Elijah West Price rezidenciája

Tárgy: Elijah West Price rezidenciája Szer. Szept. 05, 2012 11:55 am

First topic message reminder :

Elijah West Price rezidenciája

Amikor lehetőség adódott rá, hogy a városba költözzön egy percig sem habozott. Természetesen gyakorta lelhető fel ettől még az iskolában, de miután nem egy rendkívül emberközpontú egyén, így aztán logikus volt, hogy él a lehetőséggel és a nyugalmat választja.A fél-démon nem meglepő módon a Sötét negyed szélén, nem messze a Külső negyed határától találta meg azt a házat, ami igazán illik hozzá. Egy kissé romos három emeletes, kis toronnyal rendelkező régi kúria megfelelőnek tűnt, hogy kellőképpen elriassza a hívatlan vendégeket. Amúgy sem állt szándékában gyakorta party-kat rendezni, vagy hasonló banzájokat tartani, arra pedig végképp nem lenne szüksége, hogy kopogtassanak nála csak úgy...látogatás céljából. Az épület rendkívül kopottas, de érzékelhetően süt belőle a mágia, külső látványa ellenére is biztonságos, nem akar a következő pillanatban összeomlani, jó eséllyel erős varázs tartja össze. Az udvaron kiszáradt szökőkút, száraz növények, nem kifejezetten van rendben tartva és színes virágok sem díszítik az ablakok párkányait. Erős vaskapu ad védelmet, hogy a sötét negyed nem túl kedves lakói esetleg be akarjanak betörni ide, de hát maga az épület külseje is eléggé rémisztően hat. Általában csak egy szobában látni fényt, ez is mutatja, hogy nem tömegek laknak itt, csupán egy személy.
Belterét tekintve a legtöbb szoba nem lakott, és még az új tulaj sem fedezte fel minden titkát, zegét-zugát az épületnek, majd idővel. Az előtérben egy nagyobb fogadószoba kapott helyet, ahol kandallóban nagyon ritkán tűz is lobog, akad itt asztal, fotelek, bár nincsenek gyakran használva. A földszinten akad egy konyha, bár Elijah általában az iskolában eszik. A háló, amit elfoglalt az emeleten található, a toronyba pedig csigalépcső vezet fel, ahol kisebb padlásszoba lelhető fel. Kisebb pince is akad, bár még ez is felderítésre vár. Rendetlenség egyébként nincs az épületben, ugyanis hetente egyszer egy bejárónő érkezik takarítani, mivel amikor ide költözött valami eszméletlen kupi és rendetlenség volt, úgyhogy ifjú fél-démonunk úgy döntött ezen azért változtat, arra pedig egyébként sem vinné rá a lélek, hogy nekiálljon takarítani.

írta Cirelin de Sovalon

Vendég

- Akkor is, jobb lett volna, ha tudom, hogy törölközős parti van, akkor én is abban jövök. *Persze egyértelműen viccel, de azért remekül játssza, hogy csalódott, hogy Elijah nem szólt neki előre, és ezért nem jöhetett törölközőben. A visszavágásra felnevet, majd bólint.* - Jogos. De egyébként nincs, és nem a mellkasodról beszéltem. Nem is próbáltad begyógyítani őket véglegesen? *A fiú nyaka felé int, jelezve, hogy arra célzott. A kelések említésére elmosolyodik, és úgy tesz, mintha igazán fellélegezne, hogy ilyesmitől nem kell tartania. Utána Elijah rögtön több témát is felhoz, úgyhogy mielőtt bármelyikre is válaszolna, kényelmesen elhelyezkedik.* - Nem voltam igazán morózus. Milyennek kellett volna lennem miután hetek óta távol vagyok az... otthonomtól. Vagy valami olyasmi. *Szünetet tart a szó előtt, hiszen nem tudja, mennyire tekintheti az iskolát az otthonának. Azt nem említi, hogy Lirian miatt volt féltékeny, feleslegesnek tartja, hiszen érthető volt a fiú viselkedése. Majd Elijah megemlíti, hogy majdnem eltette láb alól, mire felvonja a szemöldökét.* - Tegyük hozzá, hogy te dobtál el mindent és futottál oda, rögtön azt kérdezve hogy segíthetsz, szóval... de tényleg elég rosszul nézel ki, úgyhogy bocsánat érte. Ígérem, többször nem lesz ilyen. Sőt, alighanem másmilyen se. Most, hogy itthon vagyunk, és vissza tudok térni a régi kerékvágásba, nem kell mindig neked itatnod. *Nyugtatja meg a fiút, arra nem is válaszolva, hogy ő jobban lett-e. Nem halt meg (még egyszer), még mindig mozog és itt van, szóval... igaz, hogy nem ereje teljében, de láthatóan jobban van, mint mikor egy karó állt ki belőle.* - Sejtettem, hogy nem te kérted. De tudod, mennyire odavan érted. Vagy eddig talán nem tudtad? *Kérdezi, aztán hirtelen a törzsével is teljesen Elijah felé fordul.* - Miért magyarázkodsz? Flame miatt. Úgy gondolod, hogy azt hihetem, van köztetek valami, úgyhogy gyorsan leszögezed, hogy nincs. De miért?

