Kína

Tárgy: Kína Hétf. Aug. 18, 2008 4:07 pm

First topic message reminder :

A távoli Kelet országa, mely sokban különbözik az Európai kultúrától!

Vendég

*Egyszercsak megjelenik Aravis lényegében a semmiből, és már fogja is a kezét. Ő meg megnyugszik, Aravis közelsége hihetetlen lelkierőt adott neki. Ha ő ott van, már könnyebben megy a varázslás, mert vigyáznak egymásra és bíznak egymásban. Előhúzza a pálcáját, egy gyors puszit ad a lány arcára, és már mennek is a többiek után.*

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 7:38 pm

*Ramona is sikeresen átér, s pár méterrel arrébb le is vágja magát a földre.*

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 7:36 pm

*Aravis nem szereti a mélységet, de hamar leküzdi félelmét és átmegy a hídon a többiekkel de közben azért megfogja Deyan kezét. Így biztosabb abban, hogy nem lesz semmi baj. Feltűnően rövid pálcáját kezében markolja, lepkéi a lány hajába rejtőztek. Legalább a lánynak nem kell miattuk is aggódnia.*

Vendég

* Talán a többiekkel ellentétben a kis harcosnak arra is van gondja, hogy menetelés közben azon is tudjon gondolkodni, hogy hogyan szerezhette meg a kard másik felét. Talán eredetileg az övé volt, és szakvezetőjük a híres deridionosoknak ítélte a kardot, de véletlenül ketté törött? Nikolina nem hiszi, hogy ilyen egyszerű lenne a dolog. Mestere mellé szegődik, de csak kisvártatva teszi fel a kérdést. *
- Hogy került hozzá a kard másik fele? * Mindenfajta bevezetés nélkül kérdez. Nem érzi tiszteletlenségnek, hangjában nem cseng semmi ilyesmi. Csak jobb szeretné tudni, hogy került hozzá. A körülményekből akár a gyenge pontjaira is lehetne következtetni. Lehet, hogy mindent megtenne a kard másik feléért, ki tudja...
Hát igen, neki már azon jár az esze, hogy hogyan kaparinthatják meg. *

Diák Hozzászólások száma : 574 Kaszt :

*Innentől kezdve akkor már végre semmi gond nem történik, amíg átérnek a hídon. Ráadásul Theo is felfrissíti az emléjüket, így végre kikerülnek abból a bűvkörből, amibe beleestek. Majd mikor átérnek, ismét jöhet az út folytatása, bár még nem tudják, hogy merre. Nadin aggódva pillant Theodorra és a többiekre, majd vissza a mélybe, de inkább úgy dönt, hogyha nem akar lezuhanni, ideje lesz eltávolodni ettől a sziklától. Ráadásul az a durcsa hang is feltűnt, ami nem sejtet túl sok jót.*

Vendég

*Egyszercsak valahonnan mélyről gúnyos hang hallatszik. Nem tudja, mi az, de elég ijesztően hangzik, és inkább jobbnak látja csatlakozni a többiekhez. Azért ő kitartóan megy előre, nem hátrál meg, hátha lesz olyan rész, ahol majd az eszét is elő kell venni, és akkor segíthet majd a többieknek.*

Vendég

* Gúnyos, ércesen csengő hang hallatszik a mélyből. Nikolon végigfut a hideg, és újfent megborzong ettől a cseppet sem kellemes hangtól. A gúnyos kacaj pedig hab a tortán. Nagyot nyel, kiszáradt száját idegesen harapdálja. Kardja leeresztve pihen a bal oldalán. Igen, a bal kezében. Nikol bal kezes. Nem ismeri a hangot, de nem is akarja igazából megtudni ki a tulajdonosa. *
- Nála van a másik fele... * Suttogja maga elé, felesleges lenne bejelenteni, remélhetőleg erre már mindenki rájött. Lopva a szakvezetőre pillant. Kíváncsi mit vált ki belőle az iménti esemény.
Szemeivel viszont már sietősen pásztázza az előttük álló teret. Ebben a sötétségben minden eddigi érzés megfagy, és egy kábulatos rossz érzet veszi át az uralmat. Nikol fejében egy mondat villog csupán. Ki kell jutniuk, méghozzá sürgősen. *
- Uram. Nem tudna csinálni esetleg egy zsupszkulcsot? * Rendben, hogy ez a legegyszerűbb megoldás, de lesz még idejük a harcra, legalábbis Nikol szerint. Csak egy kis távot kellene utazniuk, hogy végre felülről figyelhessék már csak a szakadékot. *

