Magyarország

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

Remélem nem kell kifejteni, mit is takarhat a téma. ^^

Tárgy: Re: Magyarország Csüt. Jan. 27, 2011 5:17 pm

//fagy, Sandy usere eltűnt...//

Vendég

*Hallotta, hogy a többiek felkeltek, vagyis az egyik szolga szólt neki, hogy a vendégek ébren vannak. Ő rendesen fel van öltözve hisz már rég felkelt. Kb. reggel fél hétkor már fenn is volt. Sok dolga akadt a napokban. Mind családi ügyek, meg persze kicsit kutatott is a sír után, hátha talál valami családi sírt, kriptát vagy akármit, de eddig semmi. Ruhája lila egész szoknya (lásd avatár), fekete magassarkú, lila sapka, lila haja felkötve, nyakában félholdas nyaklánca, a szoknya alá combjára erősítve két tőre, Reni a szobájábab, pálcája is valahol a szobában van. Itt arra most éppenséggel nincs szükség. Legalábbis még nincs. Szép lassan lesétál a lépcsőn és a konyhába tart. Ott megpillantja Alexandrát és Huant, majd mikor észre veszi, hogy Huan főz kissé meglepődik. Nem gondolta volna, hogy a fiú fog főzni. Nem az, hogy zavarja, csak hát kész csoda, hogy a szolgák engedték neki. A levese kérdésre elgondolkozik végül csak megrántja a vállát.* - Legyen az amit ti akartok. Nekem mindegy. *Mondja egy félmosollyal az arcán.* - Na és, hogy tetszik eddig Magyarország? *Kédi tőlük, miközben leül és egy könyvet vesz a kezébe. Magyarul íródott és a családuk történelmét írja le, egészen Mária Teréziáig visszatekintve. Akkor jöttek ők is az országba és kaptak nemesi rangot. Bár most inkább a közel múlt érdekli, reméli, hogy talál benne valamit amit fel tudnak használni.* - Én csak egy kávét iszom. *Hát igen, nem épp a szörpök híve. Inkább kávét szokott inni. Le is teszi a könyvet és kiönt magának egy pohárnyit.*

Tárgy: Re: Magyarország Csüt. Jan. 27, 2011 4:52 pm

*Ali tök lassan,rózsaszín pizsamájában és rózsaszínű szőrös papucsában álmosan baktat le a lépcsőn.Itt összefut Huannal,és találkozik a tekintetük.*-Szia Huan! *mondta álmosan,majd eszébe jutott hogy ajándéka van barátai számára.*-Egy pillanat...*majd mosolygott egyet és eltűnt a konyha ajtajában.Felsietett a lépcsőn.*-Ajj ez a sok lépcső! *Majd mire felért a szobájában mindent a feje tetejére fordított.*-Ajj,hol vagy már? *Alexandra felnézett takaróval a fején,és látta hogy az ablaka kilincsére volt akasztva a szatyor.*-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!! NEM IGAZ! EZT MOST MIND AZÉRT CSINÁLTAM,MERT OTT LÓGOTT A SZATYOR,ÉN MEG VAK VAGYOK???!!! Na mindegy,remélem nem látják meg.*-Melinda! Létszíves eltakarítanál? *majd mint valami kokain árus átnyújtott neki 10 000 Ft-ot.Melinda csak bólogatott egy kisebb mosollyal a száján.*-Na én megyek! Mielőtt Réka vagy Huan bejönne legyél kész! Vagy ha nem,visszaveszem a pénzt! *Melinda ismét bólogatott,Ali pedig visszament az étkezőbe a szatyorral a kezében.*-Huan? Tessék ez a tiéd! *Átnyújtja a kisegeres szatyrot Huannak,amiből ha kiveszi a benne lévő dolgokat,talál benne egy szív alakú párnát,amibe bele van hímezve a Huan Migel név.Ezeket még Effyvel vette,amikor Magyarországon járt a lány,és ő is kapott.Valamint talál még benne a kisegerének Charlienek a világ összes sajt íze nevű gépet,ami csakis neki való.Rékának is van egy meglepetése,ha lejön.*-Szerintem legyen húsleves,és olyan tészta amit én csigatésztának hívok.*Huan biztos ismeri azt,mert már volt róla pár szó.*-Nekem tökmindegy melyik szörp jut!

