Társalgó - Nyugalom terme

Vendég

First topic message reminder :

*Hagyja, hogy Szevér a füle mögé tűrje a haját, és elgondolkozva figyeli a fiút, majd mikor az visszahúzódik, akkor egy lendülettel törökülésbe ül át, ezzel ugyebár a támaszkodást befejezve. Felnevet, mikor Szevér kijelenti, hogy nem a frász járja át a szívét, ha arra vetődik.* - Ez jó, ezt megjegyzem. A balhé meg... Nem keresem, de nem is kerülöm. Megyek, ahova én akarok, aztán ha megtalál, hát egészségére. *Az ismerősre érdeklődve néz, végigpörgetve magában bizonyos információkat, de nem szól. A másik névre még érdeklődőbben pislog, és kattognak a fogaskerekek az agyában, de ez már nehezebb terület.* - Zara? Hm-hm. Na rá például kíváncsi lennék. *Közelebb hajol Szevérhez, cinkos mosollyal.* - Mesélsz róla?

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szer. Nov. 02, 2011 10:28 am

*Zac a nyugalom terme felé vette az utat. Reméli nem találkozik senkivel, nincs ma nagy kedve a diákokhoz. Majd belép az ajtóba kezébe egy pohár forró csoki egy könyv amit már régóta olvasgat leül valahova és észre se veszi a lányt a sarokban.*~ áhá vannak ilyen varázslatok is bár nem tudom hogy kell kiejteni így nem tudom használni.~* Gondolja magába majd bújja tovább a könyvet. Egy fekete póló és egy fekete nadrág van rajta. Mikor leül hátáról leveszi a táskát és olvasgatja a könyvet.

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szer. Nov. 02, 2011 10:18 am

*Ideiglenes szobájában ülve töpreng az elmúlt napokon. Nem nagyon találkozott semmilyen értelmes emberrel az iskolában. Talán a kis kobold Rosetta volt az, akivel eddig tudott beszélni. Az összes többi nem felelt meg a lány igényeinek. Bár az is lehet, hogy ő nem viselkedett rendesen a diákokkal. Magára kap egy fehér pólót és egy farmert, majd kilép az ajtón. Mostanában egyre többet jár kint az Eramires leányzó. Még mindig nem kapott rendes szobát, így hát érthető, hogy nem akar sok buta lány között lenni egésznap. Szívesebben sétálgat a kúrián belül és kívül is. Barna haja ma kontyba van fogva ezzel is kiemelve arcát. Mint mindig, most sincs rajta smink. Csak nagyon különleges alkalmakkor szokta magát kifesteni. Szép lassan bandukol a kúriában. Egyik lépcsőn fel, majd a másikon le. Közben egy dalt dúdol magában, amit még édesapja tanított neki. Nagyon örülne neki, ha újra együtt lennének.*
~Nem kellett volna úgy cselekednem. Uralkodnom kell magamon. ~ *Érdekes dolgok történtek a lánnyal a múltban. Talán ez változtatta meg őt ennyire, de az is lehet, hogy mindig is ilyen volt. Egy biztos, itt nem fog akárkinek csak úgy megnyílni. Ezt ki kell érdemelni, és ha valaki ki szeretné érdemelni, akkor sok mindent meg kell tennie. Mélissa nem bízik meg csak úgy mindenkiben. Gondolataiba merülve észre se veszi az ajtót, aminek véletlenül neki megy. Kissé fogja a fejét, majd a támadójára pillant. Belép a társalgóba, majd újabb ajtókat pillant. Az egyik rögtön kiböki a szemét. *
~Remélem, itt tényleg nyugalomra lelek.~ *Gondolja, azzal kinyitja az ajtót és átlép rajta. Egy csésze teát fog a kezébe, majd az egyik párnát egy olyan helyre rakja, ahol őt nem, viszont ő másokat eléggé jól lát. Mondhatni meghúzódik a sarokban, de ennek a teremnek nincsenek sarkai. *

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Pént. Okt. 14, 2011 11:02 pm

