Amerika

Vendég

First topic message reminder :

AZ usa. Mivel elég nagy országról van szó, kapcsos zárójelbe kéretik írni hol játszódik a történet.

Tárgy: Re: Amerika Szomb. Aug. 30, 2008 3:57 pm

*Egészen megszeppen, mikor megérkeznek az aurorok. Nem nagyon tehet semmit, nagyot nyel csak a semmi egy pontjára bámulva, ugyanis onnan Mona eléggé csúnya tekinteteket vet rá, bár ezt senki más sem látja.* -Sajnálom. *Suttogja el halkan, hogy a többiek ne hallják. Nincs más út irány a zárka, és no pálca, és aztán nagy eséllyel jó nagy fejmosást kapnak, ha ki nem csapják őket...*

//Ez a pofára esés. Very Happy

Azért köszi a játékot. ^^//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A két őr elterül, ez mind szép és jó, ám nemsokkal a varázslatok elhangzása után 2 auror jelenik meg. Az egyik egy magas kosztümös nő, a férfi pedig egy mugliöltönyös varázsló.* Good evening. *Látva, hogy a gyerekek Bulgáriából jöttek, vált bolgárra.* Jó estét. Az egyesült mágusnemzetek szövetségének nevében elkobzom pálcájukat. Amíg nem töltötték be a 17-et, tilos varázsolni iskolán kívül, mivel önökön a nyomjel. *Közli a nő. A férfi addig elkobozza a pálcájukat, és mágikus aurájuk alapján beazonosítja őket.* Bulgária, Nezabar... ezek sem tanultak jómodort. *A gyerekekre mágikus karperec kerül, és az éjszakát egy fogdában töltik, ahova hajnali 4 kor jön értük Peyton kissé feldúltan. Nem kér magyarázatot, hiszen nem az igazgató, hanem a bolgár mágiaügyi miniszter. A pálcát visszakapják, de visszatoloncolják őket Bulgáriába.*

//Sajnálom.//

Vendég

*Visszamosolyog Christinere, majd ő is besegít egy kicsit. Nem nagy szám, de a kedvenc varázslata, főleg mikor az emberek kacstáncot járnak tőle.*-Tarantallegra*Szegezi pálcáját az egyik hapsira, aki ha minden jól megy bugizik egy sort. Egy olyan hátracsúsztatós tánclépéssel fejezi be átkát, csak a hatás kedvéért. Ha nerm is neki, de bármelyiküknek sikerül kicsit félre tenni a láb alól a két őrnek csúfolt egyént, beslisszol az ajtón.*

Tárgy: Re: Amerika Szomb. Aug. 30, 2008 3:46 pm

*Ayla akcióba lép, ahogyan a többiek is és dölnek a ládák. Hárman is mondtak már az őrökre varázslatot, így feleslegesnek tartja, hogy ő is valamit szórjon rájuk. Tharek kérdését szinte meg sem hallja, hiszen azon jár folyamatosan az agya nehogy valami baj legyen. Inkább tereli a többieket, hogy igyekezzenek és szintén megy a bejárathoz. Pálcáját természetesen előveszi, ki tudja mi lesz ezek után. Esetleges meglepetésekre is gondol. Azért ereszt egy mosolyt is, hogy a terv beválhat.*

Vendég

*Amint dőlnek a ládák, megpróbál odébbvergődni, aztán ha a két őrt leterítették, elindul az ajtó fejé, ha még nem, ő is elsüt egy varázslatot.* Locomotor Mortis!* a felállásal is remélhetőleg lesz némi gondjuk, így mint ki jól végezte dolgát, megindul az ajtó felé, feltéve hogy mindez siekrült...*

Vendég

*Látja a lány atrakcióját akkor már elhatározza magát ő is amikor a két férfi háttal áll a pálcájára fog és előveszi látja hogy Christine mit csinál úgy gondolja akkor már megpróbálkozik ő is*-Stupor *mondja a másikra bár nem tudja hogy össze jön e de azt igen hogy ha nem akkor nagyon benne vannak így elindul az ajtó felé bár közbe várja a többieket*

