Az eramir torony

Tárgy: Az eramir torony Szomb. Júl. 19, 2008 8:08 pm

First topic message reminder :

Az Eramir torony leírása

A nyugati régióban találod az elemisták, látszatra romos, elhagyatott tornyát, ahová idegen nem teheti be a lábát. A csigalépcsőn felére azonban megbizonyosodhatsz arról, hogy jó helyen jársz.
Egy kör alakú, tágas teremben találod magad. A lábad alatt forró homok, amiből óriási pálmafák nőnek ki. A terem közepén egy hatalmas szökőkút áll, ami több méteres magasságba lövelli sugarait, hogy aztán vízesésként leérjenek a földre. A szökőkút körül padok vannak, amin a diákok ülhetnek, és élvezhetik a nyári meleget. A levegő mindig kellemes, hála a néha nekilendülő kellemes szellőnek, és az olykor megjelenő felhőpamacsoknak.
A terem többi részén kényelmes párnák, alattuk puha szőnyegek, mind színes, és változatos. Ha felnézel láthatod nappal van-e vagy éjszaka. A tető mindig az aktuális napszak kinti képét tükrözi.
A sivatagi teremből három ajtó nyílik. Az egyik a közös társalgóba vezet. Itt már padló van a lábad alatt, a falat narancssárga és kék árnyalatú tapéták borítják. Itt kényelmes székekre, és asztalokra lelsz, és sok-sok könyvre, ami nem csak a tananyaggal foglalkozik. A teremben találsz még egy szobrot is, ami az elemsiták jelképét ábrázolja. Ha megérinted a csőrét, visszajuthatsz a társalgóba.
Ha visszalépsz a központi terembe, és a kúttól jobbra lévő ajtón mész keresztül akkor az évszakok termében találod magad. Ez a terem mindig az adott évszaknak megfelelő, legyen akár tél, tavasz, nyár vagy ősz. Még néhány apróbb állatot is találsz ebben az elvarázsolt teremben.
Ha újból visszamész, ám ezúttal a baloldali ajtót választod, egy apró kis egyszerű teremben találod magad. Itt gyakorolhatod azokat az igézéseket, amelyeket az órán tanultál. De nem kell aggódnod, ha bármit elrontasz, mert a terem automatikus védelme megsemmisíti igézeted annak ellentettjével.

Tárgy: Re: Az eramir torony Csüt. Aug. 07, 2008 9:00 pm

- Még jó, hogy ő nem egy közönséges farkas, hanem egy daimon. Ha ugyebár közönséges lenne, akkor egy kicsit azért én is paráznék attól, hogy nem fal-e fel vagy valami hasonló. *mosolyodik el a lány arckifejezését nézegetve, majd amikor az a szülővárosáról kezd el mesélni, akkor elmosolyodik. *
- Hát én se tudtam, hogy Írországba dobták el azt a Ballingtont. *mosolya lassan már vigyorrá húzódik, hiszen tényleg vicces a lány stílusa és Astort egyáltalán nem zavarja, sőt, még szórakoztatja is. *
- Oké, akkor lépjünk át és játszunk egy partit. *mondja, majd int pálcájával, mire valahonnan egy sakkészlet kerül eléjük. Pont van egy kisebb asztal a két diák között, amit mind a ketten kényelmesen elérnek és így tudnak is játszani.*
- Csak nehogy kikapj. *mondja mosolyogva, majd hamarosan elkezdik a játékot és pár menet után a két diák abbahagyja, majd amint végeztek, mind a ketten felteleportálnak a saját szobájukba.*

