Aeolus Játszótér

Tárgy: Aeolus Játszótér Kedd Dec. 23, 2008 8:05 pm

First topic message reminder :

Hogy miért pont Aeolus Játszótér? Mert ez a játszótér az Aeolus-tér mellett található, innen a név. Közel van még a Karditov Park és Állatkert-hez is. Ez a varázslatos játszótér nem csak a játszani kívánó gyerekeknek varázslatos, hanem mindenkinek, hiszen tényleg mágia lakozik benne. A játszótér egy négyszögletű, téglalap alakú telken van, és csak egy oldalról határolja a játszóteret, a másik két oldalról házak, kertek, ahova nem esik be semmiféle labda, ez is egy kis mágiának köszönhető. A negyedik oldal egy kutyafuttató tér, egy gondozott, füves terület, ahol lehet kutyát sétáltatni, de a bátrabbak macskával is bemerészkedhetnek, vagy más állatokkal, de az nem éppen szerencsés, hiszen a napnagy részén vannak ott kutyát sétáltató emberek, és más fajú humanoid lények, tehát tündék, koboldok, és ilyesmik. A játszótéren is varázsjátékok vannak, egy 5 tagú hintasor, amik jól körbefonják a hintázót, és akár teljesen is megfordulhatnak. Egy henger alakú játék, amibe beszállsz, a falhoz rögzíted magad az adott szíjakkal, és elkezd forogni,de ez egyfajta szimulátor is, szóval képeket vetít mindenfelé, és visz, forgat. Nagyjából minden elképzelhető dolgot meg tud jeleníteni, de ezt be kell állítani, úgy, hogy egy pálcát helyeztek a neki kialakított üregbe a henger közepén, és akkor kijönnek képek, azok közül választhatsz. Egyébként véletlenszerűen jelennek meg a képek, és jelenetek. Van még több mágikus játék is, egy mágikus csúszda, amin olyan hosszan csúszol, amennyit csak akarsz, és hasonló játékok, de azért a végtelenségig ne menj el. Van még egy kisebb akadálypálya is, mozgó akadályokkal, össze is lehet mérni a tudást, vagy egyedüli gyakorlásra is alkalmas. A leülni vágyóknak körben padok, és piknikező helyek vannak.

Vendég

*Hogy miért éppen erre jött a lány? Nos az örök titok marad. Csak megindul, hogy minél messzebb kerüljön a Kúriától. Egy fehér egyberuha van rajta. Egész szé látvány a lány. Mindenesetre ez most ő hidegen hagyja.*~Még egy ilyen bunkó újonc.~* Idegesen lépdel a játszótér felé, majd amikor megpillant két alakot csak sóhajt egyet.*-Sziasztok!*köszön oda a lány, majd csak felveszi a kifejezéstelen arcot.*-Mizu?*teszi fel a kérdést, majd csak Lucasra pillant.*-Múltkor kicsit bolondozós kedvemben voltam és azért adtam az ajándékot!*mondja a lány egy mosollyal az arcán, majd csak elnéz a távolba. Gondolatai közben elkalandoznak. Furcsa gondolatok jutnak az eszébe. Smaragd zöld bájital. Merész ötlet vagy épp csak őrültség. A lány végül csak megrázza a fejét és visszanéz a párosra.*

Diák Hozzászólások száma : 77 Kaszt :

-Hát épp ez az, nem lehet a bajokat csak ugy ripszropsz elfeledni-
*mondja a lány keserűne.*
-Te szeredted az árvaházat? ez meglepő..., és amúgy hogyhogy ott éltél, remélem nem vagyok tolakodó-
*mondja a lány szinte suttogva, majd egy bátorító mosolyt küld a fiú felé...*

Vendég

- Winchesterben, árvaházban. *Vágja rá rögtön, ami meglepő lehet, hiszen az árvák általában nem szoktak boldog gyerekkorral dicsekedni... de hát ők nem abba az árvaházba kerültek, ahova ő, amit Dena inkább szeretetotthonnak nevezett. Talán ahhoz valóban közelebb áll. Hátradől a padon, és összefonja a tarkója mögött a kezeit. Aztán megcsóválja a fejét.* - Valóban távol áll tőle. Ha az ember gondtalan és játszik, akkor kiszakad a valóságból, és egy teljesen más közegben lebeg. De ebben éppen ez a jó.

