Társalgó - Központi terem

Tárgy: Társalgó - Központi terem Szomb. Szept. 25, 2010 7:37 pm

First topic message reminder :

A közös Társalgó a Pentagramma alakú Labirintus középpontjában található. Belépve a nehéz faajtón egy ötszög alakú hatalmas terembe térsz be. A terem a szakok színeit viseli, ám egyik része sem különül el szakonként a másiktól. Itt a Varázslóképző hallgatói közösen tudnak felkészülni az órákra, elkészíteni a házi feladatukat vagy csak szabadidejüket eltölteni, ha nemcsak csak saját szaktársaikkal van kedvük diskurálni.
A padlón csillogó vonalak futnak végig a négyszög csúcsaihoz, mely lefelé fordul, így jelképezve a belépőnek a fekete mágia jelenlétét a teremben. Az átlók pedig négy csillagot rajzolnak ki a márványpadlón, melyekbe a négy szakvezető címerállatai jelennek meg. Az így kirajzolódó négy háromszög mindegyikében négyszög alakú asztalok vannak körülüttök kényelmes székekkel. A teremben körben állványok és polcok vannak, melyeken a diákok megtalálhatják, ami a tanuláshoz vagy egyéb alapismeret megszerzéséhez szükségeltetik, így könyveket, leírásokat és néhány tárgyat is, melyek azonban csak szakavatott kezekben éledhetnek fel.
A teleport persze itt is lehetséges. A hallgatók a saját szakjuk címerállatára ráállva és egyszer megpördülve balra saját tengelyük körül máris saját főhadiszállásukon teremhetnek.
írta Cirelin de Sovalon

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Szomb. Júl. 16, 2011 5:25 pm

-Bizony, a dobos alap ember egy együttesben.*válaszolja Onya.*- Ami a dal írást illeti nekem mindig a legrosszabbkor jön az ihlet. Olyankor gyors leírom és később még kijavítom aztán mehet a szöveg alá a dallam.* Ez így van, legtöbbször tanórán, lefekvéskor vagy legalábbis akkor amikor épp valami másra kellene figyelnie. De neki mindig a zene az első.*-Hmm, Nellond*tűnődik mikor a vásárlásra terelődik a szó*- ott még nem jártam. azt hiszem az lesz felfedező utam következő állomása. Biztosan más hasznos dolgokat is betudok szerezni ott.*Mikor Luna rámosolyog Gisellére Onya érzi, hogy a mosómedve megkedvelte a lányt pedig neki aztán nem könnyű a bizalmába férkőzni.*- A boszorkány és daimonja kapcsolata más. Sokkal messzebb eltudnak távolodni egymástól mint az átlag és egy kis gyakorlással ez még fejleszthető.*Legalábbis neki ezt mondta Scipio. És még nem tapasztaltak elgyengülést soha.*- Ami azt illeti én inkább egy lány ikertesót szeretnék, de az öcsédet is elfogadom ha nagyon akarod.*Neveti el magát Onya mert elképzelte Scipio arcát ha egy kiskölyökkel állítana haza.*- Azt hittem ismerem a szobatársad de mégsem.*Onya arcán megjelenik szokásos ravasz félmosolya hisz jó üzletet sejt.*- Ha beszélnél vele azt nagyon megköszönném.

Vendég

- Igazából dobolni akartam csak akkor nem találtunk jó tanárt. Azóta már a barátnőm tud szóval nekem maradt a gitár. Meg tudom érteni. Egyetlen embert ismerek rajtad kívül, aki zongorázik, de vele nem vagyok jó viszonyban. Én csak szöveg nélkül írok. Az érzéseimről, a gondolataimról, de ez így jó. *Vonja meg a vállát a fél-véla, és hátradől a kanapén.* -Nellondban biztos tudsz venni. Azt hallottam van egy bolt, ahol lehet venni. *Pillant a lányra. Magához szorítja gitárját. Hát nagyon félti, mert még Brigitte-tel vette. Mikor a daimon ismét felbukkan elmosolyodik.* -Én azt hallottam, hogy nem tudnak egymástól eltávolodni, mert ebből legyengülnek és utána akár meg is halhatnak. Rosszul tudom? *Kérdi Onyától.* -Értem. Figyelj, ha gondolod az öcsémet szívesen odaadom neked. Igaz Etienne megölne, de szívesen elcserélném. *Mondja a lány. Hát igen az öccsét még mindig nem bírja azért mert nem használja ki az adottságait. Aztán a szobatársakra terelődik a szó.* -Lina Wierro-nak hívják a prefektust. Biztosan hamarosan kapsz szobát. Ha gondolod megemlíthetlek neki, hogy kicsit gyorsabban haladjon a papírmunkával. *Ádáz mosoly, gonosz kis gondolatok, és a lány még mindig aranyosan fest.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Szomb. Júl. 16, 2011 4:36 pm

