Holt lelkek tanyája

Vendég

First topic message reminder :

Holt lelkek tanyája

Holt lelkek tanyája - Page 7 Sotet_fogado1

Ha a sötét negyed felé tévedsz, ahol a sikátorokban csak minimális fény pislákolását láthatod, mindenképpen ajánlom, hogy kerülj el egy helyet, az alvilági fogadót.
Ide az olyan emberek járnak, akikkel nem szívesen húznál ujjat, hiszen egy rossz szóért is már a halál vagy a szenvedések völgyébe kerülsz. De ha még is elég bátornak érzed magad ahhoz, hogy belépj a helyi alvilág szórakozóhelyére, akkor nagyon figyelj arra, hogy mit teszel és mit mondasz, hiszen itt még a falnak is füle van.
A fogadóban szinte minden emberen látszik, hogy nem érdemes beléjük kötni, még akár beszélgetésbe elegyedni se, hiszen ha más véleményen vagy, mint ők, akkor hamar pénz nélkül, összeverve találod magad az utcán. Ezért is híres ez a hely annyira a verekedésekről is, hiszen nem telik itt el nap a nélkül, hogy legalább három összezörrenés ne történne.
Egyébként a kocsma belseje átlagosan néz ki, kicsit talán lepukkantnak tűnik, még is igen otthonos a bent tartózkodók számára, hiszen nekik ez a hely nem csak a piálásról szól, hanem a nagy üzletekről is.

Holt lelkek tanyája - Page 7 Sotet_fogado2

Holt lelkek tanyája - Page 7 Sotet_fogado2

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Pént. Dec. 07, 2012 8:43 pm

*Frappi párbajozni akar, és hangosan inzultál minden jelenlévőt... talán nem a legokosabb húzás egy ilyen helyen, ugyanis körbe a szórakozóhelyen elhallgatnak többen, és felemelkednek a helyükről, változó kinézetűek. Vannak itt tagbaszakadtak, akik a kezüket tördelik, vannak, akiknél tőr villan, van, akinek pálca simul a kezébe. Egy nő, egy hosszú, fekete hajú nő odasétál Frappi elé, és elmosolyodik, kegyetlen mosollyal.* - Mit is mondtál, drágaságom? *A keze villan, és nem is látja a mozdulatot, de éles fájdalom hasít Frappi gyomrába. Vért nem lát, de minden bizonnyal a padlóra bukik a fájdalomtól. Moraineda fejére valami sűrű és ragadós folyik.... valaki mögötte vért önt a fejére vihogva.* - Vámpírosat játszol, kislány? Tessék akkor. *Cat mellé meg csak odavetődik egy fessebb kinézetű úriember.* - Heh, kezdődik az esti buli. Egy italt esetleg?

Vendég

*Egy pillanatig nézi az érkező lányt a sörét kortyolgatva, majd amikor az elővesz egy adag vért, nem bírja ki, hogy ne tegye szóvá.* -Mi van, ide már ezeket is beengedik? Miért nem mész a kórházba ha vért akarsz inni? *szól oda jó hangosan, reménykedve egy esetleges párbajban. Egy cseppet sem tolerálja a vérfogyasztást, pláne ha nyilvánosság előtt teszik. Várva az esetleges reakciót pálcáját támadásra készen tartja bal kezében, amikor egy furcsa külsejű lány lép be az ajtón, feltűnő ruhában* -Mi van itt? Ez valami gyűjtőhely, vagy alapjáraton bárhova beengedik a fogyatékkal élőket? *mondja jó hangosan, hangjában az undor és a düh hallatszik, érezni lehet, hogy egyértelműen párbajozni akar és egy cseppet sem fog lehiggadni.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Pént. Dec. 07, 2012 8:09 pm

* Nem is ő lenne, ha nem keltene most is hatalmas feltűnést a jelenlétével. A mikulás sapi, a bőség szaru kalap a mostanihoz képest hajráfnak se mondható. Na de térjünk is a lényegre.Nem is kalap, sokkal inkább fejdísz, ami nem más, mint egy hatalmas karimájú fehér díszes akármi, amiről fekete és vörös pókháló szerűségek lógnak alá. Testéthatalmas, prémes, csicsás és fehér bunda takarja, ugyanis rettentő hideg van, csípősen hideg. De túl lehet élni, főleg ilyen göncökben. Egyre jobban sejti, hogy rossz helyre tévedt, de kíváncsisága folyamatosan hajtja előre, s úgy megy a kietlen utcákon mintha valami mágnes vonzzaná. Hamarosan meg is érkezik az otthonosnak nem igazán mondható fogadóba. Mikor belép, jó pár tekintet rászegeződik, s kihasználv az alkalmat, bájosan rebegteti nagy szempilláit egy férfi felé, aki nyomban odasiet, és segít levenni nagy kabátját és kalapját. * Köszönöm. * Mosolyog ravaszan, tetszik neki ez az engedelmesség. Mikor meglátja a vért ivó lányt, hatalmas undor ül ki az arcára. * Jesszusom, ez beteg! * Csúszik ki a száján. Igen, a szókimondás átka. Keres egy üres helyet, de nem rendel semmit. Csak vár, maga sem tudja mire. *

