Jégvilág fagyizó, süteményes és édességbolt

First topic message reminder :

A városka fagyizója és cukrászdája. A térhez talán ez a hely esik a legközelebb, és ezt mondhatnánk a legbarátságosabbnak is. Színes felirataival csak úgy hívogatja a vendégeket. Bent szép dekoráció vár mindenkit, kis asztalkák, angdalgó szerelmes pároknak kiváló hely, de kisebb csoportok számára is vannak nagyobb asztalok, ha csak egy finom sütit, vagy fagyit akarnak enni.
Minden megtalálható itt, ami szem-szájnak ingere, a fagylaltok között olyan különlegességek is találhatók, amire az ember még csak gondolni sem mer. A kiszolgálás mindig gyors és zökkenőmentes.
A sütemények közül pár egy kis mágiával is meg van szórva, azért mesés ízkombinációkkal találkozhat a betérő.
Természetesen elvitelre is lehet vásárolni különböző ízű és formájú cukrokat, csokoládékat, mindenfélét, ami csak a vevőnek eszébe jut.

Boltos: Karla Dopdejszton

Termetes, kedves asszonyság, aki az üzletet vezeti. Természetesen nem mindig ő tartózkodik itt és szolgálja ki a vevőket, hiszen ahhoz túl nagy a bolt, azért van jónéhány pincér és pincérnő is, aki besegít. Azonban ő is feltűnik időnként, ilyenkor hamar magára vonja a tekinteteket. A vevőkkel kedves, sorra kérdezi az asztalokat, hogy megfelelő-e a kiszolgálás, vagy az árú. Javasolja újabb és újabb édességeit, amiket nagyrészt saját maga fejleszt ki. Kinézetét tekintve nem mondatnánk nádszál kisasszonynak, korára nézve is már túl van az 50-en, de mindig az magára. Szinte úgy néz ki, mint süteményei, habos-babos ruhában, élénk színekben virít. Mindenkivel kedves, a pincérek is imádják, és ő is a beosztottait. Kellemes főnök, azt meg kell vallani.

írta Cirelin de Sovalon

*Hát igen Alfnak akkor az olvasásról szőtt tervei csak voltak majd máskor arra ugyanis nem számított hogy a fél fagyizó őt fogja bámulni,de nem számít.Tehát a fiú odasétál a lányokhoz Szandrának csak biccent és ennyi nincs kedve külön bemutatkozó beszédet tartani amit tudnia kell róla a lánynak azt már Bella elmondta.Ezután helyet foglal a lányok társaságában.*
- Hát ha már így kérded egy forrócsoki jól jönne. * Mosolyog Bellára.*
- És amúgy hogy vagy régen beszéltünk ? Azt hallottam hogy itt dolgozol vagy talán már össze is futottunk nem emlékszem pontosan régen volt.*Mondja miközben 1 pohár alátéttel kezd el játszani .*

*Hogy miért futott el a lány?! Egyszerű a válasz: gyáva volt. Félt Nessietől, és nem bírta beismerni, hogy a lány sokkal szebb nála. Pontosan ez volt az oka. Felidegesítette, hogy ő nyomába sem érhet leányzónknak, hisz Ness diákképviselő, fél-véla, s minden pasi a kútba ugrik, csak hogy teljesítse kívánságait. Evandrus hamarosan rágyújt, mire leányzónkban újraéled a kis természetimádó, aki mindig is ott legbelül volt, vélaságon és minden máson át. De a dolgok változnak, ahogy az emberek is. Az meg, hogy a lány elment, Evandrussal ellentettben cseppet sem izgatta. Csak egy lány volt a sok közül. Azt viszont, hogy a fiú miért nem esett hasra azt az userke magyarázza már el, ugyanis nem érdekel, hogy mennyire "immunis" úgymond a kari a vélákra, ennél akkor is többet kéne kijátszani. Ez nem lecseszés, csak figyelmeztetés, nehogy félreértse drága Evan úr...*

