Északi torony - Titkos padlás

Tárgy: Északi torony - Titkos padlás Vas. Júl. 12, 2009 3:58 pm

First topic message reminder :

Kevesen találják meg azt a kis rejtekajtót, ami a Kilátóba felvezető lépcső mögött nyílik. Vasajtóról van szó, de mégsem olyan nehéz hála a mágiának. Egy kis fémretesz eltolásával, könnyedén be lehet jutni, de persze kiszúrni magát az ajtót már egyáltalán nem ilyen egyszerű. Az ajtó egyébként egy méter magas, tehát nem lehet kinyújtózkodva beférni rajta, habár koboldok előnyben vannak. A sima diákoknak kicsit össze kell húzni magukat, afféle Aliz-csodaországban utánérzés.
Belépve már látni is a kis helyiséget, ami végül is annyira nem is kicsi, sőt mondhatni meglepően nagy, ahhoz képest, hogy a toronyban talált helyet magának, vélhetően tértágító bűbájjal kezelték. Kinézetre olyan, mint egy átlagos padlás, tele van lomokkal, régi holmikkal, és nem kevés itt a por sem. Akkor se lepődj meg, ha kósza pókokba botlasz, hisz ők szeretik a félhomályos sarkokat. Van itt régi, kissé fals zongora, vázák, kihajított cipők, ósdi szekrények, antik külsővel. De mégis...ki tudja mire bukkansz a sok lom között, talán egy régi lakó naplója is itt hever, és afféle legenda is szól a helyről, hogy az elveszett holmik is itt találnak végső lakhelyet, tehát lehet, hogy az elkallódott pennádat is megtalálod is. Bár, hogy hogyan került ide, az rejtély marad...talán örökre. Szóval a sok lom között, akár még becses, titkos, különleges tárgyakat is találhatsz.
A falakon nincs fényforrás, se lámpa, se egyéb, hisz ritkán jár itt bárki is. Akad 1-2 poros kép, de ide a portrék se túl gyakran szoktak ellátogatni. Egyetlen kis ablak van, körülbelül 20 centi átmérőjű kerek darab, afféle, mint a hajók ablaka. Nem sok fény szűrődik itt be, főként éjszaka, akkor szinte vaksötét van...
írta Cirelin de Sovalon

Északi torony - Titkos padlás - Page 18 Titkos_padlas

Tanár Hozzászólások száma : 438 Kaszt :

*Elég kilátástalannak tűnik a helyzet, tekintve, hogy az élőholtat nem hatja meg túlzottan az a tény, hogy rugdossák a fejét. Ő önfeledt szórakozásnak fogja fel, hogy csócsálhatja a lány lábát, és már a combjánál tart, amikor váratlan fordulat áll be. Hirtelen kicsapódik az ajtó...*

*... Majd pedig belép rajta Senna Marsine, az allidonos szakvezető-helyettes.* - Lumierien! *Éteri fény tölti meg a szobát, és mivel a nő elég magas fokon űzi a másodikos tárgyakat, pár pillanat alatt elporlad a megidézett lélek, valamint a test is. Pálcáját a vérzőlábú lányra szegezi, és magához téríti.* - Stimula. *Nyögi halkan, majd mikor a lány magához tért, letérdel, hogy megnézze a sebeit.* - El tudja vinni de Vontiert a Betegszobáig? *Kérdezi halkan, és egy fájdalomcsillapító bűbájt lő a lányka lábára, ahogyan a másik fejére is.* - Kétségtelenül remek nekromanta, bár nem értem, hogy mit keres az Allidonon. De ne haragudjon rá, csak a kíváncsiság hajtotta. Köszönöm a segítségét kisasszony, remélem mihamarabb rendbe jönnek. Azt hiszem felesleges volna jelentenem az esetet az igazgatóknak. *Biccent a lánynak, majd eltünteti a Rúnamágia eszközöket, és a test maradványait is, a vérfoltokat, és egyebeket, majd eltűnik a lakosztálya felé.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Pént. Feb. 05, 2010 11:13 am

