Társalgó - Központi terem

Tárgy: Társalgó - Központi terem Szomb. Szept. 25, 2010 7:37 pm

First topic message reminder :

A közös Társalgó a Pentagramma alakú Labirintus középpontjában található. Belépve a nehéz faajtón egy ötszög alakú hatalmas terembe térsz be. A terem a szakok színeit viseli, ám egyik része sem különül el szakonként a másiktól. Itt a Varázslóképző hallgatói közösen tudnak felkészülni az órákra, elkészíteni a házi feladatukat vagy csak szabadidejüket eltölteni, ha nemcsak csak saját szaktársaikkal van kedvük diskurálni.
A padlón csillogó vonalak futnak végig a négyszög csúcsaihoz, mely lefelé fordul, így jelképezve a belépőnek a fekete mágia jelenlétét a teremben. Az átlók pedig négy csillagot rajzolnak ki a márványpadlón, melyekbe a négy szakvezető címerállatai jelennek meg. Az így kirajzolódó négy háromszög mindegyikében négyszög alakú asztalok vannak körülüttök kényelmes székekkel. A teremben körben állványok és polcok vannak, melyeken a diákok megtalálhatják, ami a tanuláshoz vagy egyéb alapismeret megszerzéséhez szükségeltetik, így könyveket, leírásokat és néhány tárgyat is, melyek azonban csak szakavatott kezekben éledhetnek fel.
A teleport persze itt is lehetséges. A hallgatók a saját szakjuk címerállatára ráállva és egyszer megpördülve balra saját tengelyük körül máris saját főhadiszállásukon teremhetnek.
írta Cirelin de Sovalon

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Ápr. 07, 2011 6:19 pm

*Fojtogató, néma csend, ami a vihar elvonultát jelzi. Jack pedig pontosan úgy fekszik a földön, mintha az éből suhant volna alá. A semmiből, az Úr által kiátkozva. Hallja, érzi a sötétséget, és látja a felé suhanó kezet, azt a furcsa, szürke, vékony kezet, amihez azok a gyönyörű, ezüstszínű szemek tartoznak. Majd az alak megváltozik, és valami teljesen más lénnyé formálódik a fiú tudatalattijában. Köpeny, hófehér haj, levendulaszín szemek, az az ismerős pillantás.. Csak úgy zúg a fiú feje, miközben kezd ráeszmélni a hirtelen valóságra. Szemei kipattannak, fordul vele egyet a világ, és fájdalmasan nyög fel, ahogy a vér keringeni kezd az ereiben, és érzi, ahogy a regenerálódás nagyon halovány megy csak végig benne. A szemek, olyan vádlóan feszültek neki. Hasára fordul, véreset köp oldalra, igyekszik megtalálni a helyét, miközben a romokon támaszkodik. Csak kavarog előtte a kép, az érzés, ami visszarántotta. Még nem mehet, nem.. Tekintete lassan kezd tisztulni, és lángokat pillant meg. Mozdul, gyorsabban, mint tervezte, és szabályosan ráesik félig Laurára, így oltva el az esetlegesen fel-felcsapó lángokat, amik eddig is ott voltak. Atztán egyszerűen lerogy a lány mellé, elé, félig ülve, félig térdelve, miközben egy határozott mozdulattal rántja vissza a lány vállát a helyére. Talán ez lesz az az esemény, ami visszarántja a lányt a felszínre.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Ápr. 07, 2011 6:10 pm

*És néma csend lesz. Csak a lángok lobognak, bizonytalanul álló tárgyak esnek le a földre, vörösen izzó hamvak lebegnek a levegőben, szenes tollak fekszenek a feldúlt márványpadlón. Mintha két szárnyaszegett angyal feküdne a terem két végében, elborítva a törmelékkel, véresen, koszosan, meggyötörten. Két angyal, akiket arra teremtett az ég, hogy egy összekötő szállal éljék mindennapjaikat, de sose lehessenek együtt. Talán valóban a sors rendelte így, talán csak egy groteszk irónia, de az is lehet, hogy valami, amit egyszerűen a sarokba kell dobni, és nem törődni vele. Lezárt szemek alatt vérezve hevernek, más-más gondolatokkal, elvekkel, célokkal. És Laura Wylee most először tudja kivenni a fejében suttogó hangokat, hosszú idő óta először érti, hogy mit szólnak hozzá, mit mondanak, mit akarnak. És a szavak lágyan csengve ömlenek, suttognak, visszhangzanak. Mintha egy hatalmas, sötét és üres helyen lenne, ahol nincsen végtelen, de vég sincs, nincs lenn, és nincsen fenn, megfoghatatlan minden, és távoli, de mégis közel van. És most érti meg, hogy nincsen sötét. Csak ő nem képes látni, belátni, elfogadni, tudomásul venni, beletörődni. A hely, amit túlvilágnak hívnak nem üres, mint ahogy eddig gondolta. Az egyetlen különbség, hogy ott nincsen értelem, nincs érzelem. Az ember pedig nem képes a szívével látni, csak a szemén keresztül. Egy ilyen világban Laura Wylee, a vámpír, a nekromanta, a misztikummal övezett lány vak...*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Ápr. 07, 2011 5:46 pm