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 7:26 pm

* Taeshinek kellettek most ezek a szavak. Ismét visszatér a harcos lelke. Ránéz mesterére. *
- Köszönöm uram!
* A fiú feláll, előveszi katanáját, majd ránéz. *
- Nekem nem pálca kell. Ez az én ecsetem. És én vérrel festek!
* elindul tovább. *

Vendég

*Theo örömmel látja, hogy ketten is végeztek elmefrissítést, hát persze csak két diák ismerheti a varázslatot, hiszen ők másodikosok. Eddig hagyta, hogy a diákok kibontakozzanak, rájuk bízza a küzdelmet, majd ha úgy érzi, hogy bele kell avatkoznija, akkor majd beleavatkozik. Válla fölött még visszatekint, s látja az árnyalakot. Valahonnan talán ismeri. Valamiért ilyen érzése van, de lehet hogy téved, hisz ő sem tévedhetetlen. De aztán visszafordul, s látja Ramonát, ahogy majdnem leesik, de aztán vagy négyen megmentik az életét. Így jobbnak látja, ha ő végzi el a diákokon az elméjüklevédését. Aztán áthajtja a diákokat a hídon, majd Takeshit látva, tőle nem várt módon most kedves próbál lenni* Semmi gond fiam, lesz még alkalom, lesz még lehetőség, hogy kitapasztald hogy kinek mi a gyengéje. Van még idő tanulni, bár nem szabad túl sokáig elodázni. Csak légy jobban résen *Aztán visszapillant a hídon, hogy nem követték e őket ide is, s utána az út folytatását keresi*

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 7:22 pm

*Ramona teljesen máshol jár, s ezt a félelemnek hívják, melyet a sötétség keltett benne. S csak néz a semmibe míg valaki "fel nem ébreszti" onnan. Nikolína volt az, ki egy kicsiny kis sebet vágott a karján. Ramona újra visszatér, enyhe fájdalommal.* - Áu! *éppen, hogy lehet hallani, mit mond, de nem is baj.*

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 7:19 pm

*Mivel a szakadék visszhangzik, hirtelen meglepetésszerűen támad egy éles, rideg hang.*
-Theodor Aurel Ruset! A nagy harcos... *gúnyos kacaj* ... úgysem jutsz át a kispajtásaiddal ezen a helyen. A penge az enyém lesz. *Hangzanak a rettenetes szavak. Theodorban ismerősként cseng a hang. Az árnyalak szólalt meg. Talán ő látja, de a diákok nem tudhatják honnan jön. A szakvezető szeme előtt kitisztul a kép: itt már többről van szó, semmint arról, hogy megszerzik-e a pengét. A hajsza immáron elkezdődött.
A diákok természetesen nyomban átkelnek a kőhídon. Némelyikükben rémületet kelthet a mélyből tátongó űr, de a híd elég széles és nem esik le senki. Mindannyian tudják, hogy az idejük kevés. Itt az ideje felemelkedni a sötétből, ahonnan még mindig szól a földöntúli dobogás.*

Vendég

* Pihegve tápászkodik fel. Megtették a hatásukat a kemény edzések, de egy kőszörny legyőzése nem kevés energiát vesz igénybe. Semmiféle elégedettség, diadalmas vigyor, semmi. Tudja jól, hogy rajta kívül senki nem végzett elmefrissítést, legalábbis ő nem látott kékes szikrákat. Elméje védve van, ám a többieké nem, és már ez is elegendő ok az aggodalomra. A legtöbben vakmerően indulnak el a kőhídon, mindenféle óvatosság nélkül. A lányka eléggé dühös, hogy nem tehet semmit, de mások helyett nem végezhet elmefrissítést, bármennyire is szeretné.
Ramona csillogó, de eközben üveges tekintete valóban megijeszti. Szóval őt már teljesen az uralma alá vonta a sötét mágia. Rideg következtetések, de kapkodó cselekedetek, ha nem figyel oda. Egy tanácstalan pillantást szívesen váltana valakivel, csak hogy megnyugodjon. A fájdalom...Odaugrik a lányhoz, és vág egy aprót a karján. Talán a fájdalom végre magához téríti. *

