Holt lelkek tanyája

Vendég

First topic message reminder :

Holt lelkek tanyája

Holt lelkek tanyája - Page 20 Sotet_fogado1

Ha a sötét negyed felé tévedsz, ahol a sikátorokban csak minimális fény pislákolását láthatod, mindenképpen ajánlom, hogy kerülj el egy helyet, az alvilági fogadót.
Ide az olyan emberek járnak, akikkel nem szívesen húznál ujjat, hiszen egy rossz szóért is már a halál vagy a szenvedések völgyébe kerülsz. De ha még is elég bátornak érzed magad ahhoz, hogy belépj a helyi alvilág szórakozóhelyére, akkor nagyon figyelj arra, hogy mit teszel és mit mondasz, hiszen itt még a falnak is füle van.
A fogadóban szinte minden emberen látszik, hogy nem érdemes beléjük kötni, még akár beszélgetésbe elegyedni se, hiszen ha más véleményen vagy, mint ők, akkor hamar pénz nélkül, összeverve találod magad az utcán. Ezért is híres ez a hely annyira a verekedésekről is, hiszen nem telik itt el nap a nélkül, hogy legalább három összezörrenés ne történne.
Egyébként a kocsma belseje átlagosan néz ki, kicsit talán lepukkantnak tűnik, még is igen otthonos a bent tartózkodók számára, hiszen nekik ez a hely nem csak a piálásról szól, hanem a nagy üzletekről is.

Holt lelkek tanyája - Page 20 Sotet_fogado2

Holt lelkek tanyája - Page 20 Sotet_fogado2

Vendég

*Először is sem user sem Susan nem érti, hogy a fenébe láthatja meg a fiú amikor a lány direkt egy eldugott asztalhoz ült be. Mindenesetre mikor a fiú odamegy hozzá csak csak morran egyet.*~Ez kész!~*mondja magában, majd csak ránéz a fiúra. A csuklya mint már megemlítettem még mindig a fejébe van húzva.*-Ülj!*veti neki oda a lány. Úgy látszik most szokatlanul is bunkó az emberiséggel. Végül csak ujjaival elkezd dobolni az asztal lapon.*-Merész dolognak tartod? A másik, hogy itt van nálam a pálcám! És az egy dolog, hogy leszólítanak! De ha hozzám nyúlnának abban a pillanatban rántám elő a pálcám!*veti oda a lány hidegen majd csak belekortyol az italába. A lány csakzöld szemeivel ránéz a fiúra amelyek most egész haragossan villannak feléje.*-Amúgy elárulod mégis, hogy ismertél rám?*teszi fel a kérdést.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Szomb. Ápr. 10, 2010 9:25 am

* Mephisto érkezik meg a Holt lelkek tanyájába. Ma is, mint mindig a szokásos fekete ruháit viseli magán. Ez a szín a kedvence, nem tud róla lemondani semmiért sem. Amint bement az ajtón, sűrű füstben találja magát. Csak ahogy az alakokhoz közelebb ér, úgy látja azt, hogy ők hogy néznek ki és kik ők, ha ismeri őket. Így talál rá Susanra is, aki egyedül ül egy aztalnál valamilyen ital társaságában. * - Helo. Helyet foglalhatok? - * Kérdezi Mephisto, miközben azon gondolkodik, hogy egy lány egyedül itt mit csinálhat. Amíg a válaszra vár, addig fel is teszi a következő kérdést. * - Mit csinálsz itt egyedül? Egyedül egy lánynak elég merészség ide kijönnie... * - Mondja ezt a megállapítást Mephisto, miközben megigazítja a ruháját. *

Vendég

*Merésznek is mondható, hogy erre vette az útját vagy épp őrűltségnek. Nem előnyös dolog egy lánynak egyedül járkálnia egy ilyen helyen. Mindenesetre Susan egy fekete tallárt visel aminek a csuklyája jól a fejébe van húzva szőke tincsei az arcát keresztezik.*~Minek jöttem ide?~*teszi fel magának a kérdést, majd tovább sétál a sikátorban. Csak nyel egyet amikor megpillant pár másnapos embert a földön. Végül csak bemegy a Holt lelkek tanyájába. Mikor benyit próbál elvegyülni a többi ember között. A lány leül az egyik eldugott asztalhoz, majd csak felsóhajt.*-Mi van kislány csak nem eltévedtél?*teszi fel neki a kérdést egy fogatlan hapsi aki már reggel sörös üveget tart a kezében. A lány csak nyel egyet, majd felveszi a kifejezéstelen arcot és hideg hanggal válaszol neki.*-Nem nem tévedtem el! Épp várok valakit!*veti oda a lány, majd rendel rendel magának valami alkohol mentes innivalót.*~Kezdek meghülyülni!~*gondolja a lány magában majd csak még jobban az arcába húzza a csuklyát.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 41 Kaszt :