Tárgy: Re: Magyarország Csüt. Jan. 27, 2011 4:07 pm

[Óbuda, Horváth birtok, konyha-étkező]

* Délben ledőlt aludni, most kelt fel. Este egész végig írt. A lényeg, hogy lejött az emeletről, fehér pólóban, és fekete hosszabb boxerben(ami neki a pizsama), és rögtön a hűtő fogóját ragadja meg. Szétnéz.* - Vaj... Vaj... Hol a vaj?! Itt csak margarin felíratú doboz van... * közben kivett egy besomagolt párizsit. Becsukja a hűtőszerényt, aztán a spejzbe megy, ahonnan kivett egy zacskó zsömlét. Végül kiveszi a margarint, leveszi a fedelét, és megdöbebn.* - Hiszen ez vaj! Elnyomtatták a papírt rajta, és vaj helyett margarint írtak... Ejj! * majd sóhajt egyet, és a fiókból elővezs egy kést, és egy vágódeszkát. Ketté vágja a kiflit, megkeni késsel a kiflit, majd mind a két kiflifélre rak kettő fél párizsit. Visszarak mindent, rendben, persze a kést pedig elmossa. Eközben megmossa a kezét, leül az ebédlő asztalhoz, és elkezd enni. Jóízűen eszik, már éhes volt. Félúton csapvizet enged egy pohárba, és egy üvegből szörpöt önt a pohár vízbe. Málna szörpöt. Azt is visszarakja a helyére, majd inni kezd, utána enni. Később mindent elpakol, és vacsorát kezd főzni, egy nagy piros lábasba. Saját maga szeretne főzni, nem szereti, ha neki főznek, és nem ő a többieknek. Egyenlőre vízt forraszt, majd lehívja a lányokat, hogy jöjjenek le, és mondják meg miylene leves legyen a vacsora. Egy kisebb lábasba is rak vizet, amibe majd tésztát rak, ebből bolognai spagetti lesz. Három pohár szörpöt is készíteni fog, csak meg kell kérdezni azt is, milyen ízű legyen. Narancs, vagy málna...

Tárgy: Re: Magyarország Hétf. Jan. 24, 2011 10:10 am

*Effy éppen meg akarta kérdezni, hogy szeretne-e valamit Lexa, de úgy látszik megelőzték. Meglepődik, amikor átnyújt neki egy rózsás szatyrot. Nagyon örül neki. Mosolyogva átveszi és átöleli a lányt.*
-Jajj, nagyon köszönöm! *Mosolyog a lányra kedvesen, aztán elrakja a cigarettát a táskájába, a szatyrot meg a másik kezében fogja. Úgyis meg akarta kérdezni, hogy szeretne-e valamit innen. Eddig is szívesen vett volna neki, de most örülne is ha vehetne valamit. Ha viszont nem kér semmit, ezt akkor is viszonozni fogja. Gyorsan visszafut és vesz három ugyan olyan szelet csokit. Így el is fogy a pénze. Kettő csokit elrak, a harmadikat pedig átnyújtja Alexandrának.*
-Ez a tiéd. *Sajnos csak ennyit tudott venni. Ezzel meg is meg akarja hálálni a párnát, mert azért nem lehetett olcsó. Alexandra szimpatikusnak tűnik Effynek, kedves lánynak tartja. A harmadik csokit még nem tudja, hogy kinek adja, de azért eltette. Lehet, hogy azt is Alinak adja. Majd eldönti. Kimennek a boltból és Effyt rögtön megcsapja a hideg szél. Ebben az időben csak az a jó, hogy a csokik nem fognak elolvadni. Megnézi az időt és látja, hogy már lassan fél van. El is köszön Alexandrától és sok szerencsét kíván a sírkereséshez. Üdvözli a többieket is és elmegy. Megnézi a Parlamentet, Hősök terét és sétálgat Budapesten. Délután fél négy felé viszont elindul vissza Nezabarba.*

Tárgy: Re: Magyarország Hétf. Jan. 24, 2011 9:52 am

*Ali a válaszokra csak bólint.A boltban vesz három párnát,ami így néznek ki: I love you

Ezeket Effynek,Huannak,és Rékának adja.Ali kifizette és arrébb ment,a bolt egy másik részére,ahol csomagoló papír,és ajándékos szatyorka kapható.Ott vett egy szép rózsaszínt,amin egy piros rózsa van,vett egy almásat is,és vett egy egereset is.A rózsásba belehelyezte az egyik szív alakú párnát,amire ez volt hímezve: Effy.Az almásba a Réka névvel hímzett szívet rakta,az egeresbe pedig a Huan Migel feliratosat.Alexandra visszamegy Effyhez.*-Tessék Effy,ez a tiéd! *majd átnyújtja neki a rózsás szatyrot.*

Tárgy: Re: Magyarország Hétf. Jan. 24, 2011 9:43 am

*Csak hallgatja a lányt és csodálkozik, hogy ezt mind egy levegővel el tudta mondani. Közben elindul a bolt felé és int a lánynak, hogy jöjjön ő is.*
-Én csak kikapcsolódni jöttem, megnézni pár érdekes helyet. *Közelednek a bolt felé és közben előveszi a táskájából a pénzt, ugyanis mielőtt ide jött volna, a nagyanyja küldött neki egy kis pénzt sok országból. Innen is. Beérnek a boltba. A bolt tele van mindennel. Étellel, itallal, még játékokkal is. Beljebb mentek és közben válaszolt Lexa kérdésére.*
-Most érkeztem, körül-belül 2 órája. *Egy kis időbe tellett kiérni ide, de megérte. A pénztárhoz érnek. Levesz egy hosszú kék viceroy-t és lerakja. Odaadja az ezrest és várja, hogy a nő visszaadja a visszajárót.

