Madame Chanturill mulatója - Piroslámpás ház

First topic message reminder :

Az érmének mindig két oldala van, tartja a mondás. Nellonddal sincs ez másképp. Egyrészről ott a Palotanegyed csillogása, másik oldalt ott a Sötét negyed mocska, amik közül egy fénysugár kiemelkedik, egy vörös fénysugár. Ha valaki követi, egy kis utcába jut, ami két oldalról ki van világítva vörös lámpákkal. Sok titkot rejt az utca, ha a falak beszélni tudnának, még a nemesi negyed néhány lakójának arcát is képesek lennének visszaidézni.
A főkapun a központi bárba juthatsz, ahol esténként csapodár műsorokkal, tiltott italokkal szolgál a mulató. Nem ritka itt a rúdtánc, vagy egy-egy szépen megkoreografált, de mégis pajkos előadás és szinte mindig hangos zene szól. A pultnál bármit megkapsz, ha elég mély az erszényed. A sötét sarkok asztalainál különös alakok üzleti ügyeiket rendezik, jobb ha nem is nézel arra, még a végén kiszúrnak maguknak, és nem távozol innen élve.
A Madame nem ritkán az éjszakai utcákat járja, a szórakozóhelyeket, csábító mosollyal csalogatva a férfi és női vendégeket egyaránt. Igen, a fényáradat mellett alighanem ez itt Nellond egyik legmocskosabb helyszíne, amit a városbeliek csak Piroslámpás háznak neveznek, de mégis kiemelkedik a kocsmák tömkelege közül. Afféle semleges helynek is mondhatnánk. A Madame maga sem gonosz, csupán e módon képes fennmaradni ebben a környezetben.
Odabent több kisebb ajtó is nyílik, kisebb leginkább boltnak kinéző helyiségekbe. Az üzlethelyiségek ablakai nagyok, és természetesen azok is vörös színben pompáznak. Mindegyik helyiségben tartózkodik egy-egy recepciós, aki fogadja a vendégek óhajait. Tizennyolc éven aluliakat természetesen a Madame sem enged be, még jó pénzért sem. Azon kívül, hogy eléggé erkölcstelen helyről van szó, alvilági alakok gyakran járnak erre, üzleteket kötni, esetenként magával a Madame-mal, vagy csak italozni a csinos lányokkal.

leírás: Cirelin és Christopher

Madame Chanturill mulatója - Piroslámpás ház - Page 5 Red-light-district-alley

Spoiler:

Vendég

*Viszont ha jobban belegondolunk, még a legbizalmasabb barátainak sem árulta el, hogy jelenleg mik zajlanak benne, így nem csoda, hogy egy olyan nőnek sem számol be róla, akivel csak az éjszakáit tölti. Az pedig tény, hogy Justin gyakran megy Ayaméhoz, de a nő igen gyakran utasítja vissza, így kénytelen mást keresni. Na meg tegnap láthatóan nem önszántából jött, hanem belökték, így sejthető, hogy Ivanhoz sem saját akaratából sétált oda. (Az meg mellékes, hogy aztán ez hogyan alakult.) Hagyja, hogy Ayame az ágyra döntse, na meg hogy vetkőztesse, majd a kérdésre halkan, röviden felnevet.* - Rád. Nem egyértelmű? *Felel végül suttogva.*

*Természetesen nem hisz a fiúnak, hiszen sejti a gondját, így legbelül igen csak nehezményezi a felé áramló hazugságot. De mindegy is, talán nem is törődne a dologgal, hogyha nem Ivanról lenne szó. Ez az egy dolog foglalkoztatja, kelhet úgy is mondani, hogy dühíti, hogy az a fiú, aki mindig érte ácsingózik, szépen besétál Ivanhoz, szobára, és nem is olyan hamar távozik tőle. Sérti az önbecsülését, bizony, pedig neki aztán tényleg nem lehet gondja magával. Mikor a fiú lassan közelít az arcával, kissé elmosolyodik, Engedi, hogy a fiú megcsókolja, engedi ám, ez a dolga. Lassan végigsimít a mellkasán, fel a vállához, a nyakához, majd vissza a gallérjához, és gombolni kezdi a ruháját, de úgy, hogy közben felel a csókokra, és le is dönti szépen az ágyra. Rámenősnek tűnik, de még is lágy, finom, és nagyon ügyesen vetkőzteti ki az ingjéből. Vagy gyakorlottan, tudja a fene. Egy pillanatra abbahagyja a csókot, és újra a szemébe tekint, de a keze nem áll meg. *
- Akkor felelj, mondd ki, hogy mire vágysz. *Mondja, visszatérve, hogy ne legyen néma a vendég, és hogy nem lehet a szemből pontosan kiolvasni semmit. Akkor mondja ki nyugodtan... Aya ajkain csábos félmosollyal várja, hogy Justin megszólaljon, de addig is, fürge ujjai végeznek az inggel. *