*Tépik a törmelékek és a könyvek, de egy cseppet sem érdekli. Egyszerűen feltépi a régi sebeket, ahogy a tűz fellobban, szinte belőle, majd bevetődik a tűzkör kellős közepébe, és bukott angyalként, fekete tollakból álló szárnyakkal áll meg egy fél pillanatra. Szembe Laurával, aki valami hasonlót tesz. Aztán a tollak lehanyatlanak, a törmelékekkel együtt, a fiú pedig ránt egyet a pálcán. Egyszerre zeng fel a két varázsige, az gész társalgó beleremeg, ahogy a pálcák felszikráznak, és a két varázslat hatalams robbanással csapódik egymásoz. A fiú lábai alól eltűnik a talaj, és hihetetlen sebességgel gyorsul fel minden, miközben átvágódik néhány tárgyon, és belevágódik a kandallóba. A perem felszakítja a fejét, és az arcát, ami ettől vérezni kezd, a keze zúzódik, a tüdejéből kiszakad a levegő, a szemei előtt lassan elsötétül az egész világ, és ahogy ott fekszik, nincs semmi és senki. Mondhatni az ismerős érzés keríti hatalmába. A társalgó elcsendesedik, ahogy lassan omlik össze minden, és kerül a földre, ami a romok után megmaradt. A fiú pedig eléggé kifacsartan, de egyben, élve, egész sok zúzódással, nulla töréssel, néhány bordarepedéssel fekszik a kandalló fái között.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Ápr. 07, 2011 5:22 pm

*Hát igen, ha bárki más akarná megnézni, hogy mi az isten is történik itt, akkor vagy csak pár pillanatra tudná elkapni a két diákot, amíg a vihar előtti csönd áll fenn, vagy csak a robbanások, a mozgás hatása lenne, amit észlelni tud. De most csak ketten vannak, kétszemélyes magánháború. Közben a falból téglák szakadnak ki, hogy hátráltassák a fiút, könyvek repülnek felé, bútorok keringenek a levegőben, Laura körül, hogy védjék a lányt. A futótűz láttán azért végigfut a hátán a hideg, a tűz nem a kedvenc eleme, tekintetében tükröződnek a lángok, minden repülő tárgy leesik a földre, égő törmelékesőt zúdítva, a parázs száll a levegőben, ahogy a mágia hatása megszűnik. Míg a fiú körül összeállnak egy pillanatra a tollak, Laura is produkál valami hasonlót, csak nála mindez úgy néz ki, hogy amikor felemeli a karját, mintha azzal együtt felkavarná a földön maradt, még nagyrészt ép tollakat is, és azok mintáznak szárnyat egy pillanatra, mintha csak egy régi emlék tűnne fel, amikor farsang volt, meg szívfacsarodás. A két pálca egymásra szegeződik, egy pillanatra mintha megállna az idő, a lángok övezte ellenfél tükröződik a szemekben, majd pontosan ugyanakkor, ugyanaz a szó hagyja el a két diák száját.* - Detonplas! *A varázslatok megindulnak egymás felé, és középen, félúton ütköznek össze, aminek az eredménye egy földet rázó robbanás, ami a terem két különböző végébe küldi a két diákot, mindent elsöpör, ami csak a teremben volt, törmelékkel és izzó cafatkákkal borítva be a két vámpírt. Laura úgy csapódik a falnak, hogy az összerepedezik, a lány amúgy is fájó válla kifordul, fejéből vér kezd folyni, és a fehér felsője szép lassan égni kezd. Talán itt következik egy kis csend...*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Ápr. 07, 2011 4:42 pm

