Holt lelkek tanyája

Vendég

First topic message reminder :

Holt lelkek tanyája

Holt lelkek tanyája - Page 24 Sotet_fogado1

Ha a sötét negyed felé tévedsz, ahol a sikátorokban csak minimális fény pislákolását láthatod, mindenképpen ajánlom, hogy kerülj el egy helyet, az alvilági fogadót.
Ide az olyan emberek járnak, akikkel nem szívesen húznál ujjat, hiszen egy rossz szóért is már a halál vagy a szenvedések völgyébe kerülsz. De ha még is elég bátornak érzed magad ahhoz, hogy belépj a helyi alvilág szórakozóhelyére, akkor nagyon figyelj arra, hogy mit teszel és mit mondasz, hiszen itt még a falnak is füle van.
A fogadóban szinte minden emberen látszik, hogy nem érdemes beléjük kötni, még akár beszélgetésbe elegyedni se, hiszen ha más véleményen vagy, mint ők, akkor hamar pénz nélkül, összeverve találod magad az utcán. Ezért is híres ez a hely annyira a verekedésekről is, hiszen nem telik itt el nap a nélkül, hogy legalább három összezörrenés ne történne.
Egyébként a kocsma belseje átlagosan néz ki, kicsit talán lepukkantnak tűnik, még is igen otthonos a bent tartózkodók számára, hiszen nekik ez a hely nem csak a piálásról szól, hanem a nagy üzletekről is.

Holt lelkek tanyája - Page 24 Sotet_fogado2

Holt lelkek tanyája - Page 24 Sotet_fogado2

Vendég

-Áh vámpírvadász*mosolyodik el a lány bemutatkozására, ő nem az a kívülről is meglepődős fajta nem szokott látszódni rajta ilyesmi ha valami meg is lepi már régen mgtanulta ezeket a dolgokat suba alá rejteni, Lucie kérdésére kicsit elkomolyodik , de nemsokára ismét mosoly költözik az arcára*-Azt hiszem ezt inkább egy másik nap mesélem el. Mondjuk úgy hogy hivatali munkát végzek*mondja kicsit mosolyogva, azt már nem mondja hogy hivatali gyilkos... méghozzá nem is akármilyen hivatal embereit gyilkolássza de hát ha ezért pénzt kap akkor bőven meg éri. Úgytűnik hogy viszont idebent kicsit eldurvul a helyzet de a lányok elég jól megoldják. Ő még fél könyökkel a pultnak támaszkodva áll és figyeli az akciót majd lassan lehúzza a harmadik rövidet, és kiegyenesedik. Úgytűnik hogy mindenki tünedezik el fele legalábbis a beszélgető partnerek közül így már neki sincs nagyon maradása. Lassan meg is indul az ajtó fele a kabát szépen hol jobbra hol ballra leng rajta. Viszont úgytűnik hogy az ajtón keresztül kiengedni nem nagyon akarják~hogy mennyire megvetem az ingyen balhézókat~ Az ott maradt lányoknak bár, már ki tujda ott vannak e csak int fél kézzel de nem néz hátra, az őrt látva nagyon még meg sem áll *- Szép estét és további jó szórakozást mindenkinek*köszön el semlegesnek tűnő hangon, úgytűnik hogy az ajtónál lévő fickó nem nagyon akarja hogy kimenjen és ezt egy bal egyenessel tetézni is akarja. A férfi viszont tudja hogy ez cask egy tohonya pöffeteg. Gyorsabb is nála egy gyors elhajlás, közbe a saját kezével megtolja a támadója kezét a következő kép meg már az ahogy egy kis vékony Pentagonkést szúr át a nyakán~szegény szerencsétlen~Húzza el undorodva a száját, majd Lassan félre dönti nem törődve vele hogy bele halt e és kisétáll az ajtón. Látszólag nem nagyon érdekli hogy kilot egy életet is*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 10 Kaszt :

