Tigris cápa háló

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1.
2.
3.
4.

A szoba lakói - bal oldal:
1. Nemo Blackwell
2. Kyle Peters
3. Matthew Demerest
4. Vaszilij Potrevszkij

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Vas. Ápr. 18, 2010 1:17 pm

-Van is miért. De lassan hozzászokok, hogy van rosszabb, mint élet-halál határán egyensúlyozni. *flegma vállvonással reagál, maga sem tudja pontosan, mi most számára a legrosszabb. Az, hogy Chris így van, hogy ő ismét elbukott, vag az a mérhetetlen csalódás, hogy nem bízhat meg egy emberben sem, mondja az akárkinek is magát. Talán mind egyszerre zuhan rá, de jelenelg Chris miatt aggódik a leginkább.* -Akkor éppen időben érkeztünk. Remélem hat rá valamit ez a szerencsétlen flótás jelenléte. *bök az ocelot fejével Jack felé, majd emgrázza magát, és csak hozzádörgölőzik a kutyához.* -Reméljük a legjobbakat. Mást nem tehetünk.. én legalábbis. *teszi még hozzá, Jack pedig csak elmosolyodik, bár a szemei neki is eléggé reményvesztetten, kietlenül csillannak meg, bár tőle ez nem annyira szokatlan.* -Te.. Chris. Tudod milyen buli van az intenzíven? *kérdezi kissé sejtelmes félmosollyal, sunyi, sanda szemekkel nézve a fiúra, enyhe hatásszünetet tartva.* -Amilyen nekünk kéne. Eszméletlen. *súgja halkana szavakat, szemeit kissé megvillantva.*

Vendég

*Felnevet, örömtelenül arra, hogy Jack ugyanúgy van, mint ő.* - Akkor részvétem, barátom. *Rázza meg a fejét, és ez Chris részéről rengeteget elárul. Arról, hogy nem... határozottan nincs jól, hiába a mosoly az arcán, de hát erről a szemei is árulkodnak. Lilith visszabökdösi hálásan az ocelotot, kiskutyaszemekkel pislogva a nagymacskára.* Ez eddig a legrosszabb. Eleinte tombolt, aztán sírt... most csak... van. És ez így nem jó. Félek, hogy mi lenne a következő lépcsőfok. Azért jó, hogy idejöttetek... *Suttogja az ocelotnak, orrával bökdösve barátnőjét. Chris néz Jackre, figyel rá, de az üresség nem nagyon akar feloszlani a szemeiből, csak féloldalasan elmosolyodik.* - Ugyan. Megmondtam, hogy engem nem könnyű levakarni magadról... még talán a Mungóban is közös cellában lennénk, te... *Rázza a fejét, és az utolsó szavakra csak gondolatban reagál.* ~Mégis...~ *Sőt... gondolatban sem fejezi be. Talán nem találja a szavakat, hogy be tudja fejezni.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Vas. Ápr. 18, 2010 12:18 pm

*A hangra a fiú emg se rezzen, tudja, hogy most egy olyan háborúba indul, ahol fontos, hogy másodpercenkét nyerjen meg minden csatát. Amikor az ajtón beengedik őket, akkor az ocelot egyből Lilith mellé lépdel, és finomnan megböki az orrával, majd megnyalja annak pofáját, aztán Chris felé sandít, kissé lesunyva a füleit. Jack pedig célirányosan bevetődik Chris mellé, leülve az ágyra.* -Szevasz Shiro. Nagyjából úgy, ahogy te. *mondja egy hangos sóhajjal, kissé lehajtva a fejét, úgy, hogy haja egy cseppet a szemébe lógjon.* -Jöttem megköszönni, hogy vagy nekem. Nélküled azt hiszem már rég a szent Mungóban rohadnék valami jóóó mélyen fekvő cellában. És azt hiszem.. eddig nem jöttem rá, mennyire is fontos vagy.. nekem.. *mondja, kissé halkabb sóhajokkal, miközben a fiú üres szemeit nézi, amitől persze, hogy elszomorodik, de próbál minél melegebb, bíztatóbb szemekkel figyelni a fiúra, elterelve gondolatait a rémisztő, elrettentő ürességtől.*