Diák Hozzászólások száma : 77 Kaszt :

*A lánymosolyogva figyeli a fiút*
-Mért, te hol nőttél fel?-
*kérdezi ismerkedősen, bár kcsit távolságtartóan.*
-Furcsa dolog a játék, bár nemistudom milyen érzés lehet, de olyankor olyan gondtalannak tűnik az ember, ez olyan elérhetetlen, és kicsit távol áll a valóságtól...-
*hadarja a klány, bár ő sem érti mit akar mondani, de össze van zavarodva, furcsa számára ilyenről beszélni...*

Vendég

- Jó neked... *Elhúzza a száját. Ő nincs ennyire jó barátságban a bájitalokkal, eléggé gyakran robbannak fel a kezei között egy-egy hozzávaló túl- vagy éppen aluladagolása következtében... Túlságosan szétszórt ahhoz, hogy ennyire pontosan ki tudja mérni a mennyiségeket, ennyire pontosan tudja keverni a bájitalt... Márpedig ez az a műfaj, ami sok apró mozzanatból áll, és ha egyet elrontassz, csak egy kicsit, akkor öntheted ki az egészet, és kezdheted elölről. Na ahhoz meg türelme nincs. Aztán felnevet.* - De akkor meg nem kellene azon csodálkoznod, hogy más nem olyan. És látod, ez is csak azért van, mert nem ott nőttél fel, ahol én! *Kacsint a lányra vidáman. Aztán félredönti a fejét.* - Furcsa? Mert?

Diák Hozzászólások száma : 77 Kaszt :

-Hát igen, a bájitalok, imádom...-
*Mondja elmerengve a lány majd a fiú kérdésére nem is válszol, és a fiú leül, de Ros igent akart mondani, most a komor kedvének ellenében barátkozós hangulatban volt.*
-Nem mindenki savanyodik be felnőtt korára, én például igy születtem ilyen savanyúnak-
*mondja szarkasztikusan a leányzó, majd megpillant egy lepkét, egy éjjeli lepkét, napsütéses nappal, és a szemével követni kezdi a kis bogárka szárnycsapásait.*
-Bár jó dolog ha játszik az ember, de én nem is tudom.... olyan furcsa...-
*mondja a lány felhúzott szemöldökkel, de azért a fiúra kacsint, amit valljunk meg eléggé furcsa Rostól.*

Vendég

- Persze, oda, a denevéres szakra. Tudod, hol a bájitalok, a jóslás, meg az ilyenek vannak. Én se értem, mi a fenét keresek ott, de hát van ilyen. Leülhetek? *Meg sem várja a választ, ledobja magát a lány mellé, majd a pulóverére pillant, és megrázza a fejét. Nem, most nem megy oda érte, jó az ott. Csak nem lopják el, ha meg igen... Hát, akkor ez van. A kérdésre viszont felvonja a szemöldökét.* - Miért kellene kinőnöm a játékból? Ha nincs más dolgom, miért ne játszhatnék? Semmi kedvem besavanyodni felnőttkoromra, mint ahogy azt elég sokan megteszik. Ha pedig egyszer én is beállok közéjük, hát addig még bőven van időm, nem tizenhat évesen fogom elkezdeni.

