Északi torony - Kilátó

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

First topic message reminder :

A Kúria északi homlokzatán magasodik a Nezabar Varázsló iskola kilátótornya. A mellvédszerű építmény tornya kecsesen tör az ég felé, kacsú, ugyanakkor masszív építményével. A vörös téglából épült mellvédre a Kúria folyosójáról lehet feljutni 111 lépcsőfok megtétele által. A csigalépcső minden fordulójában egy-egy fáklya serceg kísértetiesen, bevilágítva az éjszaka ide bátorkodóknak az utat.

Ide csak a tényleg nagyon bátrak merészkednek fel, de aki feljön annak olyan kilátásban lesz része, mint kevés helyen a világon. Innét beláthatja az Árnymadarak-mocsarát, a Kúriát körülvevő területeket, a Kékfátyol-vízesést, és a Lélekölő-hegység bérceit és Mocsáron túl elterülő ismeretlen, veszélyes világot.

A Kilátó tetején egy hatalmas távcső segít abban, hogy mindenki kedvére gyönyörködhessen, de a távcső jó szolgálatot tehet abban az esetben is, ha netán az iskolát veszély fenyegetné. Az ellenséget az Őrző, aki mindig a Kilátóban tartózkodik, már nagyon-nagyon messziről észrevehetné és mire az ideérne, addig a kúria lakói felkészülhetnek a harcra.

Vendég

* Nem sokkal később érkezik egy másik bakancsban sétáló alak. Ez a bakancs nem hangtompított. Most nem akart abban járkálni. Szintén feketében, ám rajta nem bőrkabát van most. Nem. Egy vastag posztóból készült köpeny. Csuklyája mélyen a szembe húzva, de talán ez leginkább az eső ellen van, mint sem a "húúúúúúúdemisztikus" megjelenés miatt. Abból errefelé úgy is túl sok van. A lánynál leginkább praktikai szempontok a mérvadóak, mint sem a misztikus megjelenés. A posztó alatt ott van a katana, de nem látszik most. A lány mellett egy hiéna caplat felfelé a lépcsőn. A lépések egyfajta ritmust adnak. bam-bam-bam-bam... és így tovább. Közben pedig egy ritmusra igazodó szöveg hallatszik tisztán, kivehetően, ám két hangon. Egy nőin, és egy férfin. Nos igen... Lagmar szintén énekel.
- They're coming to take me away, ha-haaa!! They're coming to take me away, ho-ho, hee-hee, ha-haaa To the funny farm. Where life is beautiful all the time and I'll be happy to see those nice young men in their clean white coats and they're coming to take me away, ha-haaa!!!!!
* Majd mikor felérkezik, és meglátja a fent álló Christ, csak oda sétál, és kikönyököl a korlátra.*
- They're comeing to take us Away ha-haaa!!! They're comeing tu take us away, ho-ho, hee-hee, ha-haa To the Funny Farm...*Annyi biztos a dalban, hogy eredetileg nem Us, hanem me az alany... de úgy látszik Janácska változtat...

Vendég

*Néma léptek, csak egy kabát suhanása hallatszódik a levegőben, de akár a szélnek is be lehetne azt tudni. Hangtompított, néma bakancs, hangtalanul felszaladó spániel. Felérve a fiú egy könnyed mozdulattal ugrik, mintha minimum az életének akarna nekifutásból véget venni, de tökéletesen bemérte a távolságot, hiszen telekinézissel lökte magát, így pont megáll a korláton. Két kezével azért egyensúlyoz kicsit, hiszen nem akrobata, de azért megtartja magát. Lassan emeli fel a fejét, végignézve a szélfútta tölgyesen, miközben nem zavartatja magát a szemerkélő esőtől.* - There's a hole in the world like a great black pit, And it's filled with people who are filled with shit, And the vermin of the world inhabit it... But not for long... *Énekel, majd kihúzza magát, arcát az ég, az eső felé fordítva, szemeit becsukva, énekelve tovább, karjait széttárva.* - They all deserve to die. Tell you why, Mrs. Lovett, tell you why. Because in all of the whole human race Mrs. Lovett, there are two kinds of men and only two. There's the one staying put in his proper place, And the one with his foot in the other one's face, Look at me, Mrs Lovett, look at you.

