Társalgó - Játék terem

Diák Hozzászólások száma : 37 Kaszt :

First topic message reminder :

A Társalgó központi terméből összesen három ajtó nyílik, tehát ez is közöttük van. Már maga az ajtó is erősen figyelemfelkeltő, ugyanis a felirat általában random színek között váltogatja magát, néha teljesen megbolondulva mozognak a betűk, villog, szóval szinte önálló életet él.
Ahogy belépsz egy egész méretes termet találsz. Persze nem óriási, de olyan kényelmes méretű. Sok minden akad itt. Egy nagy szekrény, ami szinte mindig zajoktól hangos. Van benne mágikus önping-pong, amivel egyedül is játszhatsz; vagy épp néhány doboz varázslósakk; különleges minikviddics, ahol te irányítod a játékosokat; érdekes társasjátékok; varázsló activity és még amit csak el tudsz képzelni és mágiával bír.
A szobában több asztalt és széket is látsz, itt próbálhatod ki a méretes szekrény különböző játékait, szórakozhatsz barátaiddal. De persze, ha úgy kényelmesebb, a kényelmes szőnyegen is elheveredhettek kipróbálni egy társasjátékot.
Találsz egy zenegépet is, persze nem árammal működik. Sokféle zenét megtalálsz benne, válogathatsz kedvedre, de azért légy tekintettel a többi ittlévőre is, hátha nekik egész más az ízlésük. A terem egyébiránt hangszigetelt, tehát a zene nem zavarja sem a Központi terem, sem a Nyugalom termének élvezőit.
A mágia fontos, de mégis ha jól megnézed találhatsz itt mugli játékokat is. Talán nem ismered őket, ezért akad a falon 1-1 rövid leírás a használatukról, abból megtudhatod mi is a pontos lényegük. Akad itt csocsó-asztal és darts is, no meg egy kisebb minibiliárd, és egy flippergép is helyet kapott, amit úgy fest az iskola külön rendelésére készítettek, mert a pálya kialakítása is a Nezabart idézi. Ezt azért egy kis mágiával megspékelték, így valamivel nehezebb, mint egy sima flipper, ugyanis a golyó van, hogy osztódik, vagy apróbb méretűre összemegy, netán eltűnik és hirtelen egy másik ponton tűnik fel.
írta Cirelin de Sovalon

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szomb. Jan. 22, 2011 9:04 pm

*James ismét a fejét vakargatja, majd mikor a lány megkérdezi, hogy tényleg az utcán nőtt-e fel, hirtelen körbenéz, ösztönösen keresve valamit. Végül aztán úgy határoz, hogy a cukorka is elég lesz, majd az édességeket kezdi el körbe-körbe dobálni, ahogy azt golyókkal, vagy épp gyümölcsökkel szokták csinálni az utcai artisták. Mikor befejezi és elkapja az összes édességet, egyet azonnal a szájába vesz és lassan, az ízét kiélvezve kezd el rágódni rajta. Csak jó öt perc után esik le neki, hogy mekkora bunkó is valójában, s óvatosan a lány felé nyújt egy gumicukrot.*
- Nos igen... valóban az utcán nőttem fel. De őszintén szerettem ott élni. Sosem vágytam egy család nyújtotta unalmas mindennapokra. Mindig is az utca volt az én otthonom. A járókelők pedig a családom. *Meséli a fiú elmerengve. Nem hadar, nem siet, a hanglejtése is nyugodt és merengő.*
*Mikor Susan megemlíti, hogy inkább cirkuszokban látni kapucínusmajmokat, a fiú arcán egy zavart mosoly jelenik meg.*
- Ööö... hát igen. Ki tudja... lehet, hogy pont a társulattól dobták ki! Talán túlságosan is gonosz volt a szomorú bohóccal...
*Egy ideig ül csendben és a lány arcvonásait nézi. Az emlékezetébe vési a lány arcának minden egyes rándulását és azokat a méregzöld szemeket, amikből egyáltalán nem tud kiolvasni semmit sem. Túlságosan is titokzatos a lány a számára.*
- És te... ? Úgy értem, te hol találtál rá a kiskedvencedre? Vagy már régóta veled van? Mondhatni családtag?

Vendég

-Naaa, hát nyugi már. Nem foglak megenni, nem ettem még embert... *Mondja a lány és igen a még szócskán van a hangsúly. Csak dögönyözgeti, babusgatja az állatkát, ami láthatóan élvezi a dolgot. Amikor a fiú beszélni kezd csak ránéz, majd megvonja a vállát.* -Ahh, hát kár. Tudod egyik barátomnak egy selyemmajom a daimonja. Kár, hogy nem lehet dögönyözni Filipp nem annyira élvezné a dolgot. *Mondja a lány és hát hivatalosan, hogy is van...? Barátok. Khm... Darwin csak vigyorog, jobban vicsorog. Na, igen neki szabad...* - Te tényleg az utcán éltél? *Teszi fel a kérdést, mert hát azért meglátszik, ha valaki az utcán él. Mindenesetre a fiú szavaira csak összevonja a szemöldökét, majd megcsóválja a fejét.* -Eh, furcsa egy fiú vagy te hallod... Májvaízű oxigén? Oké, ha te mondod...*Mondja a srácnak, miközben egy szép mosolyt küld felé.* - Szóval egy sikátorban... Biztos kidobták szegénykét. Bár a cirkuszokban szoktak ilyesféle állatokkal dolgozni, nem? *Kérdezi meg a lány, miközben hosszú ujjai tovább simítják az állat bundáját.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szomb. Jan. 22, 2011 8:42 pm

