Holdfény sétány

Tárgy: Holdfény sétány Kedd Dec. 23, 2008 6:29 pm

First topic message reminder :

Nellond Varázslófalu, ami meglátszik a legtöbb helyen. Ez a sétány sem szokványos, nem olyan, mint az átlagos kis mugli városokban levők. A főtérről indulhatsz el rajta. Macskaköves útja kicsit ugyan kényelmetlen, de mégis épp ebben rejlik a varázsa. Egészen a városka parkjába torkollik a sétáló utca. Nevét nem véletlenül kapta. Árnyas, fákkal határolt, meseszép hely, még a nap fényét is furcsán haloványan szűri meg, ezért olyan, mintha épp telihold lenne, van fény, de mégis kicsit misztikus, romantikus. Amikor pedig süt a hold még szebb itt, az égitest fénye olyan módon törik meg a fák levelein, mintha csak valamiféle szikrázó tükörrel irányították volna ide, néhol egészen csillog, mint valamiféle csillámpor.
Jópár padot is láthatsz útközben, ahogy sétálsz, melyek természetesen mágikusan védve vannak az időjárás viszontagságaitól. A hó nem olvad rájuk, nem lesznek vizesek. Sőt, amikor esik az eső, furcsa, láthatatlan burok képződik a sétány felett, így védve azt a víz károsító hatásától. A padok mellett természetesen akadnak szép folyton nyíló virágok, és az egész sétány házak között kanyarog, így nem kevés kirakat, és bolt is nyílik innen, tehát nézelődni is lehet nyugodtan, aki arra vágyik.
Lassú, kényelmes sétával úgy egy óra alatt juthatsz át a parkhoz, ha ezen az úton indulsz el a Főtérről.

Vendég

- Phoneix csodálatos hely, Amerika egyik legmelegebb állama. Eső ritkán esik és ezért jó. Családommal igaz ilyen síkságos részen lakunk, de nekem tetszik a hely.*Fejezi be a lány, majd folytatja tovább a mondóját és közben egy kis mosolyt küld megint a lány felé.~ Szimpatikusnak tűnik~
A lánynak, hiányzik Phoneix meg a meleg nyári napsütés, és a kavicsok amiken mindig mezit láb sétált. ~ Várom, már, hogy hazatérjek..~
A melegtől függetlenül, bármit lehetett Phoneixben ugye csinálni, a tengerpart vagy strandra is gyalog jártunk mert messze volt. Én a suliba hát, kb egy hónapja érkeztem, és barátságosak az itteni emberek.*Állapítja meg, és összeszedte a gondolatait.*
Hallgatja és örömmel Vicet, és megállapítja, hogy 1 közös vonást talált közte. Vic íászkodik, amit Prue is szeret csinálni, amikor kirándul.
- Szép, bíztos nem fogsz szégyent hozni rájuk. *Válaszolja kedvesen, majd Prue is hamar összeszedi gondolatait.*
- Én szeretek olvasgatni. Amikor tehetem,olvasok érdekes könyveket, vagy amikor kedvem tartja sétálgatok.
Szeretek kirándulgatni, hegyet mászni. Hegyet azt bátyámmal szoktam egyedül még nem nagyon megy. Bárhova szívesen elmegyek akár gyalog, akár repülővel. A Családom szeret kirándulni, vándorolni a véremben van a felfedezés.*Válaszolja a lány, majd ő is az égre tekint, ami szép kék akár a tenger.
- Csodálatos az ég, és egy-egy madárka elrepül….*Jegyzi meg a lány.*

Diák Hozzászólások száma : 190 Kaszt :