Ééén a környezethez öltöztem, mindig is ilyen ruháim voltam, bár most hogy mondod, rendszeresen támadtak meg. *A fejére üt.* Hát ezért? Affrancba! *Aztán vállat von, és flegmán elmosolyodik* Végülis olymindegy, még élek.*Aztán csak bólogat mint akinek örökmozgó rugók vannak a nyakában* Van bizony pénz dögivel. A színházigazgató nagyon gazdag, viszont nagyhatalmú. Rengeteg embere van, még talán a maffiával is kapcsolatban áll. Mééég azt is el tudom képzelni, hogy Amélie családját zsarolja valamivel. Szegény-szegény ártatlan lány biztosan minden csúfságot kénytelen elviselni, hiszen ez a veszett hadúr a hatalmában tartja. *füstölög, és már teljesen álláspontot váltott, hiszen az előbb még pont a lány volt a gonosz cafka. Aztán egyszer csak kitör a verekedés, és általános zűrzavar veszi kezdetét. Még ámuldozva figyeli az arébb szökkenő tolvajlányt, aztán ábrándos mosollyal érinti meg a nyakában függő diónyi malachit drágakövet.* Szökkenj! *Duruzsolja a varázsigét. Hogy miért pont ez a varázsige, azt ő sem tudja, de egy nagytudású bűbájostól sikerült nagy-nagy csábítás után kiharcolnia. A lány egy pillanatra karbafonja a kezét, hogy megfigyelje a hatást. Társaira nem hat a zavaros varázs, ám a fogadó vendégei a legkülönfélébb dolgokat kezdik el művelni. Az egyik a kandallóból kisodort parazsat erőlteti le a torkán, észre sem veszi, hogy megégett közben. Egy másik egy számszeríjat próbál csókolgatni, aztán véletlenül a ravaszra téved az ujjja, és szájba lövi magát. Egy harmadik pedig nemes egyszerűséggel a földet kezdi el zabálni, mintha legelne…. A szinésznő kedvtelve nézi őket, kár hogy az amulett sokáig fog utána töltődni. Ám egy negyedik mosdatlan alak viszont cuppogó hangon kitárt kézzel felé rohan, hogy megölelje. Monique nem engedheti, hogy ilyen csúfság megessen vele, ezért vidor száhúzzással simán tökön rúgja, majd távozik az orgyilkos után.* Tipikus hétfő…

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 19 Kaszt :

*Bólint Monique-nek, végülis igaz, ő is gyakran választja a könnyebb utat. Minek belebonyolódni felesleges ügyekbe, főleg, ha még csak nem is fizet jól.* -A környezethez kell öltözködni. *Válaszoll vállrántva. Na igen, rajta azért eléggé látszik, hogy ehhez a negyedhez alkalmazkodott, nem öltözik rosszul, de a palotanegyedből tuti kinéznék ebben a szerelésben. A színésznő fejtegetésén jókat mosolyog. Érdekes sztorit kombinált össze a vérfarkas színház igazgatóról, úgy fest szép kis fantáziája van.* -Sötét hatalmak? És...az sok suskát jelent? *Csillan fel a szeme. Bár még neki is nagy falat lenne egy színházat kirabolni, meg végülis nem kéne nyíltan jelezni, hogy tolvaj, bár ezzel még nem célzott rá. A férfi kérdése előtt újfent jól meghúzza a sörös korsót. Hogy mivel foglalkozik? Hogy is lehetne vajon ezt jól felvázolni? Nem fogja bekiabálni a kocsma hangzavarába, hogy tolvaj.* -Egy kis ez, egy kis az, csurran-cseppen, ahogy mondani szokták. *Válaszol kellőképpen ködösítve, mintha valami utazóügynök féle lenne, vagy üzletasszony, ezt persze nehéz lenne kinézni belőle.* -Miért ön Mr. Alasein? *Passzolja vissza a kérdést, hiszen a férfiből se nagyon néz ki valami irodai munkát, vagy hasonló light-os csekélységet. Észre sem vette közben, hogy már többeknek is szemet szúrt a ténykedése. A közeledő tömeg az elején még nem izgatja. Morana kérdésére megrántja a vállát.*
-Ha muszáj... *Vigyorodik el szélesen, majd felkapja a söröskorsót, és kihörpinti a maradékot. A legközelebb lévő alak fejéhez vágja, aki a fa korsó ütésétől menten összerogy. Kedvtelve nézi el, ahogy a vámpirvadász leányzó cikázik, vámpírt vadász és karókkal hadonászik. Ő tolvaj, nem a közelharc híve, mégha ért is hozzá. A tolvaj nem harcos, a háttérbe vonul, és inkább lelép, ha úgy hozza a szükség. Még egy széket felkap könnyed mozdulattal, amivel vég néhány ütést, végül széttöri a legközelebb álló férfi hátán. Aztán jöhet még néhány üveg a pult mögül, melyeket jó célzással dobál a támadók felé.* -Jihááá! További sok sikert! *Kiáltja el magát, majd egy lendületes ugrással átveti magát a pulton és eliszkol a hátsó kijáraton át. Előtte persze még felmarkol jónéhány aprópénzt, és egy pénztárcát, ami a pulton hevert. Vélhetően valaki épp fizetni készült, de addig már nem jutott el. Így járt. Irány a menekülés útja. Nem...ő nem harcos, tolvaj. A tolvaj csendes, és csak végszükség esetén száll csatába, inkább cselez, és a könnyebb utat választja. A tolvaj tehát távozik, a piszkos munka maradjon csak másé.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 19 Kaszt :

