Holdfény sétány

Tárgy: Holdfény sétány Kedd Dec. 23, 2008 6:29 pm

First topic message reminder :

Nellond Varázslófalu, ami meglátszik a legtöbb helyen. Ez a sétány sem szokványos, nem olyan, mint az átlagos kis mugli városokban levők. A főtérről indulhatsz el rajta. Macskaköves útja kicsit ugyan kényelmetlen, de mégis épp ebben rejlik a varázsa. Egészen a városka parkjába torkollik a sétáló utca. Nevét nem véletlenül kapta. Árnyas, fákkal határolt, meseszép hely, még a nap fényét is furcsán haloványan szűri meg, ezért olyan, mintha épp telihold lenne, van fény, de mégis kicsit misztikus, romantikus. Amikor pedig süt a hold még szebb itt, az égitest fénye olyan módon törik meg a fák levelein, mintha csak valamiféle szikrázó tükörrel irányították volna ide, néhol egészen csillog, mint valamiféle csillámpor.
Jópár padot is láthatsz útközben, ahogy sétálsz, melyek természetesen mágikusan védve vannak az időjárás viszontagságaitól. A hó nem olvad rájuk, nem lesznek vizesek. Sőt, amikor esik az eső, furcsa, láthatatlan burok képződik a sétány felett, így védve azt a víz károsító hatásától. A padok mellett természetesen akadnak szép folyton nyíló virágok, és az egész sétány házak között kanyarog, így nem kevés kirakat, és bolt is nyílik innen, tehát nézelődni is lehet nyugodtan, aki arra vágyik.
Lassú, kényelmes sétával úgy egy óra alatt juthatsz át a parkhoz, ha ezen az úton indulsz el a Főtérről.

Vendég

- És a kedves aranyos jóképű fiatalember vigyázzon, nehogy betörjék az orrát. *Forgatja meg fáradtan a szemeit, csipkelődve tovább, majd tanácstalanul széttárja a karjait.* - Kérdezz kettőt és könnyebbet. Egyik pillanatban még a szobámban voltam, a következőben meg már a szökőkút mellett. Még jó, hogy nem benne. *Rázza meg a fejét.* - Gondolom mágia. Nem nagyon vagyok benne otthon, mi mindenre képes a varázslat. *Furcsa egy boszorkány szájából ezt hallani, de hát van ilyen. Aztán megfogja a kávéját, de el sem jut odáig, hogy belekortyoljon, mert jön először Justin kérdése, mire felkapja a fejét.* ~Na ne már, ez túlzás, ennyire tuti nem látszik...~ *Fut végig az agyán, de válaszolni sincs ideje, hirtelen megjelenik az emlegetett szamár, és... a következő dolog, amit Brit felfog, az az, hogy megcsókolják. Pár pillanatig ledermed, mielőtt ösztönszerűen viszonozná a csókot, mikor viszont véget ér, hatalmas, csodálkozó szemekkel pislog Samuelre. Pár pillanat erejéig az is megfordul a fejében, hogy a kávéhiány miatt hallucinál. Aztán a következő szavaira a fiúnak villámgyorsan vörösödik el, de válaszolni, tiltakozni nem tud, mondhatni le van fagyva. Kész, KO, BSoD, meg minden. Adatfeldolgozás folyamatban. A kávé meg még mindig az asztalon.*

Vendég

[Redrick-birtok, konyha]

Justin kérése után nem sokkal robban be a konyhába a tökéletesen felöltözött, és teljesen rendbe vágott Samuel. Most nincs rajta a szemkötő, így látszik aranyszín szeme is. Mind a két szeme más. Az egyik kék, a másik sárga. Cinkos villanás, mellyel rápillant Justinra.
Oda lép Britthez, lehajol, majd nemes egyszerűséggel megcsókolja. Csak ez után válaszol idősebb unokabátyjához.*
- Igazából semmi nincs köztünk. * Aztán elvigyorodik, szemtelen, sőt, vérlázítóan pofátlan kifejezéssel.* - Se ruha, se levegő.* Azzal egyik ujját végigfuttatja Britt nyakán, és vállán. Majd odébb sétál, és ő is csinál magának egy kávét.*

Vendég

- Ugyanmár, miért ne jönnél? Hiszen egy kedves, aranyos, jóképű fiatalember invitál... *Visszakacsint, de az utóbbi időben nála is kérdéses, mennyire gondolja komolyan. Aztán leérve hümmög.* - De egyáltalán hogy jöttetek ki az iskolából, ha beomlott? *Értetlenkedik tovább, majd lehuppan, de ő maga inkább kakaót kér, így a szolgáló eléjük is rakja, Brit fekete kávéjával együtt.* - Na és mesélj, mi van köztetek Samuellel? Nekem bááármit elmondhatsz. *Cinkosan csillogó szemekkel figyeli a lányt, bár aligha kap érdemi, őszinte, teljes választ. Az más kérdés, hogy amúgy tényleg elmondhatna bármit, attól nem kellene félnie, hogy Justin továbbadja.*

Vendég

- Ha megyek. *Morogja, de azért cinkosan kacsint, afféle "vegyél rá"-stílusban, de hogy mennyire gondolja komolyan... nem ezért a Redrickért dobog a szíve, hogy költőien fogalmazzunk. Hanem azért dobog, hogy a vért pumpálja szét a testében... na. De értsük ahogy kell.* - Hát... én túl. Az unokatestvéreid is, meg Samuel mesélte, hogy a Penthesilea-lánnyal is összefutott... a többiekről nem tudok semmit, de gondolom, hogy a többiek is megúszták... talán mindenkit tömnek otthon bejglivel a szülei. *A kérdésre, hogy miért nem ment haza, megrázza a fejét.* - Jobb nekem itt. Értesítettem őket, hogy minden oké, ne aggódjanak. *Felel, majd az étkezőben elengedi Justint, és lerogy az egyik székbe.* - Feketén. *Ha már kávé...*

Vendég

- Hékás, ez csak a folyosó, innen még tudnálak hova vinni. *Fonja össze maga előtt a karjait, de a második indokra nem reagál, aztán legyint.* - Kössz, a folyó meg az állam még megy. De jó reggelt neked is. *Biccent vidáman, majd hagyja, hogy Brit belékapaszkodjon, aztán felvonja a szemöldökét.* - Felrobbant az iskola? És mindannyian túléltétek? Na szép. Azt meg fene figyelte, hogy Samuel meg Samara hazalógtak-e. Igazából nem érdekel túlzottan, itt vannak-e. Na és te? Miért nem mentél haza? Ha a szüleid megtudják, mi történt, biztos nagyon aggódni kezdenek érted... *Szépen levezeti a lányt az étkezőbe, lenyomja egy székre, és int az egyik szolgálónak, hogy kávét kérnek.* - Hogy kéred?

Vendég

[Redrick-ház]

*Félrebiccenti a fejét Justin szavaira, és az ujjával megfenyegeti.* - Két okból is elkéstél. Egy, ha nem látod, már valaki hazahozott hozzátok. Kettő, ez a valaki az unokaöcséd, szóval bocs, elkéstél. *Ásít egyet, majd elgondolkozik.* - Azon kívül, hogy egy folyó, egy amerikai állam, meg... lehet, hogy város is, nem tudom, naszóval japánul azt jelenti jó reggelt. *Magyaráz, majd belekapaszkodik Justin karjába, de láthatóan csak azért, hogy nehogy állva bealudjon, kávéközelbe érve egyből elengedi majd.* - Jah, fel. Az egész iskola. Ezért van itthon most mindkét unokatestvéred is. Mármint az iskoláskorúak. *Morog, majd ugye mennek az étkezőbe.*

Vendég

[Redrick-birtok]

*Sétál, nyílik egy ajtó, kijön egy sötét hajú lány, szia Sama... jé, ez nem Samara. Megtorpan, és meglepetten pislog, a napszemüveget levéve, aztán a pólót látva elvigyorodik.* - Hát én szívesen hazavinnélek. Ohio neked is, de ez mit is jelent? *Morfondírozik szintén, bár mondjuk sok logika nem kell hozzá. De ki tudja, hátha a lány káromkodással kezdi a napot.* - Szervusz, Brittany. És persze, odalent, de mint minden, ez sincs ingyen. Ennek az ára például egy pöpec kis történet, hogy kerülsz a vendégszobánkba. Bocs, házon kívül voltam az éjszaka, és úgy látszik, le vagyok maradva... Van köze ahhoz a nagy robbanáshoz? Felrobbant a házatok? *Nem, nem tudja, hogy az iskolának esett baja, hiszen nem lehet ellátni odáig a hegységen és a mocsáron túl. Mindenesetre a karját nyújtja Brit felé, hogy levezesse oda, ahol kávét kaphat. Vagyis az étkezőbe.*

Vendég

[Redrick-birtok]

*Justin határozottan megdöbbenhet, ahogy az egyik vendégszobából egy fekete hajú egyed jön ki. Bár a sötét haj még annyira nem is szokatlan ebben a házban, mint tudjuk, de egyik fekete hajú sem a vendégszobában alszik. És pláne nincs "I'm lost, please take me home" feliratú alvópólójuk. Persze ezen kívül még rövidnadrág is van a lányon. Szóval kivonszolja magát, és hátrahőköl a szőkeség láttán, kék szemeivel csodálkozva pislogva párat, majd kómásan integetni kezd.* - Volga. Izé, nem. Duna. Nem, nem... Ohio, az az! De mért köszönök japánul? *Morfondírozik, majd megrázza a fejét.* - Te tuti Justin vagy. Én meg Brittany, és lehet itt valahol kávét kapni? *Kérdezi, félrebiccentve a fejét. Igen, eddig úgy aludt, mint akit agyonvágtak.*

Vendég

[Redrick-birtok]

*Fütyörészve, láthatóan jókedvűen halad az utcákon. Vidáman rámosolyog, köszön mindenkinek, aki szembejön, mire elég sokan furcsán néznek rá, de nem érdekli. Egyszerűen... boldog. Szerelmes, méghozzá fülig. Így fütyörészve érkezik meg a birtok kapujáig. Megfordul a fejében, hogy átmászik a kerítésen, az őrök őt úgysem kapják el érte, de aztán elveti az ötletet. A védővarázslatok sajna nem azonosítják be. Szóval végülis rendesen, a kapun megy haza, és tovább fütyüli a dalt, miközben a folyosón halad a szobája felé. Fekete napszemüveg, krémszínű öltözet.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Csüt. Dec. 09, 2010 6:30 pm

*Na igen, mosolyog ő, meg fázik is épp, fenn hagyta a szobájában azt a nyamvadt karkötőt, és végül inkább egy kabátért ment vissza, mint hogy azt a cuccot megkeresse. Amikor Ariana a nyakába ugrik, kissé meglepődik ugyan, mert hirtelen jött, meg minden, de azért reflexből elkapja, és csak utána ölel vissza, hogy felfogta mi is történik. Aerynnek is visszaölel természetesen.*
- Az ott forró csoki? *Kérdez rá a gőzölgő pohár tartalmára, ami épp el is fogy Bia jóvoltából, miután Aeryn kicsit leégette a saját nyelvét. De végülis még tea is lehetne, vagy kávé. Na de mindegy is, inkább hallgatja, hogy mi is volt odalenn. Végül csak hümmög rá párat, és el is indul a fagyizó felé, miközben válaszol.*
- Szóval valamilyen sárkányt keresünk. Hát rendben. *Vonja meg a vállát, és folytatja.* - Elvégre egy sárkány nem kicsi, nem tud túl sok helyre elbújni. *Mosolyodik el, és a fagyizóban majd rendel valami vaniliásat.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Csüt. Dec. 09, 2010 6:15 pm

*Ő nem vacog, melegen van öltözve, meg amúgy is harcosnak jó állóképessége van, jól bírja a hideget is. Laurának visszainteget, majd Aeryn válaszát végigvárja, és azután válaszol csak a maga részéről.* -Valami gombokat nyomogattunk tényleg, aztán folyosók, meg egy sárkány, de nekem egyelőre még túl zavaros. *Rántja meg picit a vállát, majd ki lesz kapva a kezéből a forrócsoki.* -Csak óvatosa... *Nincs ideje figyelmeztetni a hamari lányt, így jól meg is égeti a nyelvét.* -Én próbáltam szólni... *Együtt érző mosoly, majd irány a fagyizó. Laurának még azért fagyi ügyben válaszol.* -Áh, bent meleg van, ott meg jó a hideg fagyi, sőt úgy láttam van olyan is, ami nem olvad el, de nem olyan durván hideg. Tiszta jó! *Örül neki, hogy Ari nem morcos a vizes eset miatt, de azért csúnyán néz még fél pillanatig Steperre, aki sündörögve ugrálja körül a farkasokat, no meg a tigrist. Remélhetőleg a farkik most nem vágynak egzotikus kenguruhúsra, vagy ilyesmi. A farokcsóválás azért mindenesetre biztató. Végül felhörpinti az utolsó kortyot a csokiból és irány a fagyizó. Egy nagy csokis-puncsos csodakelyhet rendel.*

Vendég

*Álmos lehet, vagy csak simán nem figyel, de nem lép időben félre a kenguru elől, így eléggé kap a vízből. Felszisszen, de aztán nevetve mutatja fel a hüvelykujját Biancának.* - Semmi gond, szia Bia! Vigyázz, vizes leszel. *Nevetgél, de ha Bianca úgyis meg akarja ölelni, akkor visszaölelget.* - De te nem onnan jössz? *Pislog értetlenül. Aztán egy hang csendül a háta mögött, és vidáman visítva fordul meg.* - Lauraaaa! Te mo-so-lyogsz! *Szótagolja vidáman, és halálra ölelgeti a szőkét, tehát az szintén elég vizes lesz. Persze kap Rosetta és Aeryn is, majd tüsszent egyet.* - Na jó, gyerünk be a melegbe száradni. És akkor nem gazdája, de érted. Neki is Cakes-hez van köze. Na és merre? *Majd Laura felé fordulva legyint.* - Lementünk, volt három folyosó, meglátnokultam merre menjünk. Nekiállt beomlani, futottunk, és láttunk valami sárkányt, aki elmondta, hogy őt kell keresnünk, de még nem most. És kidobódtunk az udvarra. Ennyi. És a sárkányra gondoltam. *Néz Aeryn-re.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Csüt. Dec. 09, 2010 6:05 pm

Mit is akarunk keresni? *Ugrik Ari nyakába is a szőkeség.* Mert van most már némi zűr, annyi mindent kereshetünk, mint Tibald a Rómeó és Júliában. Pénzt, bajt, talán nőt? Ja, hogy Cakes-t? Lehet, hogy valami idióta cukrász az, de amúgy is fagyizni indultunk, hátha a fagyizós fickó az, és akkor gyorsan végére is járunk az ügynek. *Megsimizné az egyik farkast, de hiába druida, ezek nem az övéi, és mégiscsak vadak. Az egyik döge odakaffog, a lányka pedig visszarántja a kezét, mielőtt bedarálná a blúza csipkés részét az ordas.* Jóvanna, nem kell megenni. *Dennis diszkrétan röhög, de Aeryn most csak fagyos pillantással elhallgattatja. Aztán felderül Bia láttán.* Megelőztél minket, mi is oda akartunk menni, adj egy kortyot! *Kapja ki a lány kezéből a poharat, és jól meg is égeti a nyelvét.* Aúcs, most már tényleg jól fog jönni a fagyi, szóval hátraarc! *Közben visszadja a poharat a harcoslánynak. És végül befut Lau is, akit szintén magához szorít, furcsálodvba nézi, hogy a lány fázik, pedig azt hitte, hogy a lánynak csiga vére van.* Hát ööö... én futottam, és vonszoltam Kathot, de a többiek nyomkodtak valami cuccost, meg volt valami sárkány is. *Belép a fagyizóba és levágja magát az egyik asztalhoz, rendel magában egy baromi nagy erdei gyümölcsös kelyhet, és szórakozottan néz végig a többieken.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Csüt. Dec. 09, 2010 5:55 pm

*Mikor meghallja a leányzót közeledni, finoman hátrafordul, nem olyan gyorsan megijedve, hiszen a farkaskái már rég morognának, hogyha baj lenne vagy egy nagy késsel egy csúnya bácsi állna mögötte. Azonnal feláll és megölelgeti Aeryn-t, a puszikat viszonozza. Sosem puszilkodott ezelőtt, de ha már ezerszer megpuszilták, lassan megszokja és viszonozza is. * - Felőlem fagyizhatunk, én úgy sem fázom meg. Egy jó kis hőburok csodákra képes. Sőt, majd jól felcsavarom a kőmérsékletet, hogy jól essen az a fagyi. *Mondja a lánynak nagy mosollyal, miközben az érkező Ari felé fordul.*
- Gazdája? Furcsa, nem tudom, valahogy nem lehet egy lapon venni a kutyával. Mert más, nagyon más...Amúgy tgnap megnéztem, hogy körülbelül merre járhattunk azon a folyosón.*Folytatja a lány, megvonva a vállát, de amúgy nagyon izgul és ez a szeme csillogásán is látszik, hogy mire is jött rá, és hogy hasznos ő. Bianca felé fordul, nagy zöld szemekkel pislog rá, a kezét felnyújtja, mint a múltkor. Mert látta ám, hogy azóta tegnap Aeryn már meg lett ölelve ő meg nem. Vár, vár, és amikor megkapja az ölelést szinte a farkasok kezdenek el farok csóválni, mert érzik, hogy a "gazdájuk" jól van és pozitív irányban izgatott a felfedezése végettis. Laura felé ejt egy mosolyt, de átadja a szót, hiszen nem akar sokat beszélni. Farkasok felállnak közben és körülszimatolják a társaságot, illatmintát vesznek.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Csüt. Dec. 09, 2010 5:51 pm

*Szépen sétálgat, nem siet sehova, amikor meghallja a többiek beszélgetését. Az összes hang ismerősnek tűnik, na meg a mozgásuk is. Kis mosollyal nyugtázza, hogy felismeri a kobold lánykát, és innen már nem nehéz következtetni, hogy kik lehetnek a többiek. Kissé megszaporázott léptekkel indul feléjük, és még pont elkapja a fagyizós ötletet. Szóval így is toppan be.*
- Nincs hideg ahhoz? *Kérdezi, és hangján érezni, hogy mosolyog közben, szóval az is hallja, aki háttal áll neki. Majd folytatja is.* - De egye fene, megfázunk a fagyiért. *Lép be a körbe, gyorsan felmérve a helyzetet, daimonok, farkasok ügyében. Integet mindenkinek, majd megdörzsöli a kezét a fekete kabát ujja alatt. Most nincs rajta hőburok karkötő, szóval fázik rendesen, de azért tovább mosolyod a kipirosodott arcával.*
- Na de meséljétek el nekem, mi történt odalenn? *Kérdezi, mivel ő fenn maradt tegnap harcigolni, csak épp nem lett kijátszva.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Csüt. Dec. 09, 2010 5:44 pm

*Ma jóval jobb kedve van, mint tegnap, hiszen legalább valami konkrétum is kiderült, és mostmár valamiféle céllal haladnak előre kis életük során, nem pedig csak úgy sodródva az árral. Még mintha a hegyek felé gyülekező felhők is ma jóval világosabbak lennének, és a hó sem szállingázik hatalmas pelyhekben. Épp a Jégvilág fagyizóból lép ki, egy pohárral a kezében, amiben történetesen gőzölgő forrócsoki van, Steper pedig lelkesen ugrál mögötte. Épp Ari mellett toccsan bele egy méretesebb pocsojába.* -Steper! *A kenguru csak majdhogynem vigyorogva ugrik arrébb, leányzónk pedig egy mosollyal kér elnézést.* -Tisztára meg van ma hibbanva! Sziasztok! *Ölelget most végig mindenkit, de óvatosan, hogy senkit se öntsön le.* -Elég nagy a választék fagyik terén, szerintem benézhetünk. *Bólint Aerynnek, Ari szavaira pedig hümmög egy sort.* -Én nem tudom, ködös ez még, de majd kiderül sejtésem szerint.

