Óváros

Tárgy: Óváros Pént. Okt. 19, 2012 6:58 am

First topic message reminder :

Óváros

A Sötét negyed önmagában is rendkívül veszélyes és vészterhes környék, ezt mindenki tudja, aki erre jár, netán erre lakik. Sötét alakok járkálnak, a legtöbb haláleset, támadás is itt történik, akár fényes nappal is. Vámpírok és vérfarkasok fészkelték be magukat, és ki tudja még miféle sötét lények alakították már ki itt a lakhelyüket. Azonban ennek a negyednek is létezik egy még brutálisabb része az Óváros. Ide az aurorok sem merészkednek be szinte soha, a legtöbb lámpa már réges-rég kiégett és senkiben sem merül fel, hogy netán ezen változtatni kellene. Nappal is kellemetlenül nyálkás, kísérteties köd lengi körül az utcákat, nem egy romos épület villantja riasztó vigyorát a netán erre tévedőkre, varjak és hollók kísérik az ide tévedők útját, mintegy várva a friss húst, zavaróan riasztó rikoltozásukkal... Közismert tény, hogy aki nem rendelkezik elég hathatós védelmi erővel, netán nem ő maga is sötét figura...nem valószínű, hogy távozik innen, ha egyszer betér.
Az Óváros Nellond legrégebbi része, ez nagyon jól látszik rajta, a modernizálást teljesen kizárja magából, erőteljesen a régmúltat idézi, és a felújítására a város vezetősége sem vállalkozott soha. A negyed északi részén található, a legközelebb ez a rész fekszik a Lélekölő-hegységhez, ki tudja milyen föld alatti járatok vezetnek arra, miféle haramiák járnak-kelnek a sötét utakon, hogy időnként betörjenek a város nemesibb részeibe. Őket lefülelni szinte lehetetlen, ha már visszajutottak saját területükre, legyen az az óváros, vagy maga a hegység. Az egész terület kb. 30-40 épületet foglal magába, ezeknek talán a fele lakott hivatalosan, a többi...vagy már olyannyira romos, hogy senki sem használja, vagy egyszerűen kísértetház, netán jobb, ha senki sem tudja ki lakik benne...

írta Cirelin de Sovalon

Tárgy: Re: Óváros Vas. Okt. 21, 2012 3:46 pm

*Ariana jóslatára tőle szokatlan módon elsápad, és nagyot nyel.* Neem, az nem lehet, azt tudtuk volna. *Rázza a fejét. Olyan jól működött eddig minden, a nekromanta a döntő lépésnél máris előttük jár? Akkor ez... csapda? Lényegében a barátait hozta ide meghalni.* Már az is késő, ha most fordulunk vissza. *Szorítja meg keményen a pálcát, és megveti a lábát. Most már nincsen visszaút. Csak remélheti, hogy a rém pontosan tudja, hogy mi a dolga, eddig sosem hibázott. A szőke lány kérdésére azonban elmosolyodik, és Mila felé bólint.* Ja hogy ő? olyan mint én. Gondoltam jól jöhet, időt nyerhet, hiszen jól bírja a fájdalmat. Ugye Mila? *Veti oda a szinte keserédesnek számító szavakat, itt a vég küszöbén vámpírok, várfarfarkasok, démonok veszik körül, mindaz, ami ellen évekig küzdött, most mellette áll. Irónikus. Rosettához fordul, hiszen benne van a legtöbb erő.* Lesből támadjatok, addig szóval tartom. *Bólint még egyet, talán utoljára beszélnek. Aztán nagyot sóhajt, és előrelép.* Nos úgy hallom, már vártatok. Hol van a nagymester? Ha most békében elmentek, szemet hunyok afelett, hogy őt szolgáljátok. Nem foglak titeket keresni, csak vele van elszámolnivalóm. *Mindkét kezében izzik a mágikus eszencia, a pálca és a kard lecsapásra készen. A színjáték tökéletes, az utolsó felvonás készen áll, a függöny hamarosan legördül.*

