Nedavia barlang-pub

- Ugyan Kyle! Ne légy ilyen szerény. Dögös pasi vagy, és egy csomó csaj oda van érted! ne mondd nekem, hogy ez komolyan nem tűnik fel. Még szerintem is olyan fickó vagy, akivel szívesen gyűrnék meg pár lepedőt! * vigyorodom el, miután már színt vallottam. Így azért mégis egyszerűbb. Lehet hogy zavarba hozom, sőt, biztos vagyok abban, hogy zavarba hozom, hiszen amilyen vak, soha nem fog neki leesni, hogy vonzónak találom. És ideje felvilágosítani egyébként is arról, hogy tetszik a lányoknak, csak szét kéne nézni! *
- Akkor ne beszéljünk, gyere táncolni! * ragadom meg a fiút, és sok választása nincs, mikor a táncparketten hozzá dörgölőzöm. Kicsit komikus a helyzet, hiszen a drágám nem nagyon tud táncolni. Furcsa, mert eddig minden pasim, vagyis akiket összeszedtem, tudtak táncolni. Hogy-hogy nem tud táncolni?
Magamban töprengek a dolgon, majd mikor csak zavartan lötyögni kezd, elkapom az egyik kezét, és a csípőmre teszem azt. Közben megfogom a másik kezét is. Az arcába nézek, majd a testemet teljesen hozzá idomítom. Érzem minden szívverését, izgalmát, és azt is, hogy számára ez a helyzet teljesen új. Úristen, komolyan… volt egyáltalán barátnője? Vagy tényleg ennyire nem foglalkozott ezzel soha?
Ledöbbenek, majd egy apró zavar után elkezdem vezetni úgy, hogy meglegyen a sikerélménye. Hálistennek nincs botlába, úgyhogy könnyedén csinálja utánam. Mikor már kicsit bátrabb, és megy egyedül is, kezemmel felfedező útra indulok. A tánc hevében végigsimítok a combján, feszes hasán, majd egyszer csak megfordulok és a fenekemet dörgölöm a csípőjéhez. Igen, van hátsó szándékom, de hát nem tudhatom hogyan reagál. Tudja hogy milyen vad vagyok, és erre még mindig mondhatom, hogy félreértette, már persze csak ha le akar pattintani… *

- Uram ÖN egy zseni! * vigyorgom a fiúra, majd tovább mosolyogva konstatálom, hogy a kezét nem veszi el az enyémtől, ez pedig jó jel. A szórakozóhelyig nem beszél túl sokat, én viszont annál többet. Lényegtelen baromságokról mesélek, vicces történetekről, a munkáról és sok olyan dologról, mely kicsit eltereli a figyelmét.
Nem viszem le a pubba, helyette inkább a piát hozom ki. Egy húzásra lehúzza, bár fintorog mellé egy sort. Gondolom nem szokott túl sokat inni, ez pedig így eléggé érthető. *
- Végül is lemehetünk… Csak azt hittem, hogy esetleg beszélgetésre vágysz! No mindegy, gyere menjünk! * mondom, majd egy sóhajjal megadom magam. Lemerészkedem hát vele. Fogom a kezét, és a dübörgő zene irányába húzom. Útközben lekapom magamról a kabátot, így előbukkan kecses vállam, hófehér bőröm és a bőr felső, melyet annyira imádok. Imádom az extrémebb, ám számomra kifinomult ruhákat. A bőr is ilyen, úgy tapad a testre, mintha saját lenne. A boksz felé át kell menni a tánctéren, úgyhogy ha már ott vagyunk, szinte magától értetődő, hogy elkapom a fiút. Kezemmel átkarolom a derekát, majd a zene ütemére dörgölőzöm hozzá… *

- Biztos hogy ezt akarod? Mi van ha kihasználom a helyzetet és valami olyan dolgot teszek eléd, amit egyrészről nem is szeretsz, másrészről megiszol belőle kettőt és ki is ütöd magad! * vigyorgom a fiúra, majd mikor erősödik a szorítás én is erősebben kezdem szorongatni a derekát. Hideg testemnek felüdülés forró bőre, és szinte már érzem, ahogy szíve szép egyenletes ütemben dobol a bordái között. Mélyet lélegzem, beszívom férfias illatát, majd bódultan tolom el magamtól egy kicsit. Kezem a keze után nyúl, majd a pub felé vezetem. Út közben csacsogok az időről, a főnök hisztijeiről és mindenről ami az eszembe