Társalgó - Konyha, étkező

Tárgy: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Okt. 16, 2010 7:57 pm

First topic message reminder :

A Társalgó központi terméből egy kisebb szobába nyílik egy ajtó. Nem túl nagy a hely, de esti nassolásokra, mikor már az Étkezőbe nem szabad menni kimondottan alkalmas.
Ha belépsz szemben magaddal a fal mentén végig egy pult húzódik, sok-sok szekrénnyel, ahol találsz poharakat, tányérokat, sütéshez, főzéshez is összetevőket. Meglepő lehet, de szinte minden fellelhető itt, vélhetően a mágia erejének hála, ha palacsintára vágysz, és liszt kellene biztosan lelsz egy szekrényben. Természetesen láthatod, hogy van itt csap is, kézmosáshoz, mosogatáshoz, bár utóbbi nem szükséges, hiszen a manók, mikor épp nincs itt senki sem rendet tesznek.
Egy kisebb hűtőt is találsz itt, ha valamit készítesz, és marad belőle elteheted, de ha egy szendvicset ennél ahhoz itt leled meg a felvágottat. A mélyhűtőben még különböző ízű fagyik is rejtőznek, nem árt hát jól körülnézni.
Sütőt is láthatsz, ha esetleg bonyolultabb ételt szeretnél készíteni, hisz néha az ember kedvét leli az efféle alkotásban, és nem mindig akarja a manók ételét enni, így akár a hazai ízeket is a kúriába varázsolhatod.
A szobában egyetlen kis asztalka van, maximum ketten férnek el mellette, bár szék több is akad, tehát ha arról van szó leülni le lehet, vagy kivinni az enni, innivalót a központi terembe.
írta Cirelin de Sovalon

Társalgó - Konyha, étkező - Page 29 Kitchen_by_Majoh

Vendég

*Csak elvigyorodik a szőke lány viselkedésén a srác nyugodt. Még talán élvezi is a helyzetetett hiszen ő van fölényben. Lehet megzavarták lehet nem de volt már jobb estéje a Nekromantával, de Susanon az idegességet érzi.* - Te olyan gyenge vagy mint egy kobold. Te tudsz ennél keményebb is lenni. Csak nem vagy fiú...*Vág vissza nem fél cseppet sem szaktársától majd látja a távozó Karent is akinek biccent majd vissza néz a szőke hajúra és vigyorog gonoszan és ördögien rá.* - Nem tudsz felhúzni ahhoz túl nyugodt vagyok, de végtére is a másik tanuld meg az inget gombolni szoktuk a póló meg csak úgy van ez meg egy fehér póló szóval látom nem csak kívül vagy ilyen világos.*Még mindig cinikusan bohóckodik a lánnyal, és élvezi hogy ideges Susan.* ~Tetszik amikor ideges sexy..~*Gondolja magában és a barna szemiből könnyen ki lehet olvasni valamit amit még az user sem fejt ki.*

Vendég

- Hát Alex, ha ez az üveg, amiből egyébként még alig ivott valamit, is megárt neki az már régen rossz. Szerintem ivott ennél már többet, és erősebbet is. *Mondja a fiúnak, mindenesetre nem szeretné ha a szőke lány ebből rendszert csinálna. A konyhapultnak dőlve, kezeit keresztbe téve nézi a másik két társát. Úgy tűnik Susan nincs valami jókedvében... ezt viselkedése is bizonyítja. Karen pedig teljes nyugalommal nézi végig a műsort, még el is mosolyodik rajta. Őszintén... van egy olyan érzése, hogy Alex hagyja magát.* - Na emberek... élveztem a találkozást, pont úgy amennyire ti is. De asszem én most kettesben hagylak benneteket. Pá-pá. *Mondja, és ellökve magát a pulttól kikerüli a párost. Az ajtóból még vissza néz a fiúra.* - Kitartás... *Hogy ezt vajon mire érti pontosan azt majd Alex eldönti.*

