Jenilia Teaház és Éjszakai Club (este 10 után és hétközben is)

First topic message reminder :

A nem túl nagy, de mégis figyelemfelkeltő épület a Fogadótól nem messze található, de mégis kellő távolságban, nem messze a központi tértől. Alapítója Jenilia, egy fiatal hölgyemény, mellesleg véla, aki igazából ritkán tartózkodik itt, többnyire a beosztottak végzik a munkát. De időnként benéz, hogyan mennek a dolgok erre felé, és szépségével, rátermettségével mindenkit lenyűgöz.
A bejárat a főutcáról nyílik. Ide egész nap bárki betérhet egy kellemes teára, viszont van egy különleges közlekedési mód is. A bejárati ajtó mellett van egy kisebb függönnyel elkerített fakk, ahol csupán egy méretes tükör van. Nos ez a tükör egy átjáró, melynek a másik fele a Nezabar Társalgójának Központi termébe nyílik, ahol szintén van egy ilyen tükör. Ezt csak az iskolai diákjai és tanárai használhatják, tehát mágia által védve van mindenki más számára, sima nellondiaknak nem nyílik meg az átjáró. A többieknek olyan, mintha folyékonnyá válna az üveg, belépve a túloldalon a társalgóban kötnek ki, és fordítva.

Az épület alapvetően két részből áll, felül egy kellemes hangulatú teaház található, kis asztalokkal, kényelmes puffokkal, nagy választékkal. Ízletes teák, kávék, cappuchinok, jegeskávék, mindenféle megtalálható itt, ami szem-szájnak ingere, és ami általában egy teaházban fellelhető. Kellemes, lágy zene szól, és szórakoztatja a betérőket, akár számot is lehet kérni a pultos lánytól. A falak többségében színesek, a dekráció Nellond nevezetességeiből áll, vannak itt régi híres polgárok képei, de vannak képek is a város régebbi időszakaiból, sőt még néhány fotó a kúriáról is fellelhető, de azért hangulatos keleties minták és szőnyegek is akadnak. Szerelmes pároknak, de akár baráti társaságoknak is kiváló hely ez.
Éjszaka viszont odalent is beindul az élet. A pince, azaz alagsor hangszigetelő bűbájjal van védve, tehát nem zavarja az esti teázókat sem az itteni zaj, és ütemes zene. A terem nagy, van egy bár is, ahol italokat szolgálnak fel, meg egy asztalos rész, ahol azért le is lehet ülni, no meg a táncparkett. Természetesen disco gömb is cikázik esténként. A zene hangos, de azért nem az a vészesen fülsértő fajta, lehet közben beszélgetni is, bár egy fokkal hangosabban, mint teljes csendben. Kb. havonta van itt egy-egy nagyobb koncert is híresebb, vagy kevésbé híres bandákkal, akik jó szórakozást nyújtanak. A disco általában este 8-kor nyit, előtte még csak a bár üzemel, zene nem nagyon van.
Egyébként a teaház és a club is hajnalig nyitva tart, amíg vannak vendégek.

írta Cirelin de Sovalon

*Csak pár pillanatig nézte a pultnál beszélgető párocskát mert Sawier elkezdte ecsetelni mellette azt, hogy Eva különböző testrészei milyenek. Természetesen nem olyan költői formában, mint az elvárható lenne, hanem különös hasonlatokat használt. Az ajkait a meleg gőzölgő mini fánkokhoz hasonlította és egyebek, Evangeline nem akart az arcába nevetni, így ajkéba harapott picikét. Közben természetesen kártyáztak és úgy tűnik senki nem vette komolyan Evát, vagy csak hagyták, de mindenesetre nyert. Abban a pillanatban, hogy ez megtörtént újdonsült udvarlója alatt kitört a szék lába, ekkor már nem bírta hasát fogta a nevetéstől úgy kacagott. Felpillantott és látta Exan tekintetét de csak legyintett. A félvéla túlságosan is jól szórakozott a másik csetlésein, ahhoz hogy ilyesmin megharagudjon. Aranyvér kötelez, de nem mindig. Exan végre visszatért a naxledires italával együtt aminek a fogyasztásához egyből nekilátott. A barnahajú lány szintén vele tartott.*
-Evangeline Elovics, naxledir. Örvendek a szerencsének.* A jelenlegi ruházatán nincs rajta a ház címere, jobbnak látta megmondani.*

