Kína

Tárgy: Kína Hétf. Aug. 18, 2008 4:07 pm

First topic message reminder :

A távoli Kelet országa, mely sokban különbözik az Európai kultúrától!

Tárgy: Re: Kína Hétf. Dec. 29, 2008 6:15 pm

*Raya lánca és g9ömbje nagyon rmekül becélozza az egyik alakot és valóban rátekeredik, de az idegen szemfüölesebb volt és letette fejszéjét a lába elé, amire rá is tekeredett a lánc, így nem lett baja tőle. Azonban nem vár a két alak tovább. Az egyik Teodor felé mozdul meg, lecsapni készülve fejszéjéel, míg a másik, raya láncával Nikolina felé csap...*

Vendég

* Felesleges próbálkozás előre támadni, amíg nem tudják, hogy mire képesek az alakok, jobb lett volna, ha hagyják őket támadni, és akkor talán fel lehetett volna mérni, mit is tudnak. Nem mindegy, hogy céljuk van-e, és profik, vagy csak kis amatőr útonállók, de ez már csak harc közben fog kideürlni. Ha jobban belegondol az ember, nem feltétlenül baj, hogy lehetőleg ők szerzik meg az előnyt, de ha mégsem...
Mivel Raya a bal oldalit nézi ki magának, Nikolnak marad a jobb oldalon lévő. Tökéletes. Ugyanis a kislány pont bal kézzel igyekszik megtámadni, egy gyors vágás balról jobbra, hogy a háta mögé kerülhessen, és onnan próbálja meg hátba szúrni. *

Vendég

*Az aprótermetű Raya arcán egy hatalmas gonosz vigyor jelenik meg, végre kipróbálhatja élesben is harci tudását. Meglóbálja a kusharigama végén lévő nagy fém gömböz, majd eldobja, megcélozva vele az egyik árnyalak lábát, s remélhetőleg annak a lábára rá is tekeredik a lánc, mely a gömböz a sarlószerű fegyverrészhez erősíti. Látja, hogy más nem nagyon akaródzik támadni, viszont ő is egyszerre csak egy felé tud támadni. Nem volna jó, ha a másik alak kihasználná, hogy most védtelen, és a társai csak úgy végignéznék mindezt* Hahó fiúk, lányok, jó lenne, ha valaki segítene, és nem csak néznétek, mint borjú az újkapura

Vendég

* Mivel középre szorult, ő csak a társai reakciójából tud következtetni arra, hogy bizony akadályba ütköztek. Előrefurakszik, de azért vigyáz, hogy senkit se sértsen meg kardjával. Mikor végre a szeme elé tárul a két árnyalak, meredt szemekkel próbálja kivenni az arcukat. Érdes, rideg a hangjuk, nem valami bíztató jel, az egyszer biztos. Kicsit feljebb markolja meg a kardot, amint látja harcifejsze van náluk, tehát egy kétoldalú kard nem jönne rosszul.
De egyelőre nem mozdul. Aki akar, elmenekülhet a közeli bokrokba, bár ki tudja, ott talán sokkal rosszabb a helyzet. Ha világos lenne, szikrázó szemei csak még csillogóbbá tennék a fényt, de mivel csak a kettétört kard világít. Megelégszik azzal, ha az árnyak a halálukkor pillantanak bele perzselő pillantásába. Feltéve ha életben marad. *

Vendég

*Theodor bátran merné használni pálcáját, hisz a kard mágiája mindent elnyom, főleg kisebb varázslatokét, s követőjük amúgy is tudja, hogy vannak. De hagyja érvényesülni továbbra is a diákokat, s csak akkor fog beavatkozni, ha már nagy a baj. De pálcájából néhány varázsszóval egy szürke vényű, enyhén átlátszó, fonákján recés pengéjű kardot hoz létre, hogy kéznél legyen, ha használnia kell, mivel közben két ellenfél állta útjukat*