Vendég

- A lélek tükréből sem lehet úgy olvasni, mintha könyvből tennénk. *Feleli halkan, de azért persze ő is Ayame szemébe néz. Aztán persze követi a nőt, pontosabban mellette lépdel, annak kezét fogva. Megnyugszik, mikor valóban nem Ivan szobája felé mennek, hanem teljesen más irányba, de azért lopva körülnéz még néhányszor. Fő a biztonság. Ki tudja, talán nem is kuncsaftnál van, hanem a Madame-mal beszél meg valamit... A két kérdésre Ayamére pillant, és feszülten felnevet.* - Ugyan, semmi baj. Csak eléggé összekaptam az egyik itteni leányzóval, félek, hogy megint nekem esik a karmaival, ha nem kerülöm el. *Színtiszta hazugság - se a leányzó, se az összekapás nem stimmel, a többi meg pláne nem. De talán elfogadható. Leül Ayame mellé az ágyra, majd viszonozza a pillantást, aztán halványan elmosolyodik. Előrehajol, és megkísérli megcsókolni a nőt.*

Vendég

//fagy//

*Egy kicsit elkuncogja magát, majd mélyen a fiú szemébe néz.* - Elég a szeme. *Válaszolja, majd ugye elindulnak a nő szobája felé. Nem kell aggódnia, Aya szobája nem rég került közelebb a Madame-éhoz, tehát gyorsan rájön, hogy nem Ivan felé haladnak. Néha a nő hátrapillant, figyelve a tekintetét, hogy éppen mire gondolhat. Hát sejti, annyi biztos, hogy sejti. *
- Miért tűnsz nekem olyan feszültnek Justin? Valami baj van? *Kérdezi, negédes hangon, amiből csak az alapvető csábja és kíváncsisága érződik most ki. Mikor odaérnek lassan lenyomja a kilincset és bevezeti a szobájába, figyelve arra, hogy a fiú hogy viszonyul hozzá. Ideges e, amikor kérdez, vagy gyorsan túl tudna lépni. Bizony, ő a tekintetéből próbálja kitalálni, hogy mit szeretne, azonnal a lényegre térni, természetesen bevezetéssel, ahogy szokta a nő - luxushoz híven - vagy van rá affinitása, hogy beszéljen a tegnapról, hogy miért is ideges. Mert látta, bizony-bizony és teljesen lesokkolta a látvány.
A szoba kellemes, az ágy olyan puha, ahogy azt kell, minden egyszerűen tökéletes. leül, majd maga melléhúzza, kissé közel, arcát egészen közel tartva az övéhez, kíváncsi és egyben vágyódónak tűnő tekintetét Justinébe fúrva. *

Vendég

*Természetesen hagyja, hogy Ayame hozzásimuljon, majd felnevet.* - Ejnye... Akkor hogy tudatja veled a kívánságait? *Dönti félre a fejét, aztán várja a választ, és megkönnyebbülten mosolyodik el. Akárhogyis... nagy szüksége van most Ayamére, nem véletlenül hozzá jött. Ha a nő visszautasította volna, nem kizárt, hogy inkább hagyja a fenébe, és lelép - nem kockáztatja, hogy egy bizonyos személy észrevegye. Felvonja a szemöldökét, mikor Ayame odaszól a csaposnak, és az órára néz, aztán megvonja a vállát. Követi a nőt, de látszik, hogy néha idegesen körbepillant, pláne a szobák környékén.*

*Mikor a fiú a kuncsaft kívánságával hozakodik elő, játékosan, a nő kicsit közelebb lép, mondhatni szemből a fiúhoz simul és rárakja mutatóujját az ajkaira.* - Sss... Jó kuncsaft nem beszél. *Mondja, mutatóujjával végigsimítva az ajkain majd leengedi a kezét, és a bókra kicsit elmosolyodik. Nem szólal meg, egészen a kérdésig amire kicsit bólint, majd belefúrja a tekintetét a fiataléba, miközben ajka sélén egy csábos félmosoly jelenik meg. *
- A leggyönyörűbb nő kész neked adni a mai éjszakáját. *Hogy most valóban a munka miatt ilyen, vagy mi miatt csábítgatja már is a fiút, nem csak a szobában, na ezt nem tudni. Finoman megfogja Justin kezét miközben a csapos felé szól.* - A mai éjszakán a szobámban leszek, minden kuncsaft törölve. *Szól oda, miközben lassan, nyugodtan a fiút a szobájához vezeti. Nem kell sietni, nem ám, úgy is van még kérdése is majd, amit a fiúhoz intéz.*