Vendég

*Nem tudja mire vélni Ágnes viselkedését, nem tudja, hogy mit tett, vagy mondott, amiért így elrohant, de nem fog után menni.Eddig sem futott senki után, ezután sem fog. Nessie meg lehet akármennyire véla, vagy bármi más, nem nagyon érdekli Evandrust, és ez nem is nagyon fog változni, vagy ki tudja, de kisi az esélye. Ő megfutotta a kötelező tiszteletköröket, innentől Ágnesen múlik. Úgyhogy csak bámul maga elé, és rágyújt egy cigire és gondolkodik az előbbi eseményeken. Egyszerűen nem tudja felfogni, hogy miért rohant el a lány, dehát most már mindegy. *

*A jó isten b*ssza hátba!Hogy ez a lány ennyire bána emberismerő. És még miket gondol?! Jajj és még ő a kis hercegnő?! Ha kedveli azt a fiút, akkor csináljon is érte valamit. Ha pedig annyira béna, hogy nem képes egy ilyen primitív fiú szívét elvenni, akkor mélységesen sajnálja. Nessiet cseppet sem érdekli a srác, találni nála jobbat. Miért is kellene neki, tartsa csak meg az a buta lány, aki első látásra ítél, s nem akarja megismerni az embert, csak mert véla.*~Szerintem cs*sszünk ki Ágnessel!~*Szólt Nesshez gondolatban a daimon.*~Egy húron jár az agyunk!~*Közli neki Ness szintén gondolati úton. Most azonban lánykánk elővette a legeslegaranyosabb mosolyát, megrebegteti a szempilláját. Ez nem túl sok változás, tehát eddig sem ült komor képpel, most azonban olyan gyönyörű, mint a világ legfinomabb cukrai és csokoládéi együtt. Evandrus nem tudhatja, de tökéletes terve van, hogy hogyan lesz meg a csúnya csíny a lány iránt. Magyarázkodhat majd a fiú. De legalább most már lesz két ellensége a lánynak. Húha. Ezt még meg fogja bánni. Szerencsére a zavaró lány most elment, így lesz ideje a cseszegetésre. Várjunk, ez így nem jó! Itt kell lennie Ágnesnek ahhoz, hogy megfelelően felnyomhassa a pulzusát. Áhh, ennek most így semmi értelme. Azért még egyszer megrebegtette a szempilláját, majd ismét a normális arcát mutatta.*

*Annyira konkrét ellenszenvet nem érez Ági Nessie iránt, hiszen a lány csak fél-véla, de valahogy így is idegesíti és frusztrálja az, hogy Nessie mennyire kicsípte magát és mennyire teszi-veszi magát Evan előtt. Mégis mit képzel magáról? Hogy idejön és csak úgy mindenki a lába elé borul? Ági érzi, hogy kezd kicsit felmenni benne a pumpa, főleg, hogy Nessie meg sem szólal. Egyszerűen csak álszentül mosolyog és úgy csinál, mintha ő lenne a kishercegnő. Evandrus rendel egy forrócsokit és felajánlja, hogy menjenek el sétálni. De Ági csak megrázza a fejét.*
- Köszi, de nekem még dolgom van. További jó csevegést! *áll fel, hóna alá veszi a cuccait és már siet is ki a fagyizóból. Az utcán, az egyik sarok után kicsit megáll, igyekszik megnyugodni, majd végül visszaindul a kúriába, minél messzebb a kis véla lánytól. Evandrust azért sajnálja, így elhatározza, hogy felkeresi majd a fiút.*

Vendég

-Tényleg nm tudom, nem értek a fényképekhez! *válaszol Ági feltevésére, de inkább hallgat ez ügyben. Amikor feszültté válik a légkör, próbál enyhíteni rajta, csak még nem tudja, hogy hogyan. rendel mindenkinek egy forrócsokit, majd rájön, hogy így nem lesz túl sok esélye* -viszont lassan nem megyünk el tényleg sétálni? *kérdi, és reméli, hogy mindenki érti a célzását, mert nem akar vitát, pláne nem ellenszenvet kelteni a lányok közt. Szóval gondolkozik, hogy hogyan tovább, mivel tudná elnyerni a lány szívét*