jut. Igazából próbálom az időt elütni, míg odaérünk, és agyalok valami frappáns megoldáson. Hiszen Jadennel is itt voltunk. Akaratlanul is eszembe jut, hogy hogyan is ismerkedtünk meg, a titkos érintések felrémlenek bennem, és az hogyan fedeztük fel a másik testét. Picit megrázom a fejemet, hiszen ezzel nem akarok foglalkozni, és inkább egy másmilyen megoldáson töröm a fejem, majd be is ugrik. Nincs szükség nagy tömegre, csak pia kell, halkan duruzsoló zene… Nem csoda hát, hogy a fiút nem le vezetem a pubba, hanem a mellette lévő romos ház keritéséhez. A padka itt kellően vastag, a fa még áll mögöttünk, úgyhogy itt nyugodtan helyet foglalhatunk. Látjuk a bejövő embereket, halljuk a zenét, és én vámpír mivoltom miatt sebesen tudok ám piát hozni. Kicsit meglököm, hogy könnyedén lehuppanjon, majd kacsintva nézek az arcára. *
- Mindjárt jövök! * Gyorsan száguldok a csaposhoz, majd kérem ki a gyógynövényekből készüt felest, és a hozzá járó sört. Kettőt veszek mindenből,majd felpakolva kihozom az italokat. *
- Meg is jöttem! Szóval egészségedre! * mondom, majd ütöm a poharamat az övéhez és küldöm le a mentolos italt Bírom ezeket, és remélem neki sem lesz ellenvetése. Bár ha túlzottan nem értékeli, kérek neki valami lányos dolgot, ami finom… *
- Na hogy ízlik? Gyógynövényekből készült, hátha nem csak náthára, hanem az aggódásra is gyógyír!

* Szíve hevesen ver, én pedig csak átadom magam az érzéseknek. Nem igazán bírom kontrollálni a tetteimet. Már-már vadul érintem meg testét, és húzom végig körmeimet finom bőrén. Néhol meg-megkarmolom, ezzel is vöröslő csíkot húzva a bőrére, hol pedig finoman játszadozom a göndörödő szőrszálakkal, kifejezetten nagy figyelmet fordítva a köldökénél lévőre, mely nyílegyenesen mutat kényes, és annál inkább erogénebb tájak felé. Ujjaimmal meglazítom alsójának szélét, majd húzom le finoman lábaim. Férfiasságát látva elégedetten felmorranok, majd csókolom, akár csak ajkait csókolnám. Szívok és harapok ezáltal is vágyát növelve, és közben érzem, én is mindennél jobban vágyom rá. Lassan felemelkedem, majd mikor a csapra tesz, elmosolyodom. Imádom, ha egy férfiban van erő, és képes úgy pakolászni, mint egy babát. Talán ettől is még inkább nőnek érzem magam, és bizsergető érzéssel tölt el. Egy férfi legyen férfi, legyen határozott, ez pedig még inkább felkorbácsol, hogy végre kicsit ő is kezdeményez. Legyen önző, tegyen a magáévá, most , itt, azonnal!
Ujjaimmal a tetoválást simogatom, majd zihálása után nem kicsit meglepődöm, mikor ezüstszürke szárnyak terítenek be. Még jó, hogy nincs itt senki, félő, hogy el sem férne már ebben a kis helységben, ugyanis szárnyának fesztávja nem csekély. Önkéntelenül nyúlok hát tollai után, tapintva a pihéket is, hogy még inkább örömet okozhassak, és csak reménykedve abban, hogy számára ez is ugyanolyan érzékeny… és hogy igaz a mendemonda. Közben megtalálom ajkát, rövid, ám annál követelőzőbb csókot adok neki, majd kintebb csúszok, egészen addig, míg végre elérem testét. Egyetlen határozott mozdulattal egyesíti testünket, én pedig hangosan felnyögök. Ahogy ki-be jár a testemben szemem lecsukódik, ajkaim közül pedig hangos sóhajok törnek fel. Testünk üteme a legtökéletesebb gyönyör forrása, így eléggé hamar eljutok arra a bizonyos csúcsra, melyre már oly régóta készülök. Talán túl hangos is vagyok, talán kissé erősen vájom bele körmeimet a vállába… mindenesetre nem szándékosan okozok neki sérülést. Vér nem folyik, viszont az biztos, hogy apró lila véraláfutások láttán soha nem fogja elfelejteni ezt a délutánt.
