Eramir Torony - Szoborterem

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

Eramir Torony - Szoborterem

Az elemi mágusok tornyában, a főteremből nyíló harmadik terem ad helyet, ennek a különleges helynek. Egy törpe kezek által megmunkált sziklaterem helyezkedik el a toronyban. Amint belépsz, nem a megszokott fáklyafénnyel találod szembe magad. A dombtetőről az apró sziklacsoportokon határolta kis területeken át kap fényt a hatalmas terem. Bűbáj vigyáz rá, hogy bár a fény bejut, a hideg vagy a meleg és az eső nem. 5 ilyen résen át kap fényt a szobrokat rejtő földalatti terem. A négy sarkán ill. egy nagyobb középen. Sötétszürke dolomitból faragták a teljes belső teret. A falakon régi csaták és mágusok képeinek vésetei láthatóak. A mennyezet többszörösen boltíves, karcsú ion oszlopok tartják meg a tetőszerkezetet. Ha jobban megnézed, a padlót milliárdnyi apró mozaik darabból rakták le, gondos törpe kezek munkája. A központi egységből, mely arany és fekete színben egy nagy iránytűt formáz, négy aranyszín vonal fut a falak fele, 4 térre osztva fel a padlót. A déli részt rubin piros kövekkel rakták le, a keletit citrin sárgával, az északi smaragdzölddel, a nyugatit zafírkékkel. Ahogy körbehordozod a tekinteted, láthatod, hogy a míves oszlopok között tünde kezek által faragott szobrok sorakoznak. Mindenki elszórtan, ki az egyik, ki a másik részlegben, esetleg a központi térben. Hogy egykor hova is tartozott, csak márvány talapzatának színe utalhat rá, hogy kék, vörös, okkersárga vagy zöld. Mögöttük a fal mentén mahagóni fából faragott polcok, rajtuk bőr és selyemkötéses könyvek, melyek a régmúlt híres elemistáiról vagy egykori istenekről szólnak, kiknek szobát most az elemisták eme földalatti terme őrzi. Az elválasztó vonalak mentén, az oszlopok között néhány faragott szék és asztal, aki olvasni vágyik ezekből a művekből. Azonban a terem csodája nem csak ebben áll. Ki tudja mikor, s minek sugallatára, olykor a legenda szerint a szobrok életre kelnek. Kemény kő vállaikat ropogtatva nagyot sóhajtanak, ha eljön az idejük, s ha épp téged találnak ott, biztos, hogy meghallgathatod életük történetét, s néhány jó tanáccsal is elláthatnak, különösen, ha épp a te elemedből éled valaki újjá. Azonban a varázs nem tart örökké. Mikor fordul egyet a szél, vagy fogyni kezd a hold, ki tudja, egyszeriben újra hideg szobrokká változnak, ott, ahol épp állnak, s csak várhatod, hogy legközelebb is rád mosolyog Fortuna, és újra beszélhetsz eggyel a régmúlt idők nagyjai közül, kiknek minden szava szinte kincs.

A park szobrai:

Zephürosz, a Nyugati Szél Istenének szobra
Héphaisztosz, a Kovács, tűz istene
Hermész, istenek hirnöke, hallotak követője, kereskedők, szolnokok, tolvajok védője
Apollón, költészet, nap, világosságm zene istene, Múzsák karának vezetője
Árész, Harc és hábórú istene
Démétér
Akhilleusz
Prométheusz, Görög Titán

//Folyamatos fejlesztés alatt//

Tárgy: Re: Eramir Torony - Szoborterem Hétf. Ápr. 13, 2009 10:15 am

-Örvendek. Én Miranda vagyok.
*mondja kedvesen és risztelettudóan a számára igen szimpatikusnak tűnő hölgynek ekkor a kezében lévő Larninra pillant aki éppen azt taglalja hogy ő mennyire ismeri a görög mitológiát ,de Mira egy szavát sem hiszi el addig amig a nő nem kérdezi meg hogy ismeri e Démészt és Hádészt ,bár csak az egyiket ismeri (hádészt )ekkor megszólal Larnin és elmond minndent a két istenségről akár egy iskolai feleletben de olyanokat is amiket Mira nem is tudott de ekkor megpillantja a másik két szobrot amire rámutatott a hölgy de csak kukán állt a két istenség előtt.*

