Elijah West Price rezidenciája

Tárgy: Elijah West Price rezidenciája Szer. Szept. 05, 2012 11:55 am

First topic message reminder :

Elijah West Price rezidenciája

Amikor lehetőség adódott rá, hogy a városba költözzön egy percig sem habozott. Természetesen gyakorta lelhető fel ettől még az iskolában, de miután nem egy rendkívül emberközpontú egyén, így aztán logikus volt, hogy él a lehetőséggel és a nyugalmat választja.A fél-démon nem meglepő módon a Sötét negyed szélén, nem messze a Külső negyed határától találta meg azt a házat, ami igazán illik hozzá. Egy kissé romos három emeletes, kis toronnyal rendelkező régi kúria megfelelőnek tűnt, hogy kellőképpen elriassza a hívatlan vendégeket. Amúgy sem állt szándékában gyakorta party-kat rendezni, vagy hasonló banzájokat tartani, arra pedig végképp nem lenne szüksége, hogy kopogtassanak nála csak úgy...látogatás céljából. Az épület rendkívül kopottas, de érzékelhetően süt belőle a mágia, külső látványa ellenére is biztonságos, nem akar a következő pillanatban összeomlani, jó eséllyel erős varázs tartja össze. Az udvaron kiszáradt szökőkút, száraz növények, nem kifejezetten van rendben tartva és színes virágok sem díszítik az ablakok párkányait. Erős vaskapu ad védelmet, hogy a sötét negyed nem túl kedves lakói esetleg be akarjanak betörni ide, de hát maga az épület külseje is eléggé rémisztően hat. Általában csak egy szobában látni fényt, ez is mutatja, hogy nem tömegek laknak itt, csupán egy személy.
Belterét tekintve a legtöbb szoba nem lakott, és még az új tulaj sem fedezte fel minden titkát, zegét-zugát az épületnek, majd idővel. Az előtérben egy nagyobb fogadószoba kapott helyet, ahol kandallóban nagyon ritkán tűz is lobog, akad itt asztal, fotelek, bár nincsenek gyakran használva. A földszinten akad egy konyha, bár Elijah általában az iskolában eszik. A háló, amit elfoglalt az emeleten található, a toronyba pedig csigalépcső vezet fel, ahol kisebb padlásszoba lelhető fel. Kisebb pince is akad, bár még ez is felderítésre vár. Rendetlenség egyébként nincs az épületben, ugyanis hetente egyszer egy bejárónő érkezik takarítani, mivel amikor ide költözött valami eszméletlen kupi és rendetlenség volt, úgyhogy ifjú fél-démonunk úgy döntött ezen azért változtat, arra pedig egyébként sem vinné rá a lélek, hogy nekiálljon takarítani.

írta Cirelin de Sovalon

Vendég

*Talán jobban is tenné Elijah, hogyha menekülne, attól függetlenül, hogy a saját háza... Thaliát úgyis nehezen lehet kirakni, pláne úgy, hogy kulcsa is van, szóval igazából visszajön, ha nagyon akar, bármikor. Mikor Elijah megerősíti, hogy függő, arra csak bólint, ezzel nincs is semmi gond, sokkal inkább a verseny, az idegen vámpírok ötlete az, ami zavarja, méghozzá nagyon. De nem mutatja, határozottan nyugodtan viszonyul a dologhoz.* - Ugyanmár, érthető, hogy nem gondoltál rá. Semmi gond, szívem. Menj csak nyugodtan, hadd nyújtsanak neked idegen vámpírok kéjes élvezetet a harapásukkal... gondolom nem tudod megszabni a nemüket, szóval lesznek fiúk is, de én ugyan nem ítélek el senkit, ha ilyen hajlamaid vannak, nem állítalak meg. *Legyint, még mindig könnyedén beszélve, és mikor meghallja hogy sört, akkor a hűtőhöz sétál. Szándékosan kicsit ringatózva jár most, szinte riszálva, na persze nem nagyon, tényleg csak finoman. Előveszi a sört, üvegestől, és úgy viszi vissza Elijahoz... majd a fiú öle felett egyszerűen kettétöri az üveget a közepén. Alighanem már ígyis elég sok folyadék ömlik a srácra, de ha ez nem lenne elég, akkor az üveg aljában lévő maradékot szépen, nyugodtan rácsorgatja Elijah fejére.* - Addig én visszamegyek, és elgondolkozok ezen a dolgon Liriannel. *Mondja angyali mosollyal, majd a kabátjáért indul. Nem siet, nem vet be vámpíri gyorsaságot, így utólérhető, bár az másik kérdés, mennyire hagyja marasztalni magát.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Feb. 02, 2013 5:14 pm

*Hát igen, azért erősen meg van lepődve, hogy Thalia ennyire egyszerűen reagálja le a helyzetet. Minden mondatánál várja, hogy mikor fog felpattanni és leordítani a haját, vagy ne adj isten egyszerűen pofon vágni, vagy bármi, de ehhez képes olyan nyugodt, mint a szunnyadó vulkán. A higgadt válaszra és kifejtésre fogalma sincs, hogy örüljön, vagy megálljon benne az ütő, és inkább pánikszerűen meneküljön el a saját házából. a leányzóra pillant, és lassan bólint.* -Igen...mondhatni függő. *Ezt azért még így ebben a formában sosem mondta ki, egyszerűen csak vágyik rá és kész. De hát általában az alkoholisták se nagyon ismerik be csak úgy, hogy alkoholisták nem?* -De hát...nem gondoltam, hogy...vagyis, mégis miért kellett volna? Most csak ezért harapdálsz vagy mi? Gondoltam, hogy hülyeség, meg hát ne hidd, hogy csak azért vagyok veled, mert vámpír vagy, vagy ilyesmi. Már elég régóta bírom e nélkül, csak most ez a verseny... Zavarna? *Hogy zavarná egy a párját az, hogy idegen vámpírok kéjes élvezetet nyújtanak neki harapás útján? Hát jó eséllyel hogy a halálba ne! De mégis azt látja, hogy a leányzó teljesen higgadt marad, majd feláll. Ennyire könnyen venné?* -Thal... *A kérdésre meglepetten kerekedik el a szeme, és automatikusan bukik ki belőle a válasz.* -Sört... *Feszülten ül, mostmár leveszi a lábát az asztalról, ahova ugye érkezésekor feltette keresztbe. Valahogy tényleg érzi, hogy a szunnyadó vulkán, ha kitör...annak nem lesz jó vége.*

