Kékfátyol-vízesés

* Lecsukott szemmel pihen mindaddig míg nem hallja meg Arti csobogását ahogy kijön a vízből.* - Nagyon helyes, hogy ilyen szófogadó vagy és kijöttél. * Mondja komor hangján és megint csak meglepődik, hogy Arti először egy plédet, aztán pedig egy hűtőtáskát kerít elő valahonnan.* - Ez a sok cucc... Honnan került elő? Mert, hogy nem a ruhád alatt rejtetted a hűtőtáskát az tuti. * Mondja őszintén meglepődve, még egy ideig el is felejti szomjúságát, de aztán szépen leveszi a tetejét és megnézi miket talál benne.* - Te mindent előre elterveztél látom. Csupán Milót felejtetted el. * Mondja közben kivesz egy üveg ásványvizet. Milóra visszatérve Exan elgondolkozik, mert azt hitte a Daimonokat mindig a gazdájuk közelébe kell, hogy legyenek, a távolság rossz nekik.*

- Nem alszom! * Kiálltja vissza Artinak aztán ismét nyugodtam visszateszi a fejét a puha fűpárnára.* - Csak lehunyom a szemem. * Mondja elaléltan, mint aki elalváshoz készülődik. Ő is szeret itt lenni, pontosabban szólva nagyon szeret itt lenni. A négy fal barátságtalan ha ilyen meleg van, még ha kezd is rájuk sötétedni. Amikor bementek a vízbe még világos volt, de a nap most utat adott a szürkületnek. Exan meg rossz emlékek miatt nem szeret éjszaka fürdeni. A sötét égbolt feketére festi a vízfelszínt és nem látja, hogy mi van a vízben.* - HHÉ! elég lesz! Inkább gyere ki a vízből, ki tudja estefelé nem ólálkodnak elő valamiféle lények. Aztán majd a végén nem lesz elég a vízipisztoly és le kell vagdosnom rólad a polipokat. * Mondja humorizálva, azonban mivel vizuális alkat el is képzeli a helyzetet és ez a kényszerképzet felébresztette álomittas hangulatából. Éberen támasztotta hátát újból a fatörzsnek és figyelt.* - Aztán ne csodálkozz majd, ha valami lehúz a víz alá. * Kiáltja Artinak. Viccnek szánja, csak nehogy aztán megtörténjen.*

- Nem hagysz választást! Így nem jó a játék! * Mondja viccelődve és lemászik a vízesés mögötti szikláról.* - De azért elsőre kerestél, láttam én, hogy nem láttad pontosan hol vagyok. * Mondja és elkezd kimászni a vízből. Térdszárú csizmája cuppog a víztől, ezért kiérve lehúzza és kiönti belőle a maradékot is. Hajából kicsavarja a vizet és kiengedi, had szárítsa meg a nap, csak úgy mint ruháit. Szépen elfekszik a füvön és napozik. A parton lévő vízipisztollyal még locsol párat a másikra, de aztán feladja, Artival még ő sem harcolhat, pedig az nagy szó. Hagyja, hogy a fák között átszűrődő napfény megszárítsa arcát. A tarkójára tapadt nedves haja és ruhája kellemesen hűvös. Mélyen beleszippant a friss levegőbe, majd Artira pillant.* - Nem jössz ki megszáradni? * Kérdi, majd visszateszi fejét a puha fűre és becsukja a szemét.*

* Miután Exan kiveszi Arti kezéből a pisztolyt a partra dobja és kezdetét veszi a bosszúállás. Arti azonban hátrál és az isten tudja honnan, de elővesz egy nagyobb darabot.* - Hé azt meg hol rejtetted eddig? * Kérdi mert a ruhája alá biztos nem, oda nem fért volna el. Ilyenkor vissza emlékezik amikor Arti a semmiből varázsolt elő mindenféle tárgyat, széket, színpadot,pokrócot ennivalóval meg ilyesmi, szóval nem kérdőjelezte meg a lány vízipisztoly varázsló képességét sem. Arti az Arti. Vigyorodik el magában mikor ismét lelocsolják. A jég kék szemek elég érzékenyek a vízre ezért összeszorítja majd maga elé tartja a tenyerét, hogy ott érje a vízáradat amit Arti küld felé.* - Ááá értem már. Szóval ezt megérdemeltem mi? Ez a te bosszúd? * Fröcsköl vissza pár adagot aztán lebukik és a vízesés mögé úszik, hogy eltűnjön a lány szeme elől. Nem szólal meg, várja, hogy kezdje el keresni.*