Sarki róka háló

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

[color=white]

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1. Harvey Halle
2. Jacob Friedland
3. Pete Demerest
4. Leonard de Wandom

A szoba lakói - bal oldal:
1. Neram Arthas
2. Charlie Black
3. Samuel J. Colwell
4. Avanel Turcantil

Tárgy: Re: Sarki róka háló Szer. Jan. 02, 2013 7:44 pm

*Kopp-kopp, nyit. Ennyi történik, majd Neram egy könnyed, laza mozdulattal indul meg a hűtő felé, miután körbenézett a helységben, emrt bizony, pontosan tudja, hogy kit keres. Mögötte egy hatalmas sólyom röppen be, már amennyire hatalmas egy barnasólyom lehet. A madár azonnal Jake-hez röppen, és ha van valami kaja a kezében, azt bizony szemtelen módon kilopja.* -Nézd el neki, túl sokat volt bagolyok között, éppen átnevelem. Kevés sikerrel. *mondja, miközben a sólyom már az egyik könyvespolc tetején ücsörög, és valami kaját majszolgat, meg tépeget. Neram pedig, mivel egyelőre csak Jake-t látja, nem nézett be a másik szobába, a fiúhoz lépdel, és a kezében levő dobozt átnyújtja.* -Tudom, hogy még nincs húsvét, meg ilyesmi, de gondoltam előtte is fogunk találkozni. *igen, ajándékokkal halmozza el, nah. Bár ez igazából valamiféle védekezési mechanizmus. A dobozban egy sima pár kesztyű van, világoskék, nagy, hópehely mintával mind két kezén, olyan tipikusan sokujjas.* -Olcsóbb volt, mint a hangtompító, hogy ne hallgasd a felszisszenéseimet. *toldja hozzá, úgy, mint egy mellékesen.*

Vendég

*Mondhatjuk, hogy tűkön ül, több okból is. Egyrészt soha nem tudott megmaradni a fenekén. Másrészt az üzenete, amitől mosolyt remél Harvey arcára, még nem jelent meg... tudja, hogy ez néha egy-két napig is eltarthat a mágikus könyvnél, de mégis, nagyon izgul a reakció miatt. Mert igen, látta ugyan Harvey arcán a mosolyt többször is, de szóbeli visszajelzést mégsem nagyon kapott eddig a trükkjeire. Harmadrészt pedig Harvey nem olyan messze tőle firkálgat, és még nem vette észre azt a kis cetlit, ami a saját firkái közé lett galádul csempészve. Egy kis cetlit, amin a többihez hasonlóan egy sárkányról készült vázlat, rajzocska van, viszont a többivel ellentétben ez egyáltalán nem Harvey keze munkája. Egy jégsárkány, éppenséggel, hópelyhekkel körülvéve, és két apró alakkal a hátán, akiket nem lehet kivenni, maximum a ruhájuk kékes, valamint barnás-zöldes színét. Szóval Jake két percen belül harmadjára pattan fel az ágyáról, hogy vagy elsétáljon a könyvespolcig és végigsimítson a könyveken, mintha gondolkozna melyiket olvassa, vagy kisétáljon a közös részbe a hűtőhöz, vagy elmenjen megmosni a kezét, vagy egyszerűen csak kinézzen az ablakon, esetleg járjon egy kört a szobában. Most éppenséggel a hűtő van soron.* - Nem emlékszem, hagytam-e még a tegnapi csokiból... te kérsz belőle? *Kérdezi Harveyt, és nyitva hagyja a saját ajtajukat, hiszen csak a közös részbe megy, bekukkantva a hűtőbe. Igazából most még a csoki sem érdekli igazán.*

Vendég

[Tegnap éjszaka]

