Aeolus Játszótér

Tárgy: Aeolus Játszótér Kedd Dec. 23, 2008 8:05 pm

First topic message reminder :

Hogy miért pont Aeolus Játszótér? Mert ez a játszótér az Aeolus-tér mellett található, innen a név. Közel van még a Karditov Park és Állatkert-hez is. Ez a varázslatos játszótér nem csak a játszani kívánó gyerekeknek varázslatos, hanem mindenkinek, hiszen tényleg mágia lakozik benne. A játszótér egy négyszögletű, téglalap alakú telken van, és csak egy oldalról határolja a játszóteret, a másik két oldalról házak, kertek, ahova nem esik be semmiféle labda, ez is egy kis mágiának köszönhető. A negyedik oldal egy kutyafuttató tér, egy gondozott, füves terület, ahol lehet kutyát sétáltatni, de a bátrabbak macskával is bemerészkedhetnek, vagy más állatokkal, de az nem éppen szerencsés, hiszen a napnagy részén vannak ott kutyát sétáltató emberek, és más fajú humanoid lények, tehát tündék, koboldok, és ilyesmik. A játszótéren is varázsjátékok vannak, egy 5 tagú hintasor, amik jól körbefonják a hintázót, és akár teljesen is megfordulhatnak. Egy henger alakú játék, amibe beszállsz, a falhoz rögzíted magad az adott szíjakkal, és elkezd forogni,de ez egyfajta szimulátor is, szóval képeket vetít mindenfelé, és visz, forgat. Nagyjából minden elképzelhető dolgot meg tud jeleníteni, de ezt be kell állítani, úgy, hogy egy pálcát helyeztek a neki kialakított üregbe a henger közepén, és akkor kijönnek képek, azok közül választhatsz. Egyébként véletlenszerűen jelennek meg a képek, és jelenetek. Van még több mágikus játék is, egy mágikus csúszda, amin olyan hosszan csúszol, amennyit csak akarsz, és hasonló játékok, de azért a végtelenségig ne menj el. Van még egy kisebb akadálypálya is, mozgó akadályokkal, össze is lehet mérni a tudást, vagy egyedüli gyakorlásra is alkalmas. A leülni vágyóknak körben padok, és piknikező helyek vannak.

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 3:28 pm

*Kiderül, hogy a törpék soha nem mennek fel a felszínre, de azt nem tudja meg a kis csapat, hogy vannak-e itt éjtündék, avagy hol is vannak a keresett lények. Érdekes, talán Mila túlságosan egyértelműen kérdezett rá a dologra, de hát sajnos ez van, nem jött össze a dolog.*
~Mi lenne, hogyha konkrétan kérdeznétek rá?~*ad egy tippet Miro, de Mila elhessegeti a dolgot, hiszen ha már erre nem reagáltak, akkor miért reagálnának egy konkrét kérdésre? Hamarosan egy öreg törpe sétál oda hozzájuk, illetve James-hez és ismét egy al-feladatot ad a csapatnak.*
-Jaj, ne már... *morogja magában Mila, majd a sötét tárna felé néz.*
- Robbantsuk be és kész. De honnan tudjátok, hogy az Árnyékherceget keressük? *néz Mila mélyen az öreg törpe szemébe. Mjad kicsit közelebb sétál és előkapva a pálcáját a törpére emeli.*
- És mi lenne, hogyha azt mondanám, hogy nem ölünk meg titeket, hogyha eláruljátok azt a hasznos információt? *suttogja Mila sejtelmesen a mondatot és nem mozdul se a törpétől el, se a tárna felé. Vár. Kíváncsi. Miroslav pedig morogva, ugrásra készen áll a lány mellett.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 3:26 pm

[Barlang]

*A sárkány szavaira ravasz, ördögi vigyor suhan át az arcán, féloldalasan el is fordul, hangja azonban a régi, sunyi.* -Vagy információ, vagy a szolgálatunk. És te a szolgálatot választottad, így, ha megbocsájtasz.. *és egy rövid főhajtással már ki is lépne a barlangból, amikor valami az eszébe jut.* -Azt mondtad, tisztátalan szertartások.. Mégis milyen szertartások? Csak, hogy tudjuk, hol vannak a tojások. És nem maradt esetleg valami olyasmi, ami alapján megtalálhatjuk őket? Egy tojásod itt, vagy valami olyasmi, ami a tojásokhoz tartozott, vagy amin pihentek.. Hányan vannak az éjtündék? *kérdez ő is párat, csak, hogy biztosra menjen, miközben már a varázslatokat pörgeti az agyában.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 3:23 pm

[barlang]

*Nem egy bestiamester, szóval igazából sárkányok terén sincs durván otthon. Elnéző pillantásokat vet a sárkányra.* -Nem is úgy gondoltam Adalon, egyszerűen csak nem vártunk volna el egy ilyen segítséget viszonzás nélkül. Tudjuk mi az illem és ha jól gondolom egy ilyen varázslathoz erő kell, amit nem pazarolhatsz bármire. *Picit biccent a lény felé tisztelet jeléül. Végülis jól nevelt lány, meg egyébként is afféle diplomatikus harcos féle. A feladat viszont ezek szerint meg van.* -Értem, tehát a tojások. Pontosan hány tojás van és hogyan... *Lenyeli a kérdést. Hogyan néznek ki a tojások? Hát jó eséllyel bazi nagy tojásoknak.* -És merre találjuk az éjtündék városát? *No meg hányan vannak, szóval mekkora a túlerő. De azért hagy kérdést Jack-nek is. Egyébként is még az is kérdés, hogy vajon induljanak el ketten (hárman), vagy húzzanak vissza a többiekhez? De lehet, hogy ők meg közben már más úton indulnak el, vagy ki tudja. Ha ketten mennek, akkor talán harc nélkül, beosonva is megoldhatják a dolgot.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 3:23 pm