*Nessie kedves mosolyt int Ági felé, mert valahogy azt látja rajta, hogy nem kedvelte meg túlságosan első látásra. Jajj istenem szegény! Ő egyébként semmi, de semmi rosszat nem akart az ég világon. Nem tehet ő róla, hogy véla származású. Miért, a csiga tehet róla, hogy csiga? Lehet, hogy jobb lenne, ha a csiga is ember lenne, de ez nem lehet, mert csigának született. Ilyen az élet. Minden esetre Ness nagyon ne szereti, hogy az emberek első látásból ítélnek. Másrészt pedig, miért kéne neki pont Evandrus, hogyha mások felé egyszerűn csak megszólal, s már örömest borulnak a lábai elé. Ezt a lány természetesen nem szokta eljátszani, de már megfordult a fejében. Most azonban csak annak örülne legjobban, ha alább vehetne abból az őrületes kisugárzásból. Ezaz, mindjár sikerül... És bumm. Újra visszajött. Nem, ezt a véla bájt nem lehet csak úgy eltávolítani. Egy vélának még a hullája is szép, de ha még él... Bár Ness most inkább kívánkozna egy mocskos koporsóban, minthogy itt legyen ebben a feszült légkörben...Minden esetre figyeli, ahogy a két fél beszélget, bár nem olyan fajta ez, mint a kukkolás, vagy halgatózás, egyszerűen csak figyelmesség.*

*Ági még mindig nyammogja a süteményét, ami habár lassan fogyni kezd, még mindig van belőle egy kevés. Néhány kérdést tesznek fel egymásnak és Ági elárulja, hogy nagyon szeret fényképezni. Habár most pont nincs nála a gépe, általában hogyha táskát visz valahova, abban mindig ott lapul egy fényképezőgép. Egyszerű, mugli dolog, de mégis Ági teljesen beleszeretett ebbe a hobbiba. Habár úgy véli, hogy nincs sok tehetsége hozzá, azért elég sok ember mondta már neki, hogy nagyon jól csinálja.*
- Magasabb varázslat? *vonja fel a szemöldökét Ági. Szerinte ez hülyeség, de nem akarja megbántani Evandurs-t, így csak ennyit fűz hozzá:*
- Én nem hiszem. Szerintem valami különleges folyadékba kellene mártani a papírt. Vagy ilyesmi. Nem tudom, majd utána nézek... *vonja meg a vállát a lány és eszik még egy falatot a sütiből. Közben Evandrus a "magyaros" kérdésre is válaszolt, amivel kellemes, lágy mosolyt csalt Ági arcára. Hiszen nincs kellemesebb, mint azt hallani, hogy valaki azért tanulja az anyanyelvedet, mert szép. Valóban, a magyar nagyon szép és kifejező nyelv, mégis... Nem sokan próbálkoznak meg tanulni, mert a ragozása iszonyatosan nehéz. Ekkor érkezik meg Nessie is, akit Ági már látott és tudja róla, hogy Allidonos, de még nem beszéltek.*
- Szia! *köszönti halkan a lányt és nem mutatkozik be, hiszen a fiú megtette helyette. Hálás pillantást vet Evandrus felé, majd felvont szemöldökkel figyeli, ahogy Nessie megrebegteti a szempilláját és beleiszik a csokijába. Valahogy nem szimpatikus neki a lány, pontosan emiatt a báj miatt, ami csak úgy árad belőle. Habár Ági nem gondolt még úgy Evandrus-ra, mint egy fiúra, most mégis felbuzog benne a vágy, hogy bizony ő is egy lány és van olyan csinos, mint Nessie!*