Vendég

~ Nnyatehát. ~ *Kinyitja a terembe vezető ajtót, és kissé megilletődik, ahogy megcsapja az a strandkörnyezet, ami itt fogadja. Vagyis, nem olyan környék, de az jut róla az eszébe. Elindul a szökőkút felé, közben jobbra-balra ingatja a fejét, dúdolgat, el van magával. Fekete sortban és hozzá tartozó, pántos felsőben mutatkozik. Olyan a ruházata, mint egy elegáns tornázóé. Állig érő haja - természetesen - frissen mosott, lábán edzőcipő van, amit, meg kell jegyezni, le is vesz a csobogó víz mellett, had élvezze a talaj nyújtotta kényelmességet.* ~ Drámaibb visszatérésre számítottál, mi? Mondjuk, üvöltöző, hullámzó tömeg, nyakadbaboruló Eric-Jack páros... ~ *Felül a szökőkút peremére, és lóbálni kezdi a lábait.* ~ Nem érdekeeelsz... ~ *Nyammogja gondolatban. Mostanában megint olyan akadékoskodó lett saját maga. Saját maga? Hát, ki mással vitatkozna. Ez kész őrület.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 6:06 pm

*Nikorina érkezik a teleporton át. Mostanában eléggé rászokott erre az utazási módra, de ez van. Gradan kényelmesen lépeget, illetve sántikál mellette. A lányon eléggé könnyed öltözet van, bal kerja pedig bekötözve, akárcsak macskájának bal mellső lába. Csöndesen sétálgat, mínem rábukkan arra a teremre, ahol a szökőkút van... bár ez nem nagy művészet nála, hiszen többször is járt már itt^^. És meglepődve tapasztalja, hogy más is van itt, mégpedig egy ismerős, fehér hajú lány.*
-Szervusz Svetlana! Hogy s mint? Régen láttalak *köszönti a lányt mosolyogva, miközbe mellésétál, és ő is felül a szökőkút peremére, egészen gyakorlottan.*

Vendég

- Nyányányá, nem érdekelsz akkor sem! ~ Féltél átmenni a Darkfield fiúhoz, mi? ~ Nem féltem, csak nem volt rá szükség. ~ Jahm, igen, inkább elmentél a _mugli_ barátnődhöz... fúj... ~ *Beszélget magában, láthatóan nem zavartatja magát. Ez mind akkor hangzik el, mikor Nikorina megérkezik. Tulajdonképpen Svetlana ingatja a fejét jobbra-balra, csak percekkel később válaszol a lánynak, mintha akkor fogta volna fel ott létét.* Szervusz! *Köszön rá egy kissé kelekótya mosollyal.* Hát, nem mondhatnám, hogy jól s mégjobban, de valahogy csak élek. Vagy mi. Veled - khm - veletek meg mi történt? *Néz kíváncsian pislogva a bekötözött végtagra.* Bajba kerülni én szoktam. Nem ér kopizni. *Ölti ki a nyelvét.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 6:17 pm

*Kissé csodálkozva nézi az albínó lányt, ugyanis nem tud annak skizofréniájáról.*
-Mi is megvagyunk, köszönjük szépen *mondja, majd elvigyorodik.* Drága Svetlana, nem is tudtam, hogy bajba szoktál keveredni, és amúgy sem szokásom kopizni. Te talán örülnél annak, hogyha majdnem megtörténne ugyanaz, mint kilenc évvel ezelőtt? *Kérdezi, kissé mostmár fanyar ábrázattal.* Két hétig apámnál voltam Gabrovoban. A vizsgák után kellett a pihenés... De pár nappal azelőtt, hogy hazaindultam, újra rátaláltak apámra azok a fekete mágusok, akik kilenc évvel ezelőtt megölték anyát. Szerencsére mindketten, pardon, hárman megúsztuk a dolgot, csak engem talált el egy eltévedt Sectumsempra, de semmi gond, élek és virulok... azaz virulunk. *Gradan helyeslően biccent mellette, közben a rég látott ismerőst figyeli.*

Vendég

*Még mindig lóbálja a lábát, néha ingatja a fejét is. Elég szórakozott állapotban van.* Gabrovoban? Ott születtem én is. Örülhetnél, hogy neked még van apád, aki hazavár. Vagyishogy... izé. Na. Mindegy, felejtsd el. ~ Engem is várnának haza, ha tudnám, hol lakik... Ne kezdj el áradozni, darling... ~ Részvétem, édesanyáddal kapcsolatban. *Elmerengett arccal feldolgozza a történetet, és próbál tudomást sem venni unos-untalan hallgatott kommentárjáról.* Sectumsempra? Az micsoda? *Hajajj, sokat felejtett az albínó. Pedig biztos, hogy vették már...* És miért üldözik a szüleidet? *Kérdések tömkelege. Tisztára, mint év elején. Erre viszont tényleg kíváncsi. Fekete mágusok, ha kilenc évenként felbukkannak, ott van valami. Vagy valaki. Izgalmas. Lehet, ki kéne deríteni...*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 6:29 pm

