Óváros

Tárgy: Óváros Pént. Okt. 19, 2012 6:58 am

First topic message reminder :

Óváros

A Sötét negyed önmagában is rendkívül veszélyes és vészterhes környék, ezt mindenki tudja, aki erre jár, netán erre lakik. Sötét alakok járkálnak, a legtöbb haláleset, támadás is itt történik, akár fényes nappal is. Vámpírok és vérfarkasok fészkelték be magukat, és ki tudja még miféle sötét lények alakították már ki itt a lakhelyüket. Azonban ennek a negyednek is létezik egy még brutálisabb része az Óváros. Ide az aurorok sem merészkednek be szinte soha, a legtöbb lámpa már réges-rég kiégett és senkiben sem merül fel, hogy netán ezen változtatni kellene. Nappal is kellemetlenül nyálkás, kísérteties köd lengi körül az utcákat, nem egy romos épület villantja riasztó vigyorát a netán erre tévedőkre, varjak és hollók kísérik az ide tévedők útját, mintegy várva a friss húst, zavaróan riasztó rikoltozásukkal... Közismert tény, hogy aki nem rendelkezik elég hathatós védelmi erővel, netán nem ő maga is sötét figura...nem valószínű, hogy távozik innen, ha egyszer betér.
Az Óváros Nellond legrégebbi része, ez nagyon jól látszik rajta, a modernizálást teljesen kizárja magából, erőteljesen a régmúltat idézi, és a felújítására a város vezetősége sem vállalkozott soha. A negyed északi részén található, a legközelebb ez a rész fekszik a Lélekölő-hegységhez, ki tudja milyen föld alatti járatok vezetnek arra, miféle haramiák járnak-kelnek a sötét utakon, hogy időnként betörjenek a város nemesibb részeibe. Őket lefülelni szinte lehetetlen, ha már visszajutottak saját területükre, legyen az az óváros, vagy maga a hegység. Az egész terület kb. 30-40 épületet foglal magába, ezeknek talán a fele lakott hivatalosan, a többi...vagy már olyannyira romos, hogy senki sem használja, vagy egyszerűen kísértetház, netán jobb, ha senki sem tudja ki lakik benne...

írta Cirelin de Sovalon

Tárgy: Re: Óváros Vas. Szept. 15, 2013 11:58 am

*Hamarosan felpörögnek az események, amikor is egy iskolai dolgozó vagy kia fene megjelenik és "mészárlásba" kezd. Csak bámulok, nem tudom követni az eseményeket. Aztán csak azt veszem észre, hogy már a két társam mellet állok.*
- Ööö, hello! - köszönök - szerintem jobb lenne elhúzni a csíkot! - *javasolom, de erre már egy csapat fekete ruhás alak leteper a földre és a késsel hadonászik. A többieket szem elől veszítem. Előszőr vagyok igazán kétségbe esett. A pálcámat keresem a köpenyemben, nagy nehezen meg is találom. Valahogy lerugom magamról az egyiket, de a következő már pont a fejem mellé csap egy baltával. Megrémülök. Nem tudom, ilyen harcban nem volt még részem. Mint a kocsmai verekedés, csak ez kicsit félelmetesebb és nagyobb a tétje. Én még élni szeretnék. Egyenlőre úgy döntök valahova feléjük kell jutnom. Mindenhonnan érkeznek az ellenfelek, esélyem sincs elfutni, felmászni valahova. Ennél fogva úgy döntök, hogy egy szakadékot hozok létre.*
- Vorago! - *mondom ki a varázsigét és ekkor eltávolodnak tőlem a támadóim, de hárman még így is átugranak az én oldalamra.A szakadék nem a legmélyebb és nem a legtávolibb, de pont elég ahhoz, hogy ne lehessen átugrani. Ám a három gárcia úr még mindig itt van és késekkel futnak felém. Na most mi a szar lesz?*

Spoiler:

Tárgy: Re: Óváros Vas. Szept. 15, 2013 11:36 am

*Elrángatnak egy sötét sikátorba, ahol vagy négy nagydarab alak áll körbe és tart szemmel. Kicsit ideges vagyok mert nem tudom ezután mi történik majd, egyelőre viszont úgy látszik, semmi említésre méltó... Vagy mégis? Míg ezek a vakok nem, én kapásból kiszúróm a fiút de nem nézem őt sokáig, nehogy a végén miattam szúrják ki. Nem sokkal ezután egy kék hajú lány bukkan fel. Fiatalka, igencsak érdekes öltözettel és stílussal. Mikor megjelenik, a hájpacnik röhögéssel fogadják, az egyik még egy kést is felé hajt, ám hamar visszakapja azt - egyenest a bokába. Úúú, ez fájhat! Hogyisne, hiszen üvölt, és idáig is tisztán elhallatszik. Basszus, ha eddig nem figyelt fel ránk senki, hát most biztosan. Ennek nem örülök, de legalább addig sem engem bámulnak. Szabadsááááág! Futva török ki az emberek közül és rohanok oda két társamhoz.*
- Nem tudom ki vagy, de egyelőre nem is érdekes. Jó volt ez a kis belépő, szívesen beszélgetnék is veled, ha odébb állunk a főtérről *pillantok a lányra - aki egyébként nem magasabb nálam -, majd vissza a fickók felé. Úgy vélem a futás hasznos megoldás lenne, nagyon hasznos, ha csak nem akar valaki verekedésbe bonyolódni.*

Tárgy: Re: Óváros Vas. Szept. 15, 2013 11:28 am

* Senki, ismétlem senki ne kérdezze meg hogy mi a bajom. Mert igen, bajom van, nem is kevés. Egyszerűen elegem van. Nincs senki akire támaszkodhatnék, mindenki átver, lop, csal hazudik, de még kémkedik is utánam. Jó, nem mintha én egy olyan szent emberke lennék, de akkor is kikérem magamnak ezt a bánásmódot. Borzasztóan unom ezt az egészet... Zsörtölődve keltem ki az ágyamból, dühömben cafatokra téptem a takarómat, szóval majd megvarrom. De jó, még egy programlehetőség, rohadt izgalmas... Úgy érzem muszáj kiszellőztetnem a fejemet, mert ha ez így megy tovább felrobbanok, vagy valakinek csúnyán behúzok, így hát utam Nellondba vezet. Nem szívesen ugyan, de a térkaput használva pillanatokon belül a macskaköveken baktatok. Hatalmas lila platformcsizmám sokat dob a magasságomon, de még így is csak 165 centi lehet maximum, ami lássuk be, sokat elvesz félelmetes kisugárzásomból. Viszont kicsi a bors de erős... Ezt bizonyítja, hogy kapásból a sötét negyed felé veszem az irányt. Nem kell sokat menetelni, mire a bonyodalom kellős közepére keveredek, és megpillantok két ismerős alakot is a tömegben. Két diák, akik bajban vannak... Na de jó. De mivel hogy lelkiismeretes oktató vagyok... *
- EL AZ UTAMBÓL RABLÓ NÉPSÉG! * Kiáltok az előttem álló fekete ruhás tömegre, akik konkrétan a pofámba röhögnek, és az egyik még kést is hajint felém. Hála a reflexeimnek, el is kapom, visszakézből elhajintom, bele a pasas bokájába. *
- Aranyos próbálkozás, na el innen, utat kérek! Héj! Ti ott, megállni! * Kiálltok a két diákra, és utat török magamnak a tömegen, akár verekedéssel is. Ezzel viszont csak annyit értem el, hogy jönnek utánam, tehát most már három diák is szarban van, juhéé. Na futás. *