Vendég

*Ráérősen kocog, talán a maratonra edzve, talán csak valaminek a levezetéseképpen. Mikor észreveszi a sétányon két barátnőjét, feléjük kanyarodik, és hamarosan be is sorol melléjük integetve.* - Sziasztook! Na, mikor megyünk keresgélni? *Mosolyog, de nem konkretizál, a végén még meghallja valaki. Nyugisan sétál a másik kettő mellett, miközben kifújja magát.* - Egész nap azon gondolkoztam, ki lehet ez a Cakes. Abban viszont biztos vagyok, hogy a sárkánynak is ő a gazdája. Vagyis... álmomban azt mondta, ő a gazdája... *Megvakarja a fejét, majd megvonja a vállát.* - Merre mentek?

Tárgy: Re: Holdfény sétány Csüt. Dec. 09, 2010 5:32 pm

*Rosetta mögött osongálva sétál végig a sétányon, a fák rejtekében, amik jól eltakarják, hiszen druida a lelkem. Feltett szándéka megijeszteni a kislányt, és ezzel törleszteni a tegnapit, amikor majdnem légütést kapott, hogy a kobold láthatatlanul susogott a fülébe. De aztán annyira meghatja barátnéje aranyos gyügyülése az ordasokkal, hogy letesz a szándékáról, és odalépdel a lánykához.* Szijamija. *Lehajol a hölgyeményhez, és megdöngeti a vöröske hátát két cuppanos puszi kiséretében.* Nekem is vannak ám ilyeneim, de most téli álmot alszanak. *Kuncogja, és körbenéz* Fagyizunk? *Kérdi érdeklődve, és szőke coffjai lenge táncot járnak, amikor nyaka a jégvilág fagyizó felé fordul.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Csüt. Dec. 09, 2010 5:26 pm

*Egy aprócska kobold lány sétálgat itt, Nellondban. Meglepődött, amikor feloldották a tilalmat és megengedték, hogy hétköznaponként is le lehessen jönni, de egyértelműen örült. Most jött, mert eddig az iskolát rótta, hátha valami zűr készül. Viszont a baj ennyit nem szokott késni, tehát ma már talán nem tör be egy sárkányszerű lény sem az iskolába. Lassan leguggol az egyik fa tövébe és megidézi a farkasait. Hogy miért? Nem megvédeni magát, hanem beszélgetni velük. Vagy csak ismerkedni. Tehát egyszerűen ott guggol, farkasai körülölelik szinte, ahogy köréje ülnek és beszélgetnek, gondolatban. Egyik keze az egyik farkason, másik a másikon, eddig még sosem beszélt velük igazán, sőt, azt se tudta, hogy ugyanazok a farkasok jelennek e meg, emlékkel, vagy sem. Hát, most kíváncsi rá és ismerkedik.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Nov. 20, 2010 7:23 pm

*A tigris morran majd végül a lány távozik de megadja hogy hol lesz található és még egy puszit is nyom Celso arcára, Celso is ugyanabba az iránba indul el mint a lány de akkor már nem beszélgetnek hiszen nincs olyan hosszú út a sétány és Jenilia között.Celso a teleporthoz igyekszik ami visszaviszi a társalgóba. onnan vissza saját szobájába ahol persze még egy jó darabig nem bír elaludni de ennek úgymond semmi köze az estéhez egyszerűen túl korán van de Celso nincs épp bulihangulatban úgyhogy inkább kipiheni magát*

Vendég

*Még szigorúan csóválja a fejét, ugyanabban az "anyai" stílusban. A dicséretre a tigris morran köszönömöt, a lány csak tovább simogatja. Végül kiteszi fejéből az állatét, Celsohoz hajol és nyom egy puszit a fiú arcára. Egy kicsit elidőzik még a közelében, aztán feláll és körülnéz.*Azt hiszem, most megyek. Talán még benézek a Jeniliába, ha akarsz még beszélgetni akkor ott találsz. Ha ott nem, akkor az Ezüst Petymegben leszek. Good Night Celso!