*Amikor a vércsepp a világos felsőjére cseppen, undorodva pillant fel a hallottra, de letörölni nincsen ideje. Nem az a kényes fajta, de azért ez mégis durva .. Kissé .. Nagyoon .. A hulla ordítására ismételten küld feléje egy kábító átkot, majd csak annyit érez, hogy valami megragadja a bokáját, és a földre zuhan. Fejét enyhén beveri, amiért egy kissé homályosan lát, de mindkét lábával rúg, nem érdekli, hogy hova, csak rúg. Az esés közben pálcája is elgurult, így már azt sem tudja használni. A reszkető kis daimon, látva gazdáját, megindul a hulla felé, és kissé vicsorogva nekiszökik a hullának, bár bizonyára nem nagy sikerrel.* ~ Stray, ne csináld. ~* üzente még a daimonjának, majd érezte, hogy már nincs ereje rúgni, és zöld szemei lecsukódtak. Nagy valószínűséggel elájult, ahogy bizonyára a daimon is, ha a hulla hozzácsapott. *

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A kábító varázslattól csak fél pillanatra hunyja le szemeit, nem hat rá. A lökéstől csak némi vér buggyan ki a szájából, egyenesen Senilla ruhájára. A tűzgolyó elől pedig elhajol, de eszelős hangon felordít, azt látva.* - Agyat akarok enni! *Nevet fel, és a földön kúszva elindul Senilla felé. Már nem érdekli a mosómedve, hiszen egy embert is érzékel idebent. Megragadja a lány bokáját, erőszakosan letépi a lány lábáról a cipőt, és a rohadó szájába veszi a lány talpát, majd ráharap éles fogaival. Nevetve élvezkedik az emberi húson, és közben a lányt nézi.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Pént. Feb. 05, 2010 10:52 am

*Figyeli a lány ténykedéseit, de amikor látja, hogy komolyan fel akarja támasztani a halottat, nyakához kap, azonban medálja nincs rajta.* - A francba .. * ismétli el ma már másodszor a káromkodást. Medálja nélkül semmit sem tehet Alessy ellen, vagyis mentálisan nem. Gyorsan megfordul, és táskájában sebesen kutatni kezd a medál után, miközben pálcája hegyéről kialszik a fény, és a pálca elgurul. Stray már remeg félelmében, és a falhoz tapad, gazdája mellett. * ~ Stray, kérlek, hozzd vissza a pálcám. Ez a bolond még feltámasztja ezt a hullát! ~* mondta daimonjának, de az nem mozdult. Sóhajtott egyet, majd pálcája után mászott, s vissza táskájához. Sebesen Alessy-re pillantott, aki már a gépét kereste. * - Tudtad, hogy nem vagy normális !? El fogod veszteni az uralmad felette, és ránk fog támadni!* kiáltotta a lánynak mérgesen, majd hozzátette. *- Ha Jericho itt lenne, már nem élnél, azt hiszem .. * morogta, majd ismét a táskájában kezdett el kutatni, természetesen sikertelenül. A lánynak bevillan egy kép, hogy reggel ott van az éjjeli szekrényen, és elfelejtette feltenni. Nem, nem volt ideje semmit sem szólni, ugyanis meghallott egy idegen hangot a háta mögött, és megdermedt. Visszafolytotta lélegzetét, és megfordult - a képtől, ami eléje tárult, teljesen ledöbbent. Szaktársa a földön hevert, s homlokán egy vörös vércsík folyt végig; feje mellett meg egy nagyméretű gyertyatartó. Igen, a halott leütötte feltámasztóját, és a kijelentése szerint éhes - nem mellesleg egyenesen Senilla lelkére fáj a foga. Amikor a halott elindul Stray felé, a lány felpattan, és pálcáját a halottra szegezi. * - Nem! Ne mozduljon!* ordította, miközben fejében száz meg százezer gondolat futott végig. Senilla egy mentalista, akinek az erőssége a mentális irányítás, de halottat nem lehet, ha jól tudja - meg ha lehetne is, úgysincs itt a medálja. Mi hat egy halottra? Szaporán kapkodja a levegőt, miközben eszébe jut, hogy a lelket ki tudná űzni, csak oda kellene egy kedves tárgy, vagyis, egy tárgy, ami kedves a halottnak. De hisz semmit sem tud erről az emberről, a francba is! *- Stupor! Reducto! Orbus Ignem! * küldött pár varázslatot a halottra, miközben támadt egy ötlete. Pálcájával maga elé mutatott, majd felfele húzta azt, és kimondta az igét:* - Animale fictum! * motyogta, mire, ha minden igaz, megjelenik egy ugyan olyan mosómedve, mint Stray. Közben sebesen gondolkozik más varázslaton, és reméli, hogy azért sikerült megsebeznie a halottat. *