Vendég

*Látja, hogy leolvad a mosoly Karen arcáról, de különösebben nem foglalkozik vele. Nem érti miért vannak így meglepődve, hisz nem egyszer láthatták már így a lányt. Sőt, Alex egyedül a múltkori találkozáskor láthatta szolid ruhában. Karen szavaira csak a homlokát ráncolja, majd persze válaszol is.* -Hogy mióta? Nos, mivel itt nem lehet whisky-t kapni, ezért a sör is megteszi. És még mielőtt félreértés esne, nem vagyok alkoholista. *Jelenti ki a lány, aztán hallgatja Alex szavait. A szemei egy pillanat alatt feketednek, majd csak úgy pislant vissza srácra.* -Kiscsibém megköszönném, hogyha a kangörcsödet nem rajtam vezetnéd le. *Mondja a lány, majd amikor meghallja a fiú újabb szavait, akkor felpattan, majd a fiúhoz lép. Elkapja annak az ingét, majd úgy szorítja a falhoz. Van benne erő, mert amúgy is ott a telekinézis.* - Na, ide figyelj, ha még egyszer hozzám mersz nyúlni vagy csak egy rossz szavad is lesz a kinézetemre nem én foglak fejbe lőni ezt garantálom. *Sziszegi a lány izzó szemekkel, úgy látszik sikeresen felhúzták az agyát és ma amúgy is ilyen vad hangulatában van.* - De ahogy elnéztem nem volt ellenedre a hiányos öltözet. *Mondja a lány, miközben felvonja a szemöldökét, majd elengedi a másikat.*

Vendég

*Az anyázást nem tűri el senkitől főleg ha a saját anyjáról van szó. Csak meggondoltalan volt Alex szerint Karen, de a fiú durvábban is elintézte volna a dolgokat inkább magában őrlödik. Örlődne ha Susan, nem inná azt az egy üveg sört amit furcsál tőle.* - Igen megzavartál abban, hogy éppen tejet adok a Nekromantának egyébként nem is értem te most kérdőre akarsz vonni? Ennyi eszed lehetne neked is.*Fejezi be és szemeit forgatva idegesen néz a lányra. Homlokait összeráncolja, majd a feje búbjához nyúl és folytatja tovább.* - Bocsi, történetesen kezdjünk ott hogy ha jól emlékszem én nyertem volna.. ha.... nem történik semmi. Ééés.. ha azt nézzük te voltál benne abba a bizonyos fogadásba nem de bár?*Egy "cinikus" mosollyal postázza az aurornak a válaszát, majd Karenre pillant egy nemleges bólintással célozva hogy Susant megártotta az az egy üveg, de ezt ki is fejti.* - Ugyen már hisz t eis látod, az az egy üveg is megárt neki még az öltözéke is... ha meztelenül jött volna be lehet jobb lett volna. De ezt megszokhattuk tőle, csak hát nem tom na..*Jegyzi meg majd közben már meg is eszi a szendvicsét.*

Vendég

*Először értetlenül pislog a fiúra, aztán leesik neki. Magában egy szép cifra káromkodást sikerül elnyomnia. Hogy tud ekkora gyökér lenni? Mindenesetre nem mond semmit, csak bűnbánóan lesüti szemeit. A tejet éppenséggel elfogadja, hisz a kezébe nyomják, de valahogy már elment mindentől az étvágya... Alex következő szavaira pedig csak elhúzza a száját. Ki tudja, hogy ez mit jelent nála, mindenesetre nem valószínű, hogy túl sok jót. Végig nézi a kis jelenetet, és hirtelen úgy érzi, hogy inkább ő zavar itt valamit. Ezt már épp szóvá is tenné, mikor Susan felé intézi szavait.* - Én is téged Susan. *Mondja, és valahogy mostanra az a mosoly már leolvadt arcáról. A poharat leteszi a kezéből és szemeit ismét szaktársaira függeszti.* - Annyitól nem lesz semmi baja. *Szól Alexnek, majd még hozzáteszi.* - Mondjuk nem tudom, hogy mióta sörözöl, de ha jól esik... *Természetesen ez a mondat már Sus-nak lett címezve, de azért Karenen is látszik, hogy nem nézi túl jó szemmel az ilyen viselkedést.*