*Sötétség, csontig hatoló hideg, és nincs oxigén... álom, biztos, hogy álom, hiszen az öröksége miatt képtelen megfulladni a víz alatt, soha nem tudott. Ide-oda vetődik álmában, majd épp mikor teljesen elfogy a levegője, és elvesztené az eszméletét, egy halk kiáltással riad fel. Mélyeket lélegzik, maga elé néz, majd halk nyüsszögéssel visszadől, és az oldalára fordul, a fal felé fordulva.* ~ Már megint ugyanaz a rémálom... ~ *Becsukja a szemeit, majd hirtelen eszébe jut valami. Kimászik az ágyból, mezítláb, a takarót maga köré tekerve, és az ablakhoz oson. A párkányra támaszkodik, és csak csendben nézi az eget... a teliholdat. Persze... hiszen legtöbbször teliholdkor ilyen erősek a rémálmai, ezt már észrevette az évek során, és mindig leginkább télen. De mégis, a hold látványa valahogy megnyugtatja, és elfeledteti vele az álmot. Mélyeket lélegzik, és a holdat bámulja egy ideig, miután visszamászna aludni, ezután remélhetőleg békésebben.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Jerry kora reggel egész nagy csomagot talál az ágya mellett. Kibontva egy különleges légdeszkát talál benne. A színét ő festheti majd ki, teljesen fehér jelenleg, de bármilyen festék fog rá. Szinte lehetetlen leesni róla, alkalmazkodik ahhoz, aki utazni akar rajta, követi a mozgását és kb. fél méterre a föld (és mindenféle tárgyak) felett lehet vele repülve közlekedni.*

Vendég

*Léptek zaja hallatszik a folyosón, hosszú szőke hajú hősnőnk, siet erre kezében kisebb nagyobb ajándékok... Ami azt illeti sokat gondolkodott, hogy mit is adhatna a fiúnak.. Hát végül annál döntött, hogy marad az egyszerű dolgoknál. Meg aztán amúgy sem az ajándék számít, hanem az érzelmek. Na, de ebbe nem is kell belemenni. A lényeg az, hogy a lány meg sem áll a Sarki róka hálóig. Vezetőségi tagként meg tudja oldani, hogy kérjen magának kulcsot, szóval ezzel nincs gond. Meg aztán mágiával is elintézhetné, de user véleményen szerint nem lenne hatásos, hiszen akkor tök felesleges lenne zárni az ajtókat... Na, szóval a leányzó bemegy, lerakja az ajándékokat aztán távozik is. Majd este visszajön... Amúgy Dorian ajándéka egy apró kis aranyszív , amibe egy "D" betű van gravírozva a másik oldalán pedig az áll, hogy "Szeretlek". Egy egyszerű kis szívecske, csak egy aranylapocska, nem egy nagy szám, de legalább szívből van. Egyébként egy láncon lóg, de természetesen nem azért kapta a fiú, hogy azt hordja. Aztán van ott még egy másik dobozban farmer nadrág meg futócipő, ha már úgy is a freerun a fiú szenvedélye... Meg van ott még egy levél is, amit a leányzó írt.*

Először is boldog születésnapot... Sokat agyaltam, hogy mit adjak Neked, de rájöttem, hogy nincs olyan tárgy amivel az érzelmeimet ki tudnám fejezni, szóval ez lett belőle...
Este majd még felnézek, és még egyszer is boldog születésnapot!

Nagyon szeretlek, Susy

Vendég

[Még tegnap este, óra utánXD]

*Egy manó érkezik meg a Sarki róka hálóba, lépte sietőssek. Mindenesetre belép, majd lerakja a levelet és távozik.*

Cukorkáim,

Haza kell utaznom, szóval ne keressetek. Lehet, hogy hétvégén már itt leszek, de nem biztos... Majd jövök.

Ölel, csókol, Susan

Vendég

*Óvatosan tapad az ajtóra, de belülről semmi hang. Hát oké, akkor benyit, és Filipp ágyához lopakodik. Egy batyut tesz le rá egy levéllel. Az valóban egy kendő, batyuba fogva, a szája pedig egy gyűrűvel van összefogva. Maga a kendő puha, de viszonylag vastag anyagból van, és London utcáinak különböző arcai mosódnak össze rajta képek formájában. Egyébként pedig a kis csomag tömve van édességgel. Még rátesz egy levelet a leány, majd szép csendben eltűnik.*

Szeretem elérni, hogy ne csak egy pillantást vessen az ember az ajándékomra a sok között. Jó ez így magában, a roham után. Boldog születésnapot! B.