*Daran nagyjából figyeli a lány monológját. S elgondolkodik, hogyha a lány tudná hogy ő Ír származású más véleményen lenne. Mikor a fekete fiú betámojog, és Daran rápillant, egészen helyesnek látja a srácot még így részegen is. Mikor elhagyják a termet Daran is úgy véli ideje nyugovóra térnie. Felkapja a könyvét és elindul a hegyi vadmacska háló felé.*

Vendég

- Hát sajnálom, hogy pont ilyen barátod van. Mondanám, hogy szívesen látunk, de nem hiszem, hogy élveznéd egy rakat francia meg egy rakat brit hülyeségeit. Szóval hagyjuk. Nem hiszem, hogy vándorok, nekromanták, aurorok és mentalisták társaságára vágynál így inkább nem avatkozom közbe. Ha neked megfelel Betranche társasága akkor rendben. Én nem állok közétek. Ásó, kapa, nagyharang és mi egyéb...*Válaszol megint csak igen lazán és nyugodtan. Aztán a veszekedésre felnevet.* -Ez már akkor veszekedés volt mikor te még nem ismerted őt. Mindegy. Amúgy ez egy fajtiszta féléves rottweiler, aki a lehető legjobb kiképzést kapta. Rengetegen nem is gondolnák mi mindent lehet tanítani nekik.*Titokzatosan mosolyog, majd a megfojtáson elfintorodik.* -Nem tudod hányan akarták már kinyírni, s mint mondtam akkor támad, ha én mondom. *Szépen leül az ajtó mellé, aztán mikor odajönnek hozzá kérdőn pillant a másikra.* - Semmi bajom. Csak eszembe jutott néhány dolog.*Rázza a fejét, majd mikor Lorraine kiviharzik furcsa csillanást lehet látni Gis szemében. Pár perccel később egy sötét hajú fiú támolyog a nyugalom termébe. Azért kereste Giselle-t, mert a haverjuk nincs valami jól, és szükség a van a segítségére. A Belsis elköszön Darantól, majd ő, a kutya és a holló elhagyja a labirintust.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Pént. Okt. 14, 2011 10:47 pm

*Lorrnak sajnos sűrgős dolga akadt, úgyhogy már megsem tudja várni amit a többiek mondanak. Kiviharzik a szobából és a kinyitott ablak miatt becsapódik mögötte az ajtó.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Pént. Okt. 14, 2011 10:39 pm

*Daran még mindig védelmező pozícióban áll a lány előtt és hallgatja mit beszélnek neki. *- Lehet hogy ő nem tenné meg értem, de nekem ő az egyetlen barátom itt.És ám blokk mindenhol. Én őt megvédem.* Keserűen felnevet. Belegondol, hogy tényleg ő az egyetlen barátja széles e világon, na meg talán az a a fura, apáca lány a faluból. Mondjuk ő maga sem érti hogy hogy lett fontos neki ennyire ez a lány de mégis, fontos. Mikor végig hallgatja a lány monológját így szól.* - Nem akarom hogy ennek veszekedés legyen a vége. Mi több, h a korcs kutyád rátámad akár Lorrra, akár rám még megtalálom folyatni. Csak az elővigyázatosság kedvéért mondom.* szól, már már ijesztő nyugalommal.*- Komolyan beszélek. * Majd látja ahogy a lány feláll és elsétál az ajtóig, ott viszont megtorpan és leül. Daran odasétál hozzá egy pillanatra magára hagyva barátját. A kutya acsarogva morog rá, de nem érdekli. *- Jól vagy?