*Ő maga is megfeledkezett a Sötét negyed törvényeiről, még jó, hogy Lucie figyelmezteti őket. Azonban ő maga megfeledkezik egy igazán fontos törvényről, miszerint nem illendő - mégis naponta előforduló - cselekedet egy kocsmaverekedés kirobbantása. És a lány már kiütött egy-két embert, és ezt a többi kocsmatöltelék nem nézi jól szemmel. Bizonyosan van itt egy-két vámpír, talán épp az a furcsán szép páros, aki pont olyan ruhát visel, mint Monique támadója - így azt kétségkívül talán a lány is felismeri, hiába volt sötét. Morana szinte egyből érzékeli az élőhalott jelenlétét, és dühödten pillant az acsarkodó tömegre, ahová a vérszopó is beáll.* - Lucie, ahogy láttam nem okoz gondot a verekedés. Vállalod a dicsőséget? *Int az egyre közelgő, hömpölygő csapat felé, aztán a pult mögé ugrik, és a pultost egy könnyed szúrással a térdébe félreállítja. Felizzik a rúnajel a tőrkardján, amit megpörget kezében, majd a tűzgolyókkal és jéggömbökkel támadó csapat elől a pult alá bújik. Kipécézte magának a vámpírt, muszáj lenne megölnie, és talán megoldódna a Piroslámpás ház rejtélye. Talán nem, de mindig is örömmel töltötte el, ha letéphette egy-két csillogó Adonisz fejét, miután sikerült a fene nagy öröklétüket elvennie. A lengőajtó felé siet, és szélről közelíti meg a sötét lényt, aztán jön egy fokhagymával és szenteltvízzel átitatott, jól kihegyezett karó, ami meglepetésszerűen a kabátujjából reppen ki, egyenesen a lény szíve felé. Közben persze nem kímélik őt az elemi varázslatok, megpróbálja hárítani őket a tőrkarddal, és néhány gömbvillámnál azonban fájdalmasan rándul össze a keze, persze így is tompított hatást érez.* - Remélem a színésznő és a gáláns úriember is csinál valamit azért, hogy ne hagyjuk itt a fogunkat. *A vámpír kidülledt szemekkel pillant hősnőnkre, és nemes egyszerűséggel ráveti magát, csakhogy egy újabb csapás éri a fiatal vámpírt, aki nem tudja kielégíteni és szabályozni éhségét ebben a korai időszakban - ezért oly könnyű még megölni. A tőrkardot a karó helyére nyomja, teljesen áttolja a jéghideg testen, aztán fordul a kocka, immáron az újszülött helyezkedik el alul, a friss vért kiköhögve, amit pár órája ihatott csak. Erőteljesen, agresszíven vág az immáron könnyebben sebezhető testbe, a csontig sikerül megvágnia a testet, vér fröccsen az arcára, a ruhájára, de nem érdekli. Az arcba is döf még, valamint a combjába, még egyet az alkarjába, és utoljára megforgatja a szívében a tőrkardot. Az élettelen bábszerű testből kirántja a friss vérrel teljesen lefedett fegyvereket, és egy kis tubusban tárolt foghagyma spray kerül elő a kezéből, amivel még jól lefújja a testet. Zihálva áll fel, és elhajítja a tömeg felé a karót, ezzel maradandó sérülést okozva néhány sötét alaknak.* - Morana vagyok, vámpírvadász. *Elmosolyodik, és letörli arcáról a zavaró vércseppeket, bár így is elég undorító látvány lehet egy olyannak, aki nem ennyire gyakorlott és edzett a túlvilági dolgokban. Persze ő csak a vámpírt foglalta le főként, meg néhány embert a nagyjából tíz-tizenöt fős tömegből, így a többiek számára adott a lehetőség, hogy valami igazán nagyot dobjanak. Ha megteszik, és fogy a tömeg, akkor végül ő is elhagyja a vérben áztatott helyet. Természetesen egy gyors tisztítóvarázzsal letakarítja magáról a dolgokat, és a többiek után rögtön, sietősen távozik. Ki tudja, hogy merre, de elmegy.*

