Aeolus Játszótér

Tárgy: Aeolus Játszótér Kedd Dec. 23, 2008 8:05 pm

First topic message reminder :

Hogy miért pont Aeolus Játszótér? Mert ez a játszótér az Aeolus-tér mellett található, innen a név. Közel van még a Karditov Park és Állatkert-hez is. Ez a varázslatos játszótér nem csak a játszani kívánó gyerekeknek varázslatos, hanem mindenkinek, hiszen tényleg mágia lakozik benne. A játszótér egy négyszögletű, téglalap alakú telken van, és csak egy oldalról határolja a játszóteret, a másik két oldalról házak, kertek, ahova nem esik be semmiféle labda, ez is egy kis mágiának köszönhető. A negyedik oldal egy kutyafuttató tér, egy gondozott, füves terület, ahol lehet kutyát sétáltatni, de a bátrabbak macskával is bemerészkedhetnek, vagy más állatokkal, de az nem éppen szerencsés, hiszen a napnagy részén vannak ott kutyát sétáltató emberek, és más fajú humanoid lények, tehát tündék, koboldok, és ilyesmik. A játszótéren is varázsjátékok vannak, egy 5 tagú hintasor, amik jól körbefonják a hintázót, és akár teljesen is megfordulhatnak. Egy henger alakú játék, amibe beszállsz, a falhoz rögzíted magad az adott szíjakkal, és elkezd forogni,de ez egyfajta szimulátor is, szóval képeket vetít mindenfelé, és visz, forgat. Nagyjából minden elképzelhető dolgot meg tud jeleníteni, de ezt be kell állítani, úgy, hogy egy pálcát helyeztek a neki kialakított üregbe a henger közepén, és akkor kijönnek képek, azok közül választhatsz. Egyébként véletlenszerűen jelennek meg a képek, és jelenetek. Van még több mágikus játék is, egy mágikus csúszda, amin olyan hosszan csúszol, amennyit csak akarsz, és hasonló játékok, de azért a végtelenségig ne menj el. Van még egy kisebb akadálypálya is, mozgó akadályokkal, össze is lehet mérni a tudást, vagy egyedüli gyakorlásra is alkalmas. A leülni vágyóknak körben padok, és piknikező helyek vannak.

Diák Hozzászólások száma : 190 Kaszt :

*A szél lágyan fújdogálja a fiatal hölgy tincseit, néha az arcába csap pár szálat, néha el-elfújja onnan azokat. Hideg, téli reggeli szellő járja végig a terepet. A féltünde lassan lépteket hall, és sötét, mély pillantását a hangok felé emeli, ahol nem sokára fel is tűnik egy fekete alak. Kicsivel alacsonyabb a nőnél, bár ez nem jelent semmit. A kisebb termetű párduc-daimon füleit erősen hegyezve kapja arra a fejét, és érdeklődve pillant az érkezőkre. Azok nem jönnek társalogni, és a féltünde nő sem igen kezdeményez, szóval egy darabig nem történik semmi. Viszont a varázslattal limbáló hinta nem szívesen látja a két külön hallgató társat. A hinta hirtelen egy ponton megáll, ledobva magáról ezzel a rajta ülő nőt, aki négykézláb érkezik, tenyerét kissé megkarcolva.*
De gonosz teremtés ez a hinta... *Morog félhangosan rá, és feltérdel. A fekete árnyra pillant, és halk kuncogásba kezd.* ~Ügyes vagy, Vic. Ezt még ismételd meg néhányszor, és totál idiótának fog nézni az egész város.~ *Gratulál neki a párduc, mire a társa csak egy morgással felel. Lassan a nő is feláll.*

Diák Hozzászólások száma : 142 Kaszt :

*Nem sokkal később egy diák is erre téved. Gondolta, még úgysem járt itt így szétnéz egy kicsit. Szokásos fekete ruha van rajta: Fekete talár, póló és nadrág. Persze pálcája is nála van, sőt még a kitűzőjét is kitette a talárra.
Peléje, mint mindig most is nála van. Vállán csücsül és onnan szemléli a terepet. Közben Aleks meg is áll és körülnéz. Észreveszi ugyan a másik személyt, de egyenlőre nem megy oda. Szemlélődik csak, érdekes neki ez a hely...
Közben persze Zabpehelyt simogatja.*