*Egy fekete köpenybe burkolózott idegen lép be egy ürgével az oldalán. Leül az egyik asztalhoz.* ~Komolyan Mit keresünk mi itt?~ A csuklyás csak ül és néz előre. Suttogva válaszol a daimonjának.*
-Semmit. *Mondja és továbbra is csak a nagy semmit csinálja*~Alig van valamennyi pénzünk és te elakarod szórni? Miért akarsz a rossz társaságba keveredni?~*Az idegen megmozdul és megpróbálja a lehető leghalkabban kiosztani az ürgét.*
-Leera, ne papolj itt nekem rendben? Hagyj békén. *A csuklya meglibben egy pillanatra és látható alatta a bájos pofi.*~Faith, menjünk már. Tényleg meg akarsz sérülni? Megharapom a kezed, ha nem megyünk innen most rögtön.~ * Faith újra feketeségbe burkolózik. Suttogva válaszol.*
-Nem tennéd, mert te is éreznéd. *Leera felmászik az asztalra és beleharap a lány kezébe. Faith elfojt egy au-t és mérgesen válaszol.* -Megyünk, de csak azért, mert menni akarok.* Kimennek az a sikátorba.*~Mire volt jó, hogy bementünk?~*Faith gúnyosan elmosolyodik.*
-Fáztam. *Ha egy ürge tudja forgatni a szemeit, Leera biztos ezt teszi.~Tudsz varázsolni nem? Mért nem melegítetted meg magad azzal?~*Faith mérgesen a daimonja felé néz.*
-Mert lusta vagyok rá. Ne kérdezz már annyit. *És elmennek valami szállást keresni.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Csüt. Jan. 21, 2010 2:16 pm

*Italából egy ideig fel sem néz, boldogan iszogatja a whiskey-ét. Végül úgy a haramadik pohárha után kiegyenesedik, és a szeme sarkából néz körbe. Végülis megakad a szeme egy nőn, aki valahogy nem illik a környezetbe. Mellesleg hasonlít is valakire, akivel lenne egy kis dolga. Így aztán feláll, és zsebre vágott kézzel sátél oda. Arcára kaján mosoly ül ki, talán kissé gúnyos is. Még le sem ül, de elkezd beszélni.* -Nocsak-nocsak. Kit hozott ide a szél? Mi járatban errefelé? *A mondat végére már helyetfoglal Mirandával szemben. A gúnyos mosoly most is az arcán, de a bérgyilkosok hideg vére csörgedezik az ereiben, és ez lehetővé teszi, hogy bármelyik pillanatban ugrásra, gyilkolásra kész legyen. Persze feleslegesen nem töri, és sodorja bajba saját magát. Ha nem kell megbízásból eltennie láb alól, vagy nem tör az életére, akkor nincs mitől félnie. Aztán int egyet, és felmutatja két ujját, mire a pultos fickó két pohár whiskey-t hoz az asztalhoz. Az egyiket a nő elé tolja, a másikat maga elött hagyja, de még nem iszik bele.* -Én állom. *Majd egy gonoszkás mosolyt ejt, és fejével az ital felé biccent.*

//fagyi...//

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Csüt. Jan. 21, 2010 2:02 pm

*Miranda sétál be az eddig legutálatosabb helyen. Hol lelkek tanyája. Milyen béna hely ez. Nem szereti ezt a helyet. Csak beugrott egy kicsit körbenézni, mivel elég régen volt itt. Meglát egy nőt. Tőle a legmesszebbi sarokba ült be. Ha idefog jönni Miranda 100% ,hogy elmegy innen is. Hiszen ott a Nevadai-pub is. Ahol legalább normális emberek vannak. Nem egy ilyen hülye emberek aki bemerészkednek ide pár pofonért. Szerencsére nála az íjja és a kardja. Jobban mondva ez a húgáé de nem baj. Pontossan mondva Matildáé. A legöregebb húgáé.* -Egy kis citromos vizet! *Mondta nevetve. Ki kérne itt citromos vizet? Senki. De Miranda szerti ugratni az embereket.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Csüt. Jan. 21, 2010 1:52 pm

*Egy karcsú nő lépked a macskaköves sikátorban. Hosszú, hullámos göndör haja van, kissé barnás bőre, és a szeme is ugyanebben a színben pompázik. Ruhája is egyszerű, nem túl feltűnő. Hosszú barna nadrágja a bőr csizmája szárába van gyűrve, felül egy barna felső van rajta, és az egészet egy jó vágású, de kopott barna bőrkadáttal koronázza meg. Tipikus csavargó külleme alatt azonban ott lapul néhány titok is. Végül a nő belöki a kis alvilági kocsma ajtaját, és átlépi a küszöböt. Minden közbenézés nélkül leül a pulthoz, és egy intéssel whiskey-t rendel. A csapos azonnal tudja, hogy mit kell adnia, látszólag a "hölgy" gyakori vendég itt. Amikor a pohár az asztalra kerül, a nő egy húzásra megissza, majd sziszeg egy kicsit, ahogy az erős ital marja a torkát. Szerencsére a negyedik kör után sem lenne részeg.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Pént. Jan. 15, 2010 7:02 pm