Vendég

-Szervusz! *köszön a lánynak , hagy ne részletezzem milyen gondolatokkal a fejében. Bemutatkozik, majd válaszol Ágnesnek* -Az apai nagybátyjám magyar származású, és csak mert egyszerűen tetszik a magyar nyelv! *mondja, majd a szőke szépséghez fordul puszta udvariasságból, bár ezt elég furcsán, tőle megszokott módon mutatja ki.* -És benned kit tisztelhetünk? Én Evandrus vagyok,, ő pedig Ágnes! *mutatkozik be, majd ismét Ágihoz fordul* -hát én sem értek a mozgóképekhez, szerintem valami bűbáj van a dologban4 *mondja ki az amúgy is egyértelmű mondatot* -mármint valami olyasmi mágia, amelyhez egy kicsit nagyobb varázserő kell a miénknél4 *kezd el magyarázkodni, majd raktározza a megszerzett infot. szóval szeret fényképezni. ez még hasznos lehet*

*Szőke hajú, gyönyörű fél-vélánk érkezik a fagyizóba. Kedvenc lila őrkabátja van rajta, fekete farmernadrággal és Fehér sportcipővel, mely érdekes mintákkal van kidíszítve. Egy szóval: Mesésen mutat. Mivel Mostanában igen hideg idő várható és van is, így Nessienk nem mást, mint egy habos forró csokit vett. Szökdécselve keresett magának helyet, s meg is látott egy fiút meg egy lányt. Kedvesnek tűntek, így hozzájuk csüccsent le.*-Bocsánat, nem zavarok? Nessie vagyok, örülök, hogy megismerhettelek titeket!*Mondta kedvesen és megbabonázóan, bár az utóbbit nem direkt, ő nem az a fajta, aki csak úgy besétál és azt várja, hogy 12 pasi rohanjon hozzá és lesse a kívánságait. Sajnos ez nemegyszer így van, de hát nem tehet róla, hisz ez származás kérdése. Bele is kortyolt a csokiába, majd mikor ivott belőle egy kicsit, akkor a szája teteje tiszta hab volt, s valami féle furi, véla-eredetű dologból kifolyóan nem törölte le, mintha ez is amolyan"Így cukibban nézek ki" dolog lett volna. De aztán hamarosan feleszmélt, s egy szalvéta felé nyúlt, majd egy mozdulattal letörölte a finom ital maradékait a szájáról.*

*A fagyizóban ücsörögve a párocska szépen eleszegeti a süteményét, bár úgy tűnik, hogy Evandrusnak igencsak mehetnékje van, hiszen a süteményét gyorsan belapátolja. Ági nem ilyen gyors és nem is akar ilyen gyors lenni, hiszen ki akarja élvezni a somlói galuska finom ízeit. A lényeg, hogy a fiú mellette marad, hiszen csak nem megy el nélküle megmutatni a várost Áginak. Elég vicces lenne. A lényeg, hogy Evandrus feltesz egy kérdést, amire Ági elgondolkozik. Látszik rajta, hogy kicsit gondolkozik, mintha szégyelné azt, amit mondani fog, de végól kissé pirulva kinyögi:*
- Imádok fényképezni! Nagyon szeretem megörökíteni a világ dolgait. Bár sajnos arra még nem jöttem rá, hogyan kell mozgó képet készíteni. De rajta vagyok! *mosolyodik el kicsit a lány, majd megismétli ő is a kérdését:*
- És te honnan tudsz magyarul? Mert a nevedből ítélve nem vagy magyar származású. Vagy tévedek? *beszél továbbra is anyanyelvén a lány és kíváncsian várja Evan válaszát.*

Vendég

//olvad//

*Hát persze, hogy ott marad a lánnyal, aki egyenlőre még csak egy lány, de ki tudja! mióta Evandrus újra nőtlen lett, igaz, óvatosabban, de újra párt keres magának. valahogy nem szeret egyedül lenni, kell neki egy társ, hogy megbirkózzon a hétköznapokkal. Szóval akkor csak ücsörögnek, majd Evandrus kérdezősködni kezd* - Hát akkor Beszélgessünk! mesélj valamit magadról! mi a kedvenc időtöltésed? *kezd komolyan érdeklődni a lány iránt, reméli nem túl nyomulósan. Most megfontoltabb lesz. Nem fog semmit sem elkapkodni, mindent a maga idejében! *

