Bulgária

Tárgy: Bulgária Vas. Nov. 18, 2007 12:17 pm

First topic message reminder :

A Bulgáriában játszódó mesék, kérjük, hogy kapcsos zárójelben írjátok a hsztek fölé, hogy hol is játszódik a történet. Például:

[Szófia]

*Móriczka otthon ünnepli a Hannukát.*

Ha egyéb országot vagy helyszínt szeretnétek, küldjetek privát üzit valamelyik tanárnak, és létrehozzuk a témát amennyiben ez az előtörténetben indokolt. Alapesetben azonban a legtöbb diák Bulgáriában játszon, ha nem a Nezabarban van, vagy a környező falukban.

Tárgy: Re: Bulgária Szomb. Aug. 13, 2011 8:05 pm

[Gabrovo]

- Valahoy csak kell tartani a kapcsolatot. *Vonogatja a vállát Nikorina, amikor James kérdőn húzza fel a szemöldökét.* Meg szereti tudni, hogy mi van velem... *Ő is felpislog az égre, lesi a csillagokat, de amikor James újra megszólal, természetesen a fiúra figyel inkább. Halkan kuncog egy sort a fiú szavaira, érti ő, hogy mire gondol. Nagyon is érti.*
- Ejnye, rossz kisfiú... *Nevet halkan, amikor James föléje hajol, és hevesebben kezdi el csókolni őt. Ő marad a hátán fekve, de a karjait a fiú nyaka köré fonja, és magában nevetgél a mostani csók hevességén. Igen, james eddig nagyon pedánsan visszafogta magát, de hát kitől lehet elvárni, hogy sokáig türtőztesse magát? Az embernek vannak olyan vágyai, amiket nem lehet tartósan elfojtani. És igen, ez már kezd átmenni a leteperés kategóriába... még szerencse, hogy apuci alszik már, különben a fiataloknak lenne részük egy iggencsak kínos szituban.*
- Hullócsillga... *Suttogja James fülébe vidáman, mert amikor egy pillanatra megszakad a csókjuk, mit ad isten, csak nem pont egy hullócsillagot lát meg, amire olyan rég vártak? Bár hogy a lány mit kívánt, azt... lehet, hogy nem is olyan nehéz megfejteni.*

Tárgy: Re: Bulgária Szomb. Aug. 13, 2011 7:51 pm

[Gabrovo]

*Mikor kikerekedik a lány szeme, továbbra is kajánul vigyorog azon, hogy mennyire megrökönyödött, de persze sokáig nem húzza. Érdeklődve vonja fel a szemöldökét, mikor a levelezésről hall, de közben a csillagokat nézi újfent. Már egy ideje nézik az eget, és még mindig semmi, szóval jó lenne nem pont elmulasztani... Bár, van azért a csillagoknál fontosabb is.*
- Nem attól tartok, hogy a csókon rökönyödik meg, hanem attól, hogyha túl sokáig csókollak, tudod megmozdul bennem valami, és öt percre rá már nem csak csók lesz itt... *És hogy ezt kicsit nyomatékosítsa könnyedén felül, Nikorina fölé hajol, és hosszan, szenvedélyesen megcsókolja... Olyan hévvel, amit mindeddig szépen visszafogott. De hát csak eddig a pontig. A figyelme már nem a csillagokon van, lefelé van az arca, ahogy Nikorinához hajol. A keze azonnal a leányzó derekához csúszik, és egyre feljebb megy az oldalánál. Szóval így látja meg a kapcsolatot az ember az egyszerű csók, és a leteperés között...*

Tárgy: Re: Bulgária Szomb. Aug. 13, 2011 7:37 pm

[Gabrovo]

*Igen, James egyszer már ellőtte azt a trükköt, hogy a csillagokkal kápráztatta el Nikorinát, de nem baj. Egyszer minden trükköt ellő az ember...*
- Kösz. *Mosolyodik el halványan a bókra. Hát igen, Molly nem szép, de nem is a külsőt kell nézni, Sylvián meg talán még segíthetnek, hogy kevésbé legyen gonosz, még ha kedvessé nem is tudják varázsolni. Kedves Sylvia? Huhh, ezt most kicsit morbid így elképzelni... A kapott, rövidke csókra feldübörög a szíve, mint minden alkalommal, ha James megcsókolja őt, és persze viszonozza is. A fiú következő szavaira azonban kikerekedik a szeme.*
- Mindent?! *Kérdez vissza enyhén megrökönyödve, mert persze, ki nem asszociálna rögtön arra... De persze James rögtön helyesbít, amitől kicsit megnyugszik. És vissza is kapja a kérdést, szóval... próbálja összeszedni a gondolatait, mert kéne válaszolni.*
- Hát... folyamatosan levelezek vele, és természetesen tudja, hogy járunk. De azért minden részletbe nem avattam bele, nyugi... bár, biztosan kilogikázta már. *Kissé elmosolyodik, és a ház felé pislog, de csak a nappaliban ég haloványan egy kislámpa.* De azt hiszem, elment már aludni, és különben is, annyira nem kéne félned tőle. Nem harapja le a fejed, ha látja, hogy megcsókolsz. *No igen, Teodore egy csókért még bizonyosan nem harap, de ha mondjuk azt látná, ahogy James leteperi a lányát... nos, az jóval sokkolóbb lenne neki, az tuti.*

Tárgy: Re: Bulgária Szomb. Aug. 13, 2011 7:26 pm

[Gabrovo]

*Végighallgatja a válaszát a lánynak, miközben a csillagokat bambulja, lassan kirajzolódik a szeme előtt a sok-sok csillagkép, amit éppenséggel felismer. Na jó, nem olyan sok-sok, de éppen több annál, mint az átlag szokott tudni, és amennyivel el lehet bűvölni egy lányt. De ezt már egyszer ellőtte.* - És a leggyönyörűbb és legkedvesebb Grozda-lány is itt fekszik a fűben. *Mondja a fiú vigyorogva, hát nincs nehéz dolga ezzel bókolni, mert Molly minden, csak nem szép, Sylvia pedig minden csak nem kedves. Odahajol a lányhoz, és finoman ad egy kis csókot a szájára, aztán visszafekszik, óvó apai tekintetektől félve.*
- Ariana pontosan tudja, hogy együtt vagyunk, Mindent elmondok neki. *A srác kajánul elvigyorodik a Mindent szónál és várja szépen a hatást, hátha Nikorina azonnal arra a bizonyos éjszakára asszociál... De mielőtt a lány megszólalna, gyorsan helyesbít.* - Na jó, természetesen csak majdnem mindent. De miért érdekel ez téged? És apád mióta, vagy hogyan mondtad el neki? *Kérdez vissza, hogyha már Ariana terítékre került, akkor fordítsuk vissza a kérdést Nikorina apjára is. Persze, hogyha most jön az, hogy ja, ő még csak azt hiszi barátok vagyunk, azért kell a matrac, akkor jön a főbe lövés. De persze biztos nem ez lesz a válasz.*