Tárgy: Re: Kína Hétf. Dec. 29, 2008 5:56 pm

*Teodor elindul a többiekkel és látja, hogy Ramóna közelít hozzá majd megvárja és egymás mellet haladva kissé szorosan követik a társaikat. Teo is észreveszi a kard részének fényességét és hosszasan bámulja a belőle kiáradó fényt. Az biztos hogy most már csak egyre veszélyesebb lesz az ösvényen haladva és ráadásul már visszaút sincs, csak előre haladhatnak és ez kicsit idegesíti a fiút. Majd hírtelen előbukkan két alak és Teodor csak rosszat sejt felőlük biztos benne hogy nem barátkozni akarnak.*

Tárgy: Re: Kína Hétf. Dec. 29, 2008 5:55 pm

*Ahogy a diákok az ösvényen haladnak, úgy hirtelen két árnyalak állja útjukat.*
-Megállj! *Szólalnak meg érdes, hideg hangon. Emberek? Pástok? Ki tudja. Nincs náluk pálca, de két jókora harcifejsze is lehet veszélyes. Itt az idő, hogy a diákok bevessék minden tudásukat. Elképzelehtő, hogy az ő varázslataik is hatásosak lesznek, de nincs idejük egyhelyben álldogálni!*

Vendég

* Igen a sebkötöző bűbáj nagyon hasznos olykor. De csak abban az esetben, ha nem szeretnének a gonosz elől rejtve maradni, márpedig egy egyszerű varázslatot is megérez az, aki kifinomult érzékekkel rendelkezik, és nagy a varázsereje. Márpedig Nikolnak az a véleménye, hogy egy sebkötöző bűbáj pont az, ami leleplezhetné őket. Kicsit furcsán érzi magát, főleg úgy, hogy a kard bámulásával tölti az idejét. Kicsit lemarad mesterétől, hogy az előtte haladók eltakarják teljes egészében a fél kardot, de a ragyogása még így is átlátszik. Tágra nyitja a szemeit, ami ebben a hidegben elég merész vállalkozás, de itt nem segít más, csak az éberség. *

Tárgy: Re: Kína Hétf. Dec. 29, 2008 5:44 pm

*Ramona rámosolyog Nikolra, mikor odaadja neki a ruhacsíkot.* - Köszi... és persze azt is, hogy megmentettél. *mondja mosolyogva.* - Inkább ez a fájdalom, mint a halál. *mondja a lánynak, s kacsint egyet. Majd mikor feltámad a szél, Ramona kissé elkezd fázni, de még mindig arra a hangra gondol. Úgy dönt, hogy odamegy Teodorhoz. Nála biztonságban érzi magát.*

Vendég

*Nem egészen érti, hogy Nikolina mit rohangál egy rongydarabbal, hisz simán egy sebkötöző bűbájjal megoldhatta volna a dolgot, de ez a lány elég sok furcsaságot csinál, így hát már inkább nem is foglalkozik vele. Az aprótermetű lányka az első helyen indul el az ösvényen, a két kusharigama-t már elő is vette, hatalmas szemeivel vizslatja a tájat, s kissé hegyes füleivel hallgatja a neszeket. A törött kardrész épp csak egy pillanatrae foglalja le, bár még mindig érzi annak vibrálását, és egyre erősebben, kicsit zavarja is a koncentrálásban, de kitart, és segítségére van az elmefrissítés is*

Vendég

* Azért sajnálja Ramonát, nem akart neki fájdalmat okozni, de muszáj volt megvágnia a kezét. Különben van egy olyan érzése, hogy már nem lenne közöttük. Odalép hozzá, és egy ruhacsíkot nyújt felé. * - Ezzel kösd be jó szorosan a kezed, hogy elállítsd a vérzést. * Igen, nem hiába adja neki oda. Nem szerencsés, ha már így az elején ennyi vért veszít, nem kockáztathatott, jókora sebet ejtett a kardjával.
Többet már nem mondd, kicsit arrébb megy, és megvizsgálja a kardját. Úgy tűnik semmi baja nem lett, egy kőszörny nem elég egy mágiával átitatott fém megsértéséhez. Ahogy végighúzza rajta az ujját, titokzatos szellő támad, és olyan csend támad, amit még nem ismer. Hunyorogva tekint körbe, s hirtelen a fénylő kard vonja magára a figyelmét. Tekintetével követi, merre mutat, s szakvezetője mellé lép. Ha hirtelen felmerülne benne valamiféle kérdés, nem kéne sokat mennie, hogy megtalálja a megfelelő személyt, aki válaszolhat rá. *