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Kedd Dec. 04, 2012 4:36 pm

*Megrázza a fejét, végülis egyáltalán nem jött rosszkor a leányzó, no meg nem is állapodtak meg kifejezetten időpontban.* -Nem zavarsz, épp nem vagyok fontos kártya party közepette, szóval ráérek. *Jegyzi meg a egy félmosollyal, és egyáltalán nem zavartatja magát, hogy a vámpír lány most minden gond nélkül megtudja vizslatni magának. A megjegyzésre viszont már kicsit felszökik a szemöldöke, de végül visszafogja a tőle jól megszokott hirtelen, és kissé arrogáns visszavágást. Most talán nincs itt az ideje, vagy egyszerűen még elég gyenge hozzá, hogy ne legyen teljesen a megszokott önmaga.* -Lássuk be nem tudhatom, hogy rajtad van-e push-up melltartó, úgyhogy nekem is lehet néhány apróságom, amit elrejtek. *Hirtelen nem is esik le neki, hogy a nyakán lévő hegekről van szó, ez abból is sejthető, hogy a mellkasát paskolja meg. Sok év alatt szedett össze néhány sebesülést, és igen, ezeknek a nyomait már megszokásból tünteti el általában, nem gondolja, hogy olyan mély egyelőre még a kapcsolatuk, hogy feltétlenül mindent láttasson magából.* -Keléseim nincsenek, annyit megígérhetek, ilyesmibe nem botlasz. *Teszi hozzá azért egy félmosollyal. A kérdésre aztán csak hátradől a kanapén, azért megigazítja kicsit magán a törölközőt/köntöst, hogy aminek rejtve kell, az még rejtve maradhasson.* -Nem tudom...olyan morózus voltál tegnap, még az egész kezdetén. Aztán majdnem eltettél láb alól, persze vágom, hogy nem lehet irányítani teljesen ezt az egészet, de azért jobban lettél? Ami pedig történt a végén, Flame...én nem kértem tőle, hogy ezt tegye, tudod, ugye? *Nem akarja, hogy ebből félreértés legyen, még akár úgy is tűnhetett, mintha Flame és közte lenne bármi, pedig nincs.*

Vendég

*Azért elsőre eléggé meglepődik, amikor Elijah törölközőben nyit ajtót, ráadásul a tekintete megállapodik a harapásokon is, amiket eddig nem látott, legalábbis nem ekkora számban. Viszont mielőtt a fiú érdemben behívná, már el is tünteti őket, ami nem azt jelenti, hogy a lány nem fogja szóvátenni. Majd.* - Szia. Azt mondtad, nézzek be, szóval gondoltam benézek... bár ahogy elnézlek rosszkor jöttem. *Valóban nem szégyenlős fajta, és tudja, hogy Elijah sem, így azért elég leplezetlenül méri végig miközben belép. Azt is észreveszi, hogy a másik elég pocsékul fest, de egy tréfás megjegyzéssel kezd.* - Hogyha minden hibát elrejtesz az illúzióddal, honnan tudjam, hogy nézel ki? Olyan ez, mint a push-up melltartó, vagy a három kiló smink némelyik lányon. *Megrázza a fejét a kínálásra, és helyet foglal Elijah mellett a kanapén, az egyik lábát felhúzva.* - Köszönöm, nem kérek. Miről akartál beszélni? *Ő mostmár így több dolgot is meg akar említeni, hogy látta milyen állapotban van a fiú, meg a hegeket is, de hagyja, hogy ő kezdje, ha már ő hívta ide.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Kedd Dec. 04, 2012 4:21 pm

*Igazából lássuk be ő maga sem tudja, hogy pontosan miről akar beszélni, de hát lássuk be elég sok minden történt az utóbbi pár hétben. Aztán fene tudja, hogy a vámpír lány, mit hogyan kezel le egyáltalán. Bizonyára látta a Flame-es esetet is. Azt viszont tényleg nem tudhatta, hogy mikor fog érkezni, és a mai nap még bőven a regenerálódásról szólt számára, hiszen lássuk be a vérének elég nagy hányadát takarították ki belőle és kellett idő, amíg normálisan lábra tudott állni. A fél napot átaludta, most épp a zuhany alól lép ki, amikor megszólal a csengő. Kissé láthatóan még sápadt, nem nyerte teljesen vissza a normális színét, de pár nap alatt majd teljesen összekapja magát. Gyors mozdulattal kanyarít egy törölközőt a dereka köré és úgy siet le a lépcsőn, félig még vizesen, vizes hajjal, egy szál törölközőben. Ha valami hívatlan vendég, akkor úgyis elhatja, ha pedig ismerős, akkor nem egy szégyenlős fajta, hogy ettől zavarba jöjjön. A kint álló végülis úgy fest, hogy Thalia. Most még így ereje híján nem ad sokat külsejére, és igen jól kivehető, hogy a nyakszirtje körül, amit egyébként többnyie jól takar az felső ruházat, jópár harapás éktelenkedik, hegek, minden bizonnyal illúzióval tüntette el általában.* -Oh...hello! *Az ajtót nyitva hagyja, majd hátra arcot vág, már nem is látszanak a hegyek a következő pillanatban, aztán magára terít egy fürdőköntöst, feketében persze.* -Teát, vizet? Hogy vagy? *Huppan le végül a kanapéra fáradtan.*

Vendég

*Kicsit idegesen halad Elijah háza felé, hiszen nem tudja, pontosan miről akar beszélni a másik. Az egész sivatagos dologról, arról, hogy megsérült, vagy a kapcsolatukról, vagy a vérbankságról, vagy... sok téma van, amit el tud képzelni. A ház mögött, egy viszonylag sötét helyen változik vissza denevérből, és lepillant Oberonra, aki szintén nem nagyon tud magyarázattal szolgálni. Mindenesetre itt van, annak ellenére, hogy külön nem válaszolt az üzenetre, így Elijah nem tudhatja, pontosan mikor jön. Megkerüli a házat, majd egyszerűen becsönget, nem volt kedve a kapunál várakozni, de azért megvárja amíg Elijah kinyitja az ajtót, nem tör rá azonnal. Összébb húzza magán a kabátot, és körbepillant. Reuben mondta, hogy vigyázott a házra... ezen a környéken az minden bizonnyal nem ártott.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Nov. 03, 2012 2:18 pm