Vendég

*Naná, hogy nem húzódik el, de hogyha Elijahnak egy kicsit több ideje lett volna hozzászokni, akkor tudhatná, hogy ez bizony elég erősen a vihar előtti csend. Nem csattan fel rögtön, de ettől csak még nagyobb lesz, amikor megteszi. Vagy éppen nem... de akkor a nyugodt hangvétele sokkal veszélyesebb lesz, mintha valóban leüvöltené Elijah fejét.* - Szóval unalmasak... értem. Folytasd. *Elijah vállára dönti a fejét, és szintén a szemközti falat fixírozza, ahogy hallgatja az indokait. Gyanúsan nyugodt, mééég mindig nem akad ki, pedig a fiú egyre inkább okot ad rá, de a szeme sem rebben. Hallja, ahogy Elijah teste valóban reagál már a dolognak a gondolatára is, és finoman biccent.* - Értem. Szóval mondhatni függője vagy a vámpírharapásnak... és anélkül, hogy ezt a problémát, meg a megoldását esetleg a csinos, vámpír kedveseddel beszélnéd meg, úgy döntöttél, hogy benevezel valamiféle versenyre, ahol random idegen vámpírok fognak üldözni a városon keresztül. Világos. *Bólint, és kibújik az érintésből, felkel, kifejezéstelen arccal pillant vissza a fiúra.* - Kávét esetleg? Sört? Mit parancsol az úr?

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Feb. 02, 2013 4:59 pm

*Bólogat, igen szívósak. Erre majdnem mondd is egy viccet, hogy főleg Thalia, mert ő tényleg szívós, mivel vámpír, de azt inkább hanyagolja a dolgot, mert nem biztos, hogy most a legjobban jönne ki, és nem szakadna fel belőle erőteljes nevetés. Azért annyi jó, hogy nem akad ki a leányzó egyből, amikor válaszol neki, sőt el sem húzódik. Ez egy kicsit legalább felbátorítja, hogy választ adjon a kérdésre. Azért persze hezitál kicsit és szünetet tart. Mivel Thal még mindig bújik, nem engedte el, szóval finoman átöleli, és úgy válaszol, nem is néz rá, kicsit inkább a szemközti falat fixírozza.* -Igen egyedül, csak érdekes lehet, néha olyan unalmasak a napok, meg minden. *Hülye felvezetés, mert azért ennyire nem egyszerű belevágni, ki tudja, hogy ettől a leányzó mennyire fog kiakadni, netán hiszi azt, hogy csak azért van vele, mert vámpír. Mintha egy gyógyszer függő egy orvossal járna, hogy az bármikor írhasson fel neki gyógyszert. Pedig nem ilyesmi fel sem merült benne.* -Én csak...szeretem a...a harapást, a vámpír harapást. Felpezsdít és ellazít és... *Kicsit kitágul a pupillája, már csak attól is ahogy beszél róla. És ha Thalia még nem húzódott el tőle az első pár szónál, akkor hallhatja, hogy a légzése is gyorsult és mintha a szívverése és vagy kétszeresére pörgött volna fel. Csak az egész említésétől. Lássuk be mostanában már-már elvonási tünetei vannak, hiszen Thalia általában vadászni jár, Esmeraldához pedig nem jár azóta, hogy együtt van a lánnyal. Így azért néha nehéz, a verseny pedig elég jó lehetőség lenne.*

Vendég

- Szívósak vagyunk. *Mondja végül arra, hogy hogyan tudják elviselni, hiszen más magyarázata nem nagyon van. Sokat bírnak, valahogy csak elviselik, na. Meg azért Reubennek vannak szerethető tulajdonságai is, és Thalia valahogy már az elejétől kedveli. Meg az is közrejátszhat, hogy Reubent eléggé nehéz lenne lekoptatni, hogyha akarná, akkor is, bántani meg azért mégsem akarja. Majd Elijah reflexből válaszol, mire magasra szalad a szemöldöke, és nem... ez minden bizonnyal nem a legjobb ötlet volt, pláne, hogy most nyugodott le nemrég. Viszont nem csattan fel, épp csak meglepődés látszik rajta, és furcsán nyugodtan válaszol.* - Ah. Szóval csak úgy, egyedül... szórakozni. Hogy vámpírok vadásszanak rád. Értem. És mégis miért? *Teszi fel a logikus kérdést. Még csak el sem húzódik, Elijah karjai alighanem még mindig körülötte vannak ha egyszer átölelte, még ha nem is annyira szorosan, mint eddig. Szóval csak figyel, várja Elijah válaszát, hogy mégis miért érdekli a játék.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Feb. 02, 2013 4:41 pm