*Hogy megvédené-e...az jó kérdés. Valahogy úgy viszonyul az emberekhez, mint a tündék. Kis felsőbbséggel, tehát mindenki maga keresi a bajt. Az ő hibája, ha olyasmiba megy bele, ami meghaladja az erejét, és nem tud mit kezdeni vele, nem feltétlenül védi meg ilyenkor a másikat, esetleg kivételes alkalmakkor, vagy személyek esetén. Végülis leszáll egy könnyed ugrással a székről, és felhörpinti az utolsó pár korty kellemesen hűvös bort. Néhány csilingelő pénzérmét dob le az asztalra, majd biccent a csaposnak. Úgy fest a gesztusaiból, hogy eleve gyakori vendég itt.* -Ha ennyi így kívánják a hölgyek, lehet róla szó, de aztán ne kelljen azt mondanom, hogy én előre szóltam. Legyenek óvatosak...és nem biztos, hogy olyat fognak látni, amire számítanak. *Teszi még hozzá halk szavakkal, hiszen mégsem lenne jó, ha valaki mondjuk követné őket. Végül el is indulnak hármasban a Temető felé, és hogy ott mi vár rájuk az még a jövő ködébe burkolózik, vagy legalább egyelőre még csak Flavio előtt ismeretes.*

Vendég

*A vörös hölgyike hátralöki göndör tincseit, és érdeklődve hallgatja a két felnőttet.* - Úgy látszik nem bír. Faji adottság, vagy mi... *Mosolyodik el, és nevetve az asztalra csap.* - Igen, egy jó női magazin! *És elő is kerül a táskájából egy nellondi magazin, amit lapozgatni kezd, majd a táskájába gyűr.* - Hm, nekem auror végzettségem van, de olyan fellengzősnek tartom ezt az egészet. Inkább használom az aurormágiát, szép csendben, boltosként. *Kacsint Flavióra, és Kathrina szavain elmélázik, majd bólint.* - Nos, Flavio, ha nem lennénk terhesek a számodra, örömmel csatlakoznánk. Én speciel kíváncsi vagyok arra, milyen is egy ilyen munka. Talán még segíteni is tudnék, valamicskét. *Böki oldalba a férfit, bár őket köztudottan nehéz kirobbantani a kellemes kis szokásaikból, és ha ez sikerül, rendszerint egy nő teszi ezt meg. Nagy sárga szemeket mereszt neki, kicsit tán groteszk látvány, ezért el is tünteti.* - Bocsi. *Mosolyodik el, és csípőre tett kézzel vár.*

Tanár Hozzászólások száma : 97 Kaszt :

*A fejére csap* Ó, tényleg, bocsánat Evanna, elnézésedet kell kérnem, nyáron már összefutottunk. Rém rossz a memóriám. Hogy s mint a boltban? *kérdez vissza, aztán csak megvonja a vállát.* Hát nálunk hiába lázadoznak, odapörkölünk nekik, aztán csend van. *Aztán visszales a férfira, aki furcsának tartja. De hát mit csináljon ha ő ilyen? Attól még lehet ügyes, hogy vakmerő. A vakmerőek pedig sok esetben még szerencsések, bár akadnak kivételek, amikor a fal adja a másikat. Mindenesetre tovább hallgatja a férfit, és lenyűgözi annak hűvös nyugalma. Bár ő folyton izeg, mozog, csodálattal tud tekinteni azoknak, akik békések, szemlélődőek, de emellett mégis ugyanolyan hatékonyak, mint ő.* Holt lelkek? Remek! Mehetünk is! Majd ön megvéd jóuram. *Ezt persze maga sem gondolja komolyan, sosem hagyná, hogy egy férfi elé ugorjon. Nem feminista, egyszerűen csak önnálló. Bár a sötét tekintetben rejlő titokzatosság valami fura módon kétségeket ébreszt benne, hogy ha arról van szó neki talán még hagyná is. Elhessegeti a gondolatokat, és tovább figyel.* Hát fura módon én természetmágia tanár vagyok, bár elemi mágia tanárként kezdtem. Hogy mit csinálok a szabadidőmben? Olykor visszautazok Írországba, ott sok rejtély lappang, de időnként átugrom Skóciába is, híres a kísértetkasélyairól. Tehát ha most össze kéne foglalnom, akkor azt mondanám, hogy imádok úton lenni, nézelődni, és szembenézni a kihívásokkal. Na megyünk? *pattan fel kifizetve a löttyöt.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Pént. Jan. 15, 2010 5:53 pm