*Victoria halvány mosollyal hallgatja Prue-t, közben élvezi, ahogy a gyenge szellő az arcát simogatja. Szemei lassan tétováznak minden megmoccanó ponton, legyen az egy levél, egy madár, egy fűszál, mindent szemmel tart, mint mindig.*
Phoenixben? Szép hely? *Kérdezi érdeklődve, majd hallgatja a tovább a lánykát.* Mikor jöttél át ide a suliba? *Kérdez megint, érdeklődése nem csappan meg. Ő mindig mindent szeret tudni, ezért kérdez annyit. A tudással csak nyerhet. Prue feltesz egy kérdést, amire Vic először nem válaszol. Az égre tekint, úgy szedi össze a gondolatait.*
Hát... igazából bármit, ami aktuális. Van, hogy csak kimegyek a szabadba, keresek valakit, és beszélgetek vele, van hogy egyedül vagyok inkább. De persze vannak kötelességeim és hobbijaim is. Ápolónő vagyok, legalábbis segéd szinten még, szóval igyekszem fejleszteni a gyógyítási tudásom, hogy ne hozzak szégyent a családomra. Eközben hobbiszinten íjászkodom, ami annyit tesz, hogy néha kimegyek valahova egyedül gyakorolgatni. De persze sokat is kell tanulni, meg minden. *Magyarázza szép hosszúan a teendőit, majd halványan elmosolyodik.* Néha embereket követek a léptei zajából, hogy fejlesszem a képességeim, ilyenek... te miket szoktál csinálni? *Adja a labdát vissza Prudence-nek.*

Vendég

A lány, elvörösödött mert nem látta társa jelvényét, majd figyelte a kérdést. Majd a lány magáról, kezdett el beszélni örömmel hallgatta. Amint befejezte a mondóját.
- Egyszer, egyszer amikor kedvem van kijövök. Még nem nagyon ismerem a helyeket, csak hallok róluk sok szépet és jót. Amikor tehetem felfedezem a környéket. Én, Phoneixben születtem szóval nekem teljesen új így minden. Persze, ha az ember iskolában van nem mindig jut el oda ahova szeretne. Mondjuk Nellond a sulihoz közel van szóval azért jó, hogyha valahova ki tudunk menni.
Kíváncsi vagyok sok helyre még, és remélem el fogok jutni ide-oda. – Válaszolja Prue, majd fejcsóválva bólint, a lánynak valóban gyönyörű hely.
Csendes és nyugodt környék ahol az ember tud olvasgatni szabadidejében és amikor teheti végig sétál a szép úton.
- Miket szoktál csinálni szabad idődben? – Érdeklődik, csillogó kíváncsi tekintettel, majd egy kis lágy hűvös szellő megcsapja az arcát. ~ Ez most, jól esett…~
Attól eltekintve,hogy szép tavaszias idő van még picit fúj a szél gyengéden, de nem zavarta a lányt. Sőt élvezte ezt a szellőt.

Diák Hozzászólások száma : 190 Kaszt :

*Prue kérdésére Victoria kicsit befordul a másik felé úgy, hogy a Naxeldires jelvényét megmutassa.*
Amelyikre te is. *Pillant társa ugyanolyan jelvényére. Halvány mosollyal lépked tovább, most természetesen emberi gyorsaságával.* Te gyakran jössz ki ide Nellondba? *Kérdezi a lányka. Ha megkapta a választ, ő is válaszol saját kérdésére.* Én itt születtem, csak egy hónapja tértem át a Nezába. Azóta meg nem túl sokszor jártam itt, de előtte meg ugye mindig. *Mondja mosolyogva, és csodálva pillant körül. Egy kis csend után megszólal, inkább csak magának.* Olyan gyönyörű ez a hely... *Suttogja. A madarak csicsergésére hegyesen ívelt füle néha meg-megrezzen, hosszú, fürtös, hullámos hajába bele-bele kapdos a szél.*

Vendég

- Én Prue vagyok. – Mutatkozik be, a Nezabarós lány.- Igen szívesen, ebben a ragyogó időben minek legyünk bent az éületben. –Mondja fejcsóválva és kicsit kuncog, majd Elindul Vicel. A lány olyan mintha vadászna, bár a tündékre jellemző a vadászás és a suhanás.
- Te milyen szakra jársz? – Érdeklődik, a lány és közben szét néz jobbra balra a fák között. ~ Tényleg érdekes és szép hely,máskor is eljövök hétvégente ide.~

Diák Hozzászólások száma : 190 Kaszt :