*Törmelék, és minden más. A felfokozott küzelem, ahol minden mozdulat szinte észrevehetetlenül követi egymást, külső szemlélő számára ezek nem többek, mint robbanások. Látja, ahogy semmivé porlik a kanapé, ő maga pedig egyszerűen bevetődik a polc mögé. A kőrobbantás hatására kissé megremeg a lába, és a földre zuhan, de ügyesen kigurul alóla, hihetetlen gyorsasággal, és csak piheg egy sort a földön, majd hallja, ahogyan a falak és tárgyak szépen lassan megélednek. Halvány, hörgő félmosoly suhan át az arcán, miközben érzi, hogy ez nem több, mint egy apróbb akadálypálya így, pluszban, több hajolgatással, és mindenfélével. A pálca finoman fordul meg a kezeiben.* -Profogus Ardon. *sziszegi, és a futótűz meglódul, felégetve maga mögött a tárgyakat. Egyenesen Laura felé száguldozik, de nem a lányt szemeli ki magának, sokkal inkább egyfajta tűzkört akar a fiú teremteni, amiben hatalmas vetődéssel ugrik be, ahogy ugrik, teste körül a porladó, égő, fekete tollak egy pillanatra szárnyakká állnak össze, majd megállapodik, az égő dolgok közepette. Nem kis kör ez, egyáltalán nem. A szoba harmadát foglalja amgában nagyjából. A fiú orrából lassú, ütemes cseppekkel kezd el csöpögni a vér, miközben finoman kihúzza magát, és le se törli a vért az arcáról, megforgatja pálcáját, és a lánnyal szinkronban lövi el a következő varázslatát, ha lehetséges, a szavak is egyszerre szöknek ki a száján, szinkronban Laurával.* -Detonplas! *izzik fel az ezüst alkarvédő a fiú karján..*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Ápr. 07, 2011 4:31 pm

*Csendesen szuszog, kettőt, de épp hogy levegőt ehetne, már hallja is a következő varázslatokat, és tudja, hogy nem lenne jó dolog, ha ezek telibe kapnák, szóval nagy erővel rúgja el magát a kanapétól, ami persze szintén elmozdul, elkapja a gömvillámot, és nem marad belőle más, csak egy adag parázsló, szálló toll a levegőben, és egy adag törmelék, na meg egy kis mélyedés a földön, és pár égő szőnyeg. Laura lábát kicsit ugyan elkapja a villám, olyan szép vörös csíkot hagyva a bőrén, ami a nagyfeszültség haladási útvonalát mutatja, így kénytelen féllábra érkezni, ami már kevésbé kellemes, de egyértelműen látványos. Szerencsére gyorsan gyógyul azért, menedéket most egy feldőlt asztal mögött keres, ami mögül egy pillanatra kivillan egy pálcavég, és csúnya varázslat repül a fiú felé, azaz a mellette lévő falrész felé.* - Flatlapis. Dictio mater. *A kőrobbantás valószínűleg nem érinti túl jól, és ledönti a polcokat is, talán repít is a fiún egy keveset, és még néma varázslat is a tetejében. Az AUM védőzónára pedig megelevenednek a tárgyak, hatalmas káoszt teremtve a teremben. Végül a lány még visszafordul a lábához, a sebhez, ami nem túl kellemes.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Ápr. 07, 2011 4:12 pm

*Izzanak a szemei, feszülnek az izmai, bár egy kissé nehezebben mozog, hála a vérátrendezésnek, amit Laura követett el rajta, de még így is egészen fürgén mozog. Amikor látja, hallja a lány szavait, egyből felismeri a veszélyt, és határozottan vágja le magát a földre, hátára vetődve, és egy izmos rúgással rúgja a varázslat útjába a fotelt, ami mögé eddig menekült, így a fotel valahol az út kétharmadánál, a fiúhoz közelebb robban darabokra, Jack pedig szinte a romok mögül, közül lövi ki következő varázslatát.* -Gargaros.. Semptio! *sziszegi a szavakat, amik mentén hatalmas, izzó gömb jelenik emg, egy gömbvillám, ami egyenesen Laura felé kezd el száguldozni, ívesen, és halálos gyorsasággal, persze minden bizonnyal előbb éri el a kanapét, mint a lányt, de az is biztos, hogy az áram nem olyan finom, amikor berobban. A mágikus golyó és az aurormágia csodája. A tollak, és a romok hangosan csattannak, a manóknak lesz mit takarítaniuk. Aztán a fiú az egyik könyvespolc mögött tűnik el, finoman befészkelve oda magát, féloldalasan, hogy a lányra tudja esetleg majd dönteni azt, egy kellőképpen erős lökéssel.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Ápr. 07, 2011 4:04 pm

*Félni a haláltól? Nem, Laura sem érez ilyesmit, ez lenne a hatodik. Csak túléli >.< Szóval szélsebesen száguldanak, több erőt használva, mint ami egy átlag embernek van, izzó tekintettel figyelve a másik minden mozdulatát. A robbanó rúna pedig darabokra tépi a fotelt, fehér tollak szabadulnak ki a huzat alól, szállva a levegőbe, ahogy Laura ugrik, hogy más fedezék után nézzen, ami most egy nagyobb kanapé formájában testesül meg, és még a levegőben varázsol egyet.* - Detonoplas. *Hangja kicsit erősebb, mint szokott lenni, így ejti ki a SHE varázslatot, ami ugye a plazmarobbantás. Nem a fotelt célozza, hanem a mellette lévő szabad földet, ami nem azt jelenti, hogy a fotel nem robban fel simán. Nem kétséges, hogy Jack még simán kitár, max pár karcolást kap, ami szinte rögtön vissza is gyógyul, hála a gyors regenerációnak. Amúgy meg úgy érkezik, hogy a kanapét hátra dönti, így a lábaival, erősebb fa részével néz a támadó felé, akit inkább hang, vér alapján tájol be, mint a szemével. Közben a tollak lassan esnek lefelé, hiszen elég gyors a két vámpír csatája. Szinte előre várja a következő támadást, izmai feszülnek, hogy ugorhasson ha kell.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Ápr. 07, 2011 3:44 pm