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Pént. Dec. 07, 2012 8:01 pm

*Már kezdi unni a Bonctermet, gyakorlatilag hónapok óta ott van, és vért lakmározik. Nem, a lány nem éppen vámpír, rendesen eszik meg minden, nincsenek képességei sem, egyszerűen rabul ejtette az ízvilága, és most már több mint valószínű, hogy függő lett. Szóval kedves lova hátán indult neki Nellodnak, hogy keressen egy olyan helyet, ahol simán ihet pohárból vért, nem fogják megbámulni, esetleg undorodni tőle. Így jutott el a falú sikátoros, sötét negyedébe, ahol úgy fest, mindenki nagyon darkos, meg minden, úgyhogy nem a kedvenc környéke, mégis ide kell jönnie. Hamarosan rátalál egy fogadóra, úgyhogy kiköti Stehanie-t, majd beljebb sétál a bárba. Egy üres asztalnál helyet foglal, aztán mikor megkérdezik, mit kér, azt mondta, csak egy üres poharat. Egy ideig cseppet furcsán néztek rá, aztán úgy fest elfogadtál, hogy Nora levegőt szeretni inni. Amikor aztonban megkapta, mindenki szeme láttálra elővett egy zacskó vért, bele spriccolta a pohárba, és inni kezdte.*

Vendég

*Talpig feketében, tekintélyt parancsolóan magabiztos, határozott léptekkel, pálcával a kezében lépked a nellondi sötét negyed utcáin. Egy szét szaggatott fekete farmer van rajta, ami alatt egy fekete cső szárú gatyát visel. Ehhez felvett egy fekete szűk pólót, amin egy csontváz díszeleg, gitárral a kezében, valamint egy fekete, szegecsekkel díszített, térdig érő bőrtalár van rajta, kezein egy-egy szintén szegecses bőrkesztyű, lábán pedig egy fekete, csatokkal díszített, térdig érő bőrbakancsot visel. Lassú, határozott léptekkel tér be a Holtlelkek tanyája nevű helyre, ahol még nem járt, de a név nagyon megtetszett neki.l Ahogy belép, síri csend lesz úrrá az egész helyiségen és mindenki hatalmasra nyílt szemekkel bámulja. Érzi, hogy idetartozik és jó helyen jár. A pulthoz sétál és kér magának egy üveg sört, majd rágyújt egy cigire. Sörét kortyolgatva várakozik, hátha jön valaki, akivel tud egy jót beszélgetni, addig is flörtöl az eléggé dekoratív külsejű lánnyal, aki a mellette lévő bárszéken ücsörög.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Hétf. Dec. 03, 2012 9:14 am

*A fura elképzelésre csak elneveti magát.* -Oh, azok a vámpírok, ha jól tudom, maximum a kimeredő fogak maradtak ki a felsorolásból. *Már ismeri azért ennek a világnak a sötét alakjait annyira, hogy tudja mifán terem egy vámpír, főleg mióta Speranza is azzá vált és a körből Thalia is hasonló cipőben sétál. Csoda, hogy a véla boszirkör sötét alakok gyülekezőhelye, ha egyszer van benne két sötét teremtmény és egy cselszövő. Az bizony egyáltalán nem lepné meg, hogy ez a recepciós lány szemet vetett a fiúra, nem lenne furcsa, hiszen van min megakadni a hölgyek tekintetének.* -Áh harcosok klubbja, vér és veríték! *Mosolyodik el. Sose tartotta sokra a fizikai harcot, valahogy értelmetlennek tartja, ha egyszer a nélkül meg lehet oldani a dolgokat. Ő meg aztán végképp nem menne bele efféle csatározásokba, még jó, hogy Sper vámpír lett, mert így minden ilyen csatát gond nélkül át tud passzolni a lánynak, ő pedig simán elsuhanhat a maga útját járva.* -Kicsiket edzeni? Milyen kedves gesztus! *Hát ezt aztán végképp nehéz érteni, hogy mennyire gondolja komolyan, vagy sem, esélyes, hogy nem igazán, hiszen nem az a kimondott jótét lélek. A kézcsókon egy egész leheletnyit meglepődik, a hajába túráson pedig igazán nagyon, hiszen eddig a srác nagyon meg volt illetődve, de úgy fest a végére csak oldódott picit.* -Jól? Hát remek, végülis én is! Viszlát! *Int a fiú után, majd felhörpinti az utolsó kortyot is a poharából. Még jól megnézi magának a fiú hátsóját, aki ugye épp távozik. Meg kell vallani hiába, hogy nem kedveli a fizikai harcot, de hogy a srác formáinak nagyon jót tesz az tényszerű. Aztán megrázza a fejét, és eltolja magát az asztaltól. Ezek után szükség van valami kis csekély aljasságra, mert még a végén furán kezdi érezni magát. Ő, aki érzelem és szerelem ellenes, na nee! Rákacsint a pultosra, majd kilibben az ajtón, hogy találjon magának valami tennivalót odakint.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Hétf. Dec. 03, 2012 9:02 am

Igen? *Hörpinti fel az itala utolsó kortyait, és ránéz az órájára, most már indulnia kéne, eléggé késő van, társai lassan türelmetlenek lehetnek.* Pedig azt hittem, hogy ha valaki az élet ilyen árnyas oldalát választja, akkor elvörösödik a tekintete, kimerednek a karmai, és a másik már átharapott torokkal találja magát. *Nevetgél, végülis ezt még ő sem gondolja komolyan. Ahonnan jött, ott tényleg elég sokan sportoltak, de azért szerénykedett is nem keveset, de nem akarja kihangsúlyozni, hogy talán jóképű is. Ott, mivel sok pénze volt, egy hotelben lakott, nem pedig az iskolában, és a recepciós lánya szemet vetett rá, amiből sok félreértés adódott, tehát ezért is iratkozott át ide, nem csak azért, mert annyira közel akarta magához tudni Charlie-t, de az sem elhanyagolható indok. Még mindig az asztalra könyökölve hallgatja a lány előadását a fosszák származásáról, ő nagyon érdektelen a témában, de megtiszteli Cecile-t, hogy nem ásítozik.* Nekem oly mindegy. Ha nem a gép előtt ülök, akkor le szoktam járni mozogni, amolyan harcosok klubbjás találkozókra, csoda, hogy még nem tört be az orrom egyszer sem, mert elég durva összecsapások vannak, de jobban szeretek kicsiket edzeni, mint én magam hullajtani a véremet. *Arra, hogy mi lehet Cecile terve vele, összeszedi magát a zavarából, és picit ő is beletúr cselszövő hajába, s felmorran.* Ne félts engem, azért engem nem fúj el a szél. *Kezet csókol a lánynak, és feláll.* Remélem találkozunk még, jól éreztem magam. Jó éjt! *Köszön el, aztán nekiindul az utcáknak.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Hétf. Dec. 03, 2012 8:45 am