Vendég

*A mosolyt viszonozza, aztán kicsit oldalra döntött fejjel hallgatja a lányt.*
-Szerintem mindent látnak, ami velünk történik. Különben mi értelme lenne ott lenniük? Ráadásul szegények úgy unatkoznának... *mondja, majd ismét megdönti a fejét, és így hallgatja a panaszáradatot. Az új igazgató dologgal nem tud mit kezdeni, mert nem rég érkezett, és akkor már minden így volt.*
-Én nem ismertem a régi igazgatót. Ő kedves volt? *kérdi gyerekes kíváncsisággal, majd ha választ kapott, reagál a második mondatra is.*
-Ez nem valami kedves dolog. Szerintem kérdezd meg, hogy miért csinálta *javasolja komolyan bólogatva. Ennyire igazából nem gyerekes, de tudni véli, hogy így a lány rokon léleknek érzi, és könnyebben megnyílik felé. Szeret mindent tudni az őt körülvevő emberekről, és erre meg is vannak az eszközei. De azért az is igaz, hogy van ebben őszinteség is, mert bárkivel könnyedén elmerül olyasmi témákban, mint a csillagok érzelmei...*

//Fagy.//

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Szomb. Szept. 04, 2010 5:19 pm

*A lány rámosolyog a fiúra, mikor észreveszi, hogy mennyire jól belerázódott ebbe az igencsak gyerekes témába. Elvégre sokan butának tartják, amiatt hogy élettelen égitesteket is élőnek tekint.* - Hát szerintem ahhoz túl távol vannak, hogy lássák a kisbabákat, vagy hogy lássák őket felnőni, de persze előfordulhat, hogy olyan látásuk van, amivel ellátnak idáig, és ha így van, akkor én is szeretnék csillag lenni. *Mondja, aztán a következő kérdésre elhúzza a száját és kicsit elszontyolodik.* - Jó dolog nem igazán. Elvégre kivel történik mostanság jó dolog? Nem elég, hogy új igazgatónk van, aki igencsak kegyetlen, még Lucas is szakított velem, ráadásul azt sem tudom mért. *Meséli el a lány, hogy tulajdonképpen mért is szomorodott el. Könnyebb elmondani, mint magában tartani, így máris könnyebb valamivel a lelke.*

Vendég

*Látja, hogy a lány kicsit sajnálja az állatos témát, és tény, hogy valószínűleg ő az, aki még a legédesebb kiscicát is elkergetné maga mellől. Nem allergiás, csak úgy... nem bírja őket. Ehhez köze lehet annak, hogy egyszer három órát ücsörgött egy fán, mert egy kutya megkergette, és nem hagyta elmenni. A magyarázatra rosszallóan megrázza a fejét.*
-Nem is Yan lenne... Ne is foglalkozz vele, nem képes ilyen érdekes témákról beszélgetni. Egyébként... Nem is tudom. Nehéz eldönteni, hogy vajon boldogok-e, elvégre mindig ugyan azt látják... De végül is lehet, elvégre milyen jó lehet látni, mikor mondjuk megszületik egy kisbaba, és nézni, ahogyan felnő, meg ilyenek... Tök érdekes lehet. Szerintem ők is élvezik, én legalábbis biztos imádnám *magyarázza komolyan, majd ő is ráles a csillagokra, amik szép kis pöttyöcskékként világítanak az égbolton. Azért jött neki ennyire kézre a téma, mert ő sem éppen felnőttes, ráadásul elég jól rázódik bele a legtöbb témába - kivétel ugye az állatok, meg egyéb olyan dolgok, amikhez az égvilágon semmit sem tud hozzászólni. Mosolyogva nézegeti az égitesteket egy darabig, majd ismét bekap egy gumicukrot, s ezzel párhuzamosan Wandára pillant.*
-Történt veled mostanában valami olyan, ami jó, és szívesen beszélsz róla? *kérdi kíváncsian. Ha összejön a dolog, lesz egy érdekes témájuk, ha meg nem... Akkor sem történik semmi, Kamen mellett nem olyan egyszerű áttérni a kínos csend részre.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Szomb. Szept. 04, 2010 5:03 pm

