Hamon Joulice-Melange birtoka

Hozzászólások száma : 860 Kaszt :

The member 'Hamon Joulice-Melange' has done the following action : Roll dices

#1 'Tízoldalú' :
Hamon Joulice-Melange birtoka Tiz

#1 Result :
Hamon Joulice-Melange birtoka Tizolda

--------------------------------

#2 'Tízoldalú' :
Hamon Joulice-Melange birtoka Tiz

#2 Result :
Hamon Joulice-Melange birtoka Tizolda

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Csüt. Márc. 07, 2013 4:42 pm

//Ház tárgydobás (A dzsinn bársonykesztyűje: +1 % egyedi, +5 % szett, +10 % ritka, +20 % sima tárgy találási esély)

relikviamester min. 4. szint opál karpereccel
1-24: különleges tárgy
25-37: általad választott különleges tárgy
38-57: mágikus felszerelés
58-68: általad választott mágikus felszerelés
69-79: familiáris vagy személyes tárgy
80-93: relikvia
94-00: ereklye//

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Szomb. Feb. 23, 2013 2:14 pm

*Nem akar visszavágni és nem is lenne értelme, no meg igazán nem is lenne fer, főleg ezek után. Egyszerűen csak megpróbálta elmondani azt, amit érez és gondol, őszintének lenni. Jobb lett volna, ha a kételyeket eldobja, ál-lelkesedik és úgy csinál, mintha minden a legnagyobb rendben lenne és csak magában őrlődik? Annak sem lett volna sok értelme. Egyszerűen csak a padlót fixírozza, amíg Aeryn beszél, nem lenne értelme válaszolni, egyszerűen csak hagyja, hogy a leányzó kitombolja magát, leüvöltse a fejét, ami jól esik most neki.* -Nem én mondtam, hogy azonnal házasodjunk össze...vannak akik hosszú ideig jegyesek, hónapokig, évekig. *Mondja még egész csendesen. Végülis így van, lássuk be a szöszke elég hirtelen alkat, először kiborult, aztán meg azonnal házasodni akart, lássuk be, valahogy egyik véglet sem volt az igazi. Egy házasság előtt érdemes együtt élni, megismerni a másikat, nem ugyanaz időnként együtt lenni fiatalokként, vagy együtt lakni, felelősséget vállalni. Némán követi a tekintetével a gyűrű útját, ahogy Aeryn leteszi az ágyra. Egy villanásnyi időre megmoccan a keze, de aztán mégsem nyúl a leányzó karja után. Most is ugyanúgy csak a végleteket látja, nem hagy időt, csak kapkod, és ez most túl sok egyszerre, hogy ebben követni tudja.* -De, ha megszülöd...jogom van látni. *Rázza meg a fejét, bár ezt már szinte akkor mondja, amikor Aeryn kiment az ajtón. Csak úgy magának. Hátraveti magát az ágyon, és becsukja a szemét, a fehér fürtök ziláltan terülnek szét. Nem tud most semmire sem koncentrálni, érdemben gondolkodni, neki igenis idő kell, hogy emésszen, most csak annyit érzékel, hogy az egész szoba forog, pörög, megállíthatatlanul, szédítően.*

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Szomb. Feb. 23, 2013 2:04 pm

*Karbafont kézzel ingatja a fejét, most tényleg nagyot csalódott. Tényleg azt hitte, hogy a másikért mindent feladtak, de most nagyon úgy tűnik, hogy Hamon még élni akarja a világát, és házasság ide vagy oda, esze ágában sincsen lekötnie magát. Most már hiába roskad le Hamon az ágyra, nemhogy mentegetőzik, hanem még be is ismeri, hogy csapdának érzi a dolgot.* Te érzed magad csapdában? Akkor én mit mondjak? *Kérdezi most már lenyugodva. De ettől nem kevésbé mérgesen.* Elvileg én fogom megszülni ezt a babát, akinek a létéről máris úgy beszélsz, hogy ne is tegyem. Hát köszönöm, az ember tényleg ezt várja, ha úgy hozza a sors, hogy megfogan. Nem lehet babánk, ezt tudtuk, de mi van akkor, ha a sors ilyen hülyén működik, hogy nálunk most itt egy kivételes alkalom. *Már nem is próbál a tolvaj lelkére beszélni, úgysem menne, csak saját magát győzködi.* Várjak azért pár évet, mert te még fiatalnak érzed magad? És ha nem lesz ilyen alkalom? Ha soha többé nem lehet? Akkor fogadjam el, hogy csapdában voltál? *A tigris már a szoknyája szélét rángatja a fogaival, hogy menjenek már el. A lány lenéz rá, de még nem mozdul.* Akkor tudod mit? Megkönnyítem a dilemmádat. Én nem tartozom ide, ahogyan a házvezető nőd, vagy a barátod a szomszéd szobában. *Felsóhajt, mert megint kezd rátörni egy újabb rosszullét, talán az ideskedés miatt.* Talán én vagyok a hibás, hogy beleugrottam ebbe az egészbe. Az első gondolat volt a jó, amikor nemet mondtam a megkérésedre. Csak tudod mit, én vállaltam azt, hogy csapda, vagy sem, legyen, ha szeretjük egymást, akkor mindegy. *Lehúzza ujjáról a gyűrűt, és annyira nem akarja lealázni a srácot, hogy a képébe vágja, egyszerűen csak leteszi az ágyra.* Akkor majd eldöntöm egyedül, hogy mi lesz vele. Ne keress, mert ezek után nem akarok veled beszélni. Ha majd egyszer felnősz, akkor azt majd más valaki fogja értékelni, nem én. *A szavai immár sajnálkozóak, nem bántóak. Hátat fordít, és kisiet a szobából, majd a házból is. Oswin talán tudja, hogy mit kéne most tenni.*

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Szomb. Feb. 23, 2013 11:24 am