Vendég

*Mila visszaszólására felvonja a fél szemöldökét.* - Csak próbálok ötletelni. Ellentétben veled. *Mondja egyértelműen a levegőben lógva, hogy "szóval csönd". Igen, pofátlan, pláne ha vele is azok, és választ sem várva hátat fordít Milának. Érzi a sötét jelenlétet, és indul Nicolas után felfele a lépcsőn. Ari szavaira összeráncolja a homlokát... oké, ez kezd egyre rosszabb lenni. Az ajtó közelébe tapogatóznak, és egyre inkább olyan érzése lesz Chrisnek, hogy csapdába sétáltak... hát úgy dönt, kockáztat. Rákoncentrál a térdelő figurára, a gondolataira, hacsak egy foszlányt is tud elkapni, az is elég lesz, csak valamit a terveikről. Lapul a fal mellett, közvetlenül, és reméli, hogy az, hogy elég erős mentalista-nekromanta, segít majd neki valamit. Vagy a sötétebb kisugárzása miatt azt hiszi, hogy a nagyúr akar a fejébe mászni. Vagy lelepleződik, és felkenik vele a padlót. Minden megtörténhet.*

//telekinézis 7. szint Gondolatolvasás: Képes valaki elmélyére ráhangolódni és a gondolatait megszerezni magának, persze mentális ellenállás van ellene, ez a mesélétõl függ.//

Vendég

*Chris szavaira biccent.* - Szétválva gyorsan haladnánk, de hülyeség lenne nagyon darabolni, maximum két csapatra szavazok. *Aztán viszont Nicolas kijelenti, hogy nem szólt Biancának, mire összeráncolja a szemöldökét és tovább szimatol. Majd a képek, amiket lát, megerősítik ebben a hitében. Nicolast egyelőre nem akarja bepánikoltatni, inkább igyekszik tovább koncentrálni, és megtudni, pontosan hova vitte be a tagbaszakadt alak a két lányt.* - Nem akarlak pánikoltatni, de itt van. *Mondja csendesen. Aztán Milára pillant, és felzárkózik Nicolas mellé. Halkan kérdez, nem tudja, hogy Mila vámpír, ugyebár, és meghallja a suttogást úgyis...* - Ő egyébként kicsoda, és mi a fenét keres itt? *Ennyi az egész, majd kicsit le is marad talán, kitartóan szimatol... az előbb már érezte Bianca szagát, muszáj megtudnia, hogy hol tartják őket fogva.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Rosetta simán kinyitja az ajtót, és bár tényleg nincs rajta nagy védelem, ez azért betudható annak is, hogy ez egy közismerten sötét környék, a ház pedig esélyes, hogy sokak számára ismerten veszélyes, így hát nem feltétlenül kell nagy védelem ahhoz, hogy ne sétáljanak be hívatlan vendégek. No persze akadnak kivételek, de hát a diákok nem csak úgy elcsenni jöttek valamit, hanem céllal, felkészülten, ez elég...vajon elég? A pince felé nem messze vezet a lépcső lefelé.
Ari nagyjából feltudja mérni a helyszín múltját. Annyi lejön neki belőle, hogy nem olyan régen lakott az épület, legalábbis az új tulaj által, valószínűleg előtte is élt itt valaki, de elég régen. Bevillan neki néhány kép, de eléggé csak foszlányok, amik viszont bizonyára nem fogják megnyugtatni. Mint a mozifilm bemutatókban, csak most nincsenek hathatós hangeffektek is: egy kép, ahogy egy köpenyes, sötét alak ráncigálja be az ájult Biancát az ajtón, aztán egy újabb kép, ahogy Nicolas jár a ház körül, hogy felmérje a terepet, majd egy másik, ahol Penny alélt testét hozza be a karjaiban egy tagbaszakadt fickó.
Chris démoni jelenlétet konkrétan nem érez, viszont sötét lényt igen, nem tudni, hogy ez vajon maga a nekromanta, hiszen még Nicolas sem tudja pontosan hogy miféle lény, ember-e egyáltalán. De akár az Ari látomásában lévő köpenyes, vagy a tagbaszakadt is lehet durva, hiszen a köpenyes leverte a közismerten elég harcias vérfarkas Biancát, a másik pedig eleve eléggé otrombán néz ki.
Nicolas tehát felfelé indul, a többiek pedig mint egy rossz vígjátékban osonnak utána. Na jó nem, a helyzet cseppet sem mondható komikusnak. A fiú hasonlóképpen, mint Chris érez sötét erőt, a helyzet az, hogy úgy fest többet is, 2-3 fő lehet az épületben és egyikük sem kellemes teára fogja meghívni a kis csapatot. Az emeleten akad ugyan több ajtó is, ám egy van tárva-nyitva, és onnan mozgás is érzékelhető. A kis csapat hangtalanságának, vámpír/vérfarkasságának hála megtudja közelíteni a helyet. Odabent egy magas fekete hajú férfi áll, sötét köpenyben, és előtte ül egy széken a tagbaszakadt. Ezt a két illetőt látta Ari.* -Szóval akkor rendben vannak! A Nagyúr megmondta, hogy ide fog jönni, tehát remélem felkészültél! *Mila nagyjából ezt picit előbb tudja meg, mint a többiek, még a lépcsőn felfelé haladva. Kivéve persze a beszéd részt, mert azt akkor hallják,amikor már közel értek.*