*Deanne visszabiccent, de nem nagyon beszélget, mert tudja, hogy inkább figyelnie kell a helyzetre, míg James a tárgyakkal törődik. Egyik lány sem kérdez rá a férfinél arra, hogy mi ez a méregetés, hiszen nem ártó szándékkal jöttek, amire Jamesen átfut egy észrevétlen csalódottság. A tárgyakhoz jelenleg relikviamesterként ő ért a legjobban, hát úgy gondolta, hogy a többiek talán figyelnek arra, amire egyszerre nem tud. De nem kell sokat várni, megkapják a válaszokat a törpéktől is, és hozzá is odalép az öreg. James tiszteletteljesen meghajtja a fejét, habár rengeteg kérdés cikázik benne, de türelemre inti Deanne gondolatban.* - Honnan tudja, hogy a mélységi démon legyőzéséhez elegendő a hatalmunk? *Ötödik szintű démonvadász, igen, de egy ősöreg mélységi démon határozottan kifoghat rajtuk, ha nem tudják kivel van dolguk.* - Mit kell róla tudni? *Kérdez, hátha kap leírást, mert igazából az, hogy ez az öreg tud a céljaikról, egyszerre bizalmat és bizalmatlanságot is ébreszt benne. És mivel mást nem tehetnek, mint hisznek neki... Hogyha kap néhány támpontot, és valóban úgy hiszi, hogy képesek a legyőzésére, a lányok felé pillant, hogy vele tartanak e, de minden bizonnyal még széjjelebb nem fognak válni.* - Vállalom a küldetést, hogyha visszatértünkkor valóban elmond mindent, ami az Árnyékherceg legyőzéséhez szükséges, és a falu segít a harchoz megfelelően felszerelkezni. *Hajtja meg a fejt még egyszer, és ha nem is varázsol, mentalistaként az öreg vonásait figyeli, mert nagyon nem szeretné, hogyha a hátuk mögül felhangozna egy ördögi nevetés, miszerint... "Megígérem, de úgy sem fogtok visszatérni ha-ha-ha." Válaszok múltán izzítja démonvadász képességeit, és elindul a sötétbe, óvatosan, Deanne szagolja az utat, társa pedig képességével érzékel, hogy a démon ne lepje meg őket.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

[falu]

*A törpék nagyon készségesek, és elmondják, hogy főleg cserélgetni szoktak, de mivel látszik a diákokon, hogy nincsen lenti pénzük, szívesen felszerelik a csapatot erős fémtárgyaikkal, ha azok némi mágiát olvasnak rá sima tárgyakra, hiszen azok így varázstárgyakká válnak, és másoknak el lehet őket drágáért sózni.* Azért készítjük őket, mert mi nem megyünk fel a felszínre, sosem! *Válaszolja a kereskedő. Mivel senki nem ment oda az öreghez, az megteszi helyettük, méghozzá James-hez.* Láttuk a szárnyadat, ti talán elég erősek lehettek elpusztítani a mélységi démont. Ott! *Mutat egy tárnára, ami a sötétbe vezet.* Ha legyőzitek, akkor elárulok egy fontos dolgot, ami nélkül nem járhattok sikerrel, és el fogtok bukni, Árnyékherceg ellenségei.

[barlang]

*Adalon keserűen csengő hangon felnevet, és megrázza a tollait.* Miből gondolod emberlány, hogy egy sárkány nem lehet önzetlen? Tudod az ezüst sárkányok nem éppen a gonoszok közül valók. De valóban, most segítségre van szükségem. Megcsinálom nektek az álomkaput, és azt hiszem, jól teszem, ha rá sem kérdezek, hogy mire kell. Akkor... ha visszaszerzitek az éjtündéktől a tojásaimat. Elrabolták tőlem, és egy szentségtelen szertartáshoz kell nekik, de azt nem hagyhatom... Ha visszaszerzitek, akkor tiétek a kapu!

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 3:09 pm

*A falu felé végül hárman indulnak, illetve hát a daimónokkal együtt 5-en. Miroslav James daimónja felé biccent egyet afféle bemutatkozás képen, ki tudja, hogy ismerik-e egymást.*
~Micsoda illem! Meg vagyok lepődve. De most nem ezért vagyunk itt~*szólal meg gondolatban Mila, Miroslavnak küldve a mondatot, majd el is mosolyodik. Emily elvégzi a varázslatot, de nem sok ideje marad, hiszen a törpék hamarosan már ott is teremnek előttük. Mila undorodva kapja ki a karját az egyik törpe koszos, görcsös, reumás kezéből és kérdőn a többiekre néz.*
-Menjünk! *jelenti ki a leányzó és Miroslavval szorosan maga mellett indul meg a törpék után, akik valamiféle hosszú kereskedős részhez vezetik őket. Éjtünde fegyverek és páncélok! Mila szeme felcsillan, ahogy ránéz a fegyverekre és a páncélokra, majd az egyik törpe felé fordul:*
- Miért készítetek éjtünde páncélokat? hiszen az odafent porrá válik, nemde? *tesz fel egy furfangos kérdést Mila. Egyértelműen arra kíváncsi, hogy merre vannak éjtündék.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 3:09 pm

[Falu]

