Társalgó - Konyha, étkező

*Látványos változáson megy át Szandi arca, hiszen most már őszintén mosolyog és örül, hogy Isa egyelőre nem feszegeti tovább ezt a témát, hála Lilynek és Nessie-nek. A lányok hamar eltűnnek és felszaladnak a szobájukba a kajáért.*
- No, ez szívás, tuti nem marad, mire visszaérnek. *vigyorog gonoszul Bella, majd elmosolyodik.*
- Na jó, azért csomagolok nekik két szeletet, és majd felvisszük nekik, rendben? *néz barátnőjére Bella, de még ott van a pajkos mosoly a szemébe. Szandi hálálkodik egy sort, mire Bella csak megrázza a fejét.*
- Ugyan. Majd ha kicsit nagyobb lesz, akkor elmagyarázzuk neki úgy, hogy tényleg megértse és elfogadja a dolgot. *halkítja le a hangját Bella és közelebb sétál Szandihoz. Izzie eléggé elvan a tortájával, így elég valószínű, hogy nem is figyel a két lány beszélgetésére. Közben Isabella megkapja a daimónos választ is.*
- Ó, értem. Soha nem fogom megérteni ezeket az állatokat. Olyan furcsa. *húzza el a száját fntorra a lány, majd végül beteszi üres tányérját a mosogatóba.*
- Ne haragudjatok lányok, de nekem még dolgom van. Örültem a társalgásnak. Neked meg még egyszer boldog névnapot prücsök! *ad egy újabb cuppanós Isa arcára, megöleli barátnőjét és felkapja az elcsomagolt szeleteket.*
- Ezt bedobom Nessiéknek. *int Bella, és el is tűnik a konyha ajtaján túl.*

*Isa nagyon nem akar leszállni erről a kellemetlen témáról, de úgy tűnik, hogy Lily éppen jókor érkezett meg, hiszen ő egyszerűen kijelenti, hogy ő szereti az anyuját, mire Isa kellemetlenül szégyenkezve kér bocsánatot Szandrától, miután Bella elmeséli neki, hogy mi is történt. Érdekes, hogy mennyire jól meg tudta fogalmazni ezt az egész helyzetet, pedig hát még nekik is érthetetlen ez az egész, nem olyan könnyű lefordítani egy 3 éves gyermek számára, hogy meg is értse. A végén minden jóra fordul, hiszen Szandi megnyugszik, Isa is boldog és kap még egy szelet tortát.*
- Hé, azért majd óvatosan, a végén nem fog vacsorázni. *pislog Bella a hatalmas szelet tortára, ami már a második Izzie tányérján. Bella kissé rosszallóan csóválja a fejét, de persze közben mosolyog. Vet egy pillantást változó alakú daimónra és elkerekedik a szeme.*
- Nahát! Lilynek valami különleges daimónja van, hogy tudja változtatni az alakját? *kérdez rá Bella a dologra, hiszen ő még nem látott ilyet és alapjáraton is furcsa neki ez a daimónos szitu. Úgy tűnik, hogy neki a szülei halál egyszerű mágusok voltak, semmiféle véla vér, tünde vér, vagy éppen daimón. Kicsit le is hangolódik a lány, de éppen csak néhány gondolat erejéig, utána eszegeti a sütijét és kíváncsian várja a választ Nessitől.*

*Bella és Szandi lassan befejezik az éneklést és persze hamarosan meg is kapják az első szelet tortát. Bella egyből bele is kóstol, hiszen mindig is édesszájú volt, elvégre egy cukrászdában dolgozik.*
- Valami bánata van, de azért egész finomra sikeredett. *pillant barátnőjére mosolyogva a lány, majd Isára.*
- Ugye, lurkó? Finom lett? Most készítettünk először ilyet csakis neked, úgyhogy tessék gyorsan beburkolni! *mosolyog a lánykára Bella. Ekkor érkezik meg másik barátnője, Nessie, akit már elég régen látott. *
- Hey, Nessie! Jézusom, de rég találkoztunk. Sziasztok. *köszönti a kislányt is, aki úgy tűnik, már elég jó barátságban van Lilyvel is. *
- Szia Lily! Ő is milyen gyorsan nő. *mosolyog a kislányra Bella. Végül Isa ismét felemeli a hangját, amire Szandi ismét megijed és szinte az ájulás határán van. Bella sóhajt egyet, majd odasétál a lányka székéhez és leguggol elé, így kb. egy szintbe kerülnek.*
- Drágám. Figyelj rám. Az a helyzet, hogy nem mindenkinek van apukája. Lilynek sincsen, és neked sincs. Ti különleges gyerekek vagytok, akik úgy születtetek meg, hogy nem volt édesapátok. De az anyukátok ugyanúgy szeret titeket, sőt talán még jobban, mintha lenne apukátok. Emiatt ne bánkódjatok. *ad egy puszit a kislány homlokára Bella, majd kérdőn néz Szandira és Nessire, hogy vajon jókat mondott-e, vagy esetleg a két lánynak más tervei voltak ezzel a kérdéssel.*