Vendég

*Előmászik a szekrényből. Merthát hol is lett volna, ha nem a szekrénybe, ahonnan a múltkor kirobbant, hogy felköszöntse a Szőkét? Nem hallotta amikor a többiek bejöttek, és az ajándékaikat letették. Egész nap aludt. Hogy ezt hogy érte el? Egyszerű. Álomitallal. Nem volt kedve tizenakárhány évesnek lennie, így gondolta átalussza a napot, és nem kell végigélnie. Ám ez így sajna nem egészen működik... este tíz óra, és a szemei felpattannak. Lassan kimászik a szekrényből, majd az ágyához kóvályog. Meglátja rajta az ajándékokat. Kibontja először a legegyszerűbbnek tűnőt... a borítékot. Elolvassa a levelet, majd elvigyorodik.*
- Sammy...Sammy...Sammy... Te se leszel már normálisabb az évek során... dehát...nem is csoda... hisz én sem tudtam, hogy ilyen sokáig eláll a sz@r. *Mondja vigyorogva maga elé, majd jön a következő. Susan ajándéka. Mikor kiesik belőle a nyaklánc, felderül az arca...* - Ez de menőőőő... * Azzal a nyakában lógó arany láncot azonnal ki is szedi, és a helyére teszi ezt.* - Így ni... itt lesz a tökéletes helye. * Mondja vigyorogva, majd a lapos üveget félre teszi. Majd szerez bele rumot. Aztán jön az utolsó, Dorian ajándéka. A könyvet átpörgeti. * - Dejóóó... legalább nem kell olyan nagyon fárasztani a szemem. Ez legalább üres. Ez való az én agyamhoz... *Aztán a péztárca. Kinyitja, majd tetetett csalódott fintorral kezd átpakolni bele.* - Smucig szőke... bezzeg pénzt azt nem rak bele... *A végén azonban ördögi vigyor terül szét az arcán. * - Tökéletes üzletember... *Majd amikor átpakolt a régit csak bedobja az ágya alá.*

Vendég

*Egy nagy testű hárpia motoz az ablak reteszével, majd amikor kinyitja szépen bereppen az ablakon. Egy kisebb csomagocska van a madár csőrében. Szépen lerakja a Jacta úrfi ágyára, majd tovareppen a madár vissza a gazdihoz. A csomagban amúgy egy nyaklánc van, valamint egy laposüveg szett, vagy hogy mondják az ilyet.( Egyébként a laposüvegbe bele van gravírozva a fiú neve.) Jó user hülye és nincs jobb ötlete, de a szándék a fontos nemde?*

Talán most már kvittek vagyunk...

Csók, Susan

Vendég

*Castiel, a fekete holló röppen be a hálóba, ügyeskedve kinyitva az ablakot, és egy kis levelet dobva Filipp ágyára. Abban egy levél található, meg egy utalvány, ami feljogosítja Filippet, plusz egy vagy két főt egy indiai útra, teljes ellátással, utazással, mindennel, a Filipp által meghatározott időpontban. A levél meg Dean jellegzetes betűivel íródott.*

Na hiába kölyök, hogy azt mondod, hogy "te megszülettél harmincadikán, én követlek elsején", még mindig le vagy maradva egy évvel... köszönhetnél csókolommal igazán, tudod, tisztelet az idősebbel szemben. Az utazás egyértelmű, vidd el az asszonyt végre nászútra. Hogy kihasználod-e a harmadik helyet, azt rád bízom. Éljél még sokáig, tudod, meg kell próbálnod beérned engem...