*Nem érzékel ártó szándékot a törpök között, erre fellélegzik, de ideje sem nagyon van elbújni, mert máris kiszagolják őt, James-et, meg Milát... Szóval kézen fogják őket, széles mosollyal, amit Emily először nem igazán tud mire vélni, de aztán egy bódéhoz viszik őket, ahol mindenféle kardok, fegyverek és páncélok leledzenek. Emily végigsimít az egyik kard markolatán, és már éppen nyitná a száját, amikor James megelőzi, és felteszi azokat a kérdéseket, amiket ő akart.* - Vagy esetleg mi mással tudnánk fizetni...? *Kérdezi még csendesen, és az őket méregető törpe felé sandít, aki nem látszik túl bizalomgerjesztőnek. Emily halvány mosolyt küld felé, jobb most nem igazán jut eszébe.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 3:08 pm

[Barlang]

*Békésen sétálgat Bianca mellett, meg Laurával együtt, félretéve mindenféle faji ellentétet. Jelen pillanatban a küldetést fontosabbnak érzi, mint azt, hogy ő vámpír, Bianca pedig vérfarkas. Ráadásul vele sosem volt semmilyen különösebb vagy komolyabb baja. Amíg nem éjtünde, addig őt nem zavarja, és a szagról is igyekszik megfeledkezni. Tény,hogy Nicolassal volt jóban, akivel meg ősellenségek, de Nicolasnak vége, a harcoslány is megtörten érkezett vissza, és itt az idő, hogy félredobja a saját büszkeségét. Itt most fontosabb dolgokról van szó. Ahogy belépnek a barlangba, előreengedi Biancát, hiszen a lány lép előbb, meg ő diplomatikusabb, talán, aztán megáll, kihúzza magát, és finoman fejet hajt.* -Jack vagyok, és ezennel felajánlom szolgálataimat, amiért cserébe szeretném, hogyha teljesítenéd a kérésünket. Fontos számunkra az ügy, úgyhogy nem nagyon fogunk ellenkezni, bármit is kérj cserébe, a Te belátásodra bízzuk magunkat. *biccent finoman, mert némi vándor vérvonal még megmaradt benne, nem emésztett el mindent az Árnyékherceg. A gyűrű persze most is izzik az ujján békésen.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 3:04 pm

[Sárki]

*A többiek tehát a falucska felé indulnak, úgyhogy azért utánuk int. Végülis remélhetőleg nem lesz bajuk. Ő pedig Jackkel és Laurával indul el a barlang felé. Igazán remek párosítás, hiszen alapvetően Jackkel sosem volt igazán jó a viszonya, nagyon nehezen kezdett el legalább minimálisan bízni benne, aztán erre még rátesz egy lapáttal, hogy mint tudjuk vámpírok és vérfarkasok nem épp a legjobb cimborák, neki pedig most kettővel is együtt kell belépdelnie egy sötét helyre. Viszont most válogatási lehetőség nincs, és egyébként legalább nem kell rejtenie erejét. A női hang nem meglepő, végülis egy sárkánynak sem kell mély dörmögő démonhangjának lenni, sőt. A halandók szóra finoman elmosolyodik, végülis első ránézésre valami affélék. Méretesnek rendkívül méretes a sárkányka, jó eséllyel az lenne a legjobb, ha sikerülne lepacsizni vele és nem kéne birokra kelni, mert így első látásra jó eséllyel egy kis tűzfújás is elég lenne ahhoz, hogy kifüstölje őket innen.* -Üdvözöllek Adalon! Barátsággal jöttünk eléd, én Bianca vagyok. Egy Álomkapura lenne szükségünk, és úgy tudjuk neked van rá lehetőséget, hogy létrehozz egy ilyet. Azonban sejtésem szerint nem tennéd meg csak úgy...jó szándékból. Mit kérnél hát cserébe? *Azért igyekszik körbepislogni, akad-e valami jó menekülési út, van-e itt valami fontos, ha netán gyorsan kéne olajra lépni. Remélhetőleg azonban egyelőre nem kell felkapni a nyúlcipőt. Társait nem mutatja be, ők majd megteszik ezt maguk.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 3:01 pm

[Falu]

*Mila kérdésére, mert minden bizonnyal a lány is bemutatkozott az elején, mint mindenki, elsőre visszaválaszolna egy nem tudomot, de karácsony óta kénytelen elhinni, hogy minek is született.* - Nephilim... Fél-angyal. *Feleli, habár a kérdés még ha nem is akart sértő lenni, kicsit furcsa megfogalmazásban repült ki Mila száján, hát Jamestől kapott egy-két felhúzott szemöldökű pillantást. Meg volt hát a ketté válás, arra ment, amerre nem Bianca, tehát egyszerűbben mondva a falu felé, úgy tűnik Emily-vel és Milával. Na hát talán ők azok, akiknek a tudásáról Semmit sem tud, hát nem tudja, hogy miben tud rájuk számítani, vagy miben kell ő magának lépni. Hogy ez most hátrány e, vagy előny, miszerint nem lesz végig előzékeny, hogy rájuk hagyja a dolgokat... Hát kiderül. Odaérve a faluba a törpék azonnal kiszagolják őket, ő leszáll a földre, köpenyét pedig összehúzott szárnyaira veti, habár így is tisztán látszik, hogy van valami a hátán, de legalább nem olyan feltűnő. A vásárlós felkiáltásra önkéntelenül is összébb húzza az értékeit, varázstárgyait és táskáját, miközben közepes termetű kutyaszerű daimonja is előkerül, és szaglászni kezd gazdája mellett, a törpék között. A varázstárgyakhoz vezetik őket, hát James érzékelésbe kezd, hogy minek mi a hatása, mi kellhetne a mai kalandhoz, habár kétli, hogy van náluk fizetőeszköz.* - És mi az ár? Miféle értékben kereskedtek? *Kérdezi, végigmérve őket, közben határozottan jelzi a lányoknak, hogy maradjanak együtt, még ha alapvetően nem is tűnnek gonosznak, lehet, hogyha megijednek és védeni akarják a falujukat, fognak ellenük tenni. Észreveszi a pillantásokat, hát végignéz az alakon, a ruhájáról arcáról rangjelzést vagy valami feltűnőt keresve, de nem szól hozzá, és ha ütközik a tekintetük, állja a pillantást, őszinte, szilárd, de határozottan nem ellenséges tekintettel. A hölgyek dekoratívabbak, majd ők beszélgetnek, ő addig ötödik szintű relikviamesterként érzékelget a tárgyak között.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

