Fogadó

First topic message reminder :

*Toma és Amidala érkeznek meg Nellondba, ezer éve nem jártak erre, és ideje volt már, hogy kimozduljon egy kicsit a négy fal közül. Bár nincs miért csodálkozni, a tündesrác nagyon le van törve. Sőt, ez még talán enyhe kifejezés is. Mindenesetre most jön kiszellőztetni a fejét. Jó ideig sétálgat a negyedek között, gondosan elkerülve a sötét, sikátorokkal teli utcákat. Szokásos tünderuháját öltötte ma is magára, de ez most nem kékben, hanem zöldben és barnában pompázik. Haját kiengedve hagyta, soha nem kötötte össze, így most sem teszi meg. A hosszú, kék tincsekkel csak némán játszadozik a hűvös szellő, de ez egyáltalán nem zavarja* ~Ideje lenne, ha túllépnél rajta és foglalkoznál egy kicsit magaddal is. Nem hiába rángatlak mindenhová, vissza kellene végre térned a valós életbe~ *hallja gondolatban a nőstény tigris szavait, de nem mond rá semmit, nem tud rá mit mondani, így csak némán ballag tovább* - Üljünk be valahová *veti fel az ötletet a daimón, Toma pedig csak bólint és a Fogadó felé veszi az irányt, hiszen ez van a legközelebb hozzájuk, jelen pillanatban. Amikor belép az ajtón körülnéz, de tekintete azon nyomban a tündelányon állapodik meg* ~Ajjaj, mégsem volt túl jó ötlet~ *sóhajt Amidala, de most már nem mehetnek ki, biztosan észrevették már páran* - Szép délutánt! *köszön, majd elindul a lány felé* - Üdvözlöm kisasszony! *hajol meg cseppet a lány előtt* - Hogy telnek a napjai? *na igen, a magázódás, ez most már örökre megmarad, ez is azt a távolságot szimbolizálja, ami kettejük között van. Nem ül le, meg sem kérdezi, hogy leülhet-e, lehet, hogy a tündelány nem is akar társalogni vele* - Üdvözletem Clémence, Savonn! *hajol meg a daimón is, aztán leül társa mellé és onnan figyelget mindenfelé*


Ha belépsz a masszív fa ajtón, jobbra egy nagyobb teret pillantasz meg, 20 kör alakú asztallal.. A bejárattól balra mágikus biliárd asztal, hogy ha kedved tartja játszhass. És egy mágikus flippert is találsz, ami szintén arra vár, hogy játssz vele.
A bejárattal szemben a pult, ahol a fogadós tananyázik. Mögötte üvegszekrény, benne italokat látsz. A pult előtt sorban 10 bárszék, mindegyik előtt egy kis tál, benne sós ropogtatnivalóval.
A pult baloldalán egy ajtót pillantasz meg, a mögött van az iroda, ott találod a főnököt, Björköt.
A pult jobb oldalán, az asztalok mögött egy lépcső húzódik. Odafent szépen megvetett szobákat találsz, hívogatóan egy fárasztó utazás után.
A terem fa burkolású, a barna szín dominál, de az asztalok teteje vörös márványból készült, a székeken bíbor bőrhuzat. A falakon képek lógnak, és fényképek egy-egy nagy játszmáról, ünnepségről. Minden asztalon találsz egy itallapot.
Az ajtó mögött húzódik a házirend, és a tábla az árakról.

Áru:
Alkohol mentes italok:
Jaffa sör, Mézbor, Vajsör: 55 bronz
Alkoholmentes koktélok:
Tengerszemkoktél, Mámoros éjjel, Északi szél : 70 bronz
Bólék:
Keleti egzotikum, Részeg hajnal: 77 bronz
Alkoholos italok alkoholmentes fajtái, koktéltól, (bólétól) függően más ár. 80 bronztól - 3 ezüstig
Alkoholos italok: (csak felnőtteknek):
vérnarancs pálinka, Lángnyelv whisky, Szíverősítő , Paraszt - torok, Igazgyöngy pezsgő + az előbb felsorolt koktélok valamilyen alkoholos kiegészítővel : 86 bronz

Rostos üdítők :
barack, narancs, répa, sütőtök 43 bronz
Teák:
Citromos, barackos, piócás, felhő ízű, napfény ízű: 50 bronz
Rendelhető csemegék:
Medveszem keksz, szivárvány ízű cukorka, búzadara –szelet, édeslekváros-sós bóhócos chips: 62 bronz
Kérhető reggeli :
rántotta + 3féle feltét (kolbász, sonka, lecsó)
Kenyér + vaj, felvágott, vagy méz, vagy lekvár: 1 ezüst
Mindegyikhez jár tea vagy rostos üdítő
Vacsora:
egy tál leves + valamilyen üdítő , vagy kenyér feltéttel. 1 ezüst[/color]

