Holt lelkek tanyája

Vendég

First topic message reminder :

Holt lelkek tanyája

Holt lelkek tanyája - Page 13 Sotet_fogado1

Ha a sötét negyed felé tévedsz, ahol a sikátorokban csak minimális fény pislákolását láthatod, mindenképpen ajánlom, hogy kerülj el egy helyet, az alvilági fogadót.
Ide az olyan emberek járnak, akikkel nem szívesen húznál ujjat, hiszen egy rossz szóért is már a halál vagy a szenvedések völgyébe kerülsz. De ha még is elég bátornak érzed magad ahhoz, hogy belépj a helyi alvilág szórakozóhelyére, akkor nagyon figyelj arra, hogy mit teszel és mit mondasz, hiszen itt még a falnak is füle van.
A fogadóban szinte minden emberen látszik, hogy nem érdemes beléjük kötni, még akár beszélgetésbe elegyedni se, hiszen ha más véleményen vagy, mint ők, akkor hamar pénz nélkül, összeverve találod magad az utcán. Ezért is híres ez a hely annyira a verekedésekről is, hiszen nem telik itt el nap a nélkül, hogy legalább három összezörrenés ne történne.
Egyébként a kocsma belseje átlagosan néz ki, kicsit talán lepukkantnak tűnik, még is igen otthonos a bent tartózkodók számára, hiszen nekik ez a hely nem csak a piálásról szól, hanem a nagy üzletekről is.

Holt lelkek tanyája - Page 13 Sotet_fogado2

Holt lelkek tanyája - Page 13 Sotet_fogado2

Vendég

*Amikor a lány utána fordul, vissza plllant majd sóhajt egyet.* -Akkor menjünk4 *a két alak felé bólint egyet, mire azok felállnak, és pálcát rántanak. Lerak egy marék aprót a pultra, majd elindulnak a bejárat felé. Egy kis idő múlva a két alak is követi őket.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Jan. 15, 2012 8:04 pm

*Isabella lankadatlan éberséggel követi a fiú mozdulatait. Ám nem akar udvariatlan sem lenni így iszik a limonádéból amit neki rendelt. csak nem mérgezték meg. Bár sosem lehet tudni, de ízre és szagra nem lehetett benne semmi nem belevalót érezni.*
-Leginkább egy percig sem üldögélnék itt, de mint már említettem halvány lila gőzöm sincs róla, hogy innen merre tovább. Már belefáradtam a zsákutcákba.*mondja a lány és egy pillanatra Esmere pillant. Ekkor két alak lép oda asztal társához, de a lány akár milyen jól fülel nem hallja mit mond nekik, ám azok arrébb állnak. A fiúk közben feláll és pult felé indul. Isabellában egy percre győz a kétségbeesés, vagy az ösztön nem tudni pontosan mi.*
-Várj.*egy pillanatra elcsuklik a hangja ami azért valljuk be szándékos volt tőle de ezt egy kívülálló nem tudja megállapítani.*
-Indulhatunk. Vagy legalább azt mondd meg merre induljak el.*pattan fel a székről és az ajtó felé pislog.*

Vendég

*Ő sem teszi le a pálcáját, és valamiért olyan érzése támad, hogy a lány nem bízik benne. Mert még nem ismeri. A sárkányra csak felhúzza a szemöldökét, ritka egy ronda állat.* -Szóval eltévedtél! *mondja merengő, szinte már ijesztő hangon, pedig semmi ilyen szándéka sincs.* -És meddig akarsz itt ücsörögni ezen a meghitt helyen? *kérdi, majd megissza a whiskyt. Amikor két csuklyás alak lép az asztalukhoz, Evandrus motyog valamit az egyiknek, úgy, hogy azt csak ketten értsék, erre az alakok elmennek és a szomszéd asztalról figyelik őket.* Szóval, ha indulni akarsz csak szólj! A pultnál leszek! *azzal feláll, és kér még egy whiskyt. Ő nem fog puncsolni senkinek, és láthatóan a lány nem élvez a ársaságát*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Jan. 15, 2012 7:44 pm