-Hát igen, gitár minden mennyiségben*Mosolyog Onya.*-Én se vonszoltam magammal zongorát.*nevet*-Viszont itt van a klasszikus gitárom és a basszus gitárom. Nekem is vannak saját dalaim.*Onya észrevette, hogy Giselle körbepillant mikor a szerzeményeiről beszél. Az Alidionos nem érti miért félti őket ennyire inkább büszkének kéne lennie rá.*- Egyébként a levélírásos kérdésedre a válaszom, hogy szeretnék venni egy baglyot.* Mikor Giselle Lunához beszélt a daimon kidugta a fejét és rávillantotta hegyes fogait a lányra, ez nála mosolygásnak számít.*-Lunával épp azon dolgozunk, hogy minnél messzebb lehessünk egymástól így talán biztonságosabb.*meséli*-Nekem sajnos nincs testvérem vagy legalábbis nem tudok róla.* Onya végig hallgatja Gis szobatársáról szóló mondókáját*-Én még várószobán vagyok. Egyébként, hogy hívják a szobatársad?*kérdezi mert lehet, hogy ismeri.*

Vendég

- Ez vicces. Pont arra gondoltam, hogy zenélnék valakivel. *Nahát a lánynak ennyire jók a megérzései? Elmosolyodik a kihíváson.* -Hát rendben. Gitár, hegedű és hárfa. Ezeken játszom, viszont csak a gitárom meg a hegedűm van az iskolában. Elég sok mindent tudok játszani. Komoly zenétől rockig mindent és ott vannak a saját szerzeményeim is. *Szólal meg titokzatos mosollyal az arcán. Gyorsan körbepillant, de úgy látszik elég csendes a társalgó. Sebaj. Giselle most épp ezt akarja.* -Értem. Így mindjárt más. Az én állataim szabadok, mint ahogy látod Edgar is azt csinál amit akar. *Mutat a repkedő hollóra. Persze Edgar is csak addig szabad, amíg Gis nem küld vele levelet.* -Értem. Nos, ez igaz. Ezért örülök neki, hogy nincs daimonom. Kérlek ne vedd sértésnek Luna, de a gazdád sokkal sebezhetőbb, mint én. *Az utolsó mondatát a daimonnak címzi, hiszen Gisnek elég lenne Lunát bántania.* -Én is egyedül érkeztem, bár úgy volt, hogy a bátyám velem tart, de még otthon tartották. Szerencsére az öcsém még túl fiatal ehhez az iskolához. Csak azt sajnálom, hogy a legjobb barátnőm nem tarthatott velem. hidd el, azért nekem az iskolában kapásból egy ellenségem van. Annak viszont örülök, hogy a szobatársam nagyon kedves. Már akivel eddig sikerült beszélnem. Ő az Allidon szak egyik prefektusa. *Kicsit megered a nyelve a lánynak, de azért ügyel, hogy sok mindent ne áruljon el.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Szomb. Júl. 16, 2011 3:41 pm

*Bár Onya kedveli a kígyókat, azért megtudja érteni Gisellét is.*Én egész jól játszok gitáron és zongorázni is tudok. Ha gondolod majd összejöhetnénk zenélni. Kíváncsi vagyok te mit tudsz. *Mosolyog kihívóan. De közben örül, hogy ilyen hamar sikerült megismerkednie egy zenésszel. Neki a zene sokat jelent, hisz felvidítja ha szomorú és feldobja ha punnyatt.*-Valójában Lunának van saját helye a ládában kis ablakkal ahol ki be járkálhat én csak nem engedtem neki, hogy kijöjjön.*mondta* A kúriáig egyedül kellett mennem és nem akartam, hogy baja essen. Végül is ő az egyetlen sebezhető pontom és elég sok ellenségem van.*Onya szerette a daimonját mindennél jobban de azért ez mégis zavarta.