*A fiú csak áll és vár némán, kissé feszengve. Mikor a lány megkérdezi tőle, hogy mindenkitől fél-e, nos... merengő arccal de bólint egyet.*
- Csss... ezt senkinek nem kell tudnia. *pisszegi halkan. Bár... nem mintha nagy titok lenne, elvégre az ismerkedés legelső reakciója Jamesnél a pánikroham.*
- Hol szerezhetsz egy Banánféle majmot? Ööö... Nos ami azt illeti én... *Hirtelen eszébe jut a fiúnak, hogy hogyan is vette "kölcsön" a majmot a Londoni cirkuszi társulattól azon az áprilisi, borongós éjszakán.* - Nos hát rátaláltam... Egy sikátorban. Egy szemeteszsák mögött. A frászt hozta rám mikor megmozdult. Azóta velem van és nem tágít. De szerintem csak a cukorkák miatt maradt még velem ilyen hosszú ideig.*
*Persze mikor a lány szájából meghalljs a széttépni szót, a hátán is feláll a szőr. Őszintén tényleg el tudja képzelni, amint a lány hirtelen haragtól felpattana székről és csak egy aprócska mozdulat lenne neki a szalmaszálvékony James és...*
~ Te jó ég, mi a fene jár az én fejemben?!
*Banán persze hagyja, hogy dögönyözzék. A kis szemtelen fráter minden babusgatást és cirógatást elfogad. James pedig olyan gyilkos tekintettel méregeti a kis majmot, hogyha egy pillantással ölni lehetne, akkor biztos megvágná vele saját magát elsősorben. Sok helyen...*
- Hát ööö... Örvendek Susan, hogy mégsem akartál megölni, amint észrevettél engem. Tényleg nagyra értékelem. Egyszerűen kellemes érzés levegőt venni. Sosem hittem volna, hogy az oxigénnek májvacukoríze van... Csodálatos! *Hadarja a fiú, majd kifújja magát és egy másik széket húz a közelbe, hogy helyet foglalhasson rajta.*

Vendég

* Ő maga csak némán csillogó szemekkel figyeli a fiút, ami azt illeti tényleg nem akar semmi rosszat. Elvégre a fiú nem ártott neki meg nehogy már az ősök miatt legyen ilyen a két fiatal kapcsolata, hé! Amikor a fiú eltátja a száját csak visszavesz a tempóból, mindenesetre hagyja, hogy a kis majom felszaladjon a vállára. A lány lelkesen kezdi el masszírozni a kis állat fejecskéjét.* -De aranyooos! *Mondja a lány, majd csak fogja magát és leül a fiúval szembe. Amikor az az időjárással hozakodik elő csak felnevet. Szép, lágy nevetése van a szőke hajú leányzónak.* -Igen tudom Blackwood. Nyugalom nem foglak széttépni, még ha egyesek démonnak neveznek, akkor sem. *Mondja a lány mosolyogva, miközben a majommal szórakozik.* - Hol lehet ilyen kis állatot szerezni? *Kérdezi csillogó szemekkel, miközben a majmot dögönyözi.* - Te mindenkitől...félsz? *Kérdezi meg kissé vontatottan, miközben óvatosan pillant a fiú felé.* - Ja egyébként ő meg Darwin. *Mutat a lábánál fekvő fosszára, aki egyébként a lány daimonja.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szomb. Jan. 22, 2011 8:21 pm