*Isabella, igyekszik a nem túl egyenes felületű asztalt fixszírozni, és nem felnézni. Sárkánya ott repked válla körül és érzi a lány az állaton, hogy ő is ideges a helytől. Nem éppen mindennapi látvány ezen a helyen az biztos. Hajzuhataga alól azért néha mégis kipislant. Valaki bejön az ajtón, de nem néz oda. A hangokból hallja, hogy az új vendég valószínüleg ismerős lehet itt, mert sokan úgy köszöntik. Ám nincs sok ideje ezzel foglalkozni, mert a körülötte levők valamelyike nem túl szépen szólt hozzá. A durva szóra a lány felkapja a fejét. Belül legszívesebben sírna, de kívülről erős marad. Keze az ölébe hull, és a pálcája után kap, de nem lesz rá szüksége, mert valaki közbelép. Egy talán vele egykorú srác az, akiről a végén kiderül, hogy ezek az alakok is ismeri. A srác végül leül mellé és bemutatkozik.*
- Szia. Isabella Wekesa vagyok.*mutatkozik be ős, és kék szemével végig méri a fiút. Nem igazán bízik benne, de az összes többiben még kevésbé. Talán az ő segítségét el is tudná fogadni.*
- Eltévedtem. Először járok Nellondban az érkezésem óta, ami már nem tegnap volt. Nem tudom, hogy kerültem ide de a kiutat még inkább nem találom.*mondja a lány, és azért biztos ami biztos az asztal alatt kezében tartja a pálcáját.*
- Köszönöm a limonádét.*közben kis sárkány a vállát böködi. Halvány mosoly fut át pillanatra gyönyörű és tökéletes arcán.*
- Had mutassam be a kis féltékenyt is. Ő Esme a kis sárkányom. *mondja és megpaskolja az állatka fejét.*

Vendég

Evandus unottan lép be a fogadóba. Egyik kezébe pálcája, itt általában szükség van rá, a másik kezében pedig egy szál cigi. Amikor beér, odalép a pulthoz, lekezel rég látott ismerőseivel, majd kér egy whiskyt, amit kortyolni kezd. Amikor látja, hogy furcsán néznek egy lánya egy üres asztalnál, először csak figyel, majd amikor beszólnak neki, pálcával a kezében odalép* - Fiúk! Ilyen bátrak vagytok? Egy lányra négyen? Miért nem kezdtek velem? *mondja mosolyogva, majd lekezel egyikükkel. Amikor az bemutatja Evandrust a többieknek, ő leül a lány mellé, és kér neki egy Limonádét* -Szia! Evandrus Njord vagyok! Mi járatban erre? Pláne egyedül?

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Jan. 15, 2012 7:16 pm

*Isabella ezen a vasárnapi napon úgy döntött, végre hosszú idő után végre lelátogat Nellondba. Érkezése óta nem járt az iskolához közeli településen. Lassan sétálgat egyedül az ismeretlen utcákon, csak minisárkánya Esme van vele. A gyönyörű szőke lány hosszú habos ruhát visel. A ruha színe halvány orgona lila. Szoknyája fodros, felsője fűzős, derekán egy a ruhához illő selyem szallag fut és hátán masnivá formálódik. Lábán Lilás enyhén magassarkú cipő. Tél lévén egy a ruhájához illő kabátkát visel és nyakát egy selyemsál fonja körül, szintén lila színben. Szőke göndör fürtös hajában apró strasszokkal kirakott hajpánt díszeleg. Vállán egy elegáns hosszú pántú táska. Nem kell azonban sok idő, hogy az ismeretlen helyen, ami lenyűgözi a lányt el is tévedjen. egy sötét negyedben találja magát.*
-Esme figyelj jól te is.-suttogja a vállánál repkedő kis sárkánynak a lány, és arcán az ilyedtség tükröződik. Talál egy kis fogadót, és be is tér, hátha ott segíteni tudnak rajta, de amint belép rájön, hogy nem épp a legjobb helyre tévedt be. Minden szem rá szegeződik, így gyorsan leül egy üres asztalhoz. Úgy dönt fogyaszt valamit, nehogy botrány legyen, s talán jön valaki hős megmentő aki segít szorult helyzetén.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Pént. Dec. 30, 2011 5:10 pm

*Egy fiú tér be erre a számára elég ismeretlen helyre nagyon ritkán mászkál erre felé nem is nagyon szereti a környéket ám most ahogy látszik pont mindegy neki hogy hol van csak legyen egy kis pia és nem részeg,de még lehet.Az utóbbi napok történésinek eléggé felkavarták és ezt diamonja is érzi aki inkább csak szótlanul sétálgat mellette.Amikor végre sikerül megtalálni a pultot kár egy pohár vodkát mert azt szereti bár olyan mint az arclemosó,de most az is mindegy lenne neki ha azt inna majd megcéloz egy ismerősnek tűnő hölgyet aki nagyjából fehéren világít a hely sötétjében.Mondjuk ő se panaszkodhat a zöld hajával.Na de ha már ott is áll a lány előtt meg is szólítja.*-Szia!Szabad zavarok ha leülök ide hozzád?*Majd várja a lány válaszát.*