Tárgy: Re: Óváros Vas. Szept. 15, 2013 11:00 am

*Ahogy kiejtem a számon a támadás lehetőségét, Haku rögtön eltűnik a hatalmas tömegben. Nem tudom mit kiné tennem. Helyet próbálok túrni magam a zsúfolt főtéren és az egyik kisutca felé szaladok. Több sötét alakot is megpillantok, akárcsak a múltkor - ugyanúgy két férfi tárgyal valamiféle varázslatos tárgyról és mögöttük állnak "híveik". Nem akarok feltűnést kelteni, így hát felveszem a hatalmas fekete köpenyem és kicsit közelebb lépek, de szerencsére nem vagyok észrevehető.
Nem sokkal késöbb megpillantom Hakut is aki sikátor egyik sarkába, őrizetbe véve csöndesen figyeli az eseményeket. Rettentően rossz érzés fog el, hiszen úgy érzem az egész az én hibám*

Tárgy: Re: Óváros Vas. Szept. 08, 2013 5:50 pm

*Kérdőn felvonom egyik szemöldököm.*
- Milyen csapdáról beszélsz? És milyen támadásról? *kérdezem értetlen arcot vágva. Ugyan már, kinek jutna eszébe megtámadni minket, vagy egyáltalán elmerészkedni egy ilyen helyre? Az hogy engem a kíváncsiság hajt, csak egy dolog. Többé-kevésbé még gyerek vagyok, erősebben hajtanak az érzések, mint a felnőtteket. Őket - főleg a gonoszakat - csak a rémes céljaik és rossz ösztöneik vezetnek zsákutcákba. Ha jönne is valaki, én aztán nem félnék, bár tény, hogy nem is örülnék a plusz társaságnak. Hirtelen a semmiből egy kéz tapad a számra és elrángat, egyenesen a fiú orra elől. Még kiáltani sincs időm, ráadásul a pálcámat is elhagyom. Azt hiszem elejtem....*
//Fagy//

Tárgy: Re: Óváros Vas. Szept. 08, 2013 5:43 pm

*Mikor Haku azt mondta, hogy a lány csak úgy göddé vált, eszembe jutott a múltkori látogatásom amikor is egy nagy csapat sötét varázslóval kerültem harcba. Biztos voltam benne, hogy valahol várnak rám.*
-Haku ez csapda. Ha szerencsénk van, akkor nem támadnak meg minket itt a főtéren, mert akkor az olyan lesz, mint egy kocsmai verekedés: Mindenki mindenkit ver -*közben ide-oda néztem és arra figyeltem hol látok kisé ismerős arcokat, hogyha menekülni kell akkor szóljak.*

Tárgy: Re: Óváros Vas. Szept. 08, 2013 5:36 pm

*Igen csak meglepődöm az ismerős hang hallatán. Igen, ismerős, de nem tudom eldönteni, kié. Lehajtom csuklyámat, de csak félve. Mi van, ha esetleg egy ügyes illuzionista csapdájába sétálok? Innen senki nem ment meg, senkitől nem kérhetek segítséget. Ez egy elhagyatott hely, aminek a puszta látványától is kiráz a hideg, mégis, amikor megpillantom a hanghoz tartozó arcot, picivel nyugodtabbnak érzem magam.*
- Te vagy az a Doncho *állapítom meg pár perc után, miközben felkelek és leporolom magam.*
- Az a lány köddé vált nem sokkal azután, hogy elfutott mellettem. Én is láttam, de szerintem az nem volt ember *csóválom a fejem hevesen.*

Tárgy: Re: Óváros Vas. Szept. 08, 2013 5:30 pm

*A talaj nedves volt a délutáni esőtől, de szerencsére nem annyira, hogy a ruhám átázzanak. Az illető akinek neki mentem igen csak megijedt, rögtön feltűnt, hogy nem ide tartozik, akárcsak én. Aztán szépen lassan ahogy felnéztem észre vettem, hogy az illetőt ismerem.*
- Haku? Nem tudom, hogy emlékszel e még rám.. -*tápászkodtam fel a földről miközben beszéltem* -most viszont, ha nem haragszol, volt az a kislány. Utánna kell mennem, mert annyira furcsa volt, biztosan valami baj van..*-mondtam és már indulásra kész is voltam*