Vendég

*Bájosan mosolyogva ül a kanapén. Az ölében még mindig ott van a gitárja. Halkan egy dalt kezd dúdolni, bár olyan szinten csinálja, hogy lehetetlen felismerni, hogy mit dúdol.* -Nos nem vagyok fél-tünde, vagy tünde ezért nem őrülök meg értem. Kedvelem őket, de csak a sajátjaimat. Néha hajlamos vagyok elfogult lenni velük, de hát már évek óta velem vannak. Mondjuk a bátyám kígyóját nem szívlelem. *Vonja meg a vállát a lány.* ~ De jó lenne egy banda. Utálok egyedül zenélni. Így még Skillet-et se tudok előadni. *Töpreng Gis, bár igaz van. Nagyon kevés emberrel (vagy talán eggyel se) találkozott, aki tudna zenélni. Kivéve Blanchardot, de ő más téma.* -Nos a mi házunk elég nagy ezért megengedhettük magunknak meg anyámék se szóltak bele, hogy milyen állatot tartunk. Bár az öcsémnek már szabályozva van, mert apa szerint az előbb felsorolt állatok is épp elegek. *Vonja meg a vállát a lány, majd mikor megszólal a daimon kivillantja a hófehér fogsorát.* - Egy postás azért csak el kellhet. Hogyan szoktál levelet küldeni? *érdeklődik a fél-véla, majd tovább játszik.* -Igazán nem kell hálálkodni, aki vagy ami ilyen szép és aranyos annak nem szükséges megköszönni a bókokat. *Felel nyugodtan a lány, hiszen előtört belőle a hízelgő énje.* -Semmi baj. Gondoltam, hogy nem miattam ilyen. Mondd csak. Mit keresett az utazóládában? Csoda, hogy nem ölted meg magad a daimonnal együtt. Mi lehet volna, ha nem kap levegőt? *Vonja fel a szemöldökét a francia Belsis.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Szomb. Júl. 16, 2011 3:06 pm

//Olvad//
~Bájos.*Gondolja miközben végig méri a lányt. Már rég megtanulta, hogy a legtöbb esetben semmi sem az aminek látszik. Egy édes porcelán baba kinézetű lány is lehet vérengző gyilkos. Bár ez esetben ez talán túlzás. Ha a múltját tekintjük Onya sokféle emberrel találkozott már. Giselle félig véla ezért sokkal szimpatikusabb az embereknek, ezt nyilván ki is használja. Ez tetszik Onyának, mert hát jó ha valaki tisztában van a képességeivel.*- Ezek szerint szeretitek az állatokat.*állapítja meg*- Sajnos nekem nem volt lehetőségem több állatot tartanom, de talán majd itt.*Mosolyodik el a távolba meredve.*Persze, még csak az kéne.*Szól hozzá fintorogva a témához Luna. Onya erre megsimogatja daimonját.*- Jaj tudod, hogy szeretlek. Ráadásul hallottad ,,szép a neved és te is szép vagy." A dicséretet pedig illene megköszönnöd.Köszönöm.*Bökte ki a mosómedve, a fejét kicsit Giselle felé fordítva majd visszabújt a táskába.*- Nem rád mérges*mentegetőzött Onya*- Csak engem akar piszkálni. Még mindig mérges rám, hogy az utazó ládámban kellett kuksolnia amíg az iskolába nem értem.