*A részeg ipsét már rég el is felejtette, nem nagyon érdekli, hogy mi lesz vele, igazából eddig se érdekelte, még a nevéről sincs konkrétan semmi fogalma. Minek azt tudni? Bizonyos helyzetekben teljesen felesleges. A bevadulós felvetésre finoman elmosolyodik. Igazából azt lássuk be úgy hétköznapi értelemben véve nem szokott, arra van a rózsa lovag és persze a hathatós vérmágia, ugyanúgy tiszta maradhat a keze.* -Bevadulni? Oh, nem kedves, a véremben van, hogyan maradjak a háttérben akkor is, ha nagy a baj, a mágia és a képességek megoldják helyettem, nem kell bepiszkolni a kezem. Ez a szép ebben! Hidd el nem fogok lekaratéjozni senkit. *Kacsint egyet. Nem egy harcos amazon, jó eséllyel az első erőteljesebb fizikai kontaktustól, ha mondjuk valaki jól pofán vágná, be is ájulna, mert nehezen tűri a fájdalmat és nem igazán képezte magát rá. Felcsillan a szeme az említett hely hallatán.* -Azt hiszem akkor hát a Paradicsomból jöttél, ahogy az itteniek emlegetik. Ha mindenki olyan helyes és kisportolt, mint te, sőt jobban...csodás lehet! *Kacéran kortyolgatja a rumos kólát. Oh, igen, ő mindig ilyen, sok esetben egyszerűen ok nélkül is, jelenleg sincs rá kimondottan oka, hiszen az iskolában lévő diákokat nem szokta kipécézni magának.* -Igen, valahogy úgy, és hidd el számít a származás, nem véletlenül az az Ősöd aki, mégis csak tőle van a képességed és a jellemed nagy része is. Sose fogsz találkozni Mortos olyan leszármazottjával, aki kedvtelve napfürdőzik és alamizsnát oszt a szegényeknek, ha csak nem törölte valaki az emlékeit, de egyébként kizárt. *Nagyon is számít szerinte e téren a származás. Az Ősfrancoskák képességei erősen beleivódnak a leszármazottakba, ez tény. A kérdésre az egyik kósza tincsét kezdi el hümmögve tekergetni, mintha épp a felsorolt lehetőségek között gondolkodna, aztán egyszerűen elneveti magát és legyint.* -Áh, az iskolában sosem vadászom, nem lenne értelme. Tudod a tanárok a végén még rájönnének, Nellondban jóval egyszerűbb a helyzet, könnyebb kijátszani a hatóságot, mint a figyelő tanári szemeket. Úgyhogy mondjuk úgy e téren védve vagy, még nem döntöttem el mi legyen veled kedves. *Újra előre nyúl és picit végigsimít Avanel arcán. Egyszerűen mulattatja, hogy a fiú mennyire zavarba tud jönni.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Hétf. Dec. 03, 2012 8:33 am

*Ő azért nem tudja szemrebbenés nélkül nézni, hogy a részeg feje koppan, és be is ájul, de úgy véli, hogy aki ilyen életmódhoz szokott, annak nem kéne hogy ez fájjon, a zsebében pedig úgysem lehet túl sok pénz, mert már régen kizsebelték volna, így hát gyorsan visszanéz Cecile-re, aki igen csábító énjét veszi elő. Vagy mindig ilyen? Zavartan nevet a válaszra, és megrázza a fejét.* Akkor azt hiszem nem vállalom a kockázatot, ezért nem kiváncsiskodom tovább, de arra azért kiváncsi vagyok, hogy milyen az amikor egy hozzád hasonló szép hölgy bevadul. *Kacsint most ő, valahogy nem tudja elképzelni a lányról, hogy született gyilkos lenne. De talán pont ez benne a megtévesztő. Jó az álca?! Charlie említésére megvonja a vállát, és végignéz magán.* Nem t'om, ahonnan én jöttem, ott én voltam a legkevésbé sportos. *No igen, Fokvárosban csupa kigyúrt macsó mászkált, ő pedig mivel sokat ült a gépnél, nem vehette fel velük a versenyt, a harcművészeti versenyeken is mindig a szabályokkal kötekedett, megpróbálta azokat kijátszani, nemhiába nagy stratéga. A fosszák összehasonlítására csak meglepődik, ő nem is nagyon tartja számon, hogy melyik ki, de azért rémlik neki kb. hogy miről is beszél a lány, és hát tényleg nem a cselszövőre gondolt volna, de az eddigiek alapján tényleg összeáll a kép* Tehát más vagy, mint akinek mutatod magad, ölsz, ha arról van szó, és ilyen kis furmányos módon. Hát nem mondom... *Füttyent egyet, legalább picit többet tud a másikról.* Én meg alkotgatok, ahogyan mondod, de nem hiszem, hogy csak a származásom miatt, szeretek a tökélyre törekedni, például egy-egy játéknak többezerszer nekiesek, hogy 1-2 pontot javítsak rajta. *Aztán rákönyököl az asztalra, és most ő vet egy kiváncsi mosolyt* És akkor velem mi a szándékod? Az árokban végzem? Csak csak elfelejtetsz velem mindent? Vagy egyéb gonoszság? *Kérdezi vidáman, minden mellett egészen jól érzi magát Cecile-lel.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Dec. 02, 2012 5:15 pm