[falu]

*Tehát James, Emily és Mila indul errefelé. A törpék között Emily nem érzékel ártó szándékot, sőt, nagyon is érződik rajtuk, hogy a többi mítikus teremtmény között, mint a démonok, sárkányok, éjtündék, ők a szolgafaj. Viszont kiváló az orruk, és a rögtön eléjük is futnak többen, fülig érő mosollyal* Vásárlók, vásárlók! *Fogják meg a kezüket, és egy hosszú kereskedőbodé elé vezetik őket, ahol rengeteg éjtünde fegyver, péncél van, ami fent a napfényben porrá omlik, de itt a legerősebb fémből van, érdemes hát körülnézni. Az egyik öreg törpe viszont sandán méregeti őket, mintha azt nézné, hogy mennyire erősek, bízhat-e bennük.*

[barlang]

*Jack, Bianca és Laura a barlang felé indul, ahol egy sárgán izzó szempár néz velük szembe, majd legnagyobb meglepetésükre egy fiatalosan csengő, női hang szólal meg.* Mit kerestek a barlangomban halandók? *A sors iróniája, hogy valójában két vámpírról és egy vérfarkasról van szó. Aztán Adalon megérzi az ezüst pikkelyt, és világosságot lehel ki a pofáján, most már láthatják a gigászi ezüst sárkányt.* Lépjetek beljebb, hiszen a pikkely birtokosai szívesen látott vendégek. Mit kívántok hát felszíniek?

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 2:49 pm

*A kötél habár erős, nem feltétlen bír el mindenkit. De végül mire Mila és Miroslav is sorra jutnak, a kötél még mindig épen és egészségesen lóg lefelé a sötét lyukba. A leányzó sóhajt egyet, végül daimónjával együtt indulnak lefelé a hosszú kötélen. Mila hallja, hogy még az első srác sem érkezett le, így felnyög. Utál kötelet mászni. Mondjuk lefelé még csak-csak, de felfelé... A szerencse, hogy lefelé kell mászni, de így is megizzad a leányzó. Még jó, hogy futni indul a városkába és nem vásárolni. Akkor igen csak gondban lenne az öltözékével, de így egy kényelmes sportcipő van rajta, nem egy 8 centis magas sarkú. Néhány perc - vagy talán óra?? - után végül Mila talpa is talajt fog, így leugrik a kötélről és Mirot is lerakja. Körbenéz és egy aprócska falut pillant meg, a távolban hegyeket és azt, hogy a barlang teljesen sötét, kivéve, ahol a téglák összeérnek.*
- Szerintetek ez mi lehet? *kérdezi félhangosan a lány és hogyha tud, akkor megpróbál benézni az illesztések között, de elég esélytelennek tűnik a vállalkozás. Ekkor veszi észre,hogy James röpködni kezd. Kimeredt szemmel figyeli a srácot, majd mikor leszáll, felé fordul:*
- Mi vagy te? *a kérdése nem sértő, inkább kíváncsi, mint döbbent. Bianca egy járatra hívja fel a figyelmét a csapatnak, de Mila elhúzza a száját.*
-Semmi kedvem kis, szűk járatokban mászkálni... *motyogja, mire Miro morrant egyet. A falucska felé fordul a lány, majd előveszi a pálcáját és megindul.*
- Hát elég sanszos, hogy itt nem éjtündék laknak... *jegyzi meg hangosan, ámbár inkább csak magának a lány.*
~Nem lenne okosabb, hogyha együtt maradnánk?~*tesz fel egy költői kérdést Miro, hiszen gazdája már elindult, így teljesen valószínűtlen, hogy most megállna azért,hogy egy ilyen aprócska információn gondolkozzon. Mila csak megvonja a vállát és hátranéz.*
-A faluba valaki? *kérdezi a többieket és akár vele tartanak, akár nem, ő bizony megindul a faluba, hogy rájöjjön: kiket is rejtenek az aprócska ki házak. Emily közben szintén megindul a falu felé, így Mila mellé sorol és ketten indulnak meg a falu felé. Hacsak James nem arra jön. Az elbújás okos dolog, így Mila is az egyik fa mögé oson, majd figyeli, hogy mit is csinál Emily. És megvárja a választ. Neki sincs kedve gyilkos vérengzős törpék között rohangálni.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 2:44 pm

[Falu]

*Elkezdenek lereszkedni a kötélen, lejjebb és lejjebb rakogatja a kezeit, lábait, de a megtett távolság egyre csak nő... Azonban ahogya lepislog, sehol nem látja a talajt. Egyre jobban fárad, bár lány létére elég izmos, de azért már jócskán szuszog, az izmai belefájdulnak a folyamatos, megállás nélküli terhelésbe. Kezei már-már görcsösen markolják a kötelet, amikor végre valamibe beleütközik a lába; talaj! Majdnem orra bukik, amikor elereszti a kötelet, lábai elgémberedtek az órákig tartó mászás alatt, de végül megtartja egyensúlyát, és miután lerázta kezeit, lábait, kicsit kinyújtózkodott, magához tért, körülnéz... Egy kis falucskát vesz csak észre, ahova el is indul hamar...* - Én arra... *Sl még hátra a válla felett Jamesnek, és állával a falu felé bök. Pálcája még mindig a kezében, és arra is fel van készülve, hogy képességeit bármelyik pillanatban beizzítsa. De éjtündéknek végül semmi nyoma... Remélhetőleg nem egyedül merészkedett a falu közelébe, és van vele valaki. Ha lát már néhány törpét, akkor felemeli Asztrál-Mentál medálját, és pásztázás-szerűen balról jobbra viszi a levegőben, miközben a "gonosz" jellemre koncentrál. Ez azért eléggé egyértelmű... És ameddig egyértelműen ki nem derül, hogy nem gyilkos-hajlamúak a törpék, megpróbál elrejtőzni egy fa, vagy fal mögé, mindegy, lényeg, hogy valahova, ami jól fedi, és a jellemeket figyeli. *