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A halottidézés sikerül, ámde Alessy nem számolt azzal, hogy kit is idéz meg. Egy sorozatgyilkost keltett életre, aki gyerekeket, nőket ölt meg, puszta kézzel. Nellond polgárai összefogtak ellene, és elevenen eltemették, fojtogatták, de túlélte. Végül méreggel sikerült megölniük.* - Ostoba... *Szisszen fel a halott, és mikor teljesen magához tér, és nem kap parancsot, elfújja a Bebörtönöző varázskör gyertyáit, ezzel kilépve abból. Felkel a földről, és az egyik - igencsak vaskos és nagyméretű - gyertyával leüti Alessyt.* - Vacsora. *Jelenti ki Strayre pillantva, és arcán egy kegyetlen mosollyal elindul a mosómedve felé.*

Diák Hozzászólások száma : 195 Kaszt :

*Felcsapja a Rúnamágia tankönyvet, és lapozgatni kezdi.* - Azt mondja hogy... Igen, igen... *Nézegeti az ábrákat, majd Senilla felé fordul.* - Feltámasztani, aztán csicskáztatni. *Feleli félvállról, majd tovább lapozgatja a könyvet, és a Bebörtönöző varázskör oldalához érve felnevet.* - Megvan. *Egy krétával egy szabályos ellipszist rajzol, majd gyertyákat gyújt a kör mentén, és a holttestet belecibálja a körbe.* - Prisomentum! *Felizzik a varázsjel, tehát sikerült foglyul ejtenie a lelket, bár még nem idézte meg. De annak is eljön az ideje, éppen ebben a pillanatban. Leírja a halott nevét, amit a hullaházban megtudott, és ez nem más, mint Boris Dravenkov.* - Spiritum Citatus! *Újabb gyertyagyújtás, és csúcsával lefelé álló háromszög, majd hűvös szél halad el a szobában.* - Áh, érzem az energiát. Jó muri, nem? Már csak életet kell bele lehelni. Factum Absentis! *Hangzik a varázsige, és a tetem remegni kezd, rángani, és Alessy arcára elégedett mosoly ül ki.* - Na ki a profi nekromanta? Jericho biztos büszke lenne rám, talán lefotózom. *Táskájában kezd matatni megbűvölt polaroid gépét kutatva, miközben a halott teste kezd teljesen megtelni élettel.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Pént. Feb. 05, 2010 10:04 am

*Amikor valaki kinyitja az ajtót, ő is csak egy futó pillantást vet az érkező lányra, a könyv sokkal jobban lekötte. Az erős hullaszag azonban önkétlenül is megcsapta orrát, mire elfintorodott, majd visszapillantott a lányra, aki éppen akkor hajította rá a hullát egy rozoga, poros kanapére. Senilla ismét a lányra, majd a hallottra pillantott, végül vissza a lányra, olyan arckifejezéssel, mintha ezt mondaná : " ez nem normális." A hullát meglátva Stray nyomban leszaladt a zongoráról, és gazdája mögé bújt. * ~ Na mit mondtam? Gyáva vagy .. ~* jelentette ki gondolatban a daimonjának, majd a ruháját törölgető lányra pillantott. *- Öhh, helló. Mit akarsz itt, ezzel a .. hullával? Fényes nappal .. ? * kérdezte a lánytól, őszinte kíváncsisággal. * ~ Ezt vagy meghuzatták, vagy valami, de hogy nem teljesen ép az elméje, az biztos .. ~ * döntötte el magában, miközben várakozva Alessy-re pislogott. Nem engedheti meg, hogy feltámassza itt ezt a hullát - mert bizonyára azt akarja, vagyis, jobb esetben .. Rosszabb esetben esetleg kibelezni akarja, de akkor inkább közbe sem szól Senilla, hanem elmegy a helyről, ugyanis nem akar egy őrülttel egy helyen lenni.*

Diák Hozzászólások száma : 195 Kaszt :