Tárgy: Re: Magyarország Hétf. Jan. 24, 2011 9:22 am

*Mikor Effy felszólította Lexát,kicsit meglepődött hogy ő is itt van.*-Szia Effy! Hát te? *nézett a lányra kíváncsian,majd az ő kérdéseire is válaszolt.*-Hát tudod,Horváth Réka,én,és Huan Migel Santiares egy találkozót beszéltünk meg a temetőben.Azért voltunk ott,hogy megkeressük Réka szüleinek a sírját.Először az én családom kriptájába mentünk,és raktunk az aranykoporsókra virágokat.Aztán elkezdtük keresni a sírokat.Mindent fát,bokrot megmozdítottunk,de semmit sem találtunk.Így hát az a remek ötletem támadt,hogy jöjjünk le ide Magyarországra,és keresgéljünk itt.Ez a remek ötlet onnan jött,hogy Réka mondta,hogy Magyarországon vannak a szülei eltemetve.Mielőtt te megjöttél azon gondolkoztam,hogy melyik városban lehet a sírjuk,és melyik temetőben.És tegnap jöttem.Ja,és amúgy két hétig itt leszek.*majd nagy levegőt vett,mivel ezt a "pár" mondatot,szavakat egy levegő vétellel mondta el.*-És te? Te mióta vagy itt? És miért jöttél?

// Lexa: Az Alexandra név egyik beceneve.//

Tárgy: Re: Magyarország Hétf. Jan. 24, 2011 9:09 am

*Amint megérkezik a vasútállomásra, rögtön a Duna partra megy ki. Sétál egy kicsit, majd leül és nézi a hajókat. Közben elővesz egy csokit és elkezdi enni. Ma reggel csak egy szendvicset evett eddig. Eszegeti a csokit és a tegnap estére gondol, amikor találkozott Patrickkal és, hogy a fiú adott neki egy szál cigarettát. Eszébe is jut, hogy innen lehetne szerezni, csak nem könnyű megérteni az embereket, bár annyit azért tud, hogy "kérek" és akkor rámutat a cigire. Miközben ezen gondolkozik, körbenéz és észrevesz egy lányt aki nagyon hasonlít Alexandrára. Jobban megnézi és tényleg ő az. Nem is tudta, hogy itt van.* ~Úristen, milyen kicsi a világ..~ *Mosolyog és odafut a lányhoz. A lánynak háttal van. Köszön neki.*
-Szia Alexandra! *Vigyorog a lányra. Kíváncsi, hogy mióta van itt és, hogy miért. Azért nézelődik, hátha lát egy boltot és egyet már ki is szúrt, de nem akar odamenni és otthagyni a lányt, majd később. Megnézi Alexandra állatait is.* ~Aranyosak.~ *Gondolja, majd a lányra szegezi a tekintetét.*
-Mióta vagy itt? És miért? *Kíváncsiskodik.*

Tárgy: Re: Magyarország Hétf. Jan. 24, 2011 8:58 am

*Alexandra kimegy a Dunapartra.Egy bőrkabát,és egy farmer van rajta,kedvenc kék csillogó sáljával.Cirmi táskájában üldögél,Sophie pedig a vállán.Éppen joghurtot eszeget,és azon gondolkodik,hogy vajon hol lehet Réka szüleinek a sírja.*~Hm..Itt van Magyarországon,azt tudjuk.De melyik városban? És melyik temetőben? Mer egy városnak lehet akár hét temetője is..~*amint gondolkodott eszébe jutott,hogy csak ő nem alszik? Hát igen,ő már fent van,a többiek pedig alszanak.Alexandra kidobta a joghurtos dobozt,a kanalat pedig elrakta a táskájába,és tovább gondolkodott.*

Tárgy: Re: Magyarország Vas. Jan. 23, 2011 5:45 pm

//Óbuda, Horváth kúria//
* Leszállnak a vonatról, majd elindulnak a Horváth kúriához.*- Ez aztán ház! * majd bemennek, és kapnak szobát. Jó nagyot. Lepakol, eszik még néhány zserbót, és vissza alszik, Borzasztó fáradt.*