//AMM elsődleges - Jellemérzékelés: Egy emberi jellemre kell koncentrálni, alkalmazva a varázslatot. A mágia fel fogja fedni azokat, akik az adott jellembe tartoznak, a fejük felett halvány kékes derengés fog villódzani, melyet csak a varázslat alkalmazója lát. Felfedhetjük ezzel a jó jellemű embereket a tömegben, így tudhatjuk kiben bízzunk, és ugyanígy a rosszakat is, hogy tisztában legyünk vele kitől kell tartanunk.//

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 2:43 pm

*Sokáig másznak, de kibírja, tulajdonképpen nem is figyel a fájdalomra, amit lassan érezni kezd. Az utolsó néhány méteren leugrik, elengedi a kötelet, és guggolásba érkezik meg, onnan figyel körbe, és próbálja bemérni, hogy merre vannak azok a bizonyos lények. Enyhe késztetést érez arra, hogy elinduljon démonokra vadászni, mintha csak hajtaná a vére, majd végül úgy dönt, hogy a feladatuk fontosabb. Lehunyja szemeit, és igyekszik kiszűrni, hogy merre lehet a sárkány, érzi-e az energiáit. Bianca szavaira a járat felé néz.* -Legyen úgy. És igen, Összehangolás. Ha kell egy auror, itt vagyok. *mosolyodik el halványan, majd a többiekre néz, aztán végig a terepen.* -A dombok mögött esélyes, hogy a sárkány meghúzta magát valamerre.. azt nem hiszem, hogy törp alakjában lenne, de az is lehet, hogy ők tudják, merre keressük. Szóval, ha kell egy auror, jövök, ha nem..*és elnéz a törpök felé, majd végül homlokráncol, és Biancára néz, jelezve, hogy megy vele, és éppen ezért meg is indul az említett lyuk, hasadék felé, miközben folyamatosan érzékel, hátha errefelé is vannak valamiféle démonok. Aztán megtorpan, és visszaszól.* -Csak óvatosan a sötét teremtményekkel! *villantja meg szemeit társain, majd Biancával együtt tovasuhan. Gyorsan halad, viszonylag, hiszen vámpír, és nem akar sokat időzni, akkor sem, ha a mászás sokat kivett belőle.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 2:36 pm

-Sose érünk le? *Hangzik fel panaszod hangja a sötétben és csendben, hiszen jó eséllyel mindenki a mászásra koncentrál, főleg amilyen hosszú az út. Már lassan leszakadnak a karjai, el sem tudja képzelni, hogy akik se nem vámpír, se nem vérfarkas erővel nem rendelkeznek hogyan bírják ki. Mindenesetre végül csak elérik a talajt és még a látási viszonyok is egészen elviselhetőek. Lerázza a karjait és kicsit a vállát is megtornáztatja. Steper is lekapaszkodik a válláról, hiszen a kengurut is le kellett hozni valahogy, magától nem mászott volna le a kötélen, az tuti. Amikor a szeme már teljesen hozzászokott a kicsit visszafogottabb fényekhez felméri a terepet és miután nem rossz felderítő és látnok is, kiszúr egy nyílást a falban. Egy sárkány méreteihez képest talán picit lehet, de mint tudjuk a sárkányok között is akadnak olyanok, akik más alakot is képesek felvenni, vagy ki tudja nincsenek-e mondjuk sárkány porontyok. A kis falucska is érdekes lehet, habár nem sok köze van az éjtündékhez, ez nagyon jól látszik. Biztosan jóval több pókszimbólum lenne.* -Ott van valamiféle járat... *Mutat az említett irányba, ahol a lyuk tátong a falban.* -Megnézném, ha esetleg valaki velem tart, és esetleg a többiek megleshetik azt a falut, hátha ennek a járatnak semmi köze a sárkányhoz. Aztán vagy itt találkozunk, vagy Összehangolás? Én pocsék vagyok aurormágiából. *Hát igen, harcos, nem az a nagy mágiahasználó és végképp nem az a jellemzően auror nyomozó, jóval inkább mentalista, többet hagyatkozik az ösztöneire, mint sem a konkrét tényekre. Szóval lényeg a lényeg, hogy a járat felé indul. Mereszti vérfarkas szemecskéit és beleszaglászik a levegőbe, vajon milyen szagokat lehet beazonosítani?*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 2:35 pm