*A folyosó hangos léptektől zeng, egy nekromanta lányé ez a zaj. Bizony, a de Vontier család legádázabb, leggonoszabb tagja keres egy békés helyet, ahol a hullaházból ellopott hullát életre keltheti. Hátralöki bársonyos tincseit, és a tetemet nyögdécselve vonszolja a lépcsőn.* - Gyerünk Monsieur "Nem akarok mozogni és amúgy is hulla vagyok", húzza fel a bűzlő férgektől porosodó vázát a lépcsőn, mert Nellondtól cipelem. Áh, a Titkos padlás. Tökéletes hely hullatámasztásra. *Mondja letörölve egy verejtékcseppet homlokáról, és berúgja az ajtót. Az odabent tanyázó mosómedvét és szaktársat csak futó köszönésre méltatja, és a felnőtt férfi tetemét ráhajítja egy poros kanapéra.* - Francba, telegennyezte a folyosót. *Szólal meg dühösen, majd bevágja az ajtót.* - Na nézzük, hol egy törlőkendő? Csak nem hagyom, hogy a Prada véres legyen. *Csóválja meg a fejét, és egy zsebkendővel letörli a fura színű vérfoltokat a ruházatáról.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Pént. Feb. 05, 2010 9:25 am

~ Kezdem megunni, hogy folyton makacskodsz, és be nem áll a szájad .. Csak okoskodsz, de annál gyávább vagy, hogy csinálj is valamit .. ~ * morgolódott a lány magában, miközben belépett a vasajtón. Valóban, kissé össze kellett húznia magát, hogy beférjen, de sikerült. A részletekre figyelni szokott, mindig, így nem volt nehéz felfedeznie ezt a vasajtót. Utána gyorsan besurrant a mosómedve is, majd a lány becsukta az ajtót, és kiegyenesedve körbenézett. Por, por és por, meg sötétség. Bár az apró ablakon szűrődött be egy kis fény, sokat azért nem lehetett látni. * - Lumos! * mormolta a drapp nadrágos lány, mire pálcája hegyén egy apró fényfolt jelent meg. Pálcás kezét a magasba tartotta, hogy világítsa meg vele az egész padlást. Elindult a zongora felé, azonban útközben megbotlott egy régi könyvben, és a földre zuhant. * - A francba .. * motyogta, miközben felállt, és leporolta, majd kiköhögte magát. Fintorogva vette fel a könyvet, amiben megbotlott, miközben a falnak dőlt, és pálcáját a könyv felé tartva kezdte lapozni a régimódi könyvet. Közben Stray felmászott a zongorához, és jókedvűen elkezdett a billentyűen sétálgatni. Senilla hagyta; sokkal érdekesebbnek találta a könyvet, amiben megbotlott.*

Vendég

*A prefi hallgatja a másik lányt közben bólogat és mosolyog.*
- Igen. Valóban magyar származású vagyok. Csak nem járatos vagy a nevek eredetében, vagy a történelmében szép kis hazámnak? * hangzik a feltett kérdés, miközben két otthagyott puffot int magukhoz. Telekinetikus erejét használja, így nem kell a pálca hozzá.* - És te... Bolgár? Vagy... netalán orosz származás? - *teszi fel a kérdést, mert ő ezekből ilyen irányba tud csak gondolkozni. Aztán mikor a hiúz beleegyezik a dologban, akkor Lagmar futni kezd, bár ez nem az erőssége. Elvégremégis csak hiéna, és nem nagymacska. Ellenben a gyors fordulók, és a cikk-cakkok egész jól mennek. Ha a hiúz elkapná akkor persze fordul a dolog, és a hiéna üldöz.*
- Van itt fenn minden csuda dolog. A plüssök, a ruhák, és minden más... még apró elektromos tárgyak is... * Csóválja a fejét a lány, majd körbenéz, hátha talál valami érdekeset.*

//Fagy//

Diák Hozzászólások száma : 44 Kaszt :

*Figyeli a lányt, miközben mosolyog. Bólint egyet a bemutatkozásra is.*
-Örülök Jana. *Körülnéz. Itt még nem járt... tetszik neki ez a hely azért. Ezek után, többet fog ide járni és fel fogja deríteni. Sok érdekességet lehet itt megtalálni. Közben Lyna Lagmarhoz fordul.*
-Persze hogy van! *A daimon is olyan mint gazdája. Hiperaktív. Petra közben Janát hallgatja.*
-Hát, csak sétáltam és gondoltam megnézem itt mi van. Még nem voltam erre. És te? *Közben megdicsérik a nevét is, amire elmosolyodik. Persze hogy örül neki. A Jana név is szép...*
-Köszönöm. A te neved is nagyon szép. Magyar származású vagy? *Érdeklődik miközben a prefektusi jelvényt is észreveszi. Ő is szeretne egyszer az lenni... egyszer.*