- Értem. *Mondja, kissé lemondóan, elvégre azt hitte, hogy jó témát talált, mert az állatokat sokan szeretik, de úgy tűnik ez a fiú nem éppen az a fajta aki oda lenne az állatkákért.* - Hát tudod én eléggé gyermekies lélek vagyok... *Mondja, majd felnéz a csillagokra, amelyek már látszódnak az égen.* - És megkérdeztem tőle, vagyis hát sokan voltunk, de tőle is, hogy vajon a csillagok halálukig boldogok-e. Erre meg kijelentette, hogy ne csináljak úgy, mintha a csillagok érző lények lennének, pedig szerintem igenis azok. *Miközben beszél, néha-néha Kamen-ről a csillagokra emeli a tekintetét.*

Vendég

-Bocs, de nem vagyok odáig az állatokért *rázza meg a fejét bocsánatkérően, és épp mondaná, hogy inkább Yant keresse a témával, mikor a lány megemlíti unokaöccsét.*
-Na igen, nem az a hú de megnyerő személyiség az utóbbi időben *fintorog, aztán egy picikét elszomorodik az arca.* Pedig pár évvel ezelőtt még olyan jó fej volt *mondja, majd gyorsan eltünteti a szomorúságot az arcáról, és bekap még egy gumicukrot. Miután elrágcsálta, ismét megszólal.*
-Nálad éppen mivel húzta ki a gyufát? *él egy mugli közmondással. Miközben a választ hallgatja, nekilát még egy gumicukornak. Ez éppenséggel béka alakú. Közben kezd sötétedni, bár még nem vészes a dolog, tehát Kamot se zavarja különösebben.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Szomb. Szept. 04, 2010 4:49 pm

*A lány elköszön a távozó fiútól, aztán mikor Kamen elkezd nevetni, ő is nevet.* - Valami érdekeset? Hát nem tudom. Nem vagyok az az ember aki fel tudna hozni olyan hú de érdekes témákat, de azért próbálkozom. *Mondja egy mosollyal.* - Hogy állsz az állatokkal? Nekem van két nyuszim, mind a kettőt itt szereztem. Az egyiket Bájitaltan házi feladat kapcsán, a másikat pedig Aurormágia órán. Már nem emlékszem pontosan hogyan. *Meséli a lány, aztán végigméri Kamen-t, mivel eddig nem nagyon tette meg.* - Egyébként én sem vagyok túl jóban az unokatestvéreddel.*Teszi hozzá, csak úgy, mint mellékes megjegyzést.*

Vendég

*Wanda költői kérdésére csak egy nevetéssel válaszol, ő már csak ilyen. Mialatt meg még beszélgetnek, ő ugye el van foglalva a gumicukorral. Aztán a bonctermes dologra magasba futnak a szemöldökei. Első látásra Chris nem tűnt neki kimondottan annak a boncolgatós típusnak, de sebaj. Elköszön a fiútól is, aztán megint a gumicukorral foglalkozik. Ha Wanda nem szólal meg, akkor előbb-utóbb a fiú teszi ezt meg, merthogy nincs kimondottan odáig a csendért.*
-Mondj valami érdekeset! *pislog az előbb tapasztalt kutyusszemekkel a lányra. Ha pedig Wandának nincs mit mondania, biztosan talál ő témát, amilyen beszédes típus.*