*Isabellát hívja a kötelesség, így visszatéve a kutyust Sarah ölébe, gyorsan beszedi a süteményekért a lóvét és elpakolgat.*
~A mosogatást majd holnap...~*gondolja magában egy vigyorral Bella, majd visszasétál Sarah-hoz.*
- Ne haragudj... *csüccsen le ismét, habár nem is tudja, miért kért bocsánatét. Végtére is ez a munkája. Mindegy is. A lényeg, hogy Sarah is közben végzett a süteményekkel és mosolyogva jegyzi meg, hogy nem bánja, hiszen ez a lány munkája.Bella elmosolyodik és vet egy pillantást az órára.*
- Hajajj. Mennünk kell. Remélem ízlett. Kicsit több kakaót raktam bele. *kacsint a lányra vigyorogva a lány, majd a konyhába siet, ledobálja a dolgokat, lezárja a kasszát, és kitessékeli Sarah-t a fagyizóból.*
- Köszi a fogyasztást, gyere máskor is! *vigyorodik el szélesen Bella, végül együtt indulnak meg a kastély felé, hogy lehetőleg még 10 előtt beérjenek a hálókörletekbe.*

*Sarah vigyorogva titulálja, hogy azért mindketten jót nevetnek ezen az egész tökös történeten. Nem is baj, hiszen szükségük van egy jó kis múltaságra*
- Hát az! Nem is tudnék ilyen rondasággal élni! Szerintem hamarabb lógatnám fel magam! *mosolyodik el Janetet ahogy élvezi a simogatást, majd hirtelen visszakapja kiskutyáját. Végignézi a lány munkáját, miközben megeszi a sütit és a forrócsokit kezdi el iszogatni*
- Semmi gond! Ez melód! Én belátom, hogy ezt kell csinálnod! Addig a sütijeimet bekajáltam! *vigyorodik el a lány, ahogy megsimogatja Janetet.*

*Isabella lecsüccsen hát Sarah-hoz és habár lassan itt a záróra, az utolsó perceket még elhatározza, hogy a lánnyal kettesben töltik, hogy beszélgessenek egy kicsit. Hiszen soha nem árt egy jó ismerettség, főleg, hogyha ilyen kellemes a társaság. Bella elmeséli a tökös néni esetét a tökös derelyével és igyekszik minél kevesebb kuncogás belevinni a történet mesélésbe, de annyira nem sikerül neki. Abban azonban mind a ketten megegyeznek, hogy borzalmas lehet ilyen hülye betegséggel élni.*
- Nem is tudom, hogyan fejlődnek ki ezek a betegségek. Borzalmas... *csóválja meg a fejét a lány tanácstalanul. Ekkor mászik át Jane Bella ölébe, mire a lány csak elmosolyodik.*
- Ugyan, semmi baj. *simítja végig a kutyus bundáját, azonban hamarosan ott kell hagynia.*
- Ne haragudjatok, egy perc... *áll fel a lány, a kutyust visszatéve Sarah ölébe. A pulthoz siet, előveszi a jegyzettömböt, majd a másik két asztalhoz sétál és odaadja a cehhet. A többi vendég kifizeti a süteményeket, meg amiket fogyasztottak, majd lassan elhagyják a fagyizót. Bella visszasétál a pulthoz, berakja a kasszába a pénzt és visszasétál Sarah-hoz.*
- Bocsi, csak lassan záróra. De ha ráérsz, akkor megvárhatsz. 10-kor zárok, utána úgyis én is megyek fel a kastélyba. Tudod, a kijárási tilalom... *húzza el a száját Bella. Nem titkolja, hogy soha nem szerette ezt a korlátozást, de végül is... Amik itt a kastélyon belül történnek... Lehet, hogy szükség van rá.*