Vendég

- Nos hát örülök, hogy összefutottunk Daran. Giselle vagyok. *Biccent a lánynak, majd mikor Lorraine elé ugrik kicsit meglepődik. Ő nagyon kevés ember miatt ezt megtenni. Az ikertestvére, az öccse, Brigitte és Kamen, de mást nem lenne hajlandó megvédeni.* -Őszinte elismerésem Daran. Nagyon kevesen vannak, akik így képesek kiállni másért, ha talán fordítva lehet nem ez történt volna. *Elég halkan beszél, de még meg van a józan esze, na meg a kutya is visszamegy hozzá.* -Nem kell engem szeretni, nem kell engem sajnálni, hiszen úgyis egy kőszívű szörnyeteg vagyok, igaz-e? De mindegy is. Apám meghalt. Kész, pont. Ez a múlt. Elfogadtam a tényt. Csak gondoltam közlöm, hogy közel sem vagyok olyan, mint amilyennek gondolsz. *Rándítja meg a vállát miközben beszél, a kutya az ölébe hajtja a fejét, és így ücsörögnek a párnahalmon.* -Egész biztos azt csinálod Betranche. Amúgy jól hallottam, hogy megismerted a drága Antoine-t? Egy jó tanács. Inkább kerüld el, mert két hétnél tovább nem tartott egy kapcsolata sem. *Pimaszul elvigyorodik aztán a részeg dolgon felnevet.* - Először is. Nem vagyok részeg. Csak kicsit sokat ittam a borból. Menj fel a Nílusi krokodilba és nézd meg, hogy ott milyenek a többiek aztán eldöntöd, hogy józan vagyok-e vagy sem. Másodszor pedig nem fojtottam italba a bánatomat. Attól, hogy néha kikapcsolódom, attól, hogy a barátaim elvonják a figyelmemet még nem bulizgatok. Valóban nap végén mindig összeülünk, iszunk, eszünk és beszélgetünk, de ez így van rendjén. Évek óta ez a megszokott nálunk. Bár ha senki nem kíváncsi rám akkor el is mehetek mondjuk már úgyis kereshetnek, és a világért sem akarom zavarni az aurádat Betranche. Csak épp azért jöttem ide, hogy pihenjek egy kicsit, de nem jött össze. Mondjuk mit tudsz te rólam? Semmit. *Félrészeg Giselle szókimondóbb, mint általában... Ez így nem lesz jó. A Belsis lány szépen feláll, és elindul az ajtó felé. Aztán mikor a kilincsért nyúlna megtorpan, és leül az ajtó mellé.* ~ Meggondoltam magam. Később megyek fel. Addig pedig hallgassuk miről beszélnek... *Morfondírozik magában, lehunyja a szemét, átkarolja a térdeit, és lehajtja a fejét.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Pént. Okt. 14, 2011 10:04 pm

*Lorraine nem nagyon figyel oda amit Gis mond. Mikor aztán felmerül, hogy az apja meghalt nem nagyon rendíti meg. Az rendben van, hogy sajnálja és nagyjából meg is érti. De úgy beszél Lorról mintha vele még sohasem történtek volna megrázó események. És, hogy most vele ilyen rossz dolgok történtek már neki mindent szabad. Nos Lorr igazából semmibe nézi Gist. Mivel ha neki halt volna meg az apja nem a piába folytotta volna a bánatát és elment volna bulizni. Márpedig az erás lány már jópár embert elveszített akik igazán közel álltak hozzá. Úgyhogy őis lezártnak tekinti az ügyet. Aztán megpillantja az őt örző Darant. *-Köszönöm Daran. Te tényleg igaz barát vagy. *Csak ennyit mond. Aztán még egy pillanatra Gis-hes fordul.*-Ja és talán lehet, hogy én csak a barátnőimmel cseverészek, ahogy mondtad. Viszont nekem ez sokkal jobb elfoglaltság annál mint hogy részegen bejöjjek ide a társalgóba és a párnák közé bedőlve találjanak meg.

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Pént. Okt. 14, 2011 9:52 pm

-Szia Lorr.* mosolyog. Majd mikor meglátja ahogy a kutya egyenesen Lorr felé közeleg feláll és egy ugrással a lány előtt termed. Nem gondolkodik csak az ösztöneire hallgat. A kutya körözni kezd körülöttük, de Darant nem érdekli, ha támad ő majd a kutya gazdáját támadja. Az ő barátait senki ne merje bántani. Figyelmesen hallgatja Gis monológját. Aztán megszólal.*- Sajnálom ami az apáddal történt, tényleg, de vannak olyanok akikkel rosszabb dolog is megtörtént már.* szünetet tart*- Egyébként Daran vagyok eramiros tanuló. Örülök hogy megismertelek.* Mondja s közben mindenre számító tekintettel méregeti a lányt. A kutya már nem köröz körülöttük de azért még mindig ott áll Lorr előtt,és a saját testével védi a lányt.*