Tárgy: Re: Eramir Torony - Szoborterem Hétf. Ápr. 13, 2009 10:30 am

-Látom a kis barátod ismeri őket akárcsak a tenyerét. De nem kértem az életüket. *Mondja, majd kezét végig simogatja Démétéren. Majd tekintette újra a lányra tér. *
-Sose kedveltem Hádészt. De végül is ki kedveli? Elég kevesen. Csak azért viseltem el mert Zeusz azt akarta. Nem tudom mióta vagyok itt? *Kérdezi hisz most először kelt fel a Szoborteremben. Rengeteg kérdése lenne, de nem szokott sokat kérdezni, mindig csak egy keveset.*

Tárgy: Re: Eramir Torony - Szoborterem Hétf. Ápr. 13, 2009 10:49 am

-Hát én nem kedvelem .
*mondja kicsit durcásan nézve a szobrot de látja a finom hölgyeményen hogy lenne egy pár kérdése de nem kérdez ezért mira töprengeni kezd miközben jelenleg nyugott daimonját simogatja a kezében ~ Vajon mért nem kérdezi meg amit akar ~ gondolkozik elmerengve de Larnin ekkor kiváncsian pásztázni kezdi a LArnin szerint igen csinos hölgyet ekkor Mira ránéz határozottan és tiltóan LArninra ekkor Larnin elszégelli magát és inkáb leugrik mira kezéből és bemászik a táskába *

Tárgy: Re: Eramir Torony - Szoborterem Hétf. Ápr. 13, 2009 10:57 am

*Nem szól semmit a lány. Ő sem beszél. Nem tud mit mondani, hisz egy olyan helyen van ahol életében most volt először.*
-Szép hely. Bár kissé... *Nem tudta befejezni a mondatot, mert újra szoborrá változott a hölgy.*

Tárgy: Re: Eramir Torony - Szoborterem Hétf. Ápr. 13, 2009 11:00 am

*Furcsának találta ezt a hirtelen jelenséget de egyedül ő sem marad ott ezért hamarosan elindult sétálgatni*

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

*Gethin sétálgat a Szoborterem felé zsebre dugott kézzel. Fekete póló, vörös ing, farmer plusz egy kissé szétnyúzott tornacsuka, tehát a szokásos szerelés. Plusz még a jobb karján ott díszeleg egy fekete, lángnyelvekkel díszített csuklószorító. Igenigen, amit Gavriltól kapott. De régen volt már... Aith, őrgébics daimonja mellette repül, a szobrokra azért nem telepszik rá, nem, tiszteli azokat. A srác megáll a terem közepén, és eltűnődve körülnéz. Kissé unatkozik, meleg van, meg minden. Najó, itt nincs meleg, itt csak olyan kellemes hűvösség van.*

Tárgy: Re: Eramir Torony - Szoborterem Csüt. Jún. 18, 2009 1:59 pm

*Egy fiatal fiú jelenik meg a szakjának termében jobban mondva először a toronyban, aztán szépen végigsétál a főtermen, botjával kapálódzva, nyugodtan, majd belépide, a szoborterembe. A szobor gyönyörű, szikrázik a fény, de ez neki épp nem túl fontos. Mikor megjelenik a teremben, már tudja, hogy nincs egyedül, nehéz lenne nem észrevenni. * - Üdv... Gethin, ugye? *kérdezi a fiú, óvatosan, hisz neki éppenséggel nem is kéne tudnia, hogy ki van vele egy légtérben. Hiszen vak... Csak éppena többi érzéke issokkal erősebb meg ugye annyira teljesen nem is vak, mitn amennyire a fakó, fénytelen szemei mutatják. Egy egyszerű barna bőrkabátban van, elegáns ingben, de nem selyemben, nem selyemfiú ő... * - Mi járatban itt? *Kérdezi kedves mosollyal, ő aztán nem rivalizál egy pasival, nem fog ellenségeskedni, csak azért, mert Gethin Laurát is szédítette... bár lehet, hogy szereles is Laurába, de ez őt hol érdekli? Na jó, nagyon érdekli.. Mindegy.*