Vendég

*Hát igen Giselle többnyire már az első találkozásnál levesz mindenkit a lábáról a meggyőző modorával meg a bájos mosolyával. A fél-véla vérével eléggé visszaél a lányka, de ha egyszer ilyennek nevelték, vagy ilyenné vált akkor nincs mit tenni. Giselle ilyen marad, őt nem lehet megváltoztatni.* -Értem. Nos én Edgar társaságában szoktam sétálgatni. Ma nem volt kedvem kimozdulni a természetbe. *Vidáman cseverészik a lánnyal miközben szépen elpakolja a gitárját. Zenészek közelében nem játszik még ellopják a dalait.* -Köszönjük. *Bólint a dicsérő szavakra a lány, majd meglepetten pillant a felbukkanó mosómedvére.* -Mindenesetre a te daimonod is nagyon szép. Bár nekem csak Edgar, a vadmacskám és a vörös macskamedvém van. Bár a testvéremnek van egy baglya és egy kígyója is. *Cseverészik ártatlanul az állatokról.* -Luna? Szép név egy ilyen szép állatnak. *Jelenik meg a szája sarkában egy apró mosoly.*

//Fagy//

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Júl. 15, 2011 1:54 pm

*Giselle kedves bemutatkozása után Onya meglepetésére egy holló szállt a vállára a neve Edgar Allan Poe mint azt később megtudta. Őrült, hogy nem ő az egyetlen újonc. A lány vidám stílusa Onyát is jobb kedvre deríttette. Leült mellé a kanapéra.*- Éppen felfedező útra indultam.*meséli*-Nagyon szép madarad van.* Ekkor egy fekete szőrű, piros szemű mosómedve bújt elő a táskájából*-Ő a daimónom. A neve Luna-*mutatja be az állatot aki érdeklődve figyeli a hollót. *

Vendég

*Mikor Onya belép a terembe a holló károgni kezd. Hát igen. Ha Giselle vak lenne akkor Edgar lenne a vakvezető hollója. Annyira összenőttek a lánnyal, hogy a madár mindig figyelmezteti a lánykát, ha valaki közeledik. Giselle felkapja a fejét, hiszen ezek olyan félkész dalok, amiket maga írt igaz szöveg nincsen hozzá. A Belsis diák végigméri a közeledő lányt, majd egy negédes mosollyal az arcán üdvözli.* -Szép jó napot. Giselle Marceau szintén újonc. *Mutatkozik be Onyának. Lerakja a lábait a kanapéról, majd gyorsan visszahúzza a cipőjét.* -Igen, mivel ülve hegedülni nem tudok, ezért csak a gitár maradt. *Kacag fel Giselle. Az egész társalgó visszhangzik a nevetésétől, még szegény Edgar is beleborzong. A holló szépen ráreppen Onya vállára.* - Milyen udvariatlan vagyok. Ő Edgar Allan Poe, a postásom és a házi állatom. *Mutatja be a madarat is, akit egy költőről nevezett el.* -Tényleg? Én félig zenész félig harcos vagyok. *Kuncog a lány. Persze, ő más nevelést kapott, mint a bátyja.* -Mi szél hozott erre kedves Onya? *Érdeklődik az Allidonostól, majd visszahívja magához Edgart.* -Igazából nem kell tőle félni. Elég szelíd. *Céloz a madárra, akiinek a tollait simogatja.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Pént. Júl. 15, 2011 1:21 pm

*Onya miután evett egy szendvicset elhatározta, hogy elmegy és megnézi a társalgót. Hiszen eddig csak egy emberrel ismerkedett meg igazán. Belépett a társalgóba.~Alig van itt pár diák, ez fura. *gondolta. Majd észrevett egy lányt a kanapén ülve. A fél-véla éppen gitározott ennek Onya nagyon megörült hisz neki is van egy ilyen hangszere. Odament hozzá. - Szia! Onya vagyok, új diák. Látom gitározol. Azt én is nagyon szeretek.*mondta.

Vendég

*Giselle ma valamiért lusta volt kimenni. Talán a melegtől, vagy attól, hogy a drága bátyát már megint nem találja sehol. Ezt már nagyon unja. Eddig vonzotta a fiúkat, de se a bátyja se egy értelmes lányra nem talált.A kanapé előtt (amin épp ücsörög) ott hever a cipője. Levette, hogy kényelmesebb legyen. Tudja, hogy nem valami illő dolog, de most ehhez van kedve. Ma kanárisárga felsőt, rövid farmert visel a lány. Mogyoró barna hajában ott virít az ezüstszínű hajpántja, amit még a nevelőjétől kapott. Csendben ül, és gitározik.* ~ Ma egészen kihalt a társalgó. *Pillant körbe a fél-véla lányka. Halványan elmosolyodik, majd folytatja tovább a pengetést.* ~Legalább tudok gyakorolni. *Egy újabb bájos mosolyt ereszt meg magának. Persze a hollója még mindig a közelében van. A lány mostanában nem küldött levelet, így Edgar ott ül a kanapé karfájába kapaszkodva. A fekete tollcsomó némán hallgatja Gis játékát.*

