Skócia

Tárgy: Re: Skócia Pént. Jún. 12, 2009 6:47 pm

*Mikor odaért a a kőhöz egy ideig elcsodálkozva nézi*
- Gyönyörű kő, és mekkora ereje van! Talán ha nem mondták volna, el se hinném ~
*Ezután a tanár visszaküldi őket a vízeséshez, utolsó pillantásával még a kőt nézi és a sellőket.*
~ Nem is volt rossz ~ *Gondolja végül*

Tárgy: Re: Skócia Pént. Jún. 12, 2009 6:42 pm

*Mikor meglátja hogy a sellőket leköti a tanárúr által küldött fénynyaláb, hirtelen begyorsít és a sellők látóköréből kiúszva lejjebb úszik tovább, olyan gyorsan amennyire csak tud. és úszik a város közepe felé*
~ Ne gyertek utánam, lécci, ne gyertek utánam ~

Diák Hozzászólások száma : 196 Kaszt :

-Hát én is*mondja komor hangon kicsit oda van szegény de ezvan majd meglátják a buborékot és a fénylő követ*~nem mondom szép darab~*gondolja közbe felnéz a taánérra *-Erős egy kő annyi szent emiatt lehetnek itt sellők?*gondolkozik fennhangon miközbre szeme a többieken illetve a tanáron jár majd végig hallgatja a tanárt és úgytűnikk mennek haz a mégegyszer megköszöni a segítséget és úgytűnik vége a szakkörnek*

Vendég

*Egyszer csak a semmiből egy nagy buborék bukkan elő egy-két méterre a tó fenekétől. Abban egy fénylő kő van, amiből csak úgy sugároz a mágia. Deyt valamiért vonzza magához, meg akarná érinteni a követ. Hogy miért, arról halvány fogalma nincsen, egyszerűen így érzi, és kész. Közelebb is úszik a buborékhoz, és megérinti, de azt nem tudja kipukkasztani, hogy elérje. Néhány sikertelen kísérlet után aztán feladja, és inkább nézi a többieket, illetve a vidrát, hogy mit is kell csinálni. A kő vonzását azonban még mindig érzi, és vissza-visszanéz rá.* ~Vajon mi lehet ez? És miért van ilyen hatással rám?~ *gondolkodik magában, reméli, a tanár választ ad majd rá. A tanár el is kezdi magyarázni a dolgot.*
~Hát ez érdekes. A Földet tartja össze az ereje? Ezért lehetnek sellők is?~ *gondolja magában, és megbabonázottan bámulja a követ. Aztán hirtelen visszakerülnek a kékfátyol vízeséshez.*
-Köszönjük az órát, tanár úr. Nagyon élveztem. *mondja a tanárnak immár újból emberi képben, rámosolyog, majd visszamegy a hálójába.*

Vendég

*Szerencsére, vagy sajnos mindenki megérkezik. Rose, a kő veszélyességét hallva gyorsan elkapja kezét a buboréktól, és úgy tesz, mintha nem csinált volna semmit. Aztán hirtelen a újra a Kékfátyol-vízesésnél találják magukat...*

Tárgy: Re: Skócia Pént. Jún. 12, 2009 6:36 pm

*Mivel mindenki többé kevésbé épségben elért a település központjába, Elendil ismét felvonja a védőbrkot, kizárva ezzel az odasereglő sellőket. Azok szigonyaikkal igyekeznek áttörni a búrát, azonban nem igen sikerül nekik, bár ki tudja miből vannak azok a szigonyok.*
-Íme hát a meglepetés. Gondolom ti is érzitek, mekkora mágikus erő van ebben a kőben. Amilyen csodálato,s legalább ugyanolyan veszélyes. A Földet egybentartó erőkhöz hasonló a kő ereje, sőt, talán ebben is az az erő van. A sellőtelepülés mágikus fennálását ez a kő látja el. SOkkal nagyobb mágia van ezekben a sellőházakban, mint azt gondolnátok. Szinte elpusztítathatatlanná teszi a kő ezt a civilizációt. Eljött utunk vége. Remélem élveztétek. A sellők világa azonban sok titkot rejt még és talán egyszer ismét lesz rá mód, hogy tovább kutassunk a vizek fenekén. *Mondja a férfi, majd felemeli vidramancsát, mire leomlik a védőburok, és a követklező pillanatban mindenki visszateleportál a Kékfátyol-vízesésbe. Nem kell már sem levél, sem zsupszkulcs, se semmi, olyan erős itt a mágia, hogy könnyedén elvégezhetőek hatalmas varázslatok.
A vízesésbe a diákok már emberi alakban jelennek meg, közben visszaváltoztak. Ezzel a szakkör véget ért.*