//Fagy//

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Pént. Dec. 30, 2011 4:56 pm

*Nem a legpompásabb és legveszélytelenebb hely, amit Nellondban találni. Sötét, mocskos, és füstös. Lepukkant hely. És egyetlen egy ember van itt, aki mindennél jobban kitűnik a tömegből. A végtelenségig elüt a környezetétől az az egyedül üldögélő lány, aki tiszta fehér ruhát visel, hófehér haja fel van tűzve, lábán balerinacipő. Az egyik asztalnál ül, de amikor belépett, szinte néma csend állt be. Nem csoda, hiszen nem illik ide. Egy cseppet sem. Majd csak rendelt egy martinit, amit elhozott a pulttól, és leült az asztalhoz, ahol most is ül. Teli martinis pohárral. Azóta is rengeteg szem szegeződik rá, nemhogy feltűnő, de még a tetejébe vonzza is a férfi szemet. Botor dolog lenne így beállítani ide. Nem hiszi. Nem köt belé senki, ha minden igaz. Miért is menne bárki a közelébe egy olyan lánynak, aki tökéletes gyilkos?... Főleg most, mikor a lágy és finom külső alatt egy háborgó, csapkodó tenger, és sikoltó szélvihar lakozik. Ám kívülről mindez ez cseppet sem látszik. Nem néz senkire, nem szól semmit, keresztbe tett lábbal, hátra dőlve, kezében a pohárral ül. És talán vár valamit?*

Hozzászólások száma : 12 Kaszt :

// FAGYIIIIIIII //

Hozzászólások száma : 12 Kaszt :

*Isabell sétál a nagy hóban , sosem gondolta volna, hogy ekkor hó eshet alig fél nap alatt. Mikor beér egy nagyobb sikátorba meglát egy kocsmát * - jól esne egy meleg ital - mondja és betér a bárba * ~ nem kéne ilyen helyekre mennem Isabell ez nem neked való ~ mondja Dream a hatalmas fekete fehér macska de mégis betér Isabellel a bárba* Isabell rendelt egy forró bort magának Dreamnek pedig kért egy kis tejet , szerette kényeztetni macskáját hiszen csak ő volt neki * Hirtelen megáll , egy ismerős arcot látott meg mintha látta volna már* ~ ah inkább nem kérdezem meg tapintatlanság lenne ~ gondolja és leül a lány mellé ~ - Szia Isabell vagyok ismerjük egymást mert olyan ismerős az arcod mintha már találkoztunk volna ezelőtt - Dream hangosan dorombolt és boldogan lefetyelte a finom meleg tejet * Ő is bele kóstolt az italába , nagyon ízletesnek találta és fel is melegítette csöndben várt amíg a lány letette a korsó sörét és válaszolt*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Szer. Dec. 21, 2011 12:20 pm

*Hmm. Lorettánk egyre többet van a szabadban. A végén még megbetegszik. Leesett az első hó, igazából ezért merészkedtek ki a szabadba Cecevel//Sziszivel//. A barna cicus most piszkosfehér lett a hótól, ami már lassan bokáig ér. A lány jól fel is öltözött, tudta, hogy ez lesz, mert hiszen jós félének készül és már most is elég jó benne. Vastag csizma a lábán, világosbarna kabát és egy farmer van rajta. A kabátot még tegnap vette a divatszalonban, ezért nem szeretné összekoszolni. Hamarosan egy sejtelmes, helyet találtak, mely sikátorok százaival volt tele. Na jó, ez talán túlzás, de mégis sok ott a sikátor. Loretta arra felé vette az irányt.*-Lor, én ezt nem tartom jó ötletnek.*Szólt, de a lány csak leintette, hogy ő nem megy innen sehova. Megpillantottak egy fogadót, be is tértek. Nos... elég érdekes alakok járnak erre, főleg ebbe a kocsmaszerűségbe. Leányzónk odaült a pulthoz, de csak egy egyszerű sört rendel, de azt is csak azért, hogy ne kislányozzák le. Igen ízletes volt az ital, még Cece is fetyelt belőle egy keveset. Most éppen csak bámulják az ajtót, viszont mégsem unatkoznak....*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Hétf. Okt. 24, 2011 5:44 am