*Újabb félmosoly jelenik meg az arcán. Meg kell hagyni, hogy Kathrina furcsa szerzet, legalábbis számára. Az ő munkájában ugyanis a legfőbb erény az óvatosság, a túlzott kíváncsiság és kalandvágy túlzottan nagy bajba sodorhatja az embert, nem ritkán halálos veszedelembe.* -Tehát tanár. *Húzza fel picit a szemöldökét. Hallott már a közeli iskoláról, de még nem nagyon találkozott ottaniakkal, másfélék a tevékenységei, mint például a boltosoknak, akik nem ritkán találkoznak ottani diákokkal.* -A manólázadás. Igen...én is hallottam hírét. Szerintem gyorsan és fájdalommentesen kellene megválni a felkelők vezérétől, ezzel sok bajt megoldanának, de úgy hallottam addig nem teszik meg a szükséges lépéseket, míg jobban el nem fajul a dolog. A városban legalábbis azt pletykálják, hogy az auroroknak van elég más dolguk, mint ezzel foglalkozni. *Megrántja a vállát. Jobban nem érdekli a dolog. Manók lázadását túlzottan kisstílű dolognak tartja ahhoz, hogy ő bármilyen módon is belefolyjon, vagy bele akarjon folyni, amúgy sem tudnák elég jól megfizetni egy ilyen jellegű feladathoz. No meg a kúriában ott van két vámpír is, bár nem a hagyományos fajták, de neveltetéséből adódóan nehezen állná meg, hogy a karót a köpenye alatt tartsa, még ha saját bőrét vinné is a vásárra, ha ilyen erőkkel packázna. Addig jó, amíg ők ott, ő pedig itt van. Evanna kérdésére újabbat kortyol a borból, úgy fest az ivászat mellett élvezni is akarja az ízét, ugyanis szereti a jó testes borokat.* -Semmi különös, egy kis pihenés, egy jó bor, mi kell ennél több? *Az újabb kérdésre egy pillanatra Meonra pillant.* -Árnymacska, Meon a neve. Rúnák itatják át a bőrét, mágikus lény, de nem afféle daimon. A szemem és fülem, ha szükségem van rá, lépteim előtt jár, s felderíti a veszélyt előttem. Hasznos segítő, jó társ. *A macska újfent fújtat, amikor a rókaszerű fej közelít felé, hiába rókák és macskák nem férnek meg jó a vadonban sem egymással, hiszen a rókák közelebb állnak a kutyákhoz, mint a macskafélékhez. Kathrina lelkesedése azért végül csak felkelti a figyelmét.* -Nem hiszem, hogy a hölgyeknek olyan kalandokra lenne feltétlenül szükségük, melyekbe én szoktam bonyolódni a Temető közelében. Holt lelkek tanyának ott, mégha az egyszerű halandó ezeket nem is mindig veszi észre. Köztünk járnak mindig itt, most is. De talán nem is ez a legjobb téma beszélgetésünkre, önök mivel foglalkoznak, vagy foglalkoztak a tanárság, illetve eladóság előtt? Biztosan nem csak ez a két munka tölti ki teljes idejüket. *Pillant a két nőre. Kékes-szürkés acél szín szemei vesébe látóan hathatnak, bár nem szánt szándékkal teszi a dolgot, csupán bőre haloványsága, haja sötétsége valahogy mindig is kiemelte szemeit.*

Vendég

- Örvendek Flavio. Nahát, ilyen lovagias úriembert is rég látott a világ. Pláne a Holt lelkek tanyája... *Itt kicsit elmosolyodik, aztán bólogat a szavaira. Hiszen igaza van, csak hát Evanna az a fajta nő, aki hajlamos bocsánatot kérni azért is, ha őt lökik fel.* - Kathrina, tanár? Csak nem veled és Eleniával találkoztam, még nyáron? Rég láttalak! Hogy megy a tanítás? Én kivásároltam Chandrát, és enyém a bolt, teljesen. Néhány manó ügyel most a rendre. Hallom az iskolában lázadnak... *Húzza el a száját sajnálkozva, és megvonja a vállát. Benöveszti rókafüleit, és emberiek kerülnek a helyükre.* - Az unalom nagyon tág fogalom. Van, akinek egyet jelent a nyugalommal - másokat az őrületbe kerget. Mi hozott titeket ide? *Pislog körbe, hiszen sem a jóvágású férfiú, sem a tanárnő nem fest tömeggyilkosnak.* - Nahát, miféle állat ő? *Pislog játékosan a macskára, és fejét - szinte teljesen - rókaszerűvé alakítva megsimogatja az állatot. Már ha hagyja...*

Tanár Hozzászólások száma : 97 Kaszt :

*Miközben iszogatja a katyvaszt, fürkészi az idegen arcát, úgy tűnik ő is valami hasonló borzadályt kortyol. Aztán bekúszik valami rókafi is. Érdekes látvány, még akkor is ha mérsékelten elfogadott ez manapság. Muglik között bizonyosan nem lenne szokványos egy vadállat jelenléte. Szemtelenül felnevet, amikor a róka még borít is dolgokat átváltozás közben. Mielőtt köszönne, válaszol az alaknak.* Nem temetés, hanem valami egészen más? Monsieur, ön igazán kiváncsivá tett. *Veti oda vigyorogva. Ő maga ír, de valamiért az idegent franciának viseli, talán a túlzott puritánsága, és ezzel párosuló úri modora miatt. Meg amolyan ájtatos a beszéde, mint a simaképű misszionáriusoknak.* Katrina O'Brian vagyok, a közeli varázslóképzőben oktatom a nebulókat. De most nem vagyok szolgálatban. *A pohár fenekére sandít, és megkönnyebbülten veszi tudomásul, hogy végre kiürült a tartalma. Egy pillanatra megnyikkan, ahogy elfojt egy nevetést, ami a macska és róka között kialakú feszültség vált ki belőle. A rúnák a macska szőre alatt igazolást nyernek, hogy valamiféle mágikus teremtménnyel ül szemben.*
Üdv kedves Eva. *bólint a lánynak, aztán visszasandít a férfira* Hm... mint mondtam, egész kiváncsivá tett. Miről volna szó? *Ismételi meg, aztán feltartja a mutatóujját.* Mert én csakis akkor megyek, ha izgalmas lesz, nem szeretem az unalmas közjátékokat. És te Eva? *tegezi le a vöröskét.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Pént. Jan. 15, 2010 4:45 pm