Diák Hozzászólások száma : 77 Kaszt :

*A lány felfigyel a botladozó fiúra, és elmosolyodik egy cseppet.*
-Szia, én Rosalin Aljana vagyok, igen, én is Nezába járok, gondolom te is...-
*mondja fucsak mosollyal a szája sarkában. *~játszani? én olyatnem...~
-Azt mondtad hogy játszani, nem gondolod hogy már kinőttél abból a korból?-
*kérdezi a lány csodálkozva, hisz ő soha nem játszik, nem is játszott...*

Vendég

*Találkozott ő már elég fura figurával, hahó, árvaházban nőtt fel! Az az a hely, ahova minden kiskorút összeszednek az utcáról, akit találnak. Mindenesetre nevetve csúszik le újra, majd megpillantja a lányt. Komor, tehát fel kell vidítani. Vidáman ugrál oda hozzá, igen, sántán, így eléggé vicces látványt nyújt, ahogy ott botladozik.* - Heló! Lucas vagyok, te is a Nezabarba jársz? *Zsebrevágja a kezeit, és vidáman csillogó barna szemekkel áll meg Rosalin előtt. A szakkitűző most nincsen rajta, iskolán kívül nem kötelező viselni, ő pedig gyakran még bent sem teszi meg... hoppá.* - Mi a helyzet, miért vagy ilyen komor? Hiszen süt a nap, és egy játszótéren vagy! Inkább gyere játszani, tényleg tök jól lehet itt szórakozni!

Diák Hozzászólások száma : 77 Kaszt :

*A lány komoran, fensőbbségesen sétál át a játszótéren. Szöke hajába belkap a szellő. Rekete miniszoknya, és topp van rajta, és persze mezítláb érkezik. Leül egy padra, amjd gondolataiba mélyedve mormol, ez egy külső szemlélőnek, olyan lehet, mintha a lány őrült lenne.Néha, lassan átpillant a játszótéren. Szeme meg is akad egy srácon, akiben láthatóan annyi energia van, hogy még a lányt is apró mosolygásra készteti.*

Vendég

- Jiháááá! *Vidám kiáltással robban ki a csúszdából, és landol a földön. Végiggurul rajta, eléggé durván, de csak nevetve pattan fel, és porolja le magát. Kissé sántít ugyan, de nem zavartatja magát, újra felmászik a csúszdára, hogy folytathassa a játékot, a lábsérülése ellenére. Igen, ezt hívják örökmozgónak... Vagy csak simán nem komoly a seb. Vagy egyszerűen hozzászokott. Elég sok a lehetőség, de igazából itt mind a három igaz, jelenleg. Narancssárga hosszúujjú pólót visel, de az egyik padon pihen egy pulóver is, ha esetleg szükség lenne rá... na meg persze szintén narancssárga nadrág, és ugyanilyen edzőcipő, mintha csak az a srác lenne a Minisztárból, annyi különbséggel, hogy a haja szőke, nem pedig sötét.*

Diák Hozzászólások száma : 190 Kaszt :

//Bocsi, fagy//

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 4 Kaszt :

* A nő finom hangja, majdnem elvész a sikító szélben, de azért még éppen lehet hallani a válasz és a kérdést.*
- Nem, nem régen kötöztem ide...- * ezt már nem kezdi el ecsetelni, ugyan miért kezdené, hiszen egy vadidegennek társalog, és már régen megtanulta, hogy nem lehet szinte senkiben sem megbízni. Alexej karamell színű szemei sötéten villannak meg, amikor egy villám szeli ketté az égboltot, s azt a mennydörgés követi, de arca most is rezzenéstelen. Nem egy ijedős fajta látott rosszabbat is... például, ahogy anyja leveti magát a sziklaszirtről elkeseredettségében. Elgondolkodik egy pillanatra azon, hogy vajon van-e a tündénél varázspálca, akár ki is csikarhatná belőle, erőszakkal vagy anélkül... sokféle módszere van, de végül elveti az ötletet, mert nem biztos, és ki tudja, a tündék harcias egy nép.*
- Amivel éppen megbíznak.- * és ezzel a válasszal még csak nem is hazudott, hiszen most is egy megbízás miatt járja a várost, még ha nem is éppen a legjobb szándékú is ez a megbízás.* - És Ön?- * kérdez vissza végül.*

Diák Hozzászólások száma : 190 Kaszt :