Tárgy: Re: Óváros Vas. Szept. 08, 2013 5:25 pm

*És lám az év elkezdődik. Az egyik jósgyakorlat elmarad szerintem, pedig szívesen mennék rá. Aztán most ott van az auror gyakorlat, amit inkább kihagyok. Sosem értettem hozzá, no meg nem is igazán kedvelem. Inkább a Nekromanta óra, a Misztikummágia és az ilyenek kötnek le, nem pedig az. Megint csak a Sötét negyedben járok a figyelmeztetések ellenére is. Rossz hírű környék sok halálesettel, de még ez sem tántorít el. Fekete csuklyába rejtőzve járom az Óvárost. Véletlenül bukkanok rá, idáig ismeretlen és ijesztő hely. Alig látom a házakat is, csak a ködöt érzem, ami nyálkás és oly' annyira rossz, hogy alig kapok miatta levegőt. Még idegesebb leszek, amikor érzem, valaki nekem jön. Sikítva ugrok hátra, előkapva pálcámat.*

Tárgy: Re: Óváros Vas. Szept. 08, 2013 11:36 am

*Szokásomhoz hívően a szabadidőmben megint a sötét negyedbe "tévedtem". Valamiért vonzott ez a hely, nagyon is. Nem kifejezetten a bajt kerestem, csak szerettem a sötét alakok jelenlétét és az egész Óváros hangulatát. Megint csak város forgaémasabb részein járkáltam és figyeltem. Természetesen én magam is sötétbe burkolództam, fekete ruhákat viseltem, és csak épp, hogy az egyik szemem látszódhatott kívűlről.
Miközben a téren sétáltam egy furcsa alakot pillantottam meg. Furcsán alacsony, szőke kislány állt a tér közepén, fehérbe öltözve és engem nézett. Eléggé kétségbe esett tekintettel fürkészte az arcomat. Elindultam hát felé, hiszen a város ezen részén a fehér ruhás szőke kislányok nem igazán voltak biztosnágban. Miközben közeledtem és épp, hogy már elött lettem volna, futásnak eredt. Nem akartam feltűnést kelteni, ennek ellenére sietve elindultam utánna. Ám ekkor megbotlottam valakiben és hasra estem*

Tárgy: Re: Óváros Pént. Szept. 06, 2013 7:57 pm

*Halkan felnevetek.*
- Ezt inkább bóknak veszem, amúgy is sokan mondták már *mondom, majd egy puszit nyomok fejére. Végül elengedem, s hagyom, hogy távolabb lépjen.*
- Én is megyek, Elisa biztosan aggódik már. Remélem még látjuk egymást. Jó éjt, vigyázz magadra! *szólok utána, majd hátat fordítva elindulok. Néha a mostani álmaimban látok egy halvány képet, amiben Sophie segít, ellátja a sérüléseimet, segít talpra állni, aztán meg együtt bohóckodunk. Érdekes, milyen emberré is váltunk, pedig előtte jók voltunk és ártatlanok. Csupán áldozatok vagyunk a saját világunkban, de most, hogy újra egymásra találtunk, minden a legnagyobb rendben van. Azt hiszem, megnyugodhatok végre.*

Tárgy: Re: Óváros Pént. Szept. 06, 2013 7:40 pm

-Akkor is egy idióta vagy. *mondom és most már én is viszonzom az ölelését. Éveken át halotnak hittem a testvéremet. Erre itt találkozunk. Lassan elengedem, majd kicsit eltávolodok tőle. Fejemre húzom a csuklyát majd nagyot sóhajtok. *-Jobb ha megyek mert, hamarosan takarodó van a suliban. És nem szeretnék összefutni az őrdémonokkal. *mondom ahogy felé fordulok.*-Te meg ha megint el mersz tűnni én tekerem ki a nyakad.*mondom majd a vállába boxolok. *-Ez meg azért mer megint le piciztél.*morranok rá. Majd hátat fordítok neki. *-Szervusz bátyus majd talán találkozunl még.*mondom ahogy elindulok, és kezemet felemelve búcsúzom.*