Vendég

*Theodor továbbra is csendben vonul, s hátulról tereli a diákokat, s vígyáz is a hátukra, ha már ott van.* Remélem mindenki jól van, még csak az út könnyebbik részén vagyunk túl, ha jól gondolom, szóval diákok, kitartás, erősnek kell lennünk. Mindenki nagy levegő, nyugodjatok meg, aztán indulás tovább *De azért már ő is kezébe veszi pálcáját, hát ha szükség lesz rá, biztos ami biztos alapon. De egyenlőre beláthetó a terep, amíg a szakadék szélén vannak még* Arra menjünk tovább, a kard egyértelműen jelez *S a kard meglévő darabjával az ösvényre mutatva tereli a diáksereget*

Tárgy: Re: Kína Hétf. Dec. 29, 2008 5:31 pm

A diákok egytől egyik felérnek a szakadék másik felére és körbenéznek. Mindannyian megviseltek, ha máshogy nem is, de lelkileg biztosan. Azonban a bestiameseter figyelme nem lanakdhat.
Hűvös, téli szél támad. Nagyon nagy a csend. A vihar előtti csend ül a tájra. Az erő hatalmát úgy tűnik a szakadék nem tudta megtőrni, mert folytatódik a fáék birodalma, épp, ahogy az ösvény is, amit Teodor vesz észre, kit valamerlyest theodor helyreállított. Jobb lesz igyekezni és a pálcákat készenlétbe helyezni.
A penge másik fele a szakvezetőnél fényesebben ragyog, mint valah és mintha húzná valami az ösvény irányába.

Tárgy: Re: Kína Hétf. Dec. 29, 2008 5:27 pm

*Miután felérnek a lépcsőn Teodor visszanéz a mélybe és szinte magával húzza a sötétség, közbe meghallja ő is a hangot és kissé megborzong. ~Mi lesz ha nem jutunk haza?~ Szerencsétlennek ezen jár az agya pedig lenne ennél fontosabb dolog is. Ránéz Ramónára és elgondolkozik azon is hogy mégis mi volt ez a reakció tőle. De hamar elfeledi és figyel hogy mit csinálnak a többiek.*

Tárgy: Re: Kína Hétf. Dec. 29, 2008 5:23 pm

*Ramona kezét szorongatja, mert most kezdett el neki fájni az a seb, amelyikkel megmentették. Jobb kedve lett, mikor végre feléltek, bár őt is és szerinte mindenkit foglalkoztatja az a hang ott lent. Kissé hátborzongató, de meglehet szokni. Mikor felér, egy nagyon nagyot sóhajt, hogy végre fent vannak.*

Vendég

*Raya örül, hogy végre a másik oldalon vannak, és így legalább nem kell attól félniük, hogy lezuhannak, de azért még mindig érdekli, hogy mi is lehetett az a hang, mi lehet oda lent, vagy egyáltalán, hogy ki az aki mögöttük igyekszik utánuk. De csak kövezi a sort, ami meg tovább, s igyekszik figyelni továbbra is, elmélyét tisztán tartani. Fegyverének markolatát kezdi el szorongatni, bár nem tudja miért, de biztonságosabban érzi magát, ha a fegyvere kéznél van*