Miután az utolsó remegés is lecsendesedik a testemben, elengedem őt. Lassú mozdulatokkal keresem a bugyimat, és komolyan, most én is nagyon értékelnék egy ágyat. Számon óriási vigyor terül szét, mely neki köszönhető. Tudom nem volt ez a helyszín túl tökéletes, azonban maradandó élmény az biztos.
Öltözés közben ránézek, majd szavai hallatán felkacagok. Olyan az egész helyzet, mintha én rontottam volna meg, mintha én lennék a boszorkány, aki csak úgy kellemetlen helyzetbe keveri a főhőst a mesében. Én nem akarok kellemetlen helyzetet, épp azt akarom, hogy könnyebb legyen a számára, hogy kiegyensúlyozottabb legyen, és nyugodtabb. Most már talán kicsit elégedett, bár sejtem, ehhez azért még szükség lenne pár alkalomra, vagy épp egy következő menetre. *
- A legjobbat! Na és hogy érzed magad? * kérdezem, majd egy szál bugyiban sétálok elé ujjaimmal finoman érintem meg kulcscsontját, szárnyának tövét. Közelebb hajolok, lágyan csókolom meg ajkát, most ízlelni szeretném, hosszan és érzékien… és azt sem bánnám, ha mindezt addig csinálhatnám, míg újra fel nem lángol benne a kéj. Tudom a helyszín nem túl tökéletes, azonban itt legalább ketten vagyunk.
Kezem kissé elkalandozik, majd ha nem kapja el azt, akkor ismét simogatni kezdem. Néha túl falánk vagyok, mintha csak rólam mintázták volna az egyik főbűnt. Nagyot sóhajtok, majd kicsit hátrébb lépek. Számat elhúzom, majd komolyan nézek rá. *
- Ne gondold, hogy csak egy estére kihasználtalak. Jófej vagy, szívesen megismernélek, szóval akár beszélgethetnénk is. Most már annyira nem hajt a vérem, hogy magamba fogadjalak. Vagyis de… jó lenne újra… és újra… de kicsit még tudok a testemnek parancsolni. * mondom mosolyogva, majd kezemmel megsimogatom az arcát , majd a többi cuccomat kezdem magamra rángatni. *
- Akár hozzád is mehetnénk… már persze ha nincs ellenedre… * vonom meg a vállam. Hátha nem erőltetem magam rá túlságosan… *

* Tizenhat éves voltam, mikor arra a döntésre jutottam, hogy a saját magam életét akarom élni. Nem, nem volt baj a szüleimmel, viszonylag harmonikus család voltunk mi, csak én valahogy másra vágytam. Akartam a nagybetűs életet, és azt, hogy mindig olyan független legyek, mint a Nezabarban. Nem sokat teketóriáztam hát, felnőttként kezdtem viselkedni. Eldöntöttem mit is szeretnék magammal kezdeni a későbbiekben, és megtiltottam a szüleimnek, hogy pénzzel támogassanak. Sosem felejtem el, mikor anyám könnyektől csillogó szemekkel rám nézett és büszkén magához ölelt. Számára ez fontos volt, hiszen az én tanulmányaimra, és arra, hogy legyen mit ennem, felvennem, iszonyatosan sokat költött. Már évek óta szeretett volna elmenni valahová, így pedig én megteremtettem számára a lehetőséget. Talán attól a naptól lett a kapcsolatunk még erősebb, és én attól a pillanattól tekintek magamra teljes értékű nőként. Soha nem volt bajom a férfiakkal, már ekkor sem. Volt egy nagy szerelmem, akit mindennél jobban szerettem, és akinek köszönhető, hogy 17 évesen átváltoztam. Hát nem maradtunk együtt! Kihűlt a kapcsolatunk, én pedig eldöntöttem, hogy jó ideig nem is akarok másikat. Élvezni akarom az életet, azt hogy független vagyok, hogy kívánatos. Már több mint 1 éve nem állapodtam meg senki mellett. Egyszer majd szeretnék, de ahhoz az kell, hogy igazán nőként tiszteljenek, és elfogadják, hogy én független és szabad vagyok. Hogy nem szeretem ha korlátok közé szorítanak. Talán pont ezért is vagyok ennyire szexuálisan túlfűtött. Kíváncsi vagyok, és most megtehetem, hogy az legyek, hiszen nem tartozom számadással senkinek sem. Még akkor sem, ha igazán csábító férfiakat is tudok felszedni, olyanokat, mint Ő.