Diák Hozzászólások száma : 190 Kaszt :

*Egy fiatal, magas nő és egy nagyobb testű, macskaszerű daimon látszik közeledni a játszótér melletti kutyasétáltatón. A daimon szeme szinte azonos a gazdájáéval, sötét, mély és titokzatos.* ~Most komolyan egy játszótérre akarsz vinni?~ *Nyafog a mindig kényeskedő nagymacska.* ~Zavar?~ *Kérdez vissza illedelmesen Victoria, bár cseppet sem zavarja őt, ha a másiknak nem tetszik a hely. Közelednek a varázslatos játszótér felé, ahol szinte minden négyzetméteren a varázslat uralkodik. A nő leül az egyik hintára, és az égre pillant. Elég hideg van, ő mégsem fázik, már hozzászokott ehhez. Egy vékonyabb, lenge pulcsi és egy rövid katonamintás halásznadrág van csak rajta. Csak bámulja a felhős eget, amikor a hinta hirtelen magától megindul.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

*Egy középmagas, jó kiállású férfi igyekszik errefelé, éppen hazafelé tart a munkából, amikor egyszercsak megpillant egy diákot, idekint, a hidegben. Összedörzsöli a kezeit, rájuk fúj, megigazítja barna kabátját, és a lány felé lépdel, bár egy cseppet didereg a hideg miatt.* -Szia Kras vagyok, Krastio Miroslav, helyi auror. Ahogy látom, helyi diák vagy, ugye? *áll meg a lány mellett, még mindig kezeit dörzsölgetve, hiszen számára hideg van, az arcán pedig ott egy sármos félmosoly, ahogyan lassan megáll a hinták mellett, és csak figyeli szemeivel követve a fel-le mozgó leányalakot. Nem akar semmi rosszat, csak gondolta, ha éppen útbaesik egy esetleges ismerettség, akkor szert tesz rá, márha nem űzik el.* -Ugye nem zavarok? Szólj ha igen, csak gondoltam megállok itt egy kicsit. Nem igen szoktam meg, hogy a diákok egyedül csellengnek, főleg nem a játszótereken, ami még közösségibb hely, elviekben. *mondja, kissé érdeklődő, kíváncsian csillogó sötét színű szemekkel.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Jan. 24, 2010 6:42 pm

*Minden nyugodt és csendes, az egész játszóteren csupán egy hinta rozsdás nyekergése hallatszik. A megvilágítás halovány, de láttatni engedi egy harmadéves lány forró, fodrozódó lehelletét. Hintázik a gyöngyöm, a fekete gyöngy... Végszükség esetén jár ki ide, ha már tényleg nincs hova mennie. Ez akkor áll fenn, amikor például a szobáját épp szépségszalonná változtatják, vagy a folyosón minden második ablakpárkányt nyalakodók bitorolják, és egyéb helyhez épp nincs kedve.
Szeret hintázni, szereti hallani ahogy kínlódnak a láncok, ahogy fújja haját a szél. Egy fekete cigaretta-szárú nadrágot visel, szintén fekete csizmákkal és sötétszürke kabáttal. Jól elvan, Morty a mellette levő hintán csövel.* - Mikor fogod már megunni, kedvesem? *nem válaszol, csak félszemmel rásandít daimonjára és sunyin mosolyogva tovább löki magát, aprón, könnyedén.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Jan. 23, 2010 8:48 pm

