Aeolus Játszótér

Tárgy: Aeolus Játszótér Kedd Dec. 23, 2008 8:05 pm

First topic message reminder :

Hogy miért pont Aeolus Játszótér? Mert ez a játszótér az Aeolus-tér mellett található, innen a név. Közel van még a Karditov Park és Állatkert-hez is. Ez a varázslatos játszótér nem csak a játszani kívánó gyerekeknek varázslatos, hanem mindenkinek, hiszen tényleg mágia lakozik benne. A játszótér egy négyszögletű, téglalap alakú telken van, és csak egy oldalról határolja a játszóteret, a másik két oldalról házak, kertek, ahova nem esik be semmiféle labda, ez is egy kis mágiának köszönhető. A negyedik oldal egy kutyafuttató tér, egy gondozott, füves terület, ahol lehet kutyát sétáltatni, de a bátrabbak macskával is bemerészkedhetnek, vagy más állatokkal, de az nem éppen szerencsés, hiszen a napnagy részén vannak ott kutyát sétáltató emberek, és más fajú humanoid lények, tehát tündék, koboldok, és ilyesmik. A játszótéren is varázsjátékok vannak, egy 5 tagú hintasor, amik jól körbefonják a hintázót, és akár teljesen is megfordulhatnak. Egy henger alakú játék, amibe beszállsz, a falhoz rögzíted magad az adott szíjakkal, és elkezd forogni,de ez egyfajta szimulátor is, szóval képeket vetít mindenfelé, és visz, forgat. Nagyjából minden elképzelhető dolgot meg tud jeleníteni, de ezt be kell állítani, úgy, hogy egy pálcát helyeztek a neki kialakított üregbe a henger közepén, és akkor kijönnek képek, azok közül választhatsz. Egyébként véletlenszerűen jelennek meg a képek, és jelenetek. Van még több mágikus játék is, egy mágikus csúszda, amin olyan hosszan csúszol, amennyit csak akarsz, és hasonló játékok, de azért a végtelenségig ne menj el. Van még egy kisebb akadálypálya is, mozgó akadályokkal, össze is lehet mérni a tudást, vagy egyedüli gyakorlásra is alkalmas. A leülni vágyóknak körben padok, és piknikező helyek vannak.

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 3:56 pm

*Hasonlóképpen vélekedik, mint Laura, neki se nagyon tetszik a csali ötlet.* -Azért ez elég veszélyes... *Jegyzi meg, de nincs mit tenni, mert a többség benne van. Ő is a közeben húzza meg magát, és mivel amúgy ő is elég apró könnyen el tud rejtőzni. Figyeli nagyon a hintát és azért Nicolas akcióján is csodálkozik, hiszen jó nagyon ugrik. Aztán a rokon egyszer csak eltűnik a föld alatt.* -Ott...lehúzta! *Sikkant fel, amikor Rosetta eltűnik, és nagy rohanással szalad a hintához, de mivel aprók a lábai kis esély van rá, hogy könnyen odaérne. Egyébként pedig elég meggondolatlan fajta, tűzmágus mit is tehetnénk, tehát nem kezd el agyalni, egyszerűen tűzlabdát idéz a kezére és nekivágja a rejtett ajtónak, hogy az lehetőség szerint berobbanjon, majd ha sikerül, akkor beveti magát a lyukba.* -Rosettaaa...jövök, kitartás! *Na persze a kobi amúgy nem az a pánikolós fajta, ő ellenben annál inkább és ennek hangot is ad. Lent mindenesetre fényt idéz a kezére, apró tüzecskét, márha persze lejutott, és a kobit keresi erősen. Ha sikerül megtalálnia akkor a nyakába veti magát.* -Ez...nagyon...rossz...ötlet...volt!

//Tűzmágus 3. szint:
Teniszlabdányi tűzlabda dobása néhány méternyi távolságba, ami emberfejnyit robban.//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

- Azt mondták, most nem érnek rá, vannak ennél fontosabb dolgaik is. *Válaszolja Penelopénak, és megrántja a vállát, látszólag kicsit felbátorodott a fiúcska. Rosetta kérdésére ismét megrántja a vállát.* - Nem tudom. Segítetek megtalálni a többieket? Az annyira jó lenne! *De amikor látja, hogy mennyire haza akarják küldeni, lehajtott fejjel, se szó, se beszéd fogja magát, és szomorúan elszalad, mint akit puskából lőttek ki… És hogy haladjon a kör, a többiek leléceltek, mondjuk a közeli házak közé, ahonnan tudják figyelni a játszót, Rosetta pedig egyedül maradt…
Néhány perc telik el csendben, ahogyan a kobold-lány magányosan hintázik a téren… A hűvös szél belekap a hajába, és lassan szemerkélni kezd az eső – amikor a hinta láncai hirtelen rá-kötöződnek a csuklóira, a lábait pedig gyökerek fogják le – és beszippantják a föld alá… Vagy sokkal inkább egy rejtett csapóajtó nyílik fel, és csukódik le.
Esésekor a kobi kicsit megüti magát, de nem vészesen. Odalent Rosetta hideg falakkal és sötéttel találja szemben magát, két irányba lehet menni, de fölfelé nem igazán jutna.
Jacquline a csontok segítségével azt látja, amit fentebb leírtam, csak közben ugye már haladtunk tovább a sztorival.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 3:47 pm