*Az epés válasz kicsit kibillenti az önsajnálatból, és megint Aerynre pillant. Tovább sem tud mit mondani egyelőre, aztán a tigris tekintetét látva és a szavait hallva pillant oldalra. Sejti nagyon is, hogy amit a daimon mondd azt valahol a szőkeség is így gondolja, akkor is, ha nem mondja ki nyíltan. Bántó feltételezés volt a részéről, hogy nem az övé lenne a baba, de mégis ez merült fel benne elsőként. Kicsit közelebb lép, de képtelen egyelőre még elérni az ágyat és leülni, vagy csak megszólalni. Pörögnek a fejében a gondolatok, régi emlékek és mindenféle. Húsz éves lesz még csak, lényegében még ő maga sem mondható érdemben felnőttnek, és most gondoskodnia kéne egy gyerekről? Itt van a kincskeresés is, legalább ebben kedvét leli, adja fel? Hiszen lehet, hogy pár hónap múlva, ha itt megtalálják, amit kell, akkor tovább kéne állni, az is lehet, hogy hosszabb időre, de nem teheti meg, hogy itt hagyja a leányzót ebben az állapotban. Aztán a leányzó indulni készül, de végül csak nem moccan meg. Választ vár, mondania kéne valami értelmeset, de mintha csak össze lenne gabalyodva a nyelve, pedig neki aztán soha sem okozott gondot a beszéd. Lecsukja egy pillanatra a szemét, próbálja rendezni magában a dolgokat legalább valamennyire. Végül aztán csak közelebb lép kicsit, de még mindig van közöttük jó pár centi.* -Nekem ez most sok Aeryn...szeretlek, de... Kell nekünk ez a gyerek? Ha esetleg... ha már tudjuk, hogy lehetséges, akkor majd pár év múlva visszatérnénk rá, vagy ilyesmi... *Nem, ez jó eséllyel megint nem a legjobb válasz. De végülis még nincs szó babáról nem, hát még nincs is kifejlődve semmije, csak egy kis pötty. Végül aztán leroskad a lány mellett az ágyra.* -Sajnálom, nem szabad ilyet mondanom, de olyan, mintha... csapdában lennék. Nincs jó választás. Nem akarlak elveszíteni, de... én nem akarok gyereket, még nem. *Mondja ki mostmár őszintén. Örökké átkozná magát, ha a saját gyerekét eldobná, vagy nem nevelné fel. Árva volt, pontosan tudja, milyen szülők nélkül felnőni. De mi van, ha évek múlva majd a kicsit hibáztatja azért, mert nem úgy alakult az élete, ahogy akarta egy kényszer miatt? Szó szerint olyan az arca, mint akit kínoznak, ha nem is fizikailag, de lelkileg nagyon is kínokat él meg.*

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Szomb. Feb. 23, 2013 11:12 am

*Na hát igen, pont az ilyen arckifejezéstől tartott. Neki is nehéz megemésztenie, hiszen elfogadta, hogy ők ilyen fiatal bulizós házaspár lesznek, most pedig kiderül hogy mennyi mindenről kell majd lemondaniuk. De megteszi, ha Hamon is akarja, de nagyon nem úgy tűnik. Ő bármire kész, ha együtt teszik, most mégis kétségei támadnak. Előzőleg úgy gondolta, hogy majd Hamon is melléfekszik, a hasára teszi a kezét, és együtt beszélik meg, de kisgyerekes, naív vágy volt ez. A mondatra elfordítja a fejét, és bólint.* Én is úgy tudtam. Nekem pedig csak egy másik feu follet-től lehetne. Bocsáss meg, hogy így történt. *Jegyzi meg epésen. Feltámadt benne az anyatigris, pedig még szabad szemmel nem is lehet látni a picit. Tudja ő, hogy Hamonből csak úgy kicsúszott a dolog, mégsem tud elvonatkoztatni attól hogy magán érezze annak súlyát, elvette a sármőr fiatalságát, kalandvágyát. De ha ezt Hamon vállalta, akkor most mit pánikol? Miután a doki még a baba faját is megmondta, kissé nevetséges gondolat lenne azt feltételezni, hogy mástól van, hiszen Aeryn nem fog más francoskákkal ágyba bújni. A daimon dühösen húzza fel az inyét, kilátszanak hatalmas agyarai.* Menjünk, úgysem kellesz neki. Dennis! *Kiált fel a lány dühösen, és vág egy párnát a tigrishez. A sötét tekintettel állja a pillantást, és csapkodja a farkát. Ha igazi állat lenne, talán már Hamon torkát marcangolná. Így lélekdarabként csak a kivetülése annak, amit a druidalány érez. De csak azért sem moccan meg a fiú mellől. Még reménykedik, de tekintete fájdalomról árulkodik.* Azt hittem, hogy ha mégis így van, legalább egy picit örülsz. *Feláll, nem akar elmenni, lábai maguktól mozognak.* Azt hiszem, jobb, ha ezt Oswinnal beszélem meg, ne érezz semmit kötelezőnek. *Fonja karba kezeit, és várja a választ. És vagy három másodpercenként felsóhajt.*

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Szomb. Feb. 23, 2013 10:40 am