*Egy koboldlány jelenik meg, a fiú nyomában, árnyékróól árnyékra ugrálva, becserkészve a fiút. Aztán egyszer csak, hirtelen, előugrik a rejtekéből, egyenesen Krasimir nyakába.*
- Krasimir! *Mondja, majdnem hogy sírva, de igazából csak meg akarta ijeszteni a fiút. Nem engedi el, hátulról öleli, aztán csak elengedi, és mosolyogva figyel rá. * - Annyira... Hiányoztál! Sajnos nem lehetek tovább itt kint, elkísérsza Teaházba? Tudod, Nezabari szabályok. 10 után nem lehetünk kint, főleg nem Nellondban. Gyere!*Mondja a léány, megfogva a btya kezét, csillogó zöld szemekkel figyelve. A lány sokat változhatott... Igazán csinos kis koboldlány lett, és igazán sok tárgyat gyűjtött össze az évek során. Hiszen a koboldoknak nincs fontosabb, mint a varázstárgyak birtoklása. Persze ez változó. Mindenesetre a koboldlány elkezdi a fiút a Jenilia felé húzni, hiszen csak ott beszélhetnek.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Jan. 23, 2010 8:36 pm

*Fiatal kobold fiú rója a város utcáit. Még mindig nem ismeri ki magát igazán, pedig már elég régóta itt élnek. És húgával még azóta sem találkozott. Sokáig tartó csámborgás után végül az Aeolus játszótéren állapodik meg. Mindig is szerette a játszótereket, bár sötétedés után ijesztőnek találta őket... A hinták nyikorgó láncai, melyek itt sem maradhatnak el, meglehetősen rémisztő jelenségnek számítottak, még fiatalabb korában. S most is, ahogy lesöpri a havat az egyik hintáról, és leül, borzongás fut keresztül a fiún. Nem igazán szeret egyedül lenni, és most is kifejezetten örülne neki, ha jönne valaki. Bár nem igazán valószínű, hogy ilyenkor kint tartózkodnak Nellond lakói.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

-Majd.. majd egyszer.. *mondja kissé elmerengve, miután végighallgatta a baba minden apró csínját, bínját, amit karácsonyra kapott. Minden bizonnyal szépen fest. A kérdésre aprót biccent.* -Igen, Kras. Te pedig.. Mar.. Marina? *találgatja a neveket, majd feláll a hintáról.* -Nehogy egyedül menj, veszélyes a környék, mégha csak egy kisvárosis, de azért jobb, ha vigyázol. Hazakísérlek, persze. Aztán majd legközelebb is kijöhetünk játszani, ha van kedved, és majd akkor is hazakísérlek. *mondja halványan mosolyogva, majd elindul a lány mellett, iránymenet haza, aztán majd az éjszakai műszak.*

Vendég

- Pedig nem volt nehéz. *Szögezi még le, majd mikor Krastio tanítgatja a tiaráról meg a hercegnőkről, akkor megint csak hümmög, és az egyszarvút fürkészi. Nem is nagyon hajtja a hintát, miután lelassult, hagyja, és tulajdonképpen megint csak ücsörög benne, minimális mozgással. Gondolkozik.* - Hát, sajnos még nem volt időm megnevelni, mert csak karácsonyra kaptam Barbi nénitől. Szóval teljesen új. Apától babát kaptam, szép barna haja van, olyan mogyorószínű. Meg virágos ruhája, de van hozzá kabát is, hogy ki tudjam hozni, és ne fázzon meg itt a hidegben. Tudod, a virágos ruhában megfázna. És az a madár tetszik a legjobban, amelyik olyan színes... narancssárga meg kék. *Fel sem tűnik neki, hogy Krastio feltűnően kerüli a bezárkózós témát, nem annyira érdekes, hogy beszélni kelljen róla.* - De majd biztosan mehetsz te is. És akkor majd tudod használni a sok varázslatot. *Mondja, majd elnyom egy ásítást, és kiszáll a hintából.* - Kras vagy, ugye? Már nem emlékszem olyan nagyon. Nekem haza kell mennem, mert már nagyon sötét van, és apa aggódni fog, meg lehet, hogy Barbi néni is... *Elsétikál az egyszarvúig, és megfogja a fejét, hogy tudja szépen húzni, ahogy eddig.* - És még meg kell fürdetnem Hercegnőt is. *Mégsem indul, csak kissé bizonytalanul toporog, és a fiút figyeli.* - Hazakísérsz...? Sötét van... *Aztán ha Kras-nak mennie kell, és nem kíséri el, akkor elköszön, majd elindul. Ha meg a fiú jön vele, akkor együtt indulnak el, de a lényeg, hogy a lány elhagyja a játszóteret, nyomás haza.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