Vendég

- Semmi, csak csőlátása van. *Jegyzi meg Arinak arra, hogy neki mi baja Yannal, majd tényleg lezárja a témát. Wanda szavaira csak megrázza a fejét.* - Kösz. *Teszi még hozzá, de... nem, tudja, hogy segíteni rajta nem nagyon lehet. Ari szavaira felhorkant.* - Nem kell látnoknak lennem ahhoz, hogy tudjam, hogy ez igen-igen valószínűtlen. Ha összeszeded Zaphodot, talán ő el tudja intézni. *Rázza meg a fejét, bár tudja, hogyha a másik három nem Utikalauz-fan, akkor nem fogják érteni... gáz. Sebaj. Ari kérdésére csak megint megrázza a fejét.* - Nem, éhes nem vagyok, kösz... most viszont asszem lenézek a boncterembe. Hogy én mennyire imádom azt a helyet! *Mondja gyermeki lelkesedéssel, majd egy utolsó, vidám mosollyal elköszön, és gyakorlatilag kettesével szedi lefelé a lépcsőfokokat. Irány a főhadiszállás, boncterem... igen, furcsa lélek, "enyhén" meg van kattanva, de... ez Chris. Már ez Chris. És nem esik le a lépcsőn, ahogy esetleg Wanda számítana rá... már nem.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Szomb. Szept. 04, 2010 4:08 pm

- Jaj, Chris... *mondja a lány megrázva a fejét.* - Hogyha bármiben tudok segíteni esetleg, akkor csak szólj. *Teszi hozzá egy halvány mosollyal.* - Nekem is elég a gumicukor, azért köszi a meghívást. Szia. *Köszön el, aztán Kamen-re néz, és elneveti magát.* - Imádsz? Azért ez enyhén túlzás, nem gondolod? *Kérdezi nevetve, aztán a rokon témához hozzászól.* - Én sem nagyon ismerem az unokatestvéreimet. Csak azt az egyet ismerem, aki apukám testvérének a lánya. Ő ide jár. Aicha Aphrodite Gloria. *Mondja, aztán csak néz kifelé a kilátóból.* - Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb minden a régi lesz. *Eléggé optimista leányzó, tehát nem meglepő tőle, hogy így gondolkodik.* - És ha nem is lesz minden pontosan ugyanolyan, csak jobb lesz. Ami nem öl meg az erősít. *Fura az ő szájából ilyesmit hallani, de most egy kicsit felbátorodott és valahogy érzi, hogy előbb-utóbb minden rendben lesz.*

Vendég

-Ó, Wanda, azt hiszem én imádlak téged *vigyorog szélesen, majd a hátát nekidönti a párkánynak, és csendben eszegeti a gumicukrát. Aztán ugyebár Chris is lezárja a Yan-témát, bár a fiúnak eszébe jut, hogy vajon annak mi a baja unokatestvérével, de aztán hamar elmúlik a kíváncsisága, mert igazából annyira nem érdekli a dolog.*
-Na igen, én se tudok sokról... *von vállat. Sosem érdekelte a rokonsága, maximum Yanék, amikor még jóban voltak. Meg, talán most, amikor hozzájuk kellett költöznie. Mivel a többiek arról kezdenek el társalogni, hogy mi lenne, ha visszaállna a régi rend, elfoglalja magát a gumicukorral, és amíg Ariana nem tér rá az étkezős dologra, elvan magában.*
-Köszi, de nekem elég a gumicukor. Holnap reggelig szerintem nem is eszek mást *méregeti a zacskót. Nincs az a hú-de-nagy étvágya, ez eléggé meglátszik az alakján is.*
-Szia! *köszön még el a lánytól, majd a másik két diákra pislog, hogy azok vajon maradnak-e, vagy inkább a lánnyal tartanak.*

Vendég

*Öklendezést szimulálva fordul el a rengeteg gumicukrot meglátva.* - Te jó ééég! Én is édesszájú vagyok, főleg mostanában, de ez túlzás! Egyáltalán hogy nem szakad le a zsebed? *Hűledezik, majd Chrishez fordul.* - Miért, mi a baj Yannal? Én nem ismerem. *Aztán szemöldökhúzogatva oldalba böki Christ.* - Itt én vagyok a látnok, hé! Bármi megtörténhet. *Aztán Chrishez bújik, mikor az átkarolja, az arcát egészen a fiú vállába fúrja. Ő tudja, hogy aligha fog itt valaha visszaállni a régi rend... De nem szól semmit. Túl sokat tud néha, és épp ez őrjíti meg. Néha sokkal édesebb lenne a tudatlanság... Mindenesetre végül elhúzódik, egy puszit nyomva Chris arcára.* - Azt hiszem, én most lenézek az étkezőbe. Eléggé megéheztem. Ki jön velem? *Pillant körbe, majd ha senki nem megy, akkor elköszön, és egyedül távozik, Pereus-szal, persze.*