Vendég

*Chris mostanság egy jó ideje csak fekszik, vagy ha ki is mozdul, akkor némán járja a kúriát. Teljes csöndben, daimónja is néma, pont mint ő. Most is csak fekszik az ágyában, egyszerűen egy fekete pólóban meg egy rövidnadrágban, a plafont nézve, üres tekintettel. A kopogtatásra igazából meg se rezzen, arra sem figyel, Lilith az, aki kidugja a fejét a kutyaházából.* Gyertek be. *Mondja, hangja furcsán hangzik a csöndes szobában, hangosan, tisztán. Tudja, hogy kik vannak itt, az orrát nem lehet becsapni, és jól tudja, hogy itt rájuk van szükség... pontosabban rá. Ha Jack belép, akkor Chris felül, törökülésbe, elmosolyodva... de a szemei továbbra is üresek.* - Szia. Hogy vagy? *Kérdezi, könnyed hangon, de a szemei azok, amik elárulják teljesen. Illetve az a sok bájitalos palack az asztalán... a pár teli palackról Jack egy pillantásra megállapíthatja, hogy bizony már napok óta álombájitallal alszik a fiú.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Vas. Ápr. 18, 2010 12:08 pm

*Fásult, és beletörődött lassan teljesen mindenbe. A péntek még túlságosan is közel van ahhoz, hogy teljesen kilábaljon a dolgokból, de kezd egyre jobban rájönni, hogy nem bízhat meg senkiben. Hogy egyedül maradt az emberek között, és talán még saját magában is gyakorta kételkednie kellene. De mégsem tud. Pontosabban, van néhány ember, talán kettőnél nem több, akiben a végletekig megbízik. És éppen ezért jött el most is. És ezért emeli fel mégis a kezét, és int ütemesen háromszor az ajtó felé, egészen a fáig érintve öklét. Finoman, óvatosan kopog be, nem akar ajtóstul rontani a házra. Az ocelot szorosan gazdája mellett marad. Jack lenéz az állatra, aki halvány, félmosoly-szerű csalafintasággal a szemében biccent, a fiú epdig elmosolyodik, és megcsóválja a fejét. Semmi sincs rendjén, de most itt a helye. Legalábbis, reméli.*

Vendég

- Oké... *Mondja halkan, hálásan mosolyogva, és örül, hogy Jack nem feszegeti tovább a témát. A dologra meg, hogy beszélget vele, lesüti a szemeit, így Jack nem láthatja a barna szemekben megvillanó elszánt fényt. Igen. Ha ott Samantha bepróbálkozik valamivel... aminek tartós következménye lesz... annak nem lesz jó vége a lány számára a hét leteltével. A hét leteltét megvárja persze... azt mindenképp. Az énekes halott említésére pislog, majd leugrik az ablakból, Lilith pedig felnyög.* Neee... alkoholt neeee... a Samanthás eset után is... ne tudd meg mi lett abból, hogy a dühére ivott. Ne... ne tudd meg. És azt mondta, soha többé alkohol... neeee... *Nyöszörög Odronnak, de mit van mit tenni. Chris lelkesen követi a fogadó irányába Jacket, hát a két daimónnak sincs választása. Nyolc méter... bár ami Lilithet illeti, a maga részéről elbújna a Janáéktól kapott kutyaházába, és ott vészelné át ezt az estét.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Hétf. Ápr. 12, 2010 5:56 pm

*Csak halkan suttogva, csitítgatva ringatja Christ tulajdonképpen, finoman simít végig annak hátán.* -Hát persze, hogy nem. És én pontosan tudom, hogy nem akartál rosszat nekem, és soha nem akarnál. Azért ennyire már ismerlek téged. *mondja, miközben igyekszik belenézni Chris szemeibe, és kicsit megpöcköli az állát.* -Azért majd megpróbálkozom vele. Mármint beszélgetni. ~Meg mást is.~ *teszi hozzá gondolatban, majd végül csak egy pár pillanatig néz ki a fejéből, mintha valamin nagyon agyalna. Az ocelot felkapja a fejét, és kissé ijedten morrant valamit, majd négy lábra tápászkodik, de mieltőt bármit is mondhatna, Jack máris leugrik az ablakból, egyenesen Chris elé befordulva, majd annak kezeit emgragadva egyszerűen elrántja őt az ablakból.* -Tudod hova kell menni, hogyha rossz a kedved? *rövid hatásszünet, amíg az ocelot csak morrant valamit Lilith felé, valami erőteljesen elégedetlenséget, és diegesen csap egyet a afrkával.* -Irány az Énekes Halott! *kiált fel Jack, teljesen felpörögve, és már rángatja is a fiút, aki remélhetőelg követi, és jön vele együtt.* -Csak az alkohollal vigyázva.. Ha erre még iszik.. *az ocelot csak felmorrant szavai végén, amit Lilith felé súg, majd lábait szedve hlad Jack, remélhetőleg Jackék után.*