-Gratulálok hozzá. Nekem sose mentek az ilyen kézimunkás dolgok.. *mondja kissé felszisszenve, aztán a lány megdöbbentéségre kissé kihúzza magát, majd emgrázza a fejét.* -Nincsen. Tiarát szoktak nekik adni, hogyha elég idősek, tehát már nem nagyon kicsik, és nem esik le a fejükről. A tiara olyasmi, mint a korona, csak vékonyabb, és olyan csak a hercegnőknek van. *mondja, mint egy tanítóbácsi. Aztán elneveti magát egy cseppet, de visszfogja magát.* -Hát, akkor ideje lesz, hogy megneveld és megtanítsd neki, hogy nem szabad így bekoszolnia magát. Majd megtanul vigyázni magára lassanként, csak meg kell tanítani. *vonja meg enyhén a vállát, amdja bezárkózásra kissé összeráncolja a szemöldökét. Nem, ebbe nem megy bele.* -Nos, tényleg nagyon szép kitűzőjük van. Melyik tetszik neked a legjobban? *érdeklődik, terelve a gondolatait a bezárkózós témáról, és inkább valami vidámabbal foglalkozik. Aztán elmosolyodik.* -Ritkán alszom, és olyankor pont eleget ahhoz, hogy kipihenjem magam. Megtanultam kezelni a fáradtságot. És igen, sok varázslatot tudok, akárcsak az aurorok, de sajnos még nem nagyon tudtam őket használni. Tudod, még tanonc vagyo, vagyis keveset megyek terepre. *mondja, miközben lassan löki előre-hátra a saját hintáját.*

Vendég

- Van szép papírkoronám. Én csináltam. *Hajtja kissé félre a fejét, majd döbbenten néz Krastio-ra.* - A hercegnőnek nincsen koronája? *Egy világ törik össze benne, legalábbis néhány pillanatig úgy tűnik. Elhűlve figyeli az egyszarvút, majd végülis visszafordul Krastio-hoz.* - Nem baj. A papírkorona úgyis elszakadna. Hercegnő nem vigyáz magára, látod? Most is csupa kosz, fürdethetem meg amikor hazaérek... pedig akkor már késő lesz. Már most is nagyon késő van, ugye? Apa haragudni fog, hogy már megint sokáig kint vagyok... *Kissé elgondolkozva néz maga elé, majd folytatja.* - De persze lehet, hogy apa otthon sincs ilyenkor. Vagy már megint bezárkóztak Barbi nénivel. Olyat gyakran csinálnak. És miért dolgozol olyan későn? Akkor mikor alszol? *Meglepetten pislog a fiú felé, majd bólint.* - Igen, apa nagyon okos. És én szeretnék a Nezabarba járni, mert olyan szép kitűzőjük van azoknak, akik oda járnak. Meg olyan jó varázslatokat tanulnak! Én csak néhány varázslatot tudok, pedig szeretnék többet. Te sok varázslatot tudsz, ugye? Az aurorok sok varázslatot tudnak?

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

*A lány hümmögésére reménykedik, aztán kifújja a levegőt, emgkönnyebbülten.* -Remek. És kiről kell áttenned a koronát? Amúgyis.. a hercegnőt még nem koronázták meg, neki csak a rangja van. Majd, ha elérkezik az idő, megkaphatja a koronát a ceremónia keretében. *magyaráz, lökve a hintán.* -Rendben, akkor nem fogsz. Ne félj, bízz bennem.. *halkítja le a hangját, majd egy kicsit hátrább lép, mert már jó alaposan meglökte a hintát.* -Tudod, én hivatalnoki ember vagyok, és ma szünetet vettem ki. Csak éjjel kell bemennem, kilencre, akkor kezdődik a szolgálatom. Auror vagyok. Vagyis, afféle.. segédtanonc, vagy mi.. Ezért nem járok a Nezába. Már kinőttem a korosztályból. *mondja szemlesütve.* -Amúgy nagyon okos vagy, ahogy hallom, vagy az apukád nagyon okos. Mellesleg, te majd szeretnél abba az iskolába járni? *érdeklődik, miközben lök még egyet a hintán, majd leül a másika, és azt kezdi el hajtani.*