Tárgy: Re: Óváros Vas. Okt. 21, 2012 3:22 pm

*Az ablakon belesve egy egyszerű nappalit lát, amire felvonja a szemöldökét.*
- Sehol valami koporsó, vagy zombi? *jegyzi meg ironikusan - komolyan, majd sóhajt egyet és követi a többieket a hátsó bejárathoz. Ott Rosetta - vélhetőleg ő, hiszen nem lát senkit - trükközik egyet a zárral és szerencsésen sikerül kinyitnia az ajtót. Mielőtt Mila belépne az épületbe, még a természet segítségét kéri, ami habár ezen a helyen nem valami kellemes, jó eséllyel sikerülni fog a varázslata. Kedvenc varázslatához folyamodik, a kémrigóhoz, hogy megtudják: van-e valaki az épületben és ha van, akkor mit csinál. Gyorsan elvégzi a szükséges mozdulatokat, majd elsuttogj az igét:*
- Safentum Mordem! *mivel alapjáraton légmágus, bizonyára könnyedén röppen ki a rigó Mila pálcájából, hogy aztán még a diákok előtt berepüljön az ajtón és körbenézzen odalent, majd odafent is. Christopher fejtegetésére Mila csak szemforgat egyet.*
- Köszönjük az információt. Én személy szerint felfelé mennék.*jelenti ki Mila, és Nicolast előre engedve - menjen csak a fiú előre - követi őt felfelé, remélhetőleg a kémrigó már adott valami infót, hogy ne szaladjanak bele a nekromanta karjaiba.*

//Élőlényidézés, Elsődleges
Kémrigó
A varázslat hatására egy fekete füstgolyó röppen ki, s mire eloszlik a füst már ott szárnyal egy éj fekete feketerigó. Ha az állat céltalanul lett megteremtve, így csak körberepül, és várja az utasításokat. Ha céllal lett idézve, akkor a madár elrepül oda, ahova a megidézője kéri, nesztelenül cikázva, és ha leszállt, akkor szépen kémleli a beszélgetőket, és továbbítja a hangokat a gazdájának. Nem mentális a kapcsolat, hanem a rigó, a felé megérkezett hanghullámokat úgymond elgörbíti, és a gazdája felé irányítja a szél hatásával, hogy a hangokat csak ő hallja, egyenesen a fülébe. //

Tárgy: Re: Óváros Vas. Okt. 21, 2012 3:17 pm

*Ariana kérdésére megrázza a fejét.* Nem, őt semmiképpen sem akarom, hogy itt legyen, és hogy bármi baja essen, elegek leszünk így is. *Válaszolja halkan, most már a falnak is füle van. Megvárja Rosetta zárnyitását, amire kellemesen elmosolyodik, ő még emlékszik rá, hogy egykor a kobold zsákszámra fel volt szerelve mindenféle besurranó készlettel. Kattan a zár, és már bent is vannak.* Igazad van Chris, az idő érdekében általában külön szoktunk válni, de nem biztos, hogy ez most jó ötlet, vagy szerintetek? *Kérdezi meg a többieket, végülis attól hogy ő hívta meg őket, demokrácia van. Szíve szerint lefelé indulna, ott végzi biztosan a sötét mágus a pentagrammák felrajzolását, ám lehet, hogy pont ezért kell felfelé indulni, hiszen ebben a házban minden máshogyan működik, rá kell cáfolnia arra, amit elvárnának tőlük. Felfelé indul tehát, a halált hozó sárkánymintás pálca a baljában, míg az ezüstkard a jobbjában. Ideje szembenézni a régmúlt démonaival. Egyszer és mindenkorra véget akar vetni a rémálmoknak. Lepillant a lépcsőfokokra, hátha abból fel tudja mérni, hogy merre indult el a sötétség teremtménye, majd ő is azt a nyomot követi. Christopher jó, hogy eljött, hiszen képes egy sötét varázsló fejével gondolkozni.*

//Inkvizítor 4. szint: Tökéletesen tudja követni a sötét teremtmények nyomait, jeleit és akkor is látja valakirõl, ha éppen emberi formában van (pl. vámpír, vérfarkas stb.) //