*Elmosolyodik, bár keserű mosoly az övé. Úgy érzi, hogy azóta a végzetes éjszaka óta kergetni kezdte a végzete. Előbb az édesanyja halt meg, aztán Szevér, most pedig újra felbukkantak a fekete mágusok...*
-Sectumsempra? Tanultuk, nem emlékszel? Az az átok, amivel másokat lehet súlyosan megsebesíteni, vagy akár megölni. Szerencsére engem csak súrolt, nincs nagy bajom *mondja, közben a szökőkút szélén ülve elkezdi lóbázni a lábát, mert az most így jó neki.* És mért üldözik apámat? Ezt nem tudom. Csak annyit tudok, hogy kilenc évvel ezelőtt apa valamiféle vitába keveredett velük, később pedig varázspárbajig durvult az eset, aminek végül anya lett az áldozata. Most szerencsére senki sem halt meg... De úgy érzem, hogy azóta az este óta üldözni kezdett a végzetem. *Mondja ki végül a gondolatait, ez kissé könnyít rajta. Hajjaj, tényleg jó lenne megtudni, kik azok a fekete mágusok...*

Vendég

~ Sectumsempra... hm... tényleg ismerős. Te egy zseni vagy. Tudok róla. ~ *Fejingatás. Miközben hallgatja a történetet, ugyanúgy lóbálja a lábát, de egy pontnál aztán megütközik, és a mozdulat félúton abbamarad.* Édesanyád lett az áldozata? *A mosoly tovatűnt valahol, s helyét egy igen komor, idegen arckifejezés vette át.* Én inkább meghaltam volna, semmint más veszítse miattam az életét. *Maga elé mered. Mintha nem tudná felfogni... vagy csak ő értékeli túl a szavakat? Neki még élnek szülei, csak azt nem tudja, hol. Neki nincs ilyen élménye. De habozás nélkül ezt tette volna, ha az édesanyjáról van szó!* ~ Hogy lehet valaki ilyen, ilyen, argh... ~ *Markolja meg a hideg kő peremét. Komolyan ideges lett tőle.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 6:40 pm

-Svetlana, még csak hat éves voltam akkor! És ha tudtam volna lépni valamit, akkor sem lett volna rá időm! *Fakad ki Nikorina. De rögtön a következő pillanatban meg is bánja a kifakadását. Látszik az arcán, hogy nem szereti ezt a témát, csendesen gubbaszt egy kicsit, kerülve az albínó lány tekintetét.* Az Avada Kedavra ellen akkor még az apám se tudott volna tenni, pedig ő képzett terramágus, és sokkal közelebb volt anyához, mint én... *jegyzi meg sokkal csendesebben, majd hallgatagon néz maga elé. Gradan idegesen kezd el fel-alá járkálni, nem tud ő se mit kezdeni a helyzettel.*
-Svetlana, higgadj le... ez már nem segít... *mormogja végül oda a szürke kandúr az albínó lánynak, bár az lehet, hogy csak idegesebb lesz ettől.*

Vendég

- Idióta, nem rólad beszélek! Apádról! *Fakad ki most ő.* Vitázgat, párbajozgat, aztán elcseszi az egészet?! Milyen családfő az ilyen? *Hm, ez nem volt a tőle megszokott elegáns megszólalás. Ajajj, Eric rosszhatással volt rá. Bár melyik fiú nem... felgyorsul a lélegzetvétele. Ha ideges, mindig ez történik.* ~ Ez akkoris hihetetlen. ~ *Dülöngélni kezd, hogy csökkentse mindennek a mértékét, amikor megcsúszik a keze, és zutty, csobb, aucs; beleborul háttal a vízbe. Még jó, hogy nem fehéret vett fel... csupán bokától lefelé látszik ki. Hevesen bugyborékolni kezd a víz, Lana fejével függőlegesen. Ha jobban megnézzük, azért mert iszonyatosan nevet. Helyzetén csak akkor változtat, mikor észreveszi, hogy még mindig nincs kopoltyúja. Kikászálódik a szökőkútból, és csurom vizesen, lelapult hajjal ránéz a daimón-Nikorina kettősre.* ~ Tökéletes visszatérés. ~ Nem ér röhögni... *Jelenti ki egy elrejtett vigyor keretében.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 6:52 pm