Vendég

*Bólint a fadarabos dologra.* - Igen, talán... majd kipróbálom. *Mondja, majd a vallomás, meg minden, és Jack felugrik mellé, mire csak hozzábújik, nekitámasztva fejét barátjának.* - Akkor is hülyén éreztem magam. Ő sikítva kiabált velem, énnekem meg csak... a könnyeim folytak. Pedig tényleg nem ezt akartam. Nem akartam, hogy ennyire elfajuljon az a... beszélgetés. *Motyogja Jack vállába, majd a kérdésre becsukja a szemeit. Ettől a kérdéstől rettegett, félt.* - Ezt... nem tudom, hogy mondjam el. Ha őt kérdezed, azt fogja alighanem mondani, hogy azért, mert én egy utolsó tapló vagyok, aki beleüti az orrát az ő dolgaiba. Az én részemről... bonyolult... ~És nem tudom, ilyen állapotban mennyire hinnél nekem.~ *Fejezi be gondolatban, majd felpillant. Arca még könnyes, de már nem sír.* - De ugye tudod, hogy én soha... soha nem akartam neked rosszat, és ha Samantha neked az igazi, akkor soha nem állnék közétek semmilyen úton-módon? *Suttogja, alig hallhatóan, de Jack, mivel olyan közel van hozzá, minden bizonnyal jól hallja. Lilith meg csak lefekszik Odron mellé, nekidőlve az ocelotnak, pihenget csukott szemekkel.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Hétf. Ápr. 12, 2010 5:39 pm

-Megnyugtat, ha fogod.. Akár egy fadarabot is foghatnál! *gesztikuélál, emg legyez a kezével, majd következik Chris vallomása, az üveg csörrenése, és az a könnycsepp, aminek nem tud ellenállni, és a tény, hogy Samantha is felpofozta Christ, ami epdig a fiú mélyén olyan furcsa reakciókat vált ki, amik kénytelenek nekiszegülni a bájitalnak. Pár pillanatig teljesen olyan érzése van, mintha belülről akarnák széttépni, vagy valami nagyon durva démon akarná széttépni a testét, két felé, hogy utána előbújhasson belőle, és az egész világot elpusztítsa. Aztán végül lehunyja szemeit, koncentrál, vesz pár mély levegőt, benntartja, kifújja, és szemeit kinyitja egyszerűen felpattan az ablakba, Chris mellé, egyik kezével átkarolva barátja vállát, és amgához húzva.* -Nem okoztál te fájdalmat. Kemény legény vagyok, ennél többet is kibírok én, no! Csak ne sírj, mint egy kislány.. Mert azoknak a nyamvadt kutyaszemeidnek se tudok ám ellenállni! Hékáska.. ejj.. elég az egéritatásból.. a végén túlitatod őket és felpuffadnak ennyi víztől.. Amúgyis.. *simít végig a fiú vállán, enyhén megpaskolva azt.* -Több magyarázat nem kell! *túr bele a fiú fekete hajába, kicsit összekócolva őt.* -Amúgy nem értem, minek marjátok egymást. Mit vétett ellened? Mivel sikerült felpiszkálnia? Mert akkor itt az dieje, hogy magam is kérdőrevonjam őfelségét! *mondja határozott biccentéssel, miközben az ocelot végigfekszik Lilith mellett, és jobbnak látja, ha inkább csak hallgat, emg egyetértően morrant és dorombol, bíztatás képpen.*