Vendég

*Amikor Nicolas megérkezik, és elmondja a dolgokat, csak szó nélkül hallgatja. Ezek szerint családi bosszúról van szó, amihez az ő segítségüket kéri... nos, Chris nem mond nemet. Közben befut az, akit nem ismer.* - Chris. *Mondja csöndesen, kábé az első dolog, amit kimond, mióta itt van. Aztán nézeget be az ablakokon, Rosetta ajtót nyit, mire besétál, és körbenéz, felkukkant a lépcsőn, lekukkant a lépcsőn. Vérmágiáról beszélt Nicolas, és hát ő itt a vérmágus, hátha tudna valami konkrétumot mondani. Vérmágia sötét varázslatnak minősül, és attól csak egy lépésre vannak a démonok... no meg ha nincsenek démonok a nekromanta szolgálatában, azt se rossz tudni, ezért körbetapogatózik. Aztán közben hátrapillant, kérdően.* - Elég nagy ez a ház ahhoz, hogy túl sokáig tartson, hogy együtt, közösen végigjárjuk... de persze, ha szétválunk, az az a szint, amikor a baltás gyilkos... esetünkben sötét mágus egyesével leszedhet minket. Viszont akkor több mindent át tudunk nézni. *Ő maga nem szavaz sem a szétválás, sem az együtt maradás mellett... csak közölte mindkettőnek előnyeit és hátrányait.*

//démonvadász 5. szint: Démon jelenlétet megérez, ha koncentrál bármilyen távolságból, irányt is meg tud határozni. //

Vendég

*Mikor Chris megérkezik, automatikusan ellazulnak valamennyire az eddig feszült izmai, habár még mindig figyel a környezetére. Megbízik Rosettában, megbízik Nicolasban, aztán Jackben, Laurában... rájuk bízná az életét, de kilenc hónap vállvetve való harc, és az, hogy szó szerint csakis egymásra számíthattak... ez olyan szinten megerősítette a Chrisszel való, előtte sem laza köteléket, hogy mondhatni mindenkit túlszárnyal. Végighallgatja közben Nicolas történetét, és bólint. Még vannak benne fehér foltok, de bármi is lesz, mostmár egyébként is késő visszafordulni. Mila jelenlétén meglepődik, nem is nagyon látta még a lányt, kitűnik azok közül, akik régiek és ismeri őket.* - Ariana. *Mutatkozik be gyorsan, bár a legtöbben ugye szőke hajjal ismerik. Mikor megcsapja az orrát Bianca illata, rögtön igyekszik beazonosítani, merről jöhet.* - Biancát is hívtad, ugye? *Pillant Nicolasra. Aztán ha nem tudja pontosan belőni, merről jön Bianca szaga, elsőre igyekszik felmérni az épületet, meg hogy mennyire van levédve itt a képessége. Ő maga Nicolas mellett marad, hiszen ő tudja, mi folyik itt, merre kéne szétnézi.*

//Látnok 7. szint: Képes egy helyszín múltját feltérképezni, az elméjében villanások formájában jelennek meg az információk akár évekkel visszamenõleg is, ezt a mesélõ dönti el.//