*Befejezi végül a mondatot, és a válaszra egyetértően bólogat. Teljesen így van, Reuban és ők nagyon más világ, mégis valami fura késztetés miatt vigyáznak rá, meg aggódnak érte, talán pont azért, mert ő saját magáért egyáltalán nem.* -Igen, rettentő idegesítő, nem is tudom, hogy tudjuk elviselni...de komolyan! *Talán azért, mert a kölyköt nem lehet igazán elriasztani az ellenszenves viselkedéssel, esetleges hajleégetéssel, meg semmivel. Kissé tapadós, de hát a magukfajtának is szüksége van időnként valakire, aki ahogy Thalia fogalmazott, időnként rájuk nyitja az ajtót. Na igen a fantáziáiról nem nagyon szokott mesélni a leányzónak, lássuk be ez teljesen logikus, és mint tudjuk rettentő piszkos fantáziája van, szóval...érthető is. A versenyre és hogy a leányzó úgy gondolt együtt jelentkezzenek felszökik kicsit a szemöldöke. Hát neki ez még véletlenül sem jutott eszébe. Reflexből válaszol és csak akkor jön rá, hogy lehet, hogy ez nem a legjobb, amit most mondhat, mivel Thal eleve fél órája még fel akart robbanni...szóval akkor már késő visszaszívni.* -Én nem úgy gondoltam, hogy ketten. Gondoltam, hogy téged amúgy se érdekelne. Csak, hogy én, egy kis szórakozás miatt. ~Meg az a pár harapás sem mellékes.~ *Szóval leesik neki, hogy ennek tuti nem fog örülni Thalia, szóval el is hallgat gyorsan.* -Nem akarok nyerni persze, csak... *Nem, lássuk be így se sokkal jobb a helyzet megközelítése. Talán egyszerűbb lett volna nem is mondani? De abból félő, hogy még sokkal nagyobb balhé lenne.*

Vendég

- De? *Mikor Elijah elharapja a mondatot, akkor bíztatja, hogy igenis folytassa, majd elmosolyodik, és kicsit közelebb bújik a fiúhoz.* - Persze, hogy idegesítő. A nulla veszélyérzete, a naivitása... és kicsit túl sokat beszél, túl sokat pörög, túl sokat kérdez. Nem éppen a magunkfajtának való, azt hiszem. *Tudja, hogy Elijah sem kifejezetten szereti, ha valaki folyamatosan csacsog, ő meg pláne nem, de ahogy azt ma már kifejtettük, Reuben egy másik kategória. Viszont azt is tudja, hogy Elijah mit csinált a házzal, persze, hiszen ő is ott volt, mondhatni részt vett benne, bár főleg csak a háttérből figyelt, mert úgy látszott, a fiú nem igazán szorul segítségre, őt meg érdekelte, magától hogyan bosszulná meg a dolgot. Elijah fantáziáiról nem tud, ki tudja, mit szólna rá, de a fiú aligha fogja kimondani, témát is váltanak szépen. Erre a játékra, amire először csak felvonja a szemöldökét.* - És azt akarnád, hogy jelentkezzünk? Nem hiszem, hogy lenne értelme... *Először rögtön arra gondol, hogy Elijah ketten gondolta, elvégre ő vámpír, a fiú meg nem. Végiggondolja a dolgot, de tényleg nem látja, miért lenne ez jó.* - Érdekesen hangzik, de igazából nem vonz annyira.

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Feb. 02, 2013 4:27 pm

*No igen, ha nem halálig menő a küzdelem, akkor Thalia nyerne, ez tény és való, lévén a fél-démont elég rendesen helyben hagyni és mágia nélkül elég sokáig lábadozna, a vámpírral pedig igazán nem lehet érdemben kikezdeni, ami a testi dolgokat illeti, kivéve ugye a karó. Egyetlen gyenge pont. Az érvelésre végülis szájhúzva bólint. Igaza van, de nem jutott eszébe semmi más, amit mondhatott volna.* -Jól van, tényleg más. De... *Elharapja a mondatot. A legutóbbi Reuben akció után finoman szólva is a földdel tette egyenlővé azt a házat, amelyik majdnem benyelte a kölyök karját. Kedveli, csak ugye a maga módján.* -Kedvelem őt, bár szó se róla rémesen idegesítő, és hogy mindenbe belemászik folyamatosan, meg bajba kerül... *Teszi hozzá, mert csak az, hogy kedveli azért fura lenn az ő szájából, igenis kellenek azok a negatívumok oda. A könyvtár említésére megindul a fejében egy felettébb érdekes jelenet, Thalia épp olvas, Lirian lép be a képbe, aztán ő...* ~Elég!~ *Rázza meg gondolatban a fejét, és inkább a leányzóra figyel. A kérdésre egy kicsit szünetet tart. Vajon ki fog-e akadni? De hát neki miért baj ha...ha játszik egy kicsit? Még amúgy sem biztos benne, hogy mondjuk beszállna.* -Van egy játék. Egészen érdekes. Vadászat, vámpír vadásznak nem vámpírokra. Lehet jelentkezni játékosnak. Az a lényeg azt hiszem, hogy három nap alatt kell a vámpírnak elkapni az áldozatot. Nem ölheti meg, nem sebesíthet, meg ilyesmi, csak ihat belőle. És ha valaki tízszer nyer, akkor felajánlják neki, hogy vámpír legyen. Én persze nem akarok az lenni! Csak...izgalmasnak hangzik... *Böki ki végül. Hogy miért hangzik izgalmasnak, azt egyelőre még nem teszi hozzá.*