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 7:15 pm

* Takeshi átsántikál a hídon, közben lefelé tekint. *
- Nem vagyok jó semmire...nem tudtam segíteni nekik...le kéne ugranom.
* gondolja, majd átér a hídon, és a szakadék szélére ül. üveges tekintettel. *

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 7:15 pm

*Ramona ilyenkor lesz teljesen rémült, mikor vele történik nagy baj.* - Jesszusom! Köszönöm! *suttogja mindenkinek ki segített neki.*

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 7:13 pm

*Teodor kissé meging de rátart és elkapja a leányzót egy kissé meglepődve, majd látja hogy valami nincs rendbe de nem nagyon tudja mi is történik.*
-Hé valaki segítsen már! *Kissé hangosan szól Teodor hogy magára vonja a figyelmet és rémülten vár segítséget, nem tudja mit is tegyen.*

Vendég

*Raya csodálkozva bámulja Nikolinát* ~Hát ez bolond, egymaga nekiesik egy kőszörnynek? Saját testi erővel? Semmi esélye. Talán ha tizedakkora a súlya mint a szörnynek~ Nikolina, azonnal tűnj el onnan, berobbantom. Egy robbanás talán letaszítja a mélybe. Csak húzz el onnan gyorsan. *Ha Nikol márnincs útban, akkor Raya egy pillanat alatt robbant a szörny, és a szakadék fala között, s remélhetőleg a légnyomás leviszi a szörnyet. Talán okoz egy kis omlást is, de nem okozhat túl nagyot, hisz ez a szakadék már nem fiatal, amitől megszabadulhatott, attól már megszabadult. Legalább is remélhetőleg. Utána elméjét Nikolhoz hasonlóan felfrissíti ő is, hogy tiszta maradjon gondolodása. De aztán Nikol még is letaszajtja a szörnyet, így vége az izgalmaknak. Ha csak nem, Ramona majdnem rossz helyre lép, de Raya még épp elkapja ruháját*

Diák Hozzászólások száma : 574 Kaszt :

*Szerencse, hogy ő háttul áll, Theo bá közelében, így a köszörny nem igen éri, viszont nem tudja, hogy most mi a fenét csináljon. Annyira azért nem tanult ember, hogy párbajban is helyt álljon. Legfeljebb ha jól belerúg a szörnybe, talán lesz valami. És Nikolina megoldja a dolgot. Így tovább mennének, de Eszter le akar menni a mélybe vagy hova, így a lány után kap, nehogy tovább menjen. Bár ő maga is valamiért le akar menni, mégis tartja magát, és arra próbál koncentrálni, hogy tovább jussanak innen.*

Vendég

*Deyan megrémül, mert egy kőszörnyet fedez fel az egyik srác előtt. Ő inkább gyorsan elfut menedéket keresni, mert ő képtelen harcolni, ugyanis csak kevés átkot ismer, és azok is gyengék. Reméli, a többiek gyorsan túltesznek a szörnyen. Ő inkább majd ott akar jeleskedni, ahol inkább észre lesz szükség.*

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 7:08 pm

Ramona még nem volt tanúja ilyen helyzetben. Most teljesen elárasztja a kétségbeesés gondolata, s amit ilyekor tesz, azaz, hogy a közelében lévő valakinek a nyakába ugrik. S a mögötte lévő Teodor lett a célpont, s Rami ugrott egyett, s Teodor karjai közt találta magát. Ramona teljesen megilletődik, s huncut vigyor veszi körül arcát. (Legalább addig sincs pánikban.)*

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 7:07 pm

*Nikolina rúgása hatásos volt és a kőszörny immáron nem akadály. Ugyan sebesülve és furcsa érzések közepette, de a kis csapat eléri a kőhídat. A lépcső még meredekebb és még veszedelmesebb furmában folytatódik a mélybe, ahol a sötétség az úr. Odalentről mély, egészen földöntúli dobogás hallatszik és a diákok érezhetik, hogy lekívánkoznak a mélybe. Csak Theodor az, aki képes megőrizni tökéletes elméjét és Nikolina, aki frissítette elméjét.
Ramonán úrrá lesz a mágia és ráteszi lábát a következő lépcsőfokra. Ha nem segít neki valaki, akkor lénye a homályba vész.*