Tárgy: Re: Óváros Vas. Okt. 21, 2012 3:06 pm

*Minden arcot ismer, kit jobban, kit kevésbé, könnyedén tudna sorrendet írni, például Milát összesen kétszer-háromszor látta, akkor se soká, csak azt, hogy mennyire öribari azzal a tündével, akit Rosetta már vagy négyszer megmentett, de továbbra is belesétál minden veszélybe és igen felelőtlen, tán nem is gondolkozik. Nincs problémája a lánnyal, de ő az utolsó a bizalmi listán. Mikor bemennek az óvárosba és megérzi, hogy figyelik, nem veti le a köpenyt, lopakodó lábbelijében oson hogy felmérje a terepet, még is honnan figyelhetik őket, vagy talán a ház figyeli őket, ahova tartanak...? Beles az ablakon, és a zárnyitással nem kell soká bajlódni, Hamontől ellátott már egy-két trükköt, meg alapjáraton a koboldok ügyes kezűek, tehát megpróbálja úgy kinyitni, hogy mágiát végtére is nem alkalmaz hozzá. Még mindig láthatatlanul néz be az ajtón, ugyanis túl könnyű volt. Kicsit kidugja a fejét, kétségbeesetten pislogva a többiekre, hogy talán csapda lenne? Túl nagy a feladat ahhoz, hogy ilyen egyszerű zár legyen az ajtón. Visszabújik a láthatatlanságba, és hangtalanul suhan be és a pince lejáró felé kezd el orientálódni, ott mindig nagy titkok lappanganak. Ám nem megy egyedül semerre, inkább árnyként követi a többieket, hiszen a láthatatlansága miatt rá nem számítanak annyira, tud észrevétlenül cselekedni, ha esetleg lelepleződnek. Láthtatlanul, csendesen kutat és nézelődik, főként Nicolastól várva irányítást.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Sötét ruházat, védekező varázslatok, nem csoda, ha ennyire felvértezik magukat a diákok ahhoz, hogy az Óvárosba merészkedjenek, főként mivel tudják, hogy ki is a célpont.
Ablakon belesve odabent nem látni senkit sem, viszont az egyértelmű, hogy az érzés mindegyiküket elfogja...valaki figyel. Nem tudhatják, hogy az illető, jó netán rossz szándékú, de biztosan nem csak ennyien vannak. Az aktuális ablakon benézve egyébként egy szimpla nappalifélét látni, hasonlatos a társalgóhoz, fotelek, kanapé, kandalló, semmi túlzott cicoma, de nincs bent senki sem. A nekromanta nem itt ücsörög teát iszogatva, bár esélyes volt, hogy ez nem így lesz. Hátsó ajtó viszont akad, amin be is tudnak jutni könnyebb zárnyitással, ami azért bizonyára megy valamelyiküknek. Konyha félébe jutnak. Az kintről látható volt, hogy egy emelet van felfelé, ez ugye a földszint, nem túl sok szoba, és nem túl sok lakó van bent, és perce nem meglepő, hogy pince is akad. Ariana orrát ismerős szag csapja meg...Biancáé, de nem tudja pontosan belőni egyelőre merről jön, és hogy tényleg az övé, netán csak mondjuk egy ruha darab.*

Tárgy: Re: Óváros Vas. Okt. 21, 2012 1:01 pm

*Eljött hát a vasárnap délután, az az időpont, amit Nicolas megjelölt a levelében, mint találkozási időpontot. Természetesen a helyszín is megvan, így nem csoda, hogy Mila nincsa legjobbk edvében. Habár tud magára vigyázni, mégsem járt még itt az Óvárosban és még a környékén sem. Sejtheti, hogy mennyire veszélyes lesz ez az egész "kaland" - már ha lehet így nevezni. Mivel Nicolasról már tudja, hogy fajtabeli, így nem hagyja cserben, jött segíteni, bár ki tudja, hogy mi vár rájuk. Természetesen Miroslav, a feketepárduc is ott lépked Mila mellett csendben és hangtalanul, ahogy szokott. A lány rózsaszínes ruháit átcserélte egy fekete farmerre, egy fekete csizmára, valamint egy fekete, rövid bőrkabátra. Kényelmes és nem is feltűnő, habár vörös hajával nem tudott és nem is akart mit kezdeni, hófehér bőre is eléggé kitűnik a sötétből, de hát ez van. Ahogy egyre közelebb haladnak a megbeszélt helyszínhez, sizmái körül köd kezd el keringeni, néhol pedig egy-egy varjú károgását lehet hallani.*
~Kellemes hely...~*jegyzi meg Miroslav morogva. Ő még mindig nem bízik Nicolasban és gyakran eszébe villan, amikor egyszerűen kitekerte Mila nyakát. A lány igyekszik elhessegetni daimónja fejéből a gondolatokat.*
~Ezt már megbeszéltük Miro, segítenünk kell neki! Nem hiába küldött nekem is üzenetet, nyilván vár rám.~*jelenti ki ellentmondást nem tűrő hangon gondolatban a leányzó. Megáll az Óváros szélénél és onnan figyeli a diákokat. Megjelenik a kis koboldlány, Rosetta, majd egy fekee hajú lány, akit Mila még nem ismer. Christopher, akivel szintén nem találkozott még, és hamarosan feltűnik Nicolas alakja is. Mila szeme megvillan és kihúzza magát, úgy hallgatja a fiú szavait.*
- Miért is lenne egyszerű a dolgunk? De megoldjuk, nemde? *szólal meg az árnyékból a lány, majd ellöki magát a faltól és kicsit közelebb sétál a többiekhez.*
- Üdv! *köszön egyszerűen. Elég hatásos kis belépő, főleg hogy az árnyékból még elősétál daimónja, Miro is. Körbenéz, majd halkan bemutatkozik:*
- Mila Zelenkova... Aki nem ismerne. *jelenti ki, majd lazán vállat von, kezeit a kabátja zsebébe rejti. Mikor Nicolas elindul a ház felé, természetesen Mila is követi és lassú mozdulattal áll meg az ablak mellett és próbál messzebbről belesni rajta, hogy vajon mit is találhatnak odabent.*