// Fagy//

Vendég

*Felszálnak a vonatra, majd hamarosan le is feküdnek aludni. Réka nem hozott se párnát, se takarót. Jól tud ő aludni anélkül is. Hármuk közül ő fekszik le legkésőbb, majd ő is kel fel legelőbb. Majd mikor leszálnak Alexandrán látni a lelkesedést. Kezébe kap egy telefont, és igen egy mugli találmányt, és beüt egy telefonszámot. Magyarul kezd beszél, szépen folyékonyan majd egy elégedett mosollyal leteszi a telefont és azt meg vissza a táskába. Persze ebből a többiek nem érthetnek semmit.* - Tedd el a pénzt Alexandra. Nem megyünk szállodába. Hozzám megyünk. *Mondja mosolyogva. Mint utolsó, vagyis a két utolsó, Horváth leszármazottak egyike ként van egy kúriájuk itt, vagy több. Kisétálnak az állomásról és fognak egy taxit.* - A Horváth kúriához. *Mondja mosolyogva és magyarul.* - Üljetek be. *Mondja Alexandrának és Migelnek bulgárul. A kocsi megy egy ideig, majd hirtelen megáll és egy nagy fehér ház lesz látható. Oda nyújtja a férfinak a kellő pénzt és kiszálnak. Egy nagy fekete vaskapu van előttük egy lakattal. Réka táskájában kezd kutatni, majd a kulcsal, amit táskájából vesz ki, kinyitja a kaput, majd besétálnak egészen az ajtóig. Ott egy újabb kulcsot vesz elő és kinyitja az ajtót.* - Ez a Horváth kúria. Szüleimtől maradt rám és ikerbátyámra. *Mondja mosolyogva, majd belépnek. Felsétálnak a lépcsőn és Réka mindegyiküknek oszt egy szobát.* - Remélem jó lesz. *Mondja egy félmosollyal az arcán. A szobákban van egy nagy francia ágy és szép tiszták, meg vannak ablakok, és szekrények meg komótok. Kényelmesen elférnek bennük.*

Tárgy: Re: Magyarország Csüt. Dec. 23, 2010 12:51 am

*A lány lassan erősödő fényt vesz észre a meleg, kényelmes, csodás érzetekkel teli sötétségben, ami bizony nem a legjobb érzés számára, és próbál ellenállni. De a fény lassan húzza ki öt a langymeleg álom határvidékéről. A feje elkezd fájni, a karja is zsibog, a gyomra, mintha napok óta nem evett volna és mindene zsibbad. Semmire nincs ereje, csak felnyög.*-Hoohööhmmmöö.*Amikor meglátja Rodericket, kábán felé pislog, a szemeit nem tudja nyitva tartani,mert a fény szinte égeti.*-Hol vagyok? Roderick..az iskola felrobbant. Nem tudtam megmenteni..pedig megpróbáltam, de túl erős volt, és a tőrt nem tudtam tartani...*A szemeiből észrevétlen indulnak meg a könnyek, és oldják le a szemfestéket a lány szemeiről, fekete könnyekké alakítva a kristályt.*-Az iskola védőmágiája hozott ide...Úristen Nyírbátorban vagyok..*Fogja fel a helyzetet, és nézi a férfi aggódó, kissé értetlen, majd tehetetlen dühvé alakult arckifejezését.*

*Erős varázslatokkal, és gyógyítói képességével segítette a lányt, és szinte minden erejét bele fektette, amit csak tudott.És mégis, amikor Gaiaea kinyitotta a szemeit, és hunyorogva kábán felnyögött, majdnem hangosan felkiáltott a megkönnyebbüléstől.A lány szavaira viszont kifut a vér az arcából, és értetlenkedve mered rá, kék szemeit kérdőn, szinte szuggerálva függeszti az ugyancsak kék lélekkutakra, de abban is csak összezavarodottságot talál. Ez felettébb ingerültté teszi.*-Gaiaea csillagom mi ez az egész? Nem értek egy szót sem. Ne, ne varázsolj, túl gyenge vagy még...*Próbálja meg visszanyomni a párnára a hirtelen felülő és pálcáját előhúzó hölgyeményt, ám az a szokásos makacs arckifejezéssel szedi össze az erejét, mire Roderick válasza csak egy félmosoly.~Akkor jól van, ha már makacskodik.~

Tárgy: Re: Magyarország Szer. Dec. 22, 2010 3:36 pm

(Roderick Antonius Gothard és Farkas Zsuzsanna Gaiaea, Nyírbátori villa)
*Gaiaea ájultan, öntudatlanul és lassacskán szétterülő vértócsában fekszik, nem érez, gondol, álmodik semmit, csak a teljes sokktól kiütve fekszik egy nagy sötét, érzékeket elhomályosító csöndes világban. Nem is tudja, hogy teljesen üres házban van, a szülei egy konferencián az Egyesült Államokban, Washingtonban; azt meg végképp nem, hogy a nyakában lévő mágikus fókusza vörös fénnyel pulzálni és vibrálni kezd.Az egész ékszer vörösben izzik, majd lassan kihuny a fény.*