Vendég

*Csak mosolyog Ayamére, majd mikor az kinyúl a rózsáért, elkapja a nő kezét, és csókot lehel rá. Igen, illedelmes, mint mindig. Majd halkan felnevet.* - Hát persze, Ayame... Bár, legutóbb még azt hittem, a kuncsaft kívánsága az előbbre való. Ha ő magázni szeretne... *Felvonja a fél szemöldökét, de közben persze mosolyog, nem gondolja komolyan, dehogy fogja emiatt megróni a nőt. A kérdésre összefonja maga mögött a kezeit.* - Gyönyörű vagy, mint mindig. Tetszik ez a ruha... Tényleg szép. Illik hozzád. *Mondja először, elengedve a füle mellett a kérdést, aztán végigmérve Ayamét. Majd a nő szemébe néz, és mosolyogva kitárja a karjait egy pillanatra, aztán leengedi.* - Milyen szél szokott errefelé hozni? Rám ér ma este a leggyönyörűbb nő ebben a kócerájban?

*Egy hosszú selyemruhát visel, haja feltűzve, stílusában egyértelműen a keleti gésákra hajaz az öltözködése. Nem csoda, hisz a vérében is ott a japán vér, és hát, a különleges keleti nők sokkal kelendőbbek is. Nem mintha Ayának kéne a ruhák selyme, vagy a smink, hogy szép legyen, így is úgy is gyönyörű. Szépen üldögél, mosolyogva beszél a csapossal, mikor egy szőke fiatal lép oda hozzá, és köszönti illedelmesen.*
- Ó, üdv itt Justin. *Köszönti mosolyogva, kissé megdöntött fejjel, próbálva nem lefagyni, hiszen azonnal a tegnap jut eszébe. Ugyanitt ült, ahonnan gyönyörűen látni azt a szobát, ahová Ivan felvezette. A rózsát finoman átveszi, úgy, hogy közben végigsimít a fiú kezén, kedvesen, finoman. Beleszagol, ahogy azt illik, mélyen, majd lerakja a pultra, és a csapos egy pillantás alatt vázába teszi.*
- Köszönöm a kedvességed. Megmondtam már ezerszer, hogy nem szükséges magáznod, Justin. *Szereti kimondani a fiú nevét, és ahogy kimondja, asszavai mögött valami édes, csábító utóérzet van. Kicsit közelebb lép a fiúhoz, miközben egyik szemöldöke csábosan felszalad, kis kérdéssel folytatja. * - Mi járatban itt, éjnek évadján?

Vendég

*Kissé idegesen igazítja meg az ingét a nyakánál. Nem tetszett neki a tegnapi furcsa időjárási változás, és mintha hallotta volna a pletykát, hogy megölték az iskola igazgatóját... Na nem mintha őt ez mélyen érintené, de ha a Nezabarban gondok vannak, azok átterjedhetnek Nellondra. Justint ugyan még ez sem érdekli, de ha a városban háború lesz, akár még neki is baja eshet, hé! Kiveri a gondolatokat a fejéből, mikor elér a mulatóig. A kezében tartott vörös rózsával együtt belép. Lehetne azt hinni, hogy csak egy random lánynak hozta, annak, amelyiket éppen el tudta csípni... De nem, ez a megtiszteltetés nem illet meg mindenkit. Egy bizonyos nőnek hozta, akinek a neve a rózsára kötött szalagon díszeleg, és aki ha éppen elfoglalt, akkor Justin a pultnál hagyja a virágot a számára. Kivételesen nincs rajta a napszemüveg, öltözéke pedig egy krémszínű ingből és egy ugyanilyen vászonnadrágból áll. Odabent lopva körülnéz, majd mikor Ivant sehol nem látja, ellenben Ayamét kiszúrja a pultnál, megkönnyebbülten lép beljebb. Egyértelműen az utóbbi felé indul, halvány mosollyal, és meghajol előtte.* - Virágot a legszebbnek, drága Ayamém. Hogy szolgál ma a kedve, egészsége? *Mosolyog, miközben felegyenesedik, és átadja a rózsát.*

Vendég

Spoiler:

Vendég

Spoiler:

Vendég

Spoiler:

Vendég

Spoiler:

Vendég

Spoiler:

Vendég

Spoiler:

Vendég

Spoiler:

Vendég

Spoiler:

Vendég

Spoiler:

Vendég

Spoiler:

Vendég

Spoiler:

Vendég

Spoiler:

Vendég

Spoiler:

Vendég

Spoiler: