Karditov Park és Állatkert

Tárgy: Karditov Park és Állatkert Kedd Dec. 23, 2008 6:30 pm

First topic message reminder :

Karditov... már Nellond polgárai közül is sokan alig emlékeznek ki is volt egy a férfi, aki méltán híres volt...kétbalkezességéről. Az volt a vágya, hogy egy parkot ad a városnak, amit saját maga tervez meg és ültet be növényekkel. Egész jól haladt, már majdnem a park fele kész volt, habár többször is életveszélybe került, amikor 1-1 fát próbált megmachinálni, hogy azok nagyobbak, szebbek legyenek, és több árnyékot adjanak. De végül hibát követett el. Épp a park közepén található kis boltívet akarta felállítani, amikor nem a megfelelő varázslatot alkalmazta. Az események gyorsan követték egymást...mint valamiféle előre megrendezett káoszelméleti bemutató, és végül a boltív a férfire zuhant, ezzel a halálát okozva.
A park közepén azóta is ott van a szakállas, akkoriban 50-es éveiben járt férfi kissé butuskán mosolygó mellszobra.
Maga a hely, egyébként olyan, mint a legtöbb park. Fák, bokrok, virágok mindenütt, és jó néhány pad is akad itt, a leülni és pihenni vágyók számára. Középen ott a boltív, épp a mellszobor felett, a férfi emlékére, és úgymond halálára emlékezve ezzel.
Ami még különleges itt az a kis állatkert. Nem nagy, épp csak 7-8 ketrecből áll. Akadnak itt mindenféle varázslények, persze nem a veszélyes fajtából.
Az egyik ketrecben kelta tündérmanók integetnek kifelé, néha kissé megtréfálva a nézelődőket, és ami a kezük ügyébe kerül, azzal jól megdobálják az arra járókat.
Akad itt sátánebe is, ami ugye nem bántja az embert, de azért meglehetősen félelmetesen néz ki. Lehet rajta gyakorolni a zenét, mivel egy hárfa van a ketrec mellé kihelyezve a lelkes próbálkozóknak.
És még jó néhány kisebb varázslény, repülők, és nem repülők, csúszók és mászók, néha még változik is a kollekció, és cserélődnek, az időjárásnak megfelelőien, hisz nem mindegyikük bírja a hideget, vagy épp a meleget.

Karditov Park és Állatkert - Page 8 Park

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Hétf. Aug. 30, 2010 10:00 am

* És lásd...a baj nem jár egyedül. Lassan a Herpetológiai részlegről nem más sétál elő, mint Allan Redrcik. Hűvös az idő, így egy fekete garbóban van, egy fekete nadrában, és acélbetétesben. Kezében az elmaradhatatlan kobrafejes sétapálca, csuklóján a kis korallkígyó. (Mérgező állat) Megáll egy pillanatra. Arca sápadt, ami tőle szokatlan. Mindíg jó formában szokott lenni, ám most mintha kissé nyúzott lenne. Elindul a két lány felé, mert persze ő felismerte unokahúgocskáját.*
- Szép estét a kisasszonyoknak. Samanta Drága... régen láttalak. Kyle már azt mondta, hogy biztos elnyelt az iskola sötét kútja.
* Mosolyog a lányokra. Majd Wandára pillant. Nincs semmi nemesi felsőbbség a tekintetében. Teljesen korrekt emberi.* - Allan Redrick vagyok. A Redrickek másodikja. Örvendek.* Majd Samantára néz.* - Hogy eteted te Picúrt? Nézd már meg... a szőre nem is csillog... mi a fenét csinálsz te ezzel az állattal? * Kérdi halovány mosollyal.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Hétf. Aug. 30, 2010 9:52 am

- Hamupipőke? Nem vagyok hamupipőke... *Mondja, aztán mikor a lány az arcába nyomja a pókot, Wanda csak egyre jobban hátrálni kezd, majd megbotlik valamiben és fenékre esik. Aztán felkel, leporolja magát.* ~Szóval egy Redrick... Akkor ezért gondolja azt hogy bármit megtehet.~ *Sóhajt egyet, majd végignéz Samarán.* - Gondoltam megnézem az állatkákat itt az állatkertben. A kígyókkal meg különösebben nincs semmi bajom, amíg az üvegfal másik oldalán vannak. *Mondja, de látszik rajta, hogy valójában a kígyóktól is kirázza a hideg.*

Vendég

*Nem is figyel fel az éneklésre csak, amikor az felerősödik akkor pillant egy kicsit a lányra, de különösebben nem foglalkozik vele. Ám, amikor felvisítanak mellette csak felvont szemöldökkel néz a lányra.*-Mivan Hamupipőke. Ha a pasikat keresed azok nem erre lesznek.*mondja a lány, majd csak egy mosolyka jelenik meg az arcán. A vállán ücsörgő pókra pislant. Egyik kezével felnyúl érte majd a tenyerébe helyezi.*-Nem nézeeeed meg?*kérdezi meg a lány, miközben majdnemhogy Wanda képébe nyomja az állatot. A bemutatkozásra csak kihúzza magát.*-Én meg Samara Redrick*mondja a lány és valahogy a vezetéknevét msáhogy mondja ki. Nos, igen lehet nyugodtan úgy fogalmazni, hogy büszke. Mindenesetre csak visszafordul a kígyókhoz.*-És mit keresel te itt?*kérdezi meg a lány, miközben félig a lányra pislant.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Hétf. Aug. 30, 2010 9:32 am

- Sálálá, Nellond, Nellond, de rég jártam itt. *Közeledik énekelgetve és szökkengetve a kígyós ablakhoz. A mai napon is, mint mindig rózsaszínbe öltözött, ám most fehér pöttyök találhatóak a ruhájában. Két nyuszija most nincs vele, elvégre állatkertbe jött, ide nem hozzá magával őket.* - Ááá... egy pók. *Visít egyet, amikor meglátja a Samarán ücsörgő pókot és egy kicsit arrébb is fut.* ~Ezt nem hiszem el. Remélem nem a házi kedvence, vagy ilyesmi.~ *Gondolja a lány, aztán óvatosan közeledik Samara felé.* - Amúgy Wanda vagyok. *mutatkozik be, majd a lány felé nyújtja a gumicukros zacskót, hátha az kér belőle.*

Vendég

*Egy fekete egyberészes ruhában sétálgat az állatkertben. A vállán ott ücsörög Picúr is. Kezében ott forgatja a pálcáját.*~Miért nem értik meg, hogy nem akarok iskolába menni?~*teszi fel magának a kérdést, amire ugyan választ nem kap. Csak unottan sétálgat a hüllök és a pókok osztályán. Elmélyülve nézegeti őket.*~Fogadni menék abban a hülye iskolában ilyen sincs..~*morogja a lány, majd csak megcirógatja a vállán ülü pókot. Mindenesetre csak tovább sétálgat. Végül csak megáll az egyik kígyós ablaknál. Mondhatni rátapad az üvegre. Úgy nézi az állatot.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Kedd Aug. 17, 2010 10:05 pm

Már a parknak zárva kellene lennie. Ám Allan Redrick, mint az állatpark egyik adományozója, szinte korlátlan bejárással rendelkezik. Különösképpen saját kedvenceihez, akik nem mások mint a kígyók. Ám most nem arra veszi az irányt. A farkasok felé sétál. Lassan megáll a korlátnál, rákönyököl. Hosszú fekete fényes haja tökéletesen csillog a holdfényben. Szemei sárgán villannak, akár a farkasoké, akik a fűben, és a fák alatt fekszenek. Allan hosszú ujjú fekete ingben, fekete nadrágban, bakancsban sétál. Alíg nyomja el az egyik csikket, már gyújt rá a következőre. Keze kissé remeg, arca ami általánosan szoborszép, most erőteljesen nyúzott. Mintha már jópár napja nem aludt volna. Az ismerősei sem láthatták talán még ilyennek. Kyle, aki sokszor hozta már ki a fiút a laborból, amikor elfeledkezett az időről a térről, és csak a saját kísérletei éltették. Akkor nem evett, nem aludt. Csak néha ivott egy egy kortyot. De akkor sem nézett ki így. Ám most... most teljesen más. A bőre ugyan szép, és ápolt. A haja szintén. Ám a szemeiben iszonyatos fáradtság, már-már rémület csillog. Hogy mitől? Maga sem tudja. Pusztán valamiért idegtépő félelem, és pánik szerű hangulat uralkodott el rajta az utóbbi napokban. De maga sem tudja megmagyarázni miért. Mélyet szív a cigarettájából, majd hirtelen hang szalad ki a száján. Egy dal. Mély...nagyon mély hangon kezd bele. A farkasok füle megrezzen, majd felülnek, és úgy nézi a kései látogatót. A fiú énekelni kezd.*
- Hello darkness, my old friend,
I've come to talk with you again.
Because a vision softly creeping,
Left its seeds while I was sleeping.
And the vision that was planted in my brain...
Still remains within the sound of silence.
* A farkasok lassan csatlakoznak háttérkórusként a fiú bánatához. Talán értik miről énekel. Valakiről... aki szavak nélkül szól hozzá. Akit most el fog ragadni a sötét jövő. Aki bár eddig is elég kétséges volt... de mostmár egyre biztosabban nem lehet az övé. Egyikük sem hagyhatja el a családját. És az áthidalhatatlan szakadék ott tátong. Allan arcán ahogy énekel egy-egy könnycsepp gördül alá. Nem tudja mi vár rá. De valahol a lelke mélyén már tudja, hogy ennek a félelemnek oka van. Ennek a pániknak csírája, mely lassan lassan gyökeret vert az agyában. A Redrickék mindíg mosolygós méregkeverője most sír. És a farkasok vele sírnak.

Vendég

*Pislogva figyeli, ahogy Tricia átugrál mellé, majd kihúzza magát.* - Megfelel! *Vágja rá vidáman, megszorítva Tricia kezét. Aztán Justinra a vállát vonogatja, egyszer találkozott a fiúval, de az a cigarettával a kezében már rögtön leírta magát, pláne, mikor csak nevetett, mikor Beryl kijelentette, hogy tüdőrákot fog kapni, és akkor majd nézhet. Viszont mikor Tricia elpirul, elkerekednek a szemei, és megint visongani kezd, méghozzá jóóó hangosan.* - Híííííí! Tricia szerelmes Justin Redrick-be! Tricia szerelmeeees! Két szerelmes pár, mindig együtt jár, egy tányérból esznek, mindig összevesznek, zsupsz! *Énekli vidáman, lóbálva a kezét, és ezzel ugyebár Triciáét meg Miles-ét is, amíg fejbe nem vágja valaki.* - Tricia szerelmeeees! *Nevetve énekel tovább, de még mindig jóval hangosabban a kelleténél. Ráadásul mivel Tricia megy, ezt is menekülésnek tudja be, tehát igaza van.* - Szerelmes, szerelmes, szerelmes! *Pattog vidáman, és körbetáncolja a hármast, így megölelni-megpuszilni is nehéz, de vidáman integet Tricia után.* - Sziaaa, és majd mutasd ám be a kedvesed anyáéknak iiiis! Szia, Mag! *Integet persze új ismerőse után is, majd felpislog Miles-ra.* - De Miles bácsi, te ugye még nem mész? Ugye te jössz velem fagyizni? *A lelkesedés kezd eltűnni, a leányzó pedig elszontyolodik, hiszen Miles is mondta, hogy majd vissza kell mennie ügyelni, és akkor ő egyedül marad. Aztán kicsit szájelhúzva bólogat.* - Tényleg csúnya lenne... De ha nem vagyok beteg, akkor segíthetek, ugye? *Viszont Miles is bejelenti, hogy megy, mire elszontyolodva öleli meg.* - Szia, Miles bácsi... majd holnap benézek, és ments meg sok-sok embert! *Köszön még el, majd ő maga is kitáncol az állatkertből. Útközben tényleg vesz egy fagyit a Jégvilágban, és megy haza.*

Vendég

- Ne tessék bántani a Redrickéket, csak... khm... kicsit más felfogásuk van a szórakozásról, mint nekünk. Ennyi az egész. Meg nem olyan társaságkedvelőek. Maguknak való népség. De ha nem ártotok nekik, ők sem fognak nektek. *Mosolyog, majd Beryl szavaira bólogat.* - Bizony, bizony senki nem foglalkozik a betegek ápolásával, amikor maga is beteg. Csúnya lenne, ha lehánynád a sebes lábú öreg néniket, ugye? *Kacsint le a kislányra, szabaddá vált kezével meg is bökve az orrát, majd Tricia és Magdalena elmennek, ő pedig mosolyogva elbúcsúzik tőlük, és már éppen vinné Berylt fagyizni, amikor mentális üzenetet kap. Igen, mugli kórházakban csipogó a trendi, ő telepatikus üzenetet kap egy profi mentalista gyógyítónőtől, hogy szükség van rá, hát megáll, és elengedi a lány kezét.* - No, Beryl sajnálom, de most szóltak, hogy mennem kell... szóval sipirc haza, és majd beszélünk. *Mosolyog, majd megvárja, míg a lány elindul hazafelé, ő pedig sietős léptekkel elindul vissza az ispotályba, fehér köpenye meglebben utána, de pár lépés után eltűnik, és ott bukkan fel megint. Igen, messze van, nem teheti meg, hogy egész addig sétál... a kötelesség az hívja.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Csüt. Aug. 05, 2010 5:40 pm

*Tetszik neki az állatkert, szépek az állatok. Hallja a „bácsi” szavát és elkezd bólogatni. Sétálnak, amikor megszólal Tricia, hogy megy. Ő erre felkapja a fejét, hogy ő ígérte meg neki, hogy elkíséri. Ezt nem mondja, de ő is megfordul és elköszön.*
-Nekem is mennem kell, mert nem találok haza. Majd még beszélünk. Örültem a találkozásnak. Sziasztok. További jó szórakozást. *Mondja és Tricia után megy.*

//Köszíí a játékot, még játszottam volna, de akkor nem lett volna jó, mert a karim nem talált volna haza. De mind1. Jó volt veletek játszani. ♥^^//

Vendég

*Amikor Beryl lebiggyeszti az ajkait akkor elengedi Miles bácsi kezét, majd átugrabugrál Beryl másik oldalára. Megfogja a húga kezét, majd rámosolyog.*-Most megfelel királykisasszony?*kérdezi meg, miközben egy meleg mosolyt küld a lány felé.*-Igen a Redrick-ek valóban sötétek..*mondja a lány, majd, amikor Jsutin kerül szóba csak vállat von.*-Szerintem ő még a jobbik eset..*mondja, miközben az arca kissé pirulni kezd. Majd csak elkezd körbepislogni.*-Öhm fagyii? Az jóó*mondja a lány, de a kis pír még mindig látszik az arcán. Mindenesetre csak némán leszegett fejjel, sétál a húga mellett. Pillantása a kezén lévő órára esik.*-Jaj, megígérte az egyik prefi, hogy ad nekem szobát...nekem most mennem kell.*nyafogja a lány, majd csak felsóhajt.*-Miles bácsi örültem a találkozásnak.*mondja, miközben megöleli a bácsit, amjd egy puszit nyom annak az arcára.*-beryl mi még találkozunk legyél jó.*mondja a húgának, majd azt is megöleli és puszit nyom annaka homlokára.*-Magdalena öhm szerintem én most nem tudlak visszakísérni.*mondja a lány egy mosolyka keretében, majd még odafordul a többiekhez.*-Na akkor rohanok is sziasztok.*mondja a lány, miközben sietős léptekkel indul meg a kúria felé.*

//Köszi a játékot, de most két helyen nem megy>< //

Vendég

*Kissé lebiggyesztett ajakkal pislog Triciára, mikor az megszerzi Miles másik kezét, és így azt, amit ő már megfogott, teljesen kisajátítja. Átöleli a kart, és gyakran pislog fel a rokonra.* - Nem szoktam a Redrick-eket figyelni, nem tetszenek. Olyan sötét alakok... Még az is, amelyik fehérben jár... A szőke hajú meg túlságosan... *Itt elhallgat, nem is tudja, milyen jelzőt használjon Justinra, úgyhogy csak megrántja a vállát.* - De a mi családunkban jó emberek vannak, ugye? Meg tündék. És Colwelléknél is. Kár, hogy Sebastian is elment az iskolába, így alig láthat... Fagyiiii! *Csillannak fel rögtön a szemei, aztán csalódottan hervad le a vigyor az arcáról Miles szavaira, de eszében sincs ellenkezni.* - Rendben, Miles bácsi... Akkor majd az állatkert után elmegyünk fagyizni, jó, lányok? Hogyha betegként kerülnék az ispotályba, még ennyire sem engednék, hogy segítsek az ápolásban. Ugye? *Pillant fel Miles-ra megerősítést várva.* - Igazad van, Tricia, Miles bácsi mindenkit meggyógyít! *Énekli vidáman, mikor a férfi meséli, hogy egyik esete sem volt komoly. Közben pedig sétálnak az állatkertben, és a lány vidáman mutogat a kneazle-ketrec felé.* - Azokat annyira szeretem! Szépek, ugye?

Vendég

*Magdalena végül bemutatkozik, mire a férfi biccent egyet jelezve, hogy értette, majd ugye kétoldalról közrefogják, kézenfogják, ő meg elindul a két csöppséggel és a diáklánnyal együtt az állatkert részlege felé.* - Persze, hogy megyünk, amíg nem kell visszamennem az ispotályba. *Mosolyodik el. Igen, nem érdekli, milyen idős a két kislány, neki már csak csöppségek maradnak. Beryl és Tricia szavaira is bólogat.* - Igen, meggyógyítottam, illetve hát allergiás, de kezeltem, meg adtam neki otthonra is gyógyszert, bájitalt, hogy ne legyenek kiütései. Volt ma pár csúnya eset, de egyik se nagyon komoly, inkább csak az ijedtségek voltak nagyok. Egy öreg néni elesett az udvaron, és a lánya nem értett a gyógyításhoz... szóval szerencsére ma nem volt semmi komoly. *Magdalena szavaira felemeli a fejét, és a homlokát ráncolja.* - Lányok, ha fagyit akartok, akkor menjetek át a kereskedőnegyedbe a Jégvilágba... az ilyen útszéli, bódékból árulókban én nem bízok... nem szeretném egyikőtöket sem ételmérgezéssel az ispotályban látni. *Néz le mindháromra, bár inkább csak Beryl kerülne oda, Tricia meg Magdalena meg az iskolába... de persze ha itt lennének rosszul, az más kérdés.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Csüt. Aug. 05, 2010 4:44 pm

*A lány hallja Miles kérdését, így válaszol rá nevetve.*
-Magdalena-nak hívnak, de jobban szeretem ha becéznek. *Szimpatikusak neki a most megismert emberek, így kedvesen beszél velük. Körülnéz, majd indul a többiek után. Az állatkertet szereti, így mosolyog és bólogat. Örül a jó dolgoknak amik most történnek vele, de elszomorodik , mikor lát egy olyan férfit, aki hasonlít az édesapja rokonához. A vigyor egyből elszáll az arcáról, hiszen azaz ember is bántotta őt nagyon sokszor. Nem akarja elrontani a napját, így inkább a többiekre figyel. *
-Köszi Tricia, kedves tőled. Eszünk egy fagyit? Ott van a sarkon. *Kérdezi csodálattal, hiszen rég nem evett fagylaltot.*

Vendég

-Igen tudom...*mondja a lány, majd csak megpöcköli húga orrát, amikor az nyafog. Amikor Miles megborzolja a haját csak felnevet. Hiába tizenöt éves a lány ő már csak ilyen gyermeki marad. Amikor Mag csak Beryl-nek köszöni meg kissé sértetten bújik Mileshez.*-Igeeen menjüünk..*mondja a lány, aztán csak odaáll Miles másik oldalára, majd megfogja a "bácsi" kezét.*-Bizony, bizony sok állat van itt. Meg van egy csomó kígyó is...Az egyik Redrick mindig ide jár nézegetni őket.*mondja a lány kiegészítve a húgát. oh, hát persze, hogy neki is meg kell szólalnia. Miért is ne? Amikor Beryl valami beteg kislányról kezd el kérdezősködni csak félrebillenti a fejét.*-Miles bácsi mindenkit meggyógyít.*mondja a lány, majd Mag-re pillant. Már el is felejtette, hogy az előbb megsértődött a lányra.*-Séta után visszakísérlek a Kúriába..Én is odamegyek úgyis szóval..*mondja a lány, majd hagyja, hogy darlin visszaugorjon a vállára.*

Vendég

- Ugyanmár, Tricia, gondolkozz egy kicsiiit! Én sosem fogok a Nezabarba járni. Ehhez az évfolyamhoz fiatal vagyok, amikor pedig új osztály indul, akkor meg már túl idős leszek elsősnek. *Felsóhajt, de hiába, ez valóban így van... a Nezabarban csak egy évfolyamot oktatnak mindig, így bizony jó időben kell születni, ha valaki ide akar járni. A szavai hangsúlya persze nem kioktató vagy bántó, még ha a tartalmuk az is. Inkább csak nyafog egy kicsit, csalódott, hogy ő nem lehet nezás.* - Persze, hogy hiányoztááál! *Visong még egy sort, majd Miles után Triciát ölelgeti halálra, és ilyenkor mázli, hogy törhetetlen üvegben vannak a bájitalok, mert azok az üvegek most eléggé ide-oda dobálódnak a táskában.* - Sétálni? Állatkertbe? Miles bácsi, megyünk állatkertbe? *Néz fel a férfira csillogó szemekkel, megrángatva a fehér orvosi köpenyt, ami még mélyebb tiszteletet ébreszt benne. Hiszen Miles orvos, gyógyító, ezernyi élet megmentője, igazi hős! És az ő rokona, az övé! Kistányér-szemekkel néz fel, majd Magdalenára mosolyog.* - Akkor gyerünk, gyere te is, nagyon érdekes állatok vannak ám a Karditov állatkertben! Voltál már ott? *Kérdezi a lánytól, majd megvonja a vállát.* - Hát mi csak Triciával beszéltük meg, hogy találkozunk, de jó, hogy te meg Miles bácsi is itt vagytok. Másra nem várunk, de lehet, hogy jön váratlanul is... *Vidáman nevet fel, mikor Miles azzal magyarázza Magdalena bemutatkozásának hiányát, hogy nem hallotta a visítástól. A hajborzolásra megint csak kiskutyaszemekkel pislog fel, Miles-hoz bújva, majd a helyeslés után elkapja a kezét, és finoman, nem rángatva húzni kezdi az állatkert felé.* - Akkor gyerüüünk! És mindenki meséljen, hogy mi van vele! Miles bácsi, te is! *Igen, bácsizza, és mégis tegezi... Ez már csak így marad.* - Mi történt azzal a kislánnyal, akinek azok a csúnya kiütései voltak tegnap? Ugye meggyógyítottad? *Utal vissza aggódva a tegnapi napra, amikor belógott az ispotályba, hogy meglátogassa a férfit, na meg ugráljon egy sort a gyógyítók körül, hátha valamelyik megengedi, hogy segítsen.*

Vendég

*A két lány a nyakába ugrik, mire felkacag, és megborzolja mindkettőnek a haját.* - Lááányok, lááányok, megfojtotok, és akkor mi lesz a betegekkel, hm? *Kérdezi, mosolyogva, majd Magdalenára néz, kérdően.* - Bocsánat, ha mondtad a neved, nem hallottam a visítástól... *Mondja kicsit piszkálódó félmosollyal, megint megborzolva a két lány haját. Nem, az nem fordul meg a fejében, hogy a lány be sem mutatkozunk.* - Persze, mehetünk sétálni... csak nem maradhatok sokáig. *Elővesz a zsebéből egy ezüst zsebórát, kipattintja, és ránéz.* - Hamarosan vissza kell mennem, csak kis szabadidőm van, aztán mehetek ügyelni. *Mondja, de azért ő szívesen sétál egy darabig a három lánnyal.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Csüt. Aug. 05, 2010 4:14 pm

*A lány a nagy családi ölelésből inkább kimarad, csak ül és mosolyog. Hallja a kérdést, erre felcsillan a szeme.*
-Nézzünk körül légyszí, még nem jártam errefelé. *Mondja, és megtoldja még valamivel.*- Köszi a felajánlást Beryl , elfogadom. *Nem is tehetne mást, mivel nem volt még a környéken.*
-Még várunk esetleg valakit? *Kérdezi óvatosan és tapintatosan.* - Ha nem, akkor induljun. *Pótolja ki nevetve, miközben izgalom hallatszik a hangán.*

Vendég

*Tricia csak nézi a lányt. Amikor húga kijelenti, hogy ő nem jár a Nezabarban csak félredöntött fejjel néz rá.*-Majd te is fogsz.*mondja a lánynak.*-Hát nem is hiányoztam?*kérdezi kissé cslódottan a lány aztán, amikor meghallja Miles hangját. Nos, nemcsak Beryl, de Tricia is visítva követi a húgát.*-Miles bááácsiii*mondja, miközben ő is csatlakozik a kicsi a rakáshoz.*-Gyűlnek a család tagjai?*kérdezi meg nevetve a lány, majd lemászik Milesről meg Berylről is. Mindenesetre csak némán pislog az ott lévőkre.*-Na ésésés megyünk sétálni?*kérdezi meg csillogó szemekkel miközben az állatkert irányába pislog.*

Vendég

*A nővére nyakbavetődését persze viszonozza, visszaölel, de aztán már sürgetve tolja is el magától, hogy mehessen a "sebesülthöz". Aztán Tricia felvilágosítja, miért is sír a lány, mire csalódottan bezárja a táskát, és visszaveszi a hátára.* - Értem. Hát, az nem jó, de majd Tricia visszakísér az iskolába, ha meg itt Nellondban tévedtél el, akkor én szívesen kalauzollak. Én itt lakom, nem járok a Nezabarba. *Érződik a csalódottság a hangján ez a tény miatt, de nem tud mit tenni ellene.* - Amúgy Beryl vagyok, Tricia húga. *A kérdésre biccent, de a kezét gyerekesen a háta mögé dugja, mikor Magdalena kezet nyújt.* - Igen. Gyógyítónak, mint... *Még ki sem mondja a nevet, máris működésbe lép az emlegetett szamár effektus. Meghallja a háta mögött Miles hangját, mire felcsillannak a szemei, megpördül, és közben már visong is.* - Miles bácsiiiii! *Aztán repül is a doktor nyakába, már ha az nem dobja el kapásból.*

Vendég

*Egy harmadik Lassenien-sarj is sétál végig a parkon, bár jóval idősebb, mint a két lány, meg igazából csak félig családtag... de családtag. Rajta sem látszik már tündevér, hacsak nem könnyed mozgásán, meg azon, hogy különleges, szürkés árnyalatú haja van. Figyelmetlen megfigyelő akár ősznek is mondaná, pedig nem az, ez a természetes hajszíne, ez a furcsa, szürkés árnyalat, ami a szemei színét is adja. Hosszú, fehér orvosi köpenyt visel, alatta sima, kényelmes ruhákat, tisztára mint egy mugli orvos, még sztetoszkóp is van a nyaka köré vetve. Megakad a tekintete a három lányon, elmosolyodik, és arra veszi az irányt.* - Beryl, Tricia, micsoda meglepetés. *Szólal meg kettőjük fölött, halványan elmosolyodva, majd Magdalenára néz.* - Szervusz, téged még nem ismerlek. Miles Lassenien-Colwell. *Igen, ő bemutatkozik a teljes nevén, de legalább a "doktor"-t nem tette hozzá.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Csüt. Aug. 05, 2010 3:39 pm

*Bólogat a lány, majd kissé elmosolyodik, hogy a többieket megnyugtassa. Vidámabban kérdez is.*
-Te ki vagy? *Teszi fel a kérdést a másik lánynak.Majd válaszol a saját kérdésére is.*
-Üdv.Magdalena Kristina vagyok, a Nezáról, nemrég vettek fel.*Nyujtja a kezét. Majd hallja, hogy valami orvosos dolgot emleget, így rákérdez.*
-Orvosnak készülsz? *Érdeklődik Lena.*

