a saját érzései, érzelmei vezetik, és hát vélaként, tündérként olyan szeszélyes, hogy még saját magának is állandóan ellentmond. Hallgatásba menekül zavara elől, amíg a fiú kortyolgat, és a lábát lógázza.* Hát ez az. *Magyarázza meg az ipari mennyiségben feltűnő családi tárgyakat.* Eddig én sem nagyon kaptam, most pedig minden héten van valami. Gyanus. Tudod még a tündérek között sem szokás varázstárgyakkal dobálózni, sőt, legtöbbünk kissé számító, megtartja magának amit talál. Karácsonyra például mindenki nézte egymást, és senki nem kapott semmit. *Vigyorogva mélázik el az emlékeken.* Na jó, a véláknál legalább rengeteg édesség volt, csábító bonbon, szerelmi eperbor, ilyesmik. *Végighallgatja a fiút, és hitetlenkedve paskolja meg a karját.* De hát csak miattam nem kellett volna, meg sem érdemlem. *Hajtja le a fejét, hiszen sokszor jó szemét volt már, és nehezen fogadja, ha kap valamit, önzetlenül. Nála ez nem megszokott. Úgy tűnik, Solomonnak volt igaza, mert az ujját nem tudja eléggé kiszívni, zöld fényben kezd el játszani, a lánnyal pedig megfordul a világ, és eldől. Szemét éppenhogy nyitva tudja tartani, ahogyan a bezoár felé nyúl. Bevágja a nyelve alá, foga jól hozzákoccan. Pár pillanat múlva a kecskebendős kő pezsegni kezd, és a zöldség felszívódik. Raven próbál feltápászkodni, de rettentően szédül.* Szép kis csapda... sajog a fejem tőle. Köszönöm, ha te nem vagy itt... *Nem néz most a fiúra, inkább kipattantja a dobozkát. Egy kacagó, cintányéros bohóc pattan ki belőle, amire Raven megmarkolja Solomon combját, a csábítás minden szándéka nélkül* Asszem... bepisiltem. *Fúrja arcát a fiú vállába szégyenében. Ellenben a bábu szájában egy nehéz, jól megmunkált bronzkulcs figyel.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Szept. 24, 2012 4:13 pm

*Jót mosolyog Ravan zavartságán és hogy a puszi is alig-alig sikerül csak. Látta már a leányzó csábos oldalát nem egyszer, szóval igen van egy kis komikum abban, ahogy bénázik most, de legalább próbálkozik és ez végülis becsülendő. Végül aztán leül mellé és a kakaóba is belekortyol. Jó meleg, amire most igazán szüksége volt, hiszen kint annyira nincs még zimankó, de kifejezett forróság sem.* -Igazán finom, köszönöm! *Szól oda a manónak, aki persze kissé zavartan néz vissza. Végülis jó eséllyel nem szoktak velük kedvesek lenni, de hát hallotta a fiú, hogy lázadás is volt, lehet hogy jó ezekkel a is lényekkel nem túl gyakran újat húzni. Csendesen figyel Raven szavaira, és csak óvatosan megrántja a vállát a végén, mármint a sajátját persze, nem a tündérét.* -Nem tudhatom, hozzám soha sem kerülnek ősi családi ereklyék, ami mondjuk nem is nagyon lep meg. *Kissé kényszeredett mosoly, hiszen nem tudna kitől ilyesmit szerezni, meg aztán nem is biztos hogy érdekelné bármi családi ereklye, ha eddig nem érdekelte a sorsa a rokonait, akkor mostmár ne is érdekelje... A kifizetésre megrázza a fejét.* -Nem kell, ajándék. Csak nehéz volt megszerezni, még olyan se volt, hogy napokig visszajárok valahova alkudni, nem igazán akart megválni tőle a fickó, de hát...legendás a rábeszélő képességem. *Felhúzza picit egy cinkos mosoly kíséretében a szemöldökét, és figyelget, amíg Raven nyitogatja a ládikát, azaz arra végül nem kerül sor, mert megszúrja az ujját. Azonnal a táskájához kap és egy bezoár követ kap elő.* -Tedd a nyelved alá...nem lepne meg ha méreg lenne rajta, vagy hasonló, így a biztos. *Nyújtja a leányzónak gyors mozdulattal, majd visszaveszi a kis ládikát. Hát esélyes, hogy az ilyesmihez kettejük közül ő ért jobban. Picit babrál vele, még a pálcája is előkerül és egy saját készítésű ügyes kis álkulcs, mire végül kattan a zár. Újra visszatolja a lánynak, nem akarja ő kinyitni, végülis nem hozzá tartozik.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Szept. 24, 2012 4:03 pm