One of your best friends

Vendég

*Filipp ágyán egy csiricsáré csomagolópapírba bújtatott valami pihen. Az a tipikus túldíszített, HAPPY BIRTHDAY felirattal teleírt tortás-gyertyás-csillogós csomagolópapír. Sőt, ha a fiú kibontja a csomagot, akkor még konfetti is lövődik az arcába. Rúnamágia... bár az ajándékozónak másodlagos, attól még meg tudta csinálni. A csomagban két tárgy van, mindkettő mellett egy kis cetli. Az egyik egy tárca, amire van rárajzolva pár rúna, tértágított, hogy több irat és pénz férjen bele, mint ami igazából férne. Mellette az írás rövid.*

Hogy mindig lehessen nálad kápé.

*A másik ajándék meg egy üres könyv.*

Hogy tudd vezetni, ki mivel tartozik, és ne kelljen megjegyezni.

*Se aláírás, se felköszöntés. A felköszöntést letudta a csomagolással, és ha a kézírásáról nem ismerné fel... de ez nem fordulhat elő.*

Vendég

-Igazad van! Nem leszek többé...ilyen! Bátran vállalom az őrültségemet! *Elgondolkozik egy kicsit, és megvakarja a szakállát.* Amúgy meg...Anyámat nem tudnánk elpusztítani. Valami...dimenzió Mágusnak tartja magát. Meg...meg szeretem. A Szívkirálynő sem gonosz! Csak néha elgurul a gyógyszere. No de megyek én aludni! Sokat idegeskedtem ma. Ki kell aludnom magam. *Azzal átöltözik, és elmegy aludni.*

Vendég

- Dehogy tűnt el a régi Máté... Hiszen nem is jött új! Fiú... Tanuld meg az örök törvényt! Az anyag nem vész el, csak átalakul. Te sem vesztél el... csak átalakultál. Semmi más.
* MOndja mosolyogva a srác, ahogy a fiút kijavítja. * - És amúgy is... az hogy kettő vagy egy, nem mindegy? TE vagy a kalapos, és ez nem változik. Te voltál, és te is leszel. És legyőzöd az anyádat... Ne feledd. A Kalaposnak is voltak segítői. Azt hiszed neked nincsennek? Itt vagyok én is.. .csak szólj, és megkeressük anyádat... tudod hány ember tartozik nekem? Elkapjuk, és kifilézzük... Nehogy már a nyúl vigye a puskát...* Mondja Máténak feltüzelten, rikkantva.*

Vendég

-Hmm...Talán igazad van. Mégsem kellene így venni a dolgokat. Eltűnt a régi Máté! Új Máté van! Mert miénk az ország, a hatalom, és a Dicsőség! Mindörökké! Ámen! *Nevet.* -Amúgy annyi hibádzik a történetben, hogy...a kalapos nem a szívkirálynő fia volt. Hanem 2 kisgyerekből rakódott össze. De az én anyám más! Ő az új Szívkirálynő! *Kuncog.*

Vendég

- Nalátooood. Nem kell itt a hepaj. Ha valaki azt mondja, hogy bolond vagy, csak vond meg a vállad. Te is, és én is nagyon jól tudjuk, hogy nem vagy őrült. Ecsém... Te vagy a kalapos. Ezt mindenki tudja, aki nem hülye. Én kalóz vagyok... Te kalapos. Mi ebben a meglepő?
* Kérdi halál komolyan a sráctól. Szemében nincs poén, vagy hülyéskedés fénye. Komolyan mondja. * - És azt is tudják akik fontosak, hogy bizony le fogod győzni a szívkirálynőt. És az meg nem baj, hogy szereted az Alice-t. Miért lenne baj? Én is szeretem a kalóztörténeteket... Ennyi a történet Máté Testvérem.*

Vendég

*Mikor leülteti a srác, és hozzászól, nagyot sóhajt.* -Csupán azért teszik ind ezt, mert az anyám a szívkirálynő? Meg mert én vagyok a kalapos? Azért tettem mind ezt, mert a kalapos, legyőzi a Szívkirálynőt! Ezt mindenki tudja. Túlságosan szeretem az Alice csodaországban történeteit. Ez a válasz mindenre! Amúgy is...itt mindenki zakkant ahogy mondod! Egyedül én vagyok a normális! Ez a beszélgetés minden megváltoztatott! *Bevesz egy mark sütit.* -Amúgy is! Minek vagyok tiszt?