*Ági megkapja a teáját, majd átvéve azt egy kissé szomorkás és csalódott mosollyal indul el egy üres asztal felé és le is ül. Azonban nem kell sokáig várnia, hiszen Exan hamar ott terem mellette, Ági pedig kérdőn néz rá, hogy mit is szeretne. Örülne, hogyha leülne a fiú és kettesbe maradnának, de úgy véli, hogy ez most nem fog bekövetkezni, hiszen túl csábító az a szőke hajú leányzó a másik asztalnál. Annál inkább meglepődik a lány, amikor Exan magukhoz invitálja őt. Egy kellemes mosoly jelenik meg az arcán és barna szeme is felcsillan, majd biccent.*
- Köszönöm, akkor csatlakozom. *áll fel a lány és magához ölelve gőzölgő teáját indul meg Exan mögött/mellett az asztalhoz és le is ül egy szabad székre, remélve, hogy Exan mellette foglal helyet. Kicsit frusztrálva érzi magát, így Ecxanra néz és várja, hogy esetleg bemutassa, vagy ilyesmi. Hogyha ez nem történik meg, akkor Ágiszólal meg halk, de kedves, barátságos hangon:*
- Hello! A nevem Angyal Ágnes. *természetesen itt már bolgárul szólal meg, és érződik is a nyelvtanán és a kiejtésén, hogy nem valami frankón beszéli a nyelvet, de már meg tudja értetni magát és nagyjából ért is, amit neki mondanak.*

Vendég

* Ági kedvesen válaszolt Exannak, majd teájával elindul egy üres asztal felé, Exan csak nézi a lány hátát, ahogy megy tőle egyre távolabb lábai a földbegyökereztek. Csak nézte ahogy leült egy üres asztalkához egyedül, várt egy kicsit majd erőt vett magán és odasétált.
- Ömm figyelj csak, ha gondolod szívesen látunk az asztalunknál. * Kérdezte a félénk barna hajú lánytól. Visszapillantott az asztalnál ülőkhöz, majd amikor meglátta Sawier ökörködését, mélyet sóhajtott és megrázta a fejét... ~hülye~ Remélte, hogy nem ijesztette el a lányt a hangos társaság...
Tekintete ismét Ágira tévedt közben hatalmas reccsenést hallott Eváék felől. ... Nos... Sawier eltörte a széket, nevetésben törtek ki.. A reccsenés bántotta hegyes füleit.
Sawierre nézett majd Evára bocsánatkérően*

*A kialakult veszekedés nem volt annyira véresen komoly, mint azt az ember hinné. Evangeline emlékeiből felsejlett egy kép, mikor két kölyök kutya egymásra ugat, vicsorog és az egyik egyszer csak beleharap a másik fülébe. Úgy érezte most is ezt látja, csak azért itt picit eltérőek a szerepek, de a lényeg megmaradt. Az a szándéka hogy megszabadítja a fiúkat anyagi problémájuktól meghiúsult mert a tünde visszautasította. Evanak volt egy olyan sejtése, hogy Exan magára fogja vállalni a fizetést. A félvéla vidáman nézi a jelenetet és keveri a kártyát a szivarfüstben, arra lesz figyelmes, hogy a fiúk lenyugodtak. ~Vitézúr fizetett.~ Gondolta magában viccelődve a lány és osztani kezdett a társaságnak. Sawier egyből megcélozta az Eva melletti helyet és valami nagyon szellemeset akart mondani, de a dohányfüst felköhögése elvette a figyelmét. Evangeline csupán csak kacarászni tudott a srácon, annyira vicces volt. A kártyapartit elkezdték és úgy tűnt Evácskának nem a legjobb a lapjárása, de ezen még tud változtatni. A mellette lévő fiú persze tovább próbálkozott a csajozos dumákkal így a „lovagja” után nézett. Látta, hogy egy barna hajú leányzóval beszélget aki aztán felé küldött egy pillantást amit a naxledires nem értett. Mintha rosszallóan tekintett volna rá.*