*Neki végülis igazán mindegy, hogy ki fizeti az italát, jól bírja az alkoholt, úgyhogy pár kör rumos kólától nem lesz semmi baja sem.* -Legyen óhajod szerint dicső lovag! *Kacsint egyet. Nem kifejezetten szánja kifigurázásnak a dolgot, inkább csak játszik, finoman incselkedik, mert miért is ne, ebben jó, ehhez ért, mi mást tehetne. Nem az a kedves kisasszony, akinek Avanel gondolta, ez mindig hamar bebizonyosodik róla. Jót vidul rajta, hogy a fiú majdnem belefullad a kólába. Úgy fest nincs tisztában külső adottságaival, ha ennyire kis visszafogott, nyámnyilának mondható egyén, pedig lássuk be rendkívül kellemes a külseje.* -Picit eltévedtél ugye? *Kérdez rá szinte a másik gondolataira, hiszen lássuk be ez tényleg nem egy békés teázó. Nem messze egy fickó épp beleveri egy másik fejét az asztalba, amire persze leányzónk meg se rezzen. Az ilyesmi itt mindennapos, meglepő, hogy nem fajul el jobban. A nevére finoman bólint.* -Persze tudom szokatlan név, de ha elmondanám az igazat tudod...meg kéne, hogy öljelek! *Finom mosolyt villant, miközben a szívószállal kecses mozdulatokkal kevergeti a poharában az italt. Lássuk be soha sem volt kifejezetten visszafogott és az tény, hogy a titkait sem szokása csak úgy kiadni. A gépre terelődve egészen megjön a srác hangja, aztán újra blokkol.* -Ő is hasonlóképpen helyes és jó testű, mint te? *Kérdez rá egyből, amitől persze várható egy újabb kólába fulladás, de úgy fest Avanelt edzeni kell kicsit, majd oldódik egyszer, vagy nem, végülis nem az ő dolga, egy kis játékra tökéletesen alkalmas most. A kedves szóra újra finoman elmosolyodik.* -Oh, én kedves? Látszik, hogy még nem ismersz igazán, de majd igyekszem. Ha jól sejtem ezekből a kütyükből, akkor Heramon leszármazottja vagy ugye? Nem lepne meg a dolog egyáltalán. Az én ősöm Everis, csak, hogy tudd kivel állsz szemben, bár gondolom elsőre Shivalára tippeltél volna. *Újabb mosoly, akár még kedves mosolynak is mondhatnánk, de annak nem igazán mondható, inkább csak afféle megszokott gesztus.* -És hogy tetszik az iskola kedves Avanel?

//Fagy//

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Dec. 02, 2012 5:05 pm

*Picit fejcsóvál a részeg lehúzására, mégiscsak becsület harcosais, ám a saját útját járja, és úgy véli, hogy ha az illető józan lenne, akkor is meghívta volna Cecile-t. Hárító mozdulatot tesz, és naívságát egy pillanatra félretéve a kocsmáros felé int.* A következő kört már én állom. Ebből nem engedek. *A bájak kivillantására majdnem megfullad a kólában, és kezdi úgy érezni, hogy talán hiba volt leszólítani a lányt, ám ha jobban körülnéz, itt mindenki setét alak, úgy tűnik kissé eltévedt. Tehát harákolva igyekszik visszanyerni a lélegzetét, aztán félrenéz.* Nem tudom, hogy mit mondjak. *Valami nemeskisasszonynak hitte Cecile-t, de most hogy tévedett, nem tud visszatáncolni.Nem is biztos, hogy érdemes, ő kezdeményezett. Na hát ezért nem szokott kezdeményezni, mert nem is tudja, hogy hogyan kell.* Cecile? *Kérdez vissza meghökkenve, ugyanis köztudott, hogy a fosszáknak nem evilági nevük van, itt valami turpisság lehet a háttérben, de már nem is mer visszakérdezni. A kérdésre, hogy mi az a gép, végre picit oldódik.* Óh, hát az? Eléggé elmerültem a technikában, tanulok rajta, és sokat játszom. Van egy itteni srác, aki a gépnek köszönhetően ismertem meg, vele egész jóban vagyunk. Ő is allidonos. *Bólogatva sorolja mindezeket, kicsit megtalálta a hangját, aztán a paskolásra ismét lenyeli a nyelvét.* Hogy én? Ööö... *Sután húzódik el, nem tudja, hogyan kéne ezt kezelni. Ugyanúgy elvörösödik, mint Charlie Adannától, és ekkor szöget üt a fejébe, talán mégis a barátnője? Vagy olyasmi?* Én már régóta, gyakorlatilag itt nőttem fel. Mindenesetre örülök, hogy te is itt vagy, ritkán találkozom a saját népemből bárkivel is. És te olyan kedves vagy. *Majdnem azt mondta, hogy hú de nagy melled van. De szerencsére nem.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Dec. 02, 2012 4:52 pm