*Egészen jól sikerült csapatként funkcionálniuk végül Sieggel. A meglepetésből érkező láncok ellen a gyíkember semmit nem tehet, ő pedig könnyedén önti le a torkán a vallatáshoz kiválóan alkalmas bájitalt. Mivel ő nem egy elemi mágus a lángok ellen amúgy se tudna gyors ütemben mit tenni, és mivel másnak se sikerül megmenteni a papírokat, így hát mit lehet tenni, mint vert hadként távozni, főleg, hogy erre még lökést is kapnak. A gyíkember eléggé hasonlatos egy örzőhöz, ami újabb kérdéseket vet fel, egyszerű alakváltó lenne, aki már többször akár meg is fordulhatott az iskolában.* -Ki a fenék kellenek, és mire? *Húzza fel a szemöldökét, de válasz az nem érkezik már. Nevek, szavak, információk, amiket összerakni legalább annyira nehéz, mintha egy teljesen egyforma színű darabokból álló kirakós játékkal próbálkoznánk. Mindenesetre a következő pillanatban már a Vadőrlaknál találja magát. Felpillant a ködbe burkolózó Lélekölő hegység csúcsaira.* -Túl sok mindent rejtesz méreteid ellenére... *Mintha csak a hegyhez beszélne, de inkább költői megszólalás volt ez. Ez a hegyvonulat olyan mágikus esszenciákat rejthet magában, amit talán még a nagy mágusok sem ismernek pontosan. Annyian megfordultak és rejtőztek már ormai között, barlangjai homályában, hogy a mai napig sem lehet tudni pontosan mit lelsz, ha arra jársz. Végül újra a kúria felé pillant és a vélhetően nem kellemes állapotban lévő Emily-re.* -Hát ez pech, ahogy mondani szokták, már csak az a kérdés, kik kellenek neki és ki is ő pontosan? Bár, ahogy a történetek haladni szoktak fonalukkal, erre is biztosan fény fog derülni, csakis a mikor a kérdés. *Nem látszik rajta, hogy mélyen megérintette volna a helyzet, sokkal inkább kíváncsi, mint aggódna bárki iránt is. Miért is tenné, hiszen túlzottan sok közeli ismerőse, sőt még távoli sincs az iskolában, ő pedig sejtése szerint nem elég jelentős személyiség ahhoz, hogy köze legyen ilyen mélyreható eseményekhez. Siegre még vet egy csábos mosolyt, bár persze tudja, hogy perceken belül már sejteni fogja miért is kötötte le időnként a figyelmét a szőke démon, és a különös sötét aurás Nicolast is végigméri magának. Nem tehet róla a véla vér dolgozik benne. Réka jelenléte nem volt túlzottan meghatározó, maximum beáldozható segítségnek volt alkalmas, amire jelen esetben nem volt szükség.* -Akkor további szép estét mindenkinek! *Köszön el kellemesen csilingelő hangon, ami igazán nem illik az adott helyzethez, majd a kúria felé veszi az irányt. Valószínűleg elkölt egy békés vacsorát, majd nyugovóra tér, habár jó eséllyel nem mindenkinek lesz olyan nyugodt az álma, mint neki...*

//No akkor mégegyszer köszönöm szépen a mesét, nagyon élveztem. Smile

//

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Okt. 23, 2011 5:22 pm

*Kérdések, lánc, bájital. Még felgyorsulva is annyira gyorsan történnek a dolgok, hogy az égetett papírokat nem tudja eloltani, pedig felerősödött légmágusi ereje miatt igyekszik az összes levegőt kiszipolyozni a tárgyakról, hátha az oxigén elszáll és a tűz lobogása elmarad. De utólag m már semmi se sikerül.
Szavak, alakváltók, egy név. A fiú sietve néz végig mindenen, és hallgatja mindazt, ami a lény ajkát... Vagy olyasféle részét elhagyja, hogy minél többet memorizálva ismételgesse magának, hiszen minden apró szóban a jövő megoldása rejtezhet, amire még nem is számít.
Úr, Mór Cylch, Lélekölő-hegység. Utolsó erejével, mivel fogalma sincsen, hogy a gyíkember miféle litániákra képes az eszközei nélkül, előre lép, hogyha egy sötét mágia érkezik, azt felfogja. De már semmi ilyenre nem számíthat, mert hirtelen villanás, a szeme előtt lassan fakul az életfa képe, és a Vadőrlaknál találják magukat. Pillantásai Emily-re futnak, miközben halkan néhány szó hagyja el a száját.*
- Tehát nem Emily az egyedüli... Nem csak ő rá vadásznak. De ez mindig is így volt, vagy most vívtuk ki a figyelmüket? *Abszolút költői kérdés, hiszen nem tudhatják a választ. A lényeg, hogy jegyese mindenképpen szükséges valamihez... Vagy az élete, vagy a halála, amibe közbe kell lépnie. Hogy ne kéne? Mivel mindenki NJK-sult, azért a fiú még annyit megtesz, hogy elköszön mindenkitől, udvariasan kicsit biccentve, és tekintete újból megakad Cecile véla-bájain, hisz a lány többször is megragadta a tekintetét. Valahol mélyen tudja, hogy mitől is figyel rá annyira, de ez még nem kerül a felszínre, talán ha eltávolodott tőle, tudatosul. Emily-t nem hagyja magára, így vele távozik, hogyha van úti cél, akkor arra, hogyha nincs, akkor a szobájába kíséri vissza, vagy valami meleg italért a Teázóba.*