//még egy hsz ide és a vízeséshez is és vége! Köszi a figyelmet!//

Vendég

*Rose szerencsére többé-kevésbé épségben jut el a főtérre. Igazából nem is gondolt rá, hogy a házak között sincs biztonságban, de szerencséje volt. A főtéren remélhetőleg már Elendil várja őt, és a többieket, akikről el sem tudja képzelni, hogy hol piszmoghatnak eddig? Azon kívül reméli, hogy itt már nem lesz több sellő. Hát undorító és gonosz halfarkúak nincsenek, csak egy buborékban lebegő kő, ami nagyon különös. Rose fáradtan közelebb úszik hozzá, hátha ez megvédheti őt az esetleges újabb támadóktól. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve óvatosan megérinti a gömböt.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Úgy tűnik, mindenki sikeresen elért a vízalatti település központjába. Ott a meglepetés egészen váratlan formában jelentkezik, ugyanis egy hatalmas buborék lebeg egy-két méterre az aljzattól. A bubroék közepén pedig egy aranyosan fénylő kő van. A kő tulajdonképpen egy szikladarab, amely mintha sugározná magából a mágiát.*

Vendég

*A tanár segít, ő meg próbálja egyszerű bólintással megköszönni, majd Lionelhez megy, és megpróbálja felemelni a földről és magával cipelni. Nem tudja biztosan, hogy kákalagként erre képes-e, de emberként ezt tenné. Megfogja a csápját, és a sellők rövid zavarodottságát kihasználva el kezd menekülni, be a sűrű tengeri növények közé. Mikor biztonságban érzi magukat, megáll, kikukucskál a növény levelei között, majd ha látja, hogy a veszély elmúlt, a többiek felé úszik gyorsan Lionellel, és csatlakozik hozzájuk.* ~Kíváncsi vagyok, hol van a meglepetés. Valamit említett a tanár...~ *gondolja magában, és a meglepetés után kezd kutakodni.*

Diák Hozzászólások száma : 196 Kaszt :

*Úgytűnik végülis sikerül megmenekülnie persze hatásos segítséggel , amilyen gyorsan csak tud húzza is a nyúlcipőt vagy uszonyt és már megy is tovább, minden esetre ha eléri a Profot és Deyant meg is köszöni a segítséget elvégre lehet nélkülük meg is maradt volna haleledelnek vagy valami rosszabnak, minden esetre eléggé rosszul van így a legközelebbi ember Deyan felé veszi az irányt*-Hé pajtás tudnál segíteni eléggé össze törő találkozás volt ez*mondja egy fáradt mosollyla reméli hogy a srác segít neki aztán mehetnek tovább*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Rosenak bejön a gyáva módszer és sikerül meglógnia, bár szerencséjén múlt, hisz a sellőházak lakói is elképzelhetően támadnának, de mivel óvatosan megbújik, így épségben eléri a főteret.
Bár Elendil segített, Lionel még mindig szorult helyzetben lehet sérülésével, úgyhogy elkél neki a sgetíség. A legközelebbi lehetőség Deyan.
Maikonak is sikere van, most leköti a sellők figyelmét elendil által kilőtt fénygömb. de csak egy pillanat ideje van kihasználni az előnyt!*

Tárgy: Re: Skócia Pént. Jún. 12, 2009 6:16 pm

*Elendil jól tudja, hogy a sellők vérszemet kapnak, ha kákalagot látnak. Azonban hagynia kell a diákokat kibontakozni. Egy ilyen életszerű helyzetben sokkal jbban átérzik egyes bestiák viselekdési formát. Mindazonákltal épségben vissza akarja szolgáltatni a diákokat szakvezetőinek, így természetesen visszamegy segíteni. Egy fénynyalábot küld a Lionelt fogvatartó sellő felé, aki ezzel 3 métert "repül" hátra, de utána ismét üldözőbeveszi Deyant és Lionelt, feltéve ha ketten nem menekülnek el minél gyorsabban. Ő maga körbenéz, a többi diák többé kevésbé épségben eléri a főteret, ahol érdekes dolog várja őket.*