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

*Megfordul, amikor meghallja, hogy valaki belép. Amikor meglátja Siegfriedet, enyhén meglepődik.* ~Na, őt is régen láttam... Mikor is? Nem tudom már. Láttam már, ez tuti.~ *Aith óvatosan közelebb repül a vak fiúhoz, majd visszareppen gazdájához, és szokott helyére, a vállára telepszik.*
-Igen, én vagyok az... de honnan tudtad? *Geth hangjából hallani a meglepettséget.* Háát, csak nézelődök. És te? *Ha már a másik kedves hangnemben szólt hozzá, hát ő sem fog ellenségeskedni, bár egy nagyon halvány tartózkodás ott van a hangjában.*
-Láttad... akarom mondani: találkoztál mostanság Laurával? *Kérdezi óvatosan, önmagát kijavítva. Mert egy vak ugyebár nem lát... na mindegy. Azazhogy nem.*

Tárgy: Re: Eramir Torony - Szoborterem Csüt. Jún. 18, 2009 2:12 pm

*A fiú szépen körbejár a teremben, bár sok mindent nem tud megnézni, mivel uigazából nem is lát. hát igen, ez van, hogyha az ember akkor fut be a lovardába, amikor éppen ég... És eltapossák a szárnyas pacik. igen, a fiú ettől vakult meg. Eltaposták a lovak.. A szőke herceg bukása. *
- Ez furcsán fog hangzani... De a szagodból. -Mondja a fiú, egy vékony moslllyal, majd kijavítja magát.* - Pardon, ha jobban tetszik, akkor za illatodból. Kellemes, férfias, bár meleged van egy kicsit, jól sejtem? *Kérdezi a fiú, higgadtan, majd odalép az egyik szobor mellé. Letámasztja a pálcáját a falhoz, kezét felemeli, és finoman ... fogdoss a aszobrot. Rá akar jönni, hogy ki is az.* - Nem. Már egy hónapja nem láttam lassan. Szülinapja óta, pontosabban. Kapott tőlem egy tükröt, aminek annyira örült, szépen mondta is, hogy kirakja a szobájába... Aztán sírva elszaladt és viszaadta a tükröt. Te érted ezt? Miért csinálta? Te mikor láttad őt utoljára? *Igazából a fiú arra is tud válaszolni, a kérdésére, hogy mikor látta Laurát, de az volt vagy fél éve. Álmában. Laura belépett az álmába, és ott láthatták egymást, és együtt lehettek. Úgy, mintha valóban látna a fiú.. bár úgy lenne. *

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

*Gethin számára tényleg meglepő a dolog.*
-Tényleg? *Kérdezi meghökkenten.* ~Persze, te nagyokos! A vakoknak sokkal élesebba többi érzékük, ha nem tudnád!~ *Rivall rá Aith - persze csak gondolatban. Geth megadóan felsóhajt, majd hallgatja a Laurás kérdésre a választ.*
-Én? Hááát.... nem is tudom. Egy hónapnál nem régebben. Eléggé ki volt borulva... A Lovardánál találkoztam vele, lovagoltunk egyet. Aztán valami baja lett, és elrohant... Meg mintha a daimonja valami olyat is említett volna, hogy szétmentetek. Igaz ez? *Kérdezi, nem mintha nem hinne Laurának. Csak kíváncsi, ennyi az egész. Szeretné tudni más szempontból isa történteket.*