*Kicsit elgondolkodom majd összerezzenek ahogy az oldalamat kezdi szappannal dörgölni. *-Te hova szeretnél menni?*kérdezem ahogy pirulva lesütöm a szemem. Még ez is jól esik tőle. *~Bár csak örökké élnék, hogy ne kelljen elhagynom Őt. ~*gondolkodom majd hirtelen jött ötlettől lábujjhegyre állok és nyakaköré fonom karjaimat és megcsókolom. Kicsit zihálva válok el tőle. *-Szeretlek. *mosolygok rá majd mikor újra megcsókolnám meghallom a telefonom hangját. Magamban szitkozódva döntöm homlokom mellkasának. *-Mindig a legrosszabbkor.*

*Viszonzom csókját, és hozzá simulok. *-Mit szeretnél ma csinálni? *kérdezem ahogy a szappanért nyúlok. Érdekes lenne rajta a jázmin illatú tusfürdőm. Kicsit elvigyorodom a gondolatra, majd izmos mellkasára kenem a szappanhabot. *-~Olyan kellemes nyugalmat érzek. Mellette nem kell félnem mert ő vigyáz rám. És soha többé nem akkarok egyedül lenni. ~*gondolkodom halvány mosollyal arcomon. Közben felnézek rá a gyönyörű kék szemeibe.*

*Mosolyom kiszélesedik mikor vörös arcal megy ki hogy tisztaruhát hozzon magával. Én addig ledobom magamról a takarót és beállok a zuhanyalá. Kellemes langyos vizet engedek magamra. Felé fordító fejem mikor becsukja az ajtót. *-Akkor jó. Gyere kellemes a víz. *vigyorgok rá és kicsit arrébb húzódok. Szemtelenül végignézem ahogy levetkőzik. *-Minden nap elnézném ezt a fajta műsort.*vigyorgok kajánul. Hihetetlen jól érzem magam. És már nem is vagyok álmos. Felpezsdült a vérem a látványtól.*

*Ahogy a fürdő felé próbálok haladni mikor hirtelen felkap az ölébe. Nyakaköré fonom a karjaim hogy segítsek magam megtartani. *-Hát igen a tegnap éjjel... hogy is mondjam, elég aktív voltál. *válaszolom vigyorogva ahogy letesz a fürdőben. Támad egy sunyi ötletem majd rá mosolygok. *Nincs kedved velem tartani? *kérdezem továbbra is ''ártatlanul'' mosolygok rá. Kíváncsi vagyok hogy mit reagál a dologra és kicsit lejebb engedem a takarót magamon.*

-Mi? Mennyi az idő? *döbbenek meg hirtelen, ahogy a telefonomat keresem, de rájövök hogy az a táskámban van. *- Tenger mélyen. *válaszolok vigyorogva a kérdésére. *-Rég nem aludtam ilyen jól. *teszem hozzá. Meglátom a csomagjait az asztal mellett és rámosolygok. *-Mikor keltél hogy már át is költöztél? *kérdezem ahogy nehezen kikászálódok az ágyból magamköré tekerve a takarót. Kicsit még fura hogy van valaki az életemben de még is boldog vagyok hogy nem vagyok egyedül. A fürdő felé veszem az irányt de ez a nehezebb feladat a takaróval mert nem az én 160 centimhez taláták ki.*

*Motozkálást hallok de nincserőm még a szememet sem kinyitni. Jól esik a lustálkodás. Hallom az ajtó nyílását majd csukódását, majd mintha leraknának valamit a földre. Akkor kezdek igazán ébredezni mikor feljebb húzzák rajtam a takarót. Résnyire kinyitom a szemem és szerelmem mosolyog rám. *-Steven? Már is reggel van? *kérdezem álmosan és magamelőtt tartva a takarót felülök. Visszamosolygok rá, majd előre hajolva kap egy szájra puszit.*~Rég aludtam már ilyen mélyen és nyugodtan. És ez neki köszönhetem, mert velem van. ~*-Hogy aludtál?*kérdezem ahogy karjaimat előre nyújtom hogy hátamat domborítsam egy kicsit.*