Vendég

*"Szerencsére" Daran a kutyára ült, aki fel is mordult, de nem támadt hiszen nem kapott jelet. Nem úgy, mint Giselle, akinek a holló károgott, mikor Daran belépett. Aztán a szabadkozásra felemeli a fejét.* -Semmi gond. Legközelebb jobban figyelj oda. *Halványan elmosolyodik, aztán mikor meghallja Lorraine hangját és röhögését akkor csettint egyet.* -Victor, támadás. *Sziszegi kivételesen spanyolul. Ez az egyetlen dolog, amire a kutya spanyolul hallgat. A rottweiler megindul Lorraine felé persze nem ugrik csak kergülgeti a lányt, mint macska a forró kását. Eközben a Belsirionos felül, és az Eramiros felé fordul.* -Én a helyedben nem beszélnék így egy főprefektussal Betranche. Tudod attól még, hogy nem a szaktársam vagy nem jó, ha sértegetsz és pont a fülem hallatára. Tudod, hogy az a kutya mit tudna csinálni? Lassan két hónapja van nálam, és látod hogy viselkedik. Be van tanítva, ha akarnám elkapná a torkodat és nem is engedne el. De nem teszem. Tudod miért? Mert a gyerekes megjegyzéseid leperegnek rólam. Lemerném fogadni, hogy az eltelt idő alatt alig történt veled valami. Meséljek én? Nos hát. Lassan két hete halt meg az apám te meg itt kötekedsz. Fogalmad sincs milyen szar érzés az, hogy tudod hogy az apádat meggyilkolták. Az öcsém kórházba került. Én még a temetésre se tudtam hazamenni, te pedig itt röhögcséltél a barátnőiddel. Szóval a lényeg. Ne merészelj se rám, se a családomra, se pedig a barátaimra rosszat mondani. *Ered meg a nyelve a másiknak, majd megint csettint, és a kutya visszamegy hozzá.* -Te ki vagy? Még nem ismerlek, csak órákon láttalak. *Fordul érdeklődve Daran felé, és ezzel lezártnak tekinti a Lorraine témát.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Pént. Okt. 14, 2011 9:30 pm

*Egy vörös hajú lány lép be a terembe, hosszú haja kivan vasalva. Ami elég szokatlan kölsőt kölcsönöz a lánynak. Egy sötétkék szűk ruhát visel, ami kihangsúlyozza vékony alakját. A ruha bár egyszerű mégsem teszi észrevehetetlenné. Vicces jelenetnek lesz szemtanúja. Daran alól épp egy kómás alak próbál kiszabadulni. *~Te jó ég. Csak nem. Csak de. Hiszen ez Gis.* Lorraine egy kicsit kárörvend, mivel Gis szemmel láthatóan nincs beszámítható állapotban. Majd leül a két lány elé egy székre és csak nevet.*- Ezez Daran így kell ezt. * Majd ismét kuncogni kezd.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Pént. Okt. 14, 2011 9:22 pm

* Daran lassan besétál a nyugalom termébe. Egy lila kötött pulóvert, és egy fekete latex nadrágot visel. Kezében ott van a könyve. Besétál a terembe és leül a párnák közé, amikor hirtelen észreveszi hogy ráült valakire akit eltakartak a párnák.*- oh bocsáss meg! Nem vettelek észre.* szabadkozott. Arrébb sétált és leült egy távolabb lévő fotelba.*

Vendég

*Egy Belsirionos lép be a nyugalom termébe nyomában a hollójával és a kutyával. Odatámolyog az egyik párnakupachoz, és eldől, mint egy dominó. Hasra fordul, és vele szemben lévő falat kezdi szuggerálni.* - Soha többet nem iszom. Soha többet nem hallgatok Tristanra, és soha többet nem bulizom velük! *Nyöszörgi hullafáradtan a főprefektus lányka miközben a kutya odafekszik mellé.* - Az az idióta majdnem hányt Victor. Aztán, ha össze lesz hányva a háló akkor tuti, hogy Kamen velem fog üvöltözni. *Motyogja maga előtt, és a rottweiler fejét kezdi simogatni. Ráadásul nem tudott beszélni az ikertestvérével, és majd magyart is kell tanulnia Rékától. Mennyi, de mennyi dolga van. Aztán ott van a holló is, aki unottan repked körbe, mrt nem tud mit csinálni, de hát a lány eléggé kivan nem kellene piszkálni. Lehunyja a szemét, és megpróbál egy kicsit aludni. Antoine visításától ez nem jött össze neki így hát itt próbálkozik, hiszen ezen a helyen olyan békés és csendes minden, mint a Bambiban...* ~Istenem, ha nem lett volna óra akkor nem kerülök oda, és ha nem kerülök oda akkor nem iszok meg annyi bort. *Sopánkodik magában, de lehet az lesz a vége, hogy a nyugalom termébe is kerül egy róka.*