*Hamarosan alacsony, köpcös futár érkezik és egy cetlit tesz le elé. Raven hát nem jön, ennyit a jó kapcsolat alakításról, de legalább megpróbálta, innentől a másikon a sor, ha valamit akar, azért teperni tuti nem fog, nem az a fajta. A magas fiatalembert észrevette már, hiszen francoskaként megérzi a jelenlétét, mégha hivatalosan nem is képviseli faját, hiszen a neve nem mutatja, hogy ne lenne ember. Egyszerű oka van ennek, miután már úgy jó 5 éve átjutott ebbe a felettébb érdekes világba, megvetette a lábát, egyszerűen személyazonosságot váltva. Egy kósza utcalány nevét vette fel, akit leütve, és enyhén szólva is meggyalázva talált meg még az első napokban. Sorsára hagyta, nem az a fajta, akinek egy könnyen megesik a szíve valakin, viszont a nevét magáévá tette, a többit pedig már nem volt bonyolult elintézni, ha az ember, azaz a Cselszövő lánya elég ügyes, és jól tud hatni másokra. Eddig viszont nem figyelt fel a fiúra, nem szokása az iskolában "vadászni", viszont úgy tűnik ő felfigyelt rá. Picit megrántja a vállát a felvetésre, aztán finom mozdulattal csusszan le a székről, az italát magával víve.* -Hát nagyon úgy fest, de ott az az úriember már állja a számlát. *A fickó az asztaltál aléltan int, láthatóan alig tud magáról. Picit fixírozza a fiút, valahogy butácskának hat, bár valószínű csak naiv, de ez számára hasonló a butácskával. Végül aztán le is huppan, játéknak jó lesz, többet meg általában senkitől sem akar. A számítógép láttán picit felkönyököl az asztalra, kihívóan, megvillantva bájait, bár furcsa módon a fiú totálisan nem úgy reagál, mint az átlag férfiak.* -Cecile, és ez minek? *Valamennyire hallott már az ilyen masinákról, de egy mágikus világban valahogy totálisan értelmetlennek látja. A szép hölgy megnevezésre kicsit szempilla rebegtet, sötét aurája mellett ez tényleg szép bók, bár persze utóbbi egyáltalán nem nyilvánvaló.* -Huh, hát ez remek kérdés, azt hiszem már bő egy éve, hát több is lehet, ki számolja? Hát te? Még nem láttalak, pedig egy ilyen helyes pofit biztosan nem felejtettem volna el. *Kacéran megpaskolja Avanel arcát.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Dec. 02, 2012 4:42 pm

*Nem sokkal a találka előtt Raven üzent, hogy "bocsi-bocsi", de nem tud menni, mert más jött közbe. Hát nem most fogják a barátnői vagy szövetségi viszonyukat megalapozni. Ellenben egy magas fiatalember tévedt errefelé, aki még nem igazán van tisztában nellond negyedivel, ő csak beugrott inni valamit, mielőtt elindul az éjszakai játék. Így aztán amikor Cecile rendel, ő az egyik asztalnál meredve a képernyőre, felemeli a kezét.* Nekem is azt. *Nem szokott gyakran felnézni a gépéből, de a lánynak olyan kellemes hangja van, hogy most mégis megteszi. Ekkor kissé meglepődik, hogy még a gépet is automatikusan csukja le. Gyorsan keres valami kapaszkodót, hogy ne válljon kínossá a zavara, aztán a lány címere felé int.* Szintén neza ahogyan látom. Hasonló az izlésünk iskola, és ital terén is. *Köszörüli a torkát, aztán elteszi táskájába a gépet, és az asztalánál álló üres székre mutat flegmán.* Ha gondolod, és nem vársz senkire, szivesen meghívlak. *A srác derüsen őszinte képéről nem az rí le, hogy egyéjszakás kalandot akar, még csak csajozni sem szokott, a lányokat is havernek tekinti, de Cecile olyan jól néz ki, hogy talán most szakít a hagyományokkal, és próbál ismerkedni. Ha Cecile elfogadja az invitálást, akkor ismét torokköszörül, amit csak a rumos kóla tud leöblíteni, ami meg is érkezik viszonylag hamar. Amíg iszik, időt nyer. Aztán nincsen mese.* Avanel vagyok. *A fosszák nyelvét beszéli, mert hát a hegylakókhoz hasonlóan ők is megérzik egymást.* Mióta vagy itt szép hölgy? *Könyököl az asztalra, nem buta, viszont szemernyi tapasztalata sincsen a cseverészésről, így kissé mókásan butusnak tűnhet. Ami fontos, nem Cecile dekoltázsát, vagy alakját nézi, csakis a szemét. Meg néha a száját. Időnként zavarba jön, és félrenéz.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Vas. Dec. 02, 2012 4:16 pm

*Üzent Ravennek, és már hetekkel ezelőtt az üzfenőfalon is meginvitálta egy kis körös beszélgetésre, ha már van ez a rózsás csapat, akkor mégis csak kellene valami bővebb kapocs. Speranzával van értelmesebb viszonya, viszont a többieket lássuk be nem igazán ismeri, sőt mondhatni alig tud róluk valamit, nem csoda, ha Thaliáról is egyből a rosszat feltételezi azzal, hogy elment mentőakciózni. Bár azért lássuk be, a véla kör nem feltétlenül jókislányok gyülekezete, nem szokásuk világmegmentő akciókon részt venni. Szépen kikenve, kifenve lép hát be a tanyára, ahol fel is huppan a pultnál található egyik magas székre. Oldalt pillant, majd a másik irányba is szétnéz, néhány kacér pillantást vet az egyik kissé már illuminált állapotban lévő kopottas, de mégis egészen jóképű benyomást keltő fickóra, aztán a pultoshoz fordul.* -Egy rumos kólát, az úriember számlájára. *Kicsit közelebb is csusszan, de az elég jól látszik, hogy a fickó már nem sokat tud magáról, így hát nem csoda, ha simán rábólint a dologra. Úgyis perceken belül beájul, nem lesz vele gond. Időnként az ajtó felé pillant, vajon érkezik-e a meghívott Raven, hogy egy kis csevejt folytassanak le, addig iszogatja a rumos kólát.*