*Victoria bólint egyet a név hallatán, és gyors, macskaszerű pillantása a daimon felé siklik, ahol a fiatal nő érzékeli a jelenlétét. A hangos, süvítő szél egyre több fülrezzenést idéz elő. A kérdésre nem azonnal válaszol, gyors, fürkésző szemeivel végigpillant a srácon, majd a szél irányába néz. Ahogy megszólal, emberi fülnek az a csengés így a sikoltó vihar mellett is kellemes.*
Születésem óta itt élek, a vér kötelez. Talán maga is? *Pillant mély, csillogó, sötét borostyán szemeivel Alexej szemeibe egy gyors pillanatra. A fiú szemei gyűlöletet és hatalomvágyat tükröznek, gyengén, de Victoria számára mégis érezhetően. Seth, a nagy testű párduc daimon felemeli nemes fejét, és társára pillant. A hölgy egyetlen, láthatatlan pillantással nyugtára helyezi a daimont.*
Mivel foglalkozik, ha szabad tudnom? *Kérdezi, és borostyán szemei kissé megkeményednek, feketésebb színt vesznek fel.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 4 Kaszt :

* A tünde is visszaköszön, majd Alexej hallja a bemutatkozás és bólint rá.*
- Alexej vagyok.- * mutatkozik be ő is, de menyétjére hagyja, megmutatja-e magát vagy sem. De végül Riszami nem mutatkozik meg, bár biztos benne, hogy Victoria tudja, hogy hol van az állatka.*
- Mióta él itt? Már ha nem probléma, ha megkérdezem.- * teszi hozzá végül. Arcán teljesen rezzenéstelen, a jeges szél sem hat rá, Alexej csak áll ott, zsebre dugott kézzel és figyelte a nőt, aki szemmel láthatólag szintén őt figyelte. Ahogy körülnézett a tekintete megakadt a sötét égen, amin most egyetlen csillag sem látható, a közelgő vihar felhői. Ilyen időt kell kifognia a következő napokban, amikor összeszedi a dolgokat is.*

Diák Hozzászólások száma : 190 Kaszt :

*A hangok egyre közelebből jönnek, de a szél erős süvítése mindenképp elnyom egy kicsit belőle. A nő teljes testével a közeledő léptek irányába fordul, holott az alak még nem tűnt fel. Victoria fülei megint megrezdülnek, és az erős szélből lassan kivehetővé válik egy messzi alak. A nő halkan felsóhajt, hangja egyezik a kecses szellő ringatózásával, de a közeledő vihar zaja minden szépséget kiszippant belőle. A férfi, ahogy ideér, illedelmesen köszön. Victoria hegyes füle akaratlanul is megrezzen újból, amivel egy rövid másodpercre magára hívja a figyelmet.*
Önnek is ugyanezt kívánom. *Hajol meg egy lassú pillanatra Alexej előtt.* Kérem, hívjon Victoriának. *Mutatkozik be, természetesen nem teljes névvel. A Lassenien név hiába hírhedt a városban, ő nem mondja ki. Az égre pillant, ami már szinte teljesen fekete színt vett fel. Világosabb foltok, azaz felhők úsznak rajta végig, a csillagok emiatt most nem látszanak.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 4 Kaszt :

* A Sötét negyedből kilépve, úgy döntött Alexej, hogy kicsit körülnéz Nellondban, hiszen még nem nagyon ismeri. Elkezdte megtervezni feladatát, hogy hogyan is szerezze be a kért tárgyakat, de egyelőre még gondolkodik rajta, mert megdönthetetlen akciókat akar végrehajtani, hogy ne köthessen senki bele. És ahhoz, hogy ez így sikerüljön, ahhoz ismernie kell a terepet is.
Hogy miért pont egy játszótérre ment, egy ilyen gyilkolásra hajlamos ember, mint ő, de végeredményben mindegy. Lehet még jól is jöhet egyszer az, tudja merre van ez a hely. Ahogy sétál előre, a szürkés körvonalakat még kiveszi, de azok egyre halványodnak, ahogy sötétedik. Érzi a szelet, amint az arcába csap, de csak daimonja suttogására figyel.*
- Ennek a nőnek is van daimonja...- * Alexej csak akkor látja meg a párducot, mikor már elég közel van. Hiába a sötétben nem olyan jó a látása, de azért egész jó, hozzá van szokva, hogy éjjel járkál.*
- Szép estét!- * köszön a nőnek, majd megpillantja annak füleit, s egyből tudomásul veszi, hogy nem emberrel van dolga, de nem szól semmit...*