*A leányzó kicsit meg van szeppenve, hiszen a túlsó asztalnál elég nagy a hangzavar és a szőke lány is iszonyatosan csinos, bár valamiért kicsit ellenszenved is Áginak, de nem tudnám megmondani, hogy a hosszú szőke hajára, az igéző zöld szemeire féltékeny, vagy éppen arra, hogy minden fiú rá koncentrál a társaságban. Ági még nem volt soha fiúval sehogy sem, szóval még csókilag is szűz, úgyhogy nem is nagyon vágyik rá, hogy 5-6 fiú szeme rá koncentrálódjon, de valamiért mégis... Talán irigy a lányra? Igen, lehetséges, de ez van. A leányzó figyeli, hogyan készül a teája, majd egy halk koppanásra lesz figyelmes és megfordul. Ekkor veszi fel Exan a pénztárcáját a földről és szólítja meg őt. Ági lágyan elmosolyodik és a fiú szemébe néz, a szíve pedig kétszeres ütemmel kezdi verni a saját ritmusát.*
- Szia! Nem, miért lennék szomorú? *ereszt meg egy kedves mosolyt a fiú felé, de a szeme azért annyira nem csillog, bár kétség kívül örül a fiú felbukkanásának.*
- Gondoltam iszom egy teát itt a Jeniliában. Azt mondják, egész kellemes hely. Látom, ti meg kártyázgattok... *jegyzi meg a lány és rá is jön, hogy hülyeséget követett el, hiszen így elárulta, hogy nézte az asztalt, ahol Exan és a szőke lány meg a haverjai ücsörögnek. Kellemetlen. Közben kikerül a pultra a tea, a lány meg bemondja az árat. Ági kiveszi a pénztárcájából az összeget, a pultra rakja és rámosolyog Exan-ra.*
- Jó szórakozást! *villant meg egy kedves, ámbár kissé szégyenlős mosolyt a leányzó és elindul egy üres asztal felé, és utolsó pillantást vetve a szőke lányra.*

Vendég

* Miután Eva engedélyezte nyomorék Sawiernek hogy dohányozzon, az rögtön rá is kezdett. // hehe // Aztán Eva közölte, hogy tud játszani aminek a szobatársak igazán megörültek, de játékra nem került sor.. mert csetepaté lett belőle. Aztán EVa odanyújtja kis táskáját Exannak, hoyg fizessen nyugodtan.. Exan először elvette a táskát mert nem tudta, hogy miért nyújtja neki oda a lány azt hitte ,hogy felakasztani, de amikor közölte, hogy fizetés gyanánk gondolta, rögtön visszaadta neki azt.
- Hehe na ne viccelj.. * Mondja a lánynak majd mutatja neki, hogy a pulthoz meg és mindjárt jön.
A nagy vicces viták arról, hogy ki fizet és a nevetgélésen közepette, Exan legyint egyet haverjaira s elindul a pulthoz, hogy kifizesse a ma esti szórakozásukat újfent, már volt ilyen, hogy ő fizetett nekik, dehát igazából nem vágja földhöz a srácot, és a barátaiért szívesen megteszi. Sawier felnéz az asztal alól és látja Exant , hogy veszi elő a pénztárcáját, így végre megnyugodhat... ma nem fogják megverni a többiek, és nem lesz megint olyan csinos lila monokli a szeme körül. Szóval Exan éppen kifizette az italokat majd amikor elfordul Ágira lesz figyelmes.. Hirtelen elgyengül mindene, elzsibbad a keze, a pénztárcája hirtelen nehezebb lesz és bár erős a karja, de ő ezt most kiejti a kezéből.. Zavarodottan felveszi, majd odasétál a lány mellé.
- Ági? Szia... Hát te?? Szomorú vagy?? * Kérdi kedvesen a barna lánytól aki éppen teázik a pultnál.*