*Amolyan parancsként hat James számára Susan hangja és azonnal megdermed, mint a sóbálvány. Egy ideig vigyázzállásban várakozik, háttalállva a lánynak, majd óvatosan, már-már gyanakodva megfordul. Mikor a lány bemutatkozik ismét és az arcán megjelenik az a csábos mosoly, James szája tátva marad. Bambán álldogál továbbra is, majd az arcvonásai majdhogynem megütik az érzelmek összes skáláját. A lány az imént nyilvánította ki, hogy semmi rosszat nem akar, de a fiú még mindig gyanakodik valami rosszra. Banán engedi, hogy megsimogassák, s a kismajom fel is ugrik azon nyomban Susan vállára és ott trónol kényelmesen.*
~ Valami... nem áll itt nekem össze. Ha ez a lány ilyen heves érzelemingadozásban szenved, akkor még a végén kettétöri a fejemen a széket, ha úgy tartja kedve...
*James nagyot nyel a gondolat hatására, majd óvatosan visszaballag, de tartja a két lépés távolságot a lánytól.*
- J-James... J-James Bla... *azonnal a torkára forr a családneve. Talán nem lenne jó ötlet kimodnai, ismerve az egykori reakciót, hiába mondta a lány, hogy nem akart rosszat.* - Tudod mit? Inkább hívj csak mezeien Jamesnek. Az lesz a legjobb.
*A fiú óvatosan körbenéz, majd zavartan a tarkóját kezdi el vakargatni.*
- Ööö... nos... hát... Szép napunk van ma... *az oscar díjas csajozós duma sem hiányozhat egyetlen nagymenő szájából, így hát James is él vele.*
- Olyan... nyugodt... *mondja a fiú egy erültetett mosoly kíséretében, miközben jelez Banánnak, hogy azonnal másszon le a lány válláról.*

Vendég

*A lány csak áll és vár, fejében furcsa gondolatok kapnak szárnyra, viszont mikor a fiú majdhogynem megfullad szívverése felgyorsul, majd nyög egyet.* -Nee...James én nem...*Mondja a lány, miközben felsóhajt, majd csak újra felnyög. Figyeli a kis majmot, miközben zöld szemei gyermekien csillannak fel. A felé nyújtott kis kacsót, finoman megfogja, majd a srácra néz amikor az kiakar menni.* -Nem! Nem engedem, hogy elmenj. Én a múltkor kicsit heves voltam. Nem akarlak bántani... *Mondja a lány, miközben zöld tekintete végig a fiún nyugszik. Nos, a kisasszony nem egy nyugodt teremtés, de hát megesik az ilyen. Elvégre mindenkiben van valami hiba...* - Szóval... Susan vagyok, te pedig James, ha nem csal az emlékezetem, ugye? *Kérdezi meg a lány egy igen-igen csábos mosollyal az arcán. Na, hogy ezzel az újra bemutatkozással mit akar kihozni? Természetesen azt, hogy felejtsék el a múlt eseményeit.* -Régen láttalak... Hogy vagy? *Kérdezi meg a lány még mindig mosolyogva, miközben lehajol és a kis majmot kezdi el nézegetni. Mutató ujját az állatka felé nyújtja, majd ha az engedi, akkor meg is simogatja.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szomb. Jan. 22, 2011 8:02 pm

*James békés üldögélése és néma létezése azon nyomban a szilánkjaira hullik, amint meghallja annak a lánynak a hangját, aki még anno a torkának szegezte a pálcáját. A fiú a rátörő pánik miatt ismét félrenyeli a cukrot és hörögve, fulladozva próbálja felköhögni az édességet. Nehezen kap levegőt, mély kortyokban kapkodja, majd mikor észbe kap, felpattan és a szék mögé ugrik. Gyorsan körbenéz, hogy vajon merre szökhetne el a leghamarabb, majd elterelésként a székre teszi Banánt és vár egy pár percig, hogy vajon mit reagál rá a lány. Pedig az semmi rosszat nem tett a fiúval most. Elvégre egy kedvesen és lágyan felcsendülő "Szia." igen ritkán tartalmazhat gyilkos szándékot.*
~ Ez megül, ez megül, ez megöl, ez megöl... A fenébe... Mit csináljak? Merre menjek?
...
~FUSS!
*James, akár a golyó, kilő a bejárati ajtó felé. Még a kalapját is tartania kell, nehogy leessen a fejéről a hirtelen roham miatt.*
~Sajnálom Banán, de vigasztaljon a tudat, hogy a legfőbb jó nevében hozod meg az áldozatodat...
*Banán azonban csak ül nyugodtan a széken és apró szemeivel Susant fürkészi. Mikor gazdája a bejárati ajtó felé ront, Banán finoman kinyújtja a kezét Susan felé, s apró markában megjelenik egy gumicukorka. A kis kapucínus elvigyorodik és várja a lány reakcióját.*

Vendég

*Hogy miért éppen a játékterem? Talán, mert szép emlékei vannak innen, no meg mondhatni mostanában a törzshelyévé vált... Hogy mit fognak kapni a betörés miatt? Őszintén szólva nem igen érdekli, mindenesetre most a folyosón ballag. Unottan sétálgat egy fekete ingben, igen egy férfi ing van rajta... Hogy honnan van? Hát azt döntse el mindenki maga, mindenesetre fél dekoltázsa,- a fiúk örömére persze-, szépen mutatkozik a nagyvilágnak. Vagy ha nem is a nagyvilágnak, de az iskola lakóinak igen. Lábán egy fekete magassarkú koppanásai verik fel a folyosó csendjét. Érdekes látvány az biztos, de a lánytól mostanában nem igen várhatunk mást. Mindenesetre szőke haja szépen, hullámosan omlik le a derekáig. Zöld szemei tompán merednek előre, mint két smaragd olyan... A fekete füstös szemek most valahol távol járnak, ugyanis most épp az ajkai vannak kiemelve. Hófehér bőrén vérvörös ajkak virítanak, ami megint csak szép látvány. Nos, útja a Játék terembe vezet, amikor belép megpillant egy fiút. Méghozzá Jamest, mire felsóhajt, majd elmosolyodik.* -Szia. *Mondja a lány, de úgy, mintha a múltkor mi sem történt volna.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szomb. Jan. 22, 2011 7:41 pm