*Tehát találkozik Pennyvel, akit újfent megcsodál, és úgy tűnik másoknak is feltűnt már a szemrevaló pöttöm. Rosettkát is üdvözli, és ezzel tökéletesen füstbe ment az a terve, hogy a vérszopót utólérje, az érkező lányok valszeg elijesztették. Leereszti a karót, s a pálcát, mígnem feltűnik Laura is. Sötét mosollyal emeli rá a karót, aztán csak legyint. Tisztes távolból hallgatja a gyermekek rémmesését, és magában csettint egyet.* Hát persze, minden egybevág, egy lélekvámpír vadászik fiatalokra, hogy a hatalmát növelje, micsoda kihívás... *Mormolja szarkasztikusan, aztán bólint a koboldlánynak, hogy benne van a tervben. Underworld utánérzésképpen felpattan az egyik háznak az emeleti párkányára, és az árnyékok közül figyel. Nem érdekli, hogy a társai esetleg meghökkennek ezen, majd pszionikus mágiával magyarázza. Tehát a csapda készen áll, várják a ragadozót, a vadász pedig egy vámpír. Csakhogy nem vámpírvadász, hanem egy vadászó vámpír...*

Vendég

*Jacq csak nézi ahogy elmegy a nö a gyerekkel, majd azzal kezdenek foglalkozni a lányok amelyik ott marad. O is csendben hallgatja a kisfiút ahogy az szépen válaszolgat a kérdésekre, majd próbálva valamit kideríteni a gyermek által említett játszótérre megy ahonnan a gyerekeket elrabolták, és ott próbálja kideríteni a múltat. Igy elövesz pár csontot, megteszi a szükséges mozdulatokat és mondja is az igét, remélve hogy valamit is kiderít.* -Oss Divina!

//Jósmágia I. múltidézés-jóslás csontokból elsödleges
Leírás: Főként állati csontok segítségével képesek lehetünk meghatározni egy helyszín múltját, azaz azt, hogy mi történt ott bizonyos időre visszamenőleg, kik jártak ott, mit cselekedtek. Afféle védelmi mechanizmustól függ, hogy a jós mennyire képes pontosan meghatározni a történéseket, ha valami módon védelem alá került a hely, akkor lehetséges, hogy csak villanások formájában tudja majd meghatározni a dolgokat, nem ismer fel pontosan személyeket stb.//

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 3:43 pm

//Várj meg Em, körmölök//

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 3:42 pm

*Egy ideig nézi, ahogy a nő a két gyerekkel siet el, majd fejét visszafordítja a többiekre, na meg a gyerkőcre, aki igen érdekes és zavaros dolgokat mond.* - Tehát az urokatesód eltűnt innen, majd megkerült, de elveszett a varázsereje? Napokkal később ment haza? Vagy rátaláltatok valahol? *Kérdez néhány nagyon egyszerű dolgot a lány, az egyik csak egy megerősítendő mondat, a másik kettőnek van érdemi jelentősége is. Majd ugye a gyerek haza lesz küldve, vagy valami ilyesmi, és Rosetta csalinak való használata nem épp a kedvenc ötlete.*
- Nem tudom Rosetta... De nem megyünk messze... *Mondja a lány, és kicsit oldalra dönti a fejét, majd ha mindenki úgy dönt végül csak "elbújnak". Vagy ilyesmi. Minden esetre Laura készíti magát, hogyha nagy baj lesz, vagy térkapu nyílik, akkor villámsebességgel tudjon Rosetta után vetődni, hoyg ne egyedül legyen az ismeretlen helyen. Szárnyakkal, vámpírral, pszionikussal, meg ilyenek...*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 3:38 pm