*Egészen meglepődik rajta, hogy a másik ennyire könnyen veszi mind a fenyegetést/ígéretet, mind a vádakat. A legtöbben ilyenkor egyszerűen hajlamosak kiakadni, felháborodni és hasonló nyalánkságok, de úgy fest, hogy a leányzó cseppet sem sorolható közéjük.* -Áh, végeredményében még igazad is van. Majd meglátjuk melyikünk ver át valakit, vagy épp egyikünk sem. Egy idő után mindenről lehull a lepel, ez végülis egyszerűen csak...biztos. *Finoman megrántja a vállát, nem érdemes erre több szót pazarolni, inkább a többi infora figyel, azokat raktározza el. Szörnyek, varázslók, gólemek, minden finomság meg van, mint ahogy mindig megszokott lenni.* -Vagy akár az is előfordulhat, hogy tartanak valamitől a táborotokban. *Teszi hozzá afféle rövid megjegyzésként, de igazából teljes mértékben kár tippelgetni, attól semmi sem lesz könnyebb, jobb és nem lesznek okosabbak sem. Nagyobb terv pedig valahogy sokszor van a háttérben.* -Az is lehetséges, hogy okkal nem rohantak le titeket, várnak valamire, aminek még be kell következnie. *Teszi hozzá, aztán fel is áll a fotelből. A lány ennyi idő alatt nagyjából legalább megpihent, de a sebesüléseivel valamit kezdeni kéne, és lássuk be a fél-démon nem egy gyógyító alkat.* -Elmegyünk a kúriába, Lirian segít a sebesüléseiden, és a többieknek is érdemes lenne szólni. Ha átjutottál a blokádon...talán annak is oka volt, és hamarosan valami történni fog. *Mintha egy pillanatra gondterheltség suhanna át az arcán, de egyáltalán nem biztos ez. A táskáját a fotelben hagyja, ha el is szabadul, akkor majd összeszedi, ki úgyse jut a házból, elég jó mágiákkal van védve. Gyors utat ismer a Jeniliáig, hogy hamar a kúriában lehessenek.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Nov. 03, 2012 2:04 pm

*Bólint, annyiban hagyja a háziállatos megjegyzést. Igazából ez annyira nem is érdekli őt - csak azért jött ide, hogy erősítést kérjen a Fellahos diákoktól. Elijah megjegyzésére, miszerint az egész logikus, csak bólint. Valóban az, ezt nem is tagadja - bár ő nem Harcos, nem ért annyira a stratégiához, de azért valami fogalma van róla, Vadászként. Aztán Elijah felveti lehetőségnek, hogy Zoe lenne áruló, mire meglepő módon ismét bólint.* - Valóban. Lehetek én az áruló. Nem adhatok neked semmit, amivel meggyőzhetnélek az ellenkezőjéről. *Mondja szárazon, különösebb érzelmek nélkül.* - Ugyanígy te is lehetsz egy alvó ügynök, akit azzal bíztak meg, hogy éljen csak nyugodtan, és csak akkor fordulsz majd társaid ellen, ha megkapod a parancsot. *Válaszol szenvtelenül, ketten is játszhatják ezt a gyanakvó-játékot. Arra, hogy Elijah megtalálja, már nem is reagál igazából, tudomásul veszi a fenyegetést... vagy inkább ígéretet? A kérdésre hátradől.* - Szokásos sivatagi rémlények, akiket befogtak a vezír emberei. Egyszer-kétszer homokféreggel is találkoztunk már... Mindig nagy pusztításokat visznek végre táborunkban. Van egy mágus, aki kényszeresen gólemeket küld ránk. Eddig érdekes módon leginkább a lényeket, a gólemeket, elementálokat küldték ránk, mintha a mágusok várnának valamire, ők személyesen nem igazán támadtak még eddig. Mintha a lényekkel akarnák elvégezni a piszkos munkát. És nem tudjuk, hogy mire várnak, miért nem támadnak személyesen. *Rázza meg a fejét kicsit frusztráltan. Ez láthatóan nem hagyja nyugodni, fél, hogy valami nagyobb terv van a háttérben, amit nem tud hova tenni.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Nov. 03, 2012 1:49 pm

*Újra a táskára pillant a kérdés hallatán, majd csak finoman megrántja a vállát.* -Olyasmi. *Nem, nem szokása túlságosan könnyen kiadni a titkait, főleg olyannak nem, akit nem ismer behatóan. Akár valamiféle kém is lehet, sőt ki tudja, azért is küldhették, hogy a többi Fellahost is odavigye, hogy mondjuk őket is elpusztíthassák, csapdába ejthessék. Bármi előfordulhat, a fél-démon gyanakvását pedig rendkívül könnyű megtörni. A nevet megjegyezi magának, majd jobban kikérdezi a többieket, hátha van aki bővebbet is tud a lányról. *-Aha... *Bólint időnként a történet hallgatása közben, esetenként csak hümmög. Maga a kis kutatás és kaland sem volt sétagalopp, bizonyára a blokád mögött maradtaknak sem lehet túl egyszerű.* -Szóval lassan felüti a fejté a kétség és egymásnak esnek, akik maradtak. Ez már csak így megy, a blokád lényege éppen az, hogy egy idő után azok, akiket beszorítottak kétségeik között akár egymást végezzék ki. Teljesen logikus. *Száraz szavak cseppnyi együttérzés nélkül, pedig bizonyára akik ott vannak nem túl kellemes napokon mennek át. Majd, ha ott lesz, akkor megoldja, addig nem az ő problémája, hogy sokat agyaljon rajta.* -Ki tudja, talán te vagy az áruló, miből gondolhatjuk, hogy nem minket is csak oda akarsz vinni, talán Faradras is mellettük áll már. *Nem ő beszélt a tanárral, Felix, és erről is csak szóbeszéd szinten hallott, de a bizalma nem korlátozódik túl sok emberre, lássuk be ez már nagyon régóta így van. A Tyleres dologra azért mégis csak egy leheletnyit elmosolyodik.* -Bár ám legyen, Lirian is megmondta, ha csapda hát belesétálunk, de ha te vagy az áruló...úgyis megtalállak. *Apró fenyegetés, e nélkül már-már unalmas is lenne az élet.* -És kik a támadók? A vezír emberei? Miféle lények, mire készüljünk? *Újabb kérdések. Ha már van hírük, legalább nem kell látatlanban menni, nem csoda, ha sokat kérdez.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Nov. 03, 2012 1:40 pm