*Amint elengedik, szépen kiköhög mindent. Nem kényelmes, valaennyire hozzá van szokva a fájdalomhoz, az őrülettől néha már nem is érzi, másfelől vámpír. Mi pusztíthatná el? Akkora a sorsába vetett hite, hogyha hirtelen emghalna, akkor tudná, annak úgy keleltt lennie. Ezért nem fél egyáltalán. Kicsit összeszedi magát, és szépen követi le a lány mozgását. Nem nehéz, hiszen nagyjából ugyanolyan gyorsan siklanak a terepen, ezért kiegyenlített, ilyen téren, a küzdelem. A lány asztalát egy ügyes mozdulattal kerüli ki, és ráfordulásból és indulatból terem pálcája a kezében, és már suhan is a lány felé egy rettegett, de remekbeszabott átok.* -Flamma Runom! *ejti ki a lehető elgnagyobb könnyedséggel a szavakat, hiszen ezeken nincs mit sziszegni. Közben persze suhan tovább, nem veti meg a lábait, sokkal inkább a mozgásra koncentrál, bevetődve egy másik fotel mögé, hiszen az van hozzá a legközelebb. De tisztes távolságban van egy asztal is, ami talán a következő fedezék lesz. Kérdés a kérdés, hogy a lányt eltalálja-e az átok, vagy az sikeresen belerobban a fotelbe. Mindkettőre ugyanakkora az esély.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Ápr. 07, 2011 3:34 pm

*Hát igen, nem épp a legkényelmesebb, ha az embert a vénái és artériáinál fogva a falhoz vágják, majd a levegőben tartják egy jó ideig. De nem ez lenne a fájdalmas. Ami ilyenkor szörnyű, hogy az erekben megnő a nyomás, mivel a vér nem képes tovább haladni, de a szív dobog, így a vér oda jut, ahova nem kellene, és elég biztos a belső vérzés is. Na meg mivel nincsen mozgásban, levegő sem nagyon jut sehova. Talán sosem látta még ennyire kiszolgáltatott helyzetben a fiút, és agyán rengeteg dolog villan át hirtelen, az őrület karjai ölelik újra, magához édesgetve a vámpírlányt. Mégis felülkerekedik és elereszti a fiút, aki a földre roskad, és köhög egy sort, nem kellő vérét eltávolítgatja a tüdejéből, és egyebek. A szavakat hallva elmosolyodik, és anélkül válaszol, hogy a fiúra nézne.* - Akkor együtt halunk, kedves. *Mondja az egyetlen szót, ami igazán megmaradt benne, még régről, egy takarós jelenetből... És fél másodperc sem kell, a lány máris lendül, hihetetlen sebességgel, amit Jack persze képes követni a vámpírszemével, és közben telekinézisével vág hozzá egy kisebb asztalt. Nem feltétlen az a cél, hogy eltalálja, persze rá céloz, de inkább aszt szeretné, ha kicsit távolabb lenne a faltól. Ő maga pedig az egyik fotel felé indul, hiszen számít azért itt varázslatra, erre-arra, kellhet a fedezék, akár egy tőr elől. Szálljon csak a fehér toll egy felrobbantott párnából.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Ápr. 07, 2011 3:07 pm