*Sarah vár, míg elmondja Bella a mondanivalóját és ő is közben nagyokat vigyorog és igyekszik kúltúrált módon röhögni. Elképzeli, ahogy egy tökökkel díszített fejű nő belép az ajtón. Titulálja is hogy ott a helyszínen kapta volna el a röhögés. Azonnal fel is kapja a fejét és a lány felé fordul, s már nyitotta is a száját*
- Hát belőlem tuti kitört volna a nevetés. Pedig én is általában komoly próbálok lenni! *neveti el magát, majd elkomolyodik és folytatja*
- Bár az tény és való, hogy szörnyű lehet ilyen ostoba betegségekkel élni. Ezt én is belátom! *nevetgél a lány, miközben Jane átkúszik Bella ölébe*
- Jane már megint pofátlan vagy! Előbb kérdezni szokás, hogy átfeküdhetsz e! *mondja kutyájának kissé rárivallóan, de mégis kedvesen*
- Itt még nem jártam és öt éve járok a suliba! *válaszolt ahogy majszolgatta sütijét*

*Isabella megismerkedik a Naxeldires Sarah-val és persze a kutyusával, Jane-nel is. Bella mosolyogva megsimogatja a kutyus fejét, majd elsiet, hogy kihozza Sarahnak azt, amit rendelt. Mikor lerakosgatja a lány elé a dolgait, leül és arról érdeklődik, hogy itt maradhat-e beszélgetni. Vidáman felcsillan a szeme, mikor Sarah igent int.*
- Remek! Köszi! Legalább én sem unatkozom a pult mögött. Gyakran szoktam beszélgetni a vendégekkel. Vannak elég fura szerzetek is. A minap bejött egy nő, akinek tökök lógtak ki az orrából,meg a füléből. Ilyen frankó dísztökök. ÉS kért egy halom tökös derelyét. Elmesélte, hogyha nem eszik sok tököt, akkor kijön a tök-antiallergiája, ami miatt tökök kezdenek el nőni rajta. Durva volt. Alig bírtam ki nevetés nélkül. Bár, ha belegondol az ember, rossz lehet megadott időben tököt enni. *meséli el Bella az egyik érdekes történetet és meg is vonja a vállát, de nem tudja elfojtani az arcára kiülő vigyort, így hamarosan ismét széles vigyor terül el az arcán. Megcsóválja a fejét és igyekszik nem hangosan nevetni, de egy kis kuncogás csak kicsúszik a száján.*
- Jártál már itt amúgy? Mióta vagy Nezabaros? *tesz fel egy kérdést Bella és kíváncsian várja a választ, majd néha az órára pillant, hiszen lassan takarodó, be kell zárnia a fagyizót.*

- Dehogy vagy ijesztő csak kicsit megleptél! *vigyorodik el, miközben megsimogatja kiskutyáját* - Jaj bocsáss meg Janet! Elfelejtettelek bemutatni! *Sarah felemeli kutyáját* - Ő meg itt Jane! Az én kis szobatiszta szobaebem! *neveti el magát, majd fogadja a biccentést* - Rá se ránts, ha tele a kezed! *vigyorodik el megint* - Igen nagyon nagy csokihiányom van! Nem is tudom mikor ettem utoljára csokit, de most bepótolom! *vigyorog továbbra is* - Egyébként igen van azért híred! Még Jane is felismert! *Jane int felé a mancsával* - És igen Naxis vagyok! Tuti taliztunk valamelyik órán! *emeli fel tekintetét gondolkodón, majd vissza a lányra* - Persze természetesen! Nem megyek sehová itt foglak várni! *mondja míg a lány elmegy. Tulajdonképpen tetszik neki, hogy ilyen kedves, mert nem mindenki az ezt már tapasztalta. Mikor meglátja a nagy adag forrócsokit elkerekedik a szeme, s ahogy az asztalra kerül szó szerint csengetni kezd a szeme utána* - Van kedvem természetesen beszélgetni. Ez nem is kérdés! *vigyorodik el ahogy belekóstol a kakaós csigába.*