// Köszönöm szépen én is a mesét, húú ez a sok új név megőrjít! : D Na most végképp kikötök a tanács-sziklánál ^^//

Vendég

*Hát, az ő segítségére nem lesz szükség, szóval a tőrök visszakerülnek a helyükre. A gyíkember megvonaglik és még a kínszenvedés közepette kibukik belőle pár fontos információ.* - De kik, vagy mik...? *Suttogja maga elé, miközben valamilyen úton-módon a Lélekölő-hegység lábához kerülnek, a Vadőrlakhoz. Az életfát nem figyelte, és most nem tűnt fel neki a végén, pedig lehet, hogy valamilyen szinten segített volna...*

// Jó vooolt. *-* Köszönjük szépen! Very Happy

És bocsi, de értelmesebb hsz-t, már valahogy nem tudtam kikönyörögni magamból. >< //

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Okt. 23, 2011 5:11 pm

//Mennem kell, de amint tudok, írok zárót mindenképpen. Köszönöm szépen a mesét, izgalmas volt, imádtam... Very Happy

//

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Okt. 23, 2011 5:06 pm

//Ha még tart majd a mese, akkor nagyon tetszett eddig, de muszáj babát fürdetni. A karim tökéletesen illett most ide, szóval nagyon élveztem, de ez látszott is, mert hosszúakat írtam. Smile

Szóóóval köszi! Ha már zárót írsz, akkor még ha a babó már alszik halkan igyekszem írni zárót, vagy max. holnap.
Közben írtál, szóval akkor a második opció él. ^^//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Amikor emily odakiabál neki, akkor éppen egy könyvben lapoz a farkával.. a gyíkfarkával, majd lassan fordul a diákok felé, hallva az ismerős hangot.* -Nocsak, a lány.. Mintha nem tudnád, mire megy ez mind ki. *sziszegi egy kicsit, és valamennyire ismerős lehet a hangja, hajaz a fickóéra a grammofonból. De nem cselekszik, nem tesz semmit csak amikor érzi, hogy a diákok felé támadnak, és érzékeli a földből kiemelkedő láncokat, akkor pillant az iratokras, és halkan súg valamit, valami démonikus nyelven, és valami zsarátnokvarázs-szerűséggel az iratok, amik ott voltak, lángolni kezdenek, és hihetetlen sebességgel semmisülnek meg. A Smaragdzöld bájital lecsusszan a fickó torkán, és a csuklya is lekerül róla, ahogy szenved, és a diákok láthatják, hogy pontosan úgy néz ki, mint a Tanács-szikla egyik őrzője, a gyíkember, akit még az alapítók állítottak oda, hogy védje meg a Tanács-sziklát. A férfi idegesen vonaglani kezd.*
-Kellenek neki! Mind kellenek! Gyáá.. nem kaptok el. Sokan vagyunk... egy alakváltóval végezhettek, de minddel nem.. Mindenhol ott vagyunk! Az úr szolgálatában.. Mór Cylch veszejtse el bűnös lelketek! *vijjog még, mielőtt elveszíti az eszméletét, de lehet, hogy talán meg is hal, nem lehet pontosan tudni, de az bizonyos, hogy ahogy elveszti eszméletét, a hófehér életfa felragyog és a diákok a Lélekölő-hegység lábánál találják magukat, a Vadőrlaknál. A fehér fa izzását még láthatják, ahogy elvész az esőben, és a ködben, tehát a barlang valahol a Lélekölő-hegységben rejtezett el.*

//Köszönöm a részvételt, ennyi volt a mese mára. (://

Vendég

*A fiú nyulas reakciójára nagyokat pislog, aztán a feleszmélésre is. Pár pillanatig kérdőn néz a fiúra, majd inkább beáll a pentagramba. Pont a dörrenésre érkeznek a barlangba, amire kicsit összerezzen. Nem tehet róla, könnyű ráijeszteni néha, és ez a dörgés hirtelen jött. Innét látni a bácsit, aki éppen mélyen belemerülve a munkájába olvasgat. Emily és Cecile azonnal cselekednek, ő meg valamivel kisebb lendülettel, kicsit lemaradva, de kezébe veszi a két tőrét és a telekinézissel rásegítve kész van arra, hogy ha esetleg támadni kéne, akkor a tőrök repüljenek is pontos célzással. Szóval ha a férfi támad, a tőrök repülnek.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Okt. 23, 2011 4:58 pm