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Nov. 20, 2010 7:04 pm

*Aschley teljesen más mint azok a lányok akikkel eddig Celso járt, és a mosolynak nem is a csábítás volt a célja egyszerűen Celso nem nagyon tud másképp mosolyogni. Mindkét fél küzd az érzelmekkel amik hol kibontakoznak és hol elhalványulnak, kitudja ha nem úgy ismerik meg egymást ahogy más lenne a helyzet. Ashley kis dorgálására elfelszabadult igyor a válasza, nem nem az előbbi tipikus mosolya, egy teljesen más arckifejezés. Talán a vicc miadt támadt ez a felszabadult hangulat ,talán más miadt. de a válasz sem marad el.*-Jajj anyu! Én nem leskelődök senki után. Apát meg úgyse érdekli.* vigyorog egy nagyot ezen aztán nzi a lányt és daimont.*-Nagyon szép daimonod van.* jegyzi meg amint végignéz a csodás állatalakban megjelent daimonon.*

Vendég

*Az egy dolog, hogy annyi lányt levett a lábáról, de ő nem szerves része az annyinak. Persze, ő is játszadozik a gondolattal, hogy ő meg a másik fiú...de nem. Ehhez kell még egy kis idő. Persze régóta ismerik egymást, mégsem elég neki ez az idő. A fiú válaszára felvonja egyik szemöldökét, és szigorúan néz a másikra, és megpróbálja a srác anyukáját utánozva dorgálni egy picit.*Kisfiam, csak ne leskelődj fiatal hölgyek után! A véletlenekben pedig ne reménykedj. Ha azt hiszed, hogy ezért nem kapsz büntetést, abban ne reménykedj. Apád majd még átmossa a fejedet ezért.*El is neveti magát a végére, egy másodpercre nekidől a fiúnak, aztán visszaül, és a tigrist kezdi simogatni, aki időközben az ölébe hajtotta nagy fejét.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Nov. 20, 2010 6:41 pm

*nem arra számított hogy Ash magát ajánlja be de az tény hogy eljátszott a gondolattal.Celso is felnéz az égre, ő is látta hullócsillagot.Még be is csukta a szemét és kívánt.Az hogy mit az maradjon az ő titka de talán megvalósulni látszik ahogy Ash ott hagyja kezét a fiú kezein.*- Nem tudom, lehet hogy van még 1-1 kósza hullócsillag. Ashley szembefordul vele és Celso is ugyanígy tesz . Az a kérdés hogy miért van itt valahogy elszaladt a füle mellett de most bepótolja a válaszhiányt.*- Nemis tudom, talán azért hogy összefussak veled.*mosolyodik el, azzal szokásos macsós mosolyával.Azzal amivel már annyi lányt levett a lábáról.*

Vendég

*Celso arra számított volna, hogy Ash magát ajánlja be? Nem, nem fog ennyire egyszerűen, és könnyedén egy srác karjaiba omolni. Ha kell valakinek, akkor az küzdjön meg érte. Persze, közben bólogat a fiú szavaira, de annyira nem jutnak el a tudatáig, épp csak egy két mondatfoszlány, vagy néhány szó. Még mindig az eget kémleli, ahol mintha hullócsillagot látott volna. Káprázna a szeme? Meg is dörgöli íriszeit, aztán hozzáér Celso kezéhez, hogy neki is megmutassa.*Celso ilyenkor még vannak hullócsillagok? Nem augusztusban kéne csak jönniük?*Ujjai akaratlanul is ott maradnak a srác kezén, amiből valami fura melegség árad. Ashley számára, természetesen. Pár perc nézelődés után visszahúzza a kezét, és oldalra fordul úgy, hogy éppen a fiúval szembe legyen a teste.*Viszont nem válaszoltál a kérdésemre. Miért vagy itt?*Hangja talán egy kissé aggodalmas, önmagát is meglepi ezzel a furcsa hangszínnel, de nem tudja mitől lehet.*