*Furcsának találja a tényeket, amit a kisfiú mond. Fejében meg is fordul, hogy talán csak egyik mesétől ijedt meg, amit valaki mondott neki még régen kisebb korában, de ahogyan az anyuka reagált talán nem lehet kamu a dolog, illetve ahogyan itt remeg, ahogyan a külsőségek is mutatják mégis van a levegőben furcsa vibrálás. Továbbra is guggol a fiúcska előtt hallja, a többiek kérdéseit is.*
-Hogy lásd nem vagyunk gonoszak, menj szépen haza és nyugodj meg.
*Mellesleg azt is furcsállja, hogy az anyuka ennyire kijött a sodrából, miszerint ők lopkodják a gyerekeket és erre meg itt hagyja az egyiket, pont azoknál, akiktől elméletileg félti. A kisfiú mögé sandít, majd felkel és körbenéz mindenfelé, hátha lát valami árulkodtató jelet vagy nyomot vagy akármi szokatlan dolgot a játszótéren. Kicsit tördeli a kezét, mintha valami izgulás lenne a tagjaiban. Rosetta mondandóját figyeli.*
-Egyet értek, érdekelne engem, hogy mi is ez a valami, amitől mindenki retteg...
*Mondja kicsit halkabban.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 3:31 pm

*A gyerekek rettentően meg vannak ijedve, a csokoládét sem fogadják el,így az lassan visszakerül Bella zsebébe, miközben lassan feláll és a többiekre pislog, majd a nőt nézi, ahogy elindul a gyerekekkel a házak között. Milyen furcsa, hogy ennyire félti a gyerekeit, de a szőke kisfiút simán itt hagyja ennyi diákkal. Főleg, hogy meggyanúsította őket. Érdekes, de persze Bella most ezzel annyira nem foglalkozik, hanem a kisfiúra figyel, aki elmeséli, hogy mi is történt az unokatesójával. Habár sok információt nem tudnak meg a diákok, Bella lassan Rosettához slattyog és a fülébe suttogja:*
- Nem tudod őt is úgy megnyugtatni, mint azt a lovat a pajtában? Vagy az asszonyt? Hátha többet elmond * jön egy ötlet, bár lassan leesik Bellának, hogy Rose druida, így valószínű, csak az állatokhoz ért. Bár ki tudja...*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 3:30 pm

[Fiú, Mindenki]

*Bizony, a két lány között van néhány közös vonás, a különböző pedig a lány véla kisugárzása, és például a barna szeme, ami a Waylanoknál ritka, Rosetta ágán legalább is, hiszen náluk mindenki vörös és zöld szemű. Csak a kis Dananeira haja szőkés, de az övé is vöröses lesz, ahoy idősödik, ez a tapasztalat. Amúgy a pillantásai néha ütköznek Penny-vel, ahogy a lány őt nézi, Rosetta is lenéz rá, és akkor egy kedves kis mosolyt ejt felé, olyasféle "nézd, ezt is tudom!" menőzésként, és csinál egy szebb lépést. A megszólalásra halkan felnevet, és még egy pillantást vet a távoli srácokra.
Szépen álldogál a fiú előtt, hallgatva a szavait. Annyira vészesen nem is támadják le a kölyköt, hiszen Rosetta próbálja picit elkáprásztatni, aztán segíteni neki, aztán Ayla és Penny kérdez 1-2-őt, utána Bella már csak csokival kínálja, ami igazából nagyon jó húzás, hisz minden gyerek szereti a csokit, meg boldogság hormon, és így tovább.*
- Hogyha úgy gondolod veszélyes, akkor menj haza, és mi kiderítjük, hogy mi történik, jó? *Kérdezi a fiút, ugyanis esze ágában sincs olyat csinálni, hogy ők eltűnnek, és itt hagyják csalinak a fiút. Jó ötlet lehetne, hogyha kockáztatná egy srác életét ilyenért. Viszont Rosettát messze lehet kisgyereknek nézni. Közelebb lép a többiekhez, miközben a fiúra is pislog, hogy haza szalad e, kell e rá vigyázni.* - Esetleg ha mindenki eltűnik a színről... A magasságomból adódóan bevárhatnánk azt a valakit, vagy valamit, ami elviszi a gyerekeket. Egy ilyen apró kislány magányosan hintázik... *Mondja a többieknek, és várja a reakciót, hogy mit szólnak az ötlethez, mert ha van egyetértés, akkor szívesen vállalja a gyermek szerepét. Csak szépen eltünteti a felnőttesebb dolgait az övén lévő kis szütyőkbe: lásd kard az oldalán. Aztán beül a hintába és... Hintázik.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 3:30 pm