*James véletlenül téved a játékterembe. Máshová tervezte a kis túráját a kúriában, ám valahogy mégis a játékteremben kötött ki. Némán járkál fel-alá, míg végül helyet foglal valahol és unott arccal, a semmibe meredve gumicukorkát kezd el majszolni. A régmúlt jár a fejében: emlékek Londonból, a rég látott kedves arcok, akiknek a vonásai az idő ködébe vesztek azóta.
Egy újabb cukorka után nyúl réveteg tekintettel, s szimfóniaként csendül fülében a ropogó, csikorgó papír hangja, amint lefejti azt a mennyei édességről. Banán a jobb vállán ül és irigy tekintettel méregeti a némán csámcsogó fiút, aki önfeledten ül a széken. Talán csak vár valakire. De az is lehet, - ami nála sokkal valószínűbb - hogy csak egyszerűen ücsörög és nem akar semmit sem csinálni. Egyszerűen csak van, mint életének idáigi 18 felvonásában, s egyszerűen csak örül, hogy egyáltalán van még elég cukorka a zsebében, amin boldogan elcsámcsoghat. És amit lehetőleg nem kell megosztania a kis kapocínusmajmával.*

Vendég

*Már előre érzi a fájdalmas puffanást, mely szinte elkerülhetetlenül közeleg felé... ám a kellemetlen érzés elmarad. Helyette inkább erős - valószínűleg az, ha ily könnyen megfogta a lányt - karokban találja magát. Pár pillanatig még fel sem fogja, hogy mi is történik, de amint ráébredni arra, hogy nem sajog a hátsófele a padló keménységétől, már kezd derengeni neki valami arról, hogy ő bizony nem esett el. Meglepetten pillant fel a fiúra, aki karjaiban tartja... Még soha nem látta erre.* - Ohh... izé, köszi. *Kap észhez hirtelen, és kissé zavartan egyenesedik fel.* - Ma enyhén szerencsétlen vagyok. *Mondja szórakozottan, és megigazítja magán a felsőt, mely felgyűrődött hasán.* - Persze, nincs semmi bajom... *Feleli, majd csak felkapja a fejét.* - Ennyi erővel én is mondhatnám neked azt, hogy nem kéne itt lenned. *Néz a fiúra, de végül nem firtatja tovább a dolgot, helyette inkább halványan elmosolyodik.* - Egyébként Karen vagyok. Szabad tudnom a megmentőm becses nevét?

//valószínűleg fagy//

Vendég

* Felriadt a zajra. Hirtelen ott termett ( igen ő superman) és megfogta a lányt. Óvatosan tartó, majdnem a padlóhoz nagyon közel.*
- Jól vagy? Elég késő van, nem kéne itt lenned.

Vendég

*Igen, már tényleg elég késő van... És Karen már megint nem tud aludni. Mondjuk ma kivételesen nem a szobatárnője horkolásától, hanem a nem rég lezajlott párbajtól közte és Ari között. Még mindig alig tudja felfogni, hogy mi történt. Mindenesetre ős is a konyhába indult, most jól esne neki egy pohár kakaó, vagy csak egy egyszerű gyümölcstea. Ám be sem kellet lépnie, már tudta, hogy ma este sem fog kakaót inni. A zajokból ítélve a konyha helyiség foglalt, és így is elég kicsi a hely. Nem kell oda még ő is. Egy farmerben - mit gyorsan magára kapott - és egy fehér pólóban nyit be a játékterembe. Bezárja az ajtót maga után, és még körül sem néz, már máris történik a baj...* - Ááá... ! *Kiált fel ijedten, mikor papucsos lába megcsúszik egy kósza üveggolyón. Kezeivel kapálózva próbálja megtartani egyensúlyát, és elkerülni a fájdalmas találkozást a padlóval... *

Vendég

*Késő este felébredt, hogy a üres a gyomra. Szobájában már sehol sem volt étel, ezért elindult az ebédlőbe. A hosszú, sötét folyósokon nem volt nehéz eltévednie. Nem beszélve, hogy még álmos is.*
- Hol lehet?
*kérdezte magától mikor betoppan a játékterembe.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szer. Jan. 19, 2011 8:48 pm

