Elijah West Price rezidenciája

Tárgy: Elijah West Price rezidenciája Szer. Szept. 05, 2012 11:55 am

First topic message reminder :

Elijah West Price rezidenciája

Amikor lehetőség adódott rá, hogy a városba költözzön egy percig sem habozott. Természetesen gyakorta lelhető fel ettől még az iskolában, de miután nem egy rendkívül emberközpontú egyén, így aztán logikus volt, hogy él a lehetőséggel és a nyugalmat választja.A fél-démon nem meglepő módon a Sötét negyed szélén, nem messze a Külső negyed határától találta meg azt a házat, ami igazán illik hozzá. Egy kissé romos három emeletes, kis toronnyal rendelkező régi kúria megfelelőnek tűnt, hogy kellőképpen elriassza a hívatlan vendégeket. Amúgy sem állt szándékában gyakorta party-kat rendezni, vagy hasonló banzájokat tartani, arra pedig végképp nem lenne szüksége, hogy kopogtassanak nála csak úgy...látogatás céljából. Az épület rendkívül kopottas, de érzékelhetően süt belőle a mágia, külső látványa ellenére is biztonságos, nem akar a következő pillanatban összeomlani, jó eséllyel erős varázs tartja össze. Az udvaron kiszáradt szökőkút, száraz növények, nem kifejezetten van rendben tartva és színes virágok sem díszítik az ablakok párkányait. Erős vaskapu ad védelmet, hogy a sötét negyed nem túl kedves lakói esetleg be akarjanak betörni ide, de hát maga az épület külseje is eléggé rémisztően hat. Általában csak egy szobában látni fényt, ez is mutatja, hogy nem tömegek laknak itt, csupán egy személy.
Belterét tekintve a legtöbb szoba nem lakott, és még az új tulaj sem fedezte fel minden titkát, zegét-zugát az épületnek, majd idővel. Az előtérben egy nagyobb fogadószoba kapott helyet, ahol kandallóban nagyon ritkán tűz is lobog, akad itt asztal, fotelek, bár nincsenek gyakran használva. A földszinten akad egy konyha, bár Elijah általában az iskolában eszik. A háló, amit elfoglalt az emeleten található, a toronyba pedig csigalépcső vezet fel, ahol kisebb padlásszoba lelhető fel. Kisebb pince is akad, bár még ez is felderítésre vár. Rendetlenség egyébként nincs az épületben, ugyanis hetente egyszer egy bejárónő érkezik takarítani, mivel amikor ide költözött valami eszméletlen kupi és rendetlenség volt, úgyhogy ifjú fél-démonunk úgy döntött ezen azért változtat, arra pedig egyébként sem vinné rá a lélek, hogy nekiálljon takarítani.

írta Cirelin de Sovalon

Vendég

*A fixírozást félredöntött fejjel, bátran, kihívóan viszonozza. Nagyjából tiszta a lelkiismerete, hiszen igazat mond, nem ő küldte az üzenetek nagyrészét... éppenséggel csak egyetlen egyet, egy gyenge, összezavarodott pillanatában. Mikor Elijah kijelenti, hogy tegnapra kéri, csak komolyan bólint.* - Rendben. Csak adj egy pillanatot hogy eldöntsem, melyik időgépembe lépjek be, vagy esetleg csak nyissak egy kaput a tegnapba... hm... van egy pennád és egy kis tintád? *Feláll a fotelből, tesz néhány lépést, körbejár, majd ha esetleg megkapja a penna és a tinta fellelhetőségi helyét, akkor egy pillanatra eltűnik a szomszédos helyiségben, és hamarosan visszatér egy papírral.* - Tessék. Már tegnap itthagytam, ezek szerint nem találtad meg... látod? Rajta van a dátum. *A papír gyűrött, és nem éppen egy esszé, inkább csak afféle vázlat, jegyzet azokról a bizonyos egyiptomi istenekről, legendákról. A könyvtárban írta össze valamelyik nap, a most szerzett tintával pedig a tegnapi dátumot odakanyarította az aljára, és kész is van. Nem adja meg magát könnyen. Visszatelepszik a fotelébe, és azért mosolyog, hogy Elijah megevett mindent a tányérról.* - Le hát. Igazából annyira nem volt nehéz... nem számított rá, hogy meglógnék, úgyhogy nyertem valamennyi időt, és az iskola azért védett annyira, hogy nem akarja betenni a lábát. Nem néhány éves vámpír, de az igazgatóknak azért nem ér a nyomába. *Mikor Elijah fejszámol, kicsit félredönti a fejét, és hagyja, hogy a fiú fejtegessen, mielőtt kibökné a valóságot.* - Tizenhét voltam. *Szóval ha az hat éve volt, enyhén idős diáknak... emberként.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Hétf. Okt. 22, 2012 11:18 am

*Thalia fejtegetésére azért elmosolyodik, pillanatok alatt eltud párologni a mérge, és persze pillanatok alatt haragra is tud gerjedni, nem túl kellemes kombináció az egyszer szent.* -Rendben, elhiszem, ha azt mondod. *Bólint végül, és azért még egy kicsit fixírozza a lányt. Mégis csak akad néha 1-2 szó abban, amit mondd ami zavaró, vagy kétértelmű és néha igazán nem tudja hova tenni ezeket. Az esszére azért a mosolya nem hervad le, lássuk be azért nem rossz, ha néha meglátogatják az ember, végülis kell időnként 1-1 vidám pillanat.* -Rendben, tegnapra kérem. *Cserfes kis mosolyt ereszt meg, hiszen azért ez lehetetlenül küldetés, persze kivétel, ha valaki időmágus, de elvileg ez még nem lehet jellemző az iskolai diákjaira. A vámpírról szóló magyarázatot rendesen hallgatja végig, miközben immár az utolsó csepp sört is szépen felhörpintette az üveg aljáról, a rántotta pedig már rég elfogyott természetesen. Végülis a szakácsnak mindig az a legfőbb dicséret, ha üres a tányér, és lássuk be nem ömlengett, hogy annyira isteni volt a kaja, de mégis betörölte az egészet annak ellenére, hogy nem olyan régen vágott be egy fél pizzát is.* -Leráztad? Gyenge vámpír volt? Ha jól tudom elég erős a szaglásuk, bár nem ismerem az iskolában lévőket, alapvetően nem tudtam róla, hogy ilyen lényeket is beengednek. Az Akadémián ez nem volt elfogadott gyakorlat. *Magyarázza, majd gyors fejszámolás után picit összehúzza a szemöldökét.* -Hat éve? Hat éve 13-14 körül lehettél? *Kicsit azért tényleg kezd a helyzet gyanús lenni, úgyhogy kicsit előrehajol a fotelben, a térdére könyököl és komoly hangon, szinte szótagolja a kérdést.* -Thalia...hogyan ráztál le 13-14 éves korodban egy vámpír? Ha még fiatal volt, akkor tudomásom szerint agresszív és vérszomjas, ha viszont már tapasztalt...akkor okos, és gyors vadász...nem értem. *Megrázza a fejét, fekete, egyébként is zilált haja teljesen az arcába omlik, főleg mivel még előre is hajolt. Vérvörös szemei a sötétből pillanatnak kutatóan a leányzóra.*