*Egyelőre még mindig elég bizonytalan, figyel a fiú válaszaira persze, de sok infot nem tudni meg.* -Az is lehet, hogy kitalálta... *Ez sem lenne meglepő egy 5 évestől. De ezt inkább csak odasúgja a közelében állóknak, nem hangosan mondja, nem akar a kölyök lelkébe tiporni feltétlenül. A nagyravágyó álmok hallatán azért elmosolyodik, a jókedvet nehéz kiölni belőle.* -Oh, azért nem rossz, bár én tuti nem lennék mágiaügyi miniszter, tök macerás lehet. Esetleg nem tudod nekünk idehívni az unokatesódat, vagy nem tudták hozzáértők a fejecskéjéből kiszedni hol volt? Az aurorok, ami te is akarsz lenni ehhez is értenek ám! *Próbál valamelyest lealacsonyodni a gyerkőc szintjére. Viszont mivel ő se nem jós, se semmi ilyesmi, nem igazán tud olyan mágiát, amivel megpróbálhatna itt nyomozgatni. Ehhez legalább auror beállítottságúnak kéne lenni, ő max. leégetheti a hintát...*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A kisfiú kezeit összeszorítva, félve pislog rájuk, de engedelmesen válaszolgat a kérdésekre.* - Már eltűnt egy csomó gyerek! Mindig innen, a játszóról... Pedig mi semmi rosszat sem csináltunk! Anyukám azt mondja, hogy ilyenkor már nem szabad itt lenni... Ugye nem azért vagytok itt, hogy elvigyetek? Nem akarom, hogy bántsatok, mint az unokatestvéremet! Nem szabad ilyet csinálni! *Szipog a szőke kisfiú.* - Én varázsló akarok lenni, nem akarom, hogy elvegyétek az erőmet! Belőlem auror lesz, ha megnövök, vagy mágiaügyi miniszter! De csak ha nem bántotok, és viszitek el az erőmet... Az unokatesómnak sincs már, mióta hazajött, és nem emlékszik semmire. *Ennyit mond, így is eléggé össze-vissza beszél, de hát egy ötéves kisfiútól mit várni? Főleg ha ilyen a téma...! Egyébként Laura annyit lát, ahogyan a gyerekek eltűnnek a házuk között az anyjukkal, semmi különöset... *

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 3:18 pm

*Nem sok idő marad a beszélgetésre és az ismerkedésre, ugyanis egyre több diák érkezik. De ez persze nem furcsa, mert igen csak kellemes idő van, pont jó egy kinti sétához. Azonban az Bellának is feltűnik, hogy nincs senki a Játszótéren. Egy darab gyerek nincs itt, pedig délután van, az uzsonna idő után. Közelebb sétálva a társasághoz könnyedén, egy apró intéssel mutatkozik be:*
- Sziasztok, Bella vagyok * majd ekkor tűnik fel a három gyermek. Rettentő ijedt szemekkel pislognak a diákokra, mire Bella elmosolyodik. Látott már ilyen tekinteteket az árvaházban minden héten jött egy új, megszeppent gyerek.*
- Kértek csokit? * vesz elő a zsebéből egy szelet csokoládét és a gyerekek elé guggolva nyújtja feléjük, de ekkor jelenik meg az asszony, aki rájuk fogja, hogy ők vitték el a lányát. Bella riadtan áll fel és néz a többiekre, majd mikor Rose megkérdezi, hogy mi történt, Bella kíváncsian pislog az asszonyra és a gyerekekre is, hogy vajon elárulják-e, hogy mi is történt.*

Vendég

*Hamarosan egyre több diák bukkan fel, mire Jacq elrakja a rajzát és felkel a padról hogy odamenjen a többiekhez. Nyomában persze daimon pumája is követi, aki néha ásít egy nagyot, majd ahogy szétnéznek látják hogy gyakorlatilag egyetlen gyerek sem zsibong itt, ez olyan különös.* -Sziasztok...*köszön a többieknek, majd jönnek a gyerekek és egy jó nagy darab asszonyság, mire elkezd kárálni, és amiket mond arra igencsak kikerekedik fél-véla leányzónk szeme is.* -Jó napot kivánok, nem mi voltunk, nem mi vittük el öket...ezek szerint valami varázslók vagy mágikus lények tehették a dolgot, ne tessék aggódni visszahozzuk öket, és kiderítjük mi is történik itt valójában... *mondja Jacq nyugodtan a nönek, majd nézi ahogy az elviharzik a két gyerekekkel, egyiköjük viszont ott marad, láthatóan nagyon fél, és Rós szavaira reméli hogy azért valamit sikerül megtudniuk, vagy az asszonyságtól picit többet, bár nem valószínü hogy ennél többet el fog mondani, vagy pedig az ottmaradó kisgyerektöl.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 3:18 pm