-Van, és nagyon jó hely. *tereli a témát, és vált át a könyvtárra, a régi könyveknél csak biccent, majd az ásításra halvány félmosollyal rámol össze mindent. Ma nem játszanak.* -Nem, egy cseppet sem, ami azt illeti.. És nekem is van szobám. *mosolyodik el, a kilinces történetre csak kuncog egy sort, majd bíztatóan kacsint, meg mosolyog a lányra, és amikor felállnak, meg elindulnak kifelé, azért odainteget a szőke meg a fekete srácnak, füttyög is egy sort, majd felsétál a lánnyal a harmadikra, ahol elköszön a piros szalagos kilincses ajtónál, és csak biccent. Persze, látják még egymást. Aztán megáll a saját ajtaja előtt, lenéz a farkasra, és mosolyogva csóválja meg a fejét. Quequatzu csak vakkant, a lány pedig elfordul, végigsétál a folyosón, majd belevész az éjszakába.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szer. Jan. 19, 2011 8:40 pm

*Kerekre nyílt, csillogó szemekkel hallgatja a Snake and Ladder magyarázatát.* - Szuperül hangzik! *Tapsikol is hozzá, de csak halkan, nehogy túl sok ember figyelmét magára vonja. Neki aztán igazából tök mindegy, hogy milyen az a játék, hiszen eddig semmilyennel nem játszott, szóval nincs mihez viszonyítania a dolgokat. A temetős megjegyzésre csak megvonja a vállát.* - A temető... gyönyörű hely... *Mondja, és a távolba réved a tekintete. a következő pillanatban viszont már ismét az itt és most-ban van.* - Elbűvölő. *Teszi még hozzá, a temetőről beszélve természetesen, majd kérdőn vonja fel a szemöldökét.* - Van könyvtár? Na, ott még nem jártam! Pedig szeretek olvasni... Nagyon. Remélem vannak régi könyveik... 100-200 évesek... Azok annyira lebilincselőek! *Örvendezik, majd hatalmasat ásít. Az órájára pillant, és szomorúan rázza a fejét, de csak magának.* - Már... már fél tííííz is elmúlt. Te nem vagy álmos? *Kérdezi Tairát, és megdörzsöli a szemeit.* - Mert én már nagyon. *Elhúzza a száját, és feltápászkodik a fotelból.* - Azt hiszem, én... lefekszem aludni. Ja, képzeld, kaptam szobát! Azt elfelejtettem, hogy melyiket, de rá van kötve a kilincsre egy piros szalag, és így mindig visszatalálok. Csak egyszer az egyik házimanó leszedte, mert nem tudta, hogy az fontos dolog, és akkor mindenhova bekopogtam, hogy az-e a mi szobánk. De azóta mellé tettem, egy cédulát, hogy ne szedje le senki, és... nem is szedik! *Jelenti ki, büszkén a leleményességére.* - Taira, mond csak, feljössz velem? *A válasz valószínűleg igen, így együtt összepakolják a megkezdett társasjátékot, és farkasostól együtt felkullognak a Harmadik emeletre, ahol is a piros szalagnál elbúcsúznak, azzal a felkiáltással, hogy majd még találkoznak.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szer. Jan. 19, 2011 8:29 pm

*Elneveti magát a lány szavaira.* -Kikötöttél? Mint valami hajó? *dönti oldalra a fejét.* -Snake and Ladder.. Van egy kocka, amivel vagy kígyót, vagy létrát dobsz. És azt kell lépned, amit dobtál. És vagy felfelé mozogsz, vagy lefelé. Az nyer, aki feljut a létrák tetejére, van egy olyan hely, ami sok létra határolt mező, meg van olyan, ami kígyókkal határolt. Aki a kígyósra lép, az meg vesztett. Egyszerű, de szeretem. *vonja meg finoman a vállát, miközben kipakolja a játékot az asztalra. A lány szavaira mosolyogva, kuncogva figyelget, a Temetőnél azonban kissé elhűl.* -Temető? Nem semmi.. Jól kezdesz.. *nyel egy nagyobbat.* -Jó helyekre tévedsz. Amúgy nincs a Könyvtárban egy térkép az iskola alaprajzával? Mert nem ártana.. Mellesleg, ha minden igaz, akkor ki lehet magadat ismerni, csak idő kell hozzá. Ha még szünetben lejöhettem volna, egyszerűbb lett volna, békésen tévelyedhettem volna el bármerre is. Minél többször tévedek majd kerülök meg, annál jobban ismerem ki magamat.. Tehát idő kérdése. *húzza ki magát, határozott bólintással a végén.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szer. Jan. 19, 2011 8:20 pm