*Nem szeppent meg a sok fiú láttán, de ők nem számítottak egy olyan félvéla megjelenésére, mint Evangeline. Igaz már nem árasztotta magából a veleszületett varázst, még így is kihívó külseje arra sarkalta a férfinépet, hogy megzavarodjon. Exanon egyik sem fogott, hiszen nem úgy beszélt volna vele ha hatott volna rá a mágia és egyébként is talpig úriember. Az is mutatja, hogy nem azzal törődik mi okból járkál erre és így a lány, hanem, hogy baja eshet. *
-Ez nagyon figyelmes tőled, de van nálam pálca, meg tudom védeni magam. Azért elárulóm, hogy havonta egyszer esetleg kétszer, de van mikor nem jövök. Attól függ mennyire érzem magam… * Elharapta a mondatot, inkább a társaság, sem mint Forstburn miatt. Közben a már magával hozott koktélját felhörpintette és az asztalt beborító üvegek közé tette. A Sawiernek nevezett fiú rá akart gyújtani egy szivarra, ami a félvélát nem különösebben zavarta volna, de a vitézúr máris a védelmére kelt. *-Hagyd csak, nem zavar más is szokott a környezetemben pöfékelni. * Próbálta nem teljesen felbolydítani a társaságot. Kevés sikerrel. Eva szolidan vissza utasította a dohányt és a játékra kezdett figyelni.*
-Igen, egy kicsit tudok, ha gondoljátok. * Ám a nagy kártyázásból nagyobb verekedés kerekedett ki. Evangeline kacarászva figyelte a muglikéhoz hasonló jelenetet. Exan kérdésére hozzá fordult.*
-Tessék, fizesd ki az eddigi számlátokat és nekem egy koktél. * Adta oda a tündének csuklóján fityegő erszényét, ami kellő kép tele volt pénzzel.*

*A teleport kapu lassan felvillan és Ági alakja tűnik elő belőle. A teaházban nincsenek olyan sokan, de van egy asztal, ahol néhányan ücsörögnek, sok-sok pohárral és - Ági szíve kicsit hevesebben kezd el verni - Exan-nal. Merthogy a nemes tünde ifjút Ági egyből kiszúrja a haverjai körében és meglátja azt a srácot is, aki azon az estén rájuk nyitott a Társalgóban. Egy ismeretlen leányzót is megpillant az asztalnál, és látja, hogy Exan belekarol a leányzóba és úgy vezeti oda az asztalhoz. Ági szíve csalódottan dobban meg és kissé szomorkásan sétál oda a pulthoz.*
- Egy barackos teát szeretnék. *adja le halkan a rendelést Ági, egész kellemes bolgárral, habár még nyelvtanilag tényleg nem az igazi a dolog, de a pultos leányzó megérti és elsiet csinálni a teát. Ági egyedül ácsorog a pultnál és igyekszik nem sokszor a háta mögé pillantani az asztalra, ahol Exan és a szőke leányzó ücsörög a fiúk körében.*

Ruha

Vendég

* Exan vetett egy "te hülye" nézést esetlen barátjára aki lecsúszott a székről. A lány Exanba karolt és elindultak az asztal felé. KÖzben Eva válaszolt Exan egyik kérdésére, ami jobban érdekelte a fiút.
- Mégis milyen gyakran? Csak mert így egyedül, ilyenkor.. nem valami jó ötlet * Mondta a lánynak majd elértek az asztalhoz. Udvariasan kihúzta barátosnéjének a széket. Az asztalnál ülő fiúk szintén bemutatkoztak Eva-nak, széles mosollyal. Sawier kicsit meg volt illetődve ugyan, elővette zsebéből erős szivarát és meggyújtotta.
- Sawier azt most szerintem ne! * Mondta a vézna fiúnak de szegénynek mindig minden olyan lassan jutott el az agyáig.. hevesen kért elnézést Eva-tól majd megkínálta a dohánnyal. Exan csak a fejét fogta..
- Szóval Eva tudsz kártyázni? * Az asztalnál ülők mind kérdőn pillantottak a helyet foglaló szőkeségre. Az asztalon már helyet foglalt vagy 20 üres pohár, tehát drága éjszaka elé néztek szembe, a pincér pedig csak hozta és hozta az újabb innivalókat..
- És ezt ki fogja kifizetni?? Megint én? * A fiúk elnéztek egymás mellett mintha nem is hallották volna, majd elkeszdtek civakodni, hogy majd aki veszít kártyában az fizet, ebből kisebb viccesnek tűnhető vita kerekedett ki, Sawier most nem magától hanem a mellette ülő szobatársa miatt esett le a székről, hát igen.. senki nem akar fizetni.. Exan nem is figyelt rájuk, Evára pillantott és legyintett egyet.
- Áh csak a szokásos, és te kérsz valamit inni? * kérdezte mosolyogva*