Tárgy: Re: Bulgária Szomb. Aug. 13, 2011 7:13 pm

[Gabrovo]

*Csendben figyeli a fiút, miközben az beszél, majd bólint egyet.*
- Tudom, hogy a ti generációtok rendes. Arianát is eléggé ismerem, asszem Lawrence-t is, bár ő kissé néha fura, de rendes gyerek ő is... Faith-et nem ismerem, de Samanthát igen, úgy... futólag. *Az elméjében keresgél még neveket, dehát a Ravenwoodok elég sokan vannak, mindegyiket ő sem ismerheti, így ezt szépen fel is adja.* Ó és persze, a legrendesebb Ravenwood most éppen itt fekszik mellettem. *Jelenti ki egy kis hallgatás után egy széles mosoly keretében.* És apám is tudja, hogy rendes vagy, az elmúlt napokban eléggé bebizonyítottad ezt, azt hiszem. Csak aggódik, mint minden apuka, aki törődik a lányával. *Egy kicsit megint hallgat, bámulja a csillagos eget, bár eddig a hullócsillag-vadászatuk nem mondható túlságosan sikeresnek. Gradan meg szintén félálomban van Deanne mellett, a fejét a dól nyakán nyugtatva, halkan dorombol is, ami nála a teljes elégedettség jele.*
- Jut eszembe... Ariana mennyit tud arról, hogy mi... szóval, hogy mi hogyan is vagyunk egymással? *Kérdezi Nikorina egy csendes eprc elteltével, és az arát James felé fordítja.*

Tárgy: Re: Bulgária Szomb. Aug. 13, 2011 7:04 pm

[Gabrovo]

*A földön fekve a két kezét a feje alá teszi, és úgy bámul fel csendesen. A néhány perc csendet Nikorina szakítja meg, így az égről néhány pillanatra a lány felé fordítja a fejét, aztán játszott flegmasággal válaszol.* - Ja, semmi gond. *Feleli egyszerűen, de egy egyszerű sóhaj után már is folytatja, mert van mit mondania.* - Tudom, hogy van sok furcsaság a családom múltjában, de bebizonyítom az apádnak, hogy a mi generációnkon egyáltalán nincs egy árva szégyenfolt se. Faith és Samantha már más tészta, de a Ravenwoodok mind egy szálig jó és tiszta gyerekek. De ezt te nagyon jól tudod... És Teodore is majd megtudja, és elhiszi. De nem akarok vitázni vele, majd idővel rájön, hogy bennünk, bennem bízhat. *Aztán befejezve a mondandóját a pillantásait újra az égre függeszti, természetesen a csillagokat nézve, a mozgást keresve. Közben a daimonok jól elvannak, Deanne szépen lefeküdt Gradan köré és halkan szuszogva fekszik fél-álomban.*

Tárgy: Re: Bulgária Szomb. Aug. 13, 2011 6:52 pm

[Gabrovo]

*Már jó pár napja itt időznek Jamesszel... hát, sok érdekes dolog nem nagyon történt, meg kell vallani. De nem is azért jöttek ide, hogy mindenféle őrült kalamajkába keveredjenek, hanem hogy pihenjenek egy kicsit. Most már este van, túl vannak a vacsorán is, és a fiatalok a kertben időznek - Nikorinának ugyanis eszébe jutott, hogy mintha a napokban valami látványos meteorrajt lehet megfigyelni, és minden vágya most kint feküdni a kertben egy pokrócon, és a szerencsére tiszta, felhőmentes eget bámulni, persze Jamesszel együtt, mert nélküle nem lenne olyan jó.*
- Sajnálom, amit a reggel hallottál. *Suttogja a lány, visszautalva arra a nem kijátszott dologra, amikor is a drága Teodore közölte a lányával, hogy kedveli Jamest, meg minden, de az nem nagyon tetszik neki, hogy a fiú a Ravenwood-családba tartozik.* Apunak tényleg nincs ellened kifogása, csak... aurorcsalád, tudod, meg mióta anyát elvesztettük... azt hiszem, érthető, ha nem kedveli a fekete mágusokat. *Halkan felsóhajt, és felbámul az égre. Hátha véletlenül észrevesz egy hullócsillagot... lehetne akkora szerencséje.*

Tárgy: Re: Bulgária Csüt. Aug. 11, 2011 8:57 pm

[Gabrovo]

*Újra felnevet, amikor Nikorina elmondja, hogy nyolc éves a kép, de elhalkul, amikor meglátja a másik képen az édesanyját és a két gyereket. Hát, határozottan a torkára forr a szó, és nem igazán tud mit mondani, csak kicsit magához öleli a lányt, aztán persze leülnek.* - Sajnálom kicsim... *Suttogja a fülébe megnyugtatóan búgva.* - Sylviát lehet, hogy valaki ellened nevelte, de hogyha megtudja, hogy mi is történt valójában, és feltűnik a kétely benne, akkor biztos vagyok benne, hogy rájön, hülyeséget csinált... Ez rendbe fog jönni. *Szándékosan nem mondja, hogy Minden rendbe jön, hiszen az édesanyját már sosem hozhatják vissza. De Sylviát még igen. Aztán jön a csók, amit túlélnek lebukás nélkül, aztán szépen biccent Nikorinának, hogy menjenek enni, hiszen nem csak ő éhes ám. Az első éjszakán túl sok minden nem történik, ugyanis James nem akarja már első este megszegni a szavát, hogy jók lesznek, csak néhány ártatlan és heves csók csattan el, de aztán jó nagy harcosi és mentalistai önuralmat bevetve szépen a matracán végzi, habár szépen az ágy mellé tolja és a fél éjszakát Nikorina arcának és kezének simogatásával tölti... De nem csinálnak semmi rosszat. Túl jó ő ahhoz.*