- Problémás háziállat? *Kérdezi közönyösen a táska helyreutasítására, de mindenféle érdeklődés nélkül, majd bemutatkozik.* - Zoelinde. Röviden csak Zoe. Még rövidebben Z. Úgy szólítasz, ahogy gondolod. *Mutatkozik be, nem esik neki rosszul, hogy a másik nem tudja a nevét. Ha másmilyen kapcsolatuk lett volna, akkor zavarná, de hát nemhogy másmilyen, semmilyen kapcsolat nem volt közöttük korábban.* - Voltak egy páran, akik makacsan követni próbáltak, voltak, akik visszafordultak. Akik követtek, nos... jól célzok. *Bólint lassan. A jól enyhe kifejezés, soha nem hibázik.* - Felrobbant, igen. De egyetlen szilánk túlélte, és amint ezt megtudtuk... az utolsó pillanatban sikerült hamarabb megszereznünk, mint nekik. Azóta védeni próbáljuk, de túl nagy a túlerő, túlontúl nagy. Lehetetlen, hogy elűzzük őket, a maximum, amire képesek vagyunk, hogy távol tartsuk őket, de azt se lehet a végtelenségig. Azért segítettek kijutnom a blokád alól, hogy próbáljak szólni nektek. Nem tudtuk, hogy Faradas mester sikerrel járt-e, mert azóta nem tért vissza. Ráadásul elindult a gyanakvás közöttünk, egyesek árulókat vélnek felfedezni közöttünk... *Megrázza a fejét.* - Nincs semmi bizonyíték, hogy áruló lenne az oázisban, ahova bevetettük magunkat, de tudod, ha egyszer elindul a pletyka... romlik a csapatmorál, idő kérdése, hogy áttörjék a védelmünket. *Mondja kicsit keserűen, eléggé ramaty volt a helyzet amikor eljött, és nem bízik benne, hogy sokat javulhatott volna. A nevekre, a leírásokra lassan bólogat. Flame-et ismeri jobban, Tyler jellemzésére megint nem állja meg a mosolyt.* - Hát igen. Nem dönthettük el, hogy kik éljék túl az akadémia pusztulását.

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Nov. 03, 2012 1:29 pm

*Ő is leül a másik fotelbe, a táskát határozottan lenyomja maga mellett, amire jó eséllyel a benne lévő dolog eléggé megriad, hogy elcsendesedjen. A nevének kis kavarása után végül bólint az eltalált verzióra.* -Igen Elijah, és te? *Nem tippel, halvány lila gőze sincs mi lehet a lány neve. Nála az is nagy szó, hogy azt a pár illetőt megjegyezte már, akikkel a közös kis kutatás során azt hitték elérték a célt és megsemmisült a szilánk. Arról persze hallott, hogy nem így van, az üzenőfalon csak a hülye nem láthatta nyilvánvalóan Aewy által kiírt híreket, és egyébként is hallani a sötét negyedben is elég mende-mondát.* -Legtöbbjüktől? De egyáltalán mi a fene történt ott? Az egész felrobbant, megbékéltek a sorssal... *Direkt nem sorolja ide magát, hiszen nem rázta meg olyan mértékben az eset - vagy legalábbis úgyse mutatná ki - mint a többieket, főleg a lányokat.* ...aztán most meg a hírek, hogy ott a szilánk és vannak túlélők még valahol ott rekedve. *Eléggé érdekli már, hogy mi van, főleg, hogy Lirian már kész tervvel rendelkezik és persze őt se hagyná ki belőle, szóval menni kell. Végülis menne is, ha már valamit elkezdett, akkor nem szereti a félmegoldásokat, és a szilánk nem semmisült meg, tehát félmegoldás született csak a robbanással. A kulacs láttán bevillan neki, hogy talán...mint házigazda féle.* -Valamit inni? Bár látom vized van, azon kívül maximum erős teával, vagy sörrel szolgálhatok, nem nagy a választék. *Rántja meg óvatosan a vállát, a kérdésre pedig rövid gondolkodás után válaszol felsorolás jellegűen.* -Itt van Lirian, egy jótét fél-angyal, aztán Aewy, éjtünde vérű lány, rendkívül hideg, így könnyebb lehet őket beazonosítani, ha nem ismersz mindenkit névről. Aztán Flame, a tűzmágniás leányzó, meg az a cseppet irritáló tündér...Felix. Aztán persze az arrogancia mintapéldánya Tyler is legnagyobb bánatomra. *Fejti ki, ha valakit kihagyott...hát nem volt elég fontos.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Nov. 03, 2012 1:19 pm

*Amikor megjelenik a birtok tulajdonosa, sőt, ismerős az arca, akkor meglepődötten pislog egyetkettőt.* - Te...? *Kérdez vissza kicsit meglepődve, mint aki nem igazán hisz a szemének. Arra számított, hogy majd kutathatja át az egész kúriát volt diáktársaiért, de aztán egyből itt belefut az egyikbe. Hagyja, hogy Elijah behúzza a házba, valamennyire rá is támaszkodik, hiszen azért feltűnően sántít, majd lerogy a fotelbe, ahol hellyel van kínálva.* - Köszi. Eli...? Nem, nem Eli. Elijah, ugye? *Kérdezi, próbálva beazonosítani a neveket az arcokkal, bár jó ha két szót ha szóltak egymáshoz iskolás éveik alatt.* - Fellah, valóban. Nem sokon múlt. *Rázza a fejét arra, hogy csodálkozik, hogy él.* - Hallottam, hogy egy páran ide jöttetek, és... miután kikerültem az oázisból, úgy döntöttem, megpróbállak felkutatni titeket. Üldöztek egy darabig, de sikerült megszabadulnom a legtöbbjüktől. *Végigsimít az íján, hát igen, mindig is pokolian jól tudott bánni vele.* - Aztán feladták, talán azt hitték, meghalok majd a sivatagban. *Apró mosoly jelenik meg a szája sarkában - azért több kell ahhoz, hogy Zoe meghaljon, mint egy sivatag. Aztán a mosoly el is tűnik, és kutatóan néz a fél-démonra.* - Hányan vagytok itt? *Kérdezi lényegre törően, miközben az oldaláról lecsatol egy kulacsot, és meghúzza, szomját oltandó. Azért Elijah mocorgó táskájára vet egy-két pillantást, de nem kérdez rá. Nem ezért jött.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Nov. 03, 2012 1:11 pm