* Nos igen nem minden nap lehet Evácskát ilyen ruhában látni, szó mi szó igazán ritka alkalmak egyikének lett a tanúja Exan. Ám Eva ezt nem szégyelli, ez az énje is ő, nem a testét árulja vagy ilyesmi, csak olykor magányos. Persze ezek nem szólnak többre csak arra az estére és olykor csak a vélavarázsnak. Mosolygott a fiú próbálkozásán, hogy barátai tekintete ne kettejükön csüngjön. Nevetett egyet és válaszolt.*
-Igen, „vadászok” egy kellemes esti társaságra. Senkit nem várok. * Mikor a fiú kacsintott és megjegyezte hogy Evangeline sejthette, hogy itt lesz akkor a félvéla kicsit elpirult, ezzel is látatva szerényebb oldalát. Közben Exan egyik barátja lecsúszott a székről, pedig már a véla mágia nem vonzotta, ez hízelgett a naxlediresnek. S meg kell hagyni csábította az ajánlat hogy csatlakozon a fiú bandához, főleg mivel ilyen aranyosan viselkedtek. Kacarászott egyet és Exanba karolt másik kezében az italával ha a fiúnak is megfelel az asztalhoz indultak.*
-Szívesen csatlakozok. Olykor ilyen ruhát is felveszek, de ne aggódj, nem gyakran. * Jegyezte meg sejtelmesen, ha a tünde jobban rákérdez a dolgokra elmagyarázza, mire is gondolt pontosan Eva. Főbiccentéssel köszönte meg Exannak a széket és helyet foglalt a fiúk között, bár nem látta a vitézúr pillantását az arcokat igen. Evangeline a harcos tündefiú mellett foglalt helyet körbepillantott a kis csapaton és bemutatkozott nekik. *
-Mit játszatok? Beszállhatok?
* Kérdezte élénken a lány, s most már inkább kezdett hasonlítani az iskolában megismert Evára, igaz a keresztbe font lábak és a rövid szoknya látványa s egyebek még mindig ott volt.*

Vendég

- Vadászgatunk? * Mérte végig a lányt és elismerő pllantást vetett rá, szobatársai kiváncsiskodva figyelték Exanékat, nem titkolva szégyentelenül bámultak.
- Mintha említettem volna, hogy ide jövök. * Kacsint a lány felé majd hátrafordul és int barátainak, hogy ne bámészkodjanak már. Azok szótfogadóan úgy tesznek mintha nagyban kártyáznának tovább de ha Exan hátatfordít nekik folytatják bugyuta bambulásukat.
- Nnem láttalak még ilyen ruhában, tényleg nem vársz valakit? Mert ha nem akkor esetleg csatlakozhatnál hozzánk. * Mutat az asztalnál ülő társaira, akik hirtelen kihúzzák magukat és bájos mosollyal integetnek feléjük. Exan visszafordul a lány felé, az arcát fürkészi.
- Nos mi a válasz? Döntsd el , gyere nyugodtan . * Mosolyog a lányra, majd elndul visszafelé az asztalukhoz, közben elkap egy széket egy üres asztal mellől és odahúzza majd biccent Evának, hogy már helye is lenne. Azzal visszaül szobatársaihoz és vet feléjük egy "embereljétek meg magatokat" pillantást.*