*Érzi, hát hogyne érezné, hogy a lány támadni fog? Végtére is démonvadász, így pontosan tudja, mikor lendül felé egy ilyen, vagy ehhez hasonló támadás. De nem tesz ellene semmit. Nincs értelme. Csak finoman kirepül a fotelből, és nekiszegeződik a falnak, halkan puffanva, számára halk csupán azonban ez a puffanás. Érzi, ahogy az ereiben nem is megfagy, de akadozik a vérkeringés, és érzi, hogy valami belülről ragadja meg. Leírhatatlan, kimondhatatlan fájdalom? Esélyes, de a fiú fel se morran, csak finoman lehúzza a száját, miközben igyekszik oldalra fordítani a fejét, ezzel csökkentve a fájdalmán, tudat alatti dolog, semmi különös. Ha elfordul, kevésbé éri, kevéséb fáj, az agya ezt legalább is elhiszi neki. Hallja, hallgatja a lány szavait, majd, amikor az elengedi, és a földre rogy, akkor csak összerogy, véreset köhög fel, letörli egy könnyed, már-már úri mozdulattal a szája széléről, majd hörögve-röhögve néz fel Laura szemeibe, miközben az ő szemei mélyén az ősi, elemi tűz villan fel. A minden felemésztő, ébenfekete tűz.* -Képtelen vagy engem megölni, Laura Wylee, mert abba te magad is belehalnál. Képtelen vagy rá. *hörgi, és a szavai kapnak valami furcsa felhangot. Jack nem arra gondol, hogy Laurának nincsenek meg az eszközei, ó nem. Tudja, hogy igen. Most is érezte. A szavai arra irányulnak, hogy a lány lélekben képtelen emgtenni. Nincs hozzá elég akarata. Ha elmenne is a végső pontig, ott megállna. Ugyanúgy, ahogy most is megállt. Csak nézi, mereven a lányt, miközben fel van készülve, akár a következő támadásra, mert sejti, hogy Laura annyira feltüzelte magát, hogy a szavakat csak provokációnak fogja hallani, és azt már Jack sem tűri soká. Kezében egy fél pillanat alatt terem ott a pálca, ha szükséges, és már fordul rá a varázslatra. De még nem. Még kitart.. Hiába fájnak Laura szavai, tudatában van mindennek, de elvakult küldetéstudata nem igen hagyja sem a tiszta gondolkodásra, sem arra, hogy mindezt belássa. Vagy belátja, de nem itt akar a legjobb lenni. Egy küldetés, és semmi.. kiüresedett élete van, ha ez még életnek nevezhető egyáltalán.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Márc. 31, 2011 9:01 pm

*Pillanatokig csak a mély csend lebeg kettőjük között, vihar előtti csend, majd egy lehelet fellebbenti a fátylat.A szavak gyors egymásutánban következnek, és Laura továbbra sem moccan, csak hallgat, ismét szellemként élve, szinte kívülről, messziről nézve a jelenetet, mintha nem lenne a saját testében. Minden hang, mondat beleég a bőrébe, és élete végéig viheti majd magával, márha lesz ilyen egyáltalán. Végül Jack előrehajol, tekintete megvillan, de csak Laura halott szemeit látja. Majd a maszk, mint egy tükör robban ezer darabra, Laura Wylee pedig olyan fényben tűnik fel, mint még soha. Egyetlen mozdulattal, a vérénél fogva csapja el a fiút, kb a falig, szóval ameddig repül. Igazából nem látni előre, hogy támadni fog, nem olyan, mint egy box meccs, ahol látod az ellenfél tekintetében, hogy ütni fog. Nem. Laura arca pont ugyanolyan hűvös marad, mint volt. Másodpercek múlva érkezik meg az, aminek ilyenkor jönnie kell. A mosoly. Féloldalas, ördögi, és talán Shawn láthatta már egyszer. Minden esetre a vérénél fogva szegezi le a fiút, kb mint Magneto Farkast, nekinyomva a falnak, méterekkel arrébb állva.* - Nem vagyok képes megölni? Óóó, micsoda tévedés! Elhamarkodott szavak egy arrogáns fattyú szájából. Nem áll szándékomban megölni Jack! Nagy különbség. Nem, nem... Ha azt akarnám, hogy szenvedj, nem téged ölnélek meg. Tudod mindig annak nehezebb, aki marad. Mindig! gondolod behálóztál, magadhoz láncoltál? Még igazad is lehetne. De ne felejtsd, hogy a börtönőr is rab, csak a rács másik oldalán. És nem kell a régi életem. Sosem kellett. Azt hiszed, hogy jobb vagy másoknál? A Jack Darkfiled név régen még jelentett valamit. De ma már csak egy középszintű varázsló neve. Igen, minden változik Jack. Minden... Csótány... *Kb az orrából folyik a vér, kell a koncentráció, hogy majdnem megölje, de pont ne ölje meg a fiút, és mindent bevet, hogy Jack egy mozdulatot ne tudjon tenni. Majd elereszti. És nem mozdul, szikrázó szemekkel áll. Kezében sem pálca, sem más. Az más kérdés, hogy minden kéznél van, de semmi nem kell, még ha nagy is a baj. Mint valami nagymacska, áll és várja, hogy mi történik, mi lesz a történet vége, itt lesz-e a történet vége...*