Tárgy: Re: Bulgária Csüt. Aug. 11, 2011 8:36 pm

[Gabrovo]

*James képeket nézeget, ami nem igazán baj. Azért Nikorina is odalép melléje, úgyis régen látta a képeket...*
- A tizedik szülinapomon... vagyis cirka nyolc éve. *Forgatja meg a szemeit, majd egy másik képre bök, amin az apja látható, valamivel fiatalabb kiadásban, mellette egy szőkésbarna hajú, kék szemű nő, illetve két, hajszálra egyforma, fekete hajú, nagyjából hat éves kislány.* Látom, apu előkotorta a régi képeket, mióta visszajöttek az emlékeim. Fura Sylviát így látni... gondoltad volna, hogy a képen látható, boldog családból alig pár héttel a kép elkészülte után alig maradt valami? Jobban mondva egy csonka család lett. Édesanyám meghalt, a nővéremet ellenem fordították. Csak tudnám, hogyan szelidíthetném meg... *Megrázza a fejét, majd inkább visszaül az ágyra, most már Jamesszel.*
- Hát oké, legközelebb biztosan tudni fogja. *Mosolyodik el, és eléggé feldobog a szíve arra a lehetőségre, hogy leehet legközelebb is. Mert az elég jó... James nyaka köré fonja a karját, és viszonozza a csókot, nagyon is boldogan. Igen, nem lenne túl jó, ha Teodore most benyitna... de lehet, hogy nem pendertené ki Jamest, csak elhúzna gyorsan, mint user apja egyszer egy hasonló szituban. Köhm.*
- Hmm, csak nem éhes vagy? *Kérdezi Nikorina mosolyogva, persze ő is érzi már, hogy jön a vacsoraidő.* gyere, menjünk, apu biztos vár már ránk, jó? *Mosolyog rá Jamesre, majd ha a fiú is beleegyezik, lemennek a földszintre. Innentől már nem sok izgalmas dolog van... vacsora, egy kis beszélgetés, aztán Nikorina szobáját kicsit átrendezik, hogy Teodorét megnyugtassák: vagyis bekerül a matrac, és meg is ágyaznak szpen, bár valószínűleg nem sok szükség lesz erre... ezek után már előttük az éjszaka, szóval...*

Tárgy: Re: Bulgária Csüt. Aug. 11, 2011 8:24 pm

[Gabrovo]

*Felérnek, és mikor belép a szobába, azonnal elengedi picit Nikorina kezét, hogy a lány leüljön, ő pedig szépen körbefixírozza a szobát. Azonnal a képekhez megy, megnézni, hogy kik vannak rajta és hogyan, éppen mit csinálnak. Találomra, mert ugye nem lettek körbeírva, hogy melyiken mi van, rábök a hozzá legközelebb lévőre.* - Ez mikor készült? Semmit sem változtál. *Kicsit elvigyorodik, ugyanis a képen egy maximum 10 éves lány van. A többi körülmény igazából Nikorinától függ, de a lényeg, hogy nagyon régi az a kép. Aztán lecsüccsen mellé, átkarolja a derekát és hagyja, hogy rádőljön a mellkasára.* - Csak nekem van egy olyan sejtésem, hogy legközelebb már tudni fogja, hogy nem kell vendégszobát készítenie? *Kérdezi fürkésző tekintettel, aztán látja a huncut mosolyokat és a kacsintásokat, hát kénytelen egy icipicit legalább megcsókolni a leányzót, ha már nagyon rosszak nem is lehetnek. Szóval megcsókolja, de nem túl elnyújtva, az kell még csak, hogy most lépjen be az apja, mert akkor lendületesen ki lesznek Deanne-nel együtt penderítve. Amúgy az állat éppen a macskabejárót szaglássza, átdugja a fejét, kihúzza, de ha belehal se férne át rajta, szóval inkább tovább ugrándozik Gradanhoz, hogy feléje szagoljon körbe. James közben szépen magához öleli Nikorinát, aztán egy árulkodó jel morran fel, jelezve, hogy közeleg a vacsora: A gyomra.*

Tárgy: Re: Bulgária Csüt. Aug. 11, 2011 8:05 pm

[Gabrovo]

*Szóval, az emeleten járunk. Felérve egy folyosóra lyukadnak ki, onnan nyílnak ajtók, de ebből kettő az igazán lényeges, mondhatni. Az egyik a fürdő, bár perpill nem az a legfontosabb, de a másik annál inkább - Nikorina szobája. Ide mennek most be, persze Gradan az ajtó alján lévő macskaajtó lévén előnyben van, és ő már a kosaárban heverészik, mire Nikorináék mögött becsukódik az ajtó. A szoba teljesen átlagos - szemben hatalmas ablak, alatta íróasztal, bal kéz felé egy ágy, mellette persze a macskakosár, jobb kéz felé egy faragott szekrény. A falon van pár rajz is, az íróasztalon pedig egy-két bekeretezett, mozgó fénykép - varázsvilágban vagyunk ugyebár. A színekben inkább a halványkék dominál, keveredve a zölddel, és van jó pár cserepes növény is.*
- Hú, ez nagyon kínos volt. Ígérem, legközelebb előre szólok neki, mert nincs kedvem még egy ilyen szituhoz, mint az előbb... *Sóhajt fel Nikorina, közben le is huppan az ágyára, a hátizsákját ledobja maga mellé.* Hát, nem teljes szívével, az biztos. Az én drága apám... még fel kell fognia, hogy az ő drága kislánya felnőtt. *Kuncog egy sort, láthatóan jobb kedve van már egy fokkal. Kényelmesen hozzábújik Jameshez, és huncutul felpislog rá.* iiigen, jónak kell lennünk. Legalábbis most még biztosan. Viszont annyi szerencsénk van, hogy apu szobája a földszinten van, és nem alattunk... *Lopva rákacsint Jamesre, majd gyorsan folytatja is.* De most még várjunk egy kicsit, mert egyrészt a csomagokat még fel kell hozni, ja és biztos csinált vacsorát is. De miután elaludt... *Nem is folytatja a mondatot, csak a tekintetével, és halkan nevet hozzá egy sort.*