*Victoria terepszínű ruhájának alsó, rövid szoknya része alól most is kilátszik a kis fekete tok, ami egy tőrt takar. Világoszöld, kicsit szűkes pólója felett egy világosbarna ing lóg, ami azonos a rövid szoknyácska színével. A lány hegyesen ívelt fülei lépések zaját érzékeli; megrezzen. Egy másik Nezabaros lány közeledtét jelzi. Vic odafordul hozzá, a kedves köszöntést egy halvány mosollyal nyugtázza.*
Hát igen, kezdődik a tavasz, itt az idő a nagy sétálásokhoz. *Mondja mosolyogva, majd megrázza a fejét.* Ööö, egyébként Victoria Lassenien vagyok. *Mutatkozik be kicsit megkésve, mint ahogy az illem tartaná.* Velem tartasz? *Kérdezi bátorítóan csilingelő hangnemben.* Bár semmi úti célom nincs, csak a természet lágy öle... *Teszi hozzá. Cikázó, gyors, megfigyelő szemei most nem aktívkodnak, csak meg-meg pihennek a fák ágai között lenyugvó madarakon.*

Vendég

Megcsinálta Prue, a házi feladatát és utána nem tudta mivel üsse el a szobában az időt. Elkezdett zenét hallgatni, az sem volt jó neki.
~ Szép időben inkább el kéne látogatni a Holdfény sétányra~
Megragadta a remek ötletét, fogta magát és felöltözött. Farmer nadrágot, Fehér rövid ujjú inget viselt hozzá fekete mellényel amit még testvérétől kapott mielőtt eljött.
Haját most befogta, picit szar kedve volt, majd elindult. Ahogy ment, és megállt az úton mikor odaért, nem hitt a szemének.
~Ez csodálatos, kellemes hely ide gyakran fogok jönni~
Amint, ezt megállapította megpillantott egy lányt, aki biztos tünde volt. Odalépett hozzá és megszólította:
- Szia! Szép napunk van egy kis sétáláshoz, látom nem csak én jöttem ki Nezabarból. – Mosolyog a lányra.

Diák Hozzászólások száma : 190 Kaszt :

*Halk suhogás hallatszik Nellond utcáin. Egy gyors árny siet végig, egészen a holdfény sétányig. Az árnyék nem emberi gyorsasággal közlekedik, ez már messziről látszik. Ahogy a sétányon megáll, látni lehet, hogy egy magas, fiatal lányka. A lányka egy félvér-tünde, a Nezabarból.*

Vendég

*Gaea üröl, hogy úgymond jól felelt. Nem is hazudott, és szépen kiemelte mindazt, amit a diáktársaitól is hallott. A férfi pedig, ... nos, ... úgy tűnik meg volt elégedve vele. És amikor útjára bocsájtja végre, és tovább halad a lány mellől Gaea fellélegez, mert nem tudja mikor "bukott" volna le, mint muglinevelt sárvérű kis felkapaszkodott senki. ... de most újra jókedve van, és még ha le is ment a nap, és hűvösebb is lett, még időben van a kapuzárásig, hát szépen kényelmesen vissza is érhet a famulussal.*
-Na gyere te Belzegár borzadálya!
*Szól oda a lábába kapaszkodó famulusnak mosolyogva, majd még hozzáteszi:*
-Legalább most szépen viselkedtél. ... Gyere, megyünk vissza, és az étkezdében eszünk végre valamit, mert már kilukad a gyomrom.
*Ezzel ők is elindulnak, a maguk dolgára.*

//Köszönöm a játékot! Nagyon tetszett! Smile

//

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 29 Kaszt :

*Csak hümmög a szavakra, majd elmosolyodik.* - Nos, egy Redrick-nek ki is jár az efféle taníttatás. Majd meglátjuk, mennyire volt igaz, amiről beszámoltál. További szép estét... jobban teszed, ha visszamész az iskolába. *Biccent, majd egyszerűen folytatja útját a sétányon. Még elég sokat kell gyalogolnia, mire elér a Karditov parkba, ahova eredetileg indult. Találkája van valakivel... hogy kivel, az meg már egy olyan dolog, amit nem kell mindenkinek az orrára kötni.*