// Fagy //

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Márc. 31, 2011 8:26 pm

*Élvezi-e a lány megéledését? Nem, ez túlzás lenne, túl erős kifejezés. De könnyedebb, felszabadul, amikor érzelmek mutatkoznak meg a lányon. Már kezdi érteni a dolgokat. Logikája gyorsan forog. Nem kereste, csak találta.. mint mindig. Vesz egy mély levegőt a lány kérdéssorozatának végén, miközben hátradől, összefonja maga előtt ujjait, pók-szerűen, hátradönti a fejét, felnéz a plafonra, lehunyt szemekkel, majd visszafordítja tekintetét a lányra.* -A válaszok mind benned vannak. Azért tudtalak manipulálni, mert Te megengedted. Az idők változnak, Laura. Ahogy a te tested már nem, épp úgy az én életem igen. Ez az élet rendje, ha így jobban tetszik. Szükségem volt rád. De mí fájó, hogy ez már a múlt.. Nem volt itt semmi sem, ami itt tartana Téged. Én lettem a Te rögeszméd. Ez az, ami visszatart. Ami miatt nem vagy képes megölni. Ami miatt mást sem engedsz közel hozzám.. vagy ami miatt éppen csak Te ölhetsz meg, szerinted. Amikor visszaadtam az életed, megakadályoztam, hogy ostobaságot csinálj, akkor hozzám kötött egy szál. De ezt a tartozást, ha úgy tetszik, régen leróttad. Csak nem érzed.. Már csak egy eszme az, amit kergetsz, és nem én. A régi életed, amikor nem ismertél, amikor éltem, amikor minden más volt. Se több, se kevesebb. Az idő kereke tovább forog, és vele változik minden, ha tetszik, ha nem.. *fioman szótagolja az utolsó szavakat, miközben szemei sejtelmesen villannak meg, ahogy kissé előrehajol.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Márc. 31, 2011 8:16 pm

*Pillanatokig csak néz, bámul a fiúra, továbbra is ugyanannyira élettelennek tűnik, mint eddig, semmiben sem változott. Akkor sem mozdul, amikor Jack helyezkedik egy kicsit. A szavak akadálytalanul jutnak át a suttogáson, a vízfüggönyön, és minden, ami csak a lányban tombol. A maszk mégsem reped, mint egy erős gát, fogja vissza a csapongó érzelmeket, most még a szeméig sem engedve, pedig a pillantása máskor mindent elárul.* - Nem kerestelek. Rád találtam. Egy pillanatig sem kerestelek Jack... *Egyszerűen válaszol, csendesen, nyugodtan, hidegen.* - Szükséged van rám? Sosem kellettem. Miért hittem volna neked pont akkor? Miért hinnék neked pont most? Van jogom hazugnak ítélni Téged? Mondd, mire kellettem akkor? Mire kellek most? Miért vagyok most itt? Miért kellett most idejönnöm? Véletlen? *Túl sok a kérdés, és a lány mintha feléledne, szeme megváltozik, vörösbe fordul, villan, fény gyúl benne, talán düh, harag, vagy valami más. De teste, arca továbbra is szoborszerű. Mintha ráfagyott volna az utolsó érzelem.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Márc. 31, 2011 8:00 pm

*Csak figyeli a lányt, majd a kérdést feltevésére csak egy halvány félmosoly fut át az arcán.* -Milyen fontos lett hirtelenn. *csóválja meg a fejét.* -Nocsak, nocsak, nocsak.. *ütemesen rázza a fejét, majd megállapodik, és kényelmesen helyezkedik egy cseppet abban a bizonyos fotelben.* -Szerinted miért mondtam? Mi okom volt mindezt mondani? *kérdezi, miközben szemei megvillannak. Egyszerűen már nem tud, és nem is akar mit kezdeni a lánnyal.* -Nem mellesleg.. mi másért keresnél már meg, mint ezzel? Mi másért kísértenél naplemente után, amikor fátyolos az ég? Te is tudod a választ, ne várd tőlem a saját megfejtésedet.. *szavai egész sejtelmes színt kapnak, miközben hol a lányt figyeli, hol a távolba réved, a kandallóban lobogó lángok felé.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Márc. 31, 2011 7:53 pm

*A kérdésre persze nem válaszol, és ha már a válláról van szó, akkor a jobb felé érdemes tekintgetni, ami megint csak elárulhat valamit, márha Jack eleget látta a lányt írni, varázsolni, dolgok után ösztönösen kapni. Ami még furcsa lehet benne, hogy a máskor magabiztos, bizsergető, vagy épp taszító nekromanta aurája elpárolgott, mintha nem is létezne, vagy az egész aurája nem létezne. Így látni, hogy él, de nem érezni, hogy él, és nem úgy nem érezni, ahogy vámpír, hanem úgy nem érezni, ahogy mozog, lélegzik, dobog a szíve, érez, él... Az már kérdés, hogy a válla miatti fájdalmát látni lehet rajta bizonyos pillanatokban, amikor belátni a feketére festett porcelánmaszk mögé, és megcsillan egy csepp érzelem. A szavak pedig ismét messze vannak, egy üveglap mögött, de hallhatók. Ismerős az érzés, egy tükör másik oldalán, utolsó szavak, csendes búcsú, és egy ki nem mondott válasz. És pár szó, ami azóta kísérti a lányt, és talán ezek a szavak tartják még itt, és ezek a szavak eredményezték, hogy most, ebben a pillanatban is itt ül, nem mozdul, nem sír kínjában, nem mosolyog örömében.* - Már mindenki süket a szavukra, igaz?... *Kérdezi, de ezekkel a szavakkal nagyon máshol jár, nem Jacknek szólnak, nagyon nem, és ez látszik is. Majd a tekintete visszatér a fiúra, halott továbbra is.* - Miért mondtad? *Kérdezi, mintha a fiúnak tudnia kéne, hogy miről beszél.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Márc. 31, 2011 7:37 pm