Tárgy: Re: Amerika Szomb. Aug. 30, 2008 3:35 pm

*Nem igazán híve az ilyesminek, de hát mit tehetnének, ha be akarnak jutni. Borogatja a ládákat, és mikor a két férfi a leányzó fölé hajol előkapja a pálcát.* -Stupor! *Kiáltja el magát, az egyik férfire célozva. Bár nem a legjobb átkokból, mégis meg kell próbálni. Vannak rá négyen, csak sikerül. Az arab srácnak most még nincs idő magyarázni, de egy mosolyt villant rá, hogy semmi gond, mindjárt tisztázzák a dolgokat.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*És valóban, a trükk bejön. A két biztonságis gyanakodó fejekkel lép oda a "sérült lány" fölé. Tehát a többiek ha akarnak tenni valamit, akkor most érdemes...*

Vendég

*Nem rajong a színházakért, az öregek szórakozásának tartja, ezért szája le is konyul, amint megbizonyosodik arról, hogy elérték az úticélt. Persze, ha tudná, hogy nem csak egy darabot megnézni jönnek...De nem tudja. Odasomfordál Ayla mellé, majd megbökdösi a lány vállát.*-Psssszt...Mit nézünk meg? *Érdeklődik, majd a többiek beszélgetéséből egy egy számára is érthető szót elcsíp. Két szemöldöke felszalad, majd mekeg egy, két szuper felépítésű mondatot.*-We haven't got jegy? Miért? Akkor why jöttünk?*Kezd egyre kíváncsibb lenni, s gyanúja is egyre nagyobb, hogy nem a sok öltönyös mellett fogják végigtapsolni a Csipkerózsikát.*

Tárgy: Re: Amerika Szomb. Aug. 30, 2008 3:25 pm

-PFFF *Mondja a sorra pillantva és közben Christine is mellé érkezik.* -Nos nem lenne rossz ötlet szerintem, de végülis ha a ládákat leborítjuk, te nem leszel alattuk? *Kérdi, de már kicsit késve, hiszen az akció már elindult.* -Hát jó, de én azért szóltam előre. *Mondja magának motyogva, majd a ládákhozsettenkedve nézi, ahogyan Astra előadja magát.* ~Na ebből mi fog kisülni? Semmi jó. Pár lehet én vagyok túl pesszimista. Igaz sokan mondtál már, de még mindig jobb, mintha túl optimista lennék.~ *Gondolja a cseppet sem lényeges dolgokat és vár a jelre.

Vendég

Van egy tervem! *villan meg a villanykörte a lány feje felett. Elindul a hátsóbejárat felé, és az őröket megpillantva, elbújik a ládák mögött.* Ha jelt adok, akkor idejöttök és elborítjátok a ládákat, az őrökre, villi? *kérdezi cinkos vigyorral, majd elesést szyínlelve jelenik meg az őrök előtt.* Jajj... kérem segítsenek... ne.. áááú... segítsééég! Ez borzalma,s azt hiszem eltörött al ábam, neee! *ordítozik zokogva. Hiába, a szníjátszás mindigis erőssége volt.*

Vendég

*Követi a többieket majd gondolkoznik kezd*-Ez igaz igy soha nem jutunk előre*mondja kiváncsian miközbe nézi a hosszú sort közbe hallgatja a lehetséges megoldásokat*-Hát még mindig jobb mint itt az őröket meg valahogy csk ki cselezzük, ha nem szöveggel hát mással*vet egy ravasz vigyort bár nem tudja mennyire lenne előnyös ha használnának mást is mint a szájukat így inkább nyugton marad és megy a többiekkel*

Tárgy: Re: Amerika Szomb. Aug. 30, 2008 3:15 pm

*Kissé bizonytalanul áll be a Ayla mellé, majd sorol fel a közlekedési eszközre.* -Hát ez kissé hosszú lesz így. *Néz a sor elejére, de az ajtó eléggé messze van sajnos.* -Próbáljuk meg a hátsóbejáratot? Bár gondolom ott meg őrök vannak, de hátha őket egy hatásos szöveggel ki lehet cselezni. *Nagyon sok ötlet nincs, de azért nem kéne itt órákat ácsorogni, az tuti.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A színházat a térkép alapján simán megtalálják, de sajnos hosszú sor kigyózik előtte, nehezen jutnának be jegy nélkül. Talán a hátsó bejáratnál. Ám ott rengeteg láda van kitéve, és a művészbejárónál két tagbaszagadt biztonsági őr áll.*