*A fekete piac felől igyekszik hazafelé. Valamiféle táska van nála, ami feltűnően mozog, de időnként szépen visszatuszakolja bele azt, ami ott bújik meg. Nem érdekli, hogy kutató szemek figyelik az útját, akik kíváncsiak lennének, mi van nála, hiszen elég sötét a kisugárzása ahhoz, hogy ne menjenek oda hozzá kéregetni, se támadni. A sántító alakot messziről meglátja, picit lassít a léptein, hátha sikerül elkerülniük egymást, de az illető végül pont az kapuja előtt nyal el majdnem a poros úton. Azért mégsem állhat meg látványosan, így végül csak pont összeakad az illetővel, akit nagy nehezen meg is ismer. Nem feltétlenül voltak mély kapcsolatban, de azért az akadémiára járó diákok nagy részét ha más nem, hát látásból ismerte.* -Hm...ismerős az arcod, csak nem? *Szökik fel picit a szemöldöke, majd hirtelen indíttatásban a lány hóna alá nyúl, hogy besegítse a házba. Körbe néz vagy kétszer, hiszen ezen a környéken egy sebesült valakinek mászkálni rendkívül nem előnyös, ki tudja ki veszi észre és használja ki az adott lehetőségeket. Nem is szól semmit, csak behúzza a másikat a házba, addig teljes némaságba burkolózik, remélhetőleg a fossza is ismeri őt arcról és nem fogja azonnal gyomorba könyökölni, a miatt hogy vadidegennek vélve minimum a saját elrablásától fél. Csak akkor szólal meg újra, amikor már behúzta maga mögött az ajtót, persze amennyiben eljutottak idáig.* -Fellah? Hogy kerülsz ide? Ilyen állapotban ezen a környéken...meglepő, hogy még élsz. *Mondja kissé tán szárazon és lényegre törően, de hát kifejezetten nem az érzelmek világának ismerője. Segít azért leülni a lánynak az egyik fotelbe, egyelőre eszébe sem jut, hogy netán logikus lenne megkínálni valamivel.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Nov. 03, 2012 1:02 pm

*Lassú léptekkel halad végig egy alak a sötét negyeden. Az iskola felé igyekezne, de láthatóan már lassú, fáradt, egyik lábára feltűnően sántít, ahogy halad előre. Bár még soha nem volt ebben az országban, nem hogy ezen a környéken, azért egy sötét negyed eléggé felismerhető, ezért csuklyát húzott a fejére, hogy ezüstös hajtincsei ne csillogjanak annyira a napon. A végén még meg találják próbálni skalpolni, mert azt hiszik, hogy valódi ezüst - volt már erre példa. Hátán íj és nyílvesszők, az utazásán idefele sokszor kellett használnia ezeket - különleges vére folyamatosan odavonzotta a különböző szörnyeket, és ezek csak azután jöttek, amióta elhagyta a sivatagot. A sivatag... becsukja egy pillanatra szintén ezüstösen csillogó szemeit, majd kinyitja, és halad tovább. Ha igazak a hírek, ide kerültek volt iskolatársai, akik még élnek, az iskolába. Azonban hiába az elszántság, a lába megbicsaklik, és elesik, véletlenül pont Elijah rezidenciája előtt. Feljajdul, és szitkozódik arabul pár sort, ahogy próbál felállni. Nem, nem ez az anyanyelve, de többet használta ezt, ösztönösen jön. A kapuba kapaszkodva próbál meg felállni, hogy folytassa az útját a kúria felé, de egyelőre, még csak kapaszkodik, és próbál megint felegyenesedni.*

Hozzászólások száma : 860 Kaszt :

The member 'Elijah West Price' has done the following action : Roll dices

'Tízoldalú' :
Elijah West Price rezidenciája - Page 6 Tiz

Result :

Elijah West Price rezidenciája - Page 6 Tizolda

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szer. Okt. 31, 2012 12:24 pm

//A dzsinn bársony kesztyűje: +1 % egyedi, +5 % szett, +10 % ritka, +20 % sima tárgy találási esély.

opál karpereccel
1-27: különleges tárgy
28-40: általad választott különleges tárgy
41-60: mágikus felszerelés
61-71: általad választott mágikus felszerelés
72-82: familiáris vagy személyes tárgy
83-95: relikvia
96-00: ereklye//

Vendég

*Elgondolkozik azon, hogy miért nem kürtöli szét az iskolában, hogy vámpír, majd végül igazat ad Elijahnak.* - Igen, van benne valami. Neked nehezebb a dolgod... bár azért a sápadt bőr, ilyesmi... nekem is van esélyem lebukni, főleg vér közelében. *Kicsit elhúzza a száját, aztán bólint.* - Ahogy mondod... majd lesz valami. Nem számolok azzal, hogy néhány éven belül meghalok, de azért... mégsem látok annyira a jövőbe, ki tudja, kivel marad meg a kapcsolatom, meg kivel nem. *Azt azért nem hinné el, hogy Elijahnak nincs szüksége senkire, hiszen hiába él itt elvonultan, mégiscsak ott vannak a diákok az akadémiáról, az a néhány, akik eljöttek a házavatóra is... mégiscsak kötődhet valamennyire hozzájuk. Kipillant az ablakon Elijah piacos szavaira, és persze, sejti, hogy mire gondol, elvégre a másikra inkább hajnalban jár az ember... arra még várni kellene néhány órát. Kellemesen meglepődik, mikor a fiú elhívja magával, de elmosolyodik, és belekarol, elfogadva a kinyújtott kezet.* - Indulhatunk. *Alighanem még útközben is beszélgetnek valamennyire, elintézik Elijah dolgát a feketepiacon, utána visszafelé veszi az irányt, az iskolába. Útközben viszont akarva-akaratlan figyelgeti a házakat, hátha valamelyik tényleg eladó lenne...*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Kedd Okt. 23, 2012 1:27 pm