*A válasz hallatán csak halkan sóhajt, és legyint.* - Ennyit arról, hogy a fél világ oda volt értem. *Legyint, de olyan, mintha félvállról venné a dolgot, indul is. Hát, hogyha más nem ragadta el az elsőbbségi jogot, akkor ő mászott le először, habár jó néhányszor aggódva szólt fel a többieknek, hogy bírják e, hiszen Biancáról tudja, hogy harcedzett, mint ő, de a többiekről sok mindent nem tud, csak sejti, hogy Jackért sem kell aggódni. Leérve hát, eltelt pár óra(!) és ahogy leér azonnal a falnak támaszkodik, egy apró tompa csattanással nekidőlve, hiszen az órás mászás még a legedzettebb testet is kifárasztja, nagyon is. A lába remeg még néhány percig, de megerőlteti magát és kihúzva magát körbe tekint. Mivel ő nem veszi észre a különleges barlangot se, és a sejthető várost se, hát csak körbefordul, hogy felmérje a terepet, és a látásviszonyokat, hogy egyáltalán világos van, félhomály, vagy vak sötét, mert ha vak sötét, akkor kénytelen fényt gyújtani, vagy felerősíteni a szemét. Sebaj, nem lát, de legalább fél-angyalként minden nyelven ért, ez is valami. Habár még senkivel nem futottak össze... De majd eljön ez is, minden bizonnyal.* - Merre tovább? *Kérdezi, mivel hát az előbbiek miatt, másokon több figyelmet és észrevételt lát, ha lehet így mondani. Közben természetesen azért valamit tesz is. Magasnak kéne lennie a helynek, és a szárnya az egyetlen tagja, ami nem fáradt, hát felröppen, hogy onnan nézzen körül, le nem szakad sokkal a többiekről, de még is csak felfedez, és ha ketté válnak, ő azzal a csapattal tart, amiben nem Bianca van, hátha mind a két csapatba szükség van egy harcos-mentalistára.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A cirkuszosok mosolyognak James kérdésére, Sleet válaszol végül* Azért, mert bár segítettünk, amiben tudtunk, azért annyira nem voltunk jó barátok, hogy az életünket is kockáztassuk. Nem barátaim, ez a ti harcotok. Sok sikert. *Elkezdenek hát ereszkedni a sötét lukban, monoton zörejt hallanak, mint amikor csöpög a víz, és cseppkövek zajának visszaverődését. A kötél elképzelhetetlenül hosszú, nem véletlen, hiszen mágikus. Furcsa kövek adják a fényt, hiszen olyan ez az egész, mintha egy kútban mennének lefelé. A kövek bár feketét, a körvonalaik, ahol összeérnek, aranysárgán izzik, mintha láva lenne alattuk. Irgalmatlanul hosszú az idő, amíg leérnek, több óra is lehet, az izmaik már sajognak a folyamatos igénybevételtől, de a kötél mágikus mivolta folytán nem estek le már útközben. Végre megérzik a talajt, és egy föld alatti fennsíkra bukkannak. Bár vannak hegyek a közelben, amik közül az egyik talán Adalon barlangja lehet, ám a szemfüles Bianca észrevesz egy sötéten ásítozó nyílást, magában a földnek a falában, amiben szintén élhet valami. Jack nagyon sok sötét teremtmény jelenlétét érzi, démonikat is, sok kicsit, és egy erőset. Illetve látnak még a közelben egy kis falucskát, de ismereteik szerint totálisan nem olyan, mintha éjtündék laknák, inkább aprónépek, mélységi törpék. Természetesen külön is vállhatnak, csak a fő cél a közös.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 2:20 pm

*Ez őrület! Milának nem sok minden jut el az agyáig, kicsit túlságosan tömény és érthetetlen neki ez az egész. Hogy eddig egy álomvilágban élt? Illetve ott is? És Jacknek nincs élete? És hogy meg kell ölniük egy Árnyurat? És hogy Laura tudta, hogy nem fog hinni az itt lévőknek? Jézusom! És ráadásul még egy kis csöppséget is növeszt odabent a hasában. Iszonyatos, hogy mennyi minden történik vele néhány hónap - vagy talán hét - alatt. De hát sajnos megesnek az ilyenek és el kell viselni, túl kell élni őket.*
~Nyugi Mila. Én sem értem. De ahogy elnézem a többieket, ők sem, úgyhogy no para!~*szólal meg Mila fejében daimónja, Miroslav és pofátlanul vigyorogva gazdájára lelkesen áll fel a szék mellől, ahol Mila eddig ült és indul meg a többiekkel a lyuk felé.*
- És most ugorjunk bele egy sötét lyukba? Remek... *morogja maga elé Mila, majd mivel a többiek szép lassan megindulnak és szerencsét kérnek, a leányzó is - utolsóként - a lyukhoz sétál. Miroslav biccent egyet a sokkarú emberkének, majd Milára néz.*
~Kész vagy?~
~Számít?~*válaszolja kissé nyúzottan a lány, majd az ölébe kapja daimónját és ő is követi a többieket lefelé a lyukba, hogy aztán az ismeretlenbe megpróbálják teljesíteni a rájuk bízott feladataikat. Mila még visszafordul a lyukból:*
- Remélem, látjuk még egymást... *jegyzi meg a leányzó és lehet, hogy ebben kicsit több fenyegetés volt, mint kedvesség. Afféle "Ha túlélem, kinyírlak!".*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 2:16 pm