*Kiekerekedett szemekkel mered az albínóra. Úgy érzi, hogy hirtelen kicsúszott alóla a padló, egyszerűen nem tud ezzel mit kezdeni. Egy pillanat alatt úgy kifut a vér az arcából, mintha más helyen talált volna keringési lehetőséget. A lány ajka megremeg, látszik, hogy nincs vele minden rendben. Felpattan ültő helyéből, pont, mikor az albínó belepottyan a szökőkútba, de esze ágában sincs nevetni. Lassan a falig hátrál, miközben a kezében megvillan a pálcája. Gradan észreveszi, hogy gazdája elvesztette az önuralmát.*
-Nyugodj meg, Nikorina... Kérlek, ne csinálj osobaságot... *Könyörög a daimon a lánynak, de úgy látszik, most az egyszer süket fülekre talált. Nikorina kezében megremeg a pálca, a vége egyenesen Svetlanára mutat, de a lány egyelőre még nem átkoz.*

Vendég

*Amikor előjön, és talpraállt, és látja a kivont pálcát, mégsem lesz olyan jó kedve. Nagyonnem.* ~ Utálom, ha rámszegeznek egy pálcát... ~ *Jegyzi meg magában. Tüsszent egyet, mintegy jelezve, még védtelen, ezalatt előveszi a sajátját - honnan, hát felsője alatt rejtőző topjából. Kirántja, Nikorina felé irányítja, de kicsit lefelé dönti a hegyét. Egy gyors háromnegyedes kör, aztán...* Flippendo! *Ejti ki a varázsigét, ami először talán hasznavehetetlennek tűnik, de mégsem. A szaktársa előtti kis homokbuckára célzott, ami így aztán felrobban, teljesen beborítva a lányt, s nem kevés jut a szemcsékből a szemébe is. Mindezalatt Svetlana sem rest: a madárszoborhoz ugrik, megérinti csőrét, s köddéválik. Nem bántja az ismerőseit, de nem fogja a saját testi épségét kockáztatni üres érvek miatt.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 7:05 pm

*Nem számít a váratlan támadásra.*
-Obstructo! *Küldi az igét az albínó felé, de már látja, hogy elkésett. A homokbucka felrobban előtte, hátráltató ártása pedig célt téveszt. Megrázza a fejét, hogy mihamarabb megszabaduljon a portól, de ez nem egyszerű. Miután újra lát, megállapítja, hogy Svetlana közben lelépett. Nikorina sejti, hogy a teleportot használta, de nem követi, mert nem akarja üldözni a lányt. Ehelyett inkább a kijárat felé veszi az irányt, hogy egy hosszú sétával térjen vissza a szobájába, és közben lehetőleg lehiggadjon. Bár ha a napokban újra összefut az albínóval, valószínűleg nem lesz túl barátságos köztük a légkör.* ~Ezt jól megcsináltad... Nem én, az albínó mondta azt...~ *Gradan hallgat ezután a mondat után. Együtt mennek hát ki a friss levegőre, kissé mogorván, de elhagyják ők is a tornyot.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 9:40 pm