*Naná, hogy viszonozza a csókot, szerencsére a fogmosás megtette a hatását, úgyhogy nincs semmiféle kellemetlen szájíz, vagy ilyesmi. Szerencsére végül a leányzó belemegy abba, hogy orvos hívjon, így hát amíg ő felsétál, addig meg is teszi. Nem kerül sokba, egyszerű pálca intés, a legtöbb palota negyedbeli épület be van kapcsolva egy afféle mágikus hálózatba, amiből bármikor könnyen el lehet érni az aurorokat, vagy épp a gyógyítókat, szóval akire feltétlenül gyorsan szükség van. Azért lássuk be elég sok előnnyel jár, ha az embernek van pénze, és sokáig ezt nem élvezhette. Szóval meg is érkezik az orvos, természetesen bent van, ha a doki nem küldi ki ez alatt, viszont a látványtól finoman szólva is kikerekedik a szeme. Úgy tudta, hogy mivel másik világból származik, meg ilyesmi, erre nincs totálisan semmi esély. Kiszárad a szája és nem is nagyon tud mit mondani, amikor még a doki bent van, csak meredten bámul maga elé. Hetek óta nyúzza Eu-t és Meldet is, hogy milyen a szerelmi életük, valamennyire a saját "fiatalságát" siratja, mert hát szereti Aerynt, de attól még lássuk be elég gyorsan történtek meg a dolgok. Már maga a házasság is felettébb hirtelen történt, amihez még nem szokott hozzá teljes mértékben, de ez a hír finoman szólva is úgy éri, mintha leöntötték volna egy vödör jéghideg vízzel, és utána még jól gyomorszájba is vágták volna. Ez azért az arckifejezésén is nagyon jól látszik. Az ágy paskolgatásra is csak áll tovább, nem tudja rászánni magát, hogy leüljön. Képtelen hirtelen azt elképzelni, hogy a fiatal éveket hirtelen elváltsa az apa szerep. A kis pénz, amit örökölt nem elég, hagyja a sulit és menjen el dolgozni? Össze-vissza kavarognak a gondolatok a fejében, aztán jó eséllyel a legrosszabb mondat az, ami ki is csúszik a száján.* -Én úgy tudtam, hogy a magam fajtáknak nem lehet gyereke ebben a világban. *Száraz a szája, ezt a mondatot is alig sikerül kinyögni, köhöghetnékje van, és amikor elhangoznak a szavak, már tisztában van vele, hogy finoman szóval is szemét dolog azt feltételezni Aerynről, hogy ne adj isten...mástól lenne a baba, de képtelen megszólalni.*

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Szomb. Feb. 23, 2013 10:30 am

*Kedvesen mosolyog vissza a francoskára, úgy tűnik, most tényleg csak múló rosszullétről van szó. A csípősimogatást, és a hajszaglászást jónéven veszi, ő is megmarkolássza kicsit Hamon bicepszét. Nem túl nagy, hiszen tolvaj, de attól még formás. Most már tényleg nyom egy csókot a másik ajkára, és értő tekintettel függeszti rá a figyelmét.* Tényleg pocsék. *Sóhajt fel, de olyan gyorsan váltogatták egymást a rosszullétek, és az átmeneti kiegyensúlyozott időszakok, hogy mindig azt hitte, meggyógyult. Tehát lehuppannak végre a konyhában, Bertha vigyorgását nem tudja mire vélni, ám most nincsen lelkiereje azon tűnődni, minek is szólhat. Az orvos említésére megvonja a vállát, felőle aztán mindegy. Felvonul a hálóba, és várj, hogy kijőjjön a doki. A medimágus meg is érkezik negyed órán belül, még szintén ugyanennyi a vizsgálat, aminél Hamon persze bent tartózkodhat. A doktor ugye nem gépet, hanem mágiát használ, és jó kis képpel illusztrálva mutatja, hogy Aerynben mozog belül valami. Persze nem Alien-királynő, hanem egy piciny, félig feu-follet, félig franckoska. Nem lehetséges, de a feu follett vér annyira erős, hogy képes volt életet teremteni. Ezen már hősnőnk kissé ledöbben, kábultan hallgatja a doktor intelmeit, hogy mit hogyan ehet, hova mehet, ilyesmik. Már egészen elfogadta, hogy úgysem lesz kis Hamon, és mégiscsak lehet. Maga mellé paskol az ágyon, hogy Hamon üljön oda, és kérdőn pillog a fiúra.* Mit szólsz? *Kicsit retteg a választól, hiszen az egykori sármőrt már éppen elég dologgal magához láncolta, és most itt van egy újabb, brutális lánc.

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Szomb. Feb. 23, 2013 10:06 am

*Amikor hallja, hogy lecsukódik a wc fedele, akkor már minden gond nélkül belépdel a fürdőszobába. Megáll azért tisztest távolságban, a falnak dől, amíg megvárja, hogy Aeryn rendbe szedje magát, fogat mosson és átfésülje a haját. Addig is csodálattal figyeli kecses testalkatát és fénylő szőke haját.* -Szép vagy, mint mindig, ne beszélj butaságokat cicám! *Mosolyodik el finoman, amikor a leányzó közelebb és átöleli. A csípőjére teszi az egyik kezét, a másikkal pedig finoman végigsimít a frissen fésült haján. Automatikusan bele is szagol a hajzuhatagba, hiszen ahogy Phoebe is kifejtette egyszer a nőt azért alacsonyabbak a férfiaknál, hogy azok megszagolhassák a fejük tetejét, ahol a legtöbb kellemes illat távozik. Hogy ennek mennyi a valóságtartalma az remek kérdés, de attól még az ösztön meg van benne. A válaszra azért egy kicsit elcsodálkozik.* -Pedig tényleg elmehetnél, ha már napok óta tart. Lehet, hogy könnyedén mondanának valami megoldást, amitől jobban lennél, és akkor nem kellene szenvednek. Betegnek lenni pocsék. *Jegyzi meg. Azért persze a múló rosszullét más, volt már ennél sokkal pocsékabbul is, a sebláz nem egy kellemes szórakozás, ha jól helyben hagyják az embert, de az már régen volt, még kezdő korában. Aztán irány a konyha. A vigyorgó Bertára pillant.* -Mi van már? Egyáltalán nem vicces, hogy ennyire pocsékul van. *A nő csak megrázza a fejét, mintha valami nagy titokkal lenne tisztában, amire inkább csak fújtat egyet, és kihúz egy széket Aerynnek, majd miután leültette ő is helyet foglal.* -Nem lenne jobb, ha eleve hívnék orvost? Tudod a Palota negyed előnyei, nem számít a hétvége, vagy a korai időpont - tizenegy óra lesz lassan -, minden gond nélkül szemvillanás alatt jönne valaki, aki fent a hálóban megvizsgál nyugodt körülmények között. *Próbálkozik azért. Mégis csak jobb lenne tudni, hogy mi lehet a leányzóval, baromira nem tudná végignézni, hogy valami komolyabb baj történik.*