Vendég

*Az anyázást meghallja, mire egy satnya félmosoly jelenik meg az arcán. Látja, hogy Karen meglepődik, ezt már szereti, ilyen belépő kell. Hát igen, ami a ruházatát illeti, olyan mint aki egy bordélyházból lépett ki. Démoni szemeit a másik kettőre veti, aztán csak úgy szólal meg.* - Oh, szóval megzavartam valamit... *Mondja a lány, majd csak a sörbe kóstol. Aztán, amikor Alex megszólal csak ránéz, hagyja, hogy a fiú odamenjen hozzá, de nem engedi el az üveget, sőt ha tudja, akkor egész közel húzza magához a másikat.* - Ugyan csak nem feledkeztél meg a múltkoriról...? *Kérdezi búgó hangon, majd ellép a fiútól és felül a szekrény munkapultjára.* -Egész szép esténk van nem igaz? *Kérdezi, miközben ugyanazzal az ördögi mosollyal pislog Karenre is.* - Rég láttalak. *Mondja a lányra mosolyogva, majd csábos tekintetét újra a fiúra veti.*

Vendég

- Karen.. ezt meg sem hallottam. Azt hiszem, te tudod a legjobban hogy mi az ami a gyenge pontom vagy pontunk a húgommal. Senki "anyját" nem szabad a szánkra venni...*Arcizmai megfeszülnek és szemei ridegséget és haragot mutat a lánynak. Karen érezheti, hogy Alex kicsit megtört és az a maradék jó kedve is oda. Nem sír azért van olyan erős a Nekromanta, de inkább nem mondd semmi meggondolatlant. A maradék tejet kiönti egy pohárba és a lány kezébe nyomja majd egy ismerős hangot vél hallani megint. a szemei kigúvadnak amikor vissza ül a székre, végig néz a lányon és a sörös üvegen akad meg a szeme.* ~Alkoholista..~*Szemforgatva gondolja magában majd ránéz Karenre és vissza Susanra.* - Hogy mi? Bepróbálkozni? Te nem vagy magadnál... mi van abban az üvegben? add csak ide..*Mondja a fiú majd oda nyúl a lányhoz és ki veszi a sörös üveget a kezéből. Vagy is próbálja kiszedni.* - Egyébként kellemeset.*Köszön, egy biccentéssel majd csak nézz mind a két lányra.*

Vendég

- Mindjárt úgy bekékülsz te, hogy még anyád sem ismer rád! *Mondja "fenyegetően" a lány, és nyomatékosan rá pillant Alexre.* - Látom ma megint nagyon humorodnál vagy... *Csóválja meg a fejét, amolyan "aki hülye, az hülye is marad" nézéssel, majd mikor végre megkapja a válaszát bólint egyet.* - Okés, akkor nem nézhetek ki annyira szörnyen. *Jegyzi meg, majd mikor a fiú hirtelen el kezd sürögni-forogni csak elmosolyodik.* - Köszi, de azt hiszem elég nagy lány vagyok már, ki tudom szolgálni magam. De azért értékelem ezt a buzgó figyelmességet. Ilyet se tapasztal az ember tőled csak szökőévben egyszer. Közben mesélj valamit, mondjuk mi van veled mostanság. *Mondja, majd csak arrébb tolja a fiút a hűtőtől és kinyitva azt tej után kutat.* - Ne mondd, hogy megittad az összes tejet! *Fordul hátra, és várakozóan pillant a másikra. Aztán...* - Susan? *Kissé meglepetten pillant a lányra, már maga az öltözéke meg a váratlan felbukkanása is elég érdekes, hát még az a nézés... a sörös üvegről nem is beszélve.* - Honnan jössz? *Kérdi a lánytól, annak szavait láthatóan nagyon figyelembe sem véve. De azért a szemöldök felvonás mellé, még küld egy halovány kis mosolyt.*