*Sóhajtva bólint egyet. Sajnos egyetért Thaliával, hogy Lirian azért ebben a formában nagyon sok veszélynek van kitéve. Hiába no, ritka amikor ő megvéd valakit, de a fél-angyallal megtette már és bizonyára akkor sem érezné úgy, hogy bármit is elvár tőle viszont, ha újra az életét mentené meg, mint azon a napon, amikor elküldte az akadémiáról. Csendesen figyel a démonos infora.* -Talán a képességek nem, de ahogy mások viszonyulnak hozzájuk, az már kihozza belőlük. Gondolom nem véletlenül te sem kürtölöd szét a világban, hogy vámpír vagy...nem biztos, hogy mindenki könnyen venné az infot. *Na igen, bárhogy is nézzük nem határozza meg az embert, fél-démont, hogy kik a szülei, ám az, hogy milyen a hozzá való viszonyulása másoknak, már sokkal inkább befolyásolhatja a jellemét. A végén már nem nagyon tud mit mondani, valahogy nem érzi ezt, nem ragaszkodik annyira másokhoz, ahhoz hogy egyáltalán valaki legyen vele, vagy körülötte.* -Értem, azt hiszem legalábbis hogy értem. Majd...valami lesz. *Megrántja a vállát. Az ablak felé pillant, odakint már vaksötét van, eléggé elment az idő az egyszer szent.* -Ám, ha megbocsátasz, lenne még egy kis dolgom mára a piacon. *Nem fekete piacnak mondja, de azért sejthető, hogy ebben az órában nem pont krumplit akar venni. Fel is áll hát, a tányérokat otthagyja, majd a bejárónő..ezért vette fel.* -Ha van kedved... *A karját nyújtja Thaliának, végülis vele tarthat, hiszen nem egy olyan leányzó, aki nem tudná a sötét alakok között megvédeni magát, ezt eddig is így gondolta, most pedig már főként. Szóval irány a fekete piac, kettecskén, vagy egyedül.*

Vendég

- Persze, néhány azért kell a világnak belőlük. De ha továbbra is naiv marad, akkor nem sokáig fog minket boldogítani. *Aztán Elijah a démonokról kérdez. Elég egyértelmű, hogy miért foglalkoztatja ez a dolog, így Thalia félredönti a fejét, és megfontolja a választ.* - Ha továbbra is a Bibliánál maradok, a démonok, az Ördög ugyebár a rossz megtestesítői, de azt a könyvet csak ferde szemmel lehet nézni, ha nem akarsz belebolondulni. Elvégre Lucifer is angyal, és még csak nem is bukott, hanem letaszították... mások tették olyanná, amilyen. A démonok helyett inkább a szülőkről mondanám el a tudásom, ez pedig az, hogy a tőlük örökölt képességek nem határozzák meg, hogy mire használod őket, és hogyan élsz velük. *Halványan elmosolyodik, mikor Elijah "talán" a családjába sorolja, de nem mer túl szélesen, hátha azzal el is riasztja ezt a kedves megjegyzést.* - Őszintén... nem tudom. Ha találnék valakit, akit tudnék szeretni, akkor persze nem, de nem fogok szándékosan futni utána, vagy épp másokat belekényszeríteni ebbe a szerepbe. És ahogy mondtam, teljesen egyedül úgysem maradnék... ha nem is mindig ugyanaz, de mindig lenne aki valamennyire közel áll.

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Kedd Okt. 23, 2012 12:37 pm

*Jót mosolyog az ötleten, bár mindig is úgy volt vele, hogy jobb a lányt meghagyni ilyennek, amilyen, mégha néha nehezen is viseli, hogy folyton köteszik és képtelen elfogadni azt, hogy Elijah nem világmegmentő hős.* -Talán...de azt hiszem jobb, ha vannak ilyen emberek, vagy angyalok is. *A fejtegetésre csendesen figyel, aztán végül csak rászánja magát a kérdésre, bár nehezen jönnek a szavak. De ha már Thalia ennyi mindent tud az angyalokról, meg mindenféle lényekről, akkor...* -És mit mond a tudásod a démonokról? *Hát igen, annak ellenére, hogy kifejezetten rühelli az apját, akárki legyen is az, valahol mélyen mégis kíváncsi, hogy kicsoda is valójában, már csak azért is, mert e miatt olyan az élete, amilyen. Vajon születésétől ilyennek kell lennie a jellemének, vagy éppen a sok keserűség torzította el ennyire? Nem is lehet tudni, melyik válasz lenne a jobb.* -Na persze. *Mosolyodik el a rémisztőséggel kapcsolatos mondaton. Tudja jól, hogy mennyire szoktak tőle tartani az emberek, és már-már eljutott oda, hogy ezt többnyire ki is használja, amennyire csak lehet. Megszokottá vált, a részévé. Na igen, abba nem gondol bele, hogy ezzel a leányzót is méltatja, ha a vámpír fickót gyávának nevezi, de végülis Thalia nem próbált meg maga mellé kapni valakit a többi ember közül és másnak is megkeseríteni az életét, így hát mégsem hasonlíthatóak össze annyira. A családra megrázza a fejét. Ez végülis finom megközelítés, hogy nem járt túl jól.* -Ahogy mondod...ha család, akkor talán a Fallahos diákok, talán te...ha valaha is alkalmazni akarom ezt a fogalmat. No és akkor te hogy fogod leélni az életed a végtelenségig? Ezzel húzol engem, de hát neked is hasonló a helyzeted, bár úgy fest a te életed tovább tart. *Dobja vissza a kérdést, ami még a legelején elhangzott. Bár úgy tűnt a boszi eddigi szavaiból, hogy azért jóval inkább képes lenne a szerelemre, mint amennyire Elijah valaha is megtudná az közelíteni.*

Vendég

*Önkéntlenül is elmosolyodik arra, hogy Lirian talán még az önzés fogalmát sem ismeri.* - Akkor már tudod, hogy szótárat kell neki venned karácsonyra. Jelöld be benne az olyan szavakat, mint az önzés, a kapzsiság, a hazugság, a megtévesztés... realisztikus ajándék lenne. Az angyalok meg... *Elhallgat egy pillanatra, mintha inkább nem is akarná folytatni, de végül mégis megteszi.* - A kép, ami a legtöbb emberben az angyalokról él... tiszta, békés, őszinte. Elfelejtik, hogy az angyalok már a Bibliában is harcosok. Vagy épp hírnökök, ugyebár. *Arra, hogy többen lennének, csak biccent. Ebben biztos, bár sok vámpírt nem ismer az iskolában, így név szerint ha akarná sem tudná felsorolni őket... de azzal tisztában van, hogy még csak a szobájában sincs egyedül, nemhogy az iskolában.* - Vagy talán csak nem vagy annyira rémisztő. *Szándékosan kötözködik, pedig de, azért szeppent már meg a mai nap folyamán többször is a fiú hirtelen hangulatváltásától. Arra azért megrándul az arca, mikor Elijah gyávának nevezi a férfit, hiszen hozzá hasonlóan Thalia sem volt képes végezni magával... valahogy mégis kapaszkodott tovább az életbe, vagy annak az árnyékába, és a természetmágiával a mai napig ezt teszi. Egy illúzióba kapaszkodik, mint a fuldokló a szalmaszálba.* - Persze, tudom, te sem jártál túl jól a családdal... legalábbis a vérszerintivel. Ezért okosabb dolog inkább összeválogatni magadnak. Nem a vér köteléke a lényeg.