Vendég

*Morana köszönésére csak egy kis félmosolyt ereszt meg miközbe lehúzza a második kupicát is*-Ne aggódjon kisasszony meg van az is*mondja most már semmilyen arcizomrándulás nélkül. Az első a legnehezebb aztán utána mindent meglehet szokni. A férfi is így volt vele, akár a múltjában akár a jelenében. Mindig hozzá szokott a körülményekhez. Igazi túlélő típus. A titokzatosabbik fajtából.Lucie bemutatkozására kicsit szélesedik a mosoly*-Nem mondom bátor.. Nem akarok próbát tenni csak ha te is úgy akarod*mondja miközbe egy aprót hunyorít is a másik fele majd Monique felé fordul*
-Semmiség*mosolyodik el*- Valahogy fura hogy erre felé kikezdenek a kisebbel*mondja miközbe lassan körbe néz, valahogy nem érdekli hogy felkelti e a figyelmet vagy mégsem a csapos fele csak kiadja a pénzt. Úgytűnik hogy kinézete ellenére nem akar feltétlenül fizikális harcot. Bár ha arra is kerülne sor nem futamodna meg, intézett már el keményebb srácokat is mint pár alkoholistát, a kövtkező találatra viszont kicsit meglepődik, de arcára hamar ki is ül a mosoly.*
-Azt hiszem ki kell hogy ábrándítsalak, nem vagyok több egyszerű hétköznapi emberné*~aki a múltba auror skalpokat gyűjtött~*mondjaközbe magába de inkább ezt nem teszi hozzá, azért annyira még nem állnak bizalmasan egyikkel se lévén nem ismeri őket*-Csak nem szinésző vagy?*kérdezi a lányt közbe a többiek felé fordul*-És ti ? Mivel foglalkoztok?*kérdezi lévén róluk a bemutatkozáson kívül nem sokat tudott meg bár valakinél azt sem*-Raine Alasein*mutatkozik be hiszen még ő sem tette*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 10 Kaszt :