Vendég

*Szintén felvonja a szemöldökét Elijah szavaira.* - "Van annyi eszem"? Ha én vagyok, és kamuzok előtted, megúszom. Ha én vagyok, és bevallom... miután majdnem elégetted az üzenőfalat, nem vagyok benne biztos, hogy ez jó ötlet lenne. De megnyugtatlak, nem én küldtem az üzeneteket... ~ Vagy legalábbis nem mindet. ~ *A szemvillanásra azért valóban nem omlik össze ájultan a félelemtől, de mindenképpen megerősíti abban, hogy ha véletlen ő is küldte volna őket, nem biztos, hogy jó ötlet lenne bevallani. Utána az esszére újra elmosolyodik.* - Hát rendben. Majd szólj, mikorra adjam be. Szívesen csapongok neked Anubiszról. *Arra, hogy honnan ismerne egy vámpírt, felvonja a szemöldökét és hátradől.* - Hogyhogy honnan? Több is van az iskolában, ez nem annyira meglepő. Bár tény, hogy vele nem ott találkoztam... mondjuk, hogy ő talált meg engem. Megkörnyékezett, és nem volt hajlandó lekopni. *Nem, ahogy az említve volt, eddig egyetlen egyszer kedvelt valakit igazán, és az nem a másik vámpír volt ugye. A kérdésre fejszámol.* - Hat éve, talán? Valami olyasmi. És amint mondtam, nem volt hajlandó lekopni. Szóval... leráztam. Nem tudom, feladta-e.

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Hétf. Okt. 22, 2012 10:52 am

[Végtelenített játék folyt. Razz

]

*Morfondírozik egy picit és egy leheletnyit fel is vonja a szemöldökét, amikor a számolgatásban a végén Thalia magát is említi.* -Azért arról csak tudnál, ha te lennél, és biztosan van annyi eszed, hogy ne az orrom előtt kamuzz, hogy nem te vagy...ugye? *Egy pillanatra, mintha megvillanna a tekintete, a legtöbb emberben ettől minimum megfagyna a vér, de hát Thalia nem teljesen ember, és annyira már ismeri a fél-démont, hogy bizonyára nem törné ki a nyakát, netán ha mégis, akkor legalább nem halna bele.* -Továbbra is csak valami viccnek tudom be, egyszerűbb. *Rántja meg a vállát, hiszen végülis tényleg könnyebb morogni, mint gondolkodni, hogy valaki tényleg szereti...nem kellemetlenebb lenne ezt feldolgozni, és még inkább megoldani a helyzetet.* -Az esszé nem rossz ötlet. *Mosolyodik el egész szélesen, de nevetés...nem, nevetni még talán senki sem látta, talán nem is lenne képes rá, ki tudja. Furcsálkodva hallgatja a választ az ismeretlen valakiről. Hát az kellemetlen, ha az ember egy vámpír elől akar elbújni, de ha eddig sikerült neki... Hát igen, azért nem hülye, és az apró jelek nagyon sok mindent elárulnak, lassacskán kezd neki furcsa lenni az összefüggések halma. A gyorsaság...csak nem használ az ember mágiát csak egy rántotta miatt, és hogy a leányzó bőre egyébként is elég sápatag.* -Honnan ismersz te egy vámpírt? Régi szerelem? *Fenn is akad kicsit a szavakon, hiszen eddig úgy ismerte Thaliát, mint aki hasonlóképpen nem túl erőteljesen építget kapcsolatokat, bár persze beszélt már erről-arról, de hát...na szóval, nehezen tud napirendre térni a hallottak felett.* -Mióta ismered és miért akar megtalálni egyáltalán? *Kérdések, újabb kérdések. Igen, látszik, hogy azért egyre inkább kezdi érdekelni a téma.*

Vendég

- Áh, értem. Akkor szűkül a kör... azt mondod, más nem nagyon van közel hozzád... szóval... Aewy, Flame... vagy én. *Az ujjain számolja a lehetséges üzenetküldőket, magát egy halvány mosollyal odatéve a végére.* - De persze simán lehet valami őrült rajongó is aki igazából nem is ismer, csak látott párszor és távolról imád, úgyhogy ilyen szempontból, ha a kézírást nem ismered fel, eléggé veszett ügy. Kérj minden gyanúsítottól egy kézzel írt esszét valamiről, és hasonlítsd össze. Ha engem kérdezel, én mondjuk az egyiptomi istenekről szeretnék írni. *Utána valóban felnevet. Nem is tudja, mikor nevetett utoljára ennyit úgy egy nap, őszintén... de valahogy ma automatikusan jön.* - Megnéznéd? Netán szóljunk neki, hogy áruljon jegyeket? Ugyanmár. *Megcsóválja a fejét. Az nem tűnt fel neki, hogy Elijah esetleg szándékosan kerülte volna, ráfogta arra hogy a fiú ritkán jár az iskolában.* - Maradjunk az ismerősnél. Mondhatnám, hogy régi szerelem, de... azt hiszem, az eléggé egyoldalú volt... és ellenségnek talán egy kicsit durva lenne. Egy kicsit. Talán. *Összeszorított szájjal rázza meg a fejét a végén. A férfi, aki vámpírrá tette, valamennyire mégiscsak ellenségnek számít a lelkében.* - Egy vámpír, egyébként, szóval ha nagyon meg akar találni... akkor azt hiszem, a legjobb, ha az iskolában maradok. Bízom benne, hogy már nincs a közelben, egy ideje nem láttam. *Nem mondja ki konkrétan, hogy ő maga is az lenne, de... fürge, nem akad fent rajta hogy pár száz év múlva meglátogathatná Elijaht, és egy vámpír ismerőse van, aki szerelmes is volt belé... finoman utalgat, nem akar önként kitálalni, de valahogy nem zavarná, ha Elijah összerakná a képet. Elvégre ő is tud a féldémonságról.*