Vendég

*Esélyes, hogy mindketten nagyon rosszul jönnének ki belőle, és mivel azért konkrétan megölni csak nem ölnék meg egymást, aligha lehetne győztest kikiáltani. Báár hogyha a gyilkosságot kizárjuk, akkor azért Thalia jóval gyorsabban gyógyul, rajta mondhatni nehezebb komoly sebet ejteni, így talán ő nyerne, de hogyha valóban a másik megölése lenne a cél... de ebbe inkább ne menjünk bele, ilyenre úgysem kerül majd sor. Ugye?* - Annak, hogy Reuben micsoda, semmi köze a te életedhez, de annak, hogy Lirian szerelmes belém, eléggé sok van az enyémhez. Ez egy teljesen más dolog. Különben is, nem is kedveled annyira Reubent. *Persze, tudja, hogy Elijah kedveli, de kíváncsi is, hogy vajon mennyire, vajon tiltakozik-e a kijelentése ellen, hogy márpedig de. És igen, mivel ő csak most tudta meg, neki valóban rögtön, hirtelen, pláne, hogy mióta visszajöttek az Akadémiáról, igazából alig találkozott Liriannel, így alkalma sem lett volna sokkal több a lánynak.* - A könyvtárban. *Válaszol arra, hogy hol voltak, kicsit bosszúsan, de nem megy bele, hogy éppen olvasott, és Liriannek nem tűnt fel, hogy megzavarta.* - Síelni készült, és csak beugrott, aztán meglátott. *Mondja még, majd a vámpíros sztorira felvonja a szemöldökét.* - Milyen vámpíros sztorit?

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Feb. 02, 2013 4:04 pm

*Hát igen, abból minimum egy ház renoválás lenne, ha ők egymásnak esnének, a vámpír erő és gyorsaság, meg a fél-démon erő. Jó ég tudja, hogy ki jönne ki belőle győztesen, vagy lehetne-e egyáltalán a végén bárkit is győztesnek kikiáltani. Inkább csak ingatja a fejét Thalia szavaira, mert hát lássuk be jelen esetben tényleg jogos volt, hogy nem mondta el neki a dolgot, egyszerűen nem tehette.* -Na látod te meg tudtál róla, hogy Reuben olyan...francoska, vagy mi a szösz, nem? Én meg ezt nem tudtam. Egyszerűen nem mondhattam el, tényleg, próbáltam neki mondani, hogy akkor tegye ő, de hát... *Jó azért olyan nagy erőkkel nem győzködte Liriant, mert hát lássuk be azért ennyire nem akart belemenni, mégis csak az ő párja. Bár azért persze felmerült benne egyszer-kétszer, de tényleg csak egyszer-kétszer pajzán gondolat, de kiben ne merülne fel, aki pasiból van?* -Végülis ő sem mondta rögtön nem? Mert már elég régóta ismer...és van ez a dolog. *Azért annyira nem régen, de már vagy 1-2 hónapja tuti, csak hát Thaliának még új, neki még szinte rögtönnek hat.* -Tudod Thal, mindenki más, Lirian ilyen, kicsit más, mint mi. *Na ja, még nem nagyon vallottak egymásnak szerelmet, ami érthető, két sötétebb figurától, ez nem egy könnyű szó, amivel csak úgy dobálózni lehet, de Lirian azért mentalitásban és mindenben nagyon eltér tőlük.* -Szájon csókolt? Azanyja! Hol, mármint hol voltatok? *Azért erre már picit elkerekedik a szeme és a gondolatai rossz irányba indulnak meg. Kicsit erőltetnie kell magát, hogy ne menjen tovább. Krahácsol, és inkább megöleli a leányzót. A kérdésre kicsit hümmög.* -Csak kocsmáztam kicsit, de nem ittam...sokat. Csak egy sört, tényleg! Hallottam valami érdekeset, vámpíros sztori, de nem hiszem, hogy érdekelne. *Oh de hogy is nem!*

Vendég

*Nem is kifejezetten ijesztgetni akarta, ha azt akarná, akkor nem a szemével tenné... na de hogyha valóban egymásnak esnének, annak tényleg csúnya vége lenne, így aligha tenné meg.* - Megkért, persze, hogy megkért, de ez akkor is... legalább mondhattad volna neki, hogy ő mondja el, vagy akármi... annyira nem ér, hogy te tudtál róla, én pedig nem! *Csakazértis vagdalózik még, pedig tudja, hogy Elijahnak van igaza. Megígérte, és Lirian a barátja, így nem adhatta ki a titkát, de akkor sem tud azonnal lenyugodni és ezt elfogadni. Inkább csak hozzábújik Elijahoz, hagyja, hogy átölelje, és méltatlankodva mordul fel, mikor a fiú eltolja. Aztán látja, hogy csak azért történt hogy ránézhessen, szóval végülis hagyja, és felsóhajt.* - Persze, nem tud hazudni... és persze, én sem ismertelek az elején, de nem is mondtam rögtön, hogy szeretlek, és miattad ragyogok! Sőt, még most sem. És nem csókoltalak szájon csak úgy. *Jó, megtette, de azért akkor már talán jobban ismerték egymást, mint Lirian őt. Viszont eddig nem mondta, hogy Lirian meg is csókolta, ez új információ. Aztán megint visszabújik, és megvonja a vállát.* - Persze, az ő baja. De ő mégsem csak valami idegen, hanem a barátod, így... nem teljesen csak az ő baja. Merre jártál? *A végén már nem annyira számonkérő a hangsúlya, inkább kicsit fáradt, témát akar váltani amennyire tud.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Feb. 02, 2013 3:39 pm