Vendég

*Az igazság az, hogy hó az van, csak jóval kevesebb, mint amennyi Marinának kellene. Gyereknyelvre lefordítva, nincs hó. A hó az neki olyan mennyiségnél kezdődik, amiben legalább derékig elmerül, mint pár éves korában. Az már egy másik kérdés, hogy pár éves korában az ilyen mennyiségű hóban is derékig elmerült. Az egyszarvú nevére összeráncolja a szemöldökét, majd hümmög, aztán bólint.* - Na jó, legyen Hercegnő. De akkor rá kell tennem a koronát otthon. És nem szeretnék átfordulni... *Pislog fel kissé aggódva, elvégre ezen a hintán olyat is lehet, de ő nem igazán kedveli.* - Igen, mert a levegő bemegy a rétegek közé, és ott marad, és akkor meleg lesz... *Motyogja arra, hogy rétegesen kell öltözködni.* - Apa mondta. És neked nem kell dolgozni, vagy iskolába menni? Te miért nem jársz ide, a Neze... Neza... szóval ide az iskolába? Én már annyira szeretnék oda járni, de még kicsi vagyok...

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

*A lány szavaira körbenéz. Vagy beflash-elt, vagy pedig földangyalkát kezdett csinálni, vagy az emlékei játszottak vele furcsaságot. Szemöldökei megemelkednek, aztán csak emgrázza a fejét.* -Hmm.. valóban.. *mondja hosszas elgondolkozás után. Az egyszarvú nevére elmosolyodik, és hsoszasan méregeti az állatot.* -Hercegnő. *mond be egy sablonnevet, majd a lány mögé kerül.* -Kapaszkodj ám jól, nehogy leess! Mennyire lökjelek meg, meddig szeretnél repülni? *érdeklődik, miközben egy kicsit meglöki a hintát, a láncoknál fogva, egyelőre. Előrelép, majd hátra, és a hinta lassanként megindul.* -Annyira nincs hideg, mint szokott lenni. De jobb, hogy felöltözöl. Tudod, ha nagyon sok réteget veszel fel, hogy jó meleg legyen, és ne fázz, de a hideg elmaradna, akkor tudsz levenni réteget. Viszont, ha nincs nálad elég, és fázol, akkor nem tudsz többet felvenni. Úgyhogy okosan tetted. *mondja dícsérő mosollyal, miközben tovább löki a hintát.* -Én csak gondolkozni jöttem le. Eddig a domboldalban pihengettem, de amikor emgláttam a szép unikornisodat, emg téged, gondoltam, csatlakozom hozzátok. Legalább valaki ismerőssel leszek, és nem egyedül. *mondja továbbra is mosolyogva, majd egy kis időre elnéz a messzeségbe, tovább lökve a lányt.*

Vendég

*Mikor megpillantja a fiút, akkor visszainteget neki, aztán Krastio meg is áll mellette, mire Marina köszönés és válasz nélkül zúdítja rá hatalmas gondját, szomorúságának okát.* - Nincs hó. *Panaszolja tényszerűen, miközben lábait lóbálja, és nem is löki annyira a hintát, inkább csak ücsörög benne.* - Szia. Maradhatsz, ha megmondod, hogy hívják. *Húzza ki magát büszkén, és az egyszarvúra bök.* - Meglöksz? *Pislog aztán fel reménykedve a fiúra, mert persze, tud ő hintázni egyedül is, de azért mégiscsak jobb, ha löki valaki.* - Ugye, hogy nincs is annyira hideg? Mikor jöttem idefelé, a néni megdícsért, hogy milyen szépen felöltöztem, jól is tettem, mert hideg van, de szerintem nincs is hideg. Legalábbis olyan nagyon nincs... én nem fázom. Te fázol? És te mit csinálsz itt? Te is hintázni jöttél le?