Vendég

* Kissé dühösen mered a szakadékra. Többet várt volna, de nem csak magától, az egész csapattól is, habár főként az zavarja, hogy nem tudja hova tartanak, és hogy jó helyen keresik-e azt, amit keresnek. Az is érdekelné, hogy kié az a hang, és az is, hogy a tulajdonosát milyen szálak fűzik mesterükhöz. De etekre sajnos most nem kaphat választ, mert még a szakvezetőjük sem tudja őket.
Így hát kifújja magát, nem csak a testének, hanem főként az elméjének volt megterhelő a védekezés. De tovább kell menniük. Körbenéz, de egyelőre nem indul sehova. *

Tárgy: Re: Kína Hétf. Dec. 29, 2008 4:59 pm

//A diákság 23-án este összegyűlt a Fegyvertárban és Theodor Aurel Rusettel a tércsapdán keresztül elrepült Kínába, ahol a penge másik fele várja őket. Mikor megérkeztek egy sötét erdőbe, nyílvánvalóvá vált, hogy nem teljesen veszélytelen kalandban lesz részük. Theodor kezében a varázskard egyik fele megérezte másik felének közelségét és erőteljesen aktiválódott mágia szempontjából. A diákok egy ösvényen kezdték meg útjukat. Az erdő baljóslatú hangokat hozott számukra. Kis idő múltán elértek egy nagy szakadékhoz.
Két út állt előttük. Vagy elmennek a néhány100 méterrel odébb eső, keskeny és veszélyes kőhídhoz, amit azonban biztosan látnak és ismernek. Vagy pedig leereszkednek a maredek lépcsőkön a szakadék oldalán és a lejjebb lévő kőhídhoz mennem, ami bár masszívabb, de ki tudja mit rejt a vaksötét mély.
A diákok a második mellett döntöttek, Theodor hagyta, hogy ők maguk döntsenek. Így hát leereszkedtek a mélybe. A szakadék szélén egy árnyalak jelenik meg, de azt csak theodor veszi áészre. A lépcső csúszós és meredek, így Teodor Mihail megcsúszik és elesik. Azonban nem időzhetnek, folytatniuk kell útjukat. A következő akadály egy kőszörny, amely Takeshit, az élen járó diákot veszi célba. A fiú tűzze lpróbál támadni, de hatástalan, így a kőszörny mély sebet üt a lábán és Nikolinára támad, aki időközben furcsány és modortalanul kezdett viselkedni. A lány sikeresen a mélybe taszajtjtotta a kőszörnyet.
A lefelé haladás közben egy új, sokkal nyugtalanítóbb dolog ütötte fel a fejét. A mélyből földöntúli, ámde erős dobogás tőr fel. Hogy mi lehet, azt nem lehet tudni!
A diákokon egy új mágia lesz úrrá. A mély vonzza őket. Hideg és kopár, vaksötét mély kívántatja magát a diákokkal. Aki képes elvégezni az elmefrissítést, arra természetesen nem hat annyira. Sajnos ez a sötét mágia olyannyira erős, hogy Ramona majdnem a mélybe zuhan az erő hatására, de társai végül megmentik.
És ekkor jön a fordulat: a szakadék visszhangjában egy hang üti fel a fejét. Egy emberé. Szavai Theodornak szólnak, akit régi ismerőseként szólít meg gúnyolódva éskiderül, hogy ő is a pengére hajt és a tudtára adja a csapatnak, hogy nem fogják egykönnyen megszerezni.
A diákok végül átérnek a hídon és sikerül a másik oldalon felmenniük a szakadék másik végére. Nyomukban a kőhíd odalent leszakad és immáron üres szájként tátong mögöttük a nagy üreg. Immár világossá vált, hogy a Legendás kard hosszú utat jár még be, mielőtt a bestiamesterek méltó helyére tehetik a Fegyvercsarnokban.
A diákoknak össze kell szedniük minden tudásukat és úgy kell folytassák útjukat, hogy már tudják, tétje van ennek a küldetésnek.
Theodor továbbvezeti őket a penge másik vége felé...