Tárgy: Re: Óváros Pént. Szept. 06, 2013 7:27 pm

*Nagyot sóhajtok.*
-Figyelj, azóta 29 vagyok. 29 évesen meg tudom védeni magam, nem kell amiatt aggódnod, hogy elveszítesz. Amúgy tudd meg, hogy én téged meg húgomként szerettelek. *mondom ugyanolyan halkan és elkezdem simogatni hátát.*
- Rossz volt csakúgy elmenni, de nem tehettem mást. Ha nem teszem meg, lehet téged bántottak volna. Tudod milyen rossz lett volna még egy ember halálát végignézni? Alap esetben senkié sem érdekelne, de a tiéd igen, mert hozzám közelálló személy voltál. Egyébként emlékszem az erdőre, bár csak homályosan, mert alig voltam eszméletemnél. Ijedtében nekem jött egy szarvas,, az intézett el, aztán max a madárénekre emlékszem csak.

Tárgy: Re: Óváros Pént. Szept. 06, 2013 7:15 pm

*Nagyon dühös vagyok. Féltem hogy elvesztettem a testvéremet. Erre pont itt találkozunk.*
-Ez annyira jellemző. Évekkel ezelőtt is egy sötét erdőben találunk rád sérülten. Erre itt találozunk, a Sötét negyedben. *mondom és nem teszek semmit mikor átölel. *-Miután eltűntél minden elromlott. Amég ott voltál Hao nem mert tenni semmit. De miután kikerültélwa képből, azután lett velem kegyetlen.*mondom hallkan. Nem tudom hogy miért. Talán a régi idők miatt bízom még benne.*

Tárgy: Re: Óváros Pént. Szept. 06, 2013 7:00 pm

*Zavartan dörzsölni kezdem a tarkómat. Nagyon idegesnek találom őt, sosem láttam még ilyennek akkoriban és a nemrég eltelt kis időben sem. A feszültség szinte kézzel tapintható, de mit is tehetnék most? Dühös. Rám dühös és jogosan teszi. Elhagytam akkor, mert nem volt más választásom. Levelet nem tudtam küldeni, mert siettem, a bagoly meg túl lassú mód lett volna rá. Bár látom szemein hogy pipa, valahol érzem, hogy megkönnyebbül. Én könnyebbséget érzek a lelkemben, mert végre őt is megtalálom, bár nem pont úgy, ahogy képzelem, mi szerint Nellond egyik szegletén találkozunk egy szép napom. Áh nem, helyette itt, a lehető legelhagyatottabb helyen lellünk egymásra, hol csak a keselyű visszatérő vendég.*
- Tudom, sajnálom. *motyogom halkan, magam elé meredve, majd közelebb lépek hozzá és egy gondolattól vezérelve magamhoz ölelem.*
- Gondoltam, nem is hagynám, soha. A helyzet meg csak ennyi. Megölte a szüleimet egy vámpír, féltem, hogy engem is elkap, ezért menekülni kezdtem. Hosszú útjaim után pedig Nellondban telepedtem le.

Tárgy: Re: Óváros Pént. Szept. 06, 2013 6:47 pm

*Nagyon dühít a dolog.*
-Legalább elbúcsúzhattál volna. Hónapokig kerestünk hogy mi lett veled. Attól féltem hogy elveszítettem azt akit testvéremkért, szerettem és tiszteltem. *dühösen nézek rá, szinte szikrázik a tekintetem. *~Miután, eltűnt, minden elkezdett tönkre menni körülöttem. Chang hiába próbált segíteni. Miután Stev elhagyta Kínát, elvesztettem az egyik számomra legfontosabb személyt. ~*gondolkodom.*
-Idióta. Nem azt mondtam hogy hagyd el a szerelmed. Csak magyarázd el hogy miért hagytál magamra.*mondom hallkan.*