//Olvad!//

*Bella látja, hogy Szandi közel van az ájuláshoz. Na igen, ettől féltünk, hogy mi lesz, hogyha Isa egyszer csak rákérdez ezekre a dolgokra, hogy hol az apja, meg hogy neki miért nincs. Egy ilyen idős gyereknek nem lehet megmagyarázni, hogy "Oh, Drágám. Te mágiával fogantál, igazából azt sem tudjuk, hogy miért vagy itt és mi a célja valakinek ezzel, de azért szeretünk." Na igen, elég kínos lenne ez az egész, így hát Bella gyorsan Szandi segítségére siet, felkapja a megszeppent, sírós lánykát és elmeséli neki, hogy ő milyen különleges. Vet egy oldalpillantást Szandira, aki hálás tekintettel néz rá, de még mindig eléggé fél. Valószínű arra gondol, hogy Isa figyelmét most el lehet terelni a tortával, de hamarosan megint meg fogja kérdezni ezt az egészet.*
- Igen, a hercegnőnek királybácsi apukájuk van. De te nem vagy hercegnő, Drágám. Te a mi kis királylánykánk vagy! - nyom egy cuppanóst Bella a lányka arcára, majd rákérdez a meglepetésre és látványosan beleszimatol a levegőbe.*
- Hűűha. Érzed ezt? De jó illata van. Gyere, nézzük meg, mi az! *indul meg a konyha felé Bella, majd visszanéz a barátnőjére és egy együttérzős mosolyt küld felé és megvonja a vállát. Besétálva a konyhába leteszi a lánykát a földre, majd odaad neki egy kesztyűt.*
- No, gyere, húzzuk ezt fel. Nyisd ki a sütőt és kukkants bele! *utasítja a leányzót Bella, aki kicsit félénken ugyan, de kinyitja a sütőt. Bella elmosolyodik a lányka tágra nyílt szemeim és gyors mozdulattal veszi ki a tepsit, amiben ott pompázik az immár megsült torta.*
- Boldog szülinapot Izzie! *tesz három gyertyát a tortára Bella, majd reméli, hogy most már hamarosan Szandi is megérkezik a konyhába. Gyorsan meggyújtja a gyertyákat és énekelni kezd:*
- Boldog szülinapooot, boldog szülinapooot, rajta Szandi, segíts! *nevet Bella és tovább éneklni a dalt.*

*A két leányzó süt-főz, igazi konyhatündérek lesznek, mikor is valaki megzavarja őket. Kellemetlen dolog, hiszen Bellát is kicsit zavarja, senki nem kíváncsi egymás család helyzetére, de mikor a srác közli, hogy milyen finom illatok terjengenek a konyhába, Bella büszkén kihúzza magát.*
-Na látod? Biztos, hogy finom lesz. *neveti el magát halkan, kicsit meg is nézve a fút, majd Szandra felé fordul. A krém is hamarosan kész, így lassan a tepsibe helyezi a tésztát, illetve a krémet. Isa ekkor sír fel, Szandra pedig izgatottan és kissé aggódva siet ki hozzá. Bella betolja a sütőbe a tepsit, majd lassan megindul kifelé, hogy ő is megnézze a keresztlányát. Az utolsó mondatra ér ki és tekintete találkozik Szandráéval. Látja, hogy barátnője mennyire elsápadt, Isa pedig milyen kíváncsi szemekkel fordul anyja felé. Bella vesz egy nagy levegőt, és odasétál a kislányhoz. Leguggol elé és megfogja a kezét.*
- Isa Drágám! Te különleges leányzó vagy. Itt vagyunk Neked ketten anyuval. Hát nem vagyunk mi elegek? *magyaráz a kislánynak Bella és kissé durcis arcot vág, majd elneveti magát, ad egy cuppanóst a kislány arcára, felemeli és úgy néz Szandira.*
- Hamarosan kész lesz a meglepetés. Várod már? *szólítja meg ismét a kislányt Bella.*