Tárgy: Re: Bulgária Csüt. Aug. 11, 2011 7:54 pm

[Gabrovo]

*Csak vár. És vár. Fogja szépen Nikorina kezét, és a lehető legártatlanabb és becsületesebb arcát veszi elő, amikor szóba jön az együtt alvás, és a leányzó igyekszik kikönyörögni az apjánál. Értelemszerűen meg se mukkan, habár a matracon alvástól megint majdnem elneveti, de tartja magát, erős színész gyerek ő, menni fog ez. A jól viselkedésre még egy nagy levegő és egy elfojtott nevetés, de a szemében ott éled az élet tüze. Persze, jók lesznek, viszonylag. Aztán jön a hirtelen puszi, amit Nikorina ad az apjának és már csak arra eszmél fel, hogy Nikorina szalad felfelé és húzza őt is maga után.*
- Köszönjük. *Böki még ki, menet közben, mert hát erőteljesen húzva van. Deanne könnyedén előreszalad Gradant követve, közben érdeklődve szimatolja a levegőt, hogy megszokja a szagokat, meg felismerje, és ilyesmi. Igazából illatból lehet tudni, hogy melyik háló kié, melyik a fürdő, és így tovább. Közben persze már James is tartja a lépést.* - Ügyes volt, egészen könnyen belement, habár úgy érzem nem teljes szívével adja az áldását rá. Na de azt mondod jónak kell lennünk? *Kérdezi, ártatlan Deanne-szemeket ejtve a lányra, de a szemében körülbelül az látszik, hogy képes lenne a következő pillanatban olyan jó lenni, hogy leteperje.*

Tárgy: Re: Bulgária Csüt. Aug. 11, 2011 7:43 pm

[Gabrovo]

- Hát, sajnos ebben igazad van. *Sóhajt fel Nikorina. Teodore nem mond semmit, ő csak... figyel. Hagyja, hogy a gyerekek megbeszéljék ezt. Bár már igazán em gyerekek, hiszen már nagykorúak, de hozzá képest még azok. Nikorina a szeme sarkából figyeli Jamest, miközben Deanne átadja az üzenetet, és valahogy sejti, hogy a fiú mindjárt megpukkad a nevetéstől. Ő inkább kínosan érzi magát a dolog miatt, bár próbálja leplezni. Mindegy, ha túlesnek rajta, már ő is nevetni fog....*
- Azok. Pletykásak. *Hagyja rá Jamesre, mire Gradan ártatlanul felpislog rá, és dorombol egy sort, jelezve, hogy ő egy teljesen ártalmatlan cica... lenne, ha nem lenne olyan pletykás. James a fülébe suttog, ami persze nyilvánvalóvá teszi, hogy megkapta az üzenetet, és teljesen jogos, hogy Nikorinának kell megbeszélnie ezt az apjával. Mármint ezt az alvás-ügyet. A lány nyel egy jó nagyot, amit Teodore éppen nem lát, mert egy pillanatra félrenézett, hál' az égnek.*
- Öhm, apu... az a helyzet, hogy... Szóval, tudom, hogy előkészítetted a vendégszobát, de azt hiszem, nem lesz rá szükség. Azt szeretném, ha James az én szobámban aludna, ha nem bánod. *Tény és való, a lány elég kínosan érzi magát most, és azt kívánja, az anyja bár élne még, mert ővele talán sokkal könnyebb menet lenne....*
- Miért éreztem, hogy ez lesz a vége... De akkor James csak matracon tud aludni, mert a te szobádban csak egy ágy van. Meg biztos... hogy egy fiúval akarsz egy szobában aludni? *Vonja fel a szemöldökét Teodore, láthatóan nem nagyon tetszik a dolog neki. Mint ahogy az ilyesmi nem szokott tetszeni a lányos apáknak...*
- Nem lesz gond, apu. És különben is, nagy lány vagyok már... nem lesz gond, jól fogunk viselkedni, ígérem. *Sóhajt fel Nikorina, és a szeme sarkából Jamesre pislant. Persze, nézőpont kérdése, hogy a "jó viselkedés" mit is takar pontosan...* Kérlek!
- Mért nem szóltatok korábban, teljesen feleslegesen foglalkoztam azzala vendégszobával? *Emeli az égnek a szemét Teodore, mire Nikorina gyorsan előreugrik, arcon puszilja, majd Jamest kezdi el gyorsan a lépcső felé rángatni, ami az emeletre vezet.*
- Köszi! A csomagokat majd egy kicsit később felvisszük, csak először megmutatom a szobámat.... *Szól még hátra, de igen, határozottan az emeletre tart, Gradan pár lépcsőfokkal felette jár. Látszik, hogy a lány igennek vette az apja szavaot, meg mielőbb szeretne kikerülni ebből a kínos szituból.*

Tárgy: Re: Bulgária Csüt. Aug. 11, 2011 7:27 pm

[Gabrovo]

*Most, hogy hangosan is beszélgetnek, kicsit nyugisabb és érdeklődve hallgatja Nikorina válaszát a városról. Kicsit megdöntött érdeklődő fejjel gondolkozik, aztán csak-csak megszólal.* - Hát ez már csak így van minden városban. Habár néha úgy érzem, hogy azoknak is joguk lenne tudni rólunk, akik nem mágiahasználók, de aztán eszembe jut, hogy nem minden ember jó, nem minden ember értené meg, hogy nem potenciás veszély vagyunk számára. *Kicsit sóhajt, igazából nagyon is erőteljesen tiszta vérű, így fogalma sincsen, hogy milyenek a muglik, meg az eszközeik, de azért még is a haladó mágusok között van, aki szívesen beavatna néhány muglit, akik megfelelnek, és nem azonnal ideg összeroppanást kapnának az új világ láttán. Aztán kilépnek a kocsiból, és meglátja a házat. Igazán egyszerű, igazából nincs rajta sok minden nézni, de hát nem is a ház miatt jött. Bár belülről a személyes tárgyak azért érdekelnék. *
~ James, ne nevess. Jó, figyelek. Na de tényleg ne nevess. Jó-jó, mondjad már. Hú... Szóval üzenik, hogy Nikorina apja a vendégszobában ágyazott be, pedig Nikorina szeretné, hogyha nem külön lennétek és ezt valahogy... Elő.. Kéne adni. ~ *James erősen leszorítja az állkapcsát, naaagyon erősen, hogy ne nevesse el magát, mert ez még egy jó menet lesz, hogyha a lány még nem harcolta le az apjával, hogy együtt aludhassanak. Nagyon jó és izgalmas box-meccsnek nézünk elébe. Kicsit összenéz Nikorinával, aztán Teodore felé kapja a fejét, a daimonok miatt.*
- Igen, jól kijönnek, mind a ketten jó pletykásak. *Kicsit elvigyorodik, Deanne pedig odamegy mellé, hogy kapjon egy kis fejkócolás-buksisimit. Aztán kicsit közelebb lép Nikorinához, melléállva átöleli a derekát, és a fülébe suttog egy rövid kis mondatot.* - Te fogod megbeszélni vele. *És kicsit elvigyorodva, nevetést persze elszorítva fordul vissza érdeklődve a ház felé. Isten ments, hogy ő hozza szóba, mert az egészen más, akkor a fiú lenne a nyomulós, így viszont átszana, hogy Nikorina is így akarja.*