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Szomb. Feb. 23, 2013 9:57 am

*Nem vétózta volna meg a dolgot, hiszen mégiscsak Hamon a ház ura, de akkor is rossz, hogy egyenlőre ő nem lakhat itt, hiszen a hegedűs nem sok vizet zavar. Hamonnel egyébként már baja nincsen, tehát nem azért nem ugrik a nyakába, mert morcos, hanem csak szimplán nincsen jól. Szerencsére a hányingerhullám amilyen gyorsan jött, el is szalad, és mire Hamon érdeklődik, addig a lány már felállt, és a tükör előtt törölgeti a száját, és miután van ott fogkeféje, gyorsan fogat is most.* Pfűűű... *Törölgeti a szemeit is, aztán sóhajt, legalább megkönnyebbült. Kinyitja az ajtót, de továbra is a tükör előtt marad.* Gyere csak. *Pillog vissza a tükörre, és megrázza a fejét.* Olyan kakin nézek ki. *Kihúzza hajából a gumit, és elkezdi kifésülni. A hajára a legbüszkébb, Oswiné bezzeg rövid.* Nem tudom, napok óta háborog a gyomrom, émelygek, pedig este már csak piritóst ettem. A betegszobára nem mentem el, mert minek, azt gondoltam, hogy majd kialszom, de ma is ugyanolyan. Megszédülök, és minden reggel ez a hányinger. *Csóválja a fejét, és most már átöleli a srácot, annak vállára hajtja a fejét. Valami eszébe jut, de aztán gyorsan el is hesegeti a gondolatot, nem lehet terhes, hiszen Hamon francoska. Bár nem méllyedt el túlzottan az idegen világbeliek szaporodásában, de az rémlik neki hogy nem lehet gyerekük. A szőke druidalány ezt pontosan mérlegelte, amikor összeházasodtak, és el is fogadta. De akkor csak valami vírus? Hagyja, hogy Hamon kikisérje őt a konyhába, ahol a házvezető egy cukor nélküli teát fő a leányzónak, és erőteljesen vigyorog, míg Aeryn az asztalra könyökölve néz ki az ujjai között.*

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Szomb. Feb. 23, 2013 9:41 am

*Az tény, hogy ez az ő háza, no meg hát lássuk be Eu akkor költözött ide, amikor még nem házasodtak össze, tehát igazából nem is gondolta, hogy meg kéne kérdeznie róla Aerynt. Egyébként is, nem vette volna jó néven, ha megvétózza a felajánlását, hiszen kedveli a kölyköt és nem akarta elnézni, hogy valami félszobás lakásban húzza meg magát egy másik fickóval összezárva, mert nem telik többre. Elég sokat élt rossz körülmények között, így hát nem meglepő, ha egyszer végre jobb a sora, akkor azt gond nélkül megosztja mással is. Oswint jó eséllyel ki is vágná a házból, ha ki merné dobni innen Eu-t, nem lenne valami jó családi idill egy efféle összetűzésből annyi szent. A házvezetőnő épp valahol kint sertepertél, nevezzük egyszerűen csak Bertának, amikor hallja, hogy nyílik az ajtó.* -Ki jött? *Háta pillant épp a kávét szürcsölgeti, hogy valamennyire sikerüljön értelmes állapotba kerülnie, majd amikor látja az elsiető szőkeséget egy gyors intéssel fel is szalad a szemöldöke. Morcos lenne valamit? A nők sokszor bonyolultak és érthetetlenek, nem rémlik neki, hogy olyasmit csinált volna, ami miatt Aerynnek ki kellene akadnia, de azért egyből elkezd vájkálni az emlékei között, hogy biztosan nem siklott-e el valami felett. Önkéntelen reakció. Aztán, amikor már hallja a hangokat sejteni kezdi, hogy nem ilyesmiről van szó. Tény, hogy nem egy olyan képre vágyik így reggel, hogy a párját a wc fölé görnyedve lássa, de azért hát lássuk be sok mindenben volt már része, nem fog ilyesmitől sem kibukni. Itatott már le nem egy ismerőst, árvaházban nőtt fel, aztán jó ideig az utcán élt, ő maga is volt már részeg nem egy alkalommal...szóval nem fog ettől kibukni. Közelebb sétál, de nem löki be az ajtót, mert abban nem biztos, hogy a szöszke nem érezné-e még rosszabbul magát, ha tudná, hogy így látja.* -Mi a baj kedves? Rosszat ettél? *Ha esetleg beengedi, meglöki az ajtót stb. akkor már gond nélkül bemegy, legalább tartani a haját, vagy ilyesmi.*

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Szomb. Feb. 23, 2013 9:32 am

*Hát tényleg házaspár, de annyira idegesítő, csak azért, mert nem vette fel Hamon nevét, nem költözhetett ide be. Pedig biztosan van valami kiskapu az iskolai jogban, de úgy érezte, tartozik ennyivel a Baker családnak, ha már sajátjukként felnevelték, nem dobja el a nevet. Azon elég morcos, hogy Hamon befogadta a kakukkot, és őt erről persze nem kérdezte meg. Oké, Hamon háza, de ha ők egy pár, nem közösen döntenek a fontos dolgokban? Egy távoli rokon egy kincskeresős játékban. Na és? Szóval kissé ingerült a helyzettől, hogy ő a feleség nem lakhat itt, de a kiskölök a hegedűvel igen. Tudja jól, hogy ha mondjuk megkérdezné erről Oswint, ikernővére egy harsány röhögés után ugatná le Hamont, Eu-t pedig azonmód vágná ki a sárba. Jó, Oswin nem gonosz, de valahogy olyan kapcsolat van köztük, hogy látatatlanban a másiknak adnak igazat. De nincsen értelme is ezzel a másik szőkét ezzel fárasztani, mert hát szereti Hamont, nem akar neki rosszat. Az elmúlt éjszaka nem aludt itt, volt egy kisebb hasfájása, amit úgy érzett, hogy majd reggelre kialszik. Kopogás nélkül benyit, kedvesen int a házvezetőnőnek, akivel talán ő az egyetlen, aki jól kijön. Aztán int Hamonnek, most többre nem futja, mert ahogyan orrába furakodik a friss kávé illata, olyan szintű hányingere támad, hogy majdnem öklendezni kezd, így pedig Hamonnel csókolózni nem túl kifizetődő. Tehát elsiet a srác mellett is, és a mosdót veszi célba. Gyorsan felhajtja a wc ülőkét, leroskad, és már jön is fel a vacsi.* Mi az istent ettem... *Hajtja be az ajtót, tudja, hogy férjura bizonyára utálja az ilyesmit, és a szexis cicát szereti, nem a fénylényt aki most éppen okádik. Szóval hősnőnk kissé pityereg.*