Vendég

//Rose NJK//

Tárgy: Re: Skócia Pént. Jún. 12, 2009 6:14 pm

*Rémülve nézi a közeledő sellőket. Nem tudja mit tegyen, hiszen még nem volt ilyen kalandja sose ezelőtt. Gyorsan úszik előlük, és akaratlanul is eszébe jut mi lenne ha az egyik megfogná.*
~ Affenébe. Ezek a vackok megesznek vacsorára ... ~
*Gondolkozik el magában kissé pesszimistán, bár ebben a helyzetben ez nem nehéz.*
~ Bárcsak egy óriási nagy alga zuhanna rájuk ... ~
*Elmélkedik, próbálja kissé elviccelni, talán attól jobbnak tűnik a helyzete. Bár ez nem éppen lehetséges.*

Vendég

*Örül neki, hogy sikerült meglógnia a sellők elől, a többieket meg hagyja, hadd küzdjenek, de aztán látja, hogy Lionelt leszorították a földre a sellők. Ekkorra már beéri a vidrát, így tudja értesíteni az eseményekről, ha nem látná a fejleményeket a nagy sietségben.*
-Tanár úr, egy diákunk bajban van. *mondja, vagy legalábbis akarja mondani a tanárnak, és ha segít rajta, akkor vele együtt megy a diákhoz, mivel most jobbat úgyse tud tenni. Reméli, majd valamit tud segíteni ő is.* ~A francba is, hogy miért nem hoztam el a pálcámat. Most nagy szükség lenne rá. Egy egyszerű Stupor is megoldaná talán... Kérdés persze, hogy kákalag testben működne-e a varázserőm. De akkor is...~ *mérgelődik magában, és próbál valamit ügyködni a tanár mellett, persze ügyelve arra, hogy ő ne járjon hasonlóan, mint a másik.*

Vendég

*Hát Rose Karambol fedőnevű magánakciója mégsem úgy sült el, ahogy gondolta. Először észre sem vette a súlyos sérülést a fején, csak amikor már elég messzire jutott. Tompa, lüktető fájdalmat érzett a feje tetején, így inkább a jól bevált rejtőzködő taktikát alkalmazza. Lassal alászáll a tó fenekére, ahol beúszik a sellők házai közé, és inkább ott fojtatja útját. Reméli, hogy nem leplezil le, de ha mégis, akkor csápjaival felkavarja a homokot, vagy iszapot, vagy mi van ott lent, és elúszik. Lehet, hogy gyáva megoldás, de fő, hogy épségben odaérjen a falu közepére. De ez már reménytelen, a feje valószínüleg betört. Viszont amennyire látta, eddig ő jutott legtovább...*

Diák Hozzászólások száma : 196 Kaszt :

*HÁt eléggé szorult helyzetbe van annyi tény még ordítana is bár kérdéses hogy a vízalatti helyen ez mennyire hallatszik vagy valami de minde nesetre már a tó ajján van*~hát lehet a végén mégiscsak ez lesz a végső ének~*gondolja egy kicsit fekete humorosan egy félmosollyal a srác úgytűnik elvicceli a dolgot pedig nagyon nem fáj is neki meg végig futnak a fején a dolgok a túlvilágról vagy ha esetleg vissza változik emberi formába mennyire fullad meg. Minden esetre reméli jön valami segítség*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Jobban fájhatott Rosenak az a fejelés, ugyanis az ő gyenge teste és puhább csontjai nem biztos, hogy jobban bírják az ütést, mint a sellők. Fején egy nagy seb keletkezik, elég súlyos sérülés. Minden esetre akciója sikeres volt, legalábbis szabad előtte aaz út a falu központja felé, bár ki tudja meddig bírja ilyen sérüléssel.
Lionelnek nincs ilyen szerencséje, ugyanis egyik karját elkapja egy sellő és letöri ujjait. Ez meglehetősen fájhat, bár talán még sem annyira, mintha emberi csontja törött volna el. A fájdalomtól elgyengül egy pillanatra, ami épp elég ahhoz, hogy sellőtámadója a tó aljához szögezze őt. Megölni nem fogja, de elég szorult a helyzete... esetleg ha valak isegítene neki.
Deyan már ügyesebb, bár ő az első, aki meglátja Lionel-kákalag alakját, aki szordult helyzetben van.
A sellők Maikot sem kímélik, utána is ugyanúgy eliramodik kettő.*