//Bocsi, én elindulok babát fürdetni, de nagyon tetszett a mesécske, köszönöm szépen! Kiváncsian várom a nagymesés folytatást, gratu!//

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Okt. 23, 2011 4:56 pm

*A nyuszis megmozduláson Nicolas érdekében túllendül, már nem nagyon figyel az állatra, csak parancsol a kutyának, és belép a pentagrammába. Cecile megjegyzésére a fiú márvány arcára egy kis zavar ül, de krákogva fordul el gyorsan a lányról, az illem nem engedi, hogy erre feleljen... Köhöm.
Mikor átérnek, szinte úgy érzi, hogy elemében van, ami persze szó szerint nem igaz, hiszen lég elemű, de az átvitt értelme nagyon is helyt álló. Sötétség. Ez az, ami a fiút már Soha nem fogja zavarni, semmilyen szinten. Olyan maga biztossággal tud benne mozogni, tökéletesen számolva azzal, hogy melyik lépésének, mozdulatának mi a hatása, hogy az már szinte emberfeletti. Ebbe belejátszik a vaksága, és az is, hogy légmágus, hiszen a levegő és a hangok nagyon jól tudják érzékeltetni a tereptárgyakat, hogy mi hol helyezkedik el. A tekintete nem akad meg a fehér festéken a barlang falán, talán azért mert ha egyszer sötétbe kerül, akkor nem a színeket nézi (érzi), hanem a formákat.
Az egy dolog, hogy a lány odamegy ahhoz a férfihez, de azért Siegfried nem hagyná elmenekülni nem hirtelen. Mikor Emily varázsol, akkor egy pillanatig a testét akarja óvni, de muszáj neki is kicsit reagálnia, mert fél, hogy most, hogy eljutottak idáig, a férfi még sem lesz olyan beszédes. Azt pedig jelen esetben egyszerűen nem hagyja.* - Dasertium. Dasertium Dor. *Nem annyira erősíti meg a láncokat, hogy a férfi megfulladjon, vagy bármilyen kárt szenvedjen, csak annyira, hogyha akarna se tudna mozdulni, és a pálcát szépen elveszi a közeléből, meg minden más fókuszt, amit talál. Ahogy Lilla szokta - bealmolja maga mellé.*
- Nem az én dolgom, így bele nem szólok, csak ennyit. *Mondja, aztán egy rövid pillantást vált Cecile-lel aki rásegítene a vallatásra.*

// Energiamágus 3. szint 3x cselekvés, de most csak felgyorsulás, meg ha a tárgy összegyűjtéshez kell.

Auror, elsődleges. Rablánc Átok:

Leírás:
Nagyon előnyös varázslat arra az esetre ha előnyhöz akarunk jutni egy harcba. Ellenfelünket tudjuk vele mozgásképtelenné tenni, mégpedig úgy hogy láncokat idézünk meg körülötte amik rátekerednek a végtagjaira. A mozgásképtelen ember, kiszolgáltatott ezáltal pánik kel benne így egyszerűbb a legyőzése. A varázslat több fontos részből áll mindenek előtt a célszemély leláncolásából.
Ilyenkor még csak korlátozott a mozgásába, a láncok szorítását illetve enyhítését már a mágus végzi erre külön két segéd varázsige szolgál. Vigyázat, a láncok szorítását akár a végtelenségig is lehet húzni egészen addig ameddig az ellenfél már mozdulni se bír. Teljesen ki lehet vele feszíteni.
Bár ezt az átkot is meg lehet törni varázslattal ám fizikailag ritka nagy erő kell hogy valaki önmaga erejéből tépje el a láncokat. Egy átalag ember legyen erős biztosan nem tud szabadulni belőle.