*Mindenki köszön szépen mindenkinek, ahogy az illik, és a lány szeme hamar megakad a kisgyerekeken, majd a kissé neurotikusnak tűnő hölgyeményen, aki két kölyköt el is cipel (szerencse, hogy csak két keze van), így nekik marad egy harmadik, aki egy cseppet meg van szeppenve. Mondjuk Laura ezt meg is érti, ennyi idősen ő sem lenne a toppon, amikor vagy hat ember állja körül, és mered rá. annyi legalább biztos, hogy a gyerkőc helyzetében nem magától félne a legjobban, hanem Nicolastól. Megnyugtató. Minden estre a többiek feltesznek egy csomó kérdést. Persze nem kicsit csodálkozik el a nőci sivalkodásán, de tény, hogy nagyok már a játszótérhez... Szóval mindenki kérdez mindenfélét, a kiskölyöktől, de Lau inkább azt figyeli, hoyg merre cipeli a nő a gyerekeket. Majd a válaszokat hallgatja. Mivel nem ő itt a legjóhírűbb figura, nem gondola, hogy neki kéne ezt csinálni. Bár azért félangyal, így át tudja érezni a gyerek ijedtségét.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 3:10 pm

*Újabb ismerősök és ismeretlenek érkeznek. Akik odajönnek hozzájuk, azoknak köszön természetesen.* -Szia, Penny vagyok, Penelope Waylan. *Mutatkozik be és amúgy feltűnő is lehet a hasonlóság közte és Rosetta között, egyrészt ugye Penny se túl magas, ő is vörös, bár persze sokkal szebb. Annyira ő nem figyelt, hogy nem voltak itt eddig gyerekek, szóval az érkező hármat se nagyon szúrja ki, mint lényegi változást az eddigiekben. Közelebb lépdel Rosetta mászókájához és felfelé pillantgat, csodálva a rokont, hogy ilyen jó az egyensúlyérzéke.* -Oh, csak játszom velük! *Kacsint egyet a koboldra, majd jön a kissé őrültnek tűnő hölgyemény is és elkezdi ráncigálni a gyerekeket. Nem nagyon érti elsőre a dolgot és csak nem akarja hátba lőni egy tűzgolyóval, mert az nem lenne szép bemutatkozás, úgyhogy a kisfiúra pillant.* -Micsoda? Miről beszélsz? Miért akarnánk elvinni bárhova is? *Nem nagyon érti a dolgot.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 3:10 pm

*Továbbra is némán üldögél, nem tud mit tenni. Bár fejében megfordult, hogy inkább itthagyja a keserű emlékeket ébresztő helyet. Már éppen állt volna fel, mikor is valami zendülés vagy vita féle keltette fel a figyelmét. Egy nőt lát, aki fogta pár gyerek kezét és a nezás diákok csoportjához beszél. Mindent ért amit mond, hiszen füle mégiscsak jó, hamár tünde vér is csörgedezik. Azonban egy dolgot nem fog fel, mégpedig azt, hogy miért is van ennyire kiakadva. Gyerekek meg már majdnem halálra rémültek ez iatt. Csak furdalja az oldalát közelebb megy a többiekhez.*
-Mi a gond?
*Kérdezi, mintha mindig is ott állt volna mellettük. Azonban választ lehet nem fog kapni, akkor költői kérdésnek lehet vélni mondandóját. Lenézett a remegő ifjúra, majd leguggolt elé.*
-Nem kell félni, nem vagyunk olyanok.
*Igaz Ayla többnyire csak Roset ismerte a többiek nevében nem nagyon tudott véleményt mondani, minden esetre egy bíztatót még mosolygott hozzá.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 3:08 pm