* Alapvetően nem szeretett a véla varázsra támaszkodni, de ha olyan estét szeretett volna amin történik is valami, akkor ez a plusz sokat lendített az eseményeken. Érezte, ahogy a tekintetek rászegeződnek a belőle áradó mágia hatására és hogy feldobja a dolgokat pár taktust dudorászott is. Varázserővel teli hangja kábítóan hatott a közelében lévőkre, amin elkuncogta magát. Már várta mikor akad valaki bele abba a hálóba mit vélavérének köszönhetően szőtt maga köré és mikor az italát megkapta hallotta, hogy valaki közeledik felé. Természetesen úgy tett mint aki nem is veszi észre s mikor megszólították elmosolyodott. *
-Az attól függ… * Mondat közben kezdett el megfordulni és pillantotta meg a fiút akivel nemrég még együtt teázgatott. *
-…hogy ki kérdi. * Fejezte be végül mondandóját és egyben szüntette meg az őt körülvevő varázst. Ha Exan szemfüles, akkor felfedezi a lány szemében a pillanatnyi zavart és meglepettséget. Eva végigmérte a fiút és szépen ívelt ajkait mosolyra húzta.*
-Mert azt is lehet, hogy pont téged. * Elpillantott a magas fiú mellett, mert a válla felett esélytelen lett volna, a társait nézte majd fordult vissza a tünde fiúhoz.*
-De csak ha nem zavarom meg a szórakozásodat azzal, hogy jómagam is élvezném az estét. * Evangeline teljesen másvolt, pedig még mindig önmaga. A korlátok között ez a lány is csak élni akart és olykor meg is tette.*

Vendég

* Exan épen háttal ül a pultnak, közben el kezdtek kártyázni, és Exan elég szépen nyerésre áll, az asztal közepére dobta nyerő kártyáját. Várta, hogy a többieknek mi lesz a reakciója. Sawier a szobatársa füttyentett egy nagyot, de az nem Ex nyerésének szólt, hanem a pultnál álló szőke lánynak. A többi srác is odafordította fejét, hogy mit nézhet annyira Sawier, Exan is hátrafordult.
- Hmm csinos... * Azzal vissza is fordult kártyázni, nem ismerte fel Eva-t hiszen eddig félénk, visszahúzódó lánynak képzelte el, és ilyen ruhában még nem látta. Viszont szobatársai érdeklődve figyelték tovább. Exan is hátrafordult ismét, látta, hogy a lány kér a pultostól.. ~ Hmm ismerős ~ Aztán végre leesett neki, felállt az asztaltól otthagyta szobatársait és odasétált a pultnál üldögélő Evához, majd megszólítja úgy, hogy a lány még nem láthatja az arcát.
- Hölgyem vár valakit?? * Ha a lány megfordul elmosolyodik .*

* Miután a szobájába elkezdte rendbe szedni magát a naxledires félvéla, azon gondolkodott, hogy: „Van-e értelme lefeküdnie aludni most?” Elvégre mindegy mit választ így is, úgy is ki kell csípnie magát. Vett egy villámgyors fürdőt, haját megszárította és hullámossá vált, így tűzte fel egy arany hajtűvel laza kontyba. Körbenézett a szekrényében és kivett belőle azt a ruhát amire a nagymamája semmi jót nem mondana. Csípőjéig teljesen szabadon hagyja a hátát, a vállánál spagetti pánt vezet előre és a szoknya része mindössze combközépig ér a sötétlila enyhén kékes fényű ruha. Ajkaira tesz egy természetes szín csillogó festéket és a szemét húzza ki. Nem rajong a sminkért, főleg ha elkenődik. Köpenyt nem vesz, jobbja be van kötözve szokás szerint és abba a kötésben van most elrejtve a pálcája is. A központi termeket és Jeniliát összekötő tükrön át megérkezik a helyiségbe, szandálja első koppanásától szabadjára engedi a benne lakozó varázserőt. Így mikor megjelenik az üzletben feltehetően nagy feltűnést kelt, míg a pulthoz sétál. Nem nézett körbe, egyenesen a csaposhoz megy, s véla mágiától duzzadó hangon kér tőle egy italt, aki aztán készségesen kiszolgálja. Bal kezén egy kisebb erszény fityegett, abban tartotta a pénzét és már nyúlt érte, hogy fizessen.*