Vendég

*Gaea örül, hogy a férfi megelégedettnek tűnik a feleletével, hát igekszik továbbra is kitenni magáért, ... és dícsérni mindazt, amit jónak és szépnek talál az iskolában, és amit egy varázstudó is helyesnek ítélhet, ... de ebből nincs sok.*
-Ha szabad megjegyezzem, szerintem jó iskolába fogják járatni az ön rokonát. A tanárok nagyon megkövetelik a tudást, főleg a gyakorlati részét, és engem sem akármiért küldtek ebbe az iskolába tanulni. A gyámom szerint csak a legjobb iskola jöhet szóba annak, akit ő pártfogol. És eddig mindenkitől csak azt hallottam, hogy valóban a Nezabar az egyik legjobb hely ahol a képzés valóban magasfokú. *Beszélne még, de fél, hogy csacsogás lenne belőle. Azon kívül a férfi kérdezett, ő pedig flelni köteles. De visszakérdezni, ... no az már illetlenség.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 29 Kaszt :

- Na igen... Azért a magántanárok is tudnak, ha kell nekik. Jómagam is tőlük tanultam, meg persze a kisebbik öcsém is... De gondolom, te örülsz, hogy varázslóiskolába kerültél. *Nem ismeri ő annyira az iskolát, honnan ismerné? Hiszen nem jár oda a családból senki, legalábbis egyelőre nem, neki meg van elég dolga, minthogy arra használja a szabaidejét, hogy a Nezabar-beli szokások után kutasson. Csak figyeli Gaeát, majd bólint.* - Egészen választékosan beszélsz, azt meg kell hagyni, ezzel nincs gond. Ahogy látom, familiárisod is van... Belzegár szőrmókja, nemde? Az egy igencsak könnyű idézés, de nem tudtam, hogy már harmadik évfolyamosoknak is tanítják. Na de mesélj még az iskoláról. Nem sokat tudok róla, de úgy tudom, az unokaöcsémet ide szánják, nem akarják messzebbre küldeni, szóval nem ártana változtatnom ezen.

Vendég

*Amikor a férfi a házikról kezdni kérdezni, akkor kicsit ujjong a szívében, mert végre olyanról kérdezik, amiben még ő is jó. A házik mibensége. No igen. Kedvenc témája. Máshoz úgysem nagyon ért, csak magolni-tanulni igyekszik amennyire csak lehet.*
-Igen uram úgy hallottam, eléggé az éliskolák között tartják számon a Nezabart. Én sajnos magántanuló voltam elég sokáig, de örülök, hogy itt lehetek, és itt tanulhatok. *Lelkesen, ámde szégyenlősen néz a férfira aki úgy tűnik, nem igazán ismeri ezt az iskolát, pedig itteni varázstudónak tűnik.* -A házifeladatok meg néha annyira sokrétegű ismereteket kívánnak, ami sokszor kihívássá teszi a tanulást ugyanúgy, mint az órán az oktatások.
*Reménykedik benne, hogy nem kezdett túlságosan lelkesedni. Zavarát azzal igyekszik palástolni, hogy rendezgetni kezdi a tarisznyáját, és úgy helyezkedni, hogy a lába mögül kikukucskáló famulus ne nagyon legyen feltűnő jelenség. Maga elé húzza a tarisznyát, és ráhelyezi finoman, nőiesen a kezeit úgy, hogy majdnem lógatásnak tűnhet, de a kézfejeit Hölgyiesen egymásra helyezi, ahogy a Néninél az oktatóktól látta. Nem akar rossz benyomást tenni semmiképpen, ha már ennyire kellemetlen helyzetbe hozta magát, és a férfit.*
~Minek kellhet neki az a Ming-sárkány?~ *Fut át az agyán, de hamar magára szól, hogy nem csak hogy semmi köze hozzá, de igazából nem is érdekli, ... tehát minek a kérdés?... A famulus közben meg igyekszik a lábába-bokájába kapaszkodva pislogni a helyzetre.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 29 Kaszt :