Tárgy: Re: Bulgária Csüt. Aug. 11, 2011 7:12 pm

[Gabrovo]

*James felnevetésére Nikorina kérdőn fordul rögtön a fiú felé, de Teodore is elégértetlennek tűnik. Gradan ellenben jókat rötyög magában, a daimon nagyon elemében van most. A rögtönzött mesére csak mosolyog, a gyengécske látnok képessége azonban, no meg James neki címzett pillantása elárulja, hogy a baseballsapkás eset csak kamu, de a világért le nem buktatná a fiút. Teodore úgysem fogott gyanút a jelek szerint.*
- Így értem. *Ennyit mond csak a férfi, Nikorina semmit sem, csak jót derül a dolgon. James üzenetét is megkapja a daimonokon keresztül, amire alig láthatóan biccent, de egyelőre az efféle csevegést most berekeszti, nehogy apuci tényleg gyanút fogjon..*
- Hmm, érdekes helyek? *Biccenti félre a fejét James kérdésére.* Annyira nem mozgalmas a város. Most a varázslónegyedbe tartunk, fel a hegyoldalba. A muglik nem járnak arrafelé, de persze jó sok riasztóbűbáj van, meg ők nem is tudnak a létezéséről. Pedig Gabrovo sokkal nagyobb, mint azt ők gondolják! *Nevet fel halkan a lány.* A mi házunk egészen az erdő szélén van. De mindjárt ott is leszünk. *Valóban, csak hogy pörgessük az eseményeket, a kocsi lassít, megáll az egyik fakerítés mellett. Egyszerű, egyemeletes, fehérre meszelt ház, teljesen közönségesnek néz ki. Ide mennek be a csomagokkal együtt, miután kiszálltak. A kert a sűrűsödő homályban már nem látszik úgy teljes pompájában, de egy pad látható, ami nagy valószínűséggel egy kidőlt fa törzséből készült, és az eredeti fának még látszik is a tönkje, vagy micsodája kicsit arrébb. Illetve hátrább látható egy idősebb tölgyfa, az egyik ágán egyszerű kis honta lóg. Sok idő a bámészkodásra azonban nincs, mert Teodore be is terelgeti őket a ház előszobájába.* ~Gradan, üzennék Jamesnek. Oké, mondd, figyelek. Hát... szóval az a helyzet, hogy... apámnak még nem szóltam, hogy feleslegesen készítette elő a vendégszobát, mert azt szeretném, ha nálam aludna. És.... kicsit kínban vagyok, hogy hogy is mondjam ezt el... Mindketten fetrengeni fognak a röhögéstől, remélem tudod.~ *Somolyog a bajsza alatt Gradan, de azért már továbbítja is Deanne-nek az üzenetet.*
- Látom, a daimonjaitok jól megvannak egymással. *Jegzi meg Teodore csak úgy mellékesen, de ez már egy jelzés Nikorináéknak, hogy feltűnt a férfinak, hogy a daimonok mennyit pusmognak egymás között.*

Tárgy: Re: Bulgária Csüt. Aug. 11, 2011 6:57 pm

[Gabrovo]

*Persze, pálca. De hát nem is ez volt a lényege annak, csak hogy nem egy házsártos szülő, aki túlságosan féltené a lányát. Lassan biccent a tegeződésnél, kicsit fura lesz, bár mivel nagyon sok időt töltött az unokatestvéreinél, annak apjával is tegeződött, szóval annyira csak nem vészes. Mikor Nikorina mellésorol, akkor elmosolyodik, és kicsit megszorítja a kezét, de épp csak annyira, hogy érezze, hogy itt van, létezik, és hogy na jó, picit boldog is, hogy megismeri az apját. Hogyha észreveszi Nikorinán, hogy rosszul érzi magát, akkor kicsit értetlenül vonja össze a szemöldökét, de ha nem, akkor inkább az utána lévőkön, hiszen nem igazán ismeri behatóan még az egész famíliát, nem tudja ki az a Veronika, ki az a Stefan bácsi. Na jó, Aleksandar neve ismerős neki. Aztán a fiúhoz elér az üzenet... ~ Gradan azt üzeni, hogy Nikorina azt üzeni, hogy... Más valaki még nem üzent?... ~ Végighallgatja az egészet, de ahogy ezt ők levezetik... muszáj kicsit felnevetnie, de valószínűleg erre a nevetésre kap majd Nikorinától egy szúrós pillantást, az édesapjától pedig egy értetlen arckifejezést.*
- Ó, elnézést, csak eszembe jutott valami, amikor megláttam azt a kisfiút. *Rögtönöz gyorsan, egy szöszi felé intve, a fején egy piros baseball sapkával.* - Az jutott eszembe, hogy nagybátyám mesélte amikor kicsi voltam, épp ilyen kicsi, épp ilyen szőke, hozott nekem ajándékba egy kék baseball sapkát, de annyira el voltam halmozva kék ruhákkal, mint minden kisfiú, hogy nem voltam hajlandó felvenni, és addig balhéztam, amíg végül bele nem lett vágva a vacsorának szánt paradicsomszószba... Na aztán akarhattam én újat, balhézhattam tovább, esélytelen volt. *Rögtönözi a gyerekkori mesét, de tökéletes színész, mentalista, szóval ezzel nem lehet gond. Azért Nikorinával lopva összenéz, jelezve neki, hogy az életben nem volt a fején baseball sapka, és nem is lesz.* ~ Bassszuuus. Még egyszer elnevetem magam az már nagyon gyanús lesz. Csak annyit üzenek Nikorinának, hogy jó leszek. Jóóó. ~
- És, mit lehet tudni erről a városról, vannak benne érdekes helyek? Tudja... Tudod, én Angliából származom, így olyan nagyon nem ismerem Bulgáriát, csak a Nezabart és Nellondot. *Próbálja felvenni a beszélgetés fonalát Nikorina apjával, meg persze Nikorinával is, miközben természetesen a kocsiban is rácsúszik a keze a lányéra.*