Vendég

*Mire felocsúdhatna, már a csomagtérben találja magát. Ha nincs számára egy felesleges jegyük, akkor tudatták volna időben, nem akkor, mikor egy túlméretezett macskával és vagy ötven csomaggal kell zötykölődnie. Mikor megérkeznek nincs más hátra, a csomagoknak szánt futószalagon lecsusszan, s megkeresi társaságát.*-Huhh, ez interesting volt.*Futólag megmosolyogja Christen és Astra ügyetlenségét, majd mikor a többiek elindulnak, szorosan a sarkukban sasszézik. Halkan dúdolgat közben, s nagy szemekkel pillog. Nem járt még itt, sőt sehol nem járt még külföldön, ezért nem is csoda, hogy ez a váratlan utazás nagy szenzáció. Végképp az lenne, ha tudná, mifenét keresnek itt.*

Tárgy: Re: Amerika Szomb. Aug. 30, 2008 3:02 pm

*Többiekkel érkezett meg és kicsit furcsának érezte a helyzetet, hiszen azért Amerikában sem minden nap jár az ember hacsak nem éppen ott él. Körbenéz, de nem sokáige, mert már menniük is kell tovább. Christin hozza a szokásos formáját. Ayla már mozdult volna felé, hogy segítsen neki, de hamar megoldották a dolgot.* -Nos legyél te az idegenvezető, mert nekem fogalmam sincs, hogy pontosan merre is vagyunk. *Mondja őszintén és inkább a háttérben marad, majd megoldják a többiek a dolgokat.*

Vendég

*iggen, szerencse hogy Hayden vette a jegyeket, és hogy Astra vette át a helyét. A medál Astra nyakában van, egy fekete bőrre felhúzva, néha meg-meg villan ak is zöld csecsebecse, amiben vibrál a mágia.* Vigyázz Chriss! *figyelmezteti a lányt de már késő. Valaki neki is szólhatna, ugyanis ügyesen eldönt egy bögrével teli állványt.. feje elvörösödik, és előkapar a pénztárcájából nagyjából 10 dolcsit, majd az árusnak dobja, és kocogni kezd kifelé. Előveszi a térképét, és a metró felé igyekszik.* Gyertek, aszsem az Upper West Side előtt kell leszállni, ararfelé van a színház. *gyorsan vesz 5 jegyet, bár eléggé szűkös, mert már csak a Visa kártyája van nála, és kábé 20 dolcsi. Azzal, szépen elindul a metró felé, a jegyét aktiválva.*

Vendég

*Ő is megérkezik a többiekkel közbe bemutatkozik azoknak akit nem ismer hát még ő sem járt amerikába bár nem is annyira szerti a nagyvárosokat*-Ez jó kérdés pontosan merre? *kérdezi majd elgondolkozik*-Merre van a szinház? Valakinél nincs esetleg térkép?*kérdezi kicsit elgondolkozva ő maga nem a tájékozódásról híres*

Tárgy: Re: Amerika Szomb. Aug. 30, 2008 2:52 pm

*4+1 fő érkezik Amarikába. Természetesen mindenkinek köszönt az udvaron és be is mutatkozott, és remélhetőleg az odalent talált medál is meg van náluk meg a név, akit keresni kell, mert neki már alig rémlik.* -Tehát akkor merre is? *Pillant Astrára, ha már nála volt a jegy, talán ő az info forrás. Közben igyekszik a vállán lévő táskával nem leverni azt az adag képeslapot, ami mellett épp elhaladt a pályaudvaron. De azért így is sikerül néhánynak a földön kikötnie.* -Upsz. *Gyorsan visszapakolja őket majd siet a többiek után.*

Vendég

[Massachausetts Boston, Croft birtok]