*Nem telik el egy perc, és megjelenik egy alak. Egészen magas, délceg férfi - az arca komor, és amikor meglátja a lány félholtan valószínűtlenül világoskék szemei szinte elfeketednek. A lánymellé érve leguggol, hosszú szőke, majdnemhogy fehér haja a lány vérébe ér.A férfi ruházata egészen érdekes most, hiszen egy elszigetelt indiai törzsnél tett éppen látogatást, így csak egy japán hakama-hoz hasonlatos vörös bő szárú nadrágot visel. A jobb kezében tartott méregdrága bot a padlón koppan, és egy pillanattal később lány mellkasán pihen a keze. Ő Roderick Antonius Gothard. A mellkason lévő keze aranyosan felizzik, és szinte az egész lényt egy szép arany derengés veszi körbe, miközben a férfi szinte teljes erejével gyógyítja a lányt.A szemeit erősen lehunyja, de valamiért nagyon gyatrán, és lassan tudja begyógyítani a lány sebét. Maga sem tudja, hogy miért. És a karján egy kis ezüstös csík marad, amelyből még lassan folydogál a vér és a fél véla egyszerűen képtelen eltüntetni, vagy a lassan csepegő vért megállítani. Egyszerűen nem érti.~Talán mérgezett volt a fegyver.~És ahogy beugrik neki, szinte azonnal a cuccai között matat, majd leönti a talált fekete levet a lány torkán, de nem változik semmi. Elkeseredetten vág bele a padlóba, majd egy gyors bűbájjal letisztítja a lányt és a ruháját a vértől, és felviszi a harmadik emeleti szobájába.~Milyen átok van rajta?Ha nem érzékelem és az átoktörő képességem is csütörtököt mond..~

*Amikor a fényességes alak megjelenik, akkor a lány valami csodálatos boldogságot érez, és érzi, amint a teste minden porcikája rezegni, élni, zsibogni kezd a lassan folydogáló gyönyörteljes érzéstől,ami lassan lenyugtat mindent, amit a kis eszméletre térés okozott benne. A fekete folyadék keserűségét is szinte mézédesnek érzi, olyan eufóriát, már-már katarzist él át, amelyet talán még soha életében. Ezután minden jó már, egészen úgy érzi, mint aki hazatért és rég nem látott kedves Mestere oldalán boldogságra lelt.*-Rod...*Olyan elhalóan suttogja ezt a szót, hogyha a férfi nem lenne mellette közvetlenül, akkor nem is hallaná.*

*A lány állapota továbbra is borzalmas, ám mikor az elsuttogott szó eljut a fél véla agyáig, összerezzen, majd átöleli a lányt, tehetetlenséggel a hangjában suttogva.*-Csak éld ezt túl. Egy percre sem eresztelek ki a karjaim közül, egy percre sem. Eljöhetsz velem vándorolni is ahogyan mindig is akartad, sőt..én feleségül veszlek.

Vendég

*Felnevet, mikor Zakariás rávágja, hogy remek, és sejti, hogy a fiú már el is kezdett rajta gondolkozni, mit hagytak ki, amit ősszel mindenképpen meg kell nézniük. A megnevezés pedig neki tökéletes, a "barát" jó megfogalmazás egy olyan ember számára, akinek szükségtelen fejtegetni ez azt egész szeretlem dolgot. Szóval tulajdonképpen mindenkinek nyugodt szívvel mondhatják, hogy barátok.* - Ejnye, azért ennyire nem vagyok halálos. *Kissé felvonja a szemöldökét, majd ha a fiú beletúr a hajába, akkor elkapja a kezét, és hosszan a szemébe néz, majd végül elengedi. Legközelebb meg már csak a birtokon állnak meg, ahol kiszáll a repülőből, a búcsúzásnál pedig hosszan, sokáig szorítja magához Zakariást, majd puszit nyom az arcára, és elsiet a harmadik emelet felé.*

Tárgy: Re: Magyarország Szomb. Jún. 13, 2009 10:00 am

-Remek! *a lány sejtelmességével nem törődve máris elkezdi tervezgetni az utat. No igen, Sanya kissé érdekes figura, dehát ezek a magyarok márcsak ilyenek.. A kapcsolat emg hát. Ha azt mondja, barátnő, lehet, hogy úgy veszik, mintha járnának. A félreértéseket pedig nem szereti, éppen ezért maradt az egyszerű barátnál. A hosszas sorolgatásra csak figyel, fülel.* -Remek, akkor nem szabadulok emg tőled. Hááát.. majd igyekszem túlélni.. *mondja a végére drámai sóhajjal, sejtrelmes mosolygással, kissé beletúrva a lány hajába, aztán a következő megálló már a birtok határa, Jozef a konflissal és onnan pedig a Kúria, ahol jöhet majd a szomorú, vagy talán annyira nem is szomorú, de hosszas búcsúzkodás egy új nap ígéretével és reményével, és a gép visszaszáll, a fiatalok pedig mennek saját dolgukra.*