Tárgy: Re: Óváros Vas. Okt. 21, 2012 12:27 pm

*Az elmúlt napokban többször is járt itt, előkészített mindent. Felállított minél több maradandó varázslatot, igézetet, hogy növelje az esélyüket. Az egyik párkány tetejéről ugrik le afféle Underworld stílusban, ám erősen kételkedik benne, hogy társai pont tőle riadnának meg, hiszen ismerik már mint a rossz pénzt.* Sziasztok, köszönöm, hogy eljöttetek. Egy kicsit várunk még, aztán indulhatunk. *Fogja rövidre, és amíg várakoznak, addig nekidől az egyik romos háznak, és suttogóra fogja a hangját.* Azt hiszem ma éjjel mindent el tudok mondani, és hálás vagyok, hogy eddig is megtiszteltetek a bizalmatokkal. Évek óta a sötétségben élek, van egy árnyék, aki ha mondhatjuk, engem szolgál, ám szörnyű dolgokat kellett tennem ezért, hogy minden rendben legyen. Ne szó szerint értsétek, el fogom mondani pontosan, hogy mire gondolok. De amiért ma itt vagyunk. Végre sikerült rájönnöm, hogy hol is rejtőzik az a nekromanta, aki annak idején a hugomat használta az ocsmány vérmágiáira, és végül meg is ölte őt. Ma este felelni fog a tetteiért, és véget ér ez a fejezet, amire feltettem az életemet. *Körbenéz még, hogy jön-e Chritopher, Jack vagy Mila. Biancát szándékosan nem avatta ebbe bele, mert akkor nem tudna összepontosítani. Majd ha már minden rendben lesz, akkor előtte is felfedi a titkot. Közben Chris is befut, aki számára még pár szóban összefoglalja az elhangzottakat.* Abban a házban rejtőzik. Akit tudtam, kiírtottam már körülötte, de vele nem lesz egyszerű dolgunk, megtéveszt, félelmet kelt, és sosem az, akinek hisszük. A valódi arcát még én sem láttam sosem, csak azt, amit álcaként mutatott. *Mormolja Ariana mellett lapulva, aztán ha mindenki befutott, akkor úgy érzi, hogy további mágiákra nincsen szükség, az árnyék pedig remélhetőleg védelmezi, így egy megfelelő hátsó bejáratot érdemes lenne keresni, vagy bekukkkantani az ablakon, hogy mit is láthatnak.*

Vendég

*Chrisről nem mondhatni, hogy olyan sokat beszélgetett volna Nicolasszal, de már keresztezték egymást az útjaik. Ráadásul a fiú is eljött megmenteni őt (oké, elsősorban Arit) a tünde szigetére, hát akár mondhatjuk úgy is, hogy Chris jön neki eggyel. Amikor megkapta a levelet, kérdés sem férhetett hozzá, hogy el fog jönni. És valóban, amint lassan elüti az ötöt az óra, ő ott van. Tetőtől-talpig feketében, oldalán a kardja, rajta a fókuszai, kabátujjában a pálcája, bár elsősorban mindig a többi fókuszait és tárgyait szokta használni, és nem azt. Az ő bakancsa is lopakodóvá lett rúnázva, kabátja belső részében, hogy ne látszódjon, ott van a rúnaköpeny rúnája is. Odamegy a lányokhoz, egyetlen szó nélkül, halvány mosollyal az ajkain. Mellette a fekete spániel is szinte teljesen beleolvad a sötétbe. Kérdezni ő se kérdez, hiszen Rosetta megtette, csak kérdően néz Nicolasra... már ha persze megjelent. Ha nem, akkor csak vár, hogy ezúttal mit hoz el számukra ez az öt órai időpont.*