Vendég

- Nem tudom miféle kis fruskák járnak ide. *Feleli a lány, hangja továbbra is negédes hangon. Mindenesetre a másik szavaira ismét egy nevetés hagyja el az ajkait, szép nevetése van a lánynak, olyan kislányos.* - Jött ment? Komolyan így mersz nevezni? *Kérdezi a lány csilingelő hangon, miközben hátradobja a haját...* -Tudod édesem én nem vagyok jött ment, úri lány vagyok és nem is akármilyen a jött ment az maximum Te lehetsz. *Búgja a lányka, aztán ugye közelebb lép hozzá, annak szavaira mosolyt villant.* - Ha lesz alkalmam elmondom nekik de ha nem haragszol most nem fogok felszaladni és felkelteni őket... Az a helyzet, hogy nem tudom mennyire fogják jó néven venni, de persze ez már nem tőlem függ. *Válaszolja, majd a másik ellép tőle, mire ördögien vigyorogni kezd.* -Csak nem bírod, ha egy kicsit közelebb kerülök hozzád? *Kérdezi édesen, de követi a fiút majd lehuppan mellé.* -Engem nem tudsz átverni. *Közli halkan, miközben kezével megcirógatja a másik arcát.* - Alexander Seth Scoop, így nem leszünk ám jóban... *Közli vele, miközben a szempilláit rezegteti, nyelvével pedig csábosan nyalja meg azokat a vérvörös ajkakat.*

Vendég

- Ennél rosszabbat? Kire gondolsz?*Ördögien vigyorog és célozgat. Figyeli amikor meghúzza az üveget és persze, azt a kandalló felé dobja majd egy nagy reccsenéssel széttörik és a lány zöld szemeibe néz amikor ő az álla alá nyúlt. Csak figyeli a manipultativ mozgását a lánynak, és kérdésénél vállat von.* - Mer.. egy bolond vagyok hogy minden jött ment be bele szeretek.. Ki gondolta volna, hogy ez lesz? hm? Szerintem senki.*Gondolkodik el a fiú majd ördögien vigyorog.* - Szólj nekik hajrá. Te mondtad én mindenre gyáva vagyok, ha te ezt mondod rólam fordítva is ez van.*Mondja a fiú majd amikor a zöld szemeibe néz ismét amikor közelebb lép hozzá nem tudja levenni a tekintetét.* - Ezt ne..*Arréb lép és leül a kanapéra majd onnan figyeli a lányt. Tekintetét próbálja nem manipultativan követni Nem tudja provokálni a fiút túlságosan nyugodt ahhoz.*

Vendég

*A fiú követi mire csak szánalmasan pislant rá, zöld szemei villannak akár egy nagymacskáé. Annak szavaira feláll, majd a fiú körül kezd el sétálni, mint aki méregeti és voltaképp ezt is teszi. Hallgatja a másik, arra hogy bepróbálkozott Wulnernél egy hangos kacagás hagyja el a száját.* -Rosszabbat nem találtál? *Kérdezi démoni mosollyal az arcán, miközben újra meghúzza az üveget.* - Áh, szóval szeretsz, eddig nem igazán vettem észre. No nem mintha lenne esélyed. *Mondja, miközben kezével a másik álla alá nyúl, vibráló tekintettel néz a másikra. Aztán elengedi, majd megáll a másikkal szemben.* -Miért is voltál naiv? *Teszi fel a kérdést szemöldök felvonva, miközben újra beleiszik az üvegbe...* - Csak hogy én az vagyok. *Közli a lány gőgösen, aztán fogja az üveget és belevágja a kandallóba, mire az hatalmas csattanással és lángokkal lobban fel.* -Tudod még így se szóltam a dologról Dorianéknek... *Mondja, miközben közelebb lép a másikhoz és egész közelről pillant a másik szemeibe. Igen, erőteljesen provokálja a fiút, Darwin meg csak fej csóválva fekszik és úgy figyeli az eseményeket.*