*Végre megérkezik Solomon, akiről első pillantásra azt jut eszébe Ravennek, hogy olyan, mint egy cowboy, hiszen csimma, kockás ing. Való igaz, hogy nem a vélaság miatt barátkozik vele, hanem... megmagyarázhatatlan okok miatt. Talán pont azért, mert a külsőségekkel nem tudnak egymásra hatni, ismerhetik a másik valódi énjét, és így izgalmasabb a dolog. Jó, azért Raven sokszor beleesik a már megszokott rutinba, hogy még Solomont is ugráltatja, de ez csak egy ideig mehet így, ezért szépen visszafogta magát az utóbbi időben.* Szia, hát persze. Olyan buta dolog ez az üzifal, a hülye is látja, hogy mit levelezünk, és azért mégsem akarom világgá kürtölni, amit neked szánok. *Bevárja a fiút, persze azért feláll, és amikor puszit kapna, ő sem tudja, hogy melyik oldalról, és vagy kétszer csikicsukizik, mire zavartan odatartja az arcát, és kellőképpen hülyén érzi magát. Az elbájolható áldozatoknál bezzeg milyen könnyen meg minden, a másik vélával pedig bénázik mint valami kezdő. Közben megérkezik a kakaóval a maó, mögötte pedig a röpködő tündér. Raven beleiszik, és aztán átnyújtja Solomonnak is, amíg az előkerülő ládikát figyeli. Megdöbbenve tátja el a száját, és idegesen kezd el játszani a hajával.* Én ezt kezdem nem érteni. Pár hete megkaptam az ősi tündérpengét, amibe egy ükapám démoni lelkét kovácsolták, a múlt héten a Blackmoon gyűrűt. Ezeknek örültem, hiszen méltó lehetek a tündérek erejére. Na de most ez a ládika, a feketepiacról...? *Kérdezi furcsálkodva, és csóválja a fejét.* Valaki vagy a bolondját járatja velem, vagy nem tudom. Kedves tőled, hogy megvásároltad, szívesen kifizetem. *Maga elé húzza, és mivel nem lát rajta zárat, egyszerűen felemeli a terejét.* Aú! *Kapja vissza, és egyből a szájába veszi a mutatóujját.* Valami tű volt benne. *Mutatja a szúrást, és szopogatja, attól biztosan enyhül a dolog. Kinyitni ezek után nem meri. Kérdőn néz a fiúra.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Szept. 24, 2012 3:39 pm

*A folyosón csizmás léptek halk koccanásai hallatszanak, ahogy ifjú hősünk a társalgó felé igyekszik. Egyelőre még nem biztos benne, hogy Raven is itt lesz, de elég sokat szokott itt időzni, tehát most is van rá esély, ha pedig olvasta az üzenőfalat, akkor még esélyesebb. Megáll végül az ajtó előtt, mély levegő, majd lendületesen benyit a terembe. Kakaó finom illata csapja meg az orrát. Sima farmer van rajta, egy egyszerű fekete bőrcsizmával, ami kissé sáros, felül pedig egy bőrdzsekit visel, ami alatt kockás ing bújik meg. Hamar meg is pillantja a leányzót, aki most kicsit élénkebben van felöltözve, mint általában szokott, ami mondjuk neki tetszik, ez a túlzott fehér néha már-már zavaró.* -Szia, ezek szerint olvastad? *Céloz az üzenőfalra. Furcsa dolog a sokszor fellengzős lánynál az, hogy nem rég majdhogynem esdeklően kereste őt...pont őt, akit aztán senki se szokott, maximum az olyan nőcskék, akik a vélasága miatt indulnak be rá, de Raven nem ilyen, hiszen rá nem hat a báj. Lehuppan mellé, az arcára nyom csak egy puszit, hiszen még nem gondolja, hogy ennél közelebbi viszonyban lennének, nem az a fajta, aki egy komolyabb kapcsolatba egy könnyen belemegy, hiszen sokan dobták már el, nehezen kockáztat. A táskájába nyúl, majd végül egy kopottas kis dobozt vesz elő.* -Ezt találtam a Fekete piacon, de nagyon nem akarták eladni nekem. *Nyújtja át a hölgyeménynek. A doboz tetején jellegzetes véset van, a Blackmoon család címere található rajta, az oldalán pedig egy fekete rózsa festve.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Szept. 24, 2012 3:30 pm