-És ezekhez szellemnek kell lenned? *teszi fel a már-már költői kérdést, miközben szemöldökei felszaladnak, és csak ül a lánnyal szemben, teljesen békésen. A vállaira pillant, és nem igen fedez fel benne semmi különösebb dolgot. Csak annyit, hogy megrezzen, és nincs minden rendben vele. Vagy magával Laurával. Bár utóbbin meg sem lepődik, hiszen mi lenne rendben a lánnyal? A túlságosan halott, érzés és mindentől mentes, üres szemek erőteljesen riasztanák meg, ha embr lenne, élne, vagy normális lenne. Így csak érzi, hogy erőteljesen nincs minden rendben vele.* -A csillagok nem felelnek semmire. Odafent nincsen semmi. Csak egy hatalmas szféra, tele levegővel, néhol már azzal se, egy nagy ózon lyuk, és a világúr, a gázgömbökkel. Azok nem fognak felelni, ne aggódj, nem te lettél süket. *válaszol a fel nem tett kérdésre. Furcsálja a lány viselkedését, pontosabban érzelemmentességét, de nem tud rájönni az okára, és Laura sem akarja elmondani, így nem igen tud mit tenni, mint vár. Ráér.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Márc. 31, 2011 7:14 pm

*A válaszok jönnek, a lány pedig kissé előre ejti a fejét, mire a válla még jobban fájni kezd, de nem számít ez most. haja is előre esik, a rövidebb tincsek persze, a többit tartja a hajgumi. A tudtommal szóra néz fel ismét, és mintha csak azt mondaná, hogy dehogynem, nézz csak rám, Te is látod, hogy nem élek, nem halok, és a hangomat sem hallod meg. Fejében tovább suttognak a hangok, biztatják, elkeserítik, felemelik, vagy lehúzzák. Talán nincs is valódi céljuk.* - Ha szellem lennék, tudnám, hogy két oka lehet. Vagy mert tudom, hogy nem lehetséges, de hiszem, hogy mégis. Vagy mert tudom, hogy lehetséges, de nem hiszem el. *Felel egyszerűen, csendesen, talán igazolva, hogy szellem. Aranysárga szemeiben semmi sincs, konkrétan semmi, de a semmivel is úgy tud nézni, hogy egy normál ember sírni tudna tőle. Amikor Jack pillantása a vállára téved, kicsit mintha megrezzenne, de talán csak valami egész mást vél felfedezni rajta a fiú. A szavakra pedig nem reagál, már ami a rendbenségére vagy nem rendbenségére vonatkozik, a többit viszont pár szóval elintézi.* - Mindenre, amire régebben megadták. De lehet, hogy csak én lettem süket a szavukra. *Továbbra is hideg, szoborszerű, szellemszerű, halottszerű... És a válla sajog...*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Márc. 31, 2011 6:59 pm

*A kérdésekre, visszakérdezésekre igazából egyszerű a válasz, és a fiúból is egészen természetesen gördülnek elő a szavak.* -Látnod kellene magad. Mint egy kopogószellem.. Azok indokkal maradnak itt, mint gondolom te is tudod. Bár lehet, hogy tévedek.. hisz nem vagy szellem, tudtommal.. *pillant végig még egyszer, gyorsan, túlságosan is gyorsan a lányon. A miért kérdésre csak a tűzbe pillant, ahogy a lángnyelvek nyaldosák a farudakat. Csak ő gyűjt be, ha meleg van, akár nyáron. Szeret a kandalló mellett üldögélni, amikor ropog a tűz. Mégha meleg is van. De már úgy sem érzi..* -Azt csak a szellem tudja, sejti.. *a csillagos mondatra tekintete a lány vállaira téved. Mintha érezte volna azt a bizonyos fintort. Aztán az üres szemekre.* -Nem hiszem, hogy minden rendben van veled. S ugyan mire tudnának a csillagok választ adni? Nem szólnak ki eléggé a felhők mögül? *kérdezi a megszokott hideg, békés, érzelemmentes, halk, sziszegő hangján.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Márc. 31, 2011 6:51 pm