Tárgy: Re: Óváros Pént. Szept. 06, 2013 6:31 pm

*Érdeklődve hallgatom végig a történetét. Olyan érzés fog el, mintha valaki felkapcsolna bennem egy villanykapcsolót. Hirtelen emlékek öntenek el. Homályosak, de mindegyikből ki tudom venni a lényeget. Mindegyikben csak a fekete hajú lány a lényeg, aki egy fáradt és meggyötört utazónak segít. Chh, nekik nem meséltem el a teljes múltam, mert attól tartottam, hogy hülyének néznének.*
- Nem maradtam sokáig egy helyen, de csak azért, mert egy vámpír a szemem előtt ülte meg a szüleimet *jelentem ki tárgyilagos hangnemre váltva. Azt hiszem neki sem esne jól, ha látná a hozzá legközelebb állók fájdalmas, rúgkapáláshoz hasonló vonaglásait, hallaná rekedt nyüszögésüket... És azok az éles, hófehér fogak!*
- Féltem, hogy utánam jönne, de attól még jobban, hogy csak a nyakadra hoznék egy plusz bajt, amikor tudom, hogy így is van elég, érted már? *nézek szemeibe.*
- Sajnálom, azóta valóban van már egy párom is, aki már teljesen a szívemhez nőtt és többé nem tudnám ott hagyni, de te is fontos vagy nekem. Egyikőtök emlékétől sem tudnék megszabadulni már sohasem.

Tárgy: Re: Óváros Pént. Szept. 06, 2013 6:19 pm

*Nem messze tőlem áll meg. Nem is tudtam, hogy kezdjek neki. *
-Évekkel ezelőtt, Kínában egy folyó partján rátaláltam, egy fiúra. Csúnyán megsérült a válla. Ezért a legidősebb bátyámmal, segítettünk rajta. Évekig a közelünkben élt. Sokat segített nekem, hogy kibírjam a családomat. Bátyámként szerettelek de te egy szó nélkül felszívódtál, és ezért!*mondom, ahogy rácsapok a fa törzsére. Nagyon dühös vagyok. Évekig nem látom, erre itt találkozunk.*

Tárgy: Re: Óváros Pént. Szept. 06, 2013 6:07 pm

*Nem kell nagyon sietnem, hamar megáll egy fánál, én pedig odalépek Hozzá.*
- Mi volt ez az egész? *kérdezem őszinte meglepettséggel. ha esetleg hajlandó lenne felvilágosítani a helyzetről, annak tudnék örülni. Magam is választ keresek a kérdéseimre.*
- Vagy csak kezdjük a legelején: Miért vagyok rohadék? *karba tett kézzel állok, tőle nem messze. Alig pár méter választ minket egymástól.*

Tárgy: Re: Óváros Pént. Szept. 06, 2013 5:34 pm

*Miután felpofozom egész az Óvárosig futok. Ott egy fa törzsének támaszkodok hogy kifújam magam. *~ A rohadék. Miért hagyott magamra? Hisz a bátyámként szerettem. Erre magamra hagyott. ~gondolkodom, ahogy a földet nézem. Hallom hogy utánnam fut. Nem érdekel, hogy ha megtalál. Legalább válaszokat kapok végre. Mindíg meg akartam tudni mi lett vele.*

Tárgy: Re: Óváros Vas. Szept. 01, 2013 6:17 pm

*Megint a magázódás! Kicsit bosszantó rám nézve. Gondolom csak tiszteletteljes akar lenni, mégis úgy érzem magam miatta, mintha vén ember lennék, pedig még egy csomó év előttem áll.*
- Merész vagy, ez tetszik! *mondom vidáman, mikor felugrik egy épület tetejére. Amint lekerül róla a csuklya, eltátom a szám. Nem láttam már valahol őt? Olyan ismerős az arca, az érzéseim is újra háborogni kezdenek.*
- No de az nem izgat, hogy meg tudod -e védeni magad, vagy sem. Veled megyek, éés kész. *mondom ki nagy nehezen, magam elé meredve.*