*Nos, akkor nekiláttak keresgélni a könyvet, csodás. Még mielőtt szétválnának, azért egy dühösebb morgásra tellik tőle*
-Jól van, nah.... De akkoris. Ez olyan volt, mintha azt mondtad volna apámnak: „Igen, én vagyok Svetlana Vladislav Ivanov, akit lehet, hogy pont te átkoztál el évekkel ezelőtt” . Mindegy. Induljunk *bizony, a keresés az megy mindkettőjüknek, a zsupszkulcsra persze bólintott, miegymás és érdekesség: a 8-as polcot mindketten elérik, csak más-más végről. Ahol Svet nézelődik, az épp a rossz fele, hát nem csoda, hogy nem találja. *
-Orchidessis *morogja maga elé ifjú Dalnokunk. Miért? Mire kell neki most virágeső? Egyszerű: reméli, hogy Svet észreveszi a jelet és odavonszolja magát, mivel már bő 15 perc letelt. Ha az albínó, aki most nem is albínó, megérkezett, akkor felüti előtte a könyvet, ami pontosan a harmadik a sorból*
-Tessék, itt van *öt pergamenköteget húz elő belőle*
-Apám azt hitte, jó helyre dugta el. Jól jött most, hogy öt évesen láttam a rejtekhelyet *egy sötét mosoly jelenik meg arcán. A lányra pillant, miután az óráját fürkészi meg*
-Azt hiszem, majd a suliban megnézzük ezeket *a pulóvere alá rejti az irattömeget, de az ajtó már nyílik, hallatszik az apja hangja, s mintha valami olyat mondana, hogy „Nincs is oroszországban Svetlana Ivanov”- lebuktak*
-Gyorsan... Indulnunk kell *mivel a lánynál van az állítólagos zsupszkulcs, nem tudják elhúzni a csíkot, míg Svet nem használja azt*

Vendég

[Massachausetts Boston, Croft birtok]

~ Utálom az arisztokratákat... utálom. ~ *Nyafog gondolatban Lana. Még egy bájos mosolyt küld a férfi felé, s végre elhagyja azt a kellemetlen társasági kört.
Svet meg se mukkan, egész idő alatt csak siet Eric után. A képnél kicsit megállnak, és a meghökkenés valóban csak az igazát bizonygatja.*
- Da, Oroszországból származom. Do svidaniya! *Szól utóbbit "szülőhazájának" nyelvén: elköszönt, s már indulnak is tovább. Mikor a célállomásra érkeznek, akkor beszél elsőnek a fiúhoz.* Ha hazudok, észreveszi, és ha sokat túrkálnak az elmémben, Lana sérülést szenved. Boccs. *Szól lekezelő hangnemben, afféle "sajnálom hogy megvédtem a barátnőd ép eszét" stílusban. Útra indul, hogy megkeresse a nyolcas polcot, amit mondott még Bulgáriában az árnydalnok.* Ha megvan a könyv, hazaugrunk. Van nálam egy zsupszkulcs, ami minden nap négykor aktiválódik. Tehát van még... húsz percünk. *Közli a fiúval, és elindul a könyvek között. Mikor már kissé messzebb távolodik a fiútól, nem szól, nem akarja, hogy lefüleljék. De azt a fránya kötetet csak nem találja meg... az a baj, hogy nem tudja, milyen színűt keressen. A nyolcas szekrény pedig elég nagy...*

Vendég

[Massachausetts Boston, Croft birtok]