*Halványan mosolyogva figyeli, ahogy Gaea rögtön elvörösödik a szobor leírásakor, majd csak karba tett kézzel várja a választ. Valóban, nagyon értékes a dísztárgy, de Allan ért ahhoz, hogy ezeket pillanatok... na jó, órák alatt beszerezze. Hogy milyen áron... az már megint egy másik kérdés. Ő nem szívesen öl, csak ha mindenképpen rászorul, de az nem érinti túl mélyen, hogy öccse hogyan végzi el a feladatokat, amiket rendre rábíz. Amíg ki nem derül... és Allan van annyira profi, hogy semmi nem derüljön ki, ezzel Julian is tisztában van. Mindenesetre mikor a lány megígéri, hogy többet nem lesz ilyen, akkor csak biccent.*
- Ajánlom, hogy be is tartsa, mielőtt nagyobb baj származik a dologból. *A hajvágásra csak felvonja a szemöldökét, és szinte reflexből túr bele a sajátjába. Igazából arra is ráférne egy vágás, a végén úgy fog kinézni, mint az öccse. Na neeeem, a hosszú hajat hagyjuk meg Allan és Kyle számára. Kyle... Annak sem ártana körmére nézni valamikor. Nem is olyan könnyű egy családfő élete, mint az a hit, amibe bele akarta ringatni magát. Nem... határozottan nem könnyű, főleg ilyen rokonokkal nem, akik mellett az ember örülhet, ha nem robbantják fel a fél várost, és mérgezik meg a másik felét.* ~ Mekkora szerencse, hogy Justin szőke... róla legalább első ránézésre nem mondja meg senki, hogy Redrick. ~
- Szóval az iskolába... igaz, hogy ez az iskola még a híres Roxfortnál is jobb diákokat nevel? Elég házi feladatot kaptok? Remélem, akad benne fogalmazás is elég. Gyűlölöm, hogy némelyik varázslópalánta remekül elvan az iskolájában a varázslatokkal, anélkül, hogy el tudna végezni egy egyszerűbb számítást, vagy helyesen meg tudna fogalmazni egy levelet vagy hivatalos papírt. *Nem, nem törődik azzal, hogy Gaea láthatóan sietne. Ha már kis híján fellökte, akkor fizessen meg érte, legalább szóban.*

Vendég

*Amikor meghallja, hogy a Ming dinasztiából való a szobor, úgy elvörösödik hogy attól fél, el is ájul. A tulajdonosa rosszalló tekintete sem sokat javít a helyzeten, főleg a kérdése. Hogyan is fizetné ki? ... Hát ő sehogy. Egy megtűrt szegénylány egy gazdag hölgy kénye-kedve szerint dobálva.* ~Még!~ *Na ja, még, de amint kijárja az iskolát, és a Néni átadja neki az örökösi rangot, nem hiszi hogy tovább dobálózhat vele, Gaea Nephelével, mert amint elrendeződnek a teendői, azonnal a szülei gyilkosa után indul, és ebbe a Néni sem szólhat bele. De addig,... Addig sajnos jó kislányként kell viselkednie, vagy ahogy a Nellondi férfi fogalmazott, "Hölgy"-ként.
-Elnézést kérek szépen még egyszer! *Süti le a szemét még mindig elpirultan, és reméli, hogy a férfi annak veszi, ami valójában is az, szégyen-pír.* -Reménykedem benne uram, hogy nem lesz legközelebb, és még jobban fogok vigyázni innentől kezdve.
*Igyekszik úgy viselkedni, ahogy a szülei nevelték, kicsit megalázkodóan, ... bár amióta itt van, ez egyre jobban nem megy neki, ... és reménykedik, hogy a férfi is érzékeli, hogy érti a "hölgy", vagyis Gaea, hogy itt neki nem terem túl sok egyenjogúság. Itt ő a kis szegény, a férfi meg a naaaaagy és gazdaaag. Megigazítja önkéntelenül is a haját, pedig már szinte az arcába sem lóg, de ez a mozdulat még a kezében van. Majd megpróbálja óvatosan kikerülni a férfit, miközben válaszol a kérdésére:*
-Csak a fodrásztól jöttem és ... jólesett hogy levágták a hajamat, ... és ... *Megmakacsolja magát, és igyekszik rendesen válaszolni.* -Az iskolába igyekeztem vissza uram. Még meg kell írnom a házifeladataimat, mert még kettő hátra van.
*Kihúzza magát közben, és igyekszik tovább szemlesütve maradni.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 29 Kaszt :