Vendég

*Léptek hangja üti meg a hiéna fülét, majd a lányét is aki a az ablakon át személi a tájat. Kicsit melankólikus hangulatban van, de túlzás lenne azt mondani, hogy nem boldog. Mikor hallja a csapóajtó nyikordulását, hátra fordul, és úgy dől neki a falnak. Pulóverén ott a denevér, és a prefektusi kitűző is.*
- Szia. Nem zavarsz. Jana vagyok. Báthory Marijana... de csak Jana. Oké?* Kérdi mosolyogva, miközben a hiéna is a hiúz felé fordul. Jól megtermett zömök állat. Túl lehet az ötven kilón... talán inkább a hatvanhoz van közelebb inkább.* - Lagmar vagyok. Szolgálatodra. Van kedved játszani? * Kérdi vidoran, miközben tovább kommandózik a szövetek között.* - Mi járatban errefelé este, már majdnem nyolckor? * Kérdi a lány, de cseppet sem a számonkérő prefektusi hangon. Csak... szimplán érdeklődő diákként. Közben végigméri a lányt, de ezt sem ellenségesen. Csak mégis megnézi kivel is van dolga.* - Örülök neked Petra. Szép neved van. De tényleg.* Hangzik a lánytól.*

Diák Hozzászólások száma : 44 Kaszt :

*Nem sokkal később, egy másik lány is feltűnik a sötétben... Vagyis a folyosóról lép be a padlásra. Persze, daimonja Lyna követi őt. A lánynak, jó a kedve mint mindig és ugye teljesen hiperaktív... Mármint általában.
Fekete nadrág, ugyan olyan színű felső és egy tornacipő van rajta. Pálcája kezében, bár ő sem tudja mért. Kis időn belül veszi csak észre a benn tartózkodó lányt. Mosolyogva elindul felé, miközben Lyna kiszúrja magának a másik daimont.*
-Szia! Petra Alexis vagyok. Zavarok? *Érdeklődik kedvesen és a hiúz is bemutatkozik. * Én Lyna vagyok. *Ezt inkább a másik daimonhoz mondta. Közben Petra élénk szemeivel figyeli a lányt, aki ugye a szaktársa is.*

Vendég

*Mostanság kedvenc helyeként tartja számon a lány ezt a padlást. A hiéna amint belép, kapásból bevágódik a ruhahalmok, és plüssök közé. Majd el is tűnik azok között. Janácska ezzel szemben az egyetlen kis ablakhoz sétál, és azon keresztül bámul kifelé a szabadba. Megbabonázva nézi a teliholdat. Most is a szokásos fekete, kinyúlt pulóver, a zöld katonanadrág, a fekete hüvelyű katana, és a szimatszatyor, ami az oldalán lóg. *
- Lagmar... hol vagy? * Teszi fel a kérdést a félhomálynak, amire egy morgás a válasz valahonnan. A lány bólint egyet jelezve, hogy rendben van a daimón. Így aztán tovább szemléli az ezüstérmét az ég kárpitján.*

Vendég

* A lány pírje lassan alábbhagy. Majd lassan ő is elkezd neveti. * - Hááát tudod... a kutyáknak is így szokták megmutatni, hogy ki a főnök. Megharapjuk a fülét.* Mondja komolyan, majd aztán bedobja magát a halom plüss közé, és elhelyezkedik kényelmesen.* - Nem ülsz le? * Kérdi mosolyogva, miközben intve, hellyel kínálja a lányt, majd az órájára pillant.* - Óhhh a fenébe... tíz óra... szerintem menjünk át a nyugalom termébe... mit szólsz hozzá? Ott jól el fogunk tudni beszélgetni. * Mondja a lány mosolyogva, majd int Lagmarnak, és elindul lefelé.* - És... mi az apropója, hogy meg akartál keresni? VAgy... csak untad magad, így aztán gondoltad megkeresel, és elbeszélgetünk? * KÉrdi mosolyogva.*

Segédtanár Hozzászólások száma : 202 Kaszt :