Vendég

- Hóhóóóó Csilagom és nyugavér Ecsém... gyere ide, üljél le szépen, oszt egyé meg egy süteményt onnan. Nygiiii nem mérgezett erről Kalóz becstelen szavamat adom. * Mondja nyugtató, vagy sokkal inkább nyugodt hangon. Int, hogy jöjjön csak oda Máté, és üljön le.* - Na figyeljé Kolléga. Az hogy őrült vagy, az senkinek nem újdonság. Mi is azok vagyunk... itt aki számít az őrült. És ez így jó. Az hogy Te is őrült vagy, és ezt tudják, csak azt fémjelzi, hogy Te is számítassz. Megkaptad a fekete foltot, és így bekerültél a bandába, a fedélzet sikáló helyett mostmár te is tiszt vagy. Érted e mit ugatok?
* Kérdi vigyorogva, miközben hátbaveregeti barátian a srácot. Ő tényleg kedveli Mátét. Szimpatikus figura, a maga bogarasságával. * - No... jó van e így a magyarázat?*

Vendég

*Máté lép be az ajtón, kicsit zaklatottan. a Cilindere is féloldalasan áll rajta.* -Ez rettenetes! Kik beszélnek rólam? Pletykákat terjesztenek? vagy mi? Mindent tudni akarok! te ott! *mutat Filipp-re* -Te tudsz valamit nem? Miket terjesztenek rólam? Tudják hogy őrült vagyok? Mégis honnan? Ki volt ez az áruló? A fejét kell venni! Ahogy anyám üvöltené: -Üssék le a fejét! *Kiált, majd ledobja a cilinderét.* Ez mennyire kínos...kínos kínos...*Szaladgál ide-oda*

Vendég

*A fiú vissza sétál a szobájába. Egész nap a gyakorló teremben futott. Az adrenalin ismét totál fel van benne pörögve. A lába jár, a majmocskája pörög ezerrel. A srác beszalad a szobába, fel a falon, amjd onnan hátra szaltó. Tökéletes talajfogással érkezik meg.
- Ejjj ez de jól eset... *Majd az asztalon lévő szép sütik felé pillant.* - Ejnye. Valami jótét tündérke... egy csodálatos angyal... egy édes kedves szerelmes szépség meglepett minket sütivel. de jóóó. Ezt meg kell neki Hálnom... vagy hálálnom. Azt majd ő választja ki. * Mondja mosolyogva, nevetve, miközben csinál még egy két gyors freerun mozdulatot, aztán végigvágja magát az ágyban.*

Vendég

*Egy szőke hajú leányzó sétál a második emelet felé, amikor a Sarki róka felé ér egy pillanatra lelassít, de végülis be megy a hálóba. Amikor nem talál senkit sem a szobában csak elmosolyodik. Mindenesetre az asztalra egy tál süti kerül. Valamint egy kis cetli, amikor "végzett a dolgával" szépen kispurizik a szobából és a sajátja felé indul meg..*
Süti

Lehetőleg NE egyszerre faljátok fel!