Tárgy: Re: Eramir Torony - Szoborterem Csüt. Jún. 18, 2009 2:25 pm

*A fiú megrökönyödik egy másodpercre de aztán tovább taperolja az istenség szobrot. * ~ Pallasz Athéné... ~ *Mondja magában, miközben a nő sisakját is végigmére, meg a karján lévő baglyot is megérzi. persze olyan helyeken nem fogdossa. * - Ki borulva... Értem. Valójában fogalmam sincs. Konkrétan úgy ott hagyott, hogy nem mondott semmit, csak sírva elszaladt. Nem mondta, hogy szétmentünk, nem mondta, hogy vége, csak azt, hogy az ajándékot nem fogadhatja el. De nem tudom miért. És azóta kerül. Egyszer se tudtunk beszélni... Pedig meg kell bezsélnünk mindezt. Viszont ha ő azt mondja, hogy szétmentünk.. Akkor így van. Nem fogom ráeröltetni azt, amit nem akar. Tehát igen, ezek szerint vége. *Mondja a fiú, nyugodtan, bár a lelke mélyén nem ilyen nyugodt. Hát nem volt szerencsés az első kapcoslata.. Rossz lányt fogott ki. Mindenkinek örül, mindenkit szeret, és vagy négy pasinak a ynakába ugrál.. És aztán még sírva ott hagyja, meg van az a betegsége is, amiről ha jól emlékszem Siegfried még nem is tud. De már nem is fog, hogyha akarakterennyire kerüli őt.* - Ráhajtasz? *Kérdezi továbbra is nyugodtana fiú, de a szíve azért rendesen görcsbe rándul, mikor kimondja.Elengedi Athénét, aztán tovább sétál, kezébe fogva mágusbotját.*

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

*Higgadtan végighalgatja Siegfriedet, közben Gaia szobrát szemléli. A másik srác úgyse veszi észre, hogy nem őt ézi... khm, user tudja, ez kicsit bunkóság volt, na. Aith kissé alaposabban körülnéz, muszáj repkednie, kicsikét kilométerhiányos a drága.*
-Aha, értem. Szóval veled nem is közölte? Furcsa.Bocsi, nem tőlem kellett volna megtudnod. *Mondja enyhe sajnálkozással a hangjában. Dehát nem tudhatta, hogy ez a helyzet... A "ráhajtasz" szócskéra felvonja a szemöldökét.*
-Hogy én? Hát. Egyelőre hagyom, azt hiszem. Muszáj lehiggadnia. Ő is kérte, hogy hagyjam egyelőre békén, hát megteszem érte. Mást egyelőre nem tehetek... *Vonja meg kissé tehetetlenül a vállát, és fél szemmel a vak fiút figyeli, ahogyan sétálgat. Eléggé gyakorlottnak tűnik a tárgyak kikerülésében.*

Tárgy: Re: Eramir Torony - Szoborterem Csüt. Jún. 18, 2009 2:40 pm

*A fiú csendesen hallgatja tovább Gethint, ahogy a fiú elnézést kér, hogy nem tőle kelett volna megtudnia. akkor megtudja mástól, Gavriltől, ha jól emlékszik még az a fiú is pályázott a kezére. De még is Siegfriedet választiotta. Hiába, hogyha továbbra is a másik két fiúval találkozgatott helyette, és végül szépenaz egyiktől tudja meg, hogy szakítottak. Na midnegy, mindenki tudta, hogy nem lesz hosszú életűa kapcsolat, épp csak Laura hiegette, hogy hú de szereti, és hú de ő a szőke hercege. Persze, egy hétig bárki lehet szőke herceg, még aki barna is. * - Nem kell sokat várnod. hidd el, hogyha elviszed strandolni, kicsit nevetgélsz vele, akkor már is elfelejt engem. Nem kell sokat várni, csak emeld ki az öngyilkosság gondolatából. tudod, néha egy kicsit zizi, meg persze vannak öt percei is. A lényeg, hogyha víz közelben vagy vele, mondjuk a víz szigetén, öt perc alatt a karjaidban lesz.*Mondja, aztán elhallgat. Most egy kicsit túlzott, sőt, kicsit úgy hangzott, mintha Gethin karjaiba akaná lökni a lányt, de hiszen ha az övé nem lehet... * - Elnézést. ilyeneket többet nem mondok... *Higadtan megfordul, Gethin felé "néz" a falnak dőlve.*