*A gyilkos tekintet azért se perc alatt lepereg róla, nem annyira ijedős fajta, hogy ne bírná ki. Szóval csak visszapillant, és követi a leányzót, ahogy fel s alá járkál, kérdez, és már a végére majdnem kiabálásig jut.* -Jól van no! Megkért, hogy ne mondjam el, és nekem is fura volt az egész, egy ideig én is azt hittem, hogy belém...hülyeség, mindegy. Ő nem akarta mondani, én pedig nem tehettem meg helyette, ha egyszer megígértette velem. Sajnálom Thal! *Böki ki. Azért nem néz kiskutya szemekkel, de tényleg nem volt más választása, mégsem adhatta ki Lirian titkát, nem lett volna fer, főleg azok után, hogy neki adta a tünde medált, meg minden. Azért ennyi tartás, és becsület szorult belé is. Aztán a leányzó szavaira csak megrázza a fejét, majd lehuppan mellé és a mellkasába fúrja az arcát. Megöleli, és kicsit magához szorítja pár pillanatig. Aztán finoman eltolja, a két karját fogja oldalt, és a szemébe néz.* -Nem te mondtad, hogy az, hogy ki kit szeret nem irányítható? Lehet, hogy nem ismer, te sem ismertél engem igazán, amikor még...szóval az elején ugye? De tudod Lirian nem szokott szórakozni, szerintem totál képtelen hazudni. *Teszi még hozzá, mert végülis teljes mértékben így is gondolja. Aztán visszavonja magához a leányzót, hogy kicsit megint megölelje.* -De miért borított ez ki ennyire? Az ő baja...nem? *Azért lássuk be Thalia nem szokott ennyire a lelkére venni dolgokat, főleg nem más baját, általában az egyszerűen lepereg róla.*

Vendég

*Valóban gyorsabb nála, és itt nem is annyira dolgozik rajta, hogy ezt titkolja. A fiú házában felesleges, hiszen pontosan tudja hogy vámpír, és az előkertben sem figyelnek annyira az emberek nagy eséllyel, bár persze azért nem itt fog nyilvánosan vért szívni akárkiből. Elijah kényelmesen elhelyezkedik, felrakja a lábát, Thalia pedig a poroltós megjegyzést hallva csak gyilkos tekintettel néz a másikra, de nem válaszol. Láthatóan nem értékeli most a humort, nem igazán van jó kedvében. Majd felteszi a kérdést is, Elijah pedig láthatóan igenis tudja, miről beszél, mire megint feltámad benne a harag néhány pillanatra.* - De mégis miért nem mondtad el? Miért nem mondtátok el? Gondoltátok, hogy csak úgy... ő meg azzal jön, hogy de úgyis egyértelmű volt... francokat volt egyértelmű! Alig találkoztunk, azt hittem, mindenkivel ilyen, hogy mindig ilyen jó kedve van... azt hittem, hogy beléd szerelmes! *Csattan fel a végén, hiszen igen, ha kettőjük közül valaki, inkább Elijahról gondolta, hogy felkeltette Lirian érdeklődését. Nem kiabál, de nem sok választja el tőle. Fel-alá járkál a fiú előtt, a hajába túr, láthatóan eléggé ki van akadva.* - Ennek az egésznek semmi értelme, tuti, hogy csak szórakozik, vagy nem tudom, mégis mit szeretne bennem, nem. is. ismer! *Fakad ki végül, majd egy lendülettel lehuppan Elijah mellé, és a fél-démon meglepődhet, ugyanis a mellkasába fúrja az arcát, hozzábújik. Éles váltás, de igazából nem is Elijahra dühös elsősorban, hanem főleg az egész helyzetre.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Feb. 02, 2013 3:17 pm

*Hát ezek után tuti, hogy csak óvatosan fog szót ejteni róla, márha fog. Bár igazából nem fél a leányzótól, sőt igazából egyáltalán nem bánná, ha netán meg találná támadni...szar ügy, ha az ember függő, mások a realitásai, mint egy normális embernek, akarom mondani fél-démonnak. Egyelőre még fogalma sincs, miről van szó, úgyhogy nagyokat pislog és a csók is csak egy félbe maradt előre hajolás lesz, ami elől a leányzó leslisszol a házba.* ~Na persze vámpírként könnyű!~ *Sóhajt egyet, hiszen lássuk be akár mit is csinál Thalia mindig gyorsabb lesz nála, ez egyszerűen így van és kész. Jó eséllyel még varázslatokkal sem tudná magát annyira felturbózni, hogy ezen bármi változtatni tudjon. Szóval lehuppan a kanapéra, felteszi a lábát kényelmesen az asztalra keresztbe persze, aztán amikor meghallja a kérdést egy pillanatra bent marad a levegő.* -Ne hozzak egy poroltót? A végén még öngyulladásod lesz... *Próbálja kicsit elviccelni a helyzetet a maga módján, ami most lássuk be nem igazán illik a helyzethez, de hát Thalia tényleg nagyon füstölög, toppangat, meg csípőre vágott kézzel morcosan néz. Aztán csak halkan sóhajt egyet. Igazából sosem hazudott a leányzónak, csak egyszerűen nem mondta el, mert Lirian megígértette vele.* -Kedvel...vagyis azt hiszem, azt mondta, hogy szeret. De én totál nem folytam ebbe bele, nem kérdeztem, nem tudom. *Emeli fel védekezőn a kezét. Meghallgatta a fél-angyalt, de hát az ő párjáról van szó, nem igazán akart belemenni a részletekbe.*