Tárgy: Re: Bulgária Kedd Aug. 09, 2011 6:10 pm

[Gabrovo, pályaudvar]

*Átlagos ázsiai dól... igen, Deanne átlagos, de nem Európában. Mindegy, eléggé kutyaszerű ahhoz, hogy egy közönséges kutyának nézzék. Csak ne szúrja ki őket egy kutyaszakértő... erre persze azért kevés az esély. És igen, Teodore nem úgy fest, mint az olyan szülő, aki vadászpuskával őrködik a lánya felett... bár ez a mdszer inkább a mugliké, ugyebár. Őnála inkább a pálca jelenti a fegyvert, és annak van olyan előnye, hogy könnyen el lehet rejteni. Persze, lényeg a lényeg: Teodore rendes, nem kell tőle félni.*
- Természetesen, James. Maradjunk a tegeződésnél, kényelmesebb az. *Bólint a férfi, a kézfogásnál egykicsit talán elmosolyodik, majd kifelé indulnak. Nikorina szépen besorol James mellé, és megfogja a fiú szabad kezét - most már biztos van neki ilyen. *
- Igazán nincs gond, tudtam a késésről. *Biccent Teodore James magyarázkodására, és közben összenéz Nikorinával, akinek Sliven említésétől egy pillanatra görcsbe rándul a gyomra. És hogy miért? MertTeodore húga, Veronika ott él. Az ő lánya volt Gaby, akit a múlt nyáron Sylvia elintézett...*
- Veronika felől van valami hír? *Kérdezi Nikorina az apjától.* Azt tudom, hogy Stefan bácsiék jól vannak, pár napja beszéltem Aleksandarral. *Teodore csak biccent, közben Gradan meg megkapja az üzenetet Deanne-től, és közvetíti is Nikorinának, akinek a picit aggodalmassá vált arca felderül valamelyest.* ~Oké... akkor mondd meg Deanne-nek, hogy üzenem Jamesnek, hogy én előre megmondtam. Mi vagyunk én, vagyis mi, postabaglyok? Bocs, a baglyom most nincs kéznél. És az feltűnőbb lenne... És üzenem még Jamesnek, hogy ha továbbra is ilyen rendesen viselkedik, mint most, semmi gond nem lesz ez alatt az egy hét alatt. És... Hé, ennyi elég lesz egyszerre! Oké, akkor ennyi... egyelőre. Nehogy apu gyanút fogjon....~ *Nikorina újra elmosolyodik, és lopra Jamesre kacsint, közben Gradan már nagyon halkan beszélve továbbítja Deanne-nek az üzenetet. Vicces így üzengetni egymásnak, de jobb megoldás hirtelenjében nincs erre. A mugliknak max az lehet a furcsa, hogy a daimonok, vagyis egy kutya és egy macska milyen közel sétálnak egymáshoz, és nem támadnak a másikra... Közben kiérnek a parkolóba, és irány Teodore kocsija - seprűvel nem tanácsos a muglik között közlekedni ugyebár -, miután pedig bepakoltak, beültek, irány a varázslónegyed. Közben Nikorina az egyik kezével megint azt a cetlit szorongatja a zsebében, amit azon a bizonyos reggelen talált meg az íróasztalon. Majd ha hazaérnek, biztosan megvitatja az apjával.*

Tárgy: Re: Bulgária Kedd Aug. 09, 2011 5:51 pm

[Gabrovo, pályaudvar]

*Kicsit elvigyorodik, amikor Nikorina felkuncog, ez azért ad neki egy kis plusz magabiztosságot. Mikor megindulnak valamerre akkor Deanne hűségesen követi, mintha csak egy átlagos ázsiai dól lenne... mert hát az olyan átlagos, nem? Végigméri a férfit, gyors tekintettel, úgy fest, hogy nem egy olyasféle szülő, aki vadászpuskával kergeti a lánya udvarlóit. Elengedi Nikorinát, hogy megölelje az édesapját, aztán már meg se fogja újra a kezét, hiszen jön a James-Teodore bemutatkozás.*
- Úgyszintén örvendek, ugye hívhatom Teodore-nak? *Kérdez rá, nagyjából magabiztos mosolyt ejtve, miközben a kézfogást elfogadja. Igen férfias a kézfogása, de persze nem olyan, mint aki fitogtatni akarja, hogy mennyire erős. Átad egy csomagot, a maradékkal már nagyon könnyen elboldogul.*
- Mióta vár ránk a pályaudvaron? Egy negyed órát minimum késett a vonat, sokat álltunk Slivenben. *Kérdez rá, mert hát szeretne a férfival összeismerkedni és jó benyomást tenni, és a társalgással csak jó benyomást tesz. Közben egy kicsit Nikorina felé mosolyog, de máshogy megy közöttük a csevej... ~ Mondd meg Gradannak, hogy mondja meg Nikorinának, hogy tényleg nem volt mitől tartanom, jó arcnak tűnik az apja... James! Jó, akkor jófejnek, vagy mittudomén, csak mondd meg. Jóóó...~ *És azzal a lendülettel a kutya Gradan mellé kerül és a sürgés forgásban olyan halkan beszél, a szája nem is mozog, hogy nem hallani a suhogó léptektől.*

Tárgy: Re: Bulgária Kedd Aug. 09, 2011 5:26 pm

[Gabrovo, pályaudvar]