//Olvadozik//

*Nyugodtan iszogatja a borát, nem nagyon figyel rá, hogy ki érkezik, ki jön be, így Kathrinára sem figyel fel, no meg a rókára sem. Számára ezek a dolgok most nem fontosak, mint szépség, vagy egy kóbor állat. Jobb elfelejteni a múlt éjszakát, és hamar túl lenni rajta, ahhoz pedig az ital a jó barát. Aztán mégis csak megszólítják. Pár pillanatig nem is reagálja le a dolgot, nem gondolná, hogy neki szólnak a nő szavai, hiszen ő maga is a sötét csőcselék között ücsörög, habár azért mégis valamelyest kiemelkedik a tömegből. Gondterhelt tekintetét a kérdezőre emeli, majd picit megemeli felé a boros kupát, afféle "Egészségére!" jellegű üdvözlés képpen. Egy félmosoly is átsuhan egyébként felettébb finom arcvonásain. Kisöpri a fekete kincseket az arcából, hogy oldalra fordítsa a fejét, és jobban rálásson a hölgyeményre.* -A kérdést tán helyénvalónak vélhetnénk, de mit szólna hozzá kegyed, ha éppenséggel igazából pap lennék, s elhívnám önt is a temetésre, majd netán a Temetőben másra kerülne sor, mint amire számít. *Rövid szünetet tart, és fél szemmel a feléjük kószáló rókára pillant.* -A bátorság becses adomány, de sokszor jó társ mellé a megfontoltság is. *Teszi még hozzá. Szavai, mintha valamiféle könyvből származnának, válogatottak, mint egy tündéé, pedig kora nem feltétlenül jelzi, hogy úgy kéne beszélnie, mint valami bölcs öregembernek. Mégis vannak dolgok, neveltetések, melyek ilyenformává teszi az embert. Aztán a nővé alakuló rókára pillant, melyre a macska erőteljesen rá is fúj átváltozásakor. Úgy fest, hogy az árnymacskának nem annyira tetszik ez az álca dolog. Egy pillanatra Kathrina láthatja is, amint halovány rúnák izzanak fel az állat bőrén, közvetlenül a szőr alatt.* -Flavio, és úgy hiszem elnézést nem tőlünk illenék kérnie, hanem a csapostól, de ezt is csak akkor, ha netán a széknek baja esett volna. Így azonban úgy hiszem semmi gond nem történt. *A mellettük lévő egyik üres székre pillant, majd Kathrinára pillant újfent.* -Már csak a hölgy becses nevét nem tudjuk, netán ön is bemutatkozik? *Teszi fel kérdését, majd újabbat kortyol a borból.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Pént. Jan. 15, 2010 3:23 pm

//Fagy//

Vendég

*A vörös nőszemély érkezik ide, teljesen rókaként. Először meghagyja az alakját, jobb lesz első körben beolvadni. Így élesebbé válnak az érzékei, főleg a hallása. Néhány igen durva káromkodáson kívül semmi izgalmasat nem szűr még ki, csak egy kibontakozó kocsmaverekedést, de az mindennapi itt. Emberi alakban nem nagyon mutatkozott még itt, hiszen nem szereti a környéket, de bizony akad olyan összetevő, amit csak a Sötét negyedben találhat meg a cukrász hölgy. Rendkívül aranyos látványt nyújt animágus alakban, de ez nem sokakat köt le, a jelek szerint. Egy adag vajsör máris a buksiján landol, aminek hatására csak odébb ugrik. A kóbor állatoknak külön kultusza van az éttermek hátsó bejáratánál, talán itt is. Bár ez nem túl valószínű, de meg kell rá hagyni a matematikai esélyt. Odaugrál a vámpírvadászhoz és a tanárhoz, azonban farkával felborít egy széket, szóval rögtön emberi alakot ölt fel, és az utolsó pillanatban elkapja az ócska faszéket.* - Szíves elnézésüket. *Pislog a másik kettőre, és dob egyet göndör, naplementeszínű vöröses tincsein.* - Eva vagyok.

Tanár Hozzászólások száma : 97 Kaszt :