Vendég

*Na, hogyha Elijah megemlíti még a vadászatot is, akkor biztos, hogy attól még inkább kiakad. Ígysem tudja eldönteni, hogy kire legyen dühös, Lirianre, amiért tréfál vele... de hogyha igaz, akkor meg Elijahra, hogy nem is említette. Hirtelen megcsapja Elijah illata, és már kint is van a kertben. Mikor a fiúból kicsúszik a kérdés, csak a szemeit forgatja.* - Ha tudtál erről, és nem mondtad el, akkor nagyon nagy bajban vagy! *Dobbant a lábával, és mielőtt Elijah megcsókolhatná, már el is suhan, vissza a házba. Nem tud egy helyben maradni, össze van zavarodva, igazán nem érti, mi van, és bizony nagyon nem érzi jól magát a fejleményektől. Hiába nem beszélgettek annyit Liriannel, hiába nem bírja annyira a lányt, tudja, hogy milyen viszonzatlanul szerelmesnek lenni, és ezt senkinek nem kívánja...* ~ Már ha igaz egyáltalán, és nem csak szórakozott. ~ *Fújtat egyet, majd igyekszik lenyugodni, és Elijahra pillant, aki alighanem már közben a kanapén ül.* - Mit mondott neked Lirian rólam? *Kezdi, először nem kimondva konkrétan, hogy ő mit hallott. Kezek a csípőre, láthatóan még mindig füstölög szinte.*

Hozzászólások száma : 860 Kaszt :

The member 'Bianca Phelps-Blamely' has done the following action : Roll dices

'Tízoldalú' :
Elijah West Price rezidenciája - Page 3 Tiz

Result :

Elijah West Price rezidenciája - Page 3 Tizolda

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Feb. 02, 2013 3:08 pm

//Januári dobás:
A dzsinn bársony kesztyűje: +1 % egyedi, +5 % szett, +10 % ritka, +20 % sima tárgy találási esély.

opál karpereccel
1-27: különleges tárgy
28-40: általad választott különleges tárgy
41-60: mágikus felszerelés
61-71: általad választott mágikus felszerelés
72-82: familiáris vagy személyes tárgy
83-95: relikvia
96-00: ereklye//

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Szomb. Feb. 02, 2013 2:56 pm

*Hát naná, hogy nem kell egész nap itthon ülnie, az amit pedig hallott nagyon is arra ösztönözte, hogy lelépjen kicsit, azaz hogy egyelőre még nem menjen haza. A fél délutánt a Sötét negyed ivójában töltötte, mert nagyon érdekes pletykák ütötték meg a fülét, valamiféle vadászatról, meg vámpírokról. Rettentő izgalmasnak hangzik a dolog. Thaliának eddig még nem igazán beszélt erről a bizonyos függőségről, vagy legalábbis nyíltan nem, maximum a leányzó rájöhetett, hiszen azért előfordult, hogy egyszerűen csak megkínálta saját magával, ami azért alapvetően nem gyakori. Elgondolkodva löki be a vaskaput, és nem sokkal később már szembe is találja magát a láthatóan kissé ideges Thaliával, aki mögött a farkas lépdel, szintén nem fényes hangulatban.* -Mi van? *Bukik ki belőle elsőre a nem épp helyén való kérdés. De hát meglepődött na!* -Szóval szia...mi van? *Helyesbít egy kicsit, és reflexből előre hajol, hogy csókot adjon a leányzónak, bár amilyen ideges, simán lehet hogy már előtte sarkon fordul és bezúz a házba, hogy kérdőre vonja. Ez esetben tuti, hogy kissé lefagy, majd pár pillanatnyi fáziskésés után indul utána. Ledobja a kabátot a fogasra, behúzza az ajtót, aztán lehuppan a kanapéra és kérdőn mered a leányzóra.*

Vendég

*Ahogy telik az idő, egyre inkább kezd nyugtalanabb lenni. Persze, nem várhatja el Elijahtól, hogy egész nap itthon legyen, de most mindenképpen beszélni akar vele, mert... az, hogy nem ért semmit, és fel sem fogta még egészen, mi történt... enyhe kifejezés. Nem is tudja, mit érezzen a dologgal kapcsolatban. Először is le van döbbenve, de közben ki tudja, talán sajnálnia kellene Liriant, hiszen úgysem lesznek soha együtt? Talán, de őszintén szólva most inkább haragot érez, dühöt, mert egyre inkább arra gondol, hogy ez csak valami rossz vicc volt, valami trükk, amit nem is ért, hogy miért követtek volna el rajta. Furcsa módon most még Oberon is annyira meg van lepve, hogy csendben követi, ahogy fel-alá járkál a házban, és Elijaht várja. Még jó, hogy van kulcsa, így legalább be tudott jönni. Már majdnem ott tart, hogy fogja magát, visszamegy az iskolába, és inkább megkeresi Reubent, aki aligha tudja, mi folyik itt, de legalább meghallgatja. De nem, meg akarja kérdezni Elijaht, ő mit tud az ügyről... Így alighanem ahogy megérzi a szagát, az ajtóhoz siet, kinyitja, és már a kertben a fiú elé megy.*