Vendég

*Természetesen megkapta Nicolas levelét, alighanem ez volt az oka, hogy két éjszakán keresztül nem is nagyon tudott aludni. A fiút kereste, tűkön ült, fel-alá járkált az iskolában, képtelen volt megmaradi egy helyben. Lassan viszont elérkezik a vasárnap. Még soha nem árt az Óvárosban, de épp elég rosszat hallott róla... A fülében csengenek Nicolas szavai, pedig kimondva nem is hallotta őket: "Már ha túléljük". Kicsit megborzong, és átöleli magát, ahogy lépdel a találkozási pont felé. Vele vannak a fókuszai, a tárgyai, és még a kardja is ott van az oldalán, mondhatni mindenre felkészült, akár mágiablokkoló környezetre is. Fogalma sincs, hogy mire számítson, de abban biztos, hogy tudni akarja, mi folyik itt, és nem hagyja cserben Nicolast. Lopakodólábbeliben siet végig az utcán, hangtalanul, és folyamatosan fülel, szaglászik, harmadik szeme is nyitva... külön varázslattal egyelőre nem készült, de minden érzékével feszülten igyekszik kiszűrni a veszélyt, vagy épp a közeledő többieket. Sötét ruhában van, és a metamorfmágus gyűrűnek köszönhetően a haja is fekete, a szőke tincsek szinte világítanak az éjszakában, az nem lett volna szerencsés. Hamarosan észre is veszi néhány társát, felzárkózik hozzájuk, és orra jelzi neki a hang nélkül is, hogy Rosetta továbbra is a közelben van. Várakozva pillat Nicolasra, ha már itt van, hiszen Rosetta már feltette a kérdéseit. Ha pedig esetlegesen a fiú még nincs itt, akkor egyelőre Rosettával kettesben várakoznak, a sötétbe húzódva, remélhetőleg nagyrészt észrevétlenül.*

Tárgy: Re: Óváros Vas. Okt. 21, 2012 11:29 am

*Rosetta azután kapta kézhez a levelet, miután elköszöntek Hamonnel egymástól, és finoman szólva is megrémült. Egy pillanatig se gondolkozott, hogy eljön e, hogy számíthat e rá a fiú, de azon bizony igen, hogy mi lehet a fiú titka, amit ennyi évig elhallgatott előlük. Egyáltalán... Bianca és Penny tud erről a titokról? Vagy ők sem lettek beavatva? A másik kérdés persze, hogy hogyan is álljon hozzá, hogy Nicolas Biancát veszi el, miközben láthatóan míg a lány nem volt, az unokanővérével nagyon jól kijöttek, és... Na ilyenkor mit szóljon az ember, amikor az egyik mérlegserpenyőben az egyik legjobb barátja, a másikban pedig az unokanővére van? Necces, kicsit nagyon. Mivel eléggé vészjósló volt a levél, nem hogy a pálcáját nem hagyta otthon, de körülbelül minden egyes ruhaneműjén és ékszerén van egy varázsjel, az összes tárgya és eszköze nála van, amit nem tudott magára aggatni, vagy túl feltűnő, az a köpenye alatt a tértágított táskájában kapott helyet. Nagyon csúnya a környék, sikolyok, vijjogás, köd. A leányzónk nem a leggyávábbak közé tartozik, hiszen a kobold kíváncsiság mindig is hajtotta, volt, amikor még szándékosan is kereste a bajt, leghíresebb halála - mert ugye volt néhány - előtti egy-két hónapban. Még is megáll az óváros szélén, kicsit megtorpan, a többieket várja be, nem sétálna be mindenkitől függetlenül.* - Nicolas, miért vagyunk itt? Mire készüljünk fel? *Kérdezi a lány, a nyomasztó idő miatt azonnal fojtott hangon, aztán egyáltalán nem paranoiásan, inkább elővigyázatosan varázsolni kezd, s azután megy tovább az úton. Nem akarja, hogy bármelyikőjüket itt érje a vég, bármi is vár rájuk. A köpenyét a fejére húzza, kis termete miatt úgy se látszik ki sehol sem, de halkan még elsuttog, úgy, hogy minden társa hallja.* - Itt vagyok mellettetek. *Csak hogy ne azt higgyék, hogy hirtelen valami elkapta, vagy elteleportált, vagy titkos ajtót talált ami beszippantotta, mint múltkor Hamont. Néhány lépéssel mellettük meresztgeti a szemét, felfedezve a környéket.*

// A félelem bársony köpenye - Láthatatlanság és sebezhetetlenség: A köpeny viselője képes teljesen eltűnni mások szeme elől, és a köpeny valamilyen szintű védelemmel is rendelkezik mágia ellen. //