//megint fagy, nem tudjuk itthagyni szegényeket Very Happy

//

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Hétf. Okt. 22, 2012 8:27 am

*Az üzenetküldésre csak megrázza a fejét egy mosolyféle kíséretében.* -Nem, azt nem hiszem. Valahogy tudod ő olyan, mint Reuben, a naiv 5 éves szintjén vannak, és nehéz lenne ilyesmit kinézni belőlük. Csupán annyira pozitív jellem...érthetetlen módon persze...hogy még a legnagyobb ellenségét is képes lenne elvinni egy teaparty-ra szemrebbenés nélkül. *Hát igen, vannak dolgok, amiket soha nem tudott megérteni a fél-angyal részéről, de végülis ez egyáltalán nem furcsa, vagy meglepő, hiszen Lirian viselkedését általában mindenki megütközik, épp ettől hívható különleges színfoltnak.* -Talán...de azért akkor is megnézném, ahogy... *Céloz még mindig Reubenre, de lassan elhessegeti a témát. Nem érdemes a végtelenségig boncolgatni, valami majd bizonyára lesz. Az Aladdinos dologra bólint, igen mostmár rémlik neki és a történet vége is, hiszen nem sok mindent tudott kezdeni a puszival, a legjobb esetben is szótlanul, megkövülten távozott. Mindenféle érzelmi kinyilvánítástól óczkodik és az efféle még inkább elriasztja. Talán épp ez volt az oka, hogy jó ideig nem is nagyon futottak össze Thaliával, netán kerülte volna?* -Áh...aha. *Száraz, rövid válasz. Látszik minden apró rezdüléséből, hogy nem tudja kezelni a helyzetet, ezért inkább kapva-kap a más téma felvetődésén és arra figyelmez jobban. A házkeresés tényleg nem egyszerű, bár neki szerencséje volt e téren, ám az mégis érdekesebb, hogy az egyébként nem túl félősnek mutatkozó lány kivel nem akar összefutni.* -Majd idővel biztosan, de kivel nem akarnál összefutni? Régi ismerős, netán régi ellenség, vagy új ellenség? *Azért a kíváncsiságát mégis csak megbolygatja az ilyesmi, nem feltétlenül azért sajnos, mert netán aggódik a másik iránt, bár persze esélyes, hogy ha olyasmire kerülne a sor tuti megvédené, de ezt a kettősséget mindenki jól ismeri benne. Száraz, néha cinikus, máskor elutasító, ám mégis képes nagy tetteket véghez vinni. Nem is ő lenne, ha kiismerhető lenne.*

Vendég

- Nocsak. Mesélj erről a Lirianről. Nem lehet, hogy ő küldte az üzeneteket? Nagyon háziasszonykodott az avatón. *Érdeklődve figyel, hogy Elijah mit gondol a dologról, aztán mosolyog és a fejét csóválja a Reubenről lévő szavakra.* - Egyelőre talán, de ez nem azt jelenti, hogy így is fog maradni. Na meg... előbb vagy utóbb mindenki talál valaki olyat, akinek éppen az ő furcsasága tetszik, azt hiszem. Senki nem normális ebben a világban lassan... *Konkrétumokban ő sem gondolkozik a jövőben igazából, inkább csak afféle halvány elképzelései vannak... a jövő olyan számára, mint egy tér, ami végtelen szinte, és bármi megtörténhet benne, de hogy az a bármi mi lesz, arról még nincs sok elképzelése. Viszont nem igazán számol azzal, hogy az iskolában fog elhalálozni, az elég pesszimista lenne, hiszen jövőre végez.* - Chris? Strife? Igen... azt hiszem ő volt ott, tudod, amikor Aladdinnal futottunk össze. Na ott szép volt amit előadott, veled együtt. Nem véletlenül kaptatok érte mindketten puszit. *Bizony, neki megragadt a fiú, egy másik alkalomról is, de azt Elijah előtt inkább nem említi... egyébként is csak futólag volt, nem is biztos benne hogy Christ látta. A kérdés hirtelen éri, és egy ideig nem válaszol.* - Gondoltam rá. Mondjuk, hogy nem nagyon találok házat. Meg... esetleg összefutottam valakivel, aki nem tudom, a városban tartózkodik-e még, de amennyiben igen, jobb nekem minél kevesebbet járni erre.

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Hétf. Okt. 22, 2012 8:00 am

*Egy kicsit ráncolja a homlokát, na jó nem is kicsit. Thalia mondatai valahogy kavarcosak neki, meg vannak bonyolítva, pedig ő tényleg teljesen egyszerűen a leányzó unokájára gondolt, nem pedig bonyodalmasan valaki másnak a valakijének, a valakijére. A végén a torkát is megköszörüli, és inkább jól meghúzza a sörös üveget, hogy kicsit kitisztítsa az agyát.* -Ténylegesen a tiédre, bár azt hiszem Lirian sem hagyna itt megporosodni, annyi mázlim nincs. *Na most azért elmosolyodik egészen szélesen, persze nem gondolja komolyan. Lássuk be, hogy a fél-angyal igazán naiv teremtés, de régóta ismeri és nem véletlenül küldte el az akadémiáról a harcok betetőzése előtt. Valahogy mégis csak meg kell óvni az ilyen szintű tisztaságot, ezzel még ő is tisztában van, talán pont azért, mert ő éppen az ellenkezője.* -Nem pont Reubenre gondoltam, fogalmam sincs, hogy milyen pasi venné el, vagy...érted. Ki nem nézem belőle, hogy valakivel összefekszik, olyan, mint egy öt éves. *Hát lássuk be, nem nevezhető a leányzó túlzottan komolynak ahhoz, hogy az ember efféle mutatványokat nézzen ki belőle, persze komolyodhat még, de mit tudjuk Elijah a mában él, így hát nem sokat gondolkodik azon, mi lesz majd, vagy mi lenne ha.* -Igen, erre van esély, ha jól tudom...valami szóbeszédet hallottam, hogy valami...Christopherrel összerúgta a port. Azt hiszem ő is olyan, mint én, találkoztunk már egy órán, vagy valahol. *Nem a legjobb a memoriája, de azért akadnak olyanok, akiket valamelyest képes megjegyezni, még akkor is, ha kissé felületesen.* -Ha akarnám, fentről meg lehetne nézni, de általában lusta vagyok hozzá, az végülis sokkal mutatósabb, ha kimegyek és ott hagyom, netán kiátkozom a negyedből is. *Cinkos mosoly suhan át az arcán, ilyesmit is ritkán látni tőle, de lássuk be vannak afféle kis bűvész hajlamai, ha már illuzionista, szóval a sármos, lábról levevő mosoly nem áll messze tőle, maximum igen ritkán alkalmazza.* -És te nem tervezted ezek szerint, hogy kiköltözöl a kúriából?