*Már éppen a menekülési útvonalat keresné, amikor egy igen darkos, ám ezzel együtt igen sármos fickó vág át a tömegen, és kisegíti őt a vészből.* Áh, csak egy konyak árával, köszönöm az úrnak a gáláns közbelépést. *Mosolyog illedelmesen, aztán végigméri az illetőt, és kikivánkozik belőle a kérdés.* Hm…tán vámpír volnál? *Hát igen, szokásos csacska kiváncsisága megint rossz útra vitte. Nem buta ő, csak imád mindent túlkombinálni. Nagyon is csavaros az ő fejecskéjében rejlő elme, talán pont a felesleges körök miatt jut végül el nehezen el a valódi megoldáshoz. Ha egy kicsit logikusabb lenne, akkor nem szinésznő lett volna, hanem valamiféle auror. Így viszont inkább olyan, mint egy botcsinálta újságíró, vagy egy béna magánnyomozó. Aztán érdeklődően Moranára pillog, és csak megrázza a fejét.* Ugyan! Köszönöm a te segítségedet is, de igazán nincs rá szükség, monsieur Vámpír már megmentett, de remélem nem én leszek a vacsora cserében. *Egész egyszerűen leül Lucie pultjához, hogy válaszolni tudjon.* Én errefelé lakom, de heti szinten megesik, hogy valami barom azt hiszi, hogy átutazó nemeskishölgy vagyok, aki könnyű préda. Hát egen, most megjártam, mert elszakadt a ruhám, így ottmaradt a pénzem, de nem volt kedvem leállni azzal az idiótával harcolni, tudjátok szégyen a futás…
*Rákönyököl a pultra, és tovább csicsereg.* Ez a napom sem az igazi, sőt! Az egész hetem nem az! Egy karnyújtásnyira vagyok a főszereptől, erre kit vesznek bele? A fehérpofis Ameliet, aki jó nagy cafka lehet, mindemellett biztos, hogy a színházigazgató nekromanta kell hogy legyen, vagy vérfarkas, de hogy nem normális ember, az biztos. Sötét hatalmakkal paktált le, én mondom nektek! *Észre sem veszi, hogy már a fél kocsma őt nézi.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 19 Kaszt :

*Amikor a tőr előkerül ösztönösen hátra lép.* -Hohó, félre a paranoiával kishölgy. *Morog rá, mikor aztán elteszi a tőrt. Ha valaki minden apró rezdülésre fegyvert ránt, egy ilyen környéken hamar életét veszti, de ebbe már nem akar belemenni, minek a felesleges szóváltás. Újabbat kortyol inkább a sörből. A rubinos ötlet nem jött be, nem is forszírozza tovább, majd szerez magának, ha kell. A mai bevétel sem ez a csekély 3 arany volt, ez már csak az esti hab a tortánt, afféle könnyű kereset. Aztán nekiütközik valaki, persze a sör jórésze a mellett iszogató fickó ölébe ömlik.* -Hogy az a jó... *Cifra káromkodást vág le ott mindenki előtt, látszik rajta, hogy nem egy visszafogott úrikisasszony.* -Vigyázz már jobban, jóféle sör volt ez. *A fickó persze épp csak most eszmél fel, és erősen haragos tekintettel mered a két lányra. Már épp nyúlna valamiféle fegyvernek tűnő tárgyhoz az öve környékén, de a tolvaj lány gyorsabb. Egy mozdulattal fogja meg a hajánál a fejét, és egy másikkal veri bele az asztalba. A fickó már eleve sokat ivott, úgyhogy ki is terül, és békésen hortyog tovább a pulra dőlve.* -Nos tehát... *Fordul vissza, de úgy fest addira már ketten is a színésznő megmentésére sietnek, hogy kifizessék a számlát.* -Látom mindenkit felvet a pénz, de itt kicsit óvatosabban csiligeljetek a pénzeszacskókkal, mert már minimum 4 tolvaj-bandita szúrt ki titeket. *Veti oda, majd egy újabb sört rendel, amiért pár ezüstöt szór a csaposnak, és újfent iszogatni kezd. Úgy fogyasztja az alkoholt, mintha csak sima víz lenne, mintha meg sem ártana neki egy csepp sem. Mikor már újfent kellőképpen nedves a szája meg is szólal. Szárazon még sem lehet jót beszélgetni.* -No és a kis hölgy mit keres ilyen veszélyes környéken? *Pillant végig a szakadásokon, látszik, hogy a ruhája minőségi, és nem rég szakadt el. Úgy fest nem épp neki való ez a helyszín. A férfi viszont kimondottan illik a képbe sötét öltözékével, de mégis valamivel nívósabbnak hat.* -Egyébiránt Lucie vagyok, a teljes nevem maradjon titok. Ha elmondanám, meg kéne, hogy öljelek titeket. *Bájosan elmosolyodik, de látszik rajta, hogy csak szimplán téfál. Közben az előbb ájulásba altatott fickó is felkel, és értetlenkedve áll odébb, úgy fest, fogalma sincs róla, hogy mi történt. Vélhetően azt hiszi, kiütötte az ital.* -Ekkora egy barmot! *Vigyorodik el, nem zavarja, hogy az illető netán meghallhatja.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 19 Kaszt :