*Úgy van vele, hogy a szembejövők majd kikerülik, elvégre itt mégiscsak ő Nellond legrangosabb családai közül az egyiknek a feje. Nos, ez nem történik meg. Egy diáklány kis híján nekiszalad, mire ő majdnem elejti a szobrot, de még időben utánakap. A szemei megvillannak, és az ujjait a szobor köré fonja, majd Gaeára pillant. Végigméri a lányt, majd egyszerűen leveszi a rongyot az aranyszoborról, és Gaea elé tartja.* - Kígyósárkány szobor a Ming-dinasztia korából. Az értéke körülbelül 80 millió font körülre tehető. A legutóbbi gazdája egy bakanccsal fizetett érte, hogy a beszerzőm szavaival éljek, de kíváncsi vagyok, te hogy fizetted volna ki. *A zsebébe csúsztatja a szobrot, miután visszabugyolálta a rongyba, aztán kissé enyhültebben fordul a lányhoz.* - Mindenesetre szerencsére nem történt baj. Legközelebb jobban figyelj, lehet, hogy máskor nem mosolyog majd rád ennyire Fortuna. Hova ilyen sietősen és elmerengve, kisasszony? *Sötét szemeivel a lány arcát fürkészi, kezeit összefonva maga előtt.*

Vendég

*Vigyorogva sétálgat jóleső-nagyokat szippantgatva a tavaszodó levegőből, ahogyan a Virágzó Rózsából kifele sétálgat, mit sem törődve azzal, merre is megy, a lába elé sem nagyon figyel, ezzel plusz munkát adva a famulusnak, hogy nehogy rálépjen. Örül, hogy végre levágták a haját, ... pontosabban lejjebb vágtak belőle, mert már hosszúnak ítélte. A fodrász nagyon kedves volt, csak kicsit sokat beszéltette, amit annyira nem nagyon szeret, de most jól esett kimondania mindazt, amit szinte szégyelve titkol a sok varázstudó között. ... Hát ez van. Borzolja a haját a szél, az a lenge tavaszias, és ő annyira jól érzi magát, ... hogy majdnem nekimegy egy feketésbe öltözött férfinak aki egy fura rongyot szorongat a kezében.*
-Bo ... Bocsátat! *Nyögi ki nehezen, mert alig talál vissza a valóságba az iménti lebegésből. Gyorsan körbe is néz, hogy meg van e mindene, mert ilyenkor hajlamos a szétszortságra, és mindig elhagy valamit valahol. Most legalább nem így történt.*
-Remélem nem ütöttem vagy löktem meg. *Meg akar győződni róla, hogy a figyelmetlenségével nem okozott esetleg valami kárt. Nem igazán örülne ennek a Néni, az biztos. Gazdagnak gazdag, ... de nem ennyire.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 29 Kaszt :

*A főtérről indul el, és ráérősen sétál végig az úton. Egy sötétebb barna pulóvert visel, kabát most nincsen rajta, ez a ruhadarab is elég meleg. Fekete farmer, na meg persze a haja is szinte már fekete, ahogy az a családjára jellemző. Kezeit zsebredugja, és lehajtott fejjel, elgondolkozva baktat. Egy-egy ember megy el mellette, valahogy diákokat is szokatlanul sokat lát erre. Persze, hétvége van, lejöhetnek a városba, de errefelé általában nyugta van tőlük. Elhúzza a száját, miközben óvatosan kihúzza a zsebéből a kígyósárkány szobrot. Azt, aminek eszmei értéke szinte felbecsülhetetlen, pénzben meg 80 millió font körül van. Hogy miért van nála, azt csak ő tudja, mindenesetre egy ócska rongyba csavarta, így alig látszik. Elgondolkozva forgatja a kezében, rongyostól.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Kedd Márc. 09, 2010 5:30 pm