*Lassan érkeznek az emberek, amit Rosetta fentről, a mászóka tetejéről, nyugodtan néz végig, és persze az ismerős arcoknak egy finom mosollyal köszön.* - Ayla, Bella, Jacqueline, sziasztok. *Sorolja könnyedén a neveket is, hátha ezzel még jobban magára vonja a figyelmet, különösen Ayláét, hiszen a lány más világban jár, nagyon el van magában.
Mikor lefut előttük ez a jelenet, akkor a lány összevonja a szemöldökét, és értetlenül hallgatja vissza a helyzetet. Eléggé érdekesnek tűnik ez a dolog, és éppen a nő után szólna, de úgy tűnik, hogy túl gyorsan le is lépett. Ahogy a kisfiú megszólal, csöppnyi részvét kerül a lány szívébe, így a mászókáról feláll, és ügyes ugrásokkal leugrik, játszó-eszközről játszó eszközre, míg nem a fiú előtt érkezik. Akrobatikát, a vérfarkas ösztöneit, és talán még légmágiát is bevet, hogy ügyesen haladjon. Apró termetű, és a mozgása játékos, az arcán is egy kedves mosoly van, hogy nehogy megijessze a fiút.*
- Úgy nézünk ki, mint a haramiák? Mondd el, mi történt, kik tűntek el innen és hogyan? *Kérdezi, cseppet megdöntve a fejét, a maga 90 centiméterével a fiú talán még kortársának is nézheti, vagy bármi, hátha az ugrálás miatt, és a mosoly miatt szimpatikus lesz neki. Rosetta alapjelleme mindig is segítő volt, így hát nem csoda, hogy törődik az esettel.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Ami most a legkülönösebb a játszótérben, hogy egyetlen gyerek sem lézeng errefelé... Pedig azért ilyenkor, öt óra felé még szoktak ám lenni. Azonban nem sokkal a Nezabaros diákok érkezése után egy kislány, meg két kisfiú érkezik, és sutyorogva bámulják a diákokat... Mintha szemeikben félelem csillogna, oda sem mernek menni a mászókákhoz, vagy a hintához, de nem is lenne értelme, hiszen...*
- Mit kerestek itt?! Hát nem meg mondtam, hogy nem jöhettek ide többet?! *Kapja el a kislány, és az egyik kisfiú kezét egy testesebb hölgyemény.* - Soha többet nem jöhettek ide, nem akarlak elveszíteni Titeket is! *Hangjában sokkal inkább rettegés és aggodalom, mint düh tükröződik. Ekkor pillant csak fel, és veszi észre a Nezabaros-diákokat.*
- Ne merjetek többet idejönni! Tudom, hogy Ti voltatok! Ti vittétek el az én kislányomat...! Ti vittetek el mindenkit, és most ott fent veszitek el a varázserejüket! Ti tettétek! *Őrülten hangzik ez az egész, szemeiben valami félelmetes láng lobog, ahogyan ráripakodik a diákokra... Azzal se szó, se beszéd elviharzik a kislányt, és az egyik kisfiút kézen fogva, de a másik gyerek még mindig ott áll esetlenül, remegő tagokkal.*
- Engem is el akartok vinni...? Bántani fogtok? *Kérdezi majdnem sírva.*

// http://fc08.deviantart.net/fs26/f/2008/041/4/6/childrens_by_pumiak.jpg //

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 3:03 pm

*Fene sem tudja miért éppen erre vette az irányt, de ő maga is idekeveredett a nagy tömeghez. Azaz távolabb sétál,. talán csak az időjárást meg a szelet élvezi, amikor feltűnik neki, hogy mennyi ismerős arc van a játszótéren. Így aztán feléjük sétál a maga nem túl kirívó öltözetében, kirívó színű hajával. Egy fekete farmer van rajta, amihez egy vajszínű felsőt vett fel, rá pedig egy fekete hosszú ujjú dzsekit. Nyakában egy szintén vajszínű sál van, mintha érezné a hideget, lábán egy fekete cipő, valószínűleg csizma, de a fene sem tudja, mert a nadrág takarja, és derekán egy bőr öv, amin egy ezüstös kis szütyő lóg, valamint kitűzői sorakoznak. Hófehér haja egy csattal van felfogva, így háta közepéig ér, és a csattban egy fehér csontból készült hajtű van. Arca kicsit sápatag, aranysárga szeme vékony fekete tusvonallal ki van húzva, tekintete elé lóg az a pár szökevény rövidebb tincs. Amikor a diákokhoz ér, zsebretett kézzel, ahogy haladt, megáll a kis csoportnál, és végigméri, hogy kik is jöttek össze. Mindenkit ismer kivétel nélkül, így bemutatkoznia nem is kell.* - Hello mindenki. Mi ez a nagy tömörülés? *Kérdezi egy fokkal vidámabb hangon, mint az megszokott, de lehet csak ez a sok egy helyre gyűlő kaja hozza lázba. Persze nem valószínű, hoyg ez lenne az ok...*