*Befelé menet fel sem tűnt neki Lucie, de úgy tűnik a tolvajlánynak bizony feltűnt a mi kis halottkeltőnk. Mikor hátba veri őt Lucie, ösztönösen nyúl a tőréért, és egy pillanat alatt előkapja, majd a fiatalos nőnek szegezi.* - Á, te vagy az? *Halkan felnevet, bár még mindig sajog egy cseppet a háta az ütéstől. Megsimogatja testének fájó felületét, aztán int, hogy üljön le a lány, ha már így beszédbe elegyedne vele.* - Legközelebb finomabban, ha kérhetném. Ó, sajna nem volt hozzá szerencsém, talán kérj meg egy könnyen zsarolható koboldot, biztos találsz egyet a közelben. *Rákacsint - hasonló játékossággal, mint a másik -, aztán hátralöki haját, és a rövid hajjal megáldott orgyilkos felé fordul. Elmosolyodik, és csak egy könnyed kacaj után folytatja mondandóját.* - Nem foglak, a magam dolgával törődök. ~Talán neked is érdemesebb lenne, mielőtt még bajba kerülsz.~ *Magában remekül elvan, de arcán nem tükröződik, hogy kigúnyolja a lányt. Bólint a kérdésre, immáron semleges, mondhatni komolyabb arccal, már nem fűz szavakat a metakommunikációja mellé. Ekkor érkezik szélvész kisasszony, aki Lucie-nak ütközik.* - Hékás, figyelhetnél... jobban. *Felkuncog magán, hiszen tegnap ő is a lánynak ütközött, mármint ugyanennek. A véletlen hozta volna így? Több, mint válószínű.* - Kérem, nyugodjanak meg. Minden problémára van megoldás, nem hiszem hogy megoldás volna bántalmaznia ezt a szerencsétlent. Nézzen rá, biztos a testét árulja! Ne alázza meg még jobban. *Próbálja kimenteni a helyzetből diplomáciával a színészlányt, így felpattan a székből, és a fogadós valamint Monique közé áll. Talán két vagy három konyak is kijönne abból a pénzből, amit a kezébe nyom a mi kis problémamegoldó félig tünde hősnőnk, de úgy tűnik nem hatja meg a dolog, csupán semlegessé teszi körülbelül egy percre. Ugyanúgy dühödt, és a kocsmai publikum is eléggé ingerültnek tűnik.* - Én szebbet kívánok. *Válaszol Raine-nek, aztán cseppet aggódva pillant körbe. Harcra kész, szóval nem éri őt meglepetésként túl sok dolog.*

Vendég

*CSendes éjszaka úgytűnik legalábbis annak indul. A férfi már egy ideje nem járt a kocsma körül, pedig mondhatni régebben a törzshelyének számított. Bár kérdés mit jelent számára a rég. Egy nap, egy év... nem tudni ezt csakis az ő elméjének sötét zuga tudhatja. Fekete hosszú bőrkabát van rajta, hasonló anyagból készült nadrággal, a haja simán bontatlanul, omlik a vállára, amikor megérkezik a fogadó ajtajához, egy pillanatra megáll, majd röpke reakció késéssel a kilincshez nyúl és belép a helyiségbe. Úgytűnik a szokásos dínom dánom, a férfi már megtalálta régebben hogy háttal a fallnak kell ilyen helyen menni , ki tudja hogy hol állítják az ember hátába a kést. Persze nem jelenti hogy ha szükséges nem tudná megvédeni magát. Megvannak a maga módszerei a múltbéli sötétebb titkaival is amit itt ebbe a bolgár varázslófalucskába akar eltitkolni.. vagy elfelejteni? Jó kérdés tény hogy külsőre elég zord fickónak bizonyul hogy a modora milyen nemsokára kiderül. Lassú nyugodt léptekkel megy a pulthoz majdegy marék aprót tesz a pultra*-Whiskey.. Amennyi belefér*mondja komor hangon miközbe fejét lehajtva egy pillanatra mintha elpilledne. Pedig koránt sincs így. A kocsmáros kiad 3 4 centes adagot és a férfi ebbe a percbe bólint is bár hogy minek? ... Az elsőt egy kisebb arcrándulással húzza le majd körbe néz a terembe. CSupa egyforma rosszarcú egyén. Kivéve talán a három hölgyeményt bár az egyikről nem tudja pontosan hogy a "csapatba tartozik e de a másik kettő elég jól szót ért"*-Mennyivel tartozol?*kérdez a hátráló lány fele*-Amúgy szép estét*teszi hozzá kicsit hűvösebb de nem barátságtalan hangon a többiek felé is elvégre talán ők tűnnek még ki a kocsmai sokaság fertőjéből*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 10 Kaszt :