Vendég

*A szerelmes sóhajra nem igazán tud mit lépni, nagyon szívesen viszonozná a fiú érzéseit, de hát ezt nem ő dönti el, meg különben is ott van Dean. Mindenesetre ő is pakolgat még, ellenőrzi, hogy megvan-e minden, majd az egyetlen, tértágított táskával a vállán indul el a fiúba karolva. Először öntudatlanul is lassabban lépdel, próbálja hosszabbra nyújtani az indulást, még egy kicsit, csak egy kicsit tartson még az álom, mert valamennyire ő is annak fogta fel ezt az egy hetet. Aztán észbekap, hogy hoppá, lekéssük a repülőt, szóval normál tempóval, talán kissé sietve is lépdel tovább Zakariás mellett.* - Őszi szünetben jövünk megint. *Sejtelmesen mosolyog rá a fiúra, nem lehet tudni, mennyire gondolja komolyan. Azt a részét eléggé, hogy meg lehetne ismételni ezt a kirándulást, de abban nem biztos, hogy éppen az őszi szünetben.* - Ott leszek én, nem szabadulsz meg tőlem. A Nezabarban egyébként sem tudok a fenekemen ülni, általában szinte folyamatosan mászkálok, szóval biztos gyakran futunk majd össze, főleg a főhadiszállás környékén. Meg második emelet, tudod, akinek fiúk a legjobb barátai... A Tigris cápában például rendszeres vendég vagyok, Chris lakik ott, meg az unokatestvérem, és Jacknek sem árt a körmére nézni néha. És hozzád is be fogok nézegetni, nem úszol meg. *Deant szánt szándékkal nem említi, sejti, hogy nem kellene. Aztán csak elérnek a repülőhöz, ahol Ariana kissé meglepődik a férfin, de végülis meghajol kissé, köszönést motyog, majd felszáll a repülőre. Észreveszi, hogy a fiú szünetet tartott, mielőtt kijelentette hogy a lány a barátja, de hát... valóban furcsa lehet megfogalmazni, hogy mégis milyen kapcsolatban vannak.*

Tárgy: Re: Magyarország Szomb. Jún. 13, 2009 9:46 am

*Szeretlem. Érdekes szó, de szerintem helyénvaló ebben az esetben. Mikor a lány belekapaszkodik, Zakariás sem nagyon akarja elengedni. Sóhaja szerelems sóhaj. A lány kezének érintésébe kissé, de kellemesen borzong bele. Aztán nincs más átra, muszáj pakolni, muszáj, hogy egy újabb álom érjen véget. A fiú hamar összekapja magát, övtáskája felcsatolva, kabátja, sálja a kezében, Kászon már pórázon.* -Mehetünk. Akkor irány a repülőgép. *jelenti ki határozottan, és már sétálgat is kifelé. Zakariás bezárja az ajtót, a kulcsot lent a portán átadja, közben gondolkozik a lány kérdésén.* -Nos, mivel ez azt jelenti, hogy itt kell ismét hagynom az otthonomat, és jó darabig nem térhetek vissza, akkor annyira nem. De tudva, hogy te is ott leszel valahol a közelemben, örülök. Örülök, mert továbbra is a közeledben lehetek. *mosolyodik el kissé szégyenlősen, ahogy az utcákat róják, majd az egyik kis réten, mert azért külvárosi panel volt ez, ott áll a kisrepülőgép, egy kissé köpcös, negyvenes férfi integet feléjük. Bármilyen meglepő, Ariana számára érthető nyelven beszél.*
-Sziasztok gyerekek. Gyerünk, menjünk, mielőtt ránkesteledik!
-Szia Sanya. Kösz a fuvart. Majd valamikor meghálálom.
-Ha legközelebb is rámtámad az a sargatans, akkor azt hiszem, hívni foglak.
-Ejj, csak nehogy szavadon fogjalak!
-Retteghetsz. *kacsint még a fiúra, majd Zakariás Ariana felé mutat.*
-Sanya, ő itt Ariana, a hmm.. a barátom. Ariana, ő itt Sanya, a mai pilótánk.
-Kishölgy. *biccent a férfi, majd felkíséri a fiatalokat a repülőre és már suhannak is hazafelé.*