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Szomb. Feb. 23, 2013 9:13 am

*Jó hát lássuk be tény és való, hogy mostanában sokat zargatja Eut és Meldet is a szerelmi életükről, de hát kíváncsi no, és valamivel le kell, hogy foglalja magát, amikor épp unatkozik, ami azért előfordul időnként. Régen lefoglalta magát, egy kis átverés, egy kis tolvajlás, de ezzel már jó ideje felhagyott, és igazából más hobbit még nem sikerült találnia magának. Aeryn azért nem minden éjszaka alszik itt, most sem így történt, jó eséllyel azért Eustace-t is zavarná a dolog, akármennyire is mágiával hangszigetelni lehet a falakat könnyedén. No meg a Baker lánynak hivatalosan elvben még a kúriában van a szobája, minden bizonnyal feltűnne az őrdémonoknak, ha soha sem tartózkodna ott. Bár fene tudja, férj és feleség lettek, csak illő lenne összeköltözni, vagy ilyesmi, de ahhoz meg nem lenne szíve, hogy e miatt kivágja a házból a kölyköt, mégis csak bírja, annak ellenére, hogy sokszor felettébb morcos természet. Szóval korán reggel - így tíz óra magasságában - fáradt, álmos arccal mászik le az emeletről. Hosszú volt az éjszaka, így aztán nem csoda, ha nem pártolja a korai kelést. A konyha felé veszi az irányt, nem különösebben zavartatja magát - lévén otthon van - egy szimpla alsót visel, egy ujjatlan pólóval. A fűtés megy rendesen, hideg nincs, és még túl kómás ahhoz, hogy felöltözzön. Lehuppan a konyhaasztal melletti egyik székre, miután a frissen főtt kávéból töltött magának, és egy szendvicset is kikapott a hűtőből. Hárklis az öreg házvezetőnő, néha már-már félelmetes is, de annyi szent, hogy remekül végzi a dolgát.*

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Hétf. Feb. 18, 2013 6:14 pm

*Hát ahhoz nagyon durva dolgot kéne csinálnia a kölyöknek, hogy kitegye a házból, szóval erre igen kicsi esély van, olyan durvát azért nehéz művelni. Szóval csak jót mosolyog továbbra is, miközben a szendvicset majszolgatja szépen. A tippekre csak megrántja a vállát finoman.* -Jó persze, de azért más az, mint az új kapcsolat izgalma. Kicsit néha hiányzik, amikor még semmit nem tudsz a másikról, meg az első csók, az első szeretkezés. De persze imádom Aerynt, nem erről van szó...áh, mindegy is. *Rázza meg a fejét. Csak nem tud meg többet a csini barnáról, de úgy sem fogja ennyiben hagyni a dolgot.* -Ugye tudod, hogy ennyivel nem rázol le végleg? *Most jól összeborzolná a haját, ha nem lenne bent a fürdőben, amire persze tuti morcos arcot kapna vissza, de ez most elmarad. Aztán a ruha eltűnik, a kölyök meg nem sokára előkerül. Lassna betolja az utolsó falat szendvicset is, majd úgy fest, hogy a másik indul.* -Jól van, sok sikert! Aztán el ne tévedj út közben, vagy ilyesmi. *Int még egyet utána, aztán szépen visszaugrik a kanapéra. Elnyúlik újra, és egy ideig a plafont bámulja, ilyen-olyan gondolatok motoszkálnak a fejében, aztán szépen el is alszik, majd pár óra múlva felkel úgyis, és nekiáll a dolgainak.*

Vendég

- Túlzásba viszed. *Közli a sráccal szemforgatva, na de majd úgyis kap érte, hogyha kijut innen. Persze nagyon úgyse köthetne bele Hamonbe, mert a végén még kirakja... azért hiába nem vágyik a nagy házakra, mégiscsak kellemesebb itt, mint Adammel osztozni egy szobán meg egy zuhanyzón.* - Óh, köszi, nem annyira fontos, megvagyok így. *Mondja arra, hogy Hamon valami újat akar neki mutatni. Persze, érdekes, hogyha az emberek mindig meg tudják lepni a másikat, de kicsit tart tőle, mégis mivel tudna a másik előhozakodni, ha nagyon akarna.* - Ki mondta, hogy nem randizhatsz? Vidd el valahova, és csináljatok valamit, amit eddig még nem. Tudjatok meg új dolgokat egymásról. Ennyi. Egy idő után egyre nehezebb, de azért csak ki tudtok találni valamit. És oké, segítettél, de attól még nem fogom az orrodra kötni hogy lefeküdtem-e vele! *Reklamál tovább kitartóan, de azért közben ötleteket is ad. Majd csak áll, és törölgeti magát amíg Hamon visszaér, aztán a szemeit forgatja, résnyire nyitja az ajtót, és kinyújtja a kezét a ruhákért. Aztán be is húzza, szépen felöltözik, és kicsoszog.* - El kéne mennem új pálcát venni, anélkül gáz meglenni. Estére jövök. Kössz a ruhákat. *Teszi azért hozzá a végén, majd valóban előkaparja a pénzét, és elsiet Marulnihoz, hátha még nyitva van.*