*A tündérvéla lép be a társalgó ajtaján, maga előtt terelgetve a repkedő erdei tündért. Attól függetlenül, hogy közösek az őseik, Raven igen zsarnok módon uralkodik a pici lény felett, de hát ő inteligens boszorkánynak tartja magát, míg az apró "csak" egy familiáris. A leányzó most nem a fehér hattyúruhát viseli, hanem egy rózsaszin selyemfelsőt, és egy testhez simuló piros vászonnadrágot hord. Lábán magassarkú, és bokalánc. A hajába egy tiara van felhelyezve, igen csinos jelenség, mint mindig. Hatalmas animeszemeivel sem leli még Solomont, aki hosszú ideje távol van, és azt üzente, hamarosan beszámol mindenről. Nos igen, a fiú ultimátumot adott hősnőnknek, de ez nem lehet egyoldalú, ha a tündérvéla felhúzza valamin az orrát, akkor könnyen lehet, hogy Solomon is beállhat a megunt szeretők nem rövid sorába. Lehuppan az egyik fotelbe, és láblógázva elküldi a tündért, hogy intézzen neki el egy kakaókiszállítást.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Vas. Szept. 23, 2012 10:03 pm

*Steven a reggeli említésére elmosolyodik, és magában egyetért ezzel a gondolattal. Boris azonban egy ásítással körített elköszönés keretében elsétál a hálója felé, így a fiú kettesben marad Estellával. A lány vidáman moslyog, miközben a cipője színét változtatja. Lassan Steven is álmosodik, így óvatosan felveti a gondolatot, hogy mi lenne, ha elindulnának alduni. Nem szeretné ugyanis, ha a lány azt hinné, hogy Boris társasága nélkül már neki sincs kedve maradni. Ám úgy tűnik, a lány is hasonló véleményen van, hisz elvégre korgó gyomra ébresztette fel, amin már a szendviccsel enyhített. Így együtt hagyják el a társalgót, majd ki ki megy a saját szobája felé.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Vas. Szept. 23, 2012 9:56 pm

*A gyűrű említésére Steven elkalandozik, és lassan Boris is emlékezni kezd a vörös hajú lányra. Látja, hogy a másik fiú elszomorodik, úgyhogy gyorsan próbál valami vidámat mondani - és reméli, hogy ez szokás szerint nem fog a nehezére esni.* Most már biztosan jól van. Vagy ha nem is, de nemsokára jól lesz. Úgy hallottam, itt nagyon ügyesek a gyógyítók. ~Bár azt még én is kétlem, hogy a halálból vissza tudnak-e hozni bárkit is. Bár, ha jól emlékszem, volt pulzusa.~ *Győzi meg saját magát is, majd inkább a házimanókról kezd beszélni.* Remélem, azért kapunk majd reggelit. *Jegyzi meg, mivel az ekkor belépő Estella szendvicse láttán megkordul a gyomra, annak ellenére, hogy nemrég evett meg két franciakrémest. ekkor észreveszi, hogy egy szúnyog célozta meg az orra hegyét, Mivel nem szeretné a következő két napban azt vakarni, ezért felemeli a kezét, és egy jól irányzott, enyhe levegőfuvallattal más pályára állítja a kis vérszívót. Majd - az illemre teljesen fittyet hányva - akkorát ásít, hogy az állkapcsa is majdnem kiugrik a helyéből.* Remélem, Sawier befejezte odafent a tombolást, mert ha nem, akkor is mindent megteszek majd, hogy lefeküdhessek. Jó éjszakát, jó volt újra látni téged, Steven. *Mondja, majd egyszerűen a Csíkos Boa hálóba teleportál, ahol szerencsére az ominózus szobatárs már mélyen hortyog - az már más kérdés, hogy a minihűtő tetején ülve, egy szál, kardozó törpés alsónadrágban.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Vas. Szept. 23, 2012 9:39 pm

*Kecses lépteivel valószínűtlenül hosszú lábain táncol oda a két fiúhoz és letelepszik a közelükben egy fotelba. Még pont elcsípte Steven utolsó mondatát.* - megtörték a szürke hétköznapokat? Mivel? *majd a szürkeségről eszébe jut cipője. Előveszi a pálcát pulcsija zsebéből és gyors, jól begyakorolt varázslattal narancssárgára változtatja azt. * - Bocsánat, nem akartam megszakítani a beszélgetést. *mondja kedvesen. Közben azon agyal, hogy megjelenésén kívül mivel tudna még hatni a Borisra és Stevenre.* - Köszönöm. *mondja és ismét jóízűen beleharap a sonkás, tojásos, savanyú uborkás szendvicsbe. Nem érzi magát feszélyezve. Hangja is határozott, élénk. Körbenéz a teremben és valami érdekes után kutat. Közben egy szemtelen, első hideget túlélt szúnyog repked a feje körül, lerázhatatlanul. megrázza világosbarna copfját, hátha azzal sikerül lecsapni a tolakodót. A kellemetlen rovar ugyan meg nem döglik, de legalább most már Boris orra hegye felé veszi az irányt.*