*Bizony, egy kis legilimencia nem ártott volna a hölgyeménynek, mert Croft papa híres a tudásáról, legalábbis azokban a körökben, ahol megfordul. Érzi a ház leendő ura is, hogy itt bajok lesznek, hisz Svet nem mozdul... egy ideig, de aztán lekerül a kesztyű. Nem érti, hogy az apja mégis miért kérte burkoltan, hogy a lány vesse le a kesztyűit. Mit keresett ott? Mindegy, majd megtudakolja Svettől, ha hallótávolságon kívűl értek*
-Igazán nincs mit, Svetlana… *ugrik a majom a vízbe, mert hmm…. Nem ússzák meg az ifjak ennyivel, legalábbis Lana nem. Már látszik az Adamem, hogy készül beleolvasni a lány gondolataiba, de Eric hirtelen arrébb vonszolja a kijárat felé “jövendőbelijét”*
-Apám, ideje mennünk. Hosszú volt az út, kényelmetlen a kandalló. Tudod, hogy nem állok olyan jól az egészségemmel. Remélem megbocsátassz *Croft csak int, hogy menjenek, majd remélhetőleg a két gyerek együtt hagyja el a nappalit*
-Ez meleg volt *mormogja maga elé*
-Amíg fel nem értünk a toronyba, meg se szólalj. Majd a könyvtárban *van ennek oka is és ha Svet jól körülnéz, láthatja, hogy megannyi festmény pislog kérdőn rájuk, egy-másik meg is szólítja őket*
-Eric… Hát ismét itthon. Üdvözöllek kedves fiam *egy szakállas, mélyhangú, sunyi képű öregember száját hallhatják a hátuk mögött. Amint visszafordulnak a gazdát is láthatják egy míves képkeretben*
-Sir Reginald… Régóta nem láttam. Üdvözlöm. Én is felettébb örülök, hogy itthon lehetek ~Egy fenét, egyszer még porig égetem ezt a helyet~ *a képkeret csak bólogat, de Svetet sem hagyja le a kérdezős listájáról*
-És a bájos ifjú hölgy? Ő kicsoda? *fél szemmel Svetre pislog, majd felölti a tenyérbe mászó mosolyát*
-Bemutatom Svetlana Ivanovot, a leendőmet *a képen látszik, hogy rendesen elképedt*
-Ivaonv? A bolgár Ivanov? *hebegi lassan, s ifjúnkban ez egyre jobban megerősítí a hitet, hogy Lanájának igaza volt*
-Nem, ő orosz, nemde Svet? *bájos mosoly a lány felé*
-Ha megbocsát…. Fáradtak vagyunk Sir és ideje lenne lepihennünk *a vénember csak kacsint egyet, s ők tovább mennek. Egy emelet, két emelet, három, négy… lépcső lépcsőt követ, majd… Egy fekete tölgy ajtó előtt állapodnak meg*
-Ne szólj semmit…még *kitárja az ajtót, a fáklyák fellobbannak egy amfiteátrumhoz hasnoló helyiségben. Ime a könyvtár, ami nem elhanyagolható méretű ám*
-Gyere *remélhetőleg a lány követi, s becsukva az ajtót fellélgezik először is*
-Rendben, itt már lehet beszélni, de csak halkan. Ha Margaret nénikém képe meghall minket, vége… Nagyon pletykás *elhúzza a száját*
-Nem kellett volna elmondanod a neved. Miért nem használtál egy más orosz családot? *kissé szúrós szemekkel néz Svetre, de csak beletúr lemondóan a hajába és nekilát keresni*
-Gyerünk. Remélem emlékszel még arra, amit Bulgáriában mondtam *csak egy perc erejéig tekint vissza a lányra, aztán eltűnik a polcok sokasága között*

Vendég

[Massachausetts Boston, Croft birtok]

~ Legilimenciát kell tanulnom... Christine hűde jól kioktatott illemtanból, és a legfontosabbat hagyta el? ~ *Húzza el a száját gondolatban. Svet imád kockáztatni... és ha így folytatja, Eric szívrohamban itt marad. Magában vállat von: nem lenne nagy veszteség a világnak.* ~ Eszedbe se jusson... Csönd legyen. Tudod jól, dupla vagy semmi, arra játszunk mindig. ~
*A nevetésre ismét valami cinkos mosoly húzódik meg szája szegletében. Telitalálat. Aztán az utolsó mondatra... Lana nyel egyet, Svet viszont nem tesz semmiféle gesztust.*
~ Milyen merész... csak egyszer jöjjenek ők a mi kúriánkba. Felfalatom az első... Svet, koncentrálj ide. Igaz ami igaz. Azt hiszi, erre nem gondoltam? Az első volt, mielőtt átfestettem a hajam. Ejj-ejj, Croft papa. Jobbal kell előrukkolnia. ~ *Legszívesebben az arcába nevetne, de ilyet ugyebár nem szabad. Leveszi a hosszú kesztyűket, és kis kézitáskájába teszi. A csuklóján - semmi. Nem hiába vannak a női csodaszerek: egyik pattanást tűntet el, a másik sebeket...*
- Köszönöm a megtisztelő jelenlétét. *Hajol meg ismét, ezzel jelezve, hogy valószínűleg mostmár külön válnak útjaik. Aztán ráébred valamire... tudatalattijában ott bújik meg Lana. Teljes erővel koncentrálni kezd. Ha most betör a tudatába a férfi, Lanát fogja ott találni... aki viszont könyörtelenül kivágja őt a fejéből. Csak ne kotorásszon egy arisztokrata elméjében.*

Vendég

[Massachausetts Boston, Croft birtok]