Vendég

*Amikor a lány sírni kezd csak félredönti a fejét. Egyik kezét a lány vállára teszi.*-Hé, nyugi. Én is onnan jöttem, ha akarod később szívesen visszakísérlek.*mondja a lánynak egy barátságos mosollyal az arcán. Amikor meghallja a rikkantást fejét rögtön a hang irányába kapja, majd ő is integetni kezd.*-Berryyl*mondja elnyújtva a lány, majd, ha tud akkor a lányra veti magát. Nos, igen tizenöt éves létére kissé, talán gyerekes. De, hát megesik az ilyen főleg, hogyha van egy kisebb húga az embernek. Amikor Beryl segédkezni akara csak megrázza a fejét.*-Nyugi nincs rá szükség, csak eltévedt.*mondja a lány, aztán elengedi a lányt.*-És, hogy vagy? Otthon minden rendben?*teszi fel a kérdést mosolyogva. Darlin eközben Beryl vállára ugrik át.*

Vendég

*Vidáman szalad ki a parkba, hiszen a nővérével találkoznak. Persze nála van a pálcája, valamint egy hátitáska, amit viszont csak az egyik vállára vett fel, benne egy zsebbe való gyógynövényhatározóval, egy kis füzetkével a sebek ellátásáról, valamint kötszerrel, egy üveg vízzel, egy csomag olyan eleve nedves, fertőtlenítő kendőizével, és ragtapasszal. De persze nem hiányozhat belőle két mágiával kezelt, törhetetlen üveg sem, béke elixírjével és sebgyógyító főzettel feltöltve. Ezt mindig magával hordja, hiszen ki tudja, mikor történik valami borzalmas baleset, és neki mondjuk eltörik a pálcája, és akkor nem tudja ellátni a sebet... Jaj, az borzalmas lenne! Hamarosan kiszúrja nővérét, és integetve rohan felé.* - Hahó, Tricia! *Rikkant vidáman, majd a másik lányra téved a tekintete, és észreveszi a könnyeit. Megszeppenve torpan meg előtte.* - Mi a baj? Megsérültél? Van nálam kötszer, meg ragtapasz, meg fertőtlenítő kendő, meg varázslattal is tudok ám sebet kötözni! Meg van sebgyógyító főzetem... Ellátlak azonnal, csak mutasd! *Persze, hogy rögtön sérülésre asszociál, nem lelki bánatra. Közben már veszi le a válláról a táskát, és abban kutat, hogy vajon mit adhatna Magdalena bajára.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Csüt. Aug. 05, 2010 3:14 pm

*Látja hogy közelednek felé a szeme sarkából, de nem emeli fel fejét, csak akkor maikor megszólítják. Meglepődik, hogy kérdezősködik, majd válaszol.*
-Szia.*Szipogja, majd folytatja halkan.*-Az a baj, hogy nem találom a hazafelé vezető utat, most vagyok itt először. *Mondja sírva, és elővesz egy zsebkendőt a táskájából. Kifújja az orrát, alig hallja a hangos fújástól, de válaszol.*
-Magdalena Kristina vagyok. *Ezt az előbb elfelejtette mondani, így most teszi meg.* - Én a Nezáról jöttem. Te is? Amúgy vársz még valakit? *Kérdezi meglepődve.*

Vendég

*Ugrándozva érkezik meg Nellondba egy hosszú szőke hajú leányzó. Mellette egy helyes kis mókus ugrándozik. A lányon amúgy egy drapp háromnegyedes nadrág valamint egy zöld felső van rajta. Hátán természetesen ott vannak az íjak is. Lábán pedig egy barna saru van. Borostyán színű szemeivel csak körbenéz, majd amikor észreveszi, hogy nincs még itt Beryl felsóhajt.*-Biztos késik..*gondolja a lány. Pillantása elidőzik egy másik lányon. Félrebillenti a fejét, majd végül oda ugrál hozzá.*-Szia. Valami baj van? Olyan, szomorúnak tünsz. Tricia vagyok.*mondja a lány mosolyogva. Na, igen "elfejtette" megmondani a vezetéknevét. Mindenesetre csak idegesen pislog körbe. Egyenlőre csak vár. Tekintetét aztán újra a lányra emeli vissza.*-te is a suliból jöttél?*teszi fel a kérdést, majd csak hagyja, hogy a mókus a vállára ugorjon.*