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

*Kissé döbbenten néz Siegfriedre. Most rá akarja sózni? Eléggé furcsa... Persze, Laura egyszerre több fiúnak teszi a szépet, meg minden, olyan... tényleg zizi csaj néha. De Geth így szereti. Nem lehet mindenki normális... Még ő sem az. Elég csak visszaemlékeznie azokra a dolgokra, amiket a Roxfortban művelt....* ~Tényleg, meg kéne végre keresnem Lucast. Nem, nem, nem! Verd ki a fejedből a csínyeket, rendben? Ez sokkal keményebb hely, megértetted? Senki nem fogja értékelni! Senki? És ott értékelték, nem? Persze, de azok csak a lökött haverjaid voltak! Szerinted mért rúgtak ki onnan téged?! Jó, Aith, befoghatod.~ *Aith eléggé mérgesen néz. Utálja, ha Geth valami rosszban töri a fejét....*
-Azt hiszem, megfogadom a tanácsod. De nem engeded el őt túl könnyen? *Kérdez vissza kissé hitetlenkedve. Elvégre amikor Sieg meg Lau összejött, ő igazán sosem engedte el a lányt. Izé... Na mindegy. Ez már múlt idő.*

Tárgy: Re: Eramir Torony - Szoborterem Csüt. Jún. 18, 2009 2:56 pm

*A fiú csendesen áll, aztán mikor a fiú végre meg is szólal, nem cska magával veszekszik, elkomorul az arca.* - Sosem volt az enyém. Mmikor úgymondd együtt voltunk, szerintem többet találkozott veled és Gavrillel, mint velem. Eltöltöttünk néhány délutánt együt és... Ennyi volt. Egy gyönyörű álom, ami oly múlandó... És fájdalmas. Hidd el, hogy nekem is vannak érzéseim, és nekem is fáj, de hogyha neked azt mondja, hogy már szakítottunk, és nekem erről valahogy nem is szól, akkor egyszerűen nem szeret. És ha nem szeret, semmi értelme áltatnom magam. Harcolhatnék érte, de már egyszer megtettem... És akkor engem választott. De mégegyszer nem fog. *Mondja a fiú, melankólikus, lassú hangon, miközben kissél búgóvá válik, elmélyül. Aztán elfordul a fiútól, bár eddig sem pont rá nézett, csak abba az irányba.* ~ Felesleges a harc. Szerinte már vége, akkor szerintem is. Ennyi. ~

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

//Fagy//

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

//És olvad//

-Aha, ééértem... *Mondja Geth, kissé elhúzva, persze nem gúnyból.* Héhé, nehogy azt hidd már, hogy azt gondolom: nincsenek érzéseid! Nagy kegyetlenség bárkire is ilyet mondani. Remélem nem feltételezed rólam, hogy ilyen lennék... *Emeli fel védekezőn a kezét. Kissé ledermedve hallgatja Siegfriedet. Úgy tűnik, a srác túlságosan is beletörődő. Gethin kezdi kicsit feszélyezve érezni magát, olyan... egyszerűnek tűnik. Közelebb lép Siegfriedhez, és a vállára teszi a kezét.*
-Szerintem szeretett téged, hidd el. És ne légy már ilyen, nem a világ dőlt össze! Olyan zavart szegénykém mostanság. Valami baja lehet, de fogalmam sincs, hogy mi. *Elhúzza kissé a száját. No igen, Laura mostanság egyre furcsábban viselkedik, ez tény. De ő egyelőre nem lát rá magyarázatot.*

Tárgy: Re: Eramir Torony - Szoborterem Vas. Jún. 21, 2009 6:44 pm

*A fiú csendesen hallgatja a másikat, s mikor Gethina vállára rakja a kezét, akkor a fiú arcán néhány érzelem megjelenik, ám gyorsan eltűnik. Örül az együtt érzésnek, ám kicsit meglepődött a fiú lépésén. * - Köszönöm az együttérzést. *Mondja röviden, aztán arra, hogy Laurának baja van, egyszerűen válaszol... Túl egyszerűen és félreérthetően.*- Szerintem az a lány beteg. *Mondja, úgy mintha agyi beteg lenne, aztán kijavítja magát.* - De természetesen nem úgy értem, ahogy hangzik. Nem amiatt beteg, hogy hülye. Szerintem tényleg van valami beetgsége, ami miatt ilyen. Mert ez nem normális... Kicsit furcsa, túl furcsa, az, ahogyan viselkedik.* Mondja, szépen hosszan kifejtve inkább, hogy Gethin ne érthesse félre a mondanóját. Így remélhetőleg nem őt nézi hülyének. Így gondolja... Valami baj van Laurával, valami olyan baj, amiről ők nem tudnak, azért lehet csak ilyen furcsa.*