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Lassan 5 órát üt a toronyóra a Nellond palotanegyedében található kis harangtoronyban, ami még ide is elhallatszik tompán. Néhány diák gyülekezik, ki milyen álcával, védelemmel ruházta fel magát, hogy átvágjon az Óváros kegyetlen sikátorain. Egy közös van bennük, a cél melyről még ők sem tudnak pontosan, de mégis összeköti őket...segíteni egy barátnak, ismerősnek. Köd gomolyog az utcákon, ami lássuk be itt egyáltalán nem szokatlan, itt-ott sikolyok törik meg a hollók vijjogását, nehéz megállapítani, hogy mámortól, vagy gyilkosságtól származhatnak, de mindenképpen kellemetlen érzéssel töltik el azt, aki hallja őket. Az Óváros szélén vagyunk, felpillantva a sötétedő égbolton kivehetőek a Lélekölö-hegység ég felé törő éles ormai, és nem olyan messze fény villan fel egy kopottas kúriában. Nicolas pontosan tudja, hogy a cél ott található meg, hiszen a nő a kikötőben haláltusája közepette végül elmondta hol is található az ősi ellenség, aki immár lassan húsz éve keseríti meg a Demerest család életét. Talán most mindennek vége lesz, s mindenre fény derül, talán senki sem távozik élve az épületből, és örökre az Óváros holtainak számát gyarapítják majd.*

Tárgy: Re: Óváros Pént. Okt. 19, 2012 3:12 pm

*Egy szép fekete papírra vörös betűkkel írt levél járja körbe a neza prominens, Nicolashoz közelálló
(akár baráti, akár ellenséges) viszonyú diákokat. Aki tehát komoly érzelmekkel rendelkezik a sötétlelkű ifjú felé, az biztosan kap egy ilyet.*

Ha egy kicsit is úgy érzed, hogy van közös jövőnk, akkor segítened kell! Tudom, hogy évek óta nem avattalak mélyen a bizalmamba, de ennek most vége, lehull a lepel. Kérlek, hogy segíts. Holnapután ha leszállt az est, várlak az óváros szélén. Csak akkor gyere, ha úgy érzed, fel vagy készülve mindenre. Ne hagyd otthon a pálcádat, szükséged lesz rá. Ha ott leszel, akkor egy életre lekötelezel. Már ha túléljük. N.D.

*A levél biztosan érinteni fogja Ariana, Rosetta, Christopher, Jack, Mila hálóját, de talán másokat is megtalál.*

Tárgy: Óváros Pént. Okt. 19, 2012 6:58 am

Óváros

A Sötét negyed önmagában is rendkívül veszélyes és vészterhes környék, ezt mindenki tudja, aki erre jár, netán erre lakik. Sötét alakok járkálnak, a legtöbb haláleset, támadás is itt történik, akár fényes nappal is. Vámpírok és vérfarkasok fészkelték be magukat, és ki tudja még miféle sötét lények alakították már ki itt a lakhelyüket. Azonban ennek a negyednek is létezik egy még brutálisabb része az Óváros. Ide az aurorok sem merészkednek be szinte soha, a legtöbb lámpa már réges-rég kiégett és senkiben sem merül fel, hogy netán ezen változtatni kellene. Nappal is kellemetlenül nyálkás, kísérteties köd lengi körül az utcákat, nem egy romos épület villantja riasztó vigyorát a netán erre tévedőkre, varjak és hollók kísérik az ide tévedők útját, mintegy várva a friss húst, zavaróan riasztó rikoltozásukkal... Közismert tény, hogy aki nem rendelkezik elég hathatós védelmi erővel, netán nem ő maga is sötét figura...nem valószínű, hogy távozik innen, ha egyszer betér.
Az Óváros Nellond legrégebbi része, ez nagyon jól látszik rajta, a modernizálást teljesen kizárja magából, erőteljesen a régmúltat idézi, és a felújítására a város vezetősége sem vállalkozott soha. A negyed északi részén található, a legközelebb ez a rész fekszik a Lélekölő-hegységhez, ki tudja milyen föld alatti járatok vezetnek arra, miféle haramiák járnak-kelnek a sötét utakon, hogy időnként betörjenek a város nemesibb részeibe. Őket lefülelni szinte lehetetlen, ha már visszajutottak saját területükre, legyen az az óváros, vagy maga a hegység. Az egész terület kb. 30-40 épületet foglal magába, ezeknek talán a fele lakott hivatalosan, a többi...vagy már olyannyira romos, hogy senki sem használja, vagy egyszerűen kísértetház, netán jobb, ha senki sem tudja ki lakik benne...

írta Cirelin de Sovalon