Vendég

*Kamen Yanról szóló szavaira bólint.* - Akkor már ketten vagyunk, akik nincsenek vele jóban. *Zárja le ezzel ő is a témát, de egyet kacsint a fiú felé. Bár nem tudja, hogy Kam miért fúj Yanra, neki az is elég, hogy nincs egyedül, háhá. Fura egy logikája van, annyi szent, majd az ég felé néz.* - Ezért jó, ha az embernek nincs testvére. Láss engem. És bár apám aranyvérű, nem hiszem, hogy van unokatestvérem... vagy ha van is, nem tudok róla. De tök mindegy. *Itt előrenéz, sunyi vigyor jelenik meg az arcán, szemeiben megcsillan egy huncut fény.* - Soha nem fogok megnősülni, így nem áll fenn a vérfertőzés esélye. *Vidáman beszél, és tök természetességgel, hogy nem, őneki nem lesz felesége. A gumicukorból amúgy ő is vett pár darabot, mert édesszájú a szentem, csak a user nézte el. Aztán a fiú leugrik persze a korlátról, fél karjával átkarolva Ari vállát, majd megforgatja a szemeit.* - Régi rend... lányok, lányok. *Felsóhajt, megforgatva a fejét, megropogtatva ezzel a nyakcsigolyáit, csukott szemekkel.* - Még ha valamilyen csoda folytán meg is történne... soha, semmi nem lesz megint ugyanolyan. *Mondja ki tárgyilagosan, majd kinyitja a szemeit, és tekintete találkozik Wanda szomorú szemeivel, és felkacag, kicsit keserűen.* - Ne sajnálj engem, Wandám. Magamnak okoztam a bajt, hát megbírkózok vele. *Vonja meg a vállát.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Szomb. Szept. 04, 2010 3:31 pm

- Hát nem tudom. Sötét Hatalmak Elűzéséből nem hinném hogy túl jó leszek majd, de aztán meglátjuk. *Mondja, Enzio-t nem ismeri, így nem tud hozzá szólni a témához, amikor viszont Ari rákacsint, a lány egy vigyort küldd felé. Amikor pedig Kamen megkérdezi hogy kaphat-e még gumicukrot, Wanda elneveti magát.* - Persze. *Mondja, majd odaadja az egész zacskót a fiúnak, azt követően pedig kivesz még vagy 10-15 csomag hasonló gumicukrot a zsebéből.* - Szóval, hogyha bárki kér, akkor nálam mindig van gumicukor.*Mondja a lány nevetve, majd elrakja az összeset.* - Még mielőtt Ariana rosszul lesz... *Mondja a lány, a szőkére nézve, majd feltápászkodik a földről és a korláthoz sétál.* - Jó lenne, ha visszaállna a régi rend. *Sóhajt egyet, lehajtja a fejét, és kissé szomorkásan Chris-re néz.*

Vendég

*Ariana legyintéssel kísért mondatára elismerően füttyent, aztán oldalra dönti a fejét, és hallgatja a lányt.*
-Én mondjuk nem vagyok itt túl régóta, szóval nem is tudom tulajdonképpen, hogy mi változott... Időnként elnézve az unokaöcsém képét nem is baj. *Ezt a mondatát is fintorgással zárja. Ezt valahogy Yan válthatja ki belőle... A gumicukros dologra viszont elvigyorodik, és bólogatva elfogadja az édességet.*
-Köszi *mondja, majd neki is áll rágódni rajta, és, miután lenyelte, válaszol Chris kérdésére is.*
-Yan Sergej Branimirnak hívják. De nem vagyunk valami jóban *vonja meg a vállát, aztán, hacsak a fiú nem folytatja, a maga részéről ő ejti a témát, és inkább visszatér a tantárgyakhoz. A tanárokról szóló társalgáshoz nem tud hozzászólni, de azért értelmesen nézeget kifelé a fejéből. Aztán, mikor Ariana végez azzal a bizonyos nemcsalós-mondattal, nagy szemekkel rápislog Wandára.*
-Kaphatok még gumicukrot? *kérdi, bevetve egyik leghatásosabb kutyuspillantását.*