Vendég

* Exan kicsit késve de megérkezik a megbeszélt találkozóra, szobatársai már várták.. Hárman voltak és egy asztalnál ültek, nevetgéltek, iszogattak. Majd észrevették közeledő barátjukat, azonnal szereztek egy széket neki és innivalót is az asztalra. Összeszokott kis baráti társaság ez a fiú banda, sajnos Exan bátyja viszont nem lehet köztük, néha néha még eszébejut, de a többiek feledtetik vele a rossz kedvét, ezért is szokott lejárni ide a szobatársaival. Az egyik egy kicsit sovány, vézna göndör hajú szemüveges srác hirtelen ordenáré nevetésben tör ki, amitől a társai kicsit odébb húzódnak.. Hát igen nem csak a nők sztorizgatnak, Exanék is szoktak "pasi bulit tartani" bár ez a hálójukban nem lett volna olyan jó ötlet mert ott nem éppen nagy a rend. Csak ittak ittak, a pincér pedig hozta nekik az újabb korsókat, koktélokat.. *

*Elmosolyodik, s lesüti szemeit.*
-Hozzám, mert Floyd vár, és neki is hiányoztál! És csak hogy tudd, nálam alszol most!
*Kacsint egyet, megvárják a vacsit, és elindulnak a lány hálójába. Sokszor öleli meg a fiút, mert iszonyatosan hiányolta.*
-Jó újra látni!
*Mondja naki, majd hang nélkül sétálnak be a szobába, bújnak össze, és alszanak el.*

Vendég

-Ő Nem, semmit! Hozzád, vagy hozzám? *teszi fel a kérdést, majd kér két adag vacsorát a pincértől* -Menjünk, tegyük el magunkat holnapra! Hosszú napunk lesz, azt garantálom! *mondja, majd rágyújt egy cigire, és megkínálja a lányt is. Egy kicsit elgondolkodik ezen a kapcsolaton, és rádöbben, hogy nehezen tudná elképzelni a lány nélkül tovább, és nagyon komoly dolgokon töpreng*

*A lány komoly arckifejezéssel hallgatta végig a fiút.*
-Ettől függetlenül, szerettem volna tetszeni.
*Válaszolta meg egyszerűen. Majd megfontolta mondanivalóját, és ő is belekezdett.*
-Nézd... csodálatos napokat töltöttem veled. És szörnyen sokat aggódtam hogy mi történt veled. Aztán itt volt ez a szituáció...
*Gondolt vissza, majd megfogalmazódott benne. A fiú nem lehet a mindene, hiszen annál több is lehet. Az aggodalom miatt kicsit megingott hite, egyébként sem egy bizalmas típus, nehezen bízik meg emberekben. De ez a kapcsolat kicsit más volt. Ismét erővel magához rántotta a fiút. Talán a megkönnyebbülés, hogy találkoztak, talán a vágy...*
-Vedd tudomásul Evandrus Njord, hogy én is nagyon szeretlek, és ne próbáld meg ezt figyelmen kívül hagyni!
*Bohókás mosolyra húzta szája sarkát, és hozzábújt.*
-Akarsz még valamit mondani?

Vendég

*Sose azt nézte, hogy mi van Larán, nem tetszett neki, Szerette a lányt! Felőle a lány egy zsákoz is magára húzhatott volna, Evandrus szemében akkor is ugyanolyan jól nézett volna ki. Sose dicsérte meg senkinek a külsejét, mert nem elsődleges szempont számára. A lány kérdésére egy szóval válaszol* -Szeretlek! És teljesen fölösleges volt így kiöltöznöd, eddig is ugyanilyen jól néztél ki! *mondja, majd várja a lány mondandóját*

*Végigméri a távozó lányt, majd a fiút is. *
-Hallgatlak!
*Szól újonnan, majd odasomfordál egy asztalhoz, leül, s összehúzza magán talárját. Kicsit végiggondolja. hogy így sem keltette fel a fiú érdeklődésőt, következtetés képpen ő is mondja.*
-Szerintem is beszélnünk kell
*Azzal érdeklődve fürkészi a fiút, aki mindene volt, most pedig nem tudja, mije, mert egy kis párbaj lehetőség rögtön eltereli figyelmét.*