*A lány sétál a fiú oldalán, és valóban, kiértek a főutcára. A járdán állva hallgatja, immár szembefordulva a fiúval az okfejtést. Bólint egy aprót, majd az ő lakása jön szóba. Amire először magába hirtelen lefagy, majd elgondolkozik..*-Rendben.*mondja, a fiúra nézve, szemében még mindig ott az a különös fény.*-Induljunk!*mondja a lány, kedvesen elindulva, miután egy apró csókot nyom a fiú szájára. Azután, ha akarnak, elindulnak. Nem kell sokat sétálni, hiszen a parktól alig öt percre már oda is érnek. Valószínűleg szépen fölmennek, majd ezután a lány előveszi kulcsait, belép az ajtón, és szembefordul a fiúval.*-Három pillanat!*mondja, egy sejtelmes mosollyal, majd behajtja az ajtót, elmormol pár varázsigét, és újból kinyitja, immár a fiú előtt.*-Fáradj beljebb kérlek.*Apró kupi, de a lány eléggé rendszerető, így mindent a helyére rakott. Majd leveszi kabátját, fölakasztja. Valójában nem kicsi a ház, egy embernek. De városi, meg magasan van, meg nincs kertje. Szóval ilyenek. De a lány csak mosolyogva a fiúra néz, a nappali közepéről.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

*A "majd oylat nézek" szavakra csak egy halvány mosoly a válasz, és egy apró, helyeslő biccentés, helyeslő pillantás.* -Dehogynem. És, ha kell, itt leszek melletted, és segítek. *mondja egy félmosollyal, miközben tovább sétálnak, kezdve a kijárathoz érni, vissza a főutcára. A lány kérdésére, és felsorolására egy cseppet elgondolkozik. Semmi kedve ahhoz, hogy diákokkal fussanak össze, oda lenne a romantika, a Nedeviában pedig az ő haverjai lebzselnek, ha mások nem, és biztosan ugratnák, amint leérnének. A fejében egy egészen másfajta gondolat fordul meg, miközben szemei is felcsilllannak.* -Nem is tudom.. Valahogy mindkettő mindig olyan zsúfolt, nem nevezném annak a tipikusan kellemes helynek.. Valahogy egyikhez sincs kedvem, de mit szólnál ahhoz, ha.. *tart egy kis hatásszünetet, lenézve a lányra, miközben hozzá beszél, és egyből meglátja azt a kicsi, de pajkos fényt a lány szemeiben.* -Mi lenne, ha megnéznénk, mennyire kicsi az a lakás? Úgyis rég voltam nálatok.. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy ki kicsinyítette sösze ennyire, hogy ne férj el ott. Csak nem annyira kicsi. *mondja, egy kicsit emgnyomva az "annyira" szót, szemeiben sejtelmes fény csillan meg, ahogyan lassan rálépnek a főutcára.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Kedd Márc. 09, 2010 5:08 pm

* Hosszú csókot ejtenek, majd a fiú válaszol, mire a lány elmosolyodik, és jön az újabb csók. Ezután válaszol csak.*-Majd olyat nézek.*mondja, egy tipikus nőies mosollyal, aztán a fiúba karol, majd mosolyogva válaszol.*-Hát, ez nem csak tőlem függ...*egy egészen csábító mosoly kíséretében mondja a szavakat.*-A jövőt nem lehet előre megmondani.*mondja a lány, majd csak tovább nézi a fiút, míg az nem teszi fl a kérdést.*-Esetleg a Nedevia ? Vagy a Jenilia?*tesz fel két lehetőséget, közben persze végig hagyja, hogy a fiú keze a derekán pihenjen, míg ö is átkarolja hátulról. Boldog, egészen boldog az utóbbi időhöz képest. Arcán mosoly, kedves, pajkos fény van a szemében. Szerelmes. Ezt bárki láthatja.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