Aki akarja átfuthatja, hogy képben legyen. Ajánlom ezt azoknak, akik most kapcsolódnak be! A többiek nagyrészt tudják a sztorit! //

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 8:05 pm

*A diákok rendben felérnek a szakadék másik felére. Vannak sebesültek, valakinek az elméje tépászódott meg, de szükség van a bestiameseter mentalitásra. Ezentúl a diákok abban a tudatban kell továbbmenjenek, hogy küldetésüknek célja van. Össze kell szedniük minden tudásukat és össze kell dolgozniuk!.*

//játék fagy, folytatása következik//

Vendég

- Nem gondolja, hogy esetleg a hang tulajdonosánál van a kard másik fele, és ő pontosan tudja kivel van dolga, és hogy itt a fegyver másik fele? * Ő csak találgat, de mindenesetre sokkal értelmesebb dolgot nem tud tenni, mint kitalálni az elméletet, hogy ki lehet az ember, mit akar, és hogy nála van-e, amit keresnek. * - Csak azért gondolom, mert amióta itt vagyunk a kard folyton remeg, és egyre erősebben világít. Érzem. * Elgondolkodva lépked. Agyában lázasan kutat, de semmire nem jut. Egy másik gondolatot kezd továbbfűzni. *
- Vagy esetleg nem is nála van, de tudja hol a kard másik fele, viszont előtte meg akarja szerezni azt, ami nálunk van. * Nem feltétlenül a szakvezetőjének mondja, szívesen találgat magában is, de mégiscsak jobban átlátja a dolgokat, ha hangosan kimondja. Legalábbis motyogva, vagyis félig suttogva. *
- Azt sem tudja hogy törött el a kard? * Amelyik információkat nem tudja, megkérdezi, s így jó lenne, ha lassacskán összeállna a kép. *

Diák Hozzászólások száma : 574 Kaszt :

*Követi Theot, s résen van, ha kell. Pálca kézben, így talán nem lesz baj.*

//Kari NJK, mert user nem tud játszani. Netem télleg lassú, így nemtok rendesen játszani. Nagyon szépen köszi az eddigieket, további szép estét mindenkinek. Smile

//

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 7:57 pm

*Ramona barátságos arccal kel fel a földről.* - Köszi! *mondja mosolyogva a lánynak.* - Persze, bár kicsit még fáj a karom, de nagyon örülök, hogy Nikolína segített... á semmi, csak a fáradság. *mondja, majd odasétál Teodorhoz, kit nem nagyon ismer, de biztonságban érzi ott magát.* - Szia! *köszön neki, s a karját átkarolja.*

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 7:56 pm

*Teodor is átsiet a hídon majd megáll egy helybe és várja hogy történjen valami. Visszafordul és csak bámul a sötétbe. ~Lehet nem volt valami jó ötlet hogy én is ide jöjjek hisz szinte csak utba vagyok, bár még nem csináltam semmi rosszat remélem~ gondolkozik el Teodor.*

Vendég

*Mivel valószínűleg túl sok lehetőség nincs a továbbmenésre, inkább csak a visszafelé útra van lehetőség, ezért az egyetlen továbbvezető úton elindul, bármerre is vezessen az, s int diákjainak hogy kövessék* Siessen mindenki, nem lenne jó, ha lemaradnának, és nem tudnám megvédeni. Amúgy Nikolina kisasszony, mivel még fogalmam sincs, hogy ki lehet a hang gazdája, így nem tudhatom, hogy hogy került hozzá a kard. Nem tudok semmit, csak ami megmaradt a kardról. Csak a képességét tudom, azt, hogy eltört, hogy az egyik darabja nálunk, s hogy a másik darabját már régen nem látta senki

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 7:54 pm

*Aravis meglepetten fogadja a puszit, hogy Deyannak még ilyenkor is van ideje ilyenre. Mindenesetre ez lelket önt belé és követi egyik társát aki vállalta a vezető szerepet és elindult. Éátva a kis Ramónat, hogy kifeküdt odasétál hozzá, elereszti Deyan kezét és felsegíti a lányt a földről. Bíztatóan néz rá.*
-Jobban vagy már? Nincs semmi baj? Mért dobtad így ki magad? - kuncog egyet a lány.