Vendég

*Elmosolyodik, haloványan, megforgatva ujjai között a cigarettát.* - Nem gyújtottam meg... nem szándékszok rászokni. Csak... az is megnyugtat, hogy csak fogom. *Mondja, majd nevetni lenne kedve, keserűen. Persze, forog a föld tovább, de... a számonkérésre felhúzza az egyik térdét, úgy a párkányon, átkarolva, homlokát rátámasztva, eltakarva az arcát... amin legördül egy könnycsepp.* - Nem akartam. Tényleg nem. Csak... beszélni akartam vele... de... *Felsóhajt, majd felemeli a fejét, ránéz Jackre, láthatóan könnyes arccal.* ~Mit mondjak neki...? Tudom, milyen, ha ilyen állapotban van, és...~ - Tudod, milyen vagyok, ha olyan témákat feszeget valaki, amik érzékenyen érintenek. És Samantha a létező... legérzékenyebb témámban forgatott tőrt, és még ő is felpofozott. *Hangja száraz, tárgyilagos, és Jackre néz, rezzenéstelen arccal, de szemeiből folynak a könnyek.* - Nem tudtam visszafogni magam tovább. Sajnálom, hogy ezzel fájdalmat okoztam neked. Ennél jobb magyarázatom nincs.*Igen. Azt sajnálja, hogy ezzel Jacket is bántotta. Nem az ütést sajnálja, nagyon nem, kitart amellett, hogy a lány megérdemelte.* Soha nem láttam ilyennek még... *Suttogja Lilith Odronnak. És ő születésétől kezdve a sráccal van...*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Hétf. Ápr. 12, 2010 5:24 pm

*Amint megpillantja Christ, meg a cigt a kezében, csak megforgatja a szemeit, miközben közelebb lépdel.* -Már emgint ezek a rossz szokások.. Én mondom, Jana rosszra nevel téged! Hogy vigyázzak rád odaátról, ha itt rontod ela tüdőd? *kérdezi félredöntött fejjel, egy laza intéssel a másik oldal felé, majd végül csak felsóhajt, és legyint. A kérdésre elmosolyodik, és emgforgatja egy kissé a löttyöt, mire az furcsán felfénylik.* -Meglepetés, neked! *mondja hatalmas lelkesedéssel, aztán, amikor a vallomáshoz érnek, elhúzza a száját. Nem szereti ha Chris ennyire komoly, de nincs mit tenni.* -Na ki vele. Nem lehet akkora tragédia, forog majd még ez a vén planéta tőle! *vágódik neki a falhoz, szépen megtámaszkodva Chris mellett. Annak szavaira és vallomására azonban lepillant a pólójára, majd emgrándulnak az ujjai, a lombik kiesik a kezéből, a főzet leesik a földre és egy kisebb robbanással elenyészik hatalmas, lila ködben, majd felvesz egy furcsa szellemalakot, aki mintha valami kutya-szerű lenne, majd kisurran az ablakon, és semmivéfoszlik. Jack lassan fordítja felfelé tekintetét Chris felé.* -Hogy mit műveltél? 3 perced van a magyarázkodásra, és mérem. *mondja, majd egyszerűen söszefonja maga előtt a kezeit, és érezhető belső vívódások közepette néz eléggé szerencsétlenül Chrisre. Mint egy csibész, akinek muszáj keménykednie, pedig cseppet sem akar. Odron közelebb suhan Lilithhez, és csak kedveskedve megböki annak füle tövét, ezzel jelezve, hogy ezzel a bandával van, Sam ellen.*

Vendég

*Az ablakban ül, az nyitva, és egy szál hosszú ujjú, fehér ingben, fekete nadrágban ül ott. Az ing felső pár gombja kigombolva, ujjai között cigarettát forgat, bár nincs meggyújtva még. Felpillant, amikor kinyílik az ajtó, és elmosolyodik.* - Szia, Kuro. Hát az meg mi? *Pislog fáradt szemekkel az üveg felé, majd kinéz az ablakon ismét, haját megfújja a szél.* - Tartozom neked egy vallomással, Jack. *Mondja, kicsit keserűen elmosolyodva, fejével Jack pólója felé intve.* - Behúztam egyet életed szerelmének. *Hangja elcsuklik, és immáron teljesen az ablakon néz ki, kicsit lebillentett fejjel, így arcát eltakarja a fekete haja. Közben Lilith Odronhoz battyog, megbökve az ocelotot.* Eléggé... kibukott... *Mondja halkan a másik daimónnak... és igen, ez eléggé egy... enyhe kifejezés Chris két nappal ezelőtti állapotára.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Hétf. Ápr. 12, 2010 5:06 pm