*Amikor a lány beforog elé, akkor egy cseppet megtorpan, és mondhatni le is döbben, főleg, amikor a lány már át is öleli a nyakát, és egészen közel hajolva hozzá suttog valamit. Éppen válaszolna, amikor ajkaik összeérnek, így esélytelen, hogy bármit is válaszolhasson. A hosszabb csókban teljes mértékben benne van, közelebb húzza magához a lányt, kezeit összekulcsolva annak derekán. Amikor vége van a csóknak, akkor még mindig nem engedi el a lányt, tartja maga előtt, kezeit a derekára fonva, magabiztosan tartva kedvesét. Arca kissé eltávolodik a lányétól, de nem sokkal, csak annyira, hogy tudjon hozzá beszélni.* -Elég nagy az a ház kettőnknek? *kérdezi, kissé sármos félmosollyal, enyhén oldalra döntve a fejét.* -Vagy esetleg a következő héten már az esküvői meghívókat írogathatom.. Hát persze.. *mondja egy sármos mosolyvillantással, majd egy újabb, hosszabb csókot lehel a lány ajkaira, aztán megcsókolja annak homlokát, és lassan elengedi, egyik kezét még mindig a lány derekán tartva.* -Hova szeretnél menni? *érdeklődik megenyhülten.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Kedd Márc. 09, 2010 4:54 pm

*A lány figyeli a fiú minden egyes arc rezdülést, és a szavak, melyek elhangzottak szájából, és a fiú szemében lévő rezdülések, amik általában öntudatlan cselekvés, felvet a lányban valamit. Ezért megáll, és újra a fiú elé "forog". Majd átöleli, kezeit a fiú nyaka mellett, kétoldalt, kézfejét összekulcsolva, lazán, egészen közel a fiú arcához van az övé is, majd pár szót suttog.*-De ha akarsz, jöhetsz te is.*mondja, majd megcsókolja a fiút. Ez valamivel hosszabb csóknak indítja a lány, mint az eddigieket. Majd ha Vége, akkor a lány újra a fiú mellé lép, és beszélni kezd.*-Nem ülünk be valahova?

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

-Nem a te világod? Azt hittem, te jól érzed magad az ilyen rejtett kis zugokban, misztikus, sejtelmes helyeken.. Nem gondoltam volna, hogy egyszer egy kertesházat bérelsz magadnak, olyat, mint mi a miénk például. *mondja, miközben a saját házukra gondol. Nem mintha olyan sok időt töltene bent, de ez nem is számít jelen pillanatban, mondhatni nem ez volt a kérdés.* -Az álmok sosem függenek a pénztől. Csak egy jó ajánlat kell, egy kis akaraterő, és máris emgvan. *mosolyog bíztatóan, majd a "kiköltözök egyedül" szavakra egy kicsit megdöbben, és elsötétülnek a gondolatai, belülről. Az egyedül számára azt jelenti, hogy ő csak másodlagos, a lány magányosan szeretne élni, legalábbis nem nélküle. Ezen még az sem segít, hogy a lány megjegyzi, hogy feltétlenül megkeresi majd. Egyszerűen úgy érzi, a lány itt akarja hagyni őt. Csak hümmög egy kicsit, miközben tovább sétál a leányzó mellett, a maga kényelmes, mégis határozott lépteivel, pedig nem tudja, hova mennek.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Vas. Márc. 07, 2010 8:36 pm

*Ha a lány tudná, mire gondol a fiú, egész biztosan elképedne. Mivel ő semmilyen ilyenre nem gondolt. Csupáncsak kicsi lett a lakás, meg nem is az világa. Azonban egy kisebb kis kertes ház, az sokkal jobban vonzza.*Zsivaly, kicsi, és nem az én stílusom. Egy kisebb kertes akár paraszt házat sokkal jobban szeretném. Igaz, hoyg közel van a standhoz, de inkább sétálok egy jót, minthogy este nehezen aludjak. *mondja, a lány, egészen elrévedve, ahogyan fejében kialakul a kép, ahogyan egy kis házban él. Egyedül az igaz, de boldogan, és talán a jövőben majd valamikor nem egyedül lesz, de az még messze van.*-De ez csak egy álom. Pénz függő. Ha sikerül összeszednem, kiköltözöm egyedül, de majd szólok feltétlenül, hol találsz meg.*mondja a lány, kedvesen mosolyogva. Majd csak sétálnak tovább.*

//Freeze//