Vendég

-Elfutsz, nyuszi? *szól a lány után, ám az távozik. Evandrust nem érdeklik a kasztok, sem az ellenfele, utolsó véréig küzd, és vagy győz, vagy meghal. Győzelemként fogja fel a lány távozását, és a barátnője felé fordul* -Nos, hogy végre ketten vagyunk, nem ártana egy kicsikét beszélgetnünk! *mondja, majd kér két bögre citromos teát*

*Evandrus láthatóan abszolut nem értett meg abból semmit, amit ő akart. Egyszerű flörtről lett volna szó a részéről. Szemforgat, és úgy válaszol.*
-Jól van, kisfiú, látom, nem érted a leckét. Majd ha szakítotok Larával, azért jussak eszedbe, hogy én ajánlkoztam volna, de nem kértél belőle. A fadarabodat nyugodtan elteheted, eszem ágában sincs harcolni veled. Csak mellesleg, nekromanta-mentalista vagyok, a legerősebb kasztpárosítás, úgyhogy esélyed nem lenne. Egyébként sem szoktam kispályásokkal párbajozni. Na szia, kisfiú. *köszön el a sráctól, és visszavonul. Közben megérkezk Lara is, picit trükközve magán. Szerinte így se nagy szám, de már nem kell neki Evandrus, legyenek csak együtt. Majd talál magának legközelebb egy sokkal jobbat.*

*Lassú, és kimért léptekkel halad végig Lara visszafelé a Jeniliába. Kinyitja a helyiség ajtaját, és most ő is érzi magán a tekinteteket. Pedig semmi különös változás nem következett be, csupán pár apróság. Lara egy bordó fűzőben jelenik meg, egy egészen rövid bőr hatású szoknyával. Dekoltázsából kicsit több mutatkozik meg a szokásosnál, haja is valahogy máshogy omlik vállára, és onnan egész a háta közepéig. Szemét a sötét, füstös smink még jobban kiemeli, smaragd írisze egészen szembetűnő. A megszokottól eltérően magassarkút visel. Ruházata nem mondható rib*ncosnak, hanem egyszerűen kihívóbb, másabb. Ügyet sem vet az eseményekre.*
-Itt hagytam valakit, köszönöm, hogy szóval tartottad helyettem is!
*Azzal odalépett a fiúhoz, tüzesen a szemébe nézett, és már-már agresszíven szorította meg ingét, és húzta közelebb. Így majdnem olyan magas volt, mint Evandrus. Ekkor vadul megcsókolta, s hosszasan. Majd a fülébe duruzsolta.*
-Hiányoztál....
*Azzal kicsit hátrébb állt.*
-Lemaradtam volna valamiről?
*Fél kezét Evan derekára fűzte, s cirógatni kezdte.*

Vendég

*Evandrus tényleg nem érti a helyzetet, de azért az oltást folytatja.* -Lehetőség? Oké, majd ha egyedül leszek, és kell egy jó menet, akkor szólok! Csak tudod, Lara ellened nem veszthet semmiben! Itt te csak akkor nyerhetsz, ha magad ellen fogadsz! Bármikor jobb lesz nálad, ezt jól jegyezd meg! *mondja, majd zsebében megmarkolja a pálcát*

*Elfojt magában egy röhögés, ahogy Evandrus abszolut nem érti, hogy mi újság.*
-Látom, még mindig nem érted, miről beszélek. Mint mondtam, eszem ágában sincs azt tenni, amire te gondolsz. Csupán egy lehetőség vagyok az életedben, hogy ha meg akarod tapasztalni azt, amit az emberek úgy hívnak, hogy szerelem, akkor engem válassz. Ez viszont az én értelmezésemben közel sem azt jelenti... *mondja, mire Lara sarkon fordul és elhúzza a csíkot, láthatóan mérgesen.*
-Hoppá, hoppá, úgy látszik, valaki megértette, hogy mit mondok. Ennyire volt hűséges hozzád, és elismerte, hogy vesztett. Még mindig az a véleményed róla, hogy jobb nálam? *beszélget nyugodtan a sráccal, persze esze ágában sincs támadni. Annál azért okosabb ő.*