Vendég

- Áh, az semmi, nekem az egész család ide jár. *Legyint Kamen szavaira, majd elraktározza a nevet. Aztán a virágszirmok szép lassan elfogynak, kiperegve a kezéből, a szél szárnyaira feküdve.* - Nem, zacskóban nem tartom. A színes tintáim között volt... van mindenféle, de eltűnt. Majd rákérdezek Lawrence-nél, hátha elfogyott az övé, és kölcsönvette... Mondjuk szólhatott volna, de előfordul. Az meg engem is érdekel... Bár először azt hittem, Hine tanárnő fogja tartani. Akkor igazából jobban bejönne az óra... *Húzza el a száját, majd Wandára pillant. A legelső, lelkes kérdésére nem szól semmit. Ő tudja, vagy legalábbis sejti, Chris mennyire tért vissza... A gumicukorra viszont megrázza a fejét.* - Köszi, tudod, hogy nem szeretem. És az átváltoztatástan jóó! Azt imádom, és a tanár is jófejnek tűnik. Aranytinta meg mindenre, levelet írni, díszíteni. *Végül Chris mellé lép, és a kezét nyújtja felé, hogy lehívja maga mellé, és hozzá tudjon bújni.* - Nincs véletlen valami ötleted, hova lett? *Pislog fel Chrisre, majd elvigyorodik.* - Sötét hatalmak elűzése! Menni akarok, már most! Enzio beígért nekem egy kastélylátogatást. Kedvelem őt, jófej... Bár Katzenaugének persze a nyomába se ér. Angyalka... *Nevet fel, Wandára kacsintva, hiszen anno Wanda is angyalnak nevezte a szőke férfit.* - És nem is csalook.

Vendég

- Le bizony. Csaló. *Mondja, és még nyelvet is ölt Arira. Wanda megöleli, mire fél karral átöleli, és továbbra is mosolyogva belenéz a lány szemeibe.* - Én el se mentem. *Válaszol, és Wanda láthatja, hogy bármennyire is úgy viselkedik, ahogy... a tekintete akár egy darabokra tört tükör. Nem ugyanaz. Aztán elengedi a lányt, és a korláthoz megy ugye, de azért figyel Kamenre.* - Unokatestvér, értem... ki az? *Kérdezi csevegő hangon, elvégre egy ilyen rokoni szálat még szag alapján se könnyű beazonosítani a spánielnek. Ari szavaira az arany tintáról félrebiccenti a fejét, és láthatóan elgondolkozik, igeeeen, neki van tippje, de nem mondja ki hangosan, csak a távolba néz, a Tölgyes fáira.* - Asztrál-mentál és Nekromágia. *Vágja rá határozottan.* - Meg Sötét Hatalmak Elűzése. Ez a három. Enzio jófej, azt tudjuk, a másik kettő meg... érdekel, hogy ők legalább stílusosan olyanok-e amilyenek, vagy ők is leragadtak a "megöltem egy nyuszti avadával, juj de gonosz vagyok"-szinten. *Magyaráz, persze a nyuszis részt látható gúnnyal ejti ki, miközben megingás nélkül áll a korláton. Pedig nem is akrobata... jó, telekinézissel csal, tartja magát.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Szomb. Szept. 04, 2010 2:34 pm