Vendég

*Felnevet Elijah szavaira, majd finoman megvonja a vállát.* - Elijah, ahhoz, hogy unokád legyen, aki be is néz hozzád, először is kell egy partner, akivel ha nem is vagytok házasok, olyan a viszonyotok, hogy minimum kapcsolatot tarts vele, a közös gyereketekkel, és még az ő gyerekeivel is. Az csak úgy a semmiből nem lesz. És látod, akkor megint már van... a partnered, a gyereked, az unokád, legalább három személy aki azért valamennyire jelen van az életedben. Vagy nem általános alany volt, és ténylegesen az én unokámra gondoltál? *Mégsem vághatja rá, hogy vámpírként maximum örökbefogadva lehet gyereke, de egyelőre úgy sem tervezi... vagy mégis? Néhány pillanatig mereng a lehetőségen, utána válaszol.* - Nem hiszem, hogy olyasmi lenne. De ha nem dobsz ki, majd én benézek, ha gondolod. Talán Reubennel, ha addigra nem megy haza. Ha továbbra is a lányomnak vesszük, neki akár még lehet is gyereke, szóval... a képletes unokám akár be is nézhet hozzád. *Halványan mosolyog arra, hogy Elijah mit gondolt a konyhája tartalmáról. Az apró rezzenést észreveszi, és hamarosan el is veszi a kezeit - nem erőlteti, csak szépen, fokozatosan, egy-egy apró érintés néha.* - Ehhez csak néhány tojás kellett. De köszönöm szépen. Tyler pedig... ha nem akkora, mint amekkorának képzeli magát, ebben az iskolában úgyis hamar pofáraesik. *Megvonja a vállát, őt se nagyon érinti meg Tyler sorsa, pláne, hogy még csak nem is találkozott vele.* - Pontosan így van. És akkor örülök, hogy legalább ajtót nyitsz nekem, habár... mielőtt kimész, innen bentről látod, ki érkezett? Vagy kisétálsz a kapuhoz, és ha nem akarod beengedni, faképnél hagyod?

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Hétf. Okt. 22, 2012 7:39 am

-Látod erről beszélek, akkor meg minek előre gondolkodni? *Rántja meg a vállát, miközben nekiáll a rántotta elfogyasztásának. Egész jó lett, ahhoz képest, hogy látszott Thalián, nem annyira van otthon a konyhai tevékenységekben. De egyelőre még inkább a többire reagál, aztán majd utána dicséri meg a főztjét a hölgyeménynek. Azon persze még nem gondolkodott el, hogy hány éves lehet a másik, hiszen fel sem merült benne, hogy nem szimpla diákkorú, nem véletlenül még azon sem filozofált, hogy ő hány évig élhet. Hümmögve hallgatja végig a lila ruhás hölgy szavait.* -Lehetséges, ahogy mondani szokták nem tudhatom mit hoz a jövő, de valahogy nem látom erre sok esélyt, maximum időnként valaki, benéz hozzád, több száz év múlva mondjuk...az unokád? *Rezzenéstelen arccal figyeli a leányzót, hogy erre vajon mit is reagál. Hát igen, kimondatlanul arra céloz vele, hogy hamarabb meg fog halni, de mégsem mutatja, hogy ez mélyebben megérintené. Annyian haltak meg az akadémia pusztulásakor, hogy már nem érinti meg mélyebben a halál, legalábbis a külső burok ezt mutatja. A virágra bólint egyet.* -Igen, azt hiszem tűzvirág, vagy valami hasonló. *Egy pillanatra megrezzen, amikor a vállára kerül két kéz, nem kifejezetten kedveli a testi kontaktust, és a mai napig is rendkívül óczkodik tőle, nem tudja hogyan kezelni. Inkább nem szól semmit, csak a rántottára pillant.* -Jó lett, nem gondoltam volna, hogy a konyhám tartalmából ilyesmit ki lehet hozni. *Tyler említésére egy pillanatra megrezzen az egyik arcizma, de végül nem szólal meg erősebben.* -Igen...eszméletlenül hiányzott. Tudod olyan igazi nekromanta, vagy annak hiszi magát. Irtó nagy arca van, valahogy az látszik rajta többnek gondolja magát másoknál...közben pedig...áh, szörnyű! *Rázza a fejét, látszik rajta, hogy kifejezetten rühelli a fiút, de hát ez már az akadémián sem volt meglepő, végülis nem csoda illuzonista és nekromanta. Amikor Thalia az őt említi egyiknek, akit a szívébe zárt, azért megjelenik egy félmosoly az arcán.* -Talán rossz döntést hoztál, bár tudom a szív szavát nem lehet az elmével befolyásolni...vagy ilyesmi, jól mondom? *Kis szemöldök felhúzás.* -De azért látom átlátod a helyzetet. És hogy velem? Azt hiszem nyilvánvaló, hogy az akadémia diákjai állnak közelebb hozzám, még ha Lirian rendkívül fel is tud húzni, vagy Aewy-t néha nem lehet hova tenni, de az itteni diákok közül, igen te vagy az egyik, de azt hiszem ez sejthető, hiszen ajtót nyitottam...ez már alapból is nagy dolog. No meg Reuben, de hát...őt nehéz hova tenni, leginkább idegesítő, de néha nem annyira. *Újra megrántja a vállát és tovább falatozgat.*

Vendég

- Persze... ebben az iskolában nagy az esélye, hogy huszonévesen elhalálozol, és nincs időd azon gondolkozni, mi lehetett volna még... *Elgondolkozik azon, vajon Elijah mit gondol, hány éves. Elvégre tizenhétnek néz ki, talán az enyhe smink meg a vélaaura és ilyesmi idősebbnek mutatja néhány évvel... valójában huszonkettő felé jár, igazából még az sem sok.* - Akkor majd meglátjuk. Ha lesz szerencséd néhány száz évig élni, előbb vagy utóbb úgyis találsz valakit. Ha nem is feltétlenül házasságra, vagy mély, lángoló szerelemre... valamiféle társ akkor is kell. Ha más nem, akkor valaki, aki néha benéz, beszélget veled, aztán egy időre megint békénhagy, de mégis újra és újra visszatér. *Magyarázza tovább, miközben ügyködik a rántottával. Kicsit feszélyezi, hogy Elijah nézi, nem nagyon főzött még magától, és megszenved a dologgal, de valóban könnyebb ez így, mintha kiabálni kellene a házon keresztül.* - Magokat? Mármint... a virágokhoz odakint? Csodálkoztam is, nem néztem volna ki belőled, hogy így dekorálsz. De látod? *Az egyik villát rászegezi Elijahra.* - Elültetted a virágait. Megtartottad az ajándékot, hiába nem illik bele ebbe a sivár képbe. Ne is próbáld tagadni, hogy mégiscsak kötődsz néhány ittenihez valamennyire. Más azt hiszem, nem volt... említettél még valami drága barátot, Tylert. *Enyhén ironikus a hangja, hiszen Elijah is úgy emlegette a fiút, akihez még nem volt balszerencséje. Átadja a tányért Elijahnak, és ő maga is letelepszik a sajátjával. Nem kifejezetten van szüksége emberi táplálékra, de néha belefér, amikor nincs egyedül. A kérdésre elmosolyodik.* - Téged. *Vágja rá szemrebbenés nélkül. Kérdés, hogy csak cukkolja a fiút, vagy komolyan gondolja... igazából mindkettő.* - Csak majd emlékeztetnem kell magam, hogy visszafelé jó alaposan dobjam el a kulcsot, mert ahogy elhallgattalak, megpróbálsz majd kitörni onnan. Egyébként körülbelül ennyi a lista. Ott van még Cecile, Raven, Vivienne... velük látok esélyt arra, hogy kialakulhat valami szorosabb kötelék, de egyelőre még viszonylag laza. És veled mi a helyzet?