*A szőkés-vörös hajú tanárnő is tiszteletét teszi a fogadóban. Őt nem aggasztják a sötét alakok, varázshatalmával könnyedén meg tudja védeni magát az esetleges kötekedő bajkeverőktől. Igazi vad elemista, szinte keresi a veszélyt, ezt hozta most ide. Gyakorlatilag belesétál a sötét alakok és csőcselék gyűrűjébe. Izgalomra vágyik, és nem szokott alulmaradni, ha pedig mégis kiosztaná valaki, akkor bizonyára megérdemli a vereséget. Belép hát, mire egy pillanat erejéig megfagy a levegő, sokan odanéznek a csodaszép fiatal nő érkezésére. Aztán mindenki visszafordul az italához, és az élő zenekar is játszik szépen tovább, mintha nem történt volna semmi. Főhősnőnk odasétál a pulthoz, és körbepillant. Nem tudja, hogy mit szokás itt inni, ezért körbesandít, szemrevételezi a vendégek poharait. Mivel a kocsmáros éppen tölt valamit, odaint neki.* Egy olyat lesz szíves. *A férfi házsártosan végigméri, nyilván nem szereti ha nők keverik a bajt, de azért csak odalöki neki. Katrina iszik a keserű löttyből, de legalább így nem rí ki annyira. Oldalt pillant a mellette üldögélő alakra, akinél a macska is pásztázza a teret. Szíve szerint végigsimítana annak bundáján, hogy vannak e a szőre alatt misztikus rúnajelek. De a gazdája sem kutya, lerí róla, hogy nem zöldfülű. Fiatal, ám arcán máris nyomot hagytak a gondok, melyek nyomaszthatják. Talán túl sok halált látott? A nő csak találgat.* Temetés lesz atyám? *löki oda vidoran a kezdőmondatot. Talán valami szent ember, aki a különféle komor gyászünnepeket celebrálja.* Szívesen jövök ministránsnak. *fűzi hozzá vigyorogva. Nem akar ő kötekedni, vagy tiszteletlen lenni, csak amolyan fejjel a falnak a stílusa.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Pént. Jan. 15, 2010 1:44 pm

*Finom mozdulattal löki be az ajtót, egy jó ital soha sem árt, és most kissé megszomjazott. A tegnap esti munka elég fárasztó volt a temetőben. Minimum három órát várt, mire az öreg Vasziloj fia felkelt, és végezhetett vele, hogy ténylegesen visszaküldje sírjába, és lelke szabadon távozhasson. A pluthoz sétál, mellette egy éjfekete macska kémleli a terepet, sárgásan villanó szemekkel.* -Egy kupa bort, a legjobbból. *Adja le a rendelést. Mégsem illene hozzá sör, vagy valami efféle alja nép itala. Feszes háttal húzza ki magát, amint megjön az ital, és aprókat kortyol belőle. Újra felsejlik előtte a fiatal fiú arca...talán az ital alkalmas rá, hogy kicsit feledtesse vele. Már régóta űzi ezt az "ipart", családi hagyomány, kénytelen tehát tovább vinni, egyébként is ehhez megfelelőek a képessége. De néha nehéz...nagyon nehéz, hiszen ő van ott, amikor az, akivel végzett visszaalakul, vagy a lelke távozik. Ő látja ki volt, aki szörnyeteggé lett. Súlyos teher ez, melyet kénytelen a vállán cipelni. Mustráló tekintete végigjár a bent ücsörgőkön. Többségüknek fogalma sincs a kinti világ veszélyeiről, melyeket ő oly' gyakran megtapasztalni kénytelen. De jobb is így, könnyebb nekik, nyugalomban...tudatlanságban élni életüket...békében.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

*Halvány félmosollyal biccent, majd hallgatja a szavakat, de nem fűz hozzá semmit. Mondtak neki dolgokat, ez neki éppen elég, legalább a válasz megvolt, az is valami. Bár azt nem igen érti, hogyha a férfinak elsz őrá szüksége, és ő fogja keresni, tehát Krastio nehezen éri majd el a férfit, akkor miért is kap névjegykártyát, de reflexből nyúl utána, és nagyjából el is kapja, majd megvizslatja, és még int a férfi után, de, mire rnedesen köszönne, vagy bármilyen egyéb kérdést mondana, a férfi már ajtón túl van. A fiú felsóhajt, miközben a kupájával szemez, meg azzal, hogy ha neki most vissza kell mennie a hivatalba.. Gyorsan fárad az ember. Felsóhajt, és miközben a pincérnő törölgeti az asztalt, kipenget egy kis pénzt, majd a kártyát a zsebébe dugva eltávozik a színhelyről. Azonnal intézkedik, nem hagyja későbbre a dolgokat. Bár az út, ami alatt eljut a tanyáról a hivatalba, eléggé hosszú. Főleg, hogy nem célirányosan megy.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Hétf. Jan. 11, 2010 4:59 pm

*Kicsit biccent, majd a tejes kérdésre elmosolyodik* - Tudja... Tej, kalcium... Erős csontok. *Mondja, egészen egyszerűen, majd a következő kérdésre felvonja a szemöldökét. Egy egész élettörténetet adjon? Néhány szóban azért még is csak összefoglalja, olyan információkkal, ami úgy sem számottevő.*
-Úgy hiszem, hogy itt születtem Nellondban, ám az árvaházban nevelkedtem. 10 éves koromban elszöktem, majd kalandos utak során szert tettem egy mesterre, mondhatni, aki kitanított minden fekete mágia kivédésére, démonok, vámprok, és vérfarkasok csabdába ejtésére. Négy éve tértem ide vissza, és fejvadászként tengetem a mindennapjaim, állásra várva. Innen már tudja. És a hírnév? Jó volt a mesterem. *Mondja a férfi, majd kiissza az utolsó kortyot. A tej nem lehet egy drága árucikk, így lerakja a megfelelő pénzmennyiséget az asztalra, és a fiú felé biccent elköszön tőle.*
- Viszlát, és ha szükségem van magára felkeresem... Legkésőbb jövőhétig intézkedjen... *Lassan elfordul, de előtte még egy névjegykártyát pattint ki az ujjai közül, ami a férfi felé röppen, és előtte lebeg, mG el nem veszi. Kisétál a Holt lelkek tanyájának az ajtaján, menő mozdulataival eltűnik az utcákon, jó gyorsan.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