*Halk dúdolgatás halaltszódik, pontosabban valami szörnyű hangzavar, és nemsokára egy fiú nyit be, pontosabban tör be a szobába, tőle megszokott lelkesedéssel. Már ami a betörést jelenti. Baljában egy gőzölgő üvegcse van, míg a jobbjában a pálcája, amivel éppen a zárat célozza be, majd halk sziszegés közepette nyitja ki az ajtót, nem téve kárt a zárban, aztán lábával löki be, és tovább "énekel" jókedvűen.* -We weren't born to follow! Come on and get up off your knees! When life is a bitter pill to swallow you gotta hold on to what you believe! *körbepillant a szobában, majd belöki lábával maga mögött az ajtót, és pár pislogás után hozzászokik a benti fényekhez a kintihez képest. Pálcáját laza mozdulattal teszi a helyére, majd beletúr a hajába.* -Shiro! *mosolyodik el, miközben körbenéz a szobában. Fehér pólót visel, amin egy hatalmas homoki macska látható, hátul pedig egyszerű Eternal Love felirat. Haja borzas, andrágja a fekete háromnegyedes, lábán a szakadt tornacipő, mellette pedig az ocelot, aki kényelmes, nagy nyújtózások közepette lépdel mind előrébb és előrébb, békét remélve.* -Hoztam valamit neked. *fúj rá végül a bájitalra, aminek lanyha, gőzölgő füstje kissé megrebben.*

Vendég

*A szám a szívébe nyilal. Tizenhat. Ő még a tizenötöt is májusban fogja betölteni, ez meg itt már tizenhat. A kijelölt születésnapra, meg ilyenekre alig figyel, jelenleg magába van roskadva. A kibírhatatlanra reflexből bólint, majd megrázza a fejét.* - Nem, csak... gyerek. *Gyerek... Hiszen talán még ő is idősebb nála... Fogalma sincs, mikor született Susan, de... ő itt olyan fiatalka. Akkor eszmél fel, és pattannak fel a szemei, mikor Lucas felrántja. A keze a másik fiú derekára csúszik, nem szándékosan, hanem odarakják, de ígyis elvörösödik, viszont szinte reflexből végzi a lépéseket, gépiesen, nem is kell a másik fiúnak rángatnia.* - De, persze. *Nyögi ki kábán. Nem, neki ez nem mindennapos, ő ebbe belevörösödik, és neki ez kellemetlen, ráadásul annyira zavarbahozó, szokatlan és meglepő, hogy kitörni sincs ereje. Egyfajta sokkot kapott.* - Az, hogy gonosz hónap. *Felel a kérdésre, gyerekes daccal... és még ő hív másokat gyereknek... Ugyanolyan gépiesen pörgeti meg Lucast, meghajol, majd már mozdul, hogy kézcsókot is adjon, de időben észbekap, és vörös fejjel húzza ki magát. Nem, ez nem fér bele, még sokkos állapotban sem. Legfelsőbbrendűbb megsemmisítő pillantásával jutalmazza Lucast, akit ez persze nem érdekel.* - Persze, menj csak. Vissza se gyere! *Kiált utána kis fáziskéséssel, majd miután az ajtó becsukódik, néhány másodpercig merev háttal áll, aztán meginog. Az ágyra hanyatlik, felnyög, és a párnába temeti az arcát, ami lassan visszanyeri eredeti színét.* - Idióta...

Vendég

- Tizenhat. *Büszkén kihúzza magát, szemei vidáman csillognak, mint mindig. Aztán bólogat.* - Igazából kijelölt születésnap, mert mivel árva vagyok, nem tudják pontosan, mikor születtem. Csak körülbelül tudták megítélni, és mivel március környékére tippeltek, végül valami minden bizonnyal látnoki képességekkel rendelkező egyed április elsejét írt be a papírjaimra. Én meg igyekszem rászolgálni. Ennyi a történet. És valamiben meg kell halni! *Rákacsint Lawrence-re, majd bólint.* - Persze, értem én. Annyira kibírhatatlan? Liba, vagy mi? *Elhúzza a száját, majd felnevet, aztán felrántja Lawrence-t az ágyról. Annak egyik kezét a saját derekára teszi, a másikkal pedig felemeli a fiúét. Keringői tartás.* - Szeretek táncolniii! *Jegyzi meg, miközben valóban elkezdi a keringő lépéseit, persze a női lépéseket, és Lawrence-t is húzza-vonja magával.* - Az tök buli, nem? Némelyik tisztára, mint a függőleges szeretkezés. De komolyan. Szerinted nem? *Egyáltalán nem zavartatja magát, neki ez a baromkodás mindennapos, és nem jelent semmit. Lebiggyeszti az ajkait.* - Mi bajod szegény áprilissal? *Körbeperdül, már ha Lawrence pörgeti, aztán hátrébb lép, pukedlizik - vagy valami hasonló -, és kezét kézcsókra tartja.* - Na megyek, csak benéztem, hátha itt van Chris, de akkor máshol keresem, meg Arianát és Wandát is, és behajtom rajtuk az ajándékaim. Jó bolondok napját! *Köszön el, majd kitáncol az ajtón, szökellve, néha meg-meg pördülve, a földön, vagy a levegőbe ugorva.*