Vendég

*Nem válaszol Elijah kérdésére, hiszen aligha tudná figyelmen kívül hagyni... de mégiscsak más, hogyha tudja, hogy az illető nem küldhette a levelet, hiszen meghalt. Hogyha csak úgy kapna egy levelet attól a bizonyos valakitől, és nem konkrétan megjelenne, akkor alighanem eltépné, és maximum bosszankodna rajta. De ezt nem mondja, hiszen nem akarja a fiút magához hasonlítani, tudja jól, hogy nagyonis különbözőek, a jellemük és a temperamentumuk is. Inkább csak csendben masszírozza a fiú vállát, és örül, hogy úgy tűnik, sikerrel jár a módszer.* - Nem azt mondtam, hogy ess végletekbe. Persze, elméletben bárki lehetne körülötted befolyásolva, de... mégsem teheted meg, hogy folyton gyanakodsz. Gyakorlatban úgysem így lesz. *Mondja végül, majd hagyja, hogy Elijah felálljon. Neki nem volt szüksége reggelire, pontosabban nem ilyenre, így hogyha a fiú készen van, akár mehetnek is ahova gondolja. Szóval biccent, mosolyog mikor Elijah felsegíti rá a kabátját, majd egyszerűen kisétálnak az ajtón, és ráérnek majd odakint veszekedni rajta, hogy mégis hova menjenek... Este pedig remélhetőleg sem Cecile, sem Speranza vagy Ariana nem fognak ellenkezni Elijah jelenléte ellen.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Hétf. Jan. 28, 2013 1:01 pm

*Nem, azt azért nem preferálná, ha Nellond utcáin lejtene végig meztelenül, mert hát ne más nézegesse már no, az úgy nem az igazi, ennyi birtoklási vágya azért van. Inkább afféle meztelen csütörtököt, vagy hasonlót értékelne, mint Joye a Jóbarátokban, vagy egyszerűen csak meztelen hetet, és akkor nem kell agyalni milyen nap van épp. Megrázza a fejét a lány szavaira.* -Tehát, ha valaki előkerülne a múltadból, aki kiveri a biztosítékot, akkor egyszerűen figyelmen kívül tudnád hatni, mert nem éri meg? Nem hiszem Thal...ennyire ez nem egyszerű. *Mondjuk ha besétálna az ajtón az a fickó, aki összetörte a lány szívét, akkor is, ha valami mágiával vette fel valaki az alakját, bizonyára Thalia is ki lenne akadva, maximum nem ilyen szinten állna neki önpusztítani, de hát a reakcióik mások, ez már csak így marad jó eséllyel. Nem mostmár nem löki el, amikor Thalia masszírozni kezdi a vállát, egy kicsit legalább a maradék idegesség is távozni tud ennek hála, szóval jól esik neki.* -Befolyásolták volna? Nem tudom, nem hiszem, de akkor...bárkit befolyásolni lehet, ha vele elérték, mert nem volt gyenge valaki. Téged akár...vagy mást, erre alapozva hogyan bízhatok bárkiben is, hogy nem árul el, vagy nem sebez meg... *Halkan sóhajt egyet, és csak tovább majszolja a brióst. Azért ez nehéz kérdés lássuk be. Megvárja még a leányzó válaszát, aztán ellöki magát az asztaltól, mostmár egész rendesen lábra tud állni, ivott kávét, evett is. A kanapé felé pillant, aztán megfogja a leányzó kezét és a kijárat felé kezdi el húzni, persze csak finoman. A kabátjáért nyúl, majd Thaliáét is felsegíti rá.* -Menjünk innen jó? Bárhova, mindegy, amit te akarsz, de most nem tudok itt maradni. *Behúzza majd maguk mögött az ajtót, és az tuti, hogy késő esténél később nem jön vissza, sőt lehet hogy majd csak holnap, mondjuk a leányzónál alszik, hátha nem orrolnak meg nagyon a szobatársak, hiszen a saját Nezás szobáját már leadta. Vagy beveszik magukat a Nyugalom termébe, ilyesmi, valahogy nem akar egyedül maradni éjszakára. Ki tudja mi lenne megint a vége.*

Vendég

*Milyen kár, hogy alapvető hőérzékelésük a vámpíroknak is vannak, na meg azért nem akar meztelenül végiglejteni Nellond utcáin. Sejti, hogy Elijah határozottan preferálná ezt a verziót, de ő meg szereti a ruháit, az ékszereit, a kiegészítőit, és a lila színt is, így aligha lehetne rábeszélni. Ettől függetlenül nem zavarja, hogy a másik figyeli öltözés közben, egyrészt mert ő is ugyanígy tett fordítva, másrészt meg mert nem az első alkalommal látják egymást meztelenül.* - Hát, akkor biztos, hogy eléggé elkésett. De ha meg valaki szórakozik, akkor ne vedd magadra, egyszerűen nem éri meg, hogy ennyire kiakadj rajta. *Majdnem folytatja a gondolatmenetet, hogy legközelebb inkább szóljon, és majd ő megnyugtatja, de nem... nem is biztos, hogy sikerülne, na meg Elijah nagy eséllyel úgysem értékelné a segítséget. Arra, hogy mit eszik Elijahn, csak a szemeit forgatja. Megáll a fiú mögött, mikor leül, és a vállára teszi a kezeit, finoman masszírozza is, ha Elijah nem löki el megint, és hallgatja Faradras történetét amíg a másik eszik.* - Nem lehet, hogy befolyásolták, vagy ilyesmi? Vagy hogy neked tényleg nem akart ártani... ~ Lehet, hogy inkább témát kellene váltanod. ~

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Hétf. Jan. 28, 2013 12:14 pm