VArázsige:
Létrehozás: Dasertium. Láncok szorítása: Dasertium Dor, enyhítése: Dasertium Su, A varázslat semlegesítésére Rateus ige//

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Okt. 23, 2011 4:53 pm

*Majdnem leesik az álla Nicolas első nyulat illető reakciójába. Nem nézett volna ki ilyesmit a fiúból, de a dolog gyorsan helyreáll, amikor elhajítja a nyulat.* -Azért lehet, hogy hasznát vettük volna. *Jegyzi meg, de hát ott lesznek kénytelenek hagyni, ha a nyuszi nem ugrál be a pentagrammába ugye magától. Bár ez utóbbi eléggé árulkodó lenne. A pokolkutyás elterelés jó ötletnek tűnik, elismerően biccent utána.* -Kevesebb szelet, még felcsapódik a szoknyám...vagy ez a cél? *Incselkedik kicsit Sieggel, mert miért is ne, főleg ha már jegyese is van. Néhány szempillarebegtetős pillantás is belefér, annak ellenére, hogy ki tudja mi vár még rájuk odaát. Mindenesetre átérnek a másik oldalra, ahol ott van a már említett bácsi, csuklyástul mindenestül. Megpróbál rájönni bájitaltudása alapján, hogy vajon mit kotyvaszthat. Az viszont biztos, hogy mivel nem szúrta ki őket, támadhatnak bátran lesből és bátran kivallathatják. Lehetőség szerint minél csendsebben nyúl a táskája után, ahonnan egy Smaragdzöld bájitalt és egy fiolányi Ellenméreg bájitalt halászgat elő. Emily intésére bizonytalanul rázza meg a fejét.* -Butaság... *Suttogja, de azért ad a lánynak pár percet. Mégis úgy gondolja, hogy hatástalan a dolog, ha a fickó el akarta volna mondani mit akar tőle, akkor már megtette volna. Ha pedig el akarta volna kapni, biztosan arra is lett volna már lehetősége.* -Ha nem sikerül neki, valaki lekötözné, vagy lefogná valami hathatós mágiával? Én kiszedem belőle, mit akar... *Ha Emilynek nem válik be a dolog és lesz, aki lekötözi a fickót: akkor szépen lenyomja a torkán a Smaragdzöld bájitalt. Elég befogni a száját, és megnyomogatni az ádámcsutkáját fentről lefelé, vagy ráfújni az orrára párszor, hogy le is nyelje. Persze közli vele mi az, és megmutatja az ellenméreg bájitalt is, és egy nagyjából "Mondjon el mindent!" felkiáltással igyekszik információt szerezni.*

//A Smaragdzöld Bájital, ami több célra is felhasználható, de a leghíresebb talán az, amikor egy sötét nagy varázsló használta fel az egyik lelkének darabját rejtve vele. Belehelyezte a nyakláncot egy márvány madáritatóba, és víz helyett ezt a kis bájitalt tette bele. Ez által képtelenség volt kihalászni onnan puszta kézzel, serleggel kellett kiinni a főzetet. Az áldozat, aki megitta, hihetetlen kínokat élt át, teste teljesen elgyengült, és a saját testsúlyát sem volt képes megtartani, mire az egészet elfogyasztotta. Másik hatása volt még az, hogy határtalan félelmet érzett, életének rémisztő jelenetei ismét feltűntek előtte, újra átélte a legszörnyűbb pillanatait, teljesen önkívületi állapotban. És ebbe a fajta kimerültségbe, és legyengülésbe könnyen bele is halhatott volna, de ez mégsem következett be. Ugyanis ha a bájitalra vizet iszunk, a szenvedés enyhül, így az ember képes megtartani valamennyire a tudatállapotát, ám ez sem tart túl sokáig. Kezelés, és segítség nélkül könnyen vezethet a dolog halálhoz.//

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Okt. 23, 2011 4:47 pm

*Nos a barlang... Igen. Érkezésüket nem veszi észre a csuklyás fickó, ami mondjuk nem is olyan nagy probléma, sőt, ennél jobb nem is lehetne... Emily feszélyezetten pislog körbe, közelebb araszolva Siegfriedhez, valahogy mellette most biztonságban érzi magát. A barlang falának támaszkodik, és erősen koncentrálva jobbra lendíti Asztrál-Mentál medálját, majd kimondja az Asztrál kivetítés igéjét...* - Astoris! *Azzal pedig a test megjelenik, ő pedig átcsusszan a másik énjébe, és halkan lépdelve a dolgozószoba felé halad, még hátrapillantva mutatja a többieknek, hogy ők inkább most maradjanak.* - HÉ! *Kiált oda.* - Itt vagyok. Én kellek? *Teszi fel a kézenfekvő kérdést.* - Mit akar tőlem tulajdonképpen? Miért figyelte meg az egész Beawer-családot...? Ki a fene maga? *Kiabálja, és már egészen közel van a pasashoz.*