Vendég

- Gratulálok. Hanyadik is? Négy? Öt? *Tippelget még mindig eléggé morcosan, a szemeit dörzsölgetve. A gyönyörű madarak említésére felnyög, és a kezeibe temeti az arcát.* - Bolond... Nem mondod, hogy tényleg képes voltál április elsején születni? A végén kiderül, hogy nem is nevünkben, hanem tényleg születésnapunkban hordozzuk a végzetünk. *Mikor Lucas oldalbaböki, akkor szigorúan néz rá.* - Az életeddel játszol. *Közli vele, és megcsóválja a fejét.* - A barátom, érted? Ennyi. Barátok vagyunk, nem vagyok belé szerelmes, és még csak nem is tetszik igazán. Szép lány, de nem az én esetem, jellemre pedig pláne nem. Még barátként is nehezen tolerálom néha, kedvesként, feleségként nem hiszem, hogy tudnám. *Aztán a másik végigdönti az ágyon. Összeszűkíti a szemeit, és élesen szólal meg.* - Pengeélen táncolsz! Egyébként pedig igen, gyászolok. Elkezdődött az április... gyűlölöm ezt a hónapot. Annyira... gyűlölöm. *Behunyja a szemeit, egyik kezét a tarkója alá téve.* - Na látod, ez egy remek kérdés, tekintve, hogy még én sem tudtam. Azt hittem, csak a bolondok napja miatt mondjátok.

Vendég

*A csapás elől kitér, szemtelen vigyorral.* - Feltűnt. *Feleli egyszerűen, vigyorogva, a vállát megvonva, majd bólint.* - Igen, bolondok napja. De nekem tényleg ma van a születésnapom, mily' irónikus. Egy évvel idősebb lettem... *Drámain felsóhajt, és a homlokához emeli a kezét.* - Hihetetlen, hogy múlik az idő... Repül, mint ama gyönyörű és szabad madarak a kék égen... *Lawrence felcsattanására vigyora visszatér, még szélesebben, ha lehet ilyet. A fiú mellé ugrik, és oldalbaböki.* - Nem-e, miiiii? Hát egy kicsikét seeem? Ugyanmár, ne gondold, hogy elhiszem! *Nevetve löki meg Lawrence-t, és dönti hátra az ágyon, de ő maga persze nem hajol fölé, csak az ágy szélére ül le.* - Miért vagy tiszta feketében? Arianán is annyira zavar, tisztára, mintha gyászolnátok. De te legalább az ingedet fehéren vagy vörösen szoktad hordani! Most meg... Áh... Legalább a születésnapomon ne! *Rosszallóan csóválja a fejét, majd megvonja a vállát.* - Kártyát, meg valami plüss dögöt. De nekem még tényleg nem rémlik, ki ez a csaj. Mármint... jó, tőled hallottam róla, mikor a többieknek panaszkodtál, de amúgy... honnan tudja, mikor van a születésnapom?

Vendég

*A pattogásra már mozgolódni kezd az ágyon, aztán Lucas a fülébe rikkant, mire reflexből csap egy jókorát a bolond felé. Morogva ül fel, és összeszűkíti a szemeit.* - Normális vagy, Lawliet? Aludtam, ha esetleg nem tűnt volna fel. És igen, tudom, április elseje, bolondok napja, születésnap... *Nagyot ásít, és igyekszik összeszedni magát, felébredni. Egyelőre még nehezen megy. Aztán hirtelen eltűnik a szemeiből az álom.* - Nem a csajom! *Csattan fel, a kelleténél talán kicsit ingerültebben, aztán frusztráltan túr a hajába.* - A kijelölt menyasszonyom. Szülői megegyezés, aranyvérű családok, rémlik? Nem én akarom elvenni, és ha meg tudom oldani, nem is fogom. Tortát meg nem vagyok hajlandó sütni neked, egyrészt mert felgyújtom a kúriát, másrészt mert süssön neked az... bárki más, csak ne én. *Helyesbít, mikor rájön, hogy a fiú ugyebár árva.* - Átkot kapsz majd mindjárt, maradandót és fájdalmasat, ha nem állsz le sürgősen. Mit kaptál Susan-tól?