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Kedd Okt. 23, 2012 12:07 pm

*A fejtegetésre csak bólogat, nem is nagyon tud belekötni.* -No igen, tökéletesen jól mondod, bár azért azt hiszem akadnak ritka kivételek. Lirian...tudod szerintem még a szót sem ismeri, hogy önzés, nem hogy magát az érzést. Bár tény, hogy benne nem kifejezetten van emberi vér, tünde lehet és angyal. *A többivel nem vitázik, eléggé rossz véleménye van általában mindenkiről, szóval nem fog vitázni azzal, hogy most vajon ki önző és ki nem.* -Többen is? És nem úgy értettem, csak tudod...azért ezt szokni kell. Akkor már értem, hogy miért nem rettentél meg még tőlem, a legtöbben szoktak. *Picit összehúzza a szemét, hiszen egész életében féltek tőle, és e miatt ki nem állhatták, így hát azért lássuk be szokatlan volt számára, hogy Thaliának soha sem volt problémája a vörös szemekkel, de nem akart ebbe mélyebben belegondolni, úgy vette, hogy akadnak különcök és ennyi.* -Akkor hát önző és még gyáva is. *Teszi hozzá, hiszen a fickó nem volt képes magával végezni, akkor még erre sem alkalmas...számára szánalmas valakinek minősül innentől. Mostmár rázza a fejét, egyáltalán nem ért egyet.* -Én biztosan végeztem volna vele, ha valaki ilyet tesz engedély nélkül, csak meg megteheti és csak meg reménytelenül romantikus... *Szinte szűri az utolsó szót, látszik, hogy nem kifejezetten van oda az efféle mély érzelmekért, bár ez annak se mondható.* -Tartok tőle, hogy bárki jó lett volna neki. *Teszi aztán hozzá, ez nem Thalia ellen szól, de hát kár lenne ennyire sajnálnia az illetőt, ha egyszer igazából nem biztos, hogy érte volt annyira oda, csak épp ő volt kéznél.* -Akkor nem irigylem a családodat, a család egyébként is egy felesleges rossz, amit az ember nem válogathat össze magának, hanem készen kapja, akkor is, ha az alkalmatlan a célra, amit megtestesítenie kéne. *Látszik rajta, hogy kifejezetten ellenez mindenféle ilyen kötődést, és éppen ezért nem is akar magának párt, vagy bármi egyebet, családot pedig főleg. Nincsenek pozitív tapasztalatai, egy démon apával és egy anyával aki 5 évesen utcára tette...érthető.*

Vendég

*Az biztos, hogy ez a beszélgetés egyáltalán nem úgy zajlik, ahogy elképzelte... hiszen eredetileg nem képzelte, hogy egyáltalán le fog zajlani, vagy legalábbis nem ennyire hamar. De mégis... tessék, itt van, jeleket ad Elijahnak hogy rávezesse, aztán pedig konkrétan ki is mondja a dolgot. Arra, hogy az egész dolog csak önzés, megcsóválja a fejét.* - Persze, hogy az. De hát minden lény önző, nem? Ott vannak a tündék, akik elvileg nemesek, magasztosak... nem hiszem, hogy túlságosan különbek lennének. Ő pedig ember volt, sokkal inkább ember, aki éppenséggel hosszabb ideig él az átlagnál, és vért kell innia a túléléshez. Az emberek végtelenül önzőek. *Talán enyhe undor is érződik a hangjában, majd elfintorodik Elijah első reakciójára.* - Azért ez egészen úgy hangzott, mintha minimum leprás lennék. Igen, vámpír vagyok. Mint még néhányan az iskolában. Mióta idejöttem, védve vagyok attól, hogy elégjek a napon, és azt hiszem, vérfarkasok, vámpírvadászok meg ilyesmi nem tudnak annyira könnyen kiszagolni, hogy ne essünk egymásnak. *A következő kérdés viszont határozottan hirtelen éri.* - Hogy miért nem... *Megakad, elgondolkozik a dolgon, kicsit zavartan. Most vallja be, hogy ez őszintén szólva meg sem fordult a fejében? Maximum az első évben, amikor dühös volt, kétségbeesett, vagy legalábbis akkor a legjobban... de akkor is inkább a saját életének akart végetvetni.* - Nem tudom. Talán sajnáltam. Egy romantikus lelkű idióta. Lehet, hogy tényleg jobb lenne a világnak nélküle... *Felsóhajt, majd megcsóválja a fejét.* - Először elég rosszul, pláne, hogy a családom sem fogadta valami jól... azt hiszem, még mindig halott vagyok a szemükben, végérvényesen. Nekik így biztos könnyebb. Nem tudom. Azóta mondjuk, hogy nagyrészt beletörődtem. Nem mondom, hogy ugrálok a boldogságtól, hogy így alakult, de visszaváltoztatni egyelőre még nem sikerült magam, úgyhogy...