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Hétf. Feb. 18, 2013 5:51 pm

*Ez már csak ilyen, más élet, más megszokások, ennek következtében pedig más vágyak is alakulnak ki az emberben, francoskában, meg mindenféle lényekben.* -Ki tudja, kicsi vagy, kicsit is esel. *Vág vissza, de folyamatosan vigyorog, bár ez nem látszik. Egyszerűen szereti ugratni a kölyköt, akkor is, ha sokszor szúrós megjegyzéseket kap vissza rá, ez már-már még jobban szórakoztatja. Egy unalmas színtelen beszélgetéssel nem is tudna mit kezdeni. Már épp válaszolna, amikor Eu megteszi ezt helyette és kijavítja saját magát. Erre már csak elnevet kicsit, röviden.* -Kezdesz kiismerni, kell valami újat is mutatnom úgy látom! *Nem mondja komolyan persze, egyáltalán nem zavarja, hogy a kissrác kezdi kiismerni már. Tényleg nem zavarná, ha sárosan menne végig a fél városon, igen nehéz a jó kedvét elrontani. A visszavágásra azért kicsit elhúzza a száját, mázli, hogy ebből sem látszik semmi.* -Csak érdekel. Az enyém nem unalmas hidd el, mesélhetnék ezt az, csak egyszerűen érdeklődőm. Rég randiztam na! *Azért a végére hozzáteszi a valódi indokot is, mert azért tény, hogy nem csak szimpla érdeklődés van a kérdésében.* -És amúgy is, tettem érte, hogy együtt legyetek, ennyit csak érdemlek! *Bár minden bizonnyal idővel a közbenjárása nélkül is összejöttek volna, de azért így megtudta gyorsítani a folyamatot. Megkapja végülis a választ, szóval leteszi a tányért a székre, majd felrongyol az emeltre. Előtte persze beszól egy "Mindjárt."-ot, aztán pár perc múlva vissza is tér.* -Kijössz, vagy beadjam, vagy hagyjam itt, és addig menjek el két szobával arrébb, vagy csak fogjam be a szemem? *Széles vigyorral kérdezget, miközben a ruhát leteszi a székre, és magához veszi a szendvicset tovább falatozni.*

Vendég

*Na igen, megint megjelenik, hogy melyikük mihez van szokva - Hamonnek sose volt saját szobája, így tetszik neki a nagy ház, míg Eustace tudja, milyen szinte teljesen egyedül lenni az üres, hosszú folyosókon. Nem véletlenül nem mászkált kint sokat.* - Ha-ha, nagyon vicces. Azért ha én estem volna neki az ajtónak, az egyébként is nagyobbat puffant volna. *Morogva kapja fel a cipőjét, hogy legalább beáztassa a mosdókagylóban, vagy valami, mielőtt nekiáll zuhanyozni.* - Te is morcos lennél, hogyha tetőtől talpig sárosan kéne végigsétálnod fél Nellondon. *Vág vissza, majd megakad, elgondolkozik a kijelentésen, és megintcsak a szemét forgatja.* - Nem, minden bizonnyal te nem lennél. *Javítja ki magát, aztán lendületesen hozzávágja a másik cipőjét is az ajtóhoz.* - Semmi közöd hozzá! Ennyire unalmas a szerelmi életed, hogy az enyémben kell vájkálni? *Valóban nem érti, Hamont miért érdekli ennyire, de hogy válaszolni nem fog, az is biztos, vagy legalábbis ahhoz még tovább kell nyaggatni. Aztán le is zuhanyozik, és kiszól Hamonnek, aki szerencsére válaszol.* - Az se ártana. De hoznál be valami ruhát? Lehetőleg mindent.

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Hétf. Feb. 18, 2013 5:34 pm

*Csak megrántja a vállát a megjegyzésre.* -Nekem tetszik, sosem éltem még ilyen nagy helyen, és ha már megörököltem, akkor eszem ágában sincs elpasszolni. *Átlag egy szobája volt, az is másokkal közösen az árvaházban, nem akarna csak egy lakásban lakni, meg amúgy is ha ez itt van, minek kisebbet keresni. Végülis a bejárónő takarít, maximum necces, hogy eléggé kiborítja néha, de...azt meg elviseli, volt már rosszabb is. A cipő koppanására elvigyorodik, bár ebből bent semmi nem látszik.* -Remélem csak valamit az ajtóhoz vágtál és nem estél el, vagy ilyesmi. Ne hogy már a sár mellett vért is kelljen szegény Dorisnak takarítani...tuti kiborulna! *Azért fülel, de miután hall választ, tuti, hogy nem a kölyök purcant meg a síkos padlókő miatt, vagy ilyesmi. Azt azért nem értékelte volna túlságosan, mégha viccel is a helyzettel. A cinikus megjegyzésen meg sem lepődik, és már-már bele is látja a szemforgatást. Ennyire már ismeri Eu gesztusait.* -Jól van no, Sadie. Tudod, hogy ma még a megszokottnál is morcosabb vagy? Mindezt egy kis sírba esés miatt? De komolyan, mi van veletek, mennek a dolgok? Volt már ez meg az? Hallani akarok mocskos részleteket! *Igen, folyamatosan késztetést érez, hogy belemásszon mások magánéletébe. Hogy miért? Egyszerűen kíváncsi, no meg már jó ideje nem randizott, nem volt meg az efféle bizsergés, és próbálja kicsit kiélni abból, hogy másoktól hallja. Ha persze nem a legjobbak az áldozatok, mert Eu és Meld sem az a nagy dicsekvős fajta. Amíg folyik a víz le is lécel és egy méretes sonkás-sajtos szendviccsel tér vissza tányéron, benne egy kis majonéz, paradicsom, közben user is lassan éhen hal. A kérdésre ér épp vissza.* -Aham, mi kéne? Szendvics?