- Nem, még senki sem. *Nevet együtt halkan Jamesszel, majd fel kell szedelőzködni... a saját hátizsákját rögtön magához ragadja, nehogy már james egyedül cipekedjen. Persze, lovagias, meg minden, de egyben kicsit talán nevetséges is azzal a sok csomaggal, míg Nikorinának csak egy hátizsák - azaz pontosabban a kedvenc válltáskája, amit az iskolában is gyakran látni nála - maradt. Lekászálódnak hát a vonatról, Nikorina gondolatban rá is szól Gradanra, hogy maradjon mellette, és viselkedjen, ne szólaljon meg hangosan, de a daimonszerencsére már gyakorlott. A lány meg a nyakát nyújtogatja, keresi az apját a tömegben, James kijelentésére azonban egy pillanatra a fiúra pillant melegen mosolyogva.*
- Ó, tudom én azt, különben nem tudtál volna levenni a lábamról. *Kuncog, majd a tekintetével újra az apját keresi. Alig fél perccel később fel is csillan a szeme, jelezve, hogy megvan, akit keresett, és James kezét fogva elindul a jó irányba. Egy a negyvenes éveiben járóférfi felé tart. Átlagos, sötét hajú, barna szemű férfi, az arca kicsit borostás, közönséges mugliruhát visel, de ő az, ő Teodore.*
- Szia apu! *Köszön neki lelkesen Nikorina, James kezét elengedve arra a pár másodpercre, míg megöleli az apját, majd hátralép, és james felé int.* Apu, ő itt James Ravenwood. James, ő az apám, Teodore. *Mutatja be gyorsan őket egymásnak.*
- Örvendek a szerencsének, James. *Nyújt kezet Teodore Jamesnek. Barátságos, látszik rajta, hogy nem fog harapni, tehát jamesnek semmi oka félni. Ha pedig túlestek a bemutatkozáson, üdvözlésen, miegyében, akkor pedig el is indulnak a kijárat felé, persze Nikorina apja a csomagok egy részét átveszi, ne szakadjon meg James.*

Tárgy: Re: Bulgária Kedd Aug. 09, 2011 5:15 pm

[Vonaton, Gabrovoban]

*A csomagok lent, és esze ágában sincs semmiféle nyakörvet adnia Deanne-re, majd azt mondja, hogy kiképzett kutya, és nem kell rá semmiféle póráz, hogy kövesse őt. Már ha valaki nagyon rájuk akaszkodik, mert nincs rajta semmiféle póráz, vagy szájkosár. Annyit megtesz, hogy gondolatban szól, hogy ne szaglásszon senkihez se oda, és ne hozza senkire se a frászt. Mikor Nikorina keze a kezeire kerül, akkor elengedi a sajátját és megfogja az övét, de épp csak azért, hogy közelebb húzza és maghoz ölelje.*
- Még senki sem mondta, hogy ez nem megnyugtató? *Kicsit belenevet a fülébe, de csak halkan, aztán elengedi, felszedelődzködik, a legkisebb csomagot hagyja Nikorinának, már hogyha marad csomag és nem fér el minden rajta. Egy kis karácsonyfa-effektus, nem vészes. Szóval szépen kiterelgeti Nikorinát az ajtóhoz, és lekászálódnak a vonatról. Mivel fogalma sincsen, hogy az apja hogyan néz ki, így Nikorina tekintetét fürkészi, hogy lássa, mikor és kit szúr ki a tömegből.*
- Menni fog ez, elbűvölő srác vagyok. *Mondja, és ez egósan hangzana, de éppen az egóját és a magabiztosságát építgeti vissza, még mielőtt Nikorina apja meglát egy hebehurgya szétszórt suhancot a lánya körül. Lerakja a csomagokat és kicsit megigazítja a ruháját, eléggé kirí a tömegből még így is, hogy a szárnyai takarva vannak. De azért a fegyverei nincsenek rajta, akkor azonnal lekapcsolnák őket a biztonságiak. Deanne azonnal mászkálna el, de néhány szúrós pillantással James odaszegezi a bőröndök mellé.* - Szólj, hogyha látod... *Súgja már inkább oda Nikorinának, miközben megfogja a kezét.*

Tárgy: Re: Bulgária Kedd Aug. 09, 2011 4:34 pm

[Vonaton, már majdnem a célnál]

*Igen, az első fiú, szóval Nikorina is eléggé izgul. Nincs ebben tapasztalata, hogy hogyan is kell az ember lányának bemutatnia a szerelmét az apjának... szóval, a lényeg az, hogy ő is izgul. Nagyon is. A csomagokat nem eheti le, mert vissza lesz ültetve, úgyhogy ezt elfogadja. Ha nem nyüzsögne egy csomó mugli a vonaton, használná a pálcáját, és megoldaná lebegtetéssel. De túl sok a mugli, még ha nem is az ő fülkéjükben... Nem lenne jó kockáztatni. Már a daimonjaik is feltűnőek, bár Gradan macska, Deanne meg kutyaféle, de az, hogy póráz nélkül, teljesen szabadon vannak velük...* ~Arról ne is álmodozz, nem vehetsz rá semmivel sem a macskaketrecre, vagy milyen förtelemre.~ *Nyávog Gradan gondolatban, de persze Nikorinában ez komolyan fel sem merült.*
- Igen, kijön elénk. Általában nem szokott, de most... a biztonság kedvéért, tudod. *Vág egy röpke fintort, majd az egyik kezét James összekulcsolt kezeire teszi.* Hé, nyugi, mondtam már, hogy nem fog megenni! Amúgy a neve Teodore, nyugodtan szólíthatod így, nem kell a vezetéknevén, vagy valami. Lazíts, nyugi már! Ha ez megnyugtat, én is ideges vagyok egy kicsit. *Biztatóan rámosolyog Jamesre, közben pedig a vonat lassítani kezd, lassan begördül a pályaudvarra... majd megáll. Lehet leszállni...*

Tárgy: Re: Bulgária Kedd Aug. 09, 2011 4:21 pm

[Vonaton, útban Gabrovo felé]