Vendég

*Peche van, a sellők észrevették. Ha bírja, akkor még fürgébben próbál úszni a vidra után. Most már nagyon nem érzi jól magát ebben a bőrben. Eddig sem igazán kedvelte, de most már nyomós oka is van az ellenérzésre. Nagyon sajnálja, hogy a pálcáját otthagyta a kék fátyol vízesésnél, hisz nem akarta, hogy elveszítse vagy bármi baja legyen. Most így nagyon védtelennek érzi magát a szigonyok ellen... Azért reménykedik, nem fogják elkapni, meg bízik a vidrában is, hogy ha valami komoly baj történne, akkor a védelmére sietne. Jó szorosan összepréseli magát, majd elengedi, és gyorsan arrébb is ment egy jó pár métert. Ezt a mozdulatsort ismételgetve halad kitartóan a kapu felé.*

Diák Hozzászólások száma : 196 Kaszt :

*Úgytűnik a nyomába szegődtek hát a srác erre gondolt is bár arra nem hogy kettő*~kiváncsi vagyok ezekt hogy kéne lerázni~*gondolja miközbe a tanár fele les most vagy lesprinteli őket aminek elég kicsi az esélye vagy segítséget kér vagy megpróbálja éls majd észre veszik ha bejött, ő marad annál hogy megpróbálja azért aztán ha nem max egy szigony áll ki a mellkasából*~remélem nem életem utolsó kirándulása~*jegyzi meg azért magába a dolgot*

Tárgy: Re: Skócia Pént. Jún. 12, 2009 5:50 pm

*Mikor megérkezik a Skóciai tengerbe körülnéz a vízben és máris megpillantja a sellőket.*
~ Wháu ~
*Mikor meghallja a tanár szavait kicsit megijed és a többiekkel együtt átsiet a kapun a tanárúr mögött*

Vendég

*Megérkeznek Skóciába, és Rose csak reménykedni tud, hogy nem a loch nessy tóban vannak. Egyelőre azonban nyomát sem látja semmilyen kelpinek, csak egy pár sellőnek, akik kétségtelenül... Csúnyábbak, mint tengeri rokonaik. Amikor a két kapuőr megindul feléjük, Rose ösztönösen a pálcája felé kap, de az sajnos jelenleg nincs neki... Szerencsére azonban a professzor úr egy védőgömböt varázsol köréjük, és ismerteti a "tervet". Miután a varázslatot megszüntette a tanár, Rose azonnal úszni kezd, és kapásból kikerül két sellőt, de mivel a látási viszonyok nem a legjobbak, egy harmadiknak fejjel nekimegy. A sellőnek ez eléggé fájhatott, de ez nem az ő dolga, csak úszik tovább, nem törődve azzal, hogy valószínűleg egyre többen üldözik őt az előbbi baki után. Csak tovább száguld a hideg vízben, és most már jobban figyel, hogy elkerülje a frontális ütkozéseket. Aztán egyszer csak két sellő közelít felé két oldalról, mire ő hirtelen felfelé kezd úszni, és csak egy tompa koccanást hall maga mögül...*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*És igen, ahogy a két deris kákalag beúszik a kapun, a sellők rögtön utánuk szigonnyal. Körülbelül 3 ered Deyan nyomába, kettő pedig Lionel után.*

Diák Hozzászólások száma : 196 Kaszt :

*Ahogy megérkeznek úgytűnik a prof máris mondja hogy mire kell figyelni minden esetre a srác kiváncsi valóba mások lehetnek ezek talán azért mert édesvíziek de valami oka biztosan van. A következőre kicsit elhúzza a száját már amennyire lehet úgytűnik valóba eléggé komolyan kell venniük magukat kiváncsi hogy ebből kitudná e valahogy vágni magát hogy ő nem kákalag de a kinézet mást mutat így nem tesz mást mint sebességbe kapcsol és követi a proffot reméli hazafelé nem kell sprinten megtenni a távot*

Vendég

*Deyan is megérkezik az egyik skóciai tóba a tanárral, Elendil Falassinnal és a többi diákkal együtt kákalag képében. Egy sellőtelepülést pillant meg, és a kapuzaton átnézve megnézi a másik fajta sellőket.* ~Tényleg egészen mások...~ *gondolja magában, de ezek még jobban tetszenek neki, mint az előzőek. Azonban a tanár megjegyzésére megijed.* ~Ajjajj. Akkor jó lesz a tanár után menni minél gyorsabban. Nem akarok egész életemben a sellők szolgálatában állni.~ *gondolja, és amennyire fürgén csak tud, a vidra után úszik. A gond csak az, hogy az hozzá képest rendkívül gyorsan úszik. Nem baj, azért még épp be tud lépni a kapun, ahol kell, és izgatottan várja a továbbiakat.*