Vendég

- Kell neked ekkora házban élni... egy lakásban semmi szükség nem lenne bejárónőre, azt könnyen rendben lehet tartani néhány bűbájjal. *Csóválja a fejét. Érdekes a gondolkodásmódja, hiszen egyáltalán nincs szüksége a hatalmas palotákra, hiába nőtt fel bennük... viszont a gazdag házi könyvtárak, finom ételek és a mindennapi pezsgőfürdő után fájó szívvel vágyakozik. De ha ezeket megkaphatná egy kisebb lakásban is, a háta közepére nem kívánná a kastélyokkal járó macerákat. Mikor viszont már a fürdőben van, és Hamon újra kölyöknek hívja, hozzávágja a cipőjét az ajtóhoz... ezzel gyönyörű sárfoltot hagyva ott is. Elsőre felszisszen, és behúzza a nyakát, de aztán megvonja a vállát. Majd egy bűbáj eltünteti azt is, csak épp pálcát kellene szereznie hozzá... annyi aranya azért még van az utcazenélésből. Arra, hogy kicsi a melle, csak a szemeit forgatja.* - Majd a kedvedért növesztek. *Szól vissza cinikusan, aztán a kérdésre a szemeit forgatja, majd eszébe jut, hogy ezt Hamon nem látja.* - A csini barnát Sadie-nek hívják, tudod, még mindig. És megvan, köszöni szépen. *Jelenti ki, miközben beszáll a víz alá, és valóban meg is nyitja a csapot. Jó alaposan lesikálja magát, és így már bizony nem nagyon hallja amit Hamon mond, amíg ki nem mászik a víz alól. Akkor viszont óvatosan szól ki, mikor feltűnik neki, hogy nem hozott be tiszta ruhát.* - Hamon...? Itt vagy még?

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Hétf. Feb. 18, 2013 5:08 pm

*Azért ő sem kifejezetten edzett sokat az utcán, hiszen nem voltak túl idősek, amikor megszöktek Melddel, és még hitelkártya sem volt kéznél, bár legalább ők ketten voltak, úgy azért valamivel könnyebb a helyzet, az tény és való. A fintoron is csak jót mosolyog, lássuk be, nem könnyen lehet azért kihozni a sodrából.* -Jól van no, de te magyarázod el neki, én néha már félek tőle...komolyan! Szigorúbb, mint egyes nevelőnők az árvaházban és az azért nagy szó. Pedig én fizetem a bérét... *De jól végzi a dolgát és igazából ahhoz sem lenne mersze, hogy ne adj isten mondjuk kitegye a szűrét, vagy ilyesmi, mert mi van, ha bosszúból mielőtt elmegy...eldugja valami fontosat, meg amúgy is ő tudja, hogy a legtöbb itteni cucc hol van, amíg nem találna másik bejárónőt, totál meg lenne lőve a nagy házban. Nem lepi meg, hogy a kölyök bevágja előtte az ajtót, szóval odahúz egy széket és arra huppan le, hallótávolságban, kényelmesen hátradőlve. Szórakozottan forgatja az ujján a karikagyűrűt, erre tuti jó a kis ékszer, legalább lefoglalja a tolvaj, amúgy is folyton unatkozó kezeit.* -Ne hidd már, hogy rád akarok hajtani kölyök, nem vagy az esetem. Túl kicsik a melleid, bocs! *Direkt ki is hangsúlyozza a kölyök szócskát, mostmár csak azért is, főleg egy ilyen beszólás után.* -Csak utána jártam pár dolognak, de lehet hogy ez se lesz jobb, mint ami neked a sírig vezetett, fene tudja. De mesélj, mi van a csini barnával? Már jó ideje semmi bővebb hír, csak temetőkbe mászkálsz folyton, engem meg megöl a kíváncsiság! *Tapasztja a fülét az ajtóra, ha elkezd folyni a víz, akkor tuti felpattan és elmegy mondjuk egy szendvicsért, kell a kalória, hogy ébren tudjon maradni.*

Vendég

*Tény, hogy Hamonnek jóval több ideje volt az utcán megtanulni a dolgokat, Eustace pedig addig inkább könyvekből tanult, de azért nézzünk csak rá: alig tizenhét évesen megszökött otthonról, és azóta a képességeit és néha az apja hitelkártyáját bevetve tökéletesen életben tudott maradni az utcán, minimális pénzből, idegen országokban. Mondhatni rögtön a mélyvízbe ugrott, ahol az ember könnyen megfulladhat ugyan, de hogyha túléli, akkor sokkal gyorsabban és talán jobban is tanul meg úszni, mint egyébként. Az viszont tény, hogy még mindig elég könnyen mar oda bárkinek, olyannak is, akik fontosak neki, ugyanis... érzelmek terén abszolút nincs tapasztalata. Az, hogy Hamon csak mosolyog ezen, még inkább feldühíti, de végül csak vág egy fintort, és annyiban hagyja a dolgot.* - Majd a bűbájok felmosnak. Én se így jöttem volna haza, ha nem tört volna el a pálcám. *Teszi hozzá morogva a következő sérelmét, de valóban elcsoszog a fürdőszobáig. Mikor látja, hogy Hamon lazán besétálna vele, kerek szemekkel ugrik be, és vágja be előtte az ajtót.* - Na-na! Ennyire nem vagyunk jóban! Különben is foglalt vagyok. *Kiabál még ki belülről, majd miközben vetkőzik, de még nem folyik a víz, tudnak kommunikálni, hallják egymást.* - Minek éjszakáztál annyit?