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

-Nincs mit. *Vonja meg finoman a vállát Gethin, és egy halvány mosoly fut át az arcán. Együttérzés? Nos,az van neki, bár ő korántsem volt az a figura, aki a rinyáló lányokat megvigasztalni szokta. Ő inkább fiútársaságban mozgott, meg volt egypár vagányabb csajszi is... Ők voltak egy ilyen összetartóbb közösség, de persze mindig Gethin volt, aki kitalált vakmerőbb dolgokat. A többiek inkább csak csodálók voltak, meg tartották neki a hátukat, falaztak neki, hogy kimentsék... Persze csak azért, hogy utána megint valami kis mókába keveredhessenek. De ez már elmúlt, elmúlt, több, mint egy éve. És azóta sok minden megváltozott. Változott az iskola, a környezet, de maga Gethin is megváltozott némiképp.*
-Semmi sem ugyanolyan.... *Súgja maga elé, majd bólint Siegfried szavaira.*
-Igen, valamiféle betegsége szerintem is van. *Mondja szokott hangerőben.* Csak épp nem akarja elárulni nekünk. Csak tudnám, miért....

Tárgy: Re: Eramir Torony - Szoborterem Vas. Jún. 21, 2009 7:21 pm

*Siegfried sosem volt rossz, soha nem voltak barátai, sose tett semmi szabály elleneset, sosem csinált semmit, amiből vbaj lehetett. Hogyan is cisnálhatott volna? A nap huszonnégy óráában volt vele valaki, ám nem gyerek, nem olyan barát, akivel jóban lehet, akivel beszélgethet. Tanítók, nevelője, vagy éppen évente egyszer-kétszer oda keveredett édesanyja vagy édesapja is. Na mindegy...*
- Igen. Valami baj van vele, valami olyan, amiről ő tud, de nem mondja el nekünk. De, ha elmondaná, mindent talán meg is értenék. Vagy talán nem. Nem lehet ezt tudni. Csak ő tudja. De mi lenne, hogyha túllépnénk Laura kérdésén? *Kérdezi a fiú hirtelen, miközben elfordul Gethintől, továbbsétál, pálcáját előre tartva, kezesve egy széket, vagy padot.. Szépen leül rá, miközben rádől a mágusbotjára, és mered a semmibe. Mint mindig.*

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

*Nos, úgy tűnik, hogy a két fiú tökéletes ellentéte jellemben egymásnak. Míg Siegfried sosem volt benne balhékban, addig Gethin nagyon is, mondhatni ő volt a balhék központja. De ez már csak így van... Nem ugyanaz a neveltetés, nem ugyanaz a vérmérséklet. Hogy Siegfried leült, és a témát is eléggé kimerítették már, Gethin kezd unatkozni. Nem az a típus, aki hosszabb ideig meg tud maradni egy helyben, csak csevegve, semmi tett nélkül.*
-Megpróbálom kideríteni mi baja. *Motyogja, kissé megvonja mellé a vállát, teljesen tanácstalanul. Aith megérzi, hogy gazdája már nem bírja az ácsorgást; a gébics többször elrepül a kijáratig és vissza a fiúhoz. Gethin persze megérti.*
-Túlléphetünk, túlléphetünk... *Motyogja maga elé szórakozottan.* Bocsi, Siegfried, de én most mennék, ha nem gond. Remélem kitalálsz egyedül... ~Bár ha idetaláltál...~ Szóval... én most... megyek. Szia! *Köszön el, majd kisétál az ajtón. Aith repülve követi. És a páros szépen megy kalandokat keresni az éjszakában.*
*Siegfried pedig szintén távozik a Szoborteremből, és visszavonul botostul-mindenestül a szobájába.*

Diák Hozzászólások száma : 154 Kaszt :