Vendég

- Nyeheeeee. Neeeem a fagyit. Dehogy a fagyit... azt a málnatöltetű eper bevonatú szamócaízű gumicukrot, amiből a múltkor Sammy-éket kínálgattam. Tudod... a kilósat. Persze neked is van még egy csomaggal. Azt nem bontottam fel.
* Mondja komolyabban, de a lába ugyan úgy mozog. Amikor Dorian rákérdez, hogy melyik Miss Novembert, akkor felvonja a szemöldökét.* - Az 1930-as Playboyos Miss Novembert... Szerinted melyiket? A Virginity tavalyi Miss Novemberét. Britney-t. Állítólag visszavonult... de szerintem csak a Virginity-ben nem szerepelhet már. Legalábbis nekem ezt a benyomást keltette egy két megjegyzése. *Jegyzi meg vigyorogva, miközben elkapja a kis majmot, a tenyerébe fogja, és azzal mutogat, mint valami iskolai pálcával, majd aztán odébb dobja, mire a majmocska csak pörögve-szaltózva landol az ágyon, és már rohan is tovább, megpróbálva letarolni Chronát. * - Hát nem sikerült mindent elkerülnöd... de tudhatnád, hogy engem nem könnyű. Pláne neked. *Vigyorog egy jót.*

Vendég

*Felnevet, amikor látja, hogy barátja mennyire fel van pörögve, majd csak megcsóválja a fejét kicsit, de nem rosszallóan, majd feltápászkodik valamennyire, onnan figyeli Filipp pörgését. És noná, hogy viselni fogja... de ahogy hétköznapokon nem visel öltönyt, meg hasonlóakat, éppen ezért zsebórát sem fog. Arra, hogy holnap fussanak, ő is ugyanúgy macskamosollyal válaszol, de szavakkal nem. De persze, hogy Filipp tudhatja, hogy Dorian mit válaszol. Hogy ő nemet mondana a futás lehetőségére? Nincs az az isten. Félrebillenti a fejét a következő szavakra.* - Melyik Miss Novemberrel? *Kérdezi, de hirtelenjében nem tud olyat beazonosítani, akit látott volna itt az iskolában. Hiába, ő még nem látta Britet. A kérdésre vállat von.* - Erre-arra. Próbáltam elkerülni azokat, akik a nyakamba ugorva kiabálva köszöntenek fel, de ezek szerint itt a végén felsültem. *Kacsint egyet csipkelődve.* - De ha a szekrényben dekkoltál egész nap, akkor mitől pörögtél így fel, hm? Ha bezabáltad az összes fagylaltot sunyiban, esküszöm, ajándék ide, ajándék oda, kitekerem a nyakadat. *Fenyegeti meg az ujjával a fiút. Egen, "cseppet" édesszájú, de azért tudja, hogy mindketten fel tudnak pörögni a cukortól. És ha Filipp egész nap nem mozdult ki, mégis pörög, sok más variáció nincs, hogy miért...*

Vendég

*Amikor Dorian véleményezi az ajándékát, akkor olyan a srác, mint egy bolond chibifigura, aki örül valaminek. Jobbra ballra pattog, és örvendezik, mintha csak ő kapott volna ajándékot.*
- Akkor tetsziiiik? Dejóóóóóóóóó! * Lelkendezik szinte megállás nélkül. Lehet hogy megint az adrenalinja van az egekben? A válasz: Igen. Hogy mitől...nos az kérdéses. De az tuti, hogy pörög mint a búgócsiga. Azt nagyon jól tudja, hogy Dorian az ünneplő ruhához úgy is használni fogja a zsebórát, elvégre ahhoz szint követelmény, ha az ember stílusos akar lenni. De az hogy a farmer farmer, ahhoz kétség sem fér. Az strapabíró, kényelmes és lehet használni. A kérdésre, hogy mikor próbálják ki, csak egy macskamosollyal válaszol.* - Holnap megyünk és futunk egyet. Mit szólsz hozzá? Odalent a sportcsarnokban lehet nyomni rendesen. És már a pályák is nehezednek. Nekünk ez csak tökéletes. *A lába jár, ahogy leül az ágyra. Szinte abba hagyni nem tudja a mozgást.* - Tegnap találkoztam Miss Novemberrel. *Mondja Doriannak. * - Valamikor neked is össze kell vele futnod... *Tódítja a srácnak folyamatosan mozogva. Nem messze mögötte Dwalin is előkerül, és ő is elkezd ugrálni jobbra-ballra. Semmi kétség. Az adrenalin van az egekben. * - Mi jót csináltál ma? Nem láttalak reggel óta. Mondjuk én is a szekrényben döglöttem. Megjött a Prefi barátosnéd, meg az öcséd, és letették az ajándékot, aztán elhúztak. * Magyarázza gyorsan pergetve a szavakat. Szinte hadarva.*