Vendég

-Oh, Alex csak nem szédíted Karent is? *Cseng fel egy cinikus hang, miközben fekete füst kíséretében a lány alakja is kibontakozik. Hogy hogyan került ide? Nos az kérdéses, mindenesetre most itt van. Egy fekete miniszoknya egy vörös fűző és természetesen a combfix sem maradhat el. Szemei egészen sötéten égnek, arcán ördögi vigyor ül, ahogy a másik kettőre pillant.* -Egyébként kellemes estét. Remélem nem zavartam meg semmit se... *Mondja még mindig ördögien vigyorogva, miközben magához vesz egy sörös üveget. Egen, ma kifejezetten érdekes kedvében van a lány...*

Vendég

*Csak vigyorog a másikra miközben kitiszítitja a szemét komolyan a bogár már csak bogár...* - Mondj valami újat, mert ezt már mindenki ismeri.*Vág vissza a fiú amikor visszahuppan a székre és becsukja a könyvét és beleharap a szendójába.* - Hát kaphatsz alá kéket is és akkor Lila színű lenne és mondhatnánk azt, hogy Szilvásat játszottunk. A hátránya az lenne hogy akkor megutálnának.*Gondolkodik el..* ~Már így is utálnak..~*De nem mondja ki hangosan és folytatja a mondatot.* - Egyébként nem piros olyan semleges színű. Áttetsző mint a szellemé. Ám mi a helyzet? Kérsz valamit? Szendvicset, italt esetleg?*Kérdezi meg a srác, és már lép a hűtőhöz, hogy a lányt körbe ugrálja. Egyébként olyan semmilyen a hangulata, de azért a humora és az énje ott van.*

Vendég

*A lány megrökönyödve fordul hátra, hogy megnézze ki az az elvetemült idióta aki azután, hogy nekiment csiklandozással fogadja.* - Alex. *A felismerést csak egy halvány, kis meglepődöftséggel kevert mosollyal nyugtázza, aztán gyorsan ki is oldalaz annak fürge ujjai közül, és kezére csorgat egy kevés vizet, hogy aztán annak segítségével valahogy kihalássza azt a bogarat. Egy jó ideig dörzsölgeti a szemét, míg sikerül megszabadulnia a "támadótól", persze ezt drága barátja nem tudja szó nélkül hagyni.* - Alex, már megint hülye vagy... *Jegyzi meg, és a szája szélében bujkáló kicsiny kis mosoly biztosíthatja róla a másikat, hogy ez még nem kritikus pont.* - Nah, végre. *Sóhajt fel, és szemeit megtörölve kiegyenesedve szaktársa felé fordul.* - Piros? *Lép közelebb, hogy a másik alaposan megtudja szemlélni íriszeit. Egyébként a lány ma egy szűk farmer csőgatyát, bő, szürke, vékony pulcsit, lábain pedig tenisz cipőt visel.*

Vendég

*Igazán jó kis könyvet olvasgat, a burkot. Valami izgalmas résznél van, és nem törődik azzal aki itt van de amikor éppen a tejet issza és kicsi csepp kilöttyen a pohárból egyenesen az orrához. A fiúnak jelenleg bajusza van mint egy kisfiúnak. Amikor nézi az ismerős egyént felvonja a szemöldökét és egy csiklandozással üdvözli a másikat.* - Ezt csak a lökésért. Tetű ment a szemedbe? Kár... azt hittem máshol fertőz meg téged. Am szia.*Mondja teljes nyugodtsággal és a szája szélén vigyorog a srác, majd visszahuppan a székre, és onnan figyel Karenre.*