Vendég

*Odabent keményen megy a dínom-dánom, már a varázslatok is repkednek a fejük felett. Egy alak nekimegy, ő arrébb tessékeli enyhén rugdosva, aztán elsuhan egy aranyszínű sugárnyaláb a kapucnija mellett, erre lebukik négykézlábra, majd ismét felemelkedik pár totyogás után. Akkor újabb forgolódás következik és részegek, kikből csak úgy árad a harci kedv és az alkohol nem beszélve az ostoba típusú tettlegességről. Mindezek mellett valahogyan sikerül elérnie, hogy a lánnyal szembe kerüljön karnyújtásnyi távolságra.
Arra azért nem számított, hogy amint eléri őt, a másik falnak nyomja, mert azt teszi. Rásegít mondjuk ő is egy hátralépéssel, s nem jelentene nagy megerőltetést hátracsavarni őkiskegyelme kezét, de nem teszi. Megfontoltan nem, ha már egyszer valamit ki kellene szedjen belőle az apja szerint. Még mindig őrületnek tartja, hogy itt van és egy vadidegen lányt hajkurász egy megkergült kocsmában holmi gyilkosok és alvilági figurák között egy falhoz ragasztva, de amennyire hajmeresztő volt/az, annyira csábító is a kihívás, a rejtély.
Nem kommentálja a fenyegetést, viszont mikor mindkettejükről lecsúszik az arcukat fedő ruharéteg, megdöbbenve néz le az övével megegyező acélkék szempárba, fekete hajzatra. Köpni-nyelni nem tud, de láthatóan a másik sem. Viszont a dolgok jócskán eldurvulnak, így jobbnak látja, hogy csuklón ragadja a lányt, főleg miután egy vodkás üveg csapódik be a fejük közvetlen közelében. Se szó, se beszéd, ránt egyet a másikon, s már viszi is kifelé a kocsmából ott, ahol bejöttek. Odakint aztán még vagy három sikátornyi távolságon keresztül vonszolja és nem szólal meg, csak utána áll le. Vélhetően ekkorra már a lány is türelmét vesztette.*
-TE ki vagy inkább? Azt írták, várjalak a kikötőben, jegyezzem meg az arcod, nézzem meg, van-e a köves gyűrűd és beszélgessek el veled, mert érdekes dolgokat mondhatsz nekem. Ki a fene vagy? És kik azok a... "drágák"? *Fanyalog, de leginkább azért, mert értelmetlen ez számára. Azért, sóhajt egyet, s mielőtt még nekiugranának, vagy közben, de beszúrja.*
-Ilya. Hívj csak Ilyának.

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Csüt. Okt. 04, 2012 3:35 pm

*A szíve mostmár vadul kezd kalapálni, a Holt lelkek tanyája nagyon rossz választásnak bizonyult, immár több tényező miatt is aggódhat. Mivel az idebent kialakulófélben levő kisebb háborúba egyre több illuminált állapotú vendég kezd becsatlakozni, futótűz terjedésének gyorsaságával pattank fel sorra a székekből a mágusok és egyéb létformák kiállva egy-egy tábor mellett, vagy csupán saját maguk vonalát erősítve. A lány erősen markolja pálcáját, kezei kifehérednek a szorítástól és a bejáratot figyel. A falhoz húzódva sikerült találni megfelelő menedéket, így nem kerül senki lába alá, sőt nem csak ő viselkedik ilyen passzívan a mulatságban. Mások is inkább korsójuk fenekére néznek vagy inkább elhagyják a helyiséget. Nem kell sokat várnia, az idegen belép a fogadóba.* ~Jól van, ha már itt vagyunk, egy zavaró tényezőt igazán kiiktathatnék.~ *Morty helyeslően körbejárja Lexet. Az alak úgy tűnik utat próbál törni magának, sőt még enyhén ki is veszi részét a buliból. Ez nem bizonyul túl bíztató jelnek. És közeleg, észrevette, ide fog érni bármelyik pillanatban és vagy előbb kérdez aztán rántja ki a lányt az élők soraiból, vagy fordítva. Ne, csak ne legyen fordítva.
Ha Ilya elég közel lépett a lányhoz, akkor az pár pillanatnyi a sötét kapucni üregébe való bámulás után szabad kezével megragadja a fiú nyaki tájékán a felső anyagát és odacsapja a falhoz, vagy ha távolabb áll tőle veszi a bátorságot és odamegy ő, a lényeg, hogy határozottan és az átlagosnál kicsivel erősebben keni oda, már ha nem lesz előbb kicsavarva a csuklója a helyéről.* - Üzenem a drágáknak, hogy nem ez volt az egyességünk és a következő kém talán darabonként fog visszatérni hozzájuk. *suttogja, enyhén sziszegve a még számára rejtélyes idegen képébe határozottan a szavakat. Pálcaforgató bal kezével képes egy mozdulatot még tenni, lepöccinti Ilya fejéről a csuklyát. A sajátja is hátraborul a nagy műveletsorban, felfedve arcát. Acélkék szemek: négy. Fekete üstök: kettő. Sápadt bőr, halványan azonos vonások, inkább az ajkak vonulatánál: stimmel.* - Ki a franc vagy te? *kérdi mostmár fenn hangon, elképedve és végképp összezavarodva.* ~Nyugi, nem te rendelkezel a világon egyedül ezekkel az ismertető jegyekkel. Akkoris, nézd már meg, nézd!~ *Ebben a pillanatban egy vodkás üveg csapódik mellettük a falnak, két centivel elkerülve a fejüket, jobban mondva az ő fejét. Ez váratlanul éri a naxeldires lányt, elereszti a srácot és kérdőn, egyenesen követelőzően fúrja szemeit a másik tök ugyanolyan pillantásába.*