*Tekintete sokáig a távolba fókuszál, mintha csak vízfüggöny mögül hallaná a hangokat, és azok, amik fejében, elméjében zakatolnak, sokkal valóságosabbak lennének, mint az előtte ülő fiú. De minden zaj, suttogás, enyhe tompaság mögül mégis kihallja a szavakat, és pillantása a fiúra ugrik.* - Sanyargasson és riogasson?... *Hangja kissé megváltozik, de ugyanolyan élettel, mit eddig, mindössze valamiféle meg nem értés keveredik bele.* - Bűntudatot? Miért? *Kissé félredönti a fejét, és szemében mintha valami megcsillanna, valami furcsa és állatias. Talán vadászösztön, vagy valami más, de ahogy jött, el is tűnik a semmiben. Végül tényközlőn válaszol a kérdésre.* - Egyszerű. Mert felhős az ég, és nem látszanak a csillagok. Hallgat mind. *Teszi hozzá, és a megszakított vízáramlás újra eltemeti, a hangok tompák, a színek fakók, ahogy a tekintete is. A válla pedig sajog, fáj, eszméletlenül, de most csak tűri, tűri, míg el nem múlik, vagy bele nem hal. Üres tekintete pedig Jack arcán, szemei nyugszik, nem mozdul.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Márc. 31, 2011 6:38 pm

*Érzékeli, de mintha nem is érzékelné a lány érkezését. Hallja az ajtót, a lépteket is valamennyire, és érzékeli, hogy valami eltakarja szemei elől a lángokat, amik máshogy pulzálnak, de csak akkor nyitja ki szemeit, amikor hozzá is szólnak. Kipattintja szürke, halott szemeit, hideg, érzelemmentes, fénytelen tekintettel mériv gégig a lányt, feje nem mozdul, csak a szemei. Túlsáogsan kényelmesen ül ahhoz, hogy komolyabb mozgást is végezzen. A lány külsején lassan meg se lepődik, de egy halvány, fintor-szerű mosoly azért átsuhan a szája sarkában, majd tekintete megállapodik a lány szemeiben. Igen, valóban egész félelmetesnek hat, de Jack és a félelem? Ráadásul pont Laurától? Hát igen..* -Ha nem tudnám, mi vagy, azt hinném, csupán szellem, aki visszatért, hogy hátralevő életemben sanyargasson, és riogasson. Esetleg bűntudatot próbáljon bennem ébreszteni.. Miért éppen erre kísértesz ezen koraesti órán? *érdeklődik, egyik szemöldökét kérdőn felhúzva.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Márc. 31, 2011 6:16 pm

*Minden sompolygás és settenkedés nélkül érkezik meg a terembe, a maga öltözetében, ami most is túl rövid szoknyából és túl szexy cuccokból áll, mint általában. Haja két copfba van fogva, kb úgy fest, mint egy tipikus 'school girl' Japánban, vagy egy mangában. Aranysárga szemeiben szinte semmi nyoma életnek, és arcáról sem lehet többet leolvasni, mint egy szoborról. Mozgása ugyan magabiztos, de elég gépies, mintha csak tenné egyik lábát a másik után. Az óra alatt jól megbújt a semmiben, hogy senki ne vegye észre. Minden esetre ahogy meglátja Jacket, csak egy futó pillantásra méltatja, majd fájdalom hasít a vállába, mire elhúzza a száját. Kb ez az első érzelem, ami látszik rajta. Végül egy mozdulattal kerül a fiú mellé a fotelhez, és két pillanatig néz rá, mintha mindent tudna, mindent látna, és minderről mégsem akarna valóban tudomást venni. A fotel előtti dohányzóasztalon foglal helyet, maga mögött támaszkodva, és csendesen, érzelemmentesen szólal meg.* - Üdv. *Tényleg mintha nem is élne. És összeségében kissé félelmetesnek is hathat.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Márc. 31, 2011 6:07 pm

*Átvág a termeken, és az alagútrendszeren, néhány szemvillanás alatt, majd hatalmas köpenyében békésen ereszkedik le az egyik fotelbe, miközben előrre belobban a kandalló lángja. A fiú halkan, hosszan lélegzk, mélyet sóhajtva, alssan engedve ki a levegőt, miközben hosszú ujjaival előbbre és előbbre nyúl, kényelmesen terpeszkedve a fotelben. A szerzett és készített tárgyak nincsenek rajta, ott nyugszanak mellette, a földön, egy táskában. Hogy milyen táska? Érezhetően mélytarisznya, hiszen a fiúról van szó. Az óra utáni röpke nyugalomra és békére vágyik, mielőtt vadászni indulna, és belevetné amgát az éjbe. Ujján megcsillan az Árnyékgyűrű törött köve, ahogy gondolatai lassan elkalandoznak. De fél szemmel figyel.*

Vendég

*Amikor megeszik a szendvicset, átmennek a Jeliniába*

j*

Vendég

//fagyi//