Vendég

*Könnybe lábadt szemekkel lép be a konyha ajtaján, és körül sem néz, egyenesen a mosogató kagyló felé veszi az irányt.* - Franc ebbe a bogárba... *Dünnyögi az orra alatt, miközben mutatóujjával nagyon matat a szeménél. éppenséggel észleli, hogy nincs egyedül, de most az első számú cél egy kis víz, hogy megpróbálja kiszedni azt az izét a szeméből. Rohadtul tud fájni... * - Hopsz, bocs. *Lök oda egy halovány bocsánat kérést a széken ülőnek, akinek pont az előbb ment neki, majd két lépés, és már meg is engedte a vizet... *

Vendég

*Nyílik az étkező ajtaja vánszorogva és kómásan lépi át a helyiséget a Nekromanta fiú és inkább nem akar még élni sem. Könyve a kezében amit olvasgatni szokott mostanában, Egy halásznadrágban és egy fehér póló van rajta ami a hálópólója és papucsban van. A hűtőhöz lép és tejet vesz ki meg kenyeret és egy két dolgot. Amint megcsinálta a szendvicset és a tejet felmelegítette leül az asztalhoz és míg megeszi a hamiját olvasgat és a gondolatát üríti kifelé.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Márc. 13, 2011 9:53 pm

- Az tényleg elég durva volt... *Húzza el száját.* - De mindegy, kell néha ilyen is, és nem is szabad meglepődni a hasonlókon, elvégre a Nezabarba járunk. *Vonja meg a vállát, pedig azért eléggé felhúzta, ami a Lassenien-birtokon történt. Vagy az inkább csak olaj volt a tűzre...? Az is simán meglehet. A kérdésre elgondolkodik, ő maga sem tudja megállapítani, hogy van.* - Hát... semlegesen. Jövőhéten hazautazom, bár még egyelőre nem tudom, mim okból, annyit mondott apu, hogy elutazunk Németországba. Te... honnan is jöttél?

//fagy//

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Márc. 13, 2011 9:48 pm

*Mikor Susan végez a szeleteléssel. Emily megszólal. Amire ezt a választ kapja.*-hát egész jól. Bár a nyomozás után eléggé kiakadtam.*Mondja miközben beleharap a szendvicsébe.*-És te hogy vagy?*Kérdezi.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Márc. 13, 2011 9:42 pm

*Nyikordul az ajtó, léptek zaja hallatszik a háta mögül, és Susan bukkan fel. Emily lenyeli a falatot, megköszörüli a torkát, és válaszol.* - Khm, ő, szia, Susan! Persze, engem nem zavarsz, ha még nem vagy álmos... *Vonja meg a vállát, és lassan kortyolgatni kezdi a forrócsokiját. A beállt csöndben csak a kés és szalámi találkozásának apró nesze hallatszik, de Emily-t ez zavarja, így hát végül leteszi a bögrét.* - És...? Hogyhogy ilyenkor jössz le enni? Mondjuk igen, tudom, jó kérdezi... *Céloz itt magára, aki épp most tolt be egy szendvicset.* - Amúgy hogy vagy mostanában?

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Márc. 13, 2011 9:38 pm

*Hamarosan Susan is betoppan egy kis kései evészetre. Ugyanaz a ruha van rajta mint ami a nyomozásnál volt rajta. Észreveszi Emilyt. Odamegy hozzá.*-Szia! Tarthatok veled?*Miközben a másik lány válaszát várja gyorsan kivesz valamit a hűtőből, majd végignéz a lányon. Ezután kotor a táskájában és elővesz egy kést. Hogy fölszeletelje a szalámit. Aztán csak figyel és semmit nem mond, Már már nyomasztó a csend.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Márc. 13, 2011 9:18 pm