*Amikor Chris feltűnik és vidáman mosolyog, meg "Wandámnak" nevezi a lányt, Wanda felhúzza a szemöldökét, aztán csak egy mosollyal oda rohan a fiúhoz és megöleli.* - Hát visszatértél? *Kérdezi mosolyogva, aztán bemutatkozik, mert Kamen-t még ő sem ismerte eddig.* - Wanda Dorcas Gloria. *Mondja a nevét mosolyogva, majd hozzáteszi az őt legjobban jellemző kérdést:* - Kérsz gumicukrot? *Majd kivesz a zsebéből egy csomagot és a fiú felé nyújtja.* - És ti? *Fordul Ariana, majd Chris felé.* - Arany tinta? *Visszakérdez, mert nem biztos hogy jól értette amit a lány mondott.* - Az meg mire kell? Egyébként én a következő Átváltoztatástan órát várom nagyon. *Mondja, miközben folyamatosan mosolyog.*

Vendég

*A felszólításra odamegy a lányhoz, és rákönyököl a párkányra.*
-Az jó szórakozás *mondja vigyorogva, majd épp viszonozná a bemutatkozást, mikor egy másik lány bukkan fel, majd eltűnik, majd újra fel. Pislog párat, majd túllépve első megdöbbenésén odafigyel Ariana mondanivalójára is. Azután ugyebár, ismételten, mielőtt lenne ideje megszólalni, felbukkan még egy ember, végre egy fiú. És persze végre Kamennek van ideje megszólalni, ami kimondottan örömmel tölti el. Ugye, aki szereti a hangját hallatni...*
-Hello! Igen, van egy unokaöcsém *húzza el a száját. Nincs kimondottan odáig Yanért, legalábbis most már. És, mivel már mindenkinek tudja a nevét, idejét látja a bemutatkozásnak is.*
-Kamen, bár a Kamot jobban szeretem... Döntsétek el *vigyorog, majd felváltva pislog a beszélgetés másik három szereplőjére. Elnézegeti az Ariana kezében lévő virágszirmokat, meg a két diák daimonját, és persze Wandát is megnézi magának. Mindemellett igyekszik figyelni a szőke lány szavaira is. Minden valószínűség szerint elsőként szólal meg.*
-Az kellemetlen. Nem maradhatott valami zacskóban? *kérdi, majd - időt hagyva, hogy a lány válaszolhasson -, felel a kérdésre is.* Nem is tudom... Az Asztrál-Mentál Mágia érdekel a legjobban *mondja, kicsit elgondolkodva. Hirtelen nem nagyon jut eszébe más, de minden bizonnyal nem ez az egyetlen óra, amit vár.*

Vendég

*Mikor valaki rápisszeg, meglepve fordul arra, a szirmok pedig egy pillanatra megállnak a levegőben, aztán tovább keringenek.* - Szia. Gyere nyugodtan, igazából nem csinálok semmi különöset, csak bámulok ki a fejemből... *Megvonja a vállát, és int a fiúnak, hogy lépjen közelebb. A macska felfigyel a korláton, felemeli a fejét, de aztán dorombolva visszahajtja.* - Egyébként Ariana vagyok. Azt hiszem, veled még nem találko... *Ekkor hirtelen elhallgat, és fülel. Énekelgetés, és ismerős hang...* - Szia, Wanda! *Köszön rá a lányra hangosan, még mielőtt az felbukkanna a látótávolságában. De a lány már le is fut, mire felvonja a szemöldökét, aztán megvonja a vállát. Majd Wanda megint megjelenik, és ledől melléjük.* - Maraton, maraton? Jól teszed, én is arra edzek minden nap. Bár én nem lépcsőn, ennyire mazochista egyelőre nem vagyok... A tölgyesben futkorászni is épp elég. Most meg épp pihenőt tartok. *Pereus nem igazán figyel a hangokra, így nem tűnnek fel neki a karom-koppanások sem. Az örvény viszont hirtelen irányt változtat, mire Ariana meglepve nézi, mit csinál... aztán mikor a fiú felbukkan, kiskutyaszemekkel pislog rá.* - Lebuktam, mi? *Céloz arra, hogy Chris a múltkor nem tudta, kinek van telekinézise. Mikor viszont visszakapja az örvényt, akkor már csak a kezébe gyűjti a szirmokat, és finoman kiszórja a kilátóból.* - Eltűnt egy üveg aranytintám. *Jegyzi meg mellékesen, elhúzott szájjal, csak hogy mondjon valamit.* - Egyszerűen nem találom sehol. Na mindegy. Egyébként melyik órát várjátok már?