*Erre nem is gondolt, de valóban így van: tényleg dallamos. Bár nem mintha értene az ilyen dolgokhoz. Amikor meghallja a Snake and Ladder kifejezést, felderül az arca, bár igazából nem tudja, miről van szó, de le is lohad egy kicsit a mosolya, amikor meghallja, hogy az nem is olyan izgalmas. Persze még így is mosolyog teli szájjal, olyan, mintha ez a vigyor ráégett volna, és vakolóval nem lehetne levakarni, na de kit zavar, ha tényleg mindig vidám? Senkit.* - Nem, nem igazán. Csak jöttem, láttam, kikötöttem... *Variálja át az idézetet, miközben azt figyeli, hogy mit csinál a lány. Előbb-utóbb csak megérti a játék lényegét, bár egyelőre nem lát semmi logikát a labirintusban. De ha a lány elkezdi, akkor a maga kék színű bábujával ugyanazt csinálja, mint ő, csak épp más helyen, és akkor minden rendben van. A kérdésre csak elvigyorodik.* - Hogy tévedtem-e már el? *Kérdez vissza.* - Most is el vagyok tévedve. *Jelenti ki, és mintha némi büszkeség sugárzana a hangjából, de ez puszta véletlen, így sikerült a dolog.* - Amúgy azt már tudom, hogy hol van a közös fürdő, meg a Temető. A többit még nem igazán... A tanterembe is a többieket követve jutottam el... *Jelenti ki, és felemeli a fejét.* - Szerinted ki foglyuk itt valaha is ismerni magunkat? *Kérdezi halálosan komoly arckifejezéssel.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szer. Jan. 19, 2011 8:09 pm

-Jó döntés. *biccent egy aprót.* -Talán az a legdallamosabb, és a legkönnyebben ejthető külföldiül. *látva a lány büszkeségét, különösen nagy, széles, barátságos mosolyt villant rá. Nem tudja, milyen a másik családi háttere, ő maga nagyon gyorsan felnőtt, és felelősséget vállalt, tehát mögötte sok döntés van, de érzi, hogy rory mögött kevesebb, így nem szólal meg egyből, hagyja, hogy a lány kiélvezhesse a győzedelmes pillanatot. Majd követi még több előbb vagy utóbb. A további szavakra minden esetre érzi a lány egyre nagyobb bizonytalanságát, ami talán teljesen átlagos.* -Az én kedvencem a Snake and Ladder, de az annyira nem izgalmas.. úúúgyhogy.. *kicsit körbekémlel a helyen, majd végül elkap egy jónak tetsző, színes csomagolású társast, valami labirintusos, ahol pakolgatni, meg huzogatni lehet dolgokat, és mindenféle szörnyke bukkannak fel néha a labirintusban, akiket ki kell kerülni. A lányt emlékezteti egy régebbi játékra, amit egyszer egy boltban látott, így magabiztosan húzza oda maga elé, majd teszi le a kettejük között levő asztalkára. A fekete hajú fiú felé pillant, majd cinkos, sejtelmes mosollyal néz fel Roryra, és már éppen intene, meg szólna oda, amikor hallja, hogy játszanak ketten. Megvonja a vállát.* -Ám legyen. Akkor kezdek is. *kezdi el kipakolni a társasjáték alappilléreit, miközben békésen hallgatja a lány szavait, néhol biccentgetve.* -Akkor neked se volt semmi konkrét célod. És.. mennyire ismered már ki itt magad? Mennyire bonyolult szerinted a hely, esetleg tévedtél már el? *kíváncsiskodik, krédezősködik, bár igazából csak beszélget, nehogy beálljon a csend.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szer. Jan. 19, 2011 8:00 pm

- Jó... de... na.... akkor Taira... azt hiszem... ez jó lesz! *Jelenti ki büszkén, mégpedig büszkesége arra irányul, hogy sikerült meghoznia egy döntést. Teljesen egyedül! Erre ritkán van példa. Elég döntésképtelen szegény lány, na de hát nem is úgy nevelték, hogy majd egyszer felnőtt is lesz...! Akkor meg senki nem várhat el tőle semmi ilyesmit, nem igaz? Dehogynem. Szóval most jogosan tölti el büszkeség saját maga miatt.* - Há' valami olyasmi... *Gondolkodik el egy pillanatra, elvégre gyakorlatilag fogalma sincs róla, mit is jelenthet az, hogy pszichológus, de hát ha ráhagyja a lányra, abból nagy baj nem lehet. Amikor Taira felveti, hogy esetleg játszhatnának valamit, felragyognak így is elég szép szemei.* - Az... az jó lenne! És... és nem tudom. Társasozzunk! Valami izgalmasat! Vagy... vagy nem, ping pongozzunk! Vagy... legyen inkább társas...? *Még soha senki nem játszott vele ilyesmit, mindig csak Christie-vel, a cselédlánnyal kártyáztak néha. A szőke srácra pillant, akire vélhetőleg Taira gondolt, de csak elhúzza a száját.* - Ő. Ő ott! Ő aranyosabb. *Mosolyodik el bizalmasan, és állával egy fekete hajú, colos fiú felé bök.* - De... de játszunk csak ketten... *Teszi még hozzá, hiszen nem tudja, mennyire gondolta komolyan Taira ezt a dolgot.* - Ja, hát, igen... én is csak itt lyukadtam ki.