*Emily nagyot ásítva lép be az Étkező ajtaján. Mozgalmas volt ez a mai nap, mozgalmasabb - és nyugtalanítóbb, idegesítőbb, zavaróbb - , mint a többi (de ilyenkor, este már nincs energiája bosszankodni). Fehér melegítőnadrágban, hozzá tartozó pulóverben, és egy nagy, zöld kutyafej alakú mamuszban. Haját összefogta, sminkjét lemosta, egyszóval úgy néz ki, mint aki most mászott ki az ágyból, de még igazán visszamenne. De hát a szükség nagy úr, és most arra van szüksége, hogy egyen néhány falatot! Kinyitja a hűtőajtót, kivesz belőle szalámit, sajtot, margarint, megpirít két szelet kalácsot, csinál magának egy forrócsokit, és lehuppan a székre, hogy hozzálásson kései vacsorájához.*

Vendég

*Tamás meglepetten pislant fel. Nem érti, nem igazodik el a lányon, miért mond ilyeneket? Miért akar még ezek után barátkozni. Hiszen ő fel ajánlotta a dolgot. Fel ajánlotta, hogy járjanak, de még azt is hogy csak sima szeretők legyenek. Aimee számára egyik sem kellett. Erre jön a szöveggel, hogy bizony ő is sokat gondol arra.* - Ez van kedves. Ami történt meg történt. Én hálás vagyok érte, de te nem akartad, hogy ez még egyszer meg történjen. Én pedig nem fogok vitatkozni, sem harcolni.

/fagy/

Vendég

*Szóval akkor nincs bor, és az üveg vissza is kerül a helyére. Mindenesetre a lány magánál tartja saját poharát, és az utolsó falat spagettit is lenyelve hátradől a székben. Talán nagyon kicsit kezd ismét felengedni... Megtörli a száját, majd csak a borral a kezében pillant a másikra. Egy ideig így hallgatja, de mikor ahhoz a részhez érnek, hogy eldobta magától szemeit az italra szegezi. Mutatóujját felemelve lassan köröz a pohár szélén, amolyan melléktevékenységként. Ezen az estén már másodjára van szüksége ilyesmire. Aztán a fiú utolsó mondata nem hagyja éppen hidegen, ezt talán szempillái rebbenéséből is észre lehet venni. Nyel egyet, és önkéntelenül összébb zárja combjait, miközben még mindig nem néz a másikra.* - Megértem, és el is fogadom, hisz azt hiszem ennél többet már nem is várhatnék. *Mondja, majd kis szünet, és végül még hozzáteszi.* - Nem hiszem, hogy kettőnk közül csak te lennél az akinek emlékképek ugranának be, miközben egymáshoz beszélünk. És ez nem sok jóra vezetne... *Felemeli poharát, és lassan belekortyol.*

Vendég

*Tamás elutasítja a bort. Nem iszik alkoholt. Vagyis néha igen, de most nem ez az alkalom van.*
- Ezek után? Nem tudom, ezek után én nem tervezek semmit. ha össze futunk udvarias leszek. De mivel most löktél el magadtól nem hiszem hogy lehetséges lenne a további őszinte és fájdalom mentes barátság. Őszintén... folyton az jutna eszembe, amit csináltunk. Nem tudnék barátságot színlelni mikor az jár a fejemben, hogy milyen vagy meztelen. Vagy szenvedélytől fűtötten. - *Mondja meg a frankót Tamás. Merielt is messzire kerüli amióta szakítottak. Még hogy csak legyenek simán barátok.*