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Kedd Okt. 23, 2012 11:41 am

*Hát igen, határozottan jó hangulatban van most, ez nagyon is jól látszik rajta és persze amúgy nagyon is ritka nála. Még attól az apró körülménytől is eltud vonatkoztatni, amit az üzenőfalon olvasott Faradras mesterről. Majd valamikor ettől függetlenül beszélnie kell a többiekkel, hiszen...mégis csak fontos volt az akadémia, akármennyire is megszokta már az új környezetet, muszáj lesz megmozdítani a hátsóját és tenni valamit. Kicsit el is kalandozik, de azért figyel Thalia szavaira, akin látszik jól, hogy eléggé nehezen nyögi ki, amit akar. Az pedig valahogy tény, hogy az ember sok esetben megpróbál magában lejátszani előre bizonyos beszélgetéseket, de azok valahogy soha sem úgy történnek, ahogy gondoltuk, hanem általában egészen máshogy, és leggyakrabban rosszabbul, silányabban, kevésbé epikusabban. De az élet már csak ilyen.* -Kellemetlen lehetett neki. *Nem nagyon tudja átérezni a helyzetet. Jó persze nem lehet jó egy vámpírnak, de hát keresnie kellett volna egy másikat, netán egy tündér, azok is sokáig élnek, nem pedig valaki mást behálózni.* -Szimpla önzés. *Teszi még hozzá, aztán azért egy pillanatra visszatartja szinte a lélegzetét is, amikor kiderül a lényeg. Nem is tudja hirtelen, hogy mit is mondjon. Percekig habozik csak, ami minden bizonnyal nem lehet kellemes a leányzónak.* -Aha...értem..akkor te is olyan vagy. *Ezt a tényt leszögezi mintegy saját magának is, de azért ebben a formában kimondva egyáltalán nem hangzik túl hízelgő megfogalmazásnak.* -Így már akkor érthető az előbbi...gyorsasági manőver is. Meg persze, hogy meg akarsz lépni előle. De miért nem...ölted meg? *Hát igen, kézenfekvő kérdés, azon kívül persze hogy esetleg nem tudta, mert erősebb, de hát már vannak társai, akikkel összefogva esetleg lehetne.* -És...hogy viselted? *Kérdezi meg végül, hiszen látja jól, hogy Thalia még csak rá se nagyon néz. Biztosan nagy dolog, hogy elmondta ezt a titkot, de lássuk be, Elijahba kétszáz év alatt se biztos, hogy egy könnyen bele lehetne verni az érzéseket.*

Vendég

- Kettes? Ennyi információval? Na majd adok én neked kettest! *Tettetett felháborodással csóválja a fejét, de visszamosolyog Elijahra. Nem tudja elkerülni a figyelmét, hogy egész sokat mosolyog a fiú, mióta itt vannak, de hát ezt már magán is észrevette. Aztán ugye szépen elhelyezkedik újra a fotelben. Látszik, hogy enyhén kényelmetlenül érinti a vámpírról való faggatás, de ha úgy döntött, hogy belemegy ebbe, és tulajdonképpen kiadja Elijahnak a titkát, akkor kénytelen lesz mostmár végigcsinálni... bármennyire is védtelennek érzi magát hirtelen az egésztől.* ~ Ezt nem ilyennek képzeltem eredetileg... ~ *Zavartan malmozik az ujjaival, és megvonja a vállát, talán kicsit ingerülten, lerázósan.* - Mit akart volna? Megtetszettem neki. Nem egy sokszáz éves, hatalomra vágyó vámpírról van szó, inkább... egy szerencsétlenről, aki a saját akaratán kívül lett vámpír, és megtanult élni vele, de nem akarta kifejezetten nagy célokra használni. Tudod, az a romantikus lélek, aki azt akarta, hogy valaki vele maradjon, hosszú életén keresztül... szeretett engem, azt hiszem. *Megakad egy pillanatra. Elijah tovább számolgat a korával kapcsolatban, de még mindig nem mondja ki konkrétan a dolgot, így kénytelen lesz ő megtenni. Elhúzza a száját, majd nagy levegőt vesz, és enyhén hadarva kezdi, mintha hamar túl akarna lenni rajta, aztán fokozatosan lassul vissza a beszéde.* - Miután átváltoztatott, még inkább el akartam lökni magamtól, de nem adta fel... aztán mikor mégis igent mondtam neki, mert egyszerűen senki nem volt, akihez fordulhattam volna, aki tudta volna mit kezdjek ezzel, rajta kívül... magán kívül volt, megbízott bennem, ez az oka, hogy sikerült otthagynom. De mégis... hiába nem valami hatalmas, erős nekromanta-vámpír, mégiscsak idősebb nálam, tapasztaltabb, és ha dühös rám hogy elárultam, akkor nem szívesen futnék össze vele megint. *Hirtelen hallgat el, és tüntetően a falra bámul Elijah helyett.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Kedd Okt. 23, 2012 11:01 am

*Thalia esszével kapcsolatos igyekezetére azért nem tud nem mosolyogni.* -Ott az alsó fiókban. *Mutat az egyik szemben lévő szekrény három fiókjának legalsójára, és csendesen figyeli, hogy mit ügyködik a lány. Amikor megkapja az esszének cseppet sem nevezhető iromány félét, tényleg csak rázza a fejét és mosolyog rajta.* -Hát cseles, de ez maximum egy kettes, összecsapott darab, de tudom az idő rövidsége miatt volt. *Egészen szélesre húzódik a mosolya, hiszen az idő tényleg elég rövid, ha visszafelé is kell menni benne. Annyit azért nem tesz, hogy el is olvassa, hiszen nem kifejezetten van oda a történelemért, a múlt és a jövő igazából számára felesleges volt mindig is, a saját múltjában sincs semmi jó, más múltja se nagyon hatja meg.* -De mit akart tőled? *Kérdezi egyből, és azért csak furcsa, hogy a leányzó megtudott lépni a vámpír elől, de hát akkor biztos igaz, tényleg elég erőteljes mágiákkal rendelkezik, bizonyára valaki mást lökött oda maga helyett, vagy nem. A korismertetésre picit oldalra dönti a fejét és hümmög egy sort.* -Ez sehogy se passzol össze. Hat éve 17 voltál, akkor most vagy 23, viszont ha jól tudom ebben az iskolában egy évfolyam van, amibe 19-20 éves diákok járnak kivétel nélkül. Hogy illesz akkor ebbe bele? *Kicsit összehúzza a szemét miközben a válaszon morfondírozik. Nem kimondottan van tisztában a fajok sokféleségével, mégha a vámpír nem is számít kimondottan fajnak, viszont az tény, hogy a hölgyemény kora nem stimmel a kinézetével, főleg hogy maximum 17-nek nézné...ami végülis esetünkben teljesen reális. Az még ugye elfért neki a dologban, hogy fiatalos a külseje és 19 évesen nézhet ki 17-nek, de 23 évesen, már túlságosan is furcsa.*