*Hirtelen jönnek az információk, néhányat alig-alig tud megjegyezni, elég sokáig tart, mire elraktározza azokat. Hallgatja a Laurának és Biancának adott válaszokat, és arcán egyre inkább látszik, hogy egy kicsit össze van zavarodva, mintha talán egy kicsit meg is lenne szeppenve a hirtelen helyzettől. A válasz mellett Jack reakcióját is figyeli, hiszen ez most főleg őt érintheti kicsit... durván, vagy is hát nem tudom, hogy mondjam, de teljesen bizonyos vagyok benne, hogy mindenki érti, mire gondolok. "Vendéglátóik" azonban ezzel most befejezték, búcsút intenek... Nekik pedig Piruid mutatja az utat. Csendben és némán ballag a többiek mögött, még mindig eléggé zavart állapotban van. A cirkusz hátsó részébe jutnak el végül, ahol egy hatalmas, sötét jut tátong. Agyában cikáznak a gondolatok, vagyis nem, pont az ellenkezője; éppen, hogy csak vánszorogni tudnak, nem akar elmenni az Álomvilágba, nem akarja látni Adalont, sem Odront, sem Barjazidot, haza akar menni, és lefeküdni az ágyába, és aludni. Viszont úgy tűnik, csak ő olyan gyenge mentálisan, hogy ennyire kibillentse egyensúlyából a helyzet, de persze ezt mondjuk tudta is, hogy mostanában elég egy-két apró-cseprő dolog is, és akkor ott nála aztán égszakadás, földindulás, szem nem marad szárazon - bár ez az útóbbi néhány hónap történéseinek fényében talán még érthető is. Mondjuk... Aztán pedig James elindul lefelé a kötélen, és úgy tűnik, rajta kívül senki nem vonakodik, szóval valahol középtájt, de ő is elindul lefelé... Pálcája fekete dzsekijének ujjában, végét mutató-és középső ujja között szorítja, bár nem tudja, mennyi hasznát fogja most venni... A biztonság kedvéért azért nem engedi a kezéből a pálcát. Lefelé ereszkedés közben csak számít a legrosszabba... Úgy nem érheti nagyon váratlan, nagyon nagy meglepetés.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 2:15 pm

*Nem indul el addig, amíg nem kap választ, még csak fel sem áll. Ahogy hallgatja a történetet, és azt, hogy lehetséges, hogy Odron vele lesz, és vele is marad, méghozzá örökre, valamiféle szín költözik a szemeibe, finom, halvány mosoly suhan végig arcán, majd feláll, és finoman fejet hajt az öreg felé. Társaira pillant, hogy akkor itt az ideje indulni, ő megtudta, amit meg akart, így reménnyel a szívében indul el a többiekkel. James értetlenkedésére nem áll neki magyarázni, majd megtud mindent a maga idejében. Ellenőrzi az árnyékgyűrűt az ujján, majd megindul a többiekkel együtt, irány a sárkány és a mély. A jókívánságokat fogadja, de nem viszonozza, majd megragadja a kötelet, és furcsa módon teljesen szótlanul indul neki a mélynek, amint leereszkedtek, beizzítja vámpír és démonvadászi képességeit, hogy érezze, ha esetleg valami rossz közeledik, illetve lásson a sötétben, persze reméli, hogy senki nem gyújt hirtelen világosságot. Aztán hozzáér a barlang falához, megpróbálvánrájönni, milyen anyagból van, meg mikor készülhetett, tehát rájönni néhány apróságra, majd a fal mentén indul meg a méylben, ahova éppen besorolják, nagyjából középtájon..*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 2:10 pm

*Már mindenki mocorog. Sok információt megtudtak, és talán még több már sok is lenne, hiszen ezt is egyelőre fel kell dolgozni. A Jacket érintő dolgokra csak csendben figyel, ő nem is tudja mi lenne vele Steper nélkül. Hiába veszekednek időnként a kenguruval, mégis csak a része, ha elveszítené...szörnyű lenne. Mindenesetre mostmár ő is feláll.* -Sárkány, éjtündék, álmok...csak ennyi? *Kissé elkínzott mosoly fut át az arcán. Hát igen, meg kell vallani, hogy nem egy könnyű feladatról van szó, legyőzni és meggyőzni egy sárkányt, hogy nyisson nekik kaput, mindezt úgy, hogy éjtündék világába ereszkednek le, akik mint tudjuk se nem barátságos népek, se nem kifejezetten gyengék. Mindenesetre nagy levegőt vesz, mint a búvár a mélybe ereszkedés előtt.* -Akkor lássuk! *Szólal meg mostmár csendesen követve a sokkarút a lyukhoz. Megvárja, amíg Laura kifeszíti a kötelet, ha már nála van, akkor vélhetően ezt ő fogja megtenni. Vérfarkas, a leereszkedéssel jó eséllyel nem lesz gondja.* -Akkor kívánjatok sok szerencsét, ha jól sejtem szükségünk lesz rá! *Pillant még a sokkarúra, ha az álmairól kérdezte, akkor odaát biztosan ismerték egymást és talán még jóban is voltak ki tudja. Lényeg a lényeg, hogy akkor hát irány az odalent a sötét. Ha nincs teljesen vaksötét akkor elvileg lát valamelyest a sötétben, és ha amúgy is éjtündék birodalmába ereszkednek le, akkor lehetséges, hogy minimális világítás is akad.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 22, 2012 2:07 pm