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

*Heves léptekkel érkezett, még régebben a játszótérre, msot éppen az egyik bucka mögött hever a földön, egy félkész hóangyalt kreálva. Amikor lépteket és vonszolást halla, feltekin, és halványan elmosolyodik, amikor látja a gyereket, emg az egyszarvúját, amint éppen a hintákhoz megy. agynehezen feltápászkodik, majd leporolja magát, és a hinták felé indul meg. Egyik kezével meg a sármos félmosollyal integet a lány felé. Barna, hosszú kabát, kezei mélyen zsebretéve, kesztyűben, nyakában sál, haja hosszan, kiengedve lifeg a vállán.* -Szia! Ideülhetek melléd, vagy az unikornisoddal szeretnél egyedül maradni? *kíváncsiskodik, miközben megáll a hinták mellett, kezeit zsebrevágva, úgy pislogva le a lányra.*

Vendég

*Kitartóan hurcolja magával a plüss egyszarvút, ami körülbelül akkora, mint ő. Eléggé nehezen sikerül, igazából az állat fele a földön van, azon húzza, szóval eléggé koszos lesz, de sebaj... majd beteszi a fürdőkádba, és szépen megfürdeti, ha hazaér. Mire a játszótérre ér, azért elég rendesen elfárad, elszontyolodik, és fásultan húzza maga után a földön szegény, jobb sorsra érdemes karácsonyi ajándékot. De legalább szeretve van, méghozzá nagyon. Még úgy is, hogy Barbi nénitől kapta. Végülis, Barbi néni nem is szörnyű. Annyira. Aztán végül az egyszarvúval leparkol a hinták mellé, és az egyik hintába beleül, majd elhintázgat, békésen. Néz kifelé a fejéből, még mindig kissé elszontyolodva. Persze jól fel van öltözve, barna kabát, csizma, valamint halványabb, talán khaki színű sál, sapka, kesztyű. Egészen elegáns, mondhatni.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Dec. 12, 2009 4:49 pm

-Semmi nem ijesztettél meg annyira. *Úgyse mondaná el, ha nagyon megijedt volna.*
-Nem is tartalak fel, szia Adela! *Rámosolyog a lányra. Miután Ő elmegy leül a padra és nézegető a környéket, valamint a környéket. Miután megunja hazamegy a sulijába.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Dec. 12, 2009 4:46 pm

* Adela fekszik a földön egy kicsit. Szerencsére homokkal volt borítva a föld és habár nem a legpuhább dolog nem törte össze magát a hölgy. A lányka kezet nyújt neki. Elfogadja a segítséget és feltápászkodik. Leporolja magát.
- Köszi a segítséget. Én Adela vagyok. Köszi minden rendben van. Bocsi hogy megijesztettelek. * Mondja a lánykának kedvesen. Amint órájára néz rájön, hogy sürgősen haza kell menni.
- Ne haragudj, de el kell mennem. Talán még találkozunk. * Int a lánynak és elszalad.

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Dec. 12, 2009 4:41 pm

*Nem hall semmi lépést, így amikor a lány beül a mellette levő hintába és ráköszön, kicsit megijed és meginog. Gyorsan a lányra villantja a tekintetét. Kicsit ijedt feje lehet, ám gyorsan felfogja a helyzetet.*
-Hello! Spirit vagyok. Hogy vagy? *Mondja barátságosan és egy mosolygós képest sulykol hozzá az arcára. A lány elkezd hintázni, de nem sokára el is hagyja a fedélzetet. Spirit azonnal kiugrik a hintából. Odasiet a lányhoz és kezetnyújt neki, hogy felsegítse. Ha a lány kezet nyújt neki akkor segít, ha nem hát akkor csak nézi a lányt.*
-Jól vagy? *Kicsit meginog a hangja. Eléggé megijedt.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Dec. 12, 2009 4:29 pm

* Ezen a szép délutánon Adela úgy dönt elsétál egy kicsit olyan helyszínre amerre már rég járt. Gyermekkorának napjait szinte mindig itt töltötte el. Azóta már eltelt pár év és felnőttként igyekezett viselkedni. erre senki nem tanította, hogyan kell és lélekben maradt ugyanaz a pajkos lányka. Bár már sikerült némileg összeszednie magát és úgy tűnt élete útja sínen van valami még hiányzott az életéből. Egy lelki társ. Olyan aki megérti őt és mellette áll. Persze ahhoz kéne tudnia ismerkednie a nőnek, de ez nem ment neki. Egy lányt pillantott meg a játszótéren miközben dúdolgatva leült a másik hintába.
- Szia. * Köszön a lánynak és elmosolyodik. Eközben hajtja a hintát, de egyensúlyát elveszti és kiesik belőle. Egy ideig a földön fekszik, majd megpróbál felállni.