*Ha nem is hirtelen termett Bella a lány mellett, de az biztos, hogy sietett gyorsan kiszolgálni az új vendéget, hiszen ez itt a Jégvilágban így szokás. Egy kedves mosolyt villant a lányra, majd megrázza a fejét.*
- Semmi gond. Bár azért annyira nem vagyok ijesztő. *neveti el magát a lány.*
-Helló Sarah! *köszönti most már a nevén a lányt és biccent felé. Hogyha nem lenne a kezében a jegyzettömb, akkor bizonyára kezet is fogna a lánnyal, de ez most nem igazán esedékes, hiszen várja a rendelést.*
- Kakaós csiga, krémes és forró csoki. Tyűha, van ám csokihiányod! *neveti el magát a lány és felfirkantja a jegyzettömbre a dolgokat és nevetgélve megcsóválja a fejét. A nevére meglepődik és felkapja a fejét.*
- Igen, én vagyok. Ekkora hírem van? *vigyorodik el a lány, majd hozzáteszi:*
- Te pedig Naxid vagy, ugye? Legalábbis rémlik az arcod az egyik óráról... *vág gondolkodófejet a lány és rágcsálni kezdi a tolla tetejét. Megrázza a fejét, visszamászva a jelenbe.*
- Mindjárt visszajövök, csak hozom a rendelésed! *kedves mosoly, majd a leányzó elsiet és hamarosan két tányérral és egy nagy adag forrócsokival tér vissza. Lepakolja őket Sarah mellé, majd leül vele szemben.*
- Van kedved beszélgetni? Most már nincs akkora nyüzsgés, mindjárt zárunk. *kérdez rá Bella a dologra, hiszen ő úgyis unatkozna a pult mögött, Sarah pedig egyedül majszolgatná a sütijeit.*

*Ahogy Sarah nézelődik hirtelen egy lány áll meg mellette. Kissé megugrik szinte már egy vígjátékba illő arcot vág Isabella felé és keze a szívén van. Jane is azonnal az asztal alá menekül le a földre*
- Szia! Sarah vagyok. Ne haragudj, hogy megijedtem tőled, csak hirtelen teremtél mellettem! És őőőőőő....*ekkor belenéz az étlapba* - Kérnék egy kakaóscsigát, meg egy krémest. Kísérőnek pedig egy forrócsokit! *mosolyodik el és visszahívja kutyáját az ölébe* - Te ugye Isabella vagy???

*A Jégvilág fagyizó most elég csendes. Csak néhány vendég van idebent, hiszen a fagyizáshoz Bella szerint már elég későn van. Mégis... Van, aki most szabadul csak ki a mindennapok forgatagából és most érkezik el oda, hogy egyen egy süteményt,vagy igyon egy forrócsokoládét. Lassan 9óra, ami azt jelenti, hogy Isabellának a műszakja egy óra múlva lejár. Muszáj is, hiszen a lány Nezabaros diák, muszáj neki 10 után az iskolában lennie, hiszen akkor súlyos büntetést kapna. Főleg így, hogy még Diákképviselő is. Habár pofátlanság lenne még most nekiállni pakolgatni meg minden, Bella mégis a pult mögött már nagyban számolja a pénzt, ami ma bejött, listát készít, hogy mi fogyott el és társai. Habár ez alatt az óra alatt még változhatnak a dolgok, annyi már úgysem fog változni, hogy nagyon át kellene írni a listákat. A lány felpillant a listájából, és ekkor veszi csak észre, hogy ékezett egy új vendég. Ráadásul nem is akármilyen vendég, egy Nezabaros diák. Bella lecsapja a tollat, felvesz egy jegyzettömböt és sietve Sarah asztalához sétál.*
- Szia! Ne haragudj, volt egy kis dolgom. Mit hozhatok? *mosolyog kedvesen a lányra. Hogyha Sarah követi a híreket, akkor felismerheti Bellát, hiszen mégiscsak egy diákképviselőről van szó. És Bella szemében is megvillan valami, mintha beugraan a lány arc valamelyik óráról... De a nevét nem tudja. Így egyelőre csak kedvesen mosolyogva várja a rendelést.*

*Nyílik az ajtó és egy zöld hajú lány lép be rajta kiskutyája társaságában. Sarah szétnéz, miközben becsukja az ajtót. Végül egy asztalhoz sétál. Janet az ölébe ugrik. Aztán bele is ül. A lány nézelődik a társaságon és a rendelési lapon felváltva. Kicsit régen járt már a suli falain kívül. És most jól esik neki a kikapcsolódás*