*Anaze a teleportban tűnik fel, teljesen szokásos öltözetében. Fehér ing, sötét farmer. Mielőtt elindult volna eme remek helyre, azon töprengett, hogy vegyen-e az ingje fölé valami pulóvert, vagy csak hasonlót, hisz elgé kséő van már, iylenkor a levegő jócskán lehűlt már. Végül nem vett, de ezt bárki leszűrhetné róla, lévévn, hogy nincs nála semmi iylesféle tárgy. Hátán a fekete "láda látható, melnke a közepén egy ezüst csík fut végig, azta vonalat jelezve, ahol kilehet nyitni. A kis ládikóban a kis ahngszere helyezkedik el, áme zt csaka zok tudják, akik már eléggé ismerik, s látták már így, vagy látták kezében hangszerét, s melette a ládát, de alapjába véve nem valami áulkodó, hogy hangszer volna benne. Ha tudni lehetne a ládikó tartalmát, akkor azt lehetne gondolni, hogy épp fellépésre megy, vagy épp onnan jön, hisz nem sokan szoktak csak úgy inget felvenni a hétköznapjaikra. Természetesen jelen van egy elhagyhatatlan kelléke is, ez nem más, minta kis oldaltáskája, mely válláról szokás szerint most is lelóg. Már eléggé ütött kopott, de Anaze nem akarja leváltani, túlságosan is ragaszkodik hozzá. Ahogy mewgérkezik, körbetekint a kicsiny helyiségben, hátha talál valakit bent, áme z nem így történt. Teljesen üres volt. Ám semmi gond, lévvén hangszerét erre az eshetőségre hozta el.- Bemegy a társalgórészlegbe. Ott sincs senki. Leül, s hangszerét leteszi maga mellé, pontosítva a sorrend az fordított, előbb veszi le hátáról, majd csak ezután ül le. Lehajol,s kikapcsolja a ládika kapcsát, majd felhajtja a fedelét. A nagy méretű chellot már viszonlyag könynedén akasztja kia a helyéről, s veszi ölébe. Mikor már elhelyezte kéynelmesena hangszert, lenyúla vonóért is, s megfogja, kséen a zenélésre. Csupán három számot tud fejből, ám ez egyelőre még is több, mitna nemrégiek, hisz a harmadikat csak az elmút héten tanulta be, mondjuk nkább vizsgáznia kellett volna a zenetanulás helyett, de mit lehet tenni. Ő már csak ilyen, a kötelező dolgokat szinte mindig utolsó pillanatra halasztja. Próbaként lassan végighúzza a húrokon a vonót, hogy megnézze, szükséges-e a hangolás, vagy zenélhezsimán. Sajnálatára nem a legyegyszerűbben történteka dolgok. Az egyik húr kissé emeglazult az idő folytán, így ezt kezdi el hangolgatni.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 9:47 pm

*Amalia és Villyi nem tudtak elaludni így hát a teleporton keresztül az Eramir toronyba jöttök. A lányon egy köntös van legalábbis ez látszik rajta. Eléggé fázott mikor kikelt az ágyból. Lábain papucs van. Amikor megpillantják a fiút oda mennek hozzá.* -Szia. Hogy vagy? Rég találkoztunk. Bár csak egyszer találkoztunk eddig. *Mondja a lány kacagva.* -Ez chello? *A lány még nem láttot ilyen hangszert. De mivel majdnem az összeset látta csak tippelhetet, hogy ez-az a hangszer. Amalia leül Villyi pedig mellé kuporodik.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 9:55 pm

*Anaze nagyban játsza a röpke kis számot, mikro egyszer csak egy hangot hall oldalról, így odatekint.* -Öh szia *Köszön vissza, ámbár egy kicsit elgondolkozik kihez is van szerencséje. Nem igazán emlékszik,t alná túl régen volt. Ahogy töri a fejét, s sorolgatja amgában a neveket,a kiket ismer,e gyszer csak eszébe jut, hogy ki is az.* -Kössz megvagyok. * Mosolyodik el.* -És veled? Mi újság? Amúgy tényleg rég. Igazat emgvallva egy pillanatra nem is emlékeztem rá, hogy ki vagy. *Mosolyodik el ismételten, ám ezúttal a mosolya eléggé gyerekes mosoly lett.* -Pontosan. Chello. Más nevén gordonka. Az egyetledern hangszerem. *A mosoly csak nem kopik el az arcáról.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 10:05 pm