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Dec. 12, 2009 4:22 pm

*Moyrával és Chrisszel volt már itt egyszer, vagy inkább összefutott. Azóta több, mint egy hét eltelt. Semmi érdekes nem történik a lánnyal, így úgy dönt kijön Nellondba és körülnéz. Mivel csak ezt a helyet ismeri így idejön és körülnéz. Senki sincs, így leül az egyik hintára és nézi az eget. Mostanában nagyon ijedős, ő sem érti miért. De ez van.* ~De szép ma az ég.~

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Dec. 06, 2009 5:11 pm

*Amikor Roonie szinte ledönti a lábáról elkezd nevetni. Örül hogy ennyire kedveli a kutya hiszen ő is kedveli őt, és a gazdáját is. Lassan meg is szólal.*
- Na Roonie nem kell ám ennyire szeretni. Én is nagyon kedvellek ám. *mosolyog a kutyára majd kissé lassít az iramon, hogy az ne zavarja a fiatal lányt. A lány halk megjegyzésére boldogan elmosolyodik, majd gondolataiba mélyed. Ha a lány kérdezget tőle valamitt válaszol neki, de egyébként csendben teszi meg a hazafelé vezető utat. Mikor hazaérkleznek körbevezeti a lányt a házban, majd ismét beszélgetni kezd vele. Késő este ha a lánynak nincs ellenére mesél neki, majd nyugovóra tér.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Dec. 06, 2009 4:57 pm

*Morgane figyeli a hiúzt. Amikor az közelebb lép hozz, kicsit megijed, de ekkor meghallja a dorombolást és megnyugszik. Amikor Epi megnyalja a kezét hálásan rámosolyog. Ronnie ennek hatására úgy érzi, neki is tennie kell valamit. Odaszalad Mardhughoz és barátságosan nekidől a lábának miközben lihegve csóválja a farkát. A kislány elneveti magát. Megkönnyebbül amikor Mardhug határozottan kijelenti hogy indulhatnak. Még a kezét is felé nyújtja . Morgane ránéz és elmosolyodik. Megfogja kezét és tempóját megpróbálja hozzá igazítani. Ronnie követi őket és megpróbál belekötni a hiúzba, persze csak játékosan. A kislány idegesen szorongatja a mellette lépdelő ujjait. Néha felpillant rá, hatalmas csillogó tekintettel. Majd halkan megjegyzi.*
- Lehet hogy te úgy érzed, de igazából csak második vagy.
*Mosolyogva mondja, majd az utat figyelve, elgondolkozik rajta, mikor is kezdte tegezni Mardguhot.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Dec. 06, 2009 4:44 pm

- Ne veszekedjünk, nem szeretném elrontani ezt a szép estét ezzel. *mosolyog a lányra, majd elkezd mosolyogni az önálllósodó kutya láttán. Hát igen, most mind a négyük élete megváltozik. Nem is kicsit. De csak az első pár napot kell kibirni zökkenőmentesen. Utánna már minden megy tovább a megszokott ritmusban, csak nem külön, hanem együtt. . Majd a lány kijelenti hogy indulhatnak. De nem sokkal késöbb visszakozni kezd. Eközben Epi Mardra pillant.*
~Nincs ellenemre, miért lenne?~ *küldi gazdájának gondolatban, mire a férfi elvigyorodik.*
-Nincs ellenére. *mosolyog a lányra, és a hiúz megerősítésképpen halkan dorombolni kezd majd megnyalja a lány kezét. A férfi elkezd nevetni.* Na látod, mondtam én. Szerintem Epi is örül, hogy lesz egy játszótársa. Amúgy pedig mint mondtam, én örülök a legjobban, hogy mindez megtörténik. *mondja majd a lány felé nyújtja a kezét.*