*Végighallgatja a válaszokat, immár állva, nyújtóztatva tagjait, majd megáll valahol a frissen-újra megismert leányzó mögött összefont karokkal. Mindent próbál megjegyezni, neveket, helyeket, útvonalakat, hiszen a küldetésből már nem visszakozhat, főleg, hogy az életének része mindez, még ha nem is emlékszik rá.* - Hűha? Barjazid? Odron? *Semelyik nevet nem ismeri, mert ő már Odron eltűnése után csatlakozott az iskolához, vagy inkább aktivizálta be magát az iskolában, a lényeg, hogy nem ismerte a daimont, ami Jack társa volt. Sejti, hogy a Barjazid lesz a főgonosz, csak eddig elkerülte a figyelmét a neve, de jobb, hogyha rákérdez, mintsem félre értés legyen. Hogyha mindenki elkészült, kicsit megigazítja a vállán lévő vállpáncélokat, a köpenyét, és követi Pruidot. Mivel a bizalom már kiépült benne, hát inkább van tettrekészség az ereiben, mint félelem.* - Miért nem kísérhettek el minket? *Kérdezi, visszafordulva még utoljára a férfihez, mivel meg kell várnia, míg Laura a kötelet odaerősítse valamihez, és leereszkedjen. Persze, hogyha a lány nem olyan járatos ebben, segít neki, e nála van a kötél.* - A mielőbbi viszont látásra. *Int szépen, és vagy elsőként, vagy utolsóként mászik le, neki mindegy, csak leghátul, vagy legelöl legyen, hogy tudjon figyelni előre vagy hátra, brá fogalma sincs, hogy mik fognak történni.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Vendéglátóik elégedettek, hogy a szupercsapat végre kezdi összerakni múltja foszlányait, ideje hát a tettek mezejére lépni. Laurának válaszolnak először.* Adalon egy ezüst sárkány, aki a föld mélyén lakik. A mágikus kötél arra szolgál, hogy le tudjatok ereszkedni a mélysötétbe, az éjtündék birodalmába. Ott már komoly veszélyben lesztek, tehát minden lépésetekre ügyelni kell, mert halálcsapdáik bármikor akvitálódhatnak. Ha megtaláljátok Adalon barlangját, akkor be fog engedni titeket, ha látja nálatok az ezüst pikkelyt. Ő az egyetlen, aki tudja, hogyan is lehet legyőzni az álmok hercegét, de attól félünk, nem fog önzetlenül segíteni, a sárkányok ugyanis nagyon ravasz teremtmények. *Felállnak, hiszen látják, hogy Jackék már indulni készülődnek, így Biancának is válaszolnak.* Pont ez a nehézség. Csakis akkor mehettek át az álmok birodalmába, ha valaki egy álomkaput nyit nektek. Ha segítetek Adalonnak, talán megteszi ő is ezt értetek. Garancia persze nincs. *Végül Jack is megkapja a válaszát.* Odron nem pusztult el. Eleinte még veled volt, ám amikor legyőzted Barjazidot itt a valóságban, nem csak az álomvilágba tért vissza, hanem veled is maradt egy része, mint Voldemort horcuixa. Benned élt, Odron pedig egyre inkább sorvadt el. Ám most már elég erős voltál, hogy kitaszítsd magadból a gonoszt, és rá tudjál jönni, hogy bár értesz a sötét mágiákhoz, nem voltál a rabjuk, csak az árnyékherceg tett azzá. Amikor megismertünk téged, kósza voltál, afféle cserkész, vándor. Odron azonban vár rád, és együtt tudtok ismét lenni, ha átléptek az álomkapun, megint egyesülni fogtok, és végleg veled maradhat. De ideje indulni, Barjazid árnyai már fenik rátok a fogukat. *Intenek nekik, és Piruid mutatja az utat. A cirkusz egyik hátsó részébe vezeti őket, ahol egy hatalmas, sötét lyuk tátong.* Ezt nektek nyitottam, a kötéllel le tudtok ereszkedni a mélysötétbe. A jószerencse legyen veletek barátaim...

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Hétf. Jan. 16, 2012 11:19 am

*Hallgatja a szavakat, a történetet, és érzi, ahogy lassan kilép térből és időből. Csak ül ott, miközben békésen piszkálja tőrével a körmeit, teljesen öntudatlanul. Felsejlik neki az a bizonyos valami. Amitől eddig a legjobban félt. Nem önmaga volt az.. vagyis nem csak önmaga. Nem saját magától félt eddig sem, hanem az Árnyékhercegtől. A lappangó, egyre erősödő félelem csak úgy dübörög a fejében. Érzi a jeges érintést az arcán, látja a vörös szemeket, hallja azt a hangot, és érzi, hogy nagyon is össze van kötve azzal a bizonyos másikkal. Hiáb vették el az emlékeit, tudat alatt is mindig félt önmagától, az Árnyékhercegtől, aki le akarja vadászni, és végezni akart vele. Aztán ott van a Mestere. Sosem tudta, miért érez ilyen erős kötődést iránta, miért tart ki mindvégig mellette. Hát most itt hever előtte a válasz. Mintha csak érdeklődve hallgatózna, úgy babrál a tőrével, meg a körmével, miközben néha fel-felsandít, de nem fogja fel túlzottan a körülötte levő dolgokat. Csak agyal a köteléken, az ajándékon, azon az bestén, amikor bement a Mesteréhez, ahogy akkor nézett rá. Majd később Riel szemei, ugyanazok a zafírkék szemek. Sose találta a helyét, talán nincs is neki. Csak átutazó, egy menekülő vándor. Aztán még valami felsejlik benne. Hosszas hallgatás után leengedi a tőrt a kezéből, visszacsúsztatja az övébe, majd ismét az őszhajú férfira néz.*
-És Odron? *a kérdés talán kevés, de a szemeiben izzik valami furcsa vágyszerű érzelem. Mintha azt kérdezné, visszakaphatja-e, vagy láthatja-e még, esetleg ő odaát van-e, abban a bizonyos álomvilágban. Hogy hogyan juthatnak vissza? Van egy tippje, de oda nem merészkedne még egyszer, és nem is teljesen biztos abban, hogy saját félelmeit szabadjára engedve képes lehet arra, hogy átjárót nyisson visszafelé. Talán.. De ezt csak végső megoldásként próbálná meg. Mintha az oroszlán barlangjába az oroszlán száján át sétálna be. Nem, ezzel nem foglalkozik, csak az őszhajú férfi szemeibe néz a maga furcsa, üresen csillanó, sivár szürke szemeivel.*

//bocs, tegnap meghalt a netem, úgyhogy ez még ide kívánkozott, és akkor vasárnap folyt. köv. (://

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

//És akkor itt a fagyi, kövi héten folyt. köv.//