-Nincs velem semmi érdekes. Élem a kis életemet. Ami gyökeresen megváltozott a Nezabar óta. Hát igen elég rég találkoztunk. *Mondja mosolyogva.* -Mióta játszol rajta? *Érdeklődik a lány. Hisz ha a fiú régóta akkor biztos egyé nőtt a hangszerre. De ha nem akkor nem mindig a legtisztább hangok jönnek ki a hanszeren. Ezt már ő maga is megtapasztalta.* -Remélem nem zavarunk. Játsz nyugodtan. *Amalia arcán egy mosoly van melyet elég nehéz lekaparni róla.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 10:11 pm

-Huhh, hogy mióta játszomr ajta? ... Háát.. ööö *kb fél percen át gondolkodika válaszon, majd csak kinyög valamit.* -Nem tudom. Legalábbis potnsoan. Pár éve talán. Egyálttalán nem zavartok. Eredetileg kis társaság reményébwen jöttem ide, a hangszert cask vészesetre hoztam. *Mosoylog továbbra is.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 10:23 pm

-Hány számot tudsz eljátszani rajta?? Más hangszert is kipróbáltál? *A lány haja kivan engedve. Hosszú haja a derakáig ér neki. Amalia Villyit kezdi el simogatni. * -Mi a kedvenc tantárgyad vagyis inkább mi volt? Várod már az évelejét? *A fél-véla lány csak úgy mondja a kérdéseit.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 10:27 pm

-Húú de sok kérdés egyszerre *Nevetzi el magát.* -Hát lássuk csak. EElég oskat eltudok, legalábbis kotta alapján akárhányat. Amúgy pedig fejből hármat. *Kezd bele a válaszok megadásába.* -Más hangszert még nempróbáltam. Csak ezt. Ezt is cask mert megtetszett. A kedvenc tárgyam természetesen EVI volt, sőt mgé midnig az. Egyelőre mgé nincsenek emg a vizsgáim,s kissé lusta vagyok nekikállni. Azért remélem megtudom őket csinálni majd,s nem bukok meg. Teneked? Mi volta kedvenced? S próbáltál mrá valamilyen hangszert?

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 10:33 pm

-Hát igen nekem is az EVI a kedvencem. A vizsgákkal én is úgy vagyok ahogy te. De az EVI nekem megven. *Mondja büszkén.* -Én zongorázok. Hat éves korom óta. Sok hangszert láttam már. Majd nem az összeset. *Mondja a lány.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 10:39 pm

-Nos. *Kezd bele, miközben hangszeréta ehlyére helyezia vonóval egyetemben.* -Mára én akkor mnennék is. Vagyis mostanra. * Szövegel tovább, miközbena felálla s zékből, s a hangszer tokját is a hátára kapja.* -További szépjó estét *Köszön el mosolyogva.* -Szia. *Majd a teleporton keresztül eltávozik.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Aug. 10, 2008 10:48 pm

-Szia. *Köszön el a lány a fiútol. Egy ideig még csöndben üllnek késöbb ők maguk is a teleport felé mennek. Szobájukba érve befekszenek az ágyba és már alszanak is.*

Vendég

*Gavril sétál fel a főhadiszállás tornyába. Leül egy fotelba a torony teraszán, és a messzeségbe bámul, majd ismét előveszi a tegnap már elővett papírt, és még ír ráv valamit, apró betűkkel, mert már alig van hely a lapon. Sokat ír még a lapra, és további ötleteken gondolkodik.* ~Na ez is megvan, csak a szobábn kellene rendet raknom.~ *Elnyúlik a fotlban, aminek a támláját hátra lehet dönteni, és a papírt olvagatja nem felejtett-e ki valamit.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Hétf. Aug. 11, 2008 5:22 pm

*Leonidas és gazdája érkezik meg a főhadira. Régen járt már itt, és általában itt mindig találni valakit, ez most is így van. Megpillantja Gavrilt, akihez oda is sétál* - Szia, mi újság? Nem zavarok? *kérdezi majd a válasz után szépen leül az egyik fotelba* - Mit irsz? *kérdezi mert kiváncsi, de nem kukkol bele a papírba, ha akarja elmondja, ha akarja nem. Csak kiváncsiságból kérdezi*

» Az eramir torony
» Eramir Torony - Szoborterem