//fagy//

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Vas. Okt. 21, 2012 12:43 pm

*Már-már állandó gesztusává válik, hogy rángatja a vállát, de nem tud Thalia szavaira mit mondani. Neki ez akkor is annyira elképzelhetetlen, hiszen ha nem is ismer valakit igazán, akkor...áh, kár is ezen mélyebben gondolkodni. A kérdésre mintha röviden elgondolkodna, igazából nem is tudja, hogy mit tenne, valahogy vannak dolgok, amiket a pillanat szül és nem lehet előre átgondolni.* -Őszintén megmondom, fogalmam sincs, és ebbe még nem gondoltam bele. *Ezt már az életére érti. Végülis elég fiatal még, nem feltétlenül gondolkodik 10-20, vagy akár 80 évvel előre, nem is lenne értelme. Ki tudja, talán nem is él majd akkor, bármi megeshet.* -Sose gondoltam, hogy van értelme ennyire előre gondolkodni, egyszer csak elcsap egy lovaskocsi, vagy bekap egy sárkány...minek morfondírozzak rajta, hogy mi lesz 80 év múlva, ha nem is érem meg? Fogalmam sincs meddig leszek itt. *Ezt arra is érti, hogy nem igazán olvasott utána egy fél-démon életkorának, de bizonyára nem rövid, ha maguk a démonok halhatatlan lények. Igazából látszik rajta, hogy még sosem gondolkodott ilyesmin, de lássuk be az sem passzol hozzá, hogy oltár elé vezessen egy lányt és kellemes életet éljen egy szerelmi fészekben. Torz, irreális álomkép lenne. Ha már folytatják a témákat, inkább feláll és a konyhában dől neki az ajtófélfának. Nagy a ház, kár kiabálni.* -Lirian. Ha Reuben naiv, akkor ő még annál is sokkal jobban. Aztán itt volt még Flame, a lány, aki a magokat hozta, és Aewy, ő félig éjtünde, e miatt eléggé visszafogott jellem, mindig is ilyen volt. Más volt még? *Rövid morfondírozás, de hát igazából fogalma sincs, a memoriája nem a legjobb és egyébként sem fontosak neki mások eléggé ahhoz, hogy megjegyezzen sok mindent. Átveszi a tányért, kikap egy üveg sort a hűtőből és visszahuppan a kényelmes fotelbe.* -Na és, Reubenen és ezen a Speranzán kívül kiket zártál még a szívedbe, amióta itt vagy? *Majdhogynem elvigyorodik, mert hát lássuk be ez a kérdés nem kifejezetten passzol hozzá, érezni benne enyhe cinizmust és iróniát.*

Vendég

- De lehet, hogy valaki nem akar megváltoztatni, hanem úgy kedvel téged, ahogy vagy. Tudom, hogy ez hihetetlennek tűnik neked, de... tudod, mindenkinek más az ízlése. Na meg te sem mindenkivel ugyanúgy viselkedsz. *Megvonja a vállát, és fürgén Elijah mögé kerül, a fiú vállára téve a kezeit.* - Miért, mit tennél, ha rájönnél, hogy ki kedvel téged? Talán valóban leégetnéd a hajukat? *Viccelődik, megcsóválja a fejét.* - Szóval azt tervezed, hogy az egész életedet egyedül fogod leélni? Hetven évet talán lehet úgy, embereknek, de még az is elég nehéz... meddig is él egy démonivadék? *Nem nagyon nézett utána, elég tudnia, hogy az ő élete kellően hosszúra fog nyúlni. Utána a szemeit forgatja.* - Csak vicceltem. Persze, hogy nem bóbiskoltál el. És akkor megpróbálok összeütni valami rántottát... bár aligha leszek olyan házias, mint az a lány, aki a süteményt hozta, meg itt sürgött-forgott a házavatón. Hogy is hívják? Azt hiszem, nem mutatkozott be. És kik voltak a többiek? *Beszéd közben már újra visszakerül a konyhába, nem is nagyon zavarja, hogy egyértelműen gyorsan közlekedik, Elijah már úgyis ráfogta a mágiára. Más kérdés, hogy miért szórna magára csak úgy, ok nélkül gyorsító bűbájt. Kicsit beharapja az ajkát, és koncentrál, hogy lehetőleg ne szúrja el még az ilyen egyszerű dolgot is, mint a rántotta, és amikor végez, majd előszed két tányért, hogy felszolgálja.*

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Vas. Okt. 21, 2012 12:24 pm

*Értetlenkedve rázza a fejét a válaszra. Akkor is nehezen tér napirendre az ilyesmi felett, aztán egyetértően bólint.* -Tökéletesen így gondolom így is, látod ezért nem értem. *A kérdésre csak megrázza a fejét. Hát már miért is lenne ötlete, hiszen nem néz ki senkiből sem ilyesmit, ezért is tippelt inkább arra, hogy valami rosszakarója szórakozik csak vele, ennek itta meg majdnem a levét az üzenőfal.* -Fogalmam sincs, de esélyes, hogy ez így a jó. *Felhúzza picit a szemöldökét, de nem forszírozza tovább az ügyet. Azt nem gondolta, hogy a rájuk vonatkozó dolgot is Reuben küldte be, mert akkor még a többi tréfát is neki tulajdonítaná és akkor aztán tuti kénytelen lenne egy időre megszabadulni a hajától...kellemetlenül járna. Azért eléggé furcsállkodva pillant a visszatérő leányzóra, nem vette észre az elbóbiskolást és valahogy nehéz is elhinni, de nem foglalkozik a dologgal, biztosan igaza van, vagy csak vicc és valami gyorsító mágia. Nem szokása faggatózni.* -Hát oké, valószínű fáradtság. Mostanában kaptam furcsa híreket, de még nem tudom hova tenni őket, úgyhogy nem sokat aludtam. *Nem megy bele bővebben, hiszen az akadémiával kapcsolatos, lehetséges, hogy a leányzó nem is örülne neki, meg már ő is egészen jól berendezkedett, szóval nem is akarna visszatérni a sivatagba. Megszokta a nyugalmat a saját kis házában. A koktélok említésére elhúzza a száját.* -A rántotta még lemegy, de ezeket a színes izéket biztosan nem tudnád megitatni velem...még ránézésre is elég ocsmányak. Túlságosan pancsolt cuccok nekem. *Azért ez nem meglepő, mármint hogy nincs oda a színes napernyős csili-vili koktélokért.*