Vendég

*Bizony nem marad le fekete ruhás és hajú kisasszony mögött. Lassan már az is csak sovány vonalsorozattá halkul az agyában, milyenek voltak az első vonások, melyeket meglátott rajta. Nem is látta tisztán, csak úgy, profilból. Most pedig hiába próbálja felidézni, nem igazán megy, csak elmosódott kontúrok és jellegtelen vonások cikáznak át a fején. Haladnak tovább a sikátorokon át, míg a beugróba be nem fordulnak. Ott aztán szaporázhatja ő is a lépteit, mert a jelek szerint a lány gyanút foghatott. Mikor aztán hirtelen eltűnik a szemei elől, s már csak az ajtó bevágódására ér oda, mélyet sóhajt.*
~Most ezt nagyon muszáj? Miért nem tudtál te is mondjuk hátrafordulni és akkor csendben elintézhettük volna a... mit is? Áhh, apám és a hülyeségei. Ha hazamegyek, odarakom elmesélni az egész sztorit. HA hazamegyek...~ *Ismétli meg fanyarul gondolatban, majd ő is belöki az ajtót, csak úgy lightosan, "nőiesen", hogy azért ne tűnjön fel túl sok népnek.... s abban a pillanatban elrepül a feje mellett az első átok. Kitör a patália, repkednek a pofonok, átkok, szitkok, minden, ami szem-szájnak ingere. Oldalaz, hajol, s közben a pálcáját kézügybe csúsztatja. Magában morgolódik, néha el-ellök egy-két trágár alakot az útjából, s jöhet egy-két célzott Stupor is, ha már itt van.
Nem telik el öt perc és szemközt találja magát az előbbi hát tulajdonosával immár annak arcán is kámzsával, kapucnival, ahogy tetszik. Egy szó, mint száz, nem látja az arcát, de ha netán a másik felfedné az övét, nos abban a pillanatban reflexből ő is lehúzza a kapucniját. Másként esély sincs rá, legfeljebb, ha valaki letépi róla.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Csüt. Okt. 04, 2012 2:10 pm

~Még mindig a nyomunkban van. Kedvesem, jobb lesz kieszelni valami tervet amíg csak itt kocogunk és még nem vagyunk a falhoz állítva!~ *Hangzik sürgetően Morty tanácsa Lex amúgy is túlterhelt elméjében.* ~Mondhatom, csodás ez az egész. Nem hiszem, hogy otthonról állítottak máris rám egy alakot... Ez akar valamit.~ *Óvatosan oldalra sandít, de még mielőtt hátranézne, hogy szembe kerüljön "zaklatójával" ajtó nyekergése zavarja meg közelgő cselekedetében. A Holt lelkek tanyájához értek. A lány nem teketóriázik túl sokat, nekivágja magát az ajtónak, betolva azt és átlépve a helyiség küszöbét. Mire már a fogadó áporodott, szeszes és füstös fuvallata megcsapja, pálcatartójára helyezi varázspálca forgató bal kezét és belevegyül a tömegbe. Az izzadtság szag, kiabálás, csörömpölés, káromkodás és a feje felett repkedő tárgyak csattanása alapján az ide való bemenekülés már nem tűnik olyan hú de jó ötletnek.* ~Ne, miért... Innen nem jutunk ki élve, kincs.~ *Erre a lány is kezd erősen gyanakodni, de talán-talán sikerült lerázni a követőt. Igyekszik a falhoz oldalozni, csuklyáját hamar a fejére löki, így van némi esély rá, hogy nem lesz az itteni rendetlenkedőknek tökéletes, molesztálható célpont. Pálcája mostmár félig a tokon kívül található, de szerencsére köpenye jól eltakarja mozdulatai java részét. A macska szorosan hozzá simul, így figyelik a félhomályból a bejáratot. Mivel idebent kezd nagyon heves lenni a hangulat, bármelyik pillanatban kitörhet egy verekedés, néhány repülő átokkal és fegyverrel megspékelve.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Szer. Aug. 08, 2012 8:24 pm

-Neeem, ne aggódj, hamar előkeríteném. * Mondja miközben szintúgy kezet ráz és megszorítja olyan igazi férfias kézfogással. * -Agatha Brooks, ez a vakarék meg velem Aleo. * Mutatja be a menyétet is, bár az a múlt alkalommal megtette. Feltápászkodik a pulttól és elindul kifelé az üveggel meg a villáskulccsal együtt mikor egy szerencsétlenül járt lány a földre huppan. * -Nini, a gazdag lányka ilyen koszfészekben! * Mondja hangosan mutogatva Opheliára, s daimonoja gondolatban próbálja közölni Agathaval, hogy nem ez a megfelelő viselkedés az ilyen helyzetben. Láthatóan Linc ismeri a nőt ezért vállat von és elsétál mellettük. * -Jóccakát gyerekek, nekem még dolgom van ezzel az üveggel. * Azzal felmutatja szerzeményét és hazavándorol a garázsába, ahol az alkohol jótékony hatásai mellet próbálja megjavítani az egyik mugli gépezetet. *