*Amikor a férfi tejet rendel magának, akkor egy csepept eltöpreng. Vagy ő túl alkoholista a megszokott vajsöreivel, és néha erősebb italaival, vagy csak egyszerűen a férfi furcsa. Figyeli, ahogyan a szavait forgatja, majd amikor a múlt estét hallja, akkor halványan elmosolyodik.* -Múlt csütörtök, az nem messzi. Továbbítani? Hát persze.. *enyhén sejtelmes csillogás veszi át a maga helyét a szemeiben, majd figyeli, ahogyan a férfi lassan, kortyonként iszogat. Habozik, tehát marad, de mégsem beszél. Habozik.. habozik.. A fiú kíváncsi tekintettel méregeti a nálánál nem sokkal idősebb férfit, miközben azon gondolkozik, mit is krédezhetne tőle. Nem a kérdéssel van baj, hanem azzal, hogy olyat találjon, amire a férfi minden bizonnyal válaszol is majd. Ilyet pedig egészen nehéz találni. Ahogy halkan hintázik a székkel a férfi, Krastio úgy méregeti. Csodálat lenne szemeiben? Nem. Egyszerű kíváncsiság lappang a szemeiben, de nem igen tudja, mit is krédezhetne, de azt is tudja, hogyha nem szól semmit, a férfi minden bizonnyal távozni fog, némán, szavak nélkül pedig nem faggathatja. Nincs mit tenni, meg kell, hogy szólaljon.* -Hogyhogy tej? *a legborzalmasabb kérdés, amit csak feltehetett, de valami bemelegítés csak kell.* -Amúgy.. hogy jutott el idáig? *teszi fel a kérdést, amire igazából kíváncsi, és a férfi érthet alatta, amit szeretne. Hogyan keveredett erre a tájra, hogyan erre a pályára, hogyan lett belőle az, ami, mi történt vele régebben, milyen úton van, hogy ezt a tájat, falut is érintette, merre járt, amikor nem volt itt. Bármi érthető alatta, és a fiú minden bizonnyal minden válasznak örülni fog, főleg, ha nem koptatják le. Nem tudja, mennyi ideje van, hiszen a férfinak biztos sok a dolga, és nem ér rá hozzá hasonló zöldfülővel tárgyalni. Sőt, van sokkal jobb és fontosabb dolga is. Az viszont, hogy nem ment el, és itt maradt, bíztató a fiúra nézve, így reménykedik. Oka van rá.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Hétf. Jan. 11, 2010 4:29 pm

*Halkan, csendesen beszél, majd vár. Lassan kezd a torka elfáradni, porladozik, talán az elején még is kellett volna rendelnie valamit. Amikor egy pincérnő éppen erre jár, felemeli a kezét, is ideinti magához, rendel. *
- Egy pohár tejet. *Mondja az igen furcsa rendelést, de hát igen, eléggé furcsa ez a férfi. Talán a nő kineveti, de nem zavarja, a gyilkos tekintete úgy is elnémítja. Megvárja a rendelt italt, majd elkezd iszogatni, miközben figyeli Krastio szavait.* - Múlt csütörtök, este. Akkor kérem ezt továbbítsa a központba. Megköszönném ezt a kis szívességet. *Mondja a férfi, végül is ezzel lezárult az, amiért is idejött, a férfit keresve. Akár már el is mehetne. De ehelyett szépen iszogatja a tejet, És méregeti Krastiot. És nem szól semmit, csak nézi, és néhány kortyot iszik a tejből. Nagyjából egy korúak lehetnek, mondjuk úgy négy évvel lehet idősebb a fiúnál. Hátradől a székben és kicsit hintázik rajta, nyugodtan talán tétovázva. Nem igazán a szavak embere, csak az üzlet hozta ide. Magános farkas, mondhatjuk így is. Vár, hátha az újonc akar mondni valamit, beszélni valamiről, de ha nem, majd úgy is távozik. Van még dolga. Ez-az még igazán az útjában áll.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