* - Tetszel, vonzó vagy, szépen csillog a szemed, az illatod bódító, kedves vagy, miért keresnék mást? A korombeliek nem ilyen kifinomultak és férfiasak! * nézek rá csillogó szemekkel. Egy percig telt ajkait fixírozom, melyeket percekkel ezelőtt csókoltam, szívtam, haraptam duzzadtra, és nem is értem, miért teszi fel ezt a kérdést! Vagyis, de. Szerintem nem túl nagy az önbizalma, és én ezt tényleg nem is értem. Annyira vonzó férfi, és komolyan úgy gondolom, hogy lányok hosszú sorának kellene az irodája előtt ácsorognia! Lesniük kellene minden kívánságát, és udvarolniuk kellene, álbetegséget kitalálni, csak hogy egy pillantást is vethessenek rá, finom arcélére, egyenes orrára, mosolygós ajkára. Ujjaimmal a hajába túrok, majd egy könnyed mosoly után megfogom a kezét, és húzom magam után egy olyan helyre, ahol csak ketten lehetünk. Nem akarom a pultnál a magamévá tenni, nem akarom, hogy kíváncsi szemek figyeljék hogyan éled fel bennem a vágy még ennél is jobban. Hosszú folyosón vezetem végig, melynek a végén, már-már rohanok, és közben hangosan kacarászok. Követ engem, nem ellenkezik, így pedig már tudom, hogy ő is pontosan annyira akar engem. Már csak azt kellene kivernem a fejéből, hogy helytelen dolgot művel. Nem vagyok a diákja, nem az orvosom, úgyhogy a kettőnk közötti kapcsolat nem veszélyezteti sem a munkáját, sem semmijét. Nagykorú vagyok, így liliomot sem tipor, ez a kapcsolat teljesen egészséges. A korkülönbség pedig nem olyan óriási, hogy ezért lelkiismeret furdalása legyen. Vagyis nem kellene annak lennie... Miután a női mosdóba érkezünk, gyorsan betuszkolom, majd zárom kulcsra az ajtót magunk mögött. Egy határozott mozdulattal lököm neki a falnak, és állok elé. Kezem önálló életre kel, simogatom mindenhol, majd tépem le az ingét. Az anyag nem szakad, viszont a gombok röpködnek, melyeket ha végeztünk simán vissza lehet varázsolni. Libabőr száguld végig a testemen, ahogy a keze hozzámér, majd csókolom úgy, mintha a világnak vége lenne pillanatokon belül. Nyelvem az övével játszik, ízlelem szájának minden apró kis zugát, és azt érzem, hogy nem tudok vele betelni talán soha. Óriási kijelentés ez, azonban tényleg így gondolom. Lehet hogy már régen volt nővel, azonban nem tapasztalatlan, és minden egyes érintésével úgy játszik a testemmel, mintha az egy csodálatos hangszer lenne. Persze közben én sem fogom vissza magam, ujjaim mellkasát cirógatják, majd térnek át a formás fenékre, melybe olyan jól esik belemarkolni. Kérésemre hamar lekapja magáról a nadrágot, én pedig közben leszedem az ingjét is. Alsója marad csak rajta, és ez még inkább beindít. Kezemmel kényes helyeken simogatok, majd mikor elkap és az ajtónak lök hagyom hogy megszabadítson a felsőmtől. Mellkasom szabaddá válik, mellbimbóm fájón keményedik