Vendég

- Szülinap, szülinap, szülinaaaaap! *Vidáman pattog be a szobába, majd egyszerűen Lawrence ágyához ugrik. A középső Ravenwood fiú az egyetlen, aki most a szobában tartózkodik, méghozzá az ágyon fekve. Alszik. Nem reggel óta, korán kelt, csak most lepihent nemrég... és már nem sokáig.* - Szülinaaaaap! *Rikkantja Lucas a másik fiú fülébe, majd a szekrényhez pattog, feltépi az ajtaját, és meghökkenve pislog a csomagra.* - Hát ez meg hogy vándorolt be? *Kérdezi, majd lehajol érte, kibontja, és összeráncolja a szemöldökét.* - Susan... Susan... Te, Lawrence, Susan nem a te csajod? Ééén ugyan nem viszem magammal az ágyba, a tied! *Jegyzi meg vigyorogva, de persze tudja, hogy a lány a plüssre gondolt. A kutyát megszemléli, majd megvonja a vállát, és visszadobja a szekrénybe, az üdvözlőlapot meg felteszi az egész magasan lévő polcra, aztán becsukja az ajtót, és nekitámasztja a hátát.* - Na, tőled mit kapok? Sütsz nekem tortát?

Vendég

*Egy manó érkezik egy kis csomaggal a kezében. Mikor belép csak lerakja az asztalra a csomagot mivel nem tudja melyik lehet a fiú ágya...Khm...Mikor lerakta a csomagot Lucas számára akkor csak szépen óvatosan kioson a szobából. Az ajándék tartalma egy plüss figura. Valamint még egy üdvözlő kártya is van mellete.*

Lucas

Remélem, majd magaddal viszed az ágyba is^^
Boldog születésnapot=)

Üdv: Susan

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Hétf. Márc. 01, 2010 9:22 pm

-Legalább takarított. *mondja egy félmosollyal, miközben feltápászkodik, egy halk sóhajjal. Csak figyeli, ahogyan a fiú, mondhatni magába esik, és ott ücsörög az ágyon. Jack csak emgforgatja a szemeit, miközben halványan elmosolyodik, majd lehajtja a fejét, és csak mosolyog magában, magának.* ~Mi lesz velem nélküle? Jó lenne tudni..~ *morogja az ocelot, végignyúlva a apdlón, Jack pedig csak elmosolyodik, majd felnéz Chrisre, miközben lerúgja a cipőit a földre.* -Na húzódj arrébb, így nem hagylak itt. Gyerünk, menj arrébb. Ideje aludni, nemdebár? És egy szót se. *mondja, miközben, ha kell, akkor ő maga lökdösi arrébb a fiút, miközben ráhúzza a takarót, majd egyszerűen befekszik a fiú mellé, és, ha midnen igaz, nemsoká mindkettejüket elnyomja az álom.*

Vendég

*Chris meg éppen ezért próbál erősödni, hogy túlélje azt az időt, amikor Jack nem lesz mellette. És hogy hogy fogja átvészelni, milyen változások fognak benne véghez menni... annak csak az idő lesz megmondhatója.* - Az túlzás. Jana lesöpörte az egész asztalt. *Motyogja, fejét ingatva.* - De egyáltalán... nem értem. Nem értem, hogy mi... mi rosszat tettem. *Felhúzza törökülésbe a lábait, ölébe ejti a kezeit, lehajtva a fejét. Mint egy kiskutya... mert az. Kiskutya. Egy ártatlan kiskutya... már ha nem idegesítik fel, mert akkor dühöngő véreb lesz belőle.* - Oké... *Mosolyodik el féloldalasan, felnézve Jackre, majd az óra felé pislogna... ha látna olyat. De nem lát, és még mindig nincs új órája...* - Lassan kijárási tilalom lehet... *Mondja halkan, nem érezvén, hogy már el is múlt az, időérzéke az nulla.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Hétf. Márc. 01, 2010 8:56 pm