//Leszek hosszabb is csak bele kell lendülni //

*A sütemény hamarosan megérkezik és Evandrus gyorsan meg is eszi a sajátját. Ági nem ilyen gyors, neki még jócskán van a somlóijából. Rengeteg tejszínhab van rajta, amit nagyon imád, így tényleg élvezettel eszegeti a finom süteményt.*
- Tetszik ez a hely. Köszönöm, hogy megmutattad.* szólal meg magyarul és mosolyog Evanra a lány, hiszen ha már a fiú ilyen jól beszél magyarul, akkor minek vesződjön a bolgárral? Ági látja, hogy a fiú tök gyorsan eszi a sütit, de ő még ki akarja élvezni a helyet és azt,hogy ilyen remek társasága van.*
- És hogy-hogy tudsz magyarul? Csak mert a neved alapján nem magyar vagy. *kérdez rá arra a kérdésre a lány, ami már az első pillanattól fogva érdekli. Mikor a fiú felajánlja, hogy menjenek ez az állatkereskedésbe, Ági elhúzza a száját.*
- Ücsörögjünk még itt egy kicsit. Szeretek beszélgetni. *villant egy kedves mosolyt a fiúra, aki remélhetőleg ott marad még vele egy kicsit.*

//Fagy//

Vendég

*kikéri a lány somlóiját sok tejszínhabbal, magának pedig kér egy nagy adag almás pitét., majd Leül a lányhoz. Érez valamiféle vonzalmat a lány iránt, amit nem tud hova tenni. Szóval szépen megeszik a sütiket, és Evandrus kikéri a számlát, illetve még rendel, ha a lány kér valamit* -Ez jól esett! Szóval akkor irány a kisállat kereskedés! *veti fel az ötletet, úgyis venni akar magának egy pókot*

*Lassan kisétálnak a Holdfény sétányról és lám! Máris ott vannak a fő utcarésznél, ahonnan Ági már elég ismerős.Érdekes, hogy pont a másik irányból kanyarodott rá a sétányra. Valamit nagyon megkerülhetett, de most már ezzel nem is nagyon foglalkozik, hiszen itt van, kijutott és innen már talán látni is lehet a Nezabar Kúriát. Ági körbe-körbe nézelődik és habár járt már ezen az utcán, megannyi érdekes boltot fedez fel.*
- Nahát, állatbolt! Azt hiszem, majd szeretnék valami kis állatot... *jegyzi meg csak úgy Ági, ami nála sem valami megszokott. Kellemes a fiú társasága és az előbbi kis bántása után már ismét eléggé megbízik benne Ági. Furcsa...
Lassan betérnek a Jégvilág fagyizóba, és Evandrus egyből a pulthoz sétál, így hát Ági is követi őt. Mikor a fiú rákérdez,hogy mit kér, kissé elpirul, majd megszólal:*
- Egy somlóit, ha van. *adja le a rendelést, majd megfogva a fiú karját, jelez neki, hogy leül valahova. Egy kényelmes boxot választ a lány, ahonnan ki lehet látni a fő utcára. Amíg Evan és a sütik vissza nem érnek, addig nézelődik és igyekszik ismerős arcokat keresni, de ez egyelőre nem jön össze neki. Végül Evandrus megérkezik a süteményekkel és bocsánatot is kér az előbbiért. Ez a bocsánatkérés halvány mosolyt csal Ági arcára és bólint egyet.*
- Semmi baj.

Vendég

*Amikor belépnek, Evandrus a pulthoz lép, majd a lányra tekint* -Kérsz valamit? *azzal leadja a kettőjük rendelését, majd nagyokat pislogva szól a a lányhoz* -Ő bocsi4 Az előzőt csak poénnak szántam, kifejezetten jól beszélsz bolgárul, bár van még rajta mit csiszolni! *mondja, majd ő is meglepődik. Ritka pillantok egyike ez, amikor Evandrus elnézést kér bármelyik kijelentéséért. Ez a lány tud valamit*