*Kedvesen mosolygok rá. Örülök hogy velem akar maradni. *-Lehet hogy bírod még, de a szemeiden mást látok. *mondom és megérintem az arcát. *-Rád fér a pihenés. *Adok neki egy apró csókot. *-Jó éjt szerelmem. Aludj jól.*monom mosoglyogva és újra megcsókolom de most lágyan kicsit hosszabban. Majd hozzábújok. Tudom hogy biztonságban vagyok mellette. Nem kell félnem hogy bajom esik hisz Ő megvéd. Ahogy a mellkasára hajtottam fejem és hamar elnyom az álom ahogy egyenletes légvételeit hallgatom. És remélem hogy innentől nyugodtan élhetünk mindketten.*

*Örülök hogy végre megnyugszik. Majd felragyog a szemem mikor azt mondja szeretne beköltözni a szobámba. *-Boldog lennék. *mondom mosolyogva ahogy átölelem. Kicsit aggódom hogy tényleg jól van-e. Mert félek a hallottak után valami őrültséget fog csinálni. De most csak azon vagyok hogy minnél több időt együtt töltsünk, mert ki tudja mennyi idő adatott meg nekünk. Ahogy ledől a párnára azonnal hozzá bújok hogy érezzem közelségét. A viág legboldogabb nőjének érzem magam hogy vele lehetek. Nem tudnám már elképzelni az életem nélküle. *- Elfáradtál? *kérdezem hallkan ahogy felemelem fejem és ránézek. Látom hogy szemei csukva vannak de azt is látom hogy elég éber még. *

*Szélesen elmosolyodom mikor átölel. Teljesen megértem mit érez. Hisz a helyében én is kibuktam volna. Mikor az arcomat cirógatja úgy simulok a tenyerébe mint a simogatásra vágyó macska. *-Ugyan nincs semmi baj. Megértelek.*mosolygok tovább ahogy viszonzom az ölelését. *-Igen malyd mesélek még magamról de nem most. *mondom komoly hangom.*-Mára bőven elég volt ebből a rémségből. Jobb ha a múlt a múltban marad. De mi figyeljünk a jelenre és ami a legfontosabb a jövőre.*mosolygok rá vidáman hogy megnyugtassam. Nem akarom hogy miattam aggódjon. *

-Steven kérlek nyugodj meg. *suttogom. Dühös vagyok magamra amiért így felzaklattam. *-Sajnálom nem akartam hogy miattam ideges legyél. De ez mind a múlt. Amin ha akarunk se tudunk változtatni.*mondom halkan. Rossz érzés így látni. És észreveszem hogy dühös lesz mikor rákérdez hogy korbáccsal is megvertek. Erre már inkább nem mondok semmit hisz már így is elég dühös.Félek hogy a végén őrültséget csinálna.*-Édesem, kérlek. Nyugodj meg. Ez már rég nem számít. Hisz szeretlek.* mondom és megpróbálok a szemébe nézni. *~Joga van megismerni a múltamat de ez lehet egyenlőre sok volt neki.~*gondolkodom és megérintem az arcát.*

*Visszafordulok felé, és látom a döbbenetet a szemében. Közelebb csusszanok hozzá és megölelem. *-Sajnálom kedvesem. Nem akartalak felzaklatni ezzel. *mondom közben a haját simogatom. *-Ezek csak hegek amik már nagyon régen történtek. A hátamon pedig a korbács nyomokat lehet hogy szégyenlem ahogy kinéz de még is valamien szinten nem bánom mert azér történt mert nem árultam el a nevelőanyámat. És azzal a tudattal élhetek hogy nem vagyok áruló.*mondom mosolyogva de továbbra sem engedem el mert érzem hogy nagyon felzaklatta a dolog.*~ Sokat féltem életem során de már nem kell többé mert Ő velem van.~*

*Elmosolyodom mikor Andrejre utal. Kicsit elgondolkodom mert sokminden homájos abból az időből mert hippnózissal tartott maga mellett.*- A hasamon lévő akkor keletkezett mikor puszta kézzel döfött le.*mesélem. Kicsit kiráz a hideg mikor visszaemlékszem. *-Több harapás és kissebb vágást ejtett rajtam amég vele voltam. És sajnos a hippnózis miatt nem tettem semmit. *folytatom a mondandómat.*- A hátamon pedig... *ülök föl és a hátamat mutatom felé. Ahol a hátam közepén szinte teljesen egybefüggő volt a heg és az oldalam, a derekam valamint a vállam felé látszott csak hogy több különálló sebről van szó.*-Egy ellenséges csapat Kubában elkaptak engem és három társamat. Őket megölték én örülhetek hogy ennyivel megúsztam. *~De akkor sem árultam el Angyalt és erre büszke vagyok. ~*gondolkodom ahogy kicsit lehajtom a fejem. *