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szer. Jan. 19, 2011 7:49 pm

-Fred? *ráncolja a szemöldökét, majd csak elmosolyodik.* -Ha szeretnéd, lehetek Fred is, ha könnyebben megjegyezhető. Van, aki Tairának szólít, de a papírokon a Sarah szerepel. De igazából bármire hallgatok, még a "hé te ott!"-al is meg tudok barátkozni. *gesztikulál bele egy kicsit. A további szavakra körbenéz, majd elhuppan a lány mellé, a földre, törökülésbe.* -Vagy úgy. Szóval pszichomókust játszol.. ééértem.. Partner? *csillannak fel a szemei, majd körbenéz, ismét sokkal izgatottabban.* -Mit szeretnél játszani? Remek partner vagyok, és ha kell, akár még azt a csinos fiút is beszervezhetem.. a szőkét, ott! *bök az egyik srác felé, közelebb hajolva Roryhoz, majd rákacsint, sejtelmes mosollyal. A kérdésre, ileltve a megjegyzésre, mi szerint nem zavar, megnyugszik, fellélegzik, és úgy tetszik, fel is oldódik egy cseppet.* -Én? Erre vetődtem.. Nem igen ismerem ki magamat, így esténként, órák után bóklászok, és ahova benyitok, ott körbenézek. Aztán megláttalak téged, gondoltam megkérdezem, mi van veled. És itt ragadtam. *vonja meg a vállát, széttárva a karjait, majd leengedi, leejti őket ölébe. Farkasa közben békésen elfekszik mellette.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szer. Jan. 19, 2011 7:40 pm

*Valaki hirtelen beleinteget az arcba, pedig lassan, szinte lajhár módjára emeli fel a fejét.* - Óóóóóó, szia! Fred vagy igaz? Nem, nem, Sarah vagy! Sarah. ...Ugye? *Kérdezi kissé megfeledkezve mindenről, de hamar visszatér a való világba.* - Hát én... igazából csak kíváncsiskodom. Nézem, hogy mit csinálnak a többiek. Tudod, mint egy olyan izé... megfigyelő. Kutató! *Böki ki a szót, amit keresett, és tényleg úgy csinál, mint egy tudós, aki épp egy új felfedezést tanulmányoz.* - Azért nem játszom, mert nincs kivel. *Vonja meg a vállát, de nem úgy, mintha bánná, inkább, csak mintha egy száraz tényt közölt volna, ami a legkevésbé sem zavarja meg lelki egyensúlyát. A következő kérdésre nemlegesen megrázza a fejét.* - Neeeeem... egyáltalán nem zavarsz. Te miért jöttél ide? *Kérdezi, és körbepillant a teremben. Tekintete megállapodik egy lányon, aki a biliárdasztalra támaszkodva ujjai közé teszi a dákót, és rövid koncentrálás után be is löki a narancssárga csíkost az egyik lyukba. Az esemény lezajlása utáni dolgok már nem izgatják annyira Rory-t, így fejét visszafordítja Sarah felé.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szer. Jan. 19, 2011 7:32 pm

*Farkasa bundájába kapaszkodva sétál végig a termeken, miközben a fülében egy kellemes dallam szól, remek mugli kütyüjén. Még szerencse, hogy az itteni mágusok sem túlzottan elavultak. Hagyja, hogy zúgjon a fülében a zene, majd átlépi a játékterem ajtaját, és egy ismerős lányt pillant meg. Azonnal kikapcsolja a zenét, és odavezetteti magát farkasa segítségével. A lányon most is egyszerű ruhadarabok vannak, szinte válogatás nélkül egymásra dobálva. Zöld póló, kék kockás ing, sötétszín farmer, szakadtas, ócska edzőcipő. A farkas nyakában a kötél, ami nyakörvre hasonlít, rajta a dögécdula, ami a lány nykában elvő párja. Halk torokköszörülés, majd rövid integetés kvöetkezik Sarahtól.* -Mi jót művelsz errefelé? Hogyhogy nem játszol, lefáradtál? *kíváncsiskodik.* -Ugye nem zavarok? *óvatoskodik, kíváncsiskodik egy cseppet.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szer. Jan. 19, 2011 7:26 pm

*Rory a mai Asztrál-mentál mágiától átszellemülten ugrándozik fekete, gótikus stílusú ruhácskájában a Játék terem felé. Jobban mondva botladozik, de ez már megszokott. Szóval, épp a központi termek felé bóklászik, amikor két fiú, meg egy lány kijön a Játékteremből, és a nyitódó-csukódó ajtó résén keresztül épp belát a helyiségbe, és ez pont elég ahhoz, hogy felébressze épp szunnyadó kíváncsiságát; irányba állítja magát, és beszambázik a terembe. Odabent vannak néhányan, biliárdoznak, beszélgetnek, nevetnek, és hasonló dolgok, amiket az átlagtinédzser egy átlagnap egy (majdnem) átlag játékteremben csinálni szokott. Kíváncsian figyeli a többieket azúrkék szemeivel, és lehuppan egy szabad ülőalkalmatosságra. Lábait lógázva, félrebiccentett fejjel csodálkozik rá diáktársaira.*