Vendég

*Érdekes kérdés, mi történne, ha Zakariás nem koncentrálna eléggé, és egyszer megcsókolná a lányt. Ráadásul olyan kérdés, amire valaki talán tudja a választ, de Ariana biztosan nem. Az pedig, hogy miért jó hozzá... egyértelműen azért, mert szereti, még akkor is, ha nem szerelemből; bár néha, hosszas merengés után arra jut, hogy nem is barátilag. Valami furcsa, barátság-szerelem közötti érzés ez az egész - használjuk rá mondjuk a "szeretlem" szót -, ráadásul a lány tudja, hogy ha valaki, akkor Zakariás megérdemli, hogy jók legyenek hozzá. Akkor pedig miért ne legyen az? Mikor a fiú szorosan megöleli, kissé úgy kapaszkodik belé, mint a fuldokló az utolsó dologba, amivel talán még életben maradhat. Az elrebegett mondatra elmosolyodik, még mindig szorosan Zakariáshoz bújva, csak aztán húzódik el, majd ugye puszi, mire a fiú elpirul. A pirulásra Ariana elmosolyodna, ha nem mosolyogna már eleve, így viszont mosolyogva simít végig Zakariás arcán, majd a sóhajról nem igazán tudja eldönteni, milyen érzelmek keverednek benne, ezért inkább nem szól rá semmit. Viszont aztán elhúzza a kezét, bólint, és némán szedi össze a ruháit, majd a fürdőbe menekül. Felöltözik, megmossa az arcát, aztán visszatér Zakariáshoz, és ha már a fiú is készen van, akkor belekarol, és mosolyogva tiszteleg.* - Indulhatunk, főnök. Hazaútra fel! *A vadmacska közben előkotorja a párna alól a levelet, amit a szájában visz Arianához, aki elveszi, és már a zsebébe is gyűri, majd visszapislog a fiúra.* - És te örülsz, hogy haz... visszamegyünk a suliba?

Tárgy: Re: Magyarország Szomb. Jún. 13, 2009 9:25 am

*Mikor a lány ajkai az övéhez érkeznek, csak lehunyja a szemeit, és koncentrál. Ilyenkor mindig felébred benne reménytelen szerelmének érzése, és erőteljesen vissza kell, hogy fogja magát, hogy nehogy ő esetleg tovább lépjen, és ha nem is vissza, de megcsókolja a lányt. Tudja, hogy nem lehet, tudja, hogy a lány Deannel jár, őt szereti. De hát akkor mért ilyen jó hozzá? Sokszor vívott már magában viadalokat éppen ezekért, majd, mikor a lány odabújik hozzá, akkor szorosan átöleli, és ráhajtja a fejét.* -El nem tudod képzelni mennyire.. *rebegi, és meg is bánja a szavait, amint kimondja. Felsóhajt, mikor a lány kissé elhúzódik tőle, aztán kap egy puszit az arcára. Zavartan elpirul, és csak hallgatja, hallgatja a lány szavait. Felsóhajt.* -Az remek lenne. *aztán elhúzódik a lánytól, végigsimít annak arcán, és csak figyeli.* -De öltözz, mert nemsokára indul a gép és még oda is kell érnünk. Nem szeretném, ha lekésnénk. *mondja kissé félredöntött fejjel, majd közelebb hajol a lányhoz, ad egy puszit a homlokára, majd feláll, és ő maga elvonul az ágyáhhoz, hogy összeszedje mai cuccait.*

Vendég

*Halványan elmosolyodik a fiú hazáról szóló szavaira, és még inkább magához szorítja, nem is igazán akarja elengedni. Aztán Zakariás már a kezét fogja meg, és leül mellé, Ariana pedig a szemébe néz, miközben a szavait hallgatja. A kézcsókra elmosolyodik, majd végül rövid habozás után közelebb hajol; ajkai csak néhány százodmásodpercig érintik a fiúét, puszinak is alig nevezhető valami, majd a lány teljesen a fiú vállába fúrja az arcát, és úgy motyog, alig hallhatóan, érthetően.* - Hát ennyire szeretsz...? *Aztán megrázza a fejét, és csak annyira húzódik el, hogy Zakariás az arcára is kaphasson egy puszit, majd már vissza is hajtja a fejét a vállára.* - Örülök, hogy így gondolod. Ez esetben nyugodt szívvel foglak zaklatni, ha legközelebb is ilyesmi képtelen ötletem támadna. De akár jöhetsz is velünk Velencébe, elvileg majd megyünk még a nyáron... Kuro-t és Shiro-t biztos rá tudom beszélni... Ha a múltkor Wanda is minden gond nélkül velünk jöhetett...