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 7:05 pm

*Úgylátszik nemsikerült a támadás, Takeshi túl vakmerő volt. Térde megsérült, leesik a földre. Szerencsére most a szörny mással foglalkozik. Ráirányitja a térdére a pálcát. *
- Incorcerandus * Eláll a vérzés, a fiú bekötözi a lábát, miután leszakitott egy darabot a kimonojáról. *
- Basszus...megint nem jött össze. Megin beégtem. * mondja bosszúsan. *

Vendég

* Egy kőszörny ellen tűz? Nanee. Mindenesetre sejtette, hogy a varázslat itt mit sem ér. Általában a mágikus lények védve vannak a varázslatok ellen. Talán épp ezért kedveli a fegyveres megoldásokat, ami ellen csak a tudás, és a harcművészetek ismerete az ellenszer. Nem tud segíteni Takeshi-n, most ő a célpont. Ám hirtelen elnehezedik a feje, és mintha ájulás kerülgetné. Dühösen emeli két kezét a fejéhez, és elméjének felfrissítése után egy gonosz vigyorral ugrik neki a kőszörnynek. Egy friss elme védi a benne rejlő értékeket, és nem enged a sötétség halamának.
Kardja nem hiába van a kezében. Ugyan egy kőszörnyben lehetetlen bármiféle kárt tenni egy kard segítségével, mégis eszköz, ami segít neki, hogy lelökhesse a mélybe. A rúgás nem használ, akkor hát nagyobb lendület kell. Az egyik lépcsőről ugrik, kardját a kőszörny felé tartva, a saját testsúlyát, és lendületét igyekszik felhasználni. Kockázatos, mert elképzelhető, hogy ő is utána esik, de nincs más választása. *

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 6:58 pm

*Az Immobilus csak egy pillanatra hat a kőszörnyre, majd ismét ugyanolyan, mint volt. Úgy tűnik, valamilyen mágikus védelem alatt áll. A tűz pedig mit sem árt a kőszörny ellen, talán csak annyit, hogy feltüzelte a kis mágikus lényt, így nekitámad Takeshinek és egy mozdulattal nagy sebet üt a fiú térdére. Ezután elszökken mellette és Nikolinát veszi célba.
A mélyből sokkal sötétebb hangok szállnak fel, mint amilyenek voltak odafönt. Egy árnyék húzza a diákokat a mélybe. Az elméjüket igyekszik megkaparintani. A másodikosok tudhatnak erre megoldást.*

Vendég

* Leheletével látszik, ami minden egyes kifújáskor furcsa alakokat vesz fel, s torzítja a hideg. Áthatol a csontjáig a hűs szellő, és a szemét is könnyezésre bírja. Dühösen törölgeti, és igyekszik megőrizni eddigi látását, de a hideg teljesen kikezdi látószervét. Még nem harcolt az érzékeire támaszkodva, a szeme segítette a legtöbbször. Úgy tűnik nagy kihívás elé néz.
Még mindig érzi a hátán a pillantást. De nem néz hátra. Nem látna úgysem. Egy pillanatra megborzong, de akkor sem fog megállni. Hiába akar erős lenni, mégiscsak legbelül még nem készült fel arra, hogy igazi harcos legyen, van még ideje rá. A mester esése el is kerüli a figyelmét...Pedig eléggé látványos volt.
Hirtelen terem előttük egy kőszörny, neki pedig arra sincs ideje, hogy bármit is tegyen, az rögtön a srácra támad. Gyorsan lehajol, nehogy lesodorja a lépcsőről a kőtömeg. Hátul a két kezén megtámaszkodik, és megpróbálja egy gyors, és erős rúgással kikanalazni maga alól a lábát. Hátha van olyan béna, és beleesik a szakadékba. *

Tárgy: Re: Kína Kedd Dec. 23, 2008 6:52 pm

* Ahogy haladnak előre, hirtelen egy kőszörny jelenik meg előttük. Takeshi elveszi a kardról a kezét, előkapja pálcáját, és felkiált .*
- Immobilus!
* majd hátrébblép, és ha sikerült a varázslat, újra szól. *
- Lacarnum!
* Kicsap a tűz. *
- Gyerünk, támadás!