//AMM elsődleges - Asztrál kivetítés:
Közkedvelt varázslat a mentális erő kedvelői számára. Egy velünk tökéletesen megegyező mást hozunk létre, akit irányítani tudunk, az ő "testével" közlekedni. A varázslat azonban nagyon-nagy koncentrációt igényel, és egy meditatív állapotot idéz elő, tehát saját testünket ez esetben nem tudjuk irányítani. Úgymond átkerülünk a klónba, akivel mindent látunk, cselekedhetünk, beszélhetünk, mint az eredeti. Hasznos lehet a kivetülés, ha csapdára számítunk, vagy tőrbe csalásra, területek felderítésére, hiszen ha az asztrál-test megsemmisül nem esik bajunk, azonnal visszakerülünk a saját testünkben. Az asztrál-testnek nincsen súlya, és fizikai valója. Abban az esetben tehát, ha rálőnek, a nyíl átmegy rajta, vagy pl. egy súlyérzékelős csapdán simán átlépdel. Tárgyak megfogására is csak nagyon magas szinten alkalmas, és asztrál-testen keresztül nem varázsolhatunk.//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Amikor a lány kiejti a szavakat, és a diákok beállnak a pentagrammba, az felizzik, és átkerülnek egy teljesen másik helyre, egy sötét kis, barlang-szerű szobába, ahol a csuklyás alak dolgozik a lehető legnagyobb békességgel, persze talpig csuklyában, hogyan máshogyan is lenne? A Pokolkutya közben eltereli a betörő aurorok figyelmét, okos trükk. Amikor Nicolas magához szorítja a nyuszit, az csak makog valamit, tipikusan nyuszis viselkedés, majd, amikor eldobja, akkor értetlenül pislog, hegyezi a fülét, majd mosakodni kezd, és egyik tapsifülével még integet is a diákok felé, vagyis úgy néz ki, mintha integetne. Pedig csak mosakszik..
A barlang, illetve a hely, ahova érkeznek, egy kicsit nagyobb barlang-szerűség, aminek ők az elejére érkeznek, de látni lehet innen a bácsit, és érezhetően dörög, és esik, ugyanis amikor a diákok megérkeznek, pont akkor dörren az ég, így a csuklyás alak nem veszi őket észre. Éppen bent mojol a dolgozószobájában, ami beljebb van a barlangban, egy lámpásnál, és mindenféle iratokat néz, valami löttyöt is kever, és láthatóan nagyon mélyen bele van merülve a munkájába. Az asztalon itt is van egy grammofon, ami halk, kellemes zenét sugároz. Ami érdekes lehet a barlang falán, ha kissé szétnéznek, az a hatalmas életfa ábrázolás, ami az egyik oldalsó falon helyezkedik el, hófehér festékkel felfestve.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Okt. 23, 2011 4:32 pm

*Sehol semmi, ez azért érdekes, ellenben a dalolászás nem várt eredményt hoz. A hideg szívű alak lelke most ellágyul, ahogy a nyuszi édes tekintetébe bámul. Szemei ködfátyolossá válnak, mintha belülről ömlene az agya, és magához szorítja a nyuszót.* Ez olyan... édes. *Aztán gyorsan körbenéz, hogy ki látta az imidzsrontó szeánszot, de hát úgyis mindegy. De vajon ki volna képes démoni néven elnevezni egy ilyen aranyos kis lényt? Aztán koppan a földön a tantusz, üvöltve dobja el magától, és fogja rá a pálcát.* Váááá... én hülye! *Ösztönösen húzza fel a védelmező varázslatai legerősebbikét jelentő héjakat, és végül már narancssárga fényben ízzik a közepén az egész alakja, a többiek ha figyelhetik, akkor már annyi védekező varázslatot húzott fel, ami elvileg több hszbe férne csak bele, de annyira ideges lett, hogy csak mormol, mormol.. Oldalvást pillant, és beugrik Cecile mellé a pentagrammába.* Azt hiszem rám fér egy szőke melír...

Vendég

*Nem lát semmit, viszont azt érzi, hogy valami mintha az ablak felé húzná, így pár pillanatnyi gondolkodás után elindul afelé. Kiles az ablakon és kicsit meglepődik.* - Aurorok.. Ide tartanak az aurorok. *Fordul a többiekhez, és visszamegy a gramofonhoz, vagy valahova, csak el az ablaktól és közben a padlót nézi, ahol a pentagramma van.* - Nem lesz baj. Ha meg mégis, vagyunk páran, megoldjuk. *Feleli Emily szavaira és a nyuszira ő is néz kicsit. Nem tudja, hogy ez most hogyan került ide. Közben pálcája kezében és kicsit közelebb sétál a nyuszihoz. De csak lassan, nem akarja megijeszteni, vagy elijeszteni. Ha tudja, akkor megfogja a nyulat, és azzal együtt megy oda a pentagramhoz, ha nem, akkor a nélkül, de itt maradni nem nagyon akar.*

» Lelkek Kapuja