Vendég

*Nem válaszol a lány kérdésözönére, csak behunyt szemmel szidja magát butaságárét. Miért kellett rázúdítania szánalmas életét erre a szegény lányra?! Hiszen tudhatta volna, hogy ez lesz. Hogy nem hagyja szó nélkül. Hogy aggódni fog. Fájdalmas pofonként, tőrszúrásként érik a lány szavai. Miért kellett elmondania, fájdalmat okoznia neki is?! Lassan kinyitja a szemét, ám ekkor a lány hirtelen átöleli. Ő pár másodpercig habozik, majd óvatosan végigsimít Sel hátán. Ő...nem is tudja, ki ölelte meg utoljára. A húgán kívül. Mert rajta kívül senkivel sem került ilyen közeli kapcsolatba. Azonban a lány fájdalmasan rövid idő múlva elengdedi őt. Ő pedig beszélni akar, megmondani, hogy ne aggódjon érte, mert itt nem fogják megtalálni, itt nem bánthatják sem őt, sem a húgát, hogy feleslegehajts aggódnia, mert ami történt, megtörtént, ő pedig túlélte, és ezért nem kell sajnálni. Meg akarja mondani, hogy tulajdonképpen nem is volt olyan rossz gyerekkora, elvégre mindent megkapott. Hogy őt nem kell sajnálni. De nem jön ki hang a torkán, csak némán, kifejezéstelen tekintettel néz a távozó lány után. Aztán felborítja a pingpongasztalt, mindenestül, nem törődve azzal sem, hogy valószínűleg el is törte azt. Csak áll lehajtott fejjel, majd megrázza a fejét, és vissza sem nézve a romokra távozik. Késő van. Nagyon késő.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Szomb. Jan. 08, 2011 7:43 pm

*A hirtelen kiabálásra csak eltátja száját, és arcára kiül a megbotránkozás. Nem ijedt meg a sráctól, csak meglepődött. Jaj, hányszor történt meg ez a mai nap folyamán...Már user is kezdi unni írni. Szemei szomorúak lesznek, és így is maradnak. Mosolya lassan teljesen eltűnik arcáról, hangulata száznyolcvan fokos fordulatot véve egyszerre megváltozik és mély együttérzést tapasztal saját magában.*
- Ó Istenem, Darius! Ki vagy te?* Kérdezi tőle bánatosan, jobban megrázta őt ez a kis jelenet, mint az, amikor kétszer is majdnem életét vesztette.* - Mibe keveredtél te bele? Életveszély? Dar, miért vagy te életveszélyben? És a szüleid? Velük mi van?* Csak úgy dőlnek belőle a kérdések kétségbeesésében, pedig legbelül tudja, hogy a legbölcsebb az lenne, hogyha hallgatna. De nem igazán vár választ. Nem tudja milyen nehéz lehet Darnak, mivel ő nem tapasztalt még ilyet. Neki a legnagyobb baja az volt, hogy kirekesztettnek érezte magát mindenhol.*
- Ez borzasztó...* Suttogja fagyosan, majd lehunyja a szemeit, sóhajt egy mélyet, és ismét kinyitja őket.* - Jól van, akkor nem oda megyünk.* Mosolyodik el végül nagyon, nagyon halványan. Éppen csak a szája széle emelkedik meg egy kissé. Ekkor érzi, hogy a kemény, férfias kéz érinti az övét, és a fiú lefejti karját az övéről. Nem kerüli el a figyelmét az sem, hogy nem engedi el rögtön az övét, csak egy rövidebb idő múlva, azonban ez egyáltalán nem zavarja. Sőt, ha szabad mondani ilyet, még élvezi is, bármily furcsa. Ő maga sem éppen az a pasizós fajta, nem is volt még barátja, ezért ő se érezte magát ilyen közel még egyetlen fiúhoz sem. Meglepő, de még az apja is csak ritkán ért hozzá, legalábbis kedvességből. Szemeit az övébe fúrja, és habár észrevette, hogy a fiú nem igazán örül ennek a közelségnek, ha az nem ugrik el nagyon gyorsan, egy baráti ölelésben részesíti, remélvén, hogy kicsit megvigasztalódik. Ez egyben búcsúnak is számít, hiszen már későre jár, és igazán rá kéne nézni Khiarrára. Meg hát, valljuk be, egy kicsit meg is ijedt saját magától, hogy ilyen közel mert merészkedni egy fiúhoz, aki láthatóan nem örül ennek.*
- Azt hiszem ideje most mennem.* Mondja zavartan.* - Nagyon sajnálom...* Teszi még hozzá, és zavarában megigazítja piszkosszőke haját.* - Azért örülök, hogy találkoztunk.* És elindul kifelé a játékteremből.*