*Mikor hallja Nikorina nevetését akkor kicsit elmosolyodik, és magához öleli átfogva a derekát, aztán csak vár a következő kérdésre. Igazából azt hitte, hogy aggódni fog, hogyha azt mondja, hogy igen, már vagy öt fiút hazavittem, de most inkább aggódik azért, mert ő az első fiú, akit hazavisz. Szóval, jól kell helytállnia, mert ő az első igazán komoly kapcsolata... Legalább is nagyon úgy tűnik. Mikor Nikorina le akarja venni a csomagokat, azonnal feláll és finoman visszaülteti az ülésre, hiszen nem lenne túl lovagias, hogyha végignézné, hogy a lány szedi le a csomagját. Szépen lepakol, jó nagy táskákat hoztak, de nem egy gyenge fiú, Harcos, nem véletlen. Van ott szép izmocska a karocskáján.*
- Remélem nem gondoltad komolyan, hogy végignézem, hogy te veszed le ezt a mázsás táskát. *Vigyorog felé a fiú, aztán mikor minden cucc le lett szedve, újra az ablakhoz tapad.* - A pályaudvarra már kijön elénk az apukád, jól emlékszem, ugye? Hű... *A kezeit összekulcsolva kezdi el tördelni az ujjait, inkább jöjjön egy vad sárkány, minthogy ezt át kelljen élnie. De hát már úgy sem fog kihátrálni. Első próba, kezdődjön.*
- Egy kis ismétlés, hogyan hívjam? *Toldja még hozzá, de aztán csak visszatér belé az alapvető lazaság. Majd, egyszer, időközben.*

Tárgy: Re: Bulgária Kedd Aug. 09, 2011 4:10 pm

[Vonaton, útban Gabrovo felé]

*Igen, jobb, ha a muglik egy köpenyen furcsállkodnak, mint James szárnyain. Nikorina számára a köpeny teljesen megszokott, mármint, Jamestől. A lány amúgy teljesen egyszerű, mugli ruhát visel, dehát az iskolában is csak az órákon visel talárt... néha. Elvégre nem annyira kötelező darab, és a kevésbé formális ruhákat jobban kedveli azért.*
- Már megint ez a kérdés? *Nevet fel halkan, amikor James megszólal, és hozzábújik a fiúhoz.* Nyugi, ezerszer megmondtam már, hogy nem fogja leharapni a fejedet. *A rafináltabb kérdésre kissé elpirul. Való igaz, hogy ábé 13 éves korától fogva keveset volt otthon, de nyáron mindig hazament legalább egy hétre, meg karácsony környékén is, a szilvesztert is beleértve... meg a születésnapja környékén. Tehát azt nem lehet mondani, hogy mióta iskolába jár, azóta nem volt otthon.*
- Hát... igazából te vagy az első fiú, akit be fogok mutatni apámnak. *Vallja be kicsit pirulva. Há igen, anno Curtisszel nem voltak együtt olyan sokáig, hogy bemutathassa az apjának, más meg... más meg nem igazán volt.* Igen, az út hosszú, sajnos. De öt percen belül megérkezünk, szóval... sajnálattal, de be kell jelentenem, hogy mindjárt véget ér a több órája tartó vonatozásunk, szóval ideje lesz leszedni a csomagokat. *Mosolyog, majd fel is pattan, hogy leszedje a saját csomagját, amit erre a rövid kis időre készített össze. Gradan egy kicsit felpislog rá, de nem úgy néz ki, mint aki hajlandó lenne megmozdulni. Tudja, hogy van még egy kis idő. Még ey pár perc.*

Tárgy: Re: Bulgária Kedd Aug. 09, 2011 4:00 pm

[Vonaton, útban Gabrovo felé]

*Bizony, itt vannak, az egész fülkét elfoglalták, de azért a fiú a szárnyait szépen egy köpeny alá rejtette, ami nem éppen mugli ruházat, de hát sebaj, jobb, hogyha egy köpenyen furcsállkodnak, mintha két hatalmas fehér szárnyon. A szemeivel a tájat pásztázza, még mindig nem nagyon fogta fel, hogy most bemutatja Nikorina az apjának... A bátor szőke lovag ettől azért még is csak tart. Dobban egyet a szíve és zavartan elmosolyodik, amikor hallja, hogy közelednek.*
- Azt azért újra megkérdezem... Apád mennyire örül nekem? *Kérdez rá még egyszer, kék szemeit elfordítja a kilátástól Nikorinára, fürkészve a tekintetét.* - Tudom jól, hogy annak örül, hogy nem egyedül jössz, de... Hány fiút mutattál már így be neki? *Ez igen csak rafinált kérdés, mert benne van finoman az is, hogy hány pasija volt előtte, hátha azokat is bemutatta, még otthon. Bár amikor eljött Nikorina otthonról 13 év körül volt, de hátha korán kezdte. A gondolatra a fiú kicsit elvigyorodik magában, de persze ez nem látszik a fürkésző tekintetén...*
- Jó hosszú az út, de szeretek vonatozni... *Toldja hozzá, kicsit megdöntve a fejét, aztán nyújtózik egyet, hiszen rengeteget ücsörögtek egy helyben.*

Tárgy: Re: Bulgária Kedd Aug. 09, 2011 3:37 pm

[Vonaton, útban Gabrovo felé]

*Bár mindjárt vége a nyárnak, alig pár hét van belőle hátra, Nikorina csak most jutott el addig, hogy hazautazzon az apjához. Nem egyszerű megszervezni egy utazást keresztül fél Bulgárián, főleg úgy, hogy mostanság neki nem olyan veszélytelen egedül mutatkozni, egyedül utazni. De most robog a vonat, hamarosan be is fog futni Gabrovo-ba, a szülővárosába... Ő meg az egyik fülkében ül, kettesben Jamesszel, akit meghívott erre a hat napra. Meg persze a daimonjaik is itt vannak; mivel elfoglalták az egész fülkét, Gradan elnyúlva hever a szemben lévő ülésen, és halkan dorombol, látszik rajta, hogy ő most nagyon jól elvan.*
- Hamarosan megérkezünk, ahogy nézem. *Szólal meg pár perces hallgatás után a lány, az ablakon kitekintve ellenőrzi is a kijelentésének helyességét. Igen, hamarosan befut a vonat Gabrovoba. Ideje is már, mert mugli eszközökkel rettenetesen hosszú az út. Persze, lehet, hogy zsupszkulccsal egyszerűbb lett volna, de Nikorina nem nagyon rajong az iránt az utazási módszer iránt.*