Vendég

*Csak hallgatja a lányt szavaira, fülel és elcsodálkozik.* - Nem dehogyis...*Már a védekező mechanizmusban van és tényleg.. már lassan nem tudja mit érez iránta hiszen nem csak a megjelenése hanem a belső értékei is megváltoznak. Mintha belé vésődne valami.* - Ezt jól megcsináltad gratulálok..*Morog majd a lány után indul a központi termekhez. Csak sétál felé majd mosolyog.* - Nem tudom mit akarok? Azt mondod nem tudom? Hát jó tessék kimondom Szeretlek és nem bírom elviselni, hogy mással látlak. El kell fogadjam mert nem vagyok óvodás, csak vannak patt helyzetek. Tudtad, hogy bepróbálkoztam Wulnernél? Egy éjszakára megtenné, de az más. Nem szeretem sem a kezdőket sem a túl naivakat, de látom én voltam Naiv.*Mondja a nőnek aki a kanapén elfeküdt a vizes ruhában és éppen iszik.* - Az italos nő se mindig szép látvány..*Vonja fel a szemöldökét és szemeit lesüti úgy támaszkodik a falhoz.*

Vendég

*Látja a fiú arcán a vigyor, mire még jobban elsötétülnek azok a szép zöld szemek. Ajkait is összeszorítja és úgy néz a másikra...* -Igen meg. De ez téged hol érdekel?! Úgyis csak az ágyadba akarsz látni... *Sziszegi a lány, mindenesetre ő csak azért is próbálkozik megütni a másikat, ha kell akkor karmol vagy bármi egyéb. Harcias kis csibe...khm... Kifejezetten vonzónak mondható ilyenkor a lány...* -ÉN mit mondjak? Már ne is haragudj, de te nem bírod kinyögni, hogy mit akarsz tőlem... Egy gyáva nyuszi vagy, azt hiszed hogy olyan hű de jó pasi vagy... aztán közben meg nem is... Tudod én legalább nem csak megjátszom a jó nőt. *Mondja a lány, miközben mondata végén egy szemérmetlenül csábos mosoly kúszik át az arcán.* - De most ha nem haragszol akkor én távozok... *Mondja még mindig csábosan mosolyogva, bár hangja eléggé negédes. Mindenesetre ő ott hagyja a fiút és komótos léptekkel indul a Kúria irányába. Nem nézi, hogy jön-e utána a másik, ő csak egyszerűen megy előre, mint akit beprogramoztak.*- Megölöm *Morogja maga elé, ám nem a szobája felé veszi az irányt, hanem a központi termek felé. Először le kell nyugodnia mielőtt aludni tér a lányokat sincs kedve felébresztenie. A szőkeség beszalad a konyhára ott magához vesz egy üveg whisky-t, majd úgy megy át a másik terembe. Fogja magát és végigfekszik a kanapén. Szép látvány, kifejezetten dögösnek mondható, ahogy így vizes ruhában fekszik... Belekortyol a whisky-be majd úgy pislant le a fosszára.* -Látod...Az ital sok mindent megold. *Morogja a szöszi, ám zöld szemei még mindig égnek...*

Vendég

- Oliver, a színészi tehetségeden még csiszolgatni kellene, ha gondolod szívesen megtanítalak egy-két trükkre. *Mosolyog ártatlanul a szőkeség. Oliver kérdésén csak nevetni kezd.* -Na jó. Inkább menj, és keresd meg.* Csipkelődik a lány, majd Lisa újabb információkat ad.* -Lisa, ti aztán alaposan munkát végeztek. *Mondja angyali hangon. * -Én mindig jó vagyok. *És most megjelent a feje fölött egy képzeletbeli glória, a hátából pedig fehér szárnyak nőttek ki. Aztán ez a kép, amit Tyline képzelt maga elé hirtelen eltűnik.* -Honnan szereztél róla képet? *Kérdi érdeklődve Lisától, majd ő is feláll.* - Vajon mennyi lehet az idő? Ne haragudj, de rohannom kell. Várom az otthoni jelentést. Örülök, hogy összefutottunk. Szia. *Köszön el hirtelen a lánytól. Tylinet biztosan várja egy levél a szobájában. A húga többnyire ilyenkor ír neki.*