Diák Hozzászólások száma : 190 Kaszt :

*A két alak ezen a napon is megjelenik a játszótér közelében. Lassan sötétedik, és elég hideg van. A szél erősen fúj, minden a leveleket erőteljes, gyors táncra hívja, az ágak recsegnek. A két árny gyors, macskaszerű mozgással szeri át a hideg levegőt. Egy kecses nő, és egy nagymacskaszerű nagy termetű daimon érkezik a játszótérre. Név szerint Victoria és Seth. A nő haja szinte egyé válik a széllel, halk, suhogó hangot adva ezzel neki. Seth szőre enyhén felborzolva, de egyikőjük sem fázik. Victoria közelebb lép a mágikus, varázslatos játszó helyhez, és elmosolyodik. Sötét arany pillantásával egy másodperc alatt végigméri az egész építményt. Barna íriszei csak úgy cikáznak, szinte látni sem lehet a mozgását, pedig mindent lát. A féltünde nő messziről lépteket hall, távoli, halk lépéseket. Hegyesen ívelt füle megrezdül, pillantása azonnal követi a többi érzékszervét.*

Diák Hozzászólások száma : 142 Kaszt :

*Meghallgatja Victoriát, majd bólint egyet. Ő is megy, mivel nem akar megfagyni...*
-Rendben. Én is remélem. Örültem a találkozásnak. Szia! *Köszön el tőle egy mosoly kíséretében majd lassan, peléjével együtt elindulnak vissza az iskolába. Most hogy így Vic megemlítette az ebédet, ő is úgy gondolja hogy meglesi az étkezőt...*

Diák Hozzászólások száma : 190 Kaszt :

*Victoria csak ül, és figyeli az eget, ahonnan egyre több és több hópehely kerül a földre.* Én még semmivel, csak nemrég fejeztem be a sulit. Egyszerű harcosnak neveltek mindig is, valószínűleg a munkám is ehhez fog kapcsolódni. *Mondja halvány mosollyal, és hirtelen feláll.* Uh, bocsánatod kérem, de nekem vissza kéne térnem az otthonomba. *Mondja szokásosan túl illedelmesítve.* Otthon várnak, megígértem hogy ebédre hazaérek. Örülök, hogy megismerhettelek, remélem még találkozunk. *És lassan távolodni kezd.* Szia! *Kiáltja még, int egyet és meghajol, majd a párduccal együtt elhagyják a játszóteret.*

Diák Hozzászólások száma : 142 Kaszt :

*Mosolyogva hallgatja végig Victoriát, majd bólint egyet.*
-Értem. Biztosan jó lehet itt lakni. *Ő már fontolgatta hogy az iskola után itt fog... Még nem tudja. A következő kijelentésre elgondolkodik. Ezt meg fogja fontolni... Mármint a gyakrabban idejövést.*
-Igen, szerintem most már többet jövök majd ide. Elvégre... jóhely csak vigyázni kell. *Közben felpillant, mivel a hó elkezd esni. Szereti a havat, de inkább a nyár van ínyére neki.*
-Megyeget. Én is... voltam. Egészen egy évig. Aztán úgy döntöttem ide jövök, itt sokkal jobb lesz. Nem csalódtam. Tényleg érdekesebb. *Mondja kedvesen és körülnéz még egyszer.* Amúgy, te mivel foglalkozol? *Kérdez már ő is, miközben még felveszi peléjét.*

Diák Hozzászólások száma : 190 Kaszt :