*Mikor leesik egy két plüss, és a lány meglátja Janát, elröhögi magát. Szívből nevetni kezd. Térdre is rogyik a nevetéstől, és ebből a lány leveheti, hogy nem kell zavarban lennie,*-Semmi, sincs, csak ez a....te....Lagmar.....füle....*közbeni szünetekben az előtörő nevetés az űr, aztán megembereli magát, , mosolyogva feláll, és odasétál a lányhoz.*-Semmi. nem értem félre. Csak vicces a játékotok.*mondja, a játékot hangsúlyozva, apró kis mosollyal.*-És, köszön, jól vagyok. Éppen hozzád indultam, mikor megláttam, hogy fölfele rohansz.*

Vendég

*A plüss halom alól folytott morgás hallatszik, valamint az időről időre felhangzó kis sikolyok. * - Azanyád... Harapsz teee... Dög... akkor most én is harapok... * Erre nyüsszenés a válasz... Majd egy kis idő után leborul pár plüss, és látni engedi Janát, ahogy a Hiéna fülét harapja. Mikor meglátja Satsut, akkor kicsit ledermed, mint őz a refflektor előtt. Majd a négykéz láb álló Jana felegyenesedik, de csak miután elengedte a hiéna fülét.* - ÖÖööh... Szi...szia Satsu. Jó...hogy...öhm... látlak. Igen... * Láthatólag kicsit zavarban van a lány.* - Ez... amúgy nem az aminek... látszik. Csak... játszottunk. * Hebegi, mire Lagmar hevesen bólogatni kezd. - Úgy van... úgy van...* Majd a lány leporolja a felsőjét, és a nadrágját.* -Mi...újság veled? * Kérdi zavart mosollyal továbbra is. Mint valami... rosszon kapott kisgyerek.*

Segédtanár Hozzászólások száma : 202 Kaszt :

*Mikor a lépcsőházba ér, egy fekete hajó lány rohan el előtte, akit egy hiéna előzött meg. A lány rögtön felismeri legjobb barátnőjét, így térdénél megfogva,a laza japán császári flasrok szerű, hosszú, bő ruháját, és a lány után kezd rohanni. Föl, föl sok sok lépcsőn, míg meg nem pillantja, hogy beesnek a Titkos padlásra. Követi is őket, de már nem lát semmit. Csak Néha néha felmozdul a plüss halom, és amikor egyszer hang is jön ki, kicsit féltettebb hangon, de megszólal a lány*-Jana-san, te vagy az?*kérdezi, a san megnevezést a névhez rakva, de csak azért is bolgárul*

Vendég

*estefelé jár. Az órának vége, és Jana alíg várta, hogy kiszabaduljon. Nem neki való ez a természetmágia, vagy mi a fene. Ahogy kiszabadul, azonnal elindul valamerre. Lagmar lohol elöl, épp csak hogy a 8 métert tartja. Jana meg lélekszakadva utána. Így egészen a torony padlásáig, ahol is a hiéna azonnal beveti magát a plüssök, és egyéb kis tárgyak közé, és ott kezd el plüssalattjárót játszani. Jana meg utána. Szintén behasal a sok játék közé, és lassan ő is eltűnik. Csak annyit lehet észlelni, hogy itt ott megemelkedik a halom, valamint kisebb sikkantásokat, vagy morgást lehet hallani. Jana ilyen képen játszik a hiénával.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 14, 2010 7:34 pm

*Az ölelés nagyon jól esik neki, érzi, ahogy dobog a szíve. Megint szipog egy kicsit, majd elengedi a lányt. Látja a könnyes szemeket, és fájdalmasan elmosolyodik. Lassan hátrébb lép, lenyúl a földre a hógömbért, és a két könyvért, majd megtörli a szemét. Közben a daimonja az ajtó felé tart, de szinte hangtalanul. Nem feltűnő egy kis vidra.* -Nekem... Nekem most mennem kell... *Közben szabad kezével int egyet, csak úgy gesztikulál, és az ajtó felé veszi az irányt. Robog is kifelé, el, amerre lát.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 14, 2010 7:23 pm

*A lány csak néz, a lányra, utána elolvassa a szöveget. Jól gondolta. Így már minden a helyére kerül, é a lány szavait hallgatja. Az ő szeme is könnyel telik meg, Majd otthagyja a dolgait, é megöleli a lányt. Jó szorosan.*-Megfogadom...*mondja, bár még kételkedik egy kicsit. De ahogy látja a lány, kissé összetörte..*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 14, 2010 7:04 pm