*Mikor meghallja a lány vezetéknevét... Bip Bip Biiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiip.... Hál’ Istennek csak egy pillanatra érzi úgy, hogy leállt a szívműködése*
~Te megvesztél? Ezek után végünk Lana~ *az apa először látványosan meghökken a néven, hisz visszacseng túlságosan is ismerősen ez neki*
-Értem, akkor örvendek …. Ivanov kisasszony *biccent Lana felé kimérten, s együttal újra megnézi a lányt magának burkoltan*
~Nem… Az a Svetlana nem is így nézhet ki, hisz gyerekkori betegségei is lehetnek mostanra… Ráadásul az látszana, ha ő lenne, de… hmm… lássuk. Az átkom akkor nyomot hagyott a bal csuklóján. Ha rajta van, biztos ő az. De vajon Eric tudja?~ *sandán a fiára tekint, de az láthatóan elvan Lanával, nem törődik az apja ittlétével.
Eric szegény pedig tűri Svetet maga körül, hisz tisztában van vele, hogy mindketten annyira hiányoztak a másiknak, mint egy jókora púp a hátukra*
-Négyszáz éves körül van Svet *elnéző mosolyt küld a lány felé, s szemeivel egyúttal, mintha sugallná, hogy „Mostmár elég. Innen bízd rám”. Nem hiányzik nekik tényleg több gond*
-Betörni? *harsányan felnevet a Croft birtok tejhatalmú ura*
-Eddig még csupán egy hölgynek sikerült, de ő rangon aluli volt *vészjósló szemvillanás Eric felé a la szigorú papa*
-Svetlana kedvesem, hagylak is titeket. Még rengeteg irat vár rám a dolgozó szobámban. Eléggé meleg van idebent. Nem óhajtod levenni a kesztyűdet? ~Ha visszautasítja, olvasni fogok az emlékeiben. Akkor majd kiderül…~ *de a papa melléfoghat. Ha Lana eléggé ügyesen maszkírozta el magát, akkor a kezén levő heg sem fog látszani*

Vendég

[Boston, Croft birtok]

*Az elismerő szavakat csak egyetlen furcsa mosoly mögött tűri, a kérdésre pedig egyenesen válaszol.*
- Ivanov.
~ MOND CSAK TE MEGŐRÜLTÉL?! ~ *Kiabál Lana a fejében.* ~ Pofa be... figyelj, Svetlana az minden harmadik orosz lánynak a neve, Ivanovból meg annyi van, hogy összeszámolni is lehetetlen. Ne feledd, ezek egy albínót átkoztak meg, és az egy férfi nevet is viselt. Svetlana Ivanov - tudod, olyan, mint Magyarországon a Kovács Margit. ~ *Valóban, hogy foghatna gyanút egy ilyen névre a férfi? Maximum véletlen egybeeséssel... ha ő maga átkozta el az elemistát. De az valami génhiányos korcs volt... ez pedig egy vörös hajú lány. Oroszországból, és nem Bulgáriából. Úgy érezheti Eric, hogy szorul a hurok, de mekkorát téved!... Ha megkedvelteti magát az öreggel, Boris sem fogja őket zavarni, és nyugodt szívvel megtudhatnak bármit. Jelen esetben úgy sem házasodhatnának össze, még ha kényszerítenék is. Visszakarol Ericnek, jóllehet a fiú tudhatja, Svet kényszerből csinálja... amilyen nőgyűlölő az árnydalnok, olyan Ericgyűlölő Svet.*
- Mily régi lehet a Croft név, annyit olvastam magukról... háromszáz, négyszáz év? Bizonyára nagyobb múltjuk van, mint az én vonalamnak. *Alázatosság... alázatosság... arisztokraták vendégségbe az egyetlen túlélőeszköz. Magáról egyetlen ügyes húzással eltereli a szót, hisz "ő csak (mértékletesen) kíváncsi".* Ha megengedi, nem rabolnám tovább a drága idejét ilyen kérdésekkel: bizonyára rettentően elfoglalt ember, és szeretném jobban megismerni a fiát is - azt hallottam, s amennyire én ismerem, hogy szörnyen nehéz... "betörni." *Teszi hozzá, halk nevetgélés bújkál hangjában. Talán most eltalálta a céltábla középpontját... talán nem.* De rajtam nem foghat ki: ha megfelelek az elvárásaiknak.