*Mae sétál a szoborterem falai között nézegeti a szobrokat és álmodozik ,hogy még többet tudjon meg víz elemről.*

Tárgy: Re: Eramir Torony - Szoborterem Vas. Márc. 14, 2010 8:56 pm

*Egy fiatal fiú jelenik meg a szakjának termében jobban mondva először a toronyban, aztán szépen végigsétál a főtermen, botjával tapogatózva, nyugodtan, majd belépide, a szoborterembe. A szoborpark gyönyörű, szikrázik a fény, ami nem a nap fénye, de még is úgy tündököl, hogy látszódjanak a megmunkált alakok... de ez neki épp túl fontos. Mikor belép, régi emlékeket szív magába, régi gondolatokkal telik meg az elméje. Mikor is volt már? Több, mint egy éve, de még is emlékszik minden percére. Az első szerelem, a felejthetetlen. Utoljára itt beszélt róla, egyik szaktársával, és azóta egy szót sem ejtett ki róla. De talán nem is kéne, túl kéne lépnie rajta, hisz szinte árulás amit tett. Oknélkül faképnél hagyta, és azóta már biztosan új életet kezdett. Siegfried magányosan sétálgat itt, kezét kinyújtva, fejmagasságban, hogy minden szobornak megtapintsa arcát, esetenként kő, vagy éppen bronz anyagát. *

Diák Hozzászólások száma : 54 Kaszt :

*Nem sokkal később egy halk dudorászás töri meg a terem csendjét. A dallam nem túl vidám , minden hang hosszan elnyúlt szív fájdító szomorú hangzású. Ez a hang egyre erősödik ahogy a lány közelít lassú léptekkel a terem felé, hirtelen elhalgat, csendben végigméri az ajtót , elolvassa a feliratot. Majd egy magányos elunt sóhajtás után belép a terembe. Nem is figyel fel a szép látványra lehajtott fejjel vissza fordul becsukni maga mögött az ajtót. Áll még egy pár pillanatig a teremnek háttal majd miuán erőt vett magán egy ujjab sóhajjal megfordul és elkezd megint dudolni. Meg is akad a szeme az első szobron majd hirtelen elnémul mikor észreveszi rég nem látott barátot. Először megrémült , hogy megint csak elengette magát amikor körül se nézett.Nem tudott elsőre tul sok minden hasznost mondani igy a keze a szájja elött termett. Majd nagyot nyelve köszönt neki.*
-Sz-Szia.- *Nyögi szokott vidám hangján.*

Tárgy: Re: Eramir Torony - Szoborterem Vas. Márc. 14, 2010 9:33 pm

* Egy dúdolászás üti meg érzékeny, vagy inkább igen csak jó hallótávolsággal örvendő füleit, miközbena szobrok között lépeget. Már ismerős ez a hang, jól megjegyezte, habár a dallam sokkal szomorkásabb, mint amikor először találkozott vele. A fiú szoborként megdermed, persze nem szobrot játszva, csak várja, hogy a lány beérje. Nem ad életjelet, csak akkor, mikor a lány észreveszi. Akkor felé fordul, és kicsit felvont szemöldökkel néz rá... illetve az irányába.*
- Szia Akarei. Semmi baj, nem zavarsz, és nem, az sem zavar, hogy éppen dúdolásztál. *Mondja azonnal így kezdve, hogy megelőzze a kezdeti zavart kettőjük között. A fiú egyik kezében a botja, a másik keze éppen egy szobor arcán pihen, finoma az állánál, de nem látja, hogy kién is, csak azt érzi, hogy női áll, és hogyha hátrébb tolja a kezét, akkor egy sisakba ütközik. Pallasz Athéné. *
- Hogy-hogy ilyen későn erre jártál? Mi hozott ide? Vagy csaka kíváncsiság? *Kérdezi nyugodtan, nem érződik az ő hangjából hirtelen egy szemernyi kíváncsisaág sem. Leveszi a mancsát a szoborról, és lelógatja maga mellé a kezét, másik kezével kicsit rátámaszkodva a botra. Nem fáradt annyira, csak jó érzés, ha nem kell az egész súlyát tartania.*

» Az eramir torony
» Az eramir torony