Vendég

*Vízszintes helyzetben tornázza magát a babzsákfotelben és még szerez egy párnát, amit betesz a feje alá, és most már tökéletesen elhelyezkedett. Kényelmes, és nyugodtan merenghet a múltról. A jövőről, és a jelenről. Cute az most a feje mellett fekszik és aludni próbál, Reni pedig fel-le futkározik a lábán. Jól elvannak, szépen csendben, nyugodtan, majd az ajtó nyításra mind a hárman felfigyelnek. Amint meglátja Myrabellt elmosolyodik. Igen, már szinte reflexből megy neki a műmosoly, ami szinte már úgy néz ki, mint egy igazi. Nem akarja megbántani és lelombozni a barátait a rossz kedvével.* - Szia, nyugodtan foglalj helyet. *Feleli még mindig mosolyogva, és a nyakláncát elengedi, és a lány felé fordul fektében.* - Na és mi újság? Hogy vagy? *Kérdezősködik, miközben Reni kicsit félve, de közelebb merészkedik a lányhoz. Na igen, ők még nem ismerik egymást, se a kis lila sárkányt.* - Ők az én kis állatkáim. Ő Cute, ő pedig Reni. *Mutat először a sárkányra, aki még mindig a fejénél fekszik, és úgy tűnik őt különösebben nem érdekli a lány. Most túl fáradt lehet hozzá, hogy ismerkedjen, hisz egész nap Rékával mászkált. Majd ugye Renire mutat, aki immárom Myrabell kezén futkározik. Na igen, ő így ismerkedik.* - Bocs, nagyon izgága egy állat. Egész nap velem sétálgatott de úgy tűnik nem fáradt el... *Mondja kuncogva és Renit figyeli ahogy futkározik a lány kezén.* - Nagyon megkedvelhetett téged. *Mondja mosolyogva, és közben megsimogatja Cute fejét. Nem akarja, hogy elaludjon, mert nincs nagy kedve egészen a Harmadik emeletig cipelni a kis sárkányt, majd vissza lejönni őrjáratozni...*

// Fagyááás //

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Vas. Szept. 25, 2011 6:03 pm

* Myra is útnak indul, bár fogalma sincs merre. Minden esetre hagyja, hogy a lábai vigyék, hisz azokban úgy is megbízik. Csak megy miközben körbenéz, hisz még nem sok mindent látott itt, ugyanis nem is nagyon mászkált. Még új neki a hely, és még mindig jobban szeretne otthon lenni, de ez lehetetlen, így kénytelen megbarátkozni ezzel a hellyel. A haja összekötve, mint szinte mindig és talpig feketében rója a folyosókat. A Nyugalom terme előtt lecövekel, majd némi gondolkodás után, félve ugyan, de belép oda. Meg is látja az egyetlen embert, akit ismer, és egy kicsit meg is örül neki.*
- Szia, zavarna ha....? * mutat a mellette lévő helyre, hátha megengedi, hogy elüljön ő is.*