// Bocsi, boltban voltam >.< //

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 2:30 pm

*Bella alakja tűnik fel a távolban, és határozottan tart a Játszótér felé. Tegnap végre letalált Nellondba is és mivel megtalálta a Játszóteret, ami állatira bejött neki, elég valószínű, hogyha jó(bb) idő lesz, akkor itt lehet majd megtalálni a leányzót. Vagy a Játékteremben. Esetleg a Konyhában. Na igen, Bella imádja a vidámságot, a játékokat és a hasát. Ezért is feltételezhető, hogy a három helyszín egyikén lehet majd fellelni a későbbiek folyamán. Minden esetre most is lelkesen, mosolyogva sétál a Játszótér felé. fülében varázslatos zenedoboza, ami hasonlóan működik, mint egy mp3 lejátszó, csak nem elemmel, adapterrel és társaival működik, hanem mágiával természetesen. Egy elég kemény rock zene szól a fülében, amire vígan rázza a fejét is és zsebre tett kézzel sétál a Játszótér felé. Léptei határozottak és szinte hangtalanok, hiszen a lánynak egy csizmája van és egy sportcipője, de mivel a csizmát még melegnek találta, csak a cipőjét húzta fel. Egy kopott farmer van rajta, egy egyszerű kötött pulóver, valamint a téli kabátja és egy egyszerű, fekete sál. Nem sok ruhája van a lánynak, így kb. 2 pulóveren kívül ki is merítette a téli ruhatárát, de hát sajnos megesik az ilyesmi. Közelebb érve a Játszótérhez megpillant három diákot, egyik közöttük Rosetta, mire Bella elmosolyodik és kiveszi a fülesét a füléből.*
- Sziasztok! * sétál közelebb a diákokhoz és Rosettára néz, aki egy mászóka tetején ücsörög és egy kedves mosolyt küld a lány felé. Furcsa, hogy mindig összefutnak, de igazából Bella ennek csak örülni tud. Legalább mindig találkozik ismerőssel.*

Vendég

*Zsáklin is itt ül egy padon és az embereket rajzolgatja, azonban nem úgy ahogy azok festenek, hanem egyfajta torzítottan, a démoni lelkükre gondolva, ami azért elég rémisztö. Ez azért van, mert lelkében hihetetlen harcok dúlnak sok dologgal kapcsolatban, és daimonja most egyáltalán nem segíthet abban hogy kiderítse ennek okát vagy hogy feldolgozza. Mert vannak dolgok amiket magunknak kell megvívni, mások esetleg rávezethetnek vagy egy kicsit közelebb hozhatják a lehetséges megoldásokat, de a végsö döntést úgy is magunknak kell meghozni, nos, egy ilyen döntés vár épp Jacqra ami miatt a rajzolgatásba menekül. Amúgy egy sima farmer és egy piros pulcsi van leányzónkon, lábán megszokott kényelmes de csinos bokacsizmája, tértágított táskájában pedig minden ami csak kelhet egy váratlan kaland során esetleg. Ahogy néha felnéz a papírról, úgy kiszúr pár diákot akik szintén itt lézengenek, de most nincs kedve ismerkedni, csak megjegyzi öket és tovább folytatja a satirozást.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 2:25 pm

*Gyerekkori emlékeit felidézve ül az egyik játszótéri eszközön, amit csöppet sem használ. Senki sem lökte sosem a hintán, sosem játszottak vele egyszer sem úgy igazán. Többnyire ki volt közösítve, de jobbnak is látta így. Utólag belegondolva akkor még nem is tudta magáról, hogy egészen különleges alkat és ezt a többi gyerek is megérezte. Mára már kinőtt az ilyen fajta élményekből és nem is hiányzik neki jelenleg, hogy játszadozzon. Csupán mint mostanság lábai ide vitték, eme örömmel teli helyre. Nem messze tőle egy kobold lányka hangos nevetgélését hallja. Nem nagyon figyel oda, hogy ulajdonképpen mit is csinál. Kicsit még messzebb tőle egy darkosabb külsejű srác is lófrál itt. Egyáltalán nem illik a képbe, valahogyan olyan anti öröm érzést kelt hacsak egyszer is ránéz. Rosettáról nem is beszélve. Észre sem veszi, pedig ismeri a lányt, volt sok emléke vele kapcsán, de most valahogyan csőlátásban szenved szegény Ayla. Minden esetre nem törődik most a külsőségekkel, csupán magával. Hajába néha belekap a szél, ami jelenleg össze van kötve. Nem szokványos viselet ez tőle, de ilyen kedve volt, mikor reggel felkelt. Sötétzöld színű bársony nadrágot visel egy kicsit világosabb zöld színű kötött pulóver társaságában. Kezei és arca egészen fehér árnyalatot tükröznek, talán csak azért mert nem érzi azt a nagyon meleget, mondjuk mert nincs is meleg. Közben természetesen csoportosulnak a diákok, mintha készülne valami itt vagy csupán az idő teszi? Nem tudni...*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 2:14 pm