Vendég

- Tény, hogy nevetséges, de elég sok ehhez hasonló lány van. Tudod, bennük van az az érzés, hogy majd ők megjavítják a srácot, meg hogy majd csak velük lesz jó... aztán általában szépen ráfáznak. *Megcsóválja a fejét.* - Már csak azért is hülyeség, mert régen rossz, ha eleve úgy mész bele egy kapcsolatba, hogy hát így nem lennék vele szívesen, de majd megváltoztatom és akkor jó lesz. És ötleted sincs, hogy ki küldheti neki az üzeneteket? *Újra Elijahra pillant. Őszintén szólva lenne egy-két ötlete a házavató buli után... csábmester, boszorkány, így sokkal jobban ki vannak hegyezve az érzékei úgymond arra, hogy észrevegye a vonzódás jeleit. Na meg persze egyről biztosan tudja, hogy ki küldte... fel is lógatta utána a tolvajlányt röviden az egyik fára. De nem hozza szóba azt a bizonyos, kettőjüknek szóló üzenetet.* - Az biztos, hogy nincs veszélyérzete. *Nem szól semmit arra, hogy egy másik világból jött volna. Ő már tudja a lány titkát, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megkérdezése nélkül megosztaná Elijahval. Majd persze kisuhan a konyhába, körülnéz, és visszadugja a fejét, rákacsint a fiúra.* - Elbóbiskoltál. Bár nem örülök neki, hogy ezek szerint ennyire unalmas vagyok. Egyébként pedig rántottát tudok csinálni, ha gondolod, ennyire fejlett a gasztronómiai készségem. Pezsgő, bor... meg a színes koktélok. Na olyat nem tudok sajnos összecsapni így hirtelen.

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Vas. Okt. 21, 2012 12:05 pm

-Nem tudom mennyire reális, régen kiöltek már belőlem bármiféle érzést is, és sokkal egyszerűbb, ha ez soha sem tér vissza. Egyébként is nevetséges klisé, hogy a lányok a rosszfiúkat szeretik, közben meg ha mégis valami rosszul sül el, akkor kiakadnak. *Megrántja a vállát. Tényleg látszik rajta, hogy nem kifejezetten van otthon érzelmi szempontból, hiszen azt sem veszi észre, hogy Thalia összeszorítja a száját. Nem tehet róla, tényleg léteznek olyan emberek, főleg akikben az ember is csak egy fél, akik nem kimondottan alkalmasak arra, hogy érezzenek, főleg nem mélyebben. A Reubenes magyarázatra a farkasra pillant, majdnem elmosolyodik, szóval a szája szegletében ott játszik egy finom mosolykezdemény.* -Valahol azt hiszem igaza is lehet, bár azt hiszem, hogy okkal teszed. Nem is értem pontosan azt a lányt, mintha valami más világból jött volna, annyira naiv és... *Értetlenkedve rázza meg a fejét, egyáltalán nem lepné meg, hogy egyszer a vérbe fagyott hulláját találná meg az egyik gödörben a város szélén, nem kifejezetten fejlődött ki a veszélyérzete. Azt persze nem is tudhatja, hogy a másik világ dologba mennyire erősen belehibázott.* -Van azt hiszem, bár nem gyakran nézem a hűtőt, azt hiszem még maradt egy szelet pizza is. *Válaszol, de Thalia már el is tűnik a konyha felé. Találhat alap dolgokat, tojás, kenyér stb. szóval ami általában egy hűtőben fellelhető.* -Igen valahogy sejtettem, hogy a pezsgő, bor jobban passzolnak hozzád. *Válaszol, amikor a leányzó tényleg jó gyors tempóban visszatér. Az édességboltra egy mosolyt azért csak megjelenik, az a zöld haj azért akárhogy is, de komikus volt.* -Na mit találtál? És ehhez is mágia kell, vagy elbóbiskoltam? Mintha ki se mentél volna. *Értetlenkedik egy cseppet, de hát lássuk be annyiféle gyorsító mágia van, hogy ihaj.*

Vendég

- Reális? Elijah, az érzelmek elég ritkán reálisak. Tudod, ott van az a hülyeség, hogy a lányok a rosszfiúkat szeretik... aztán vannak olyanok, akik az elrablójukba szeretnek bele. Meg egyébként is, az egész dolog nem reális, néha az ember egyszerűen csak kedvel valakit. *Megrázza a fejét, majd kicsit összeszorítja a száját, mintha dühös lenne magára, amiért egyáltalán megszólalt, és erővel tartaná bent a következő mondatokat. Neki is furcsa még ez az egész. Eddig talán egyszer történt meg életében, hogy igazán kedvelt valakit, mármint úgy párkapcsolati szempontból, és annak sem lett igazán jó vége.* - Még szokatlan, az biztos. De talán előbb vagy utóbb hozzászokunk a másikhoz, és leszoktatom róla hogy megjegyzéseket tegyen a magánéletemre. Valamiért meg van róla győződve, hogy úgy pátyolgatom Reubent mintha minimum a kisbabám lenne. *Ingerülten legyint, a farkas pedig úgy dönt, hogy inkább nem szól bele a beszélgetésbe. Thalia félredönti a fejét, és igyekszik elképzelni a fiút a konyhában sürögni.* - Hm... nem, tényleg nem megy. Szóval most van itthon valami? A sörről valóban lemondanék, köszönöm. Mondhatjuk, hogy annál azért elegánsabb italokat iszom, ha arra kerül a sor. *Felkel, kisétál a konyhába, és körülnéz, hogy miféle hozzávalókat talál, mikor vásárolt be vajon utoljára a bejárónő. Hamar megjárja, Elijahnak talán fel is tűnhet, mennyire fürge, pedig még csak nem is a teljes sebességével közlekedik.* - Nem, megtanultam távoltartani magam attól az édességbolttól. Egyébként is hányingerkeltően édes.