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Hétf. Feb. 18, 2013 4:46 pm

*A visszavágásra automatikusan elmosolyodik. Oké tényleg, hogy nem sokkal fiatalabb nála, de hát akkor is kölyöknek látszik, meg lássuk be élettapasztalat terén is jóval felette áll, mivel ugye nem otthon lakott, nem is volt otthona, ahol lakhatott volna. Védekezőn emeli fel a kezét.* -Jól van na, ne harapd le a fejem, nem én csináltam ezt veled! *De továbbra is mosolyog. Nem igazán tud haragudni a kölyökre, annak ellenére, hogy azért elég rendesen be tud pöccenni, vagy odamarni, ha épp olyanja van, de hát még olyankor is mókásnak találja. Aztán csak kap választ, úgyhogy felpattan a kanapéról, és utána lépdel.* -Pedig már azt hittem, hogy minimum végzel lassan, annyira el voltál foglalva mostanában. *Azért azt megnézte volna magának, hogy mit művelt abban a sírban, persze szigorúan szakmai célzattal és nem azért hogy hangos nevetéssel kövesse az eseményeket, és utána sűrű elnézést kérések közepette húzza ki mondjuk. Akkor is jó eséllyel le lett volna üvöltve a haj a fejéről, de az ilyesmi azért belefér.* -De akkor irány a fürdés, tudod, hogy a bejárónő iszonyú hárklis a sárra, én meg tuti, hogy nem mosok fel utánad. *Tessékeli kicsit a fürdőszoba felé, és igazából nem szégyenlős alkat, simán be is menne vele, de jó eséllyel lazán be lesz vágva az orra előtt az ajtó, így maximum kintre húz oda egy széket, vagy ilyesmi. A megjegyzésre azért válaszol persze.* -Tudod, hogy nekem nem élethalál kérdés, hogy megszerezzem a cuccot, pihenni is kell, mostanában túl sokat éjszakáztam. *Az más kérdés, hogy nem bulizni járt, de ez már az ő dolga, meg van a saját kis vágánya, és majd kiderül, hogy vak-e.*

Vendég

*Számított rá, hogy Hamon itthon lesz, még arra is, hogy talán elé áll a fürdőszobába felé menet, de arra nem annyira, hogy rögtön a nappaliban összefutnak. Összeszorítja a száját, és feltett szándéka nem válaszolni semmire, amit a fiú kérdez tőle... viszont aztán Hamontól mégiscsak elhangzik az a bizonyos mondat, és a kölyök jelzőre automatikusan sarkon fordul, kihúzva magát, talán hogy magasabbnak látsszon.* - Hékás, nem vagyok kölyök! *Azért annnnyival nem fiatalabb Hamonnél... más kérdés, hogy a manipuláció céljából nagyon sokszor rájátszik a fiatalos kinézetére, meg a "magasságára", viszont a tervein kívül egyre inkább zavarja a dolog, pláne, mióta Sadie-vel együtt vannak. Viszont ha már megállt, felismeri, hogy nem ártana legalább nagyjából válaszolni a kérdésre is, szóval felsóhajt, és végigmutat magán.* - Vakvágány. Beleestem egy sírba. Nem érdekes. *Nem teszi hozzá, hogy napok óta ment ezen az úton, és most kiderült, hogy zsákutca, szóval kicsit meg van lőve a dologgal, és alighanem kissé hátrányba is került. Bár attól függ, kihez képest, hiszen fogalma sincs, a többiek mennyire haladnak, maximum tippjeik lehetnek a másik mit talált.* - Te viszont jót heverészel itt, ennyire elégedett vagy?

Tárgy: Re: Hamon Joulice-Melange birtoka Hétf. Feb. 18, 2013 4:24 pm

*Épp kényelmesen ejtőzik a nappaliban, elnyúlva a kanapén. Nem öltözött túl az itthon levéshez, kopott farmer van rajta, afféle itthon, de ha mégis valaki betoppanna, akkor csak nem mackóban fogadja már, mert az mégis csak tiszta ciki lenne, felül egy sima póló, ami már önmagában is szokatlan tőle, mert szinte mindig inget visel, de azért itthonra még sem. Egyszerű kék színű, alig látható ezüstös csíkokkal. A szeme lecsukva, afféle délutáni sziesztát tölt épp, mostanában túl sokat van fenn éjszaka, aminek meg van a böjtje, lévén nappal jóval álmosabb, mint úgy általában. Az ajtó nyitódását azért meghallja, és félszemmel fel is pillant. Kicsit elcsodálkozik, amikor meglátja az enyhén szólva is sártól csöpögő srácot. Felhúzza kicsit a szemöldökét, miközben a másik szemét is kinyitja és fel is tornássza magát a kanapén nagyjából törökülésbe. Kicsit oldalra dönti a fejét, úgy méri végig Eu-t.* -Hát veled meg mi a jó frász történt kölyök? *Azért kimondottan nem áll az útjába, de érdeklődve pillant utána, sőt ha arról van szó, simán utána is iramodik, ha netán szégyenlősebb fajta, max. megvárja a fürdőszobán kívül, onnan is be lehet kiabálni. Pedig az utóbbi napokban keveset futottak össze, úgy gondolta, hogy biztosan valami nagy dologra jött rá a másik, és már közel a cél, de ebből a külső megjelenésből nem pont ez szűrődik le.*

Vendég

*Tetőtől talpig sárosan, és határozottan morcosan sétál végig az utcán, gyilkos pillantásokkal viszonozva a körülötte lévők értetlen tekintetét... pláne, hogy a palotanegyedben van, ahol már alapból a kopott, kissé szakadt farmerja és nem túl márkás pólója is elég feltűnést szokott kelteni mióta itt lakik. Hasonló állapotban van a hátán lévő táska is, láthatóan azzal együtt esett bele... akárhova is. A fehér haján nem mutat valami jól a sár, de abból legalább kijön, ami az öltözetéről mágia nélkül nem nagyon mondható el. Egy sóhajjal fordul be Hamon házához, ami ugyebár félig-meddig az ő háza is... nem, igazából nem az övé, hiszen itt lakik, de Hamon bármikor kirakhatná ha épp úgy tartaná kedve. A lényeg viszont, hogy megérkezik, becsoszog, és bevágja maga mögött az ajtót.* - Kiszállok! *Közli a házzal jó hangosan, és duzzogva elindul a fürdőszoba felé, hacsak valaki nem áll az útjába.*

» Lisa Snowlight vs. Hamon Joulice-Melange