*A fiatal szinésznő közeledik az utcákon. Szép pofiján ott a szokásos angyali-ördögi mosoly. A tegnapi eset óta most már kicsit lehiggadt, és átgondolta a dolgokat. Igaz, hogy most nem az övé a főszerep, de legalább bent van. Körülnézhet, ismerkedhet a hellyel, és előbb utóbb valami komoly szerepet kap a darabban. Ha pedig nem, akkor majd jól a körmére néz az igazgatónak, mert ahogy elnézte, jó sok susmus megy a háttérben, titkolózások, és minden egyéb. Valami sötét ügy folyhat a háttérben. Élénk fantáziája gyorsan be tud indulni, és gyorsan összeköti a városban garázdálkodó vámpírral a dolgot. Csak nem az igazgató lenne az? No lám… A kis Amélie jól meg fog rökönyödni, ha ki lesz téve a szűre, ha ő lesz a főszereplő, a díva! Háh! Akkor nem a rusnya hollóruhában fog feszíteni, hanem habkönnyű kékselyem hattyúruhában. Az lesz az igazi premier! Így sétál le üdvözült mosollyal a házak között, és szinte észre sem veszi az árnyékban lapuló alakot, aki elrugaszkodásra készen figyeli. Amikor a lány közel ér, akkor elrúgja magát a faltól, és Monique nyakába veti magát. A lány ösztönösen összegörnyed, amire a meglepett alak egyszerűen átesik rajta. A lány sikoltva tépi ki magát, hogy szabaduljon. Jó pár hajszála bánja, ám mivel tőrt rántani nincs ideje, inkább csak menekül. A ruhája több helyen is elszakad, de ezen most nem áll le gondolkozni, pedig méregdrága anyag volt.
Némileg zilált külsővel érkezik meg a fogadó ajtajába, és gyorsan megigazgatja magát, hogy ne úgy tűnjön, mint akit éppen az imént próbáltak megerőszakolni. Szerencsére a sminkje nem kenődött el. Gyorsan odasiet a bárpulthoz, és rendel*
Ööö…’stét. Egy konyakot kérek. *A csapos felveszi a rendelést. A lány felhörpinti a torokkaparóan forró italt, aztán a pénze után kotorászik. Akkor döbben rá, hogy a dulakodásban elszakadó ruhája bélésében tartotta az erszényét.* Hát…izé… úgy látszik most nincsen nálam annyi. Maradjak itt mosogatni? *Kérdezi bájos szempillarebegtetéssel. A fogadós dirrel-durral emeli fel a pult lengőajtaját, hogy kimenjen pofán vágni a lányt. Az kissé hátrál, és szabályosan nekitolat Lucie-nak.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 19 Kaszt :