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Vas. Okt. 21, 2012 11:44 am

*Hát igen egy vámpír csontocskáit nem könnyű összeroppantani, vagy ha netán sikerül is, akkor is elég könnyen összeforrnak, maximum akkor van pech, ha az egyik bordája épp átszúrja a szívét, de hát...kár rémképeket látni.* -Mostmában már nem is olvasom annyit, és fogalmam sincs mi alapján kedvelhet bárki is, nem lenne reális. *Rántja meg a vállát. Nem veszi jó néven az ilyesmit, de hát érthető, igazi magányos farkas, akihez kifejezetten nem passzol a csajozás semmilyen formában, valamiféle érzelmességet pedig kivarázsolni belőle, igazán lehetetlen. Leül tehát és újra a farkasra pillant.* -Én biztosan nem bírnám. *Rázza meg a fejét, a daimon kérdésre érti persze, nem férne bele a lelki világába, hogy valaki folyamatosan ott legyen mellette, az meg végképp, hogy még kritizálja is, arra bőven elég időnként Lirian, plusz egy fő már nem kell. A beszélgetéskor a pince felé pillant.* -Szerintem a nagy része csak lom, kétlem, hogy túl sok értékes holmi maradt volna. *Sóhajt egyet. Na nem azért, mert értékes holmira vágyott, inkább egyszerűen csak egyszerűbb lenne felégetni az egészet, nem pedig időt szánni arra, hogy az ember még pakolásszon is valami vadidegen után. Az iskolás magyarázat logikus, ám mégis nehezen viselete azt a rövid időt is, amit ott kellett töltenie. Az akadémiát megszokta már, de az itteni nagytömeges szobák nem fekszenek neki.* -Nem feltétlenül, de gondolom nem nézed ki belőlem, ahogy sürgök-forgok a konyhában, főzöm az ebédet és hasonló nyalánkságok. Rendelek időnként, és a házvezetőnő bevásárol. Van még sör, de valahogy kétlem, hogy ilyesmit szoktál inni. *A leányzó szóhasználata egyébként nem is feltétlenül annyira téves, hiszen fénymágus, a fény közel áll hozzá, maximum más formában, mint az elvárható lenne egy bárdtól, főleg miután egyébként elég sötét aura lengi körül.* -És egyébként azóta nem sikerül furcsa édességeket beszerezni? *Céloz a legutóbbi zöld haj effektre.*

Vendég

*Korábban kellene Elijahnak felkelnie ahhoz, hogy komoly kárt tudjon okozni benne, és ezt Thalia nagyon jól tudja, mégis összerezzen, és kicsit talán meg is szeppen egy pillanatra mikor a fiú bevágja az ajtót. Furcsán elcsendesedik, és egy ideig nem is válaszol arra, amit a fiú mond. Nem, éppenséggel nem ő volt az, aki az üzenőfalra írogatott többször is, vágyakozva utána... mégis, Elijah dühös válaszát ugyanúgy magára vette.* - Nem biztos, hogy tréfa. Talán valaki tényleg kedvel téged. De hátha leáll a válaszod után. Vagy csak ne olvasd az üzenőfalat. *Halkan válaszol, nem is néz a fiúra, csak akkor fordul oda, amikor újra Oberonról van szó.* - Szókimondó, tele van iróniával és szarkasztikus megjegyzésekkel. Alapvetően tetszik a stílusa, csak az a gond vele, hogy engem sem kímél vele. *Újabb szúrós pillantást vet a farkasra, és csendesen lépdel be Elijah mellett. Az előbbi jókedvének már nyoma sincs.* - Azon nem csodálkozom. Még engem is érdekel, mi rejtőzik ott lent. *Azért halványan elmosolyodik, mikor észreveszi az ajándékát kirakva, de ez is hamar eltűnik.* - Nem annyira vészes. Speranzával vagyok egy szobában, ő jó barátnőm, akik meg idegesítenének, azokat elkerülöm. *Leül Elijahval szemben, és a vízre csak megcsóválja a fejét.* - Köszönöm, nem fontos. Ezek szerint csak vizet tartassz itthon? Fényből... elnézést... árnyékokból táplálkozol?

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Vas. Okt. 21, 2012 11:24 am

*A kérdésre morcosan elhúzza a száját, és majdhogynem kiszakad a kapu a helyéből, olyan erővel csapja be a leányzó mögött. Na nem rá haragszik isten igazából, de hát meg van az oka arra, hogy ilyen legyen a hangulata és az ebből végképp nagyon látszik, hogy ha elszáll az agya, akkor nagyon is képes lenne csontokat törni, maximum Thalia azért szerencsés alkat, mert neki nem feltétlenül lenne halálos az esemény.* -Nem...te sem gondolhatod komolyan. Már attól is kész idegroncs vagyok, amiket az üzenőfalon írogat valaki. Tudom, hogy valami jótékony tréfa, de iszonyatosan nehezen viselem. Pár napja majdnem kiégettem az egész üzenőfalat...szánalmas az a sok pletyka és... *Elhallgat inkább, mielőtt további szitkokat kezdene el szórni és csak még inkább dühbe gurulna, azzal tuti senki sem járna jól. Lángoló tekintetét egy villanás erejéig fordítja csak a feleselő farkas felé, de amúgy is elhallgat a "gazdi" dorgálásának hatására.* -Úgy sejtem, hogy akkor nem örülsz kifejezetten ennek. *Direkt hangsúlyozza az utolsó szót, és már csak azért nem mondja, hogy neki. Paprikás a hangulata, ilyenkor aztán végképp nem várható el tőle semmiféle jó modor. Reuben említésére bólint, végülis azért a névmemóriája nem rossz, szóval tudja kiről van szó.* -Igen, lelkesen jelentkezett a pince kirámolására is. *Behúzza az ajtót is maguk mögött, aztán a kandalló peremére pillant, hiszen ott van az óra tartója, amit Thalia hagyott itt. A kérdésre határozottan megrázza a fejét.* -Nem, nyugodt...nincsenek zavaró tényezők és elég sok érdekességet rejt a ház, nincs is időm unatkozni. Nem is tudom, hogy bírod az iskolában a sok szerencsétlen közvetlen közelében! *Megrázza a fejét, aztán lehuppan az egyik fotelbe. Végül csak eszébe jut, hogy ha már vendég...* -Víz van a konyhában. *Jegyzi meg, de nem...nem az a kiszolgáló fajta.*

Vendég

*Türelmesen vár, hogy Elijah kijöjjön, és közben megszemléli a virágokat. Nem tudja, hogy Flame-től vannak, hiszen nem nagyon figyelt hogy mit ad a lány ajándékba, így elkönyveli magában, hogy majd megkérdezi Elijaht, mi vette rá az efféle díszítésre.* - Miért nem? Talán féltékennyé tett volna? *Kérdezi mosolyogva, és kicsit félredönti a fejét Elijah szavaira a hódolóról, enyhén incselkedve. Eddig még nem igazán flörtölt Elijahval, ő valahogy kívül esett a körön, de most úgy látszik, épp ilyen hangulata van. Majd a fiú elcsodálkozik a farkason, és rögtön druidának nevezi. Thalia felnevet, de Oberon felháborodottan megelőzi a válasszal.* - Már elnézést! Nem "ez" vagyok, hanem egy daimón. És... - Két mondat. *Jegyzi meg a lány, mire a daimón sértődötten elhallgat, Thalia pedig beslisszol Elijah mellett.* - Speranza is rögtön druidának nézett Cecile-t meg engem. De nem, nem történt ilyesmi. Épp csak egy másik világban jártunk, ahol az embereknek daimónjaik voltak, és a nyakunkon maradtak. Reuben is kapott, azt hiszem, bár nem nagyon találkoztam még vele azóta... tudod, a tolvajlány, akinek majdnem leégetted a haját. *Nem tudja, a fiúnak mennyire volt fontos hogy megjegyezze Reuben nevét, így inkább hozzáteszi, miközben belép a házba. Bent automatikusan körbepillant, a saját ajándékát keresve, de nem teszi szóvá.* - Nem unatkozol itt?