Vendég

*Mikor Tyline megköszöni, hogy megadta az információkat csak mosolyog.* - Szívesen bármikor. *Nos igen, ha akar bárkiről tud információt szerezni. Nem hiába bérgyilkos. Mikor Oliver is megköszöni, meg még kérdez is elneveti magát.* - Szívesen. De nem kém vagyok, csak bérgyilkos. Deadwood a családom. Te biztos, hogy ismered őket, hisz angol vagy. *Feleli egy angyali mosollyal. Nos igen, híres bérgyilkos család az övüké. Sokan rettegnek tőlük. Mikor a háló jön szoba ismét elmosolyodik.* - Imádkozósáska háló, jobb oldalt. *Mosolyog, nos igen. Már mindent tud a lányról.* - Esetleg egy kép nem kell róla? *Kérdezi, miközben ölébe veszi a táskáját, keresgélni kezd, majd előhúz egyet. Felmutatja nekik, és Tyline biztos felismeri Dorát a képen.* - Ő lenne az. *És a képet átnyújtja Olivernek egy mosollyal.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Jún. 27, 2011 1:02 pm

-Persze, hogy tudom.*Kacsint Tyline-ra.*-De te is tudod, hogy csak viccelek. Vagy annyira jól csinálom, hogy még te sem jössz rá?*Kérdezi vigyorogva.*-Micsoda neveletlen lány.*Mondja. *-Látszik, hogy nincs rendes családja.*Jegyzi meg, majd mikor Lisa ellátja a szükséges információkkal, gonoszul elmosolyodik.*-Á, szóval Teodora Yana.*Ismétli a nevet, hogy ne felejtse el.*-Köszi. Te valami kém vagy?*Kérdezi, de csak kíváncsiságból. Csodálkozik, hogy a lány ilyen profi. Ezek szerint Tyline nem ismerte félre.*-Nincs mit. Csak nem fogom hagyni, hogy valami hülye daimon bántson.*Bosszankodik még mindig.*-Ha gondolod, nyugodtan. Atán majd adjatok személyleírást is.*Vigyrog a lányokra, majd feláll, és becsukja az újságot.*-Én most megyek is, beszélgessetek csak. Te meg jó legyél, Tyline.*Rázza meg a mutatóujját figyelmeztetően. Azzal elhagyja a termet.*

//Köszi a játékot. Smile

//

Vendég

- Mi az hogy bosszantalak?! Tudod, hogy csak szeretetből teszem. *Kacag a lány Oliver kijelentésén.* - Épp az, aki az utamba kerül. *Vigyorog titokzatosan a lány. Egyébként szándékosan mondta franciául, de tudta, hogy Lisa is értheti.* -Fogalmam sincs. Nem mutatkozott be. Szánalmas. Aztán az a daimon... *Csóválja a fejét a lány, majd Lisa megadja a választ helyette.* -Köszönöm. *Mosolyog hálásan Lisa felé. Neki tényleg nem mutatkozott be a csaj. Csak Oliverről ábrándozott.* -Köszönöm bátyus. Tudtam, hogy rád mindig számíthat az ember. *Villant az unokatestvére felé egy ezer wattos mosolyt.* -Valahol a harmadikon van a szobája, de azt nem tudom hol. Ha érdekel körbekérdezhetek. *Mondja kissé lenyugodva a lány. Egy pillanatra bevillan neki a tegnapi borozgatás. Gyorsan elhessegeti az emléket.*

Vendég

*Csak bólint egyet a fiú szavaira, majd mikor Tyline franciául szólal meg csak újra elmosolyodik.* ~ Talán elfelejtette volna, hogy én is értem ezt a nyelvet? ~ *Teszi fel a költői kérdését magának. Hát igen, most már kezdi hasznát venni ennek a nyelvnek... Annyi év után. Bólint egyet arra amit a lány elmond a fiúnak, majd mikor kérdezik ismét bólint egyet.* - Ilyen neveletlen daimont. Igazán megnevelhetné az a kis csaj. Ha már egyszer DK, akkor viselkedjen is úgy. *Kezd kicsit ő is morogni. Na igen, nem szívleli ő sem a daimonokat, sem magukat az Allisokat... Mikor Oliver a lány nevéről kérdez szinte azonnal válaszol. Már megszerzett minden fontos információt róla...* - Teodora Yana, Allidonos diákképviselő. 17 éves. *Feleli a fontosabb dolgokat a fiúnak. Bár csak a nevet kérte, de mindegy. Persze miközben közli az infókat még mosolyog is. Viccesnek tartja, hogy ilyen naiv is lehet egy lány.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Hétf. Jún. 27, 2011 12:29 pm