*Csak biccent röviden, majd a további szavakra csak egy apró sóhaj szakad fel belőle. Nah igen, Chris talán kezd felnőni, talán kezd ellkiekben erősödni, de Jack attól még ugyanúgy aggódik érte, sőt, talán még jobban, mint eddig bármikor. Nem akar nagyon elmenni, de tudja, hogy közeleg az idő, mert eddig pusztán ezért élt, talán ezért is fog meghalni. Mindig is utált a jövőbe nézni. Ha majd eljön az idő, megküzd a dolgokkal.* -Remek. Legalább egyben maradtak a dolgok. Jana pedig hamar túléli a dolgokat, szóval e miatt nem kell aggódnod, szerintem legalábbis. Ne emészd magad. Maximum majd bocsánatot kérsz tőle, az pedig bőven elegendő lesz. Rád úgyse lehet haragudni. *bíztató, halvány félmosoly.* -A Czilley féle alakokat pedig engedd el a füled mellett. Nem kell ma felesleges harc és vérontás, mert akkor max odáig süllyedsz le, ahol ő van. Ha fel akar húzni, akkor ne hagyd neki. Ennyi az egész. Nehéz, sokkal nehezebb, mint visszaütni, de éppen ezért ér többet. *mondja, miközben csak figyeli a másik fiút, mintha egy életre az emlékezetébe akarná vésni.*

Vendég

- Én minden tőlem telhetőt megteszek. *Mondja halkan, erőtlen félmosollyal, jelezve, hogy amennyi ütést tud, kivéd, illetve kitér előle. Meg visszarúg. Rohadtul jót tett az önbecsülésének, amikor betörhette az orrát. Jack szavait végighallgatja, majd lassan ingatja a fejét.* - Nem tehetek róla. Ahogy ült ott, kijelentve, hogy bármikor megismételi a kéztörős mutatványait itt is, meg hogy mittomén... visszagondolva csodálkozok, hogy nem állt bele üvegszilánk valamijébe a jóvoltamból. *Suttogja, becsukva a szemeit.* - nagyobb az önuralmam, mint gondoltam. *És a maga részéről nem kérdőjelezi meg egyáltalán, hogy Jack visszajön-e hozzá. Hogy kezdene felnőni...? Talán. De még egyáltalán nem az, túlságosan is támaszkodik Jackre, függ tőle. Próbál lelkiekben felkészülni az időre, amikor barátja nem lesz mellette, de... az nem olyan könnyű.* - De Czilley a maga részéről befejezte, és tök másról kezdett el beszélni, de már akkor késő volt... nem bírtam tovább elviselni a társaságát. Szóval az én távozásom akasztotta ki.

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Hétf. Márc. 01, 2010 8:26 pm

-Én emg nem remélem, hanem ajánlom. *mondja egy határozott biccentéssel, ellentmondást nem igen tűrve. Aztán letérdel a fiú mellé, és csak hallgatja a szavakat, egy pillanatra sem szakítva félbe a fiút. Amikor emgpillantja, ahogyan harag lobban Chris szemeiben, akkor valami mélyen emgrednül benne, talán egy kis ideig meg is retten.* ~A végén tényleg felnő.. Te pedig itt fogod hagyni. És talán vissza se jössz.. De megígértem neki..~ *az ocelot végignyúlik a spániel előtt, majd egyszerűen átfordul a hátára, miközben Jack egy halvány, bíztató félmosollyal simít végig Chris arcán, kissé feljebb emelve annak fejét, az állánál fogva, de finoman, mintha porcelánt szorongatna.* -E miatt ne akadj ki Chris. Mindig is voltak, vannak, és lesznek ilyen Czilley kaliberű fazonok, akik azt hiszik, hogy ők a Jani a hegyről. És tudod mi lesz velük? Elbuknak. Vagy visszamenekülnek oda, ahol tényleg Janik voltak. Jana pedig.. majd emgbékél, biztos nála is kiverte a biztosítékot ez a Máté gyerek. És tudod mit? *kérdezi, miközben finoman elhúzza a kezét a fiútól, és csak letámasztja a térdeire.* -Minden nő csalfa, és minden pasi szemét barom. És tudod mit? Ezért kellenek annyira egymásnak. *kacsint a fiúra, mint egy bíztatás képpen.*