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Vas. Okt. 21, 2012 11:07 am

*Egyelőre még mindig nem vette rá magát, hogy megközelítse egyedül a pincét, de majd valamikor bizonyára mégis e mellett fog dönteni, ha csak sikerül mégis összeszervezni a kirámolást. Bizonyára Reuben lelkesen túrni a holmik között, ebben teljesen biztos, csak hát lássuk be nem egy könnyen dönti el, hogy biztos akar-e megint másokat a házában, megzavarni a nyugalmat. Épp akkor szólal meg a csengő, amikor az utolsó falatot is benyeli az ebédből, úgyhogy kifelé indul. Macerás dolog, hogy az ember kénytelen kimenni a kapuig, de hát ez van, igazából a hideg még úgy, ahogy elviselhető, a démont egyébként is fűzi a belső tűz és a kertben is ott virít a tűzvirág, ami Flame-től van. Megpillantja Thaliát, aki úgy fest egyedül van. Egyelőre a farkast ki se szúrja, amúgy is fekete, eléggé beleolvad a környezetbe, szóval már messziről szól oda.* -Szia! Azt hittem minimum valami hódolódat akarod bemutatni...bár azt hiszem sejted, hogy nem lettem volna rá vevő. *Aztán közelebb érve kiszúrja végülis a farkast, miközben nyitja a kaput és eléggé el is csodálkozik a helyzeten.* -Váltottál druidára, vagy ez...mi? *Igen, minden gond nélkül "ez"-ként említi meg a farkast, ami lássuk be nem túl kedves gesztus egy daimon irányába. Aztán be is tessékeli azért a párost, bent mégis csak elviselhetőbb az idő, bár persze a ház még mindig hasonlóképpen puritán, mint előzőleg.*

Vendég

- Az ég szerelmére, állj már le a fárasztó vicceiddel mielőtt belelöklek a csatornába! - És azt hallottad amikor a két apáca... *Thalia egy pillanatra még a fogait is kivillantja, mire Oberon behúzza a nyakát reflexből.* - Ugyanmár, úgysem tudsz bántani, ezt te is nagyon jól tudod. - Ó, tényleg? Hidd el, és erre most megesküszöm neked, ha három mondatnál többet szólsz Elijah jelenlétében, addig nem hagyom el a könyvtárat amíg meg nem tudom, hogy tudlak megnyúzni és lábtörlőnek használni öngyilkosság nélkül. *Szinte a fogai között szűri a szavakat, majd hátradobja a haját, és sietős léptekkel megy tovább, végre elérve Elijah házát. Kezd hidegebb lenni, ami ugye őt annyira nem zavarja, de mégiscsak furcsa lenne ha egyszerűen szoknyában mászkálna Nellondban, így egy vastagabb harisnyát vett fel hozzá, de a blúza még ígyis eléggé mélyen dekoltált. Körülnéz csengő után, hiszen már volt itt kétszer, de első alkalommal a kapun mászott be, másodjára pedig többen is voltak. Végül csak talál valami hasonlót, és jelzi Elijahnak, hogy valaki van itt, és bizony be akar menni. Kérdés, hogy a fiú ajtót - kaput - nyit-e a vendégnek egyáltalán. Talán segíthet, hogy ismerős, bár ki tudja, mit szól majd a másik a mellette lépdelő fekete farkasra.*

Vendég

*Egy feketerigó érkezik Elijah házához, és kitartóan kopog az ablakon amíg a fiú ki nem nyitja azt. Egy levél van a lábaihoz erősítve, így talán nem átkoz bele elsőre hogy hagyja már békén. Amikor pedig a levél célbaért, már vissza is repül a gazdájához az iskolába. Az üzenet rövid, egyszerű, gyöngybetűkkel.*

Személyesebb, mint az üzenőfalon, nem gondolod? Ami a kipakolást illeti, egész hétvégén szabad vagyok. Ó, és bemutatnék valakit.
Thalia

Tárgy: Re: Elijah West Price rezidenciája Pént. Okt. 05, 2012 5:09 pm

*Kicsit értetlenül néz Reubenre, Mélysötétben ilyen, hogy film abszolút nincs, Fellah-ban szintén nem nézett filmeket, így tőle szokatlanul kissé elbátortalanodva tekint a lányra... Mert hogy lány. És most esik le neki, hogy Reubent már ismeri.* - Tehát ez egy film? Sajnálom, egyáltalán nincs tudomásom erről a kötetről, de úgy tudom kiterjesztett az iskola könyvtára, bizonyára megtalálod, amit keresel. Elnézésedet kérem, hogy nem ismertelek fel, pedig Illúziómágián már találkoztunk. *Fűzi hozzá, kicsit meghajolva, furcsa, megalázkodónak tűnő tett, ami egy büszke éjtündétől igen csak megdöbbentő, de egészen gyorsan kihúzza magát, megvárja, hogy Reuben mit reagál, majd Elajah felé pillant. A mosolya kicsit megragadja, éppen olyan ritka, mint a sajátja, tehát tisztelettel megbecsüli, jól esik a lelkének. Lassan biccent a sok ötletre, de kissé megingatva a fejeit válaszol.* - Összegezve rengeteg ötletünk... Fogalmunk sincsen, miféle ez a hely. *Mikor a házigazda visszafelé indulna természetesen még utoljára körbenéz, érdeklődve, a lilaszín szemei megvillannak, és visszaérve a házba, aztán a fénybe, lassan visszavált tekintete a megszokott szürkébe. Nem iszik túl sokat, túlságosan intenzív neki az ital, néhány korty éppen elég volt, csendesen hallgatja az este a többiek beszélgetését, bár kissé kivonva magát belőle, az elméjébe süppedve.*

// Köszi a játékot, Flame üzeni... Mármint Jack, hogy elszállt a gép, majd íír zárót és ő is köszöni a játékot : ) //