meg és már csak arra vár, hogy végre hozzáérjen, csókoljon. Ölelése és csókjai közben letolom a szoknyámat, majd a bugyimat is vele együtt, immár meztelenül ácsorgok előtte és próbálom magam kiszabadítani öleléséből. Ha sikerül, akkor sietősen térdelek le, szabadítom ki férfiasságát, és részesítem örömben úgy, ahogy talán még soha nem érezte. * - Hideg volt a csempe, és kissé lehűtötte. *suttogom, majd állok fel és karolom át a nyakát. Csak az ölébe kell vennie és én máris készen állok! Lopott pillantást vetek a tükörképünkre válla felett, és nézem a csodás tetoválást a hátán. Ujjammal lágyan végigsimítom, majd szám mosolyra szalad. * - Nocsak, egy tetoválás! Mégsem vagy olyan jó fiú valójában. * vigyorgom, majd csókolom meg száját és húzom magamhoz még közelebb.*

- Szoktam ide járni! Fogalmazzunk úgy, hogy nagyon sok bulinak adott már helyet ez a hely, melyen én itt voltam! * kacagom fel hangosan, majd a fiút nézem. Nézem, és egyszerűen nem tudok betelni vele. Annyira helyes, és kedves.. ő a tipikus jó fiú, pont mint Kyle, és talán ezért is vonzódom hozzá annyira. Édes, ahogyan fintorog, miközben vadul nyeli a brutál erős alkoholt, és ahogy próbál kicsit feloldódni. Mindig is hittem abban, hogy egyszer, majd ha férjhez megyek egy visszafogott fickót akarok. Mert egyszer úgyis férjhez megyek, és jó lenne ha kicsit lehűtene… és nem lennék kicsapongó. Ő pont a tökéletes férj, akihez simán hozzámennék. Elvinném Los Angelesbe és egy részeg estén örök hűséget fogadnék neki… vagy Kyle-nak… és próbálnám betartani, miközben a bulimegvonás miatt az agyára mennék, és vad szexxel próbálnám kezelni a helyzetet. Isteni lenne a szexuális életük… valamelyiküknek.. *
- Ó hát ez egy francia ital, ánizs és fehér ürömfű a fő alkotó eleme, és pont ezek miatt ilyen mentolos. Olyan, mintha negrót ennél. Magas az alkohol foka, és először nagyon éget, aztán viszont kellemes melegséggel járja át a torkodat, kiűzi a bacikat, és édessé teszi az szádat… * mondom, majd egy pillanat alatt döntök. Ajkára hajolok, rátapadok, és érzem, hogy mennyire vonakodik. Tétova mozdulattal simít végig rajtam, majd mikor kicsókolom belőle az ellenállást, hosszú hajamba túr és csípőmnél szorít magához szorosan. Nem csinálja rosszul, sőt, kifejezetten kellemes érzés, ahogy nyelve a számban táncot jár az enyémmel. Érzem illatát, szívének lüktetését, és a csók közben szemem egy pillanatra nyaki ütőerére tapad. Hiszen mennyire jó is lenne megízlelni édes, sötétvörös vérét, hogy vajon az is annyira kívánatos – e mint a teste, mint a lénye és valója. Lassan hunyom le szemem, és próbálok másra koncentrálni. Hála az égnek nem nehéz, ugyanis ujjai finoman simogatnak, én pedig elvesztem a fejem. *
- Én nem talállak öregnek, és nagykorú vagyok, szabadon döntök, hogy kit akarok… Téged akarlak! * válok el egy pillanatra tőle, majd egy hosszabb szemkontaktus után megfogom a kezét, és magam után vonszolom… hogy megmutassam a mosdókat. Hosszú folyosón sietünk végig, majd berángatom a női mosdóba. Hála az égnek nincs benn senki, és az ajtó is kulcsra zárható. A falakat óriási tükör fedi, én pedig ettől még jobban beindulok. Vajon milyen lehet látni magam közben? Vajon felizgat?