Vendég

*Lépések zaja hallatszik a folyosón, majd egy pillanatra megszünnek, és Allidonos lila hajú leányzónk toppan be a Nyugalom termébe. Sóhajt egyet, és ledobja magát egy naaagy puha fotelbe. Felette repked Cute, Reni meg egy nagy ugrással Réka hasán landol. Igen, magával hozta mindkettejüket. Nem akar egyedül lenni, és emberi társaságra se nagyon vágyik. Esetleg a bátyjáéra, vagy Huanéra, de őket valahogy sehol sem találja. Talán majd holnap több szerencsével jár. Bár a szerencse mostanában valahogy nagy ívben kerüli őt, de hát majd kiderül, hogy mi lesz. Öltözete amúgy egy lila ruha, egy fekete cicanadrág, lila magassarkú, lila haja most lófarokba van kötve, újján szíves gyűrűje és nyakában a félholdas nyaklánc. Pont ezt a nyakláncot nézegeti és visszaemlékezik azokra a napokra. Azokra, amikor még nevelőszüleivel együtt reggelizett, mikor még kint játszhatott velük kis korában. Aztán jött az a nap, az a fiú, az a férfi, és ez a nyaklánc...*

Vendég

- Muglilakta helyre nem vihetem őket, és Londonba kell egy házőrző. Egyébként meg Thierry vigyáz majd az állataimra. Tudod a hosszúúú bujkálásod alatt történt egy s más. Soroljam? Először is a legfontosabb. Elköltöztem Franciaországból, és mielőtt neki állnál hisztizni közlöm veled, hogy anyu intézte a papírjaimat szóval minden rendben van, és a te beleegyezésedet nem kértem. Másodszor pedig kibékültem drága, jó öcsénkkel. Harmadszor pedig Tyline-nal is kezdünk jóban lenni legalábbis kevesebbet vitázunk. *Kezd el mesélni miközben néha-néha angolul szól a kutyához.* -Teljesen felesleges nyálas love-sztorit írnod így is van elég. Tristan legalább tényleg tud írni. Második világháborús történetet ír. Na annak van értelme, de ennek...* Fintorog egy sort. Nem érdekli, ha kiröhögi a bátyja.* -Ne is nyúlj. Edgart is úgy képeztem ki hogy egy ujjal se érhettél hozzá. *Pillant gyilkosan a testvérére.* -Könnyű azt mondani. Szerinted én hányszor zenéltem a vízesésnél? Rengetegszer. Volt amikor arra futottam, de se híred, se hamvad. És nem nyugodok meg, mert jogosan vagyok dühös! ÉS nem kellett volna aggódni, mert elmondtam, hogy nem kell ugyanis nem vagyok már kislány, és nem kell pátyolgatni! Különben is... Te hányszor kerestél engem?! Szerintem egyszer sem így nincs miről beszélnünk. *Árad a lányból a feszültség és a harag. Sikerült nagyon nem bántani. Lehunyja a szemét, és szép lassan elszámol harmincig. Vesz egy nagy levegőt, és immár nyugodtabban folytatja.* -Tisztában vagyok ezzel, hiszen az otthoni barátikörömben is én voltam a főnök, bár ebből te nem sokat tapasztalhattál, hiszen szinte soha nem lógtál velünk.*Ő mindenesetre igyekszik nyugalmi állapotba kerülni, de ezt a haragot és elkeseredés még a terem se képes lecsillapítani.*

//visszafagy...//

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Csüt. Szept. 08, 2011 5:57 pm

// Olvadááás //

- Értem. Pedig ők jobban illenek hozzád. *Néz a kutyára, majd vissza a húgára. Mikor Gis visszaadja a füzetet és véleményt mond, felnevet.* - Gondoltam, hogy ezt fogod mondani. De a vége úgy is az lesz, hogy végül tönkremegy minden. *Rántja meg a vállát. Szerinte is kicsit nyálas, de mindegy. Sokan ezt szeretik, bár Eti és Gis nem ezek közé sorolhatók.* - Rendben, akkor többet hozzá sem nyúlok. *Feleli egy apró mosollyal. Nos igen, a kedve nagyon jó, és még Gis nyafogása sem ronthatja el.* - Én itt voltam az iskolában. A szobámba fölöslegesen kereshettél, mert szinte mindig kint voltam a vízesésnél. Nyugodj meg húgi, nem is vetettem semmit a szemedre. Ez csak egy egyszerű kérdés volt. ÉS hidd el, semmi bajom azzal, hogy utazgattál kicsit. Csak kicsit aggódtam. De nincs semmi baj. *Próbálja nyugtatni, nem biztos, hogy sikerrel. Igazából tényleg nem volt vele baja, hogy elutazott, csak aggódott érte. De ezzel minden bátty így van.* - Örülök neki. Amúgy szerintem te tényleg inkább egy vezér egyéniség vagy. *Rántja meg a vállát. Nem hízeleg, azt sosem szokott, kivéve azoknak a lányoknak, akiket elcsábít. Egyszerűen csak ő így gondolja. Ezután nem szól semmi, hallgat, hagyja, hogy testvére lenyugodjon kicsit.*