*Az idő még egészen jó, habár a lány olyan ruhában van, mint mindig. Köpeny, nadrág, póló, surranó a talpán, és az övén megannyi szütyő és egy kobold kard, amit habár nagyon ritkán használ, hord, legalább annyiból, hogy szinte jeli ezzel a kobold büszkeségét. Mert igen. Büszke a koboldságára. Ritka, nagyon, ez így van, de legalább különleges, habár senki más nem is akarna kobold lenni... Na de ez nem gond. A lényeg, hogy megjelenik a játszótéren, ahol már eléggé sokat járt, hiszen a kishúga egyik kedvenc helye. Itt szeret a legjobban elbújni, és egyszerre eltűnni is. Hányszor keresték már egész éjszakákat... Mikor meglátja Penny-t, akkor apró mosolyt ejt, és köszön neki, habár nem megy túl közel, mert a lány a hintázásba lendült bele nagyon, aztán tovább fordul egy igen csak meghökkentő diáktársa felé.*
- Nicolas...? *Áll meg rökönyödve a fiúnál, mert ugye valahol erre leleddz a srác, ami nem kicsit meglepő. Rosettából most eléggé furcsa kisugárzás érezhető, ami nem egyértelműen negatív, csak valahogy más. Aprót sóhajt, miközben körbeforog a játszótéren majd könnyedén zsebre teszi a kezét, mert még nincs kedve bekapcsolni semmiféle mágiát, viszont lassan úgy is le fog hűlni a levegő.* - Mi járatban vagy itt? Valahogy ez nem a te közeged. *Kérdez, majd szólal meg újra, miközben könnyedén felsétál egy mászóka tetejére, kapaszkodás nélkül, talpon, és a tetejére szépen leül, onnan figyelve a fiút, habár így lehet, hogy kissé nagy a távolság közöttük. Innen figyelmez Penny felé is, és néhányszor átnéz a fiúkhoz, akik szépen bámulják az unokatestvérét, hiszen fél-véla... Szép.*
- Ejj... Azt hiszem ők nem érnek fel a te súlycsoportoddal. *Ejt egy vékony kis mosolyt, Penny felé pillantva.*

// Már késza hsz és nincs erőm az egészet törölniii, ne hari. Durva lesz nekem is a hazaérésem, de igyekszem, nem vagyok még otthon ^^ //

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 2:09 pm

//Én is korábban kezdek, mert Lilla most alud, van rá csensz, hogy kb. akkor fog enni, amikor hsz-t kéne írnom, ami egy időben kivitelezhetetlen. ^^ Viszont láttam, hogy aránylag sokan leszünk, szal Em plíz ne várj majd senkire, mert nem fogunk tudni itt lenni 7-nél tovább, szal aki nem ír lemarad. ^^//

*Csilingelő nevetés csaphatja meg Nicolas fülét a nagy vámpírvadászatos-osongásos-hadművelet közepette ugyanis egy kis vörös démon egy hintán löki épp magát egyre magasabbra. Igen a fél-kobold hölgyemény még így egymagában is képes nagyokat nevetni, pedig senki sem szórakoztatja, legalábbis nem direkt. Bár, ha jobban körülnéz az ember feltűnhet neki, hogy a hölgyemény azon szórakozik ennyire jó, hogy addig löki a hintát, amíg egy magasabb sövény fölött át nem sikerül lesni a közeli parkos részre, ahol néhány srác játssza az eszét. Apró bombázónk pedig ki is használja ezt, adja alájuk a lovat természetesen. Szóval hintázik nagy erőkkel, amikor kiszúrja az osongáló Nicolast is, szóval integet a fiúknak, majd lassacskán csökkenti a magasságot, hogy ki tudjon ugrani, és a sötét külsejű vámpír felé szaladhasson.* -Szia! *Köszön neki kissé lihegve, hiszen azért a hinta hajtása egyáltalán nem kis feladat. Látszik rajta, hogy vidám, jó kedvű a borongós idő ellenére is, bár a hűvös miatt jobban felöltözött, főként meg a meleget szereti, nem véletlenül tűzmágus. Csini kötött sapka van a fején vörös színben, ami inkább divatkellék, mint melegítésre szolgáló eszköz. A nyakában piros-narancs kusza mintás vékony sál sokszor áttekerve, felül egy fekete bőrzseki, derékig érő, alul pedig egy sötét kék farmer. Kivételesen nem szoknyában van, de az a hintázáshoz nem lett volna a leghasznosabb.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Okt. 20, 2011 11:42 am

*Hogy mit is keres itt... ne firtassuk. A hely nagyon távol áll a személyiségétől, tehát nem játszani van jelen. Inkább fogalmazzunk úgy, hogy egy nála is sötétebb teremtmény nyomait követve akadt itt el. Konkrétan egy karó van az egyik kezében, a másikban pedig a varázspálcája. Neki nem árt a napfény a gyűrű miatt, de úgy tűnik a másiknak sem. Nicolas most egy hosszú bokáig érő kabátot visel, úgy oson a fémből öntött mászókák között, időnként félrefordítja a fejét, hogy hall-e valamit. Ajkain szórakozott mosoly ül, hiszen tudja, hamarosan megtalálja a lényt, mely oly hasonlatos hozzá, de mégis oly más...

//Sietek majd haza!//