Tárgy: Re: Magyarország Szomb. Jún. 13, 2009 9:08 am

-Hm, nem is rossz megfogalmazás. Akkor ezek szerint a te othonodba megyünk vissza bár.. Ha a te állításod igaz, akkor ott az én otthonom, ahol a tiéd. *jegyzi meg kissé szégyenlős mosollyal, majd, mikor átölelik, akkor magához szorítja a lányt, és a szavaira csak somolyog.* -Én márcsak ilyen vagyok. *vonja meg a vállát, majd, mikor Ariana kiszed egy valóban ott levő tincset a hajából, majd azt kezdi ecsetelni, mekkora nyűg lehetett, Zakariás megfogja a lány kezeit, és szépen leül mellé az ágyra, még mindig fogva a lány kezeit.* -Ilyet többet ne is halljak. Megmondtam, te nekem soha sem vagy nyűg. És nem hiába vittelek el oda, ahova. Én is jóléreztem magamat, főképpen azzal a tudattal, hogy te sem untakoztál, nem érezted magad megbántva, és egy könnycseppet sem láttam gyönyörűszép arcodon. Ariana.. *hangja kissé elhalkul a lelkes magyarázkodás után, majd elmosolyodik, és kézcsókot ad a lánynak.* -Ha bármikor szükséged van rám, vagy újabb útra indulsz, nyugodtan szólj. Nekem te sohasem leszel nyűg. Még feltételezésnek is abszurd, remélem ezt te is belátod. *beszél már kissé lassabban, szemeit, ha teheti, a lány szemeibe fúrva.*

Vendég

- Az ember otthona ott van, ahol a szerettei vannak. Nekem ez a leírás az iskolára pár fokkal jobban ráillik, mint a kúriára Angliában, tehát haza megyünk. *Csak megvonja a vállát, a kutya-macska ellentéttel nem is törődve, majd ha a fiú közelebb jön, és lenéz rá, akkor szépen átöleli, szorosan.* - Nyugi, nem fog meglincselni senki. Egy hétig csak kibírták nélkülem... Valahogy... *A párnája fele pislog, lopva, ami alatt ugyebár a levél rejtőzködik, majd halkan felnevet.* - Nagyszerű uraság, és a szerénység mintaképe, aki így beszél magáról, de ha esetleg én próbálnék bókolni, rögtön galád módon zavarba akarom hozni. Ejnye. *Kissé elgondolkozva, enyhén félredöntött fejjel néz Zakariás szemébe, és kisimít egy talán valójában nem is létező, képzeletbeli tincset a fiú szemeiből.* - Tényleg nagyon köszönöm ezt az egészet. Az egész hetet. De, azért remélem, te is élvezted valamennyire, és nem csak nyűg voltam...

Tárgy: Re: Magyarország Szomb. Jún. 13, 2009 8:55 am

*Kászon nem is figyelma zsémbes nagymacskára. Ha így, akkor így. Nem lehetnek az ekkora ellenségek hirtelen puszipajtások. Macskák-kutyák. Nem feltétlenül jönnek ki egymással, bármennyire is nyitott Kászon. Csak vakkant Ariana megköszönésére. Zakariás pedig, letéve a telefont megáll, nekitámaszkodik a kisszekrénynek, amin a telefont volt. Illetve msot is ott van.* -Pontosan. Bár, nem tudom, neked mennyire otthonod.. Igazából az iskolába.. nem haza.. *egészíti ki a lány szavait, valamennyire magának is ellent mondva. A lány invitálását látva ellöki magát a szekrénytől, és közelebb sétál, miközben elmosolyodik, és úgy néz le a lányra. Nem lenézi őt, csak néz le rá.* -Ez teljesen normális. Megértem, hogyha ennyire tetszett az itt eltöltött, felhőtlen hét, és megértem, hogy szívesen maradnál még. Csak e mellé jön az ugyebár, hogy az iskolában vannak a barátaid, akik hiányoznak neked, akik hiányolnak, és akik elől egy teljes hétig elloptalak, és minden bizonnyal meg is fognak lincselni érte! *kacsint a lányra sejtelmesen csillogó szemekkel. Aztán kihúzza magát, megpaskolva kutyája oldalát.* -Örülök neki, hogy ízlik. Ez volt itthon, semmi különös. Egyszerű és nagyszerű. Mint itt minden. Mint én. *sejtelmes somolygás vesz erőt rajta, miközben mély, fekete kútszemeivel figyeli a leányzót.*

Vendég

*A távozó Kászonra csak pislog, majd mikor az visszaérkezik a kenyerekkel, felnevet, és elveszi.* - Köszönöm. *Biccent, a vadmacska pedig szemforgatva húzódik hátra, és határozottan ellenszenvesen méregeti a kutyát. Ariana viszont nem is törődik vele, békésen eszeget, egészen addig, amíg Zakariás végre visszaér.* - Fél óra. Tehát fél óra múlva irány haza. *Egy hosszú pillanatra behunyja a szemét, nagy levegőt vesz, a kenyeret is leteszi.* - Egyszerre örülök neki, és vagyok szomorú. Ez normális? *Felpislog a fiúra, majd végül bólint, miközben kinyújtja Zakariás felé a kezét, mintha magához hívná.* - Aham, finom a lekvár. Köszönöm szépen.