*Nem zavarja a közeledés, sőt, egészen jól érinti. Szipog egy kicsit, majd lassan megfordul és törölgeti a szemét. Kissé gyermetegnek festhet, hogy ott ácsorog. Samathára néz, igyekszik kiolvasni valamit a tekintetéből, bár a lány valószínűleg sötétben van, hisz Laura áll az ablak elött, és ezzel árnyékolja a szoba nagy részét. Felemeli a bal kezét, a gyűrű megcsillan az ujján. Egyértelműen meg mutatja a lánynak. Bizony-bizony, ott a cirádás betűkkel írt név. Jack Darkfield... * -Ne csináld... *A kupac kiválogatott ajándékjelöltre mutat.* -Én megtettem, és ez lett belőle... *Zavartan előrelép, leereszti a kezét, majd lehorgasztott fejjel ácsorog a lány elött, miközben maga elött összefogja két kezét. Persze a gyűrűjével babrál, forgatja az ujján. Már nem is próbálja lehúzni, hisz tudja, hogy ez nem lehetséges. Csak a halál választ el... Szavai újra megtöltik a poros levegőt.* -Nem a Te hibád... Én igyekeztem elfelejteni, de nem megy... Lehetetlen elfelejteni, sosem lennék rá képes... *Majd még közelebb lép, és megöleli a Naxis lányt.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 14, 2010 6:43 pm

*A lány csak néhány elmosódó szót hall, nem érti, de rémület ül ki az arcára. Olyat mondott, mait nem kellett volna, és ezért már átkozza magát.*~Pedig olyan aranyos lány, és olyan jól indítottunk..*mondja magában, kissé szitkozva is magát ezek utána. Majd tesz egy lépést felé, hogy odamenjen, de csak szépen apránként. Nem akar a lányra ilyeszteni. közelebb megy hozzá.*-Miért sírsz?*kérdezi, mivel a holdfényben megcsillanak könnyei az arcán.*-Rosszat mondtam?

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 14, 2010 6:05 pm

*Amikor a kérdés elhangzik, már háttal áll, főleg, hogy nem lássa senki a könnyeit, csak a Hold. Gyorsan törölgetni kezdi a szemét, majd elcsukló hangon válaszol. Bár igyekszik valami nyugodtságfélét eröltetni bele.* -Nem, nem, jól vagyok... Minden rendben... Semmi baj... *A szavak inkább hangoznak úgy, mintha a lány saját magát nyugtatgatná. Ökölbe szorítja bal kezét, amin az aranygyűrű van, majd maga elé emeli, és megnézi. A név változatlan. Jack Darkfield... Közben gondolatai cikáznak, a Holdat nézi.* ~Ha csak sírsz miatta, miért nem felejted el?... Te elfelednéd a saját eged?...~ *Laura fejében talán a Hold szólalt meg, talán csak a gondjainak kivetülése, de bizony egy férfi hangot hallott, egy nagyonis ismerős férfi hangját.* -Apa... *A szó nem megy messzebb, mint az üveg, így Sam egész biztosan nem hallja. Nem mer megfordulni, miután a lány szava elakad, valahogy érzi, hogy ebből nem sűlhet ki jó, szeretne menekülni, szeretne elfutni, eliszkolni, lezuhanni, akár a pokolba is. Azonban már nem zokog, nem... Mindössze könnyei folynak némán a bársonyos bőrén. Érzi a sápatag bőr érintését rajta, maga elött látja a szürkén fénylő szemeket...*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 14, 2010 5:52 pm

*A lány még mosolyog egy ideig, aztán rémülten hátrálni kezd. Ő már áll, és kicsit nagyon furcsálja, sőt, egyenesen megijed, mikor ne, ne zni kezd.*-Valami, rosszat.....mondtam? Vagy mi a baj?*kérdezi, kicsit nagyon ijedt arckifejezéssel. Közben kicsit fél is mi lehet a lány baja, és a pólójával kezd el játszani. Érdeklődve, kicsit oldalra dönti a fejét, és úgy kérdez a lánytól. szemei ijedséget tükröznek, hangja pedig értetlenséget.*-Laura, mi a baj. Csak nem a gyűrű is meg a ......*Itt elakad, mert ha igaz van, innentől teljesen sokkolva lesz. Közben emlékek törnek rá. Eszébe jut Jack úján a gyűrű. És ugyanolyan Lauráé. És csak egy csók. És nem ilyedtség. *~Na ne...~*gondolja magában a lány.*