A fiúra nézek, majd erősen nekilököm a falnak. Na nem úgy, hogy fájjon neki, csak annyira, hogy lássa ki a főnök, ki fog irányítani. Legalább is az elején…
Vadul esek neki ajkának, nyelvemet vadul járatom ki és be, miközben ujjaimmal közben már a mellkasát simogatom. Ingét egy pillanat alatt tépem le róla, majd mikor a csupasz mellkasához érek, lágyan karcolgatom meg bőrét körmeimmel. Mikor ott végeztem, ujjaim fenekére csúsznak és úgy markolok bele a feszes hátsóba, mint a férfiak a nőkébe. Imádom a férfiak ezen testrészét… fétis lenne? Kit érdekel! *
- Vedd le a nadrágodat! * suttogom ajkába, majd kedvesen rámosolygok. Milyen jó lenne, ha ebből nem csak egyszeri alkalom lenne és nem gondolna erre szégyenként… *

- Ne legyél ilyen nyuszi, persze hogy nem fogod megbánni! * mosolygom, csak hogy megnyugtassam, majd magamban hozzáteszem azt is, hogy ez lesz élete legjobb éjszakája. Kezét egy pillanatra sem engedem el, nehogy elszökjön, helyette inkább nagy tempóban húzom magam után. Nem lepődöm meg azon, hogy nem az a bulis fazon. Nem is tűnik annak, azonban én mégis kinéztem belőle, hogy a haverokkal annak idején nagy nőhajhászok lehettek, és el- eljártak bulizni, hogy levezessék a feszültséget. Mikor naívan megkérdezi, hogy akkor most mi is lesz, nem bírom tovább, hangosan felnevetek. A pultosra nézek, aki már visszatérő vendégként kacsint rám, majd elém tesz két absinthot és két korsó sört. Még mielőtt megszólalhatna, nyomom a kezébe az apró poharat és buzdítom annak elfogyasztására. *
- És most meg fogod kóstolni a zöld angyalt! Mert hogy így hívták a franciák… tünemény fog kirajzolódni előtted, és olyan boldogságot hoz számodra, mit még nem éreztél… * mesélek neki a löttyről, és arról inkább nem ejtek szót, hogy iszonyat erős, és hogy a sörrel együtt tökéletes lesz arra, hogy ellazuljunk. Ez a két adag pont kellő mennyiség a hosszú szexhez, és a rosszullétmentes éjszakához, valamint másnaphoz.
Mikor elveszi tőlem az apró poharat, megmutatom neki a technikát is. Kanalat veszek el egy kistányérról, melynek a közepe lyukas, majd belehelyezek egy kockacukrot. Az édességet az alkoholba mártom, a csapos miután kiemeltem belőle meg is gyújtja. *
- Karamelizálódik a cukor… * mondom magyarázva, majd segítek neki is benne, hogy az övé is kék lánggal ragyogjon. Mikor a cukor eltűnik a kanalakról, elfújom a lángocskákat, majd megemelem a poharamat és egy szuszra legurítom az egészet. *
- Huhhh… ez még mindig nagyon finom… * húzom el a számat a negró íz miatt, majd hallgatva a kisördögre, és ha a fiú is megitta az italát kiveszem azt a kezéből és közelebb hajolok hozzá. Közvetlen közelről nézem csillogó íriszét, majd letéve a poharat, lassan hajolok hozzá közelebb megízlelve ajkait, hogy vajon az övé is olyan édessé vált-e mint az enyém. Nyelvemmel végigsimítok alsó ajkán, majd játékosan harapok bele abba és szívom meg, hogy kissé feltüzeljem. Kezemmel eközben a tarkója felé tapogatózok, majd markolok bele üstökébe, és húzom magamhoz fejét, ezzel is immár teljesen egyesítve ajkainkat. Szám elnyílik, nyelvem finom táncba kezd övével, és ezt addig fogom folytatni, míg az a görcsösség ki nem szorul testéből, és míg teljesen rám nem koncentrál.. *