Vendég

- Igen mivel Angliába nem vihetek magammal se vörös macskamedvét, se vadmacskát. *Érzelemmentes a hangja, de hát már teljesen elszokott a testvérétől, sőt mivel Etienne nem kereste őt ezért mostanában nem vágyott a társaságára. Aztán mikor Etienne odatolja elé a füzetet beleolvas, majd fintorogva visszaadja azt a tulajdonosának.* -Nyálas. *Mondja ki egyszerűen, hiszen nem nagyon szokott kertelni a Belsis, aztán szépen visszahívja a kutyáját persze forgatja a szemeit, mikor a bátyja simogatja Victort.* -Örülnék neki, ha nem kényeztetnéd el. Nem ölebet akarok belőle faragni. *Nyafog egy sort, majd kiakad, mikor azt kérdik tőle, hogy Ő hol volt. *- Én hol voltam?! Te hol voltál?! Azt hiszem nekem sokkal több jogom van tudni! ÉN veled ellentétben üzentem, hogy elutazok szóval ne kössél belém drága bátyám. Ha feleslegesen kerestelek akkor már úgy gondoltam, hogy megérdemlem azt, hogy Franciaországba menjek. *Tör ki belőle egy kisebb szóáradat. Egyből meg érezhető, hogy otthon helyett mást mondott. A fiú úgy látszik még nem nagyon tud arról, hogy elköltözött a húga.... Árad a lányból feszültség. Azért nehogy már Etienne-nek álljon feljebb! Aztán szusszan egy nagyot, és elkezd dobolni a gitártokon.* -Köszönöm. Nem gondoltam volna, hogy engem neveznek ki,de hát mindegy. Egészen megszerettem. *Kissé nyugodtabban beszél, de a sértett fintorát nem tudja elrejteni. Figyeli a bátyját, de nem szól semmit. Idő kell neki, hogy lenyugodjon. Talán Etienne az egyetlen, aki képes pár perc alatt kiakasztani...*

//fagyi//

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szomb. Szept. 03, 2011 8:55 pm

*Ismerős hang csapja meg a fülét, és már tudja is, hogy ki az aki épp erre tévedt. A kutyával különösebben nem foglalkozik csak ránéz és kicsit megsimogatja a fejét* - Új szerzemény? *Kérdez rá szinte azonnal. Nos igen, szinte meg sem lepi, hogy most egy kutyát szerzett be a drága kishúga.* - Nézd meg. *Tolja a lány elé a füzetet. Egyik kezével a fejét támasztja, és figyeli, ahogy Gis olvassa a történetét.* - Na és hol voltál eddig Giselle? *Kérdez újra Eti, miközben ikertestvére arcát méricskéli. Egy apró mosoly van csak az arcán, de, hogy mire gondol éppen azt nem lehet tudni. Ő egyenlőre nem fog semmiről sem beszámolni, hisz nem ő utazott el csak egy szó nélkül. Meg hát ha jól sejti, húgával érdekesebb dolgok történhettek ott Angliában, mint vele itt.* - Hallom Főprefektus lettél. Gratulálok hozzá! *Mosolyog a lányra, és most kicsit kuncog is. Valahogy eddig elképzelni sem tudta, hogy az ő testvéréből ilyesmi lehet. De azért büszke rá. Ha a füzet visszakerül hozzá, akkor újra írni kezd bele, majd pár mondat után becsukja és belerakja a táskába. A vizet ismét előveszi és belekortyol.*