Tárgy: Re: Óváros Vas. Szept. 01, 2013 6:05 pm

*Csak a szememet forgatom a szövegelésén. Megtorpanok mikor megint kislánynak szólít.*
-Mondtam, hogy nem vagyok kicsi! És megtudom védeni magam.*mondom ahogy arrébb ugrok és néhány mozdulattal egy háztetőn vagyok.*-Nem mintha magára tartozna de mint mondtam megtudom védeni magam. Egész életemben a harcra neveltek. Nem fogok visszariadni, a harctól. Bárkivel kiálok ha kell. Nem riaszt a halál gondolata. Legyen várt vagy váratlan, az jön magától.*mondom ahogy a tetőn állok, és lepillantok rá. A szél erősen tépi a köpenyem de nem érdekel. A fejemről is lerángatja a csuklyám, és hosszú fekete hajamat, szabadon tépte a szél. Mivel kiengedve, hagytam a hajam folyton az arcomba csapódtak tincseim.*

Tárgy: Re: Óváros Vas. Szept. 01, 2013 5:50 pm

*Elkerekednek szemeim. Sűrűn jár ilyen és ehhez hasonló helyekre? Azta, ez a lány nagyon érdekes. Hogy én önfejű vagyok és makacs az hagyján, de hogy ő is! Azzal sem törődik, hogy elintézhetik? Több halál eset történhetett a környéken, mint ahány ember él a Földön. Na jó, enyhe túlzás, ennyi biztos nem, azonban nem lehet kevés az esetek száma.*
- Hmm, értem. Azért kérdezem, mert láttam már egy-két diákot Nellondban, de téged még soha *mondom halkan, előrefordítva fejem. Gyorsít, viszont nagy lépteimmel könnyedén tartom a tempót. Ugye nem gondolja komolyan, hogy ilyen könnyen megszabadulhat tőlem?*
- Hát nem érted? Sok embert megöltek már, egy olyan kislány pedig, mint te, nem tudna sokra menni azzal sem, ha jó fegyverei vannak kéznél. Bármit megtehetned veled, könnyűszerrel elkaphatnak. Szeretem a gyerekeket, ezt sokan nem tudják rólam és bár nem épp a jó utat járom, a lelkemen száradna, ha miattam halna meg egy, főleg egy olyan, mint te *válaszolom, lepillantva rá.*
- Érted már, Sophie? Amúgy tegezz, a magázódást utálom.

Tárgy: Re: Óváros Vas. Szept. 01, 2013 5:32 pm

*Hogy lehet valaki ennyire makacs? Most vagy süket vagy hülye és azért követ. *-Tudom jól milyen a Sötét negyed. Rendszeresen járok ide és ehez hasonló helyekre. *mondom és tovább folytatom az utam. *-Egy ideje.*válaszolom szűkszavúan miután rákérdez mióta járok a Nezába. Tényleg miért is álltam le vele beszélgetni? Nem ilyen vagyok. Gyorsítok lépteimen mikor mellém lép de még is könnyedén tartja velem a lépést. *-Miért követ megtudom védeni magam.*mondom morogva.*

Tárgy: Re: Óváros Vas. Szept. 01, 2013 5:22 pm

*Érdeklődve hallgatom válaszát. Milyen makacs ember!*
- Pedig az *mondom halkan, majd halkan felnevetek. Elindulok utána, jókedvűen.*
- Oh értem. Veled tartok, csak mert fogalmad sincs arról, mit rejteget a Sötét negyed *komolyodom el. Nagyon vakmerő és merész, azzal, hogy tovább folytatja az utat.*
- Mióta jársz abba az iskolába? *teszek fel egy újabb kíváncsi kérdést, majd ha nem bánja, mellé lépek.*