*Szandra megörül Bellának, ahogy a leányzó is a koboldnak, hiszen régen találkoztak, viszont már jóval ezelőtt megbeszélték, hogy ezt a napot együtt töltik Isával hármasban, hiszen a lánykának ma van a születésnapja. Bella csórt egy finom sütireceptet a Jégvilágból, reméli, hogy nem fog kiderülni, vagy nem lesz belőle semmi nagyobb baj. Nekiállnak a főzőcskének, Bella pedig rákérdez, hogy hol van Isa. Hamar megtudja, hogy odakint van az étkezőben.*
- Ugyan, nem lesz semmi baja. Meghalljuk, hogyha szólna nekünk, vagy ilyesmi. *jelenti ki a lány határozottan, miközben a hozzávalókat dobálja bele egy tálba, amit hamarosan keverni kezd. Bella odamotyog egy szia-t a belépő évfolyamtársuknak, aki abszolút nem zavartatja magát, hogy ők ott sütnek-főznek a háttérben.*
- Én biztos nem beszélgetnék így a szüleimmel. *suttogja Bella Szandinak úgy, hogy csak ő hallja. Közben hamarosan összekeveri a tésztát.*
- Hogy áll a krém? *néz barátnője táljába Bella és kíváncsian pislog rá.*

*Természetesen Bella sem felejtette el a kis lurkó szülinapját, habár elég durva és morbid, hogy szülinapot ünnepelnek, habár egyelőre még azt sem tudják, hogy miért és miként pottyant ide a leányzó. De végül is mindegy, Szandi tökéletesen elvan a gyerekkel, Bella pedig nem gátolja meg ebben, had törjenek fel az anyai ösztönök. Személy szerint ő is nagyon élvezi a dolgokat a kis Isával, úgyhogy most is lelkesen indul meg a Konyha felé. Éppen valami hozzávalóért ment át valahova, így mikor ismét belép a konyhába, meglátja Szandit, ahogy nézeget azt, amit ő már összekészített. Szandra meglepődhet, ugyanis Bellának most hosszú, egyenes fekete haja van, a végén pirosas tincsekkel, és csupa-csupa rózsaszín cuccal. Érdekes látványt nyújthat, de úgy gondolta, hogy kiöltözik Isa szülinapjára.*
- Jézusom, szia. Isa hol van? *kérdez rá Bella, hiszen konkrétan a konyhában nem látja a kislányt és idefele jövet sem vette észre, hogy a lányka ott ücsörög az egyik széken. Most már persze mindegy, úgyhogy Bella leteszi az összes hozzávalóhoz a hiányzó darabot, majd egy cetlit vesz elő.*
- Jégvilág recept. Kicsórtam az egyik könyvből, úgyhogy tutira iszonyatosan finom lesz a dolog. *kacsint lelkesen barátnőjére Bella, majd néhány tálat vesz elő és kirakja a receptet az asztalra, hogy Szandi is el tudja olvasni.*
- Remélem, hogy jól fog sikerülni. Végül is, csak nem lehet olyan egyszerűen elrontani egy tortát, nem? *jelenik meg egy tanácstalan kis fintor Bella száján, hiszen ő nem valami nagy konyhamester. Persze, odahaza az árvaházba gyakran főzőcskézett, de azért nem ilyen finom és bonyolult dolgokat, mint ezt a tortafajta. Ott maximum a legdurvább dolog a kakaós csiga, meg a piskóta tekercs volt.*
- Hát mindegy, álljunk neki, aztán meglátjuk, hogy mi lesz! *szólal meg határozottan Bella. Az egyik tálhoz lép és elkezdi belepakolgatni és kiméregetni a hozzávalókat a tortához.*

//Ruha//