Vendég

*Egyik szemöldökét kérdőn vonja fel a fiú válasza hallatán. Valami rosszabbra számított. Mindenesetre magában megállapítja, hogy Tamástól ez nagyon korrekt volt.* - Khm... rendben. *Bólint, és komolyan már attól kezdi kínosan érezni magát, hogy a másik ilyen könnyedén áll hozzá a dolgokhoz. De most összeszedi magát, és közelebb lép az asztalhoz. Ám még mielőtt ismét leülne, másik kezébe veszi a borosüveget.* - Kérsz? Ha már kibontottam... *Pillant szendén a fiúra, majd ha az igennel válaszol tölt neki. Ha nem csak megvonja vállát, és vissza teszi a szekrényre. Leül, és ismét kezébe veszi a villát, majd lassan el kezd enni. Elég nehezen csúsznak le a falatok a torkán, de azért nem hagyja ott.* - Finom lett. *Jegyzi meg halkan, pár perc néma hallgatás után.* ~Ez hót gáz... minek kell nekem ilyen hülyeségeket kitalálnom, hogy közös vacsora?!~ *Morcog magában, és megingatja fejét, ezzel sikeresen elérve, hogy egy másik tincs is kiesvén a kontyából arcába hulljon.* - Mi lesz ezután? *Szólal meg a tányérját bámulva, ahol még van egy kevés vacsorájából.* - Úgy teszünk mintha semmi sem történt volna... vagy már egyáltalán nem is ismerjük egymást? *Emeli rá végül zöld szemeit, nem valószínű, hogy ezek után bármi féle kapcsolat is kialakul köztük. És ezt csak is magának köszönheti.*

Vendég

- Nos akkor ez a te döntésed. Én minden esetre úri ember leszek, és nem fogok dicsekedni azzal ami történt. Nem kell félned senki nem fog feslett nőnek tartani. Vagyis miattam biztosan nem. Minden esetre fejezd be a a vacsorát. Még meg sem kóstoltad igazán. -*Mondja Tamás vállat vonva. Neki aztán mindegy, hogy Aimee így döntött. Az ő lelki ismerete az tiszta. Ő fel ajánlotta azt, hogy a barátja lesz, és ezzel a hűségét is. Fel ajánlotta, hogy legyenek csak szimplán szeretők akik kötöttségek nélkül élvezik a másik társaságát. Ennek ellenére a lány csak a távolságot választotta.*

Vendég

//olvadunk Tamással//

*Még mindig a konyhapultnak dőlve, kezeivel maga mellet "megtámaszkodva" néz a másikra. Arca nem túl sok boldogságot sugall, sőt ha jobban megnézzük láthatjuk amint szája széle megrándul, és ő szinte küzd magával.* - Figyeltem az előbbi szavaidra. Tudom mi a véleményed... *Szűri fogai közt, miközben akaratán kívül erősebben szorítja a szekrény szélét. Igen, tudja, hogy mire vár a fiú... de azt, hogy ő maga mint akar már kevésbé. Talán csak az időt akarja húzni, hogy minél később keljen döntenie. Faképpel hallgatja végig Báthory monológját. Néma csend telepszik közéjük, aztán csak ellöki magát, és hátat fordítva a fiúnak a bor felé fordul. Előveszi a dugóhúzót és belenyomja a parafába.* ~Nem akarok ebbe bele menni... De ribancot nem fogok magamból csinálni! Vagy már késő? ~ *Kissé idegesen nyomja le azt a kütyüt, és már ki is bontotta az italt. Elővesz egy újabb poharat- hiába hever ott a másik üresen az asztalon - és tölt magának. És mindvégig azon agyal, hogy mit kéne tegyen. Ördögi kör... ebből ő semmi kép sem fog győztesül kijönni.* ~Azt a marha fejemet, hogy nem bírok magammal!~ *Sajnos utólag hiába okos az ember, most viszont ideje lenne neki már megszólalni.* - Semmi értelmét sem látom annak, hogy belemenjek ebbe kapcsolatba. Nem hinném, hogy bármi szükségem is lenne arra, hogy megszerettessem magam veled. Nem kell, hogy szeress. *Mondja miután belekortyol a borba.* - És ezek után azt hiszem más sem. *Feleli, hangja egész határozottan cseng. De sajnos ő belül egyáltalán nem az.* ~ Mit művelek? Neem, ez nem lesz jó! Na, ezt jól megcsináltam, a francba... ~ *És csak feszülten, további szavak nélkül várja szaktársa reakcióját.*