Vendég

*Miután rendesen elpakolt, lehuppan vissza az ágyára, és már nyúlna a képregény után, hogy rendesen tanulmányozza, ha már egyedül van... és valamiért úgy fest, hogy látnoki megérzései sztrájkba kezdtek, ugyanis Filipp kirobbanása a szekrényből, és az, hogy ráveti magát, totál váratlanul éri. Hátra huppan az ágyon, nyekken egyet, de persze nem fájdalomból meg semmi, sokkal inkább a meglepetéstől. A lelkes, elnyújtott köszöntésre csak hápog némán, és pislog, még mindig a hirtelen megjelenés hatása alatt van. A kérdésre, miszerint akar-e ajándékot is kapni, szintén csak pislogni tud, hatalmas, aranyszín szemeivel, és végre szólásra nyitná a száját, de addigra a képébe is nyomják az ajándékcsomagot.* - Öh... köszi... *Motyogja, végre felemelve a kezeit, elvéve az ajándékát. Nem bajlódik azzal, hogy megpróbáljon feltápászkodni, vagy valami hasonló, jó neki úgy fekve. Az ajándékokat úgy szemléli meg, fejét félrebillentve, majd elmosolyodik. Persze, hogy összeáll neki a kép, hogy mire is kapta őket.* - Köszi... ezeket legalább tudom használni. *Kuncog, és valóban. Szép az óra, de zsebórát nem hord, aranyos a plüss, de azzal nem alszik, a képregényt meg elolvassa, elteszi, megtartja, ennyi. Ezeket legalább ténylegesen tudni fogja hasznosítani.* - Mikor avatjuk fel? *Kérdezi, cinkosan megcsillanó szemekkel nézve fel Filippre.*

Vendég

*Filippet naná hogy nem látja a fiú. Mivel a térnagyobbított szekrényükben punnyad. Amikor reggel rájött milyen nap van, fogta magát, és bemászott a szekrénybe. Mi a fenének dekkoljon odakint? Hogy összefusson fűvel fával? Jó persze Susant sajnálja, hogy elkerülte. De a másik kettőre nem nagyon vágyott. Így aztán inkább egy fénygömbbel a szekrényben szunyókált. Ám az este felé lassan elkezdte összecsomagolni az ajándékokat, amiket szerzett. Amikor nyílik estefelé az ajtó, résnyire nyitja a szekrényt, majd onnan figyeli, hogy mit csinál Dorian. Aztán amikor már minden csomagot kibontott, és az ágyon lógatja a lábát, akkor kivágódik a szekrényből, és nagy sunggal a srácra ugrik, amolyan tigristámadó ugrás stílusban, és hanyatt löki, majd rajta landol.*
- Boldogooooooooooooooooooot! És Szülinapoooooooooot! * Mondja emelt, és elnyújtott hangon, miközben a fiút az ágyon tartva térdel felette.* - Akarsz ajándékot is kapni? Okééééééé azonnal! Invito Csomag!* Mondja ki mire a nem éppen szépen, és kissé alaktalanra becsomagolt dolog a kezébe vágódik.* - Tessék. * Mondja, miközben a fiú arcába nyomja azt. Nem erősen... de így is érezheti a srác, hogy az egy puha csomag. Amint kinyitja, egy farmer, és egy kis kocka alakú doboz van benne. A dobozt kinyitották már, ez látszik. De ezen nem is lehet meglepődni. Filipp sosem vesz ócskaságot, és szereti ellenőrizni, hogy minden benne van e. Ez esetben egy rúnákkal tarkított fehér iPod.