*Victoria magában végig nevet az ügyetlenségén, de ez kívülről csak egy halvány mosolynak tűnik. Ő nem az, aki folyamatosan kimutatja az érzelmeit, néha jobbnak látja magába fojtani. Amikor Aleks beszél, a lány csak bólint, és a fiú szeme felcsillanására halványan elmosolyodik.*
Én itt lakom a palotanegyedben. Sokszor járok le csak úgy erre sétálgatni, de ilyen szemét kis hintákkal még nem igen volt dolgom. *Pillant megint a ledobójára, aztán halk nevetésbe kezd.* Egyébként szép ez a hely. Gyakrabban jöhetnél, tényleg megéri. *Mondja, és az erősen felhős égre pillant, figyeli, ahogy pár szem hó aláhull.* Nagy hóvihar készül. *Suttogja az égnek, vagy inkább magának, nem lehet tudni. Nem zavartatja magát, törökülésben leül úgy a földre, ahol éppen volt, és az eget pásztázza. Csak pár hópehely hullt még le, de egyre sűrűsödik.*
És hogy megy a suli? Én sosem jártam iskolába, mindig magántanuló voltam. Biztos nagyon érdekes iskolába járni, nem?

Diák Hozzászólások száma : 142 Kaszt :

*Amint felsegíti a lányt, egy kisebb mosoly jelenik meg az arcán. Meghallgatja amint mondd, majd legyint egyet.*
-Nem zavartál meg. És, szerintem nem vagy ügyetlen, csak a hinta babrált ki veled. *Igaz hogy még nem is ismeri a lányt, de nem baj... Gondolja hogy ez az igazság. A bemutatkozásra biccent, és csuklyáját is leveszi most már. *
-Örülök Victoria. *Egy pillantást vet a peléjére, aki éppen ott kószálgat körülöttük. Közben azért meghallgatja a kérdést és válaszol is rá.*
-Nem nem itt... Gondoltam szétnézek, mivel ittlétem alatt még nem tudtam minden helyet megnézni. Lett volna rá alkalmam.. dehát...*Vonja meg a vállát, miközben fekete szemei felcsillannak.*
-Na és te? Mi járatban erre? *Gondolja, hogy Victoria Nellondban lakik. Hallgatja, miközben a kis mosoly nem tűnik el az arcáról.*

Diák Hozzászólások száma : 190 Kaszt :

*Amint a lányt ledobja a hinta, a fekete csuklyás Nezabar diák Victoriához lép és felsegíti. A tünde megfogja a felé nyújtott segítő kart, de nem támaszkodik rá, inkább csak amolyan illemből fogadta el. Ahogy feláll, a srácra néz, és kissé elpirulva felkacag.* Ohh, bocsánat, hogy megzavartalak a bénaságommal, igazán nem kellett volna a segítség. *Mondja halkan, majd folytatja.* Semmi bajon, tényleg, csak kicsit ügyetlen vagyok. *Lehajtja a fejét, és egyszigorú pillantást dob a "gonosz" hinta felé. A nagymacska eközben végig Aleksandart figyeli.* ~Szánalmas vagy, Vicky.~ *Mondja nevetve a daimon, mire a gazdája is elereszt egy halvány mosolyt.* Én Victoria Lassenien vagyok, örülök, hogy megismerhetlek. *Hajol meg enyhén.* És igaziból nem mindig vagyok ilyen szerencsétlen. A hinta hibája volt. *Keni természetesen másra a dolgot.* Te gondolom nem laksz itt nellondban. *Pillant le a Nezabaros kitűzőre.* Hogyhogy erre jársz? *Néz körbe, és egy halk, távoli madárfütty hallatás széles mosoly ül ki pirosas arcára.*

Diák Hozzászólások száma : 142 Kaszt :

*Leteszi a vállán lévő pelét, mivel az lekívánkozik. Közben szeme sarkából figyeli a nőt és a daimont.
Mellesleg a csuklyája is a fején van, így még nehezebb megismerni. Ma nincs túl jó kedvében, de azért próbál értelmes pofát vágni. Kis idő után, mikor már majdnem körbejárta a játszótért észrevette hogy Victoriát "kidobta" a hinta. Nem haboz sokáig, odamegy...*
-Jól vagy? *Kérdi kedvesen, miközben kezét nyújtja neki hátha felsegítheti. Közben úgy dönt, ha már itt van akkor bemutatkozik.*
-Aleksandar vagyok. *Halvány mosoly, majd egy pillantást is vet a daimonra.*