Vendég

*Egy Belsirionos leányzó nyit be a Nyugalom termébe. Éppen járőrözött, hiszen főprefektus a lányka. Nyomában ott van újdonsült kedvence Victor, a rottweiler és felette a fél-véla hollója köröz. A lány hátára egy gitártok van erősítve, a kezében pedig egy homokbarna mappát szorongat. A lány fülében ott a fülhallgató, hiszen az egyik haverjának sikerült beszereznie egy, az iskolában is működőképes mp4-et.* - Thank for the memories... One night yeah and one more time... *Énekelget vígan. egész jó napja volt. A Lélekszimpátia órát imádta, utána meg Kamennel és Patriccel jött vissza a kúriába. Egy pillanatra lehervad a mosoly az arcáról, és abbahagyja az éneklést. Hogy mit látott? Történetesen a hónapok óta nem látott testvérét. Odalibben a bátyja mellé miközben Victor már Etienne térdére támasztotta a fejét.*- Victor! Vissza! *Szól halkan a lány, hiszen a kutya úgymond kiképzés alatt áll. Kegyetlen mosolyog jelenik meg Giselle arcán, és leül az ikertestvérével szemben.* - Mit írogatsz ennyire? * Kérdi, miközben a gitártokot szépen az ölébe helyezi. Beszámolót vár, hogy hol volt eddig, bár már nagyon nem érdekli mit is csinált ennyi ideig Etienne. Edgar a két testvér felett repked miközben a rottweiler kelletlenül lefekszik a lány mellé.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szomb. Szept. 03, 2011 8:32 pm

*Allidonos ifjúnk szinte néma léptekkel közelít a Nyugalom terme felé. Mélyen gondolataiban van mélyedve, így szinte senkit sem vesz észre aki esetleg elmegy mellette. Még a szép lányokat se, pedig az szinte lehetetlen, hogy őket ne vegye észre... Benyit, de nem lát ott senkit, szóval egyenesen egy asztalhoz ül le. Az oldalán lévő táskát felteszi az asztalra, és elővesz belőle egy füzetet, amire két szó van írva: Tragikus szerelem. Mostanában nagyon rákapott az írásra, és úgy döntött, hogy ír egy történetet. A két főszereplő természetesen egy szerelmes pár, de szerelmük kudarcba fullad, és azt írja le, hogy küzdenek azért, hogy együtt maradjanak, de mégis elbuknak. Csak nem ilyen pár szóban, hanem sokkal hosszabban. Amúgy ezen agyalt egész úton, hogy hogyan folytassa. Persze a füzetben franciául írja a történetet. Ez az anyanyelve, és ha lehetne mindig úgy beszélne. Csak mások nem értenék meg. Néha pár percre abbahagyja az írást, és a táskából elővesz egy üveget, amiben víz van, és beleiszik, aztán újra írni kezd. Elég monotom, de nem baj.*

Diák Hozzászólások száma : 25 Kaszt :

*Végighallgatja a lányt, majd mikor válaszolna, farkasa morogni kezd *
Ne haragudj, de Yason nagyon éhes, esetleg, ha az eljegyzésen leszel találkozunk még...
* Szól, majd feláll, s sietve távoznak *

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Hétf. Aug. 22, 2011 1:42 pm

-Tényleg? Én sem láttam még eljegyzést, hogy őszinte legyek. Csak esküvőn voltam eddig egyszer.*Meséli izgatottan. Na az határozottan tetszett neki. Biztos benne, hogy az indiai esküvő nyomába sem érhet egy európai.*-Indiából érkeztem, Delhiből.*Adja meg a választ a lány kérdésére. Hát igen, India legnépesebb városából már kicsit elege volt, ezért egy nyugalmasabb helyre akart jönni tanulni. Még mindig barátságosan mosolyog, mintha semmi sem tudná letörölni ezt az arcáról. Medhya megunja a semmittevést, és leugrik a földre. Elszalad az ajtóig, de csak szimatol egyet.*

Diák Hozzászólások száma : 25 Kaszt :

Én pedig nem ismerem az emberek eljegyzési szokásait, és kiváncsi lennék rá...
* mondja, de nem látszanak hegyes fülei. *
Te honnan jöttél?
* kiváncsi lenne rá milyen nemzetiségű a lány, hisz tudja, hogy rengeteg nemzetiség van a földön, és sajnos nem ismeri mindet *