*Krastionál nem nehéz a következő lépést kiszámítani, bár néha meg tudja lepni az embereket, de amúgy kiszámítható ember. Úgy reagál, ahogy az a helyzetben logikusan következik. A különleges kérésre kissé megemelkednek a szemöldökei, és eyhén kitágulnak a pupillái, miközben hallgatja a férfit. A kupa, ami keze meleltt van az asztalon, még tartalmaz italt, így, miközben hallgatja Xaviert, a kupa után nyúl, és belekortyol, majd visszateszi oldalra. Közben önmagában töpreng a kérdés hallatán, arcáról nem igen olvasható le, hogy mit gondol a férfi tettéről. Hiszen ez nem is lényeges. Az lényegesebb, hogy mikor és hogyan tudna ez ügyben cselekedni. Főleg pont ő. A bűn nagyságának megítélése nem az ő reszortja, ezt mindenki elintézi önmagában általában, ígyhát ezt a részt át io ugorja, és nem felel a férfi szavaira, csak belenéz annak szemeibe, rezzenéstelen arccal, letéve a kupát az asztalra.* -Meglátom, mit tehetek. Bár gondolom számított a válaszra, többet hirtelen nem mondhatok. Habár.. *tekintete elréved, a férfi válla mellett.* -Mikor történt az ügy? *kérdez vissza, hiszen mégiscsak ő kezeli a papírmunkát, és egy minisztériumban sok dolog el tud keveredni.. A szavakat hallva halkan felsóhajt.* -Remek. Jobb tanpályát nem is találhattak volna.. Bár a piroslámpás házból nem vész annyira kárba a nép, és a sötét negyedben se igen tudni, hogy kik jönnek, de ha egyszer elindulonak, és a többi negyedben pusztítanak, és a többi lakost is megtámadják.. A Minisztérium? *pillant fel a férfira, egy halvány, sunyi, sejtelmes mosollyal.* -Gondolom nyomozni fognak, kiküldik a legjobbakat, hogy felkutassák, merre lehetnek. De mindkettőnk dolga megkönnyebbülne, hogyha magára bíznánk az ügyet. Mindenkinek könnyebb lenne.. A hivatali procedúrát pedig nem akarom levezetni. Logikusan következik, ám nem feltétlenül gyorsan. *mondja egy fanyar félmosollyal, elhúzva a száját, majd ismét a férfira tekint, kezeit összekulcsolva az asztalon.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Hétf. Jan. 11, 2010 3:50 pm

*Amikor a férfin látszik, hogy érdeklődik a téma után, Xavier kissé elmosolyodik. Nem az a kedves mosoly, inkább az az elégedett, amikor valakin kiül, hogy tudta, hogy ez lesz a másik következő lépése. A kérdések, az információ csere. A vadász kicsit hátradől, kinyújtóztatni fáradt karjait, majd vissza, hogy csak egymás szavát hallják.* - Elmondok egy-két információt, de most egy különleges kérésem lenne az Aurorokkal szemben. Embert öltem, és tisztázni kéne a nevem. Zsuga... egy tény sem bizonyította, de rablótolvaj volt, ezen a környéken. Megpróbált tőlem is lopni, és gyorsan dördült a puska. Azt akarom, hogy a nevem véletlenül se keveredjen gyilkosságba, és hogy eltekintsen a miniszérium ettől... Gyilkos, bűnözőt ölni nem olyan nagy bűn, nemde? *Mondja a férfi, majd egy néhány pillanatig felméri Krastio tekintetét. Várja, hogy mit lép, továbbítja e majd a minisztériumba a hallottakat, és elintézi e, az információ cserébe, avagy inkább elhidegülten néz majd rá.*
- Feltehetőleg egy fiatal, zabolázhatatlan vámpír és egy idősebb, aki megpróbálja szabályozni őt, hogy ne túl kiszámítható időközönként öljön. Első áldozatukat két hónapja szedték, a Piros lámpás ház területéről, azóta tűnt el egy férfi a sötét negyedből, és egy a kikötőből is. A forrás megbízható. Mit fog erre lépni a minisztérium? *Kérdezi, hiszen végül is, most Krastio közvetít, oda vissza.Valami elképzelése csak lehet. Nem kell Xaviernek ember, aki segít, nincs rá szüksége, csupán az, hogy mossák le a nevét, illetve tusolják el ezt a gyilkosságot.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

*Meg se lepődik a kesztyűn, hiszn nincsen azzal semmi baj, sőt. Az ő keze azonban csupasz, neki nincs szüksége az effélékre, ahogyan írva vagyon, ő még csak egy kezdő, egy irattáros, jelenelg semmi komolyabb feladata nincs, hacsak nem fogja magát és áll le megint gyerekeket pesztrálni, vagy kísérgetni kirándulásokra, ahol megkapja a magáét, meg fájlalhatja utána szinte mindenét. Vagy mehet a hivatalba ügyintézni. Ehhez képest az összekötő szerep még jól is jön neki, bár nem nagy előrelépés, de azért, hogy őt választották, abban van valami. Ha más nem, annyi, hogy ő a fő ugráltatható emberke. A szavakat hallva eltöpreng, és lassan biccent. Láthatóan mérelegeli magában az információkat, és azt, hogy mihez kezdjen vele, menjen-e bele az üzletbe, vagy éppen intézzék-e el ők maguk, esetleg keressen emg mást.. Vagy szerezzen-e még több információt.* -Honnan származnak a hírek, és miféle vámpírokról van szó? Tapasztaltabbak, vagy egyszerűen a vérszagra idegyűlt frissen átalakultak? *nem figyel a környezetre, nem figyel, mikor haladnak el hozzájuk közelebb és távolabb, csak lehakítja a hangját a megfelelő mértékig, hogy ne halaltszódjon messze, és ne is legyen érthetetlen.* -Jönnek velük majd mások is, renegátok? Ha sok a kérdés, szóljon. *teszi még hozzá a végére, de érződik a hangján, hogy az alkuba bele fog menni, de szeretne többet megtudni. Az se rettenti el, hogy az előző összekötő halálát lelte. Ha ez a sorsa..*

» Lelkek Kapuja