*Azért annyira már felébredt, hogy ha már a zuhany alatt áll, akkor ténylegesen rendesen meg is fürödjön persze csak a lényeg után. Nem nagyon veszi le a szemét Thaliáról, amíg öltözik, pasiból van no és a női test látványával nem lehet betelni, főleg hogy nem láthatja mindig, lévén a vámpír lány általában - sajnálatos módon - ruhában szokott közlekedni. Igazából ő se nagyon érti, hogy miről van szó, ki és miért küldte a levelet és a medált, de rendesen kiborította vele az egyszer tuti.* -Nem tudom, az is lehet, hogy valami megkésett üzenet, ami csak most ért ide, vagy valaki szórakozik, mert...mert tudja, hogy ki tud készíteni ezzel. Láttam a saját szememmel, hogy az áruló meghalt. *Megrázza a fejét, nem tudja kimondani a nevét, csak árulóként. Fájdalmas tekintettel indul el lefelé a lépcsőn, azért le nem gurul, annyira már van egyensúlya, de egy-egy megbillenésnél sem hagyja, hogy Thalia segítsen. A reggeli említésére azért egy halvány mosoly megjelenik az arcán, majd kortyol a kávéból. Azért ez jobb gyógyír a fejfájásra, mint az, hogy megint kiüsse magát, csak hát jelen helyzetben nem igazán tudott rendesen, logikusan gondolkodni.* -Köszönöm...tényleg nem értem, hogy mit eszel rajtam, minden normális ember lelépett volna már, amikor elsőre küldöm el, nem, hogy...na mindegy. *Halkan sóhajt egyet, leül és a péksütiket kezdi el fixírozni, aztán kivesz egy sima brióst, most nem fog azzal bajlódni, hogy meg is kenje valamivel, amúgy sem lenne hasznos, ha kés kerülne a kezébe. A kanapé felé pillant megint.* -Szóval az áruló nekem nem csak egy tanár volt...ő húzott ki a sárból, vitt az iskolába. Máig sem tudom miért, hiába loptam tőle, falazott az aurorok előtt. Olyan volt...mintha az apám lett volna. *Keserűen beszél, újabbat kortyolva a kávéból. Csak úgy natúr issza, nem kell most bele cukor, vagy tej, így keserűen épp megfelel.*

Vendég

*Valljuk be, ő sem ragaszkodik hozzá, hogy kizárólag tisztálkodás történjen a zuhanyzóban, de azt igenis szigorúan figyeli, hogy sort kerítsen a fiú arra is. Aztán csak végeznek, és talán a víztől meg egyebektől Elijah tényleg kezdi összekaparni magát, és talán már kidobni sem akarja annyira, mint eddig. Ő is magára kapdossa a ruháit, figyelmen kívül hagyja Oberon kommentárját ami rögtön elkezdődött amint kilépett a víz alól, és követi a fiút, figyelve ahogy ő is felöltözik. Mikor Elijah elmondja, mi a gond, akkor meglepettséget tettet - sőt, annyira nem is kell tettetni, hiszen hiába olvasta a levelet, még mindig nem érti, mi folyik itt.* - De hogyha ő meghalt, akkor mégis ki írt a nevében? És miért ezen a néven, hogyha már tudod, hogy nem ő az? *Teszi fel talán a logikus kérdéseket. Automatikusan nyúl Elijah után, hogy fogja lefelé a lépcsőn, de mikor a fiú nem engedi, visszahúzódik, és csak akkor kap oda, ha épp legurulna. Mikor leérnek, akkor pedig besiet a konyhába, ahol minden bizonnyal már kész a kávé. Tölt mind a kettőjüknek, és a kosárra bök, amiben egy kendővel letakarva vannak ott a különféle kiflik és hasonlók.* - Hoztam reggelit, azt hittem, még alszol, de végülis ez csak félig jött be. ~ Milyen megható és otthonos... csak úgy bejössz a saját kis kulcsoddal, reggelit csinálsz... - Te meg befogod a szádat. ~

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Hétf. Jan. 28, 2013 11:25 am

-Jó érvek... *Morran még vissza, mielőtt elindul felfelé. Tény, hogy nem igazán lehet most a legillatosabb ebben az állapotban és még egy sima ember orra is nehezen viselné az erőteljes alkohol szagot, nem hogy egy vámpíré. Szóval felhúz szépen, bealszik kicsit, lehet hogy az is segít, hogy értelmesebb állapotba kerüljön majd. Sőt simán esélyes, hogy most egy kiadós alvás lenne a legjobb, csak kérdés, hogy ha utána felkel, akkor este nem folytatná-e ugyanott, ahol most abbahagyta... Mostmár nem löki el legalább a leányzó kezét sem, amikor felhúzza az ágyról. Kissé bárgyú mosoly jelenik meg az arcán Thalia szavaira, nem mennem még normálisan a megszokott gesztusok, lássuk be az alkohol elég rendesen betesz az ember agyának, még a fél-démon agyának is. De legalább az invitálása hatásos, bár nem a jelenlegi erőteljesen light-os csáberejének tudhatja be, de ezt most szerencsére így nem gondolja át. Nem sokára jó eséllyel vissza is térnek a zuhanyból, a kamera addig másfelé nézelődik, mivel azért elég esélyes, hogy fél-démonunk nem áll meg csak a zuhanyzásnál, ha egyszer egy meztelen hölgyeménnyel ácsorog a fürdőben. Kicsit kiropogtatja a nyakát, a víz kifejezetten frissítően hatott rá, aztán mostmár tényleg felvesz valami tiszta ruhát, persze a szokásos színösszeállításban, előkerül egy fekete farmer, papucsba bújik, és egy sötét vörös ing, amit a haja jó eséllyel összevizez, de majd megszárad.* -Szóval Faradras írt...vagyis nem ő, mert ő meghalt, mármint nem most, valamikor régebben. De nem értem mi a francnak kell bolygatni a dolgokat... *Azt még nem tudja, hogy Thalia már olvasta a levelet. Elindul lefelé, megkorran a gyomra, lehet hogy mégis jól jön az a reggeli? Kissé még mindig támolyog, lekoccolja az ajtófélfát, de nem fogad el segítséget csak azért sem.*