*Épp abban a pillanatban csapja az asztalra az utolsó vodkás poharat, amikor a nem rég látott fiatalnak ható lány lép be az ajtón.* -Én nyertem, ide a pénzt! *Csap az asztalra a másik kezével is, miközben a vele szemben ülő fickót próbálják a földről felkaparni, ugyanis elveszítette az ivópárbajt. Ezért természetesen most a cimborájára néz, tőle várja a fizetséget.* -3 aranyban állapodtunk meg. *Szögezi le újra. A férfi kelletlenül nyúl a tárcája felé, és számolja le a lánynak a pénzt, aki széles vigyorral teszi azt el.* -Remélem még lesz alkalmunk együtt inni. *De már rá se nagyon néznek, csak próbálják a földön heverő fickót felkaparni. Végül oda is sétál Moranához.* -Helo opálos lány. *Üti hátba szép erővel, amitől van rá csensz, hogy majdnem előre is bukik, ha nem elég erős.* -Ma is elhagytam valamit, egy méretes rubinkövet, nem láttad? *A szájából csak úgy árad az alkohol szag, szinte maga az illat is bódító, nem is kéne hozzá innia semmit Moranának, hogy berúgjon, ha nem bírja az erőset. Végül aztán kicsit feltűzi a kabátja ujját. Látszik benne egy kisebb cső, vélhetően azzal szívta fel az alkohol egy részét, ezért tudta legyőzni a fickót.* -Ha beárulsz.... *Néz rá egy fokkal most komolyabban, de azért a játékos mosoly most is az arcán van.* -Egy sört, az jól mossa le a vodkát! *Csap az asztalra, és iszogatni is kezd, amikor megkapja az italt.* -Nos, ma is találka?

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 19 Kaszt :

*A sötét utcák közt egy kecses, karcsú és nem utolsó sorban gyönyörű alak bontakozik ki. A szokásos kendő a fején, egy fekete farmer, egy egyszerű tornacipő és egy szürke kabát a viselete. Szőke, hullámos tincsei szabadon lengedeznek a csípős esti szélnek hála, de nem sokáig. Kinyitja az ajtót, és meglepően kevés emberrel találkozik odabent. Leül a pulthoz, és csendben pillant körbe.* ~Már itt kéne lennie. Hiába élek sokáig, ha folyton várnom kell másra...~ *Zavartan mered maga elé, és tovább gondolkozik, semmi jelét nem adva annak, hogy konkrét szándékkal érkezett - pedig így van. Csendben ül a pultnál, mígnem a tagbaszakadt fogadós hölgy a pultra nem csap, és kérdezi meg mit kér.* - Majd talán később, most nem kérnék semmit, de azért köszönöm. *Leszáll a bárszékről, és a fogadó hátsó sarkánál lévő aprócska asztalhoz siet, ahol letelepszik, és tovább vár, időnként a csorba mutatójú órára pillantva. Jól jön neki a várakozás, legalább össze tudja szedni a gondolatait.*

Vendég

Holt lelkek tanyája

Holt lelkek tanyája - Page 24 Sotet_fogado1

Ha a sötét negyed felé tévedsz, ahol a sikátorokban csak minimális fény pislákolását láthatod, mindenképpen ajánlom, hogy kerülj el egy helyet, az alvilági fogadót.
Ide az olyan emberek járnak, akikkel nem szívesen húznál ujjat, hiszen egy rossz szóért is már a halál vagy a szenvedések völgyébe kerülsz. De ha még is elég bátornak érzed magad ahhoz, hogy belépj a helyi alvilág szórakozóhelyére, akkor nagyon figyelj arra, hogy mit teszel és mit mondasz, hiszen itt még a falnak is füle van.
A fogadóban szinte minden emberen látszik, hogy nem érdemes beléjük kötni, még akár beszélgetésbe elegyedni se, hiszen ha más véleményen vagy, mint ők, akkor hamar pénz nélkül, összeverve találod magad az utcán. Ezért is híres ez a hely annyira a verekedésekről is, hiszen nem telik itt el nap a nélkül, hogy legalább három összezörrenés ne történne.
Egyébként a kocsma belseje átlagosan néz ki, kicsit talán lepukkantnak tűnik, még is igen otthonos a bent tartózkodók számára, hiszen nekik ez a hely nem csak a piálásról szól, hanem a nagy üzletekről is.

Holt lelkek tanyája - Page 24 Sotet_fogado2

» Lelkek Kapuja