*Máris szimpatikusabbnak találja Lisát. Meg hát Tyline azt mondta róla, hogy normális ember...*-Tyline imád bosszantani. És rosszakat mondani rólam. Pedig nem ezt érdemlem annyi év után...*Sóhajt egyet. Na igen, most ő kezdi.*-Oké, erre nem is gondoltam, hirtelen. Meg aztán, ki tudja, hogy kit bosszantasz éppen.*Piszkálja egy kicsit. A francia mondatra csak bólint egyet.*-Ja igen. Az jó volt.*Vigyorog, mikor eszébe jutott a szép emlék. Mikor Tyline belekezd a történetbe, figyelmesen hallgatja.*-Hogy micsoda?*Kérdezi felháborodottan.*-Mi a neve annak a kis diákképviselőnek?*Kérdezi idegesen. Természetesen el akarja intézni.*-Meg fogom keresni, és majd elbeszélgetek vele.*Mondja ironikus hangnemben. Mit képzel az a szemtelen daimon?*

Vendég

- Ha annyira unatkozol Oliver igazán megkereshetnél néha. Hozzátenném múltkor Camy nénivel kapcsolatban igazam volt. Biztos vagyok benne, hogy a rokonság engem, de ha ennyire leköti őket... *Gonosz mosoly ül ki az arcára.* -Persze, gyere nyugodtan. *Vigyorog a szőkeség.* - Nem mindig ilyen. *Mondja Olivernek franciául.* -Ezek hülyék. Csinálták volna normálisan. Mint, amikor betörtem a saját házunkba, mert a nagyi kizár a csillár után. *Kuncog a lány. Igazából páros lábbal rúgta ki őket a házól, amíg helyre hozta a termet.* - Miről? Most képzeld minap. Na jó nem a minap, de nemrég történt. Szóval volt egy Allidonos lány, aki szúrt téged, mikor feljöttünk Nellondból. Azt hiszem megtetszettél neki, de én közöltem vele, hogy reménytelen eset. Erre megkérdezte, hogy miért utáljuk a daimonokat. Mert ugye mondtam neki, hogy a daimon miatt teljességgel ki van zárva. Hát... Elmeséltem neki. Erre az a dög daimon ki akart nyírni, ha nincs ott a tőröm. Dióhéjban ennyi a történet. És tudod mi a felháborító?! Diákképviselő! Diákképviselőnek a nyamvadt daimonja ugrik nekem! Hova süllyed a világ? *Adja elő drámaian a kis történetet. Néha rápillant a fiúra, hogy tudja mire gondolhat.* -Szóval, múltkor benézett hozzám Lisa épp azt mondta, hogy szerinte is felháborító dolog volt. Jól mondom? *Fordul a másik szőkéhez.*

Vendég

*Leül a puffba, majd mikor Tyline megjelenik egy félmosoly húzódik a szájára.* - Szia. *Nos igen, most már nem olyan érzelem mentes a hangja. Még egy félmosoly is kiült az arcára.* - Nos, ha nem zavarok. *És most szeme Oliverre siklik. Nem, nem néz ridegen. Arcán még mindig az a félmosoly ül. Oliver kérdésére kuncog egyet, hát igen, nincs rossz kedve, még szerencse, mert ha az lenne...* - Hát majd kiderül, hogy igazat mondott-e. *Visszamosolyog a fiúra és persze közelebb ül hozzájuk. Úgy Tyline mellé valamelyik puffba, a könyvet meg visszateszi táskájába. Mikor Tyline eljátsza a duzzogóst és Oliver rákérdez arra, hogy miről is kéne tudnia, egy mosoly húzódik a szájára. Sejti, hogy melyik téma következik.*