Vendég

*Fütyürészés és énekelgetés után csöndben jön fel a következő, egyedül talán Pereus hallhat a kifinomult hallásával halk karom-koppanásokat , de emberi léptek zaját nem... rúnamágia és a hangtompított lábbelik ugye. És persze a vadmacska orra simán azonosíthatja az érkező párost, és így Ariana is pontosan tudhatja, kik jönnek fel. Hosszú fekete bőrkabát lebben, hátán a fiúnak, aki feljön, katana, fehér ing, ami takarja tőrét és pálcáját, farmer, tornacipő, mellette a spániel... és mosolyogva lépdel fel. Stepford Smiler? Az. Először viszont az tűnhet fel, hogy az Ari körül lebegő örvény megáll, és elkezd felfelé szállni az összes, majd gomba-alakban lefelé, vagy mintha egy szökőkút lenne. Hé... magasabb szintű telekinézis.* - Szervusz Tennyo. Neked is szia, Wandám. *Mosolyog a két lányra, és Wanda pedig pisloghat, ugyanis legutóbb, amikor látta Christ, hidegvérrel vágott a földhöz egy ártatlan tündérkét, és tépett szét egy mini-mantikórt. Majd a fiú pedig Kamenre néz, továbbra is szelíden mosolyogva.* - Helló, téged nem ismerlek, bár Lilith ismerősnek véli a szagodat... van itt rokonod az iskolában? Ja, amúgy Chris vagyok. *Mondja vidáman, majd nemes egyszerűséggel felugrik a kilátó párkányára, széttárva a karjait, időközben visszaadva Arinak a légörvény irányítását. És a délutáni fényben Lilith fekete bundáján láthatóak sötétebb foltok...*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Szomb. Szept. 04, 2010 1:57 pm

*A Kilátóban lévők énekelgetést hallhatnak, majd meg is láthatják a hanghoz tartozó alakot, aki föl-le futkorászna a lépcsőn, de mikor lefelé megy, úgy húsz lépcsőfok után visszafordul. Edző felszerelés van rajta, ami természetesen rózsaszín, szóval nem véletlenül csinálja ezt. Amikor meglátja hogy a kilátóban vannak mások is, csak integet, majd visszafordul és elkezd lefelé futni, aztán mikor visszaért, inkább úgy dönt hogy ott marad és levágja magát a földre.* - Sziasztok. *Lihegi, aztán kivesz a zsebéből egy üveg vizet és belekortyol.* - Mi... járatban...erre? *Kérdezi lihegve.*

Vendég

*A lépcső irányából fütyörészés hallatszik, és pár perccel később egy alacsony, vékony, fekete hajú fiú bukkan fel a kilátóban. Mikor felér, a füttyszó elakad, ő maga pedig érdeklődve megtorpan az ajtóban, majd kis gondolkodás után így szól:*
-Pszt! Nem akarlak megzavarni... De csatlakozhatok? *kérdi, bár, hogy tulajdonképpen mit is csinál a lány, azzal nincs teljesen tisztában, de azért szívesen csatlakozik. Elvégre, egyedül ő úgyis csak unatkozni tud... És ebből kiindulva természetesnek érzi, hogy más is. Minden esetre most csak egyik lábáról a másikra állva várja a választ.*

Vendég

*Mélyen beszívja a friss levegőt, miközben körülötte egy kisebb örvényben virágszirmok és levelek keringenek. Éljen a telekinézis. A nyakában persze ott lóg a holdkristály amulett, ő pedig csak pihenget az erős virágillatban, a tölgyes fáit figyelve, elméje erejével irányítva az örvényt. Vadmacskája a korláton ül mellette, és vigyáz, hogy le ne essen. A tegnapi aurormágia órán gondolkozik... Még mindig kirázza a hideg attól a tanártól, de több dolgot nem ért az órával kapcsolatban. Egyrészt hogy némelyik diák miért olyan botor, hogy gátlás nélkül beszól neki... másrészt hogy élték túl.*