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Szer. Aug. 08, 2012 8:10 pm

- Igen azt látom. * Jegyzi meg de inkább csak magának.* - És , ha valaki ellopná meg lennél lőve mi? Amúgy Lincoln Lawrence vagyok. * Fogadja a kéznyújtást, és valamelyest megszorítja. A menyét után fordul, aki egy jó illatú lányt fogott ki.* - Te még érzed az illatokat? Jó neked... Én már semmit nem érzek az illat felhő egyvelegből. Az ékszer csilingelésével tovább nem foglalkozik Lincoln, viszont a hatalmas csörömpölés hangra már oda kapja a fejét, és látja éppen, hogy Opheliáról lehull a csuklyája.* - Jééé, Szia Ophelia! * Köszönti és tesz közelebb két lépést. Fogalma sincs arról, hogy a szőke egy velejéig gonosz nőszemély, és éppen az ő örökölt birtokára fáj a foga, ezért egyelőre nem is táplál iránta semmilyen ellenérzést, sőt még sajnálja is amiért ilyen csúnyán zúgott a földön. Sikoly is hall, és látja, hogy a szilánkokat megfesti a lány vére. Odamegy segédkezni, felsegíteni a földről.. amit ilyenkor tenni szokás.* - Hoppá... Jól vagy? Ezt hogy sikerült? * Kérdi, mert nem látta, hogy egy férfi lökte meg.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Szer. Aug. 08, 2012 7:56 pm

*A srác észrevette, ezért megszaporázza a lépteit, de a menyét hangjára megtorpan. ~Hogy rohadna le az a nagy pofád, te kis patkány!~ Már épp a köpenye alá rejtett pálcához nyúlna, amikor kitapintja a levelet. Most sokkal fontosabb dolga van, mint patkányokkal és férgekkel foglalkozni. ~Megfizeted te még ezt, Lincoln.~ Gondolja elégedetten. Végre észreveszi a hozzá hasonlóan sötét alakot. Nem látszik belőle semmi, még az árnyéka is beleolvad az őt övező természetellenes sötétbe. Ophy egész testével takarja az idegent mások szeme elől, s egy gyors, kísértetiesen csengő mozdulattal átadja neki a levelet. A férfi (vagy nő?) ruhája ujjában tünteti el a fontos irományt, s a megegyezés szerinti rá ragasztott kicsiny vagyont, amit azért kap, hogy ez a levél minél hamarabb eljusson az édesanyjához. Ophy kivételesen nem trükközik a valódinak ható műpénzekkel, mivel mágussal van dolga.
Azonnal hátat is fordít neki, s gyors léptekkel próbálja elhagyni a kocsmát. Egy darabig jól lavíroz a vendégek között, ám történik valami, amit a legjobban kifundált tervvel sem tudott volna elkerülni. A vendégek ordenáré ricsajjal kezdenek valami randa, részeg nótába, s az egyik erősen ittas férfi lelök egy korsót az asztalról, ami mellett Ophy elsurran. A kancsó hatalmas robbanással törik ezer éles darabra, a sör pedig egyenesen a lány lába alá folyik, aki hatalmasat esik a síkossá váló kocsmapadlón. Arcáról esés közben lehull a csuklya, s mindenki láthatja dühös, lángoló tekintetét, amíg el nem tűnik a lábak mellett. Egy másodperces néma csönd után Lincoln ismerős, vékony sikolyt hallhat, ugyanis a kancsó darabjai megtalálták az utat a lány érzékeny bőrén át. Vér borítja el mind a két tenyerét, a bal lábszárát és a jobb combját, emellett a hasán is kezd feketévé színeződni a sötétkék ruha. Az egész világ forog vele. Mások vérének látványát imádja, de a saját vérétől azonnal rosszul lesz. Erős hányingerrel küszködik, és kettőt lát mindenből.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Szer. Aug. 08, 2012 7:42 pm

*Félig a fiúra pillant és szemügyre veszi annak arcát, az összes vonásával együtt. * -Szenvedélyemmé váltak a gépezetek és a mugli ketyerék, ezekkel foglalatoskodom. Viszont ha érdekel, az oldalamon lévő táska tele van szerszámokkal.* Mondja vállat vonva, persze azzal is tisztában van, hogy feltehetően ez annyira nem érdekli a fiút. A menyét a lány ölét elhagyva a vállára mászott és onnan szemlélődött, legfőképpen az ismeretlent nézegeti. * -Még szép. E nélkül ki se mozdulnék a lakásból, a fürdőbe is magammal viszem. * Válaszolja egyre szélesedő mosollyal Agatha, amikor Lincoln a fegyvere felől érdeklődik. Imádja ezt a darabot, úgy forgatja akár egy kardot és egész jól bánik vele. A lány az anyacsavarra tett mondatára nem óhajtott válaszolni, inkább folytatta az ivászatot, elpusztítva a palacknak több mint a felét. * -Hagyd, modortalan. Elárulod hogy hívnak? * Kérdi Aleo miközben közelebb szimatol a fiú felé, az ő szaga bántja a legkevésbé az itt található emberek közül. Igaz, gazdája olajszagát már megszokta. * -Uhhhh… Ez jól esett. * Szól elégedetten a böfögést követően és fiú fel fordul.* -Kivételesen nem rossz hogy egy pojáca a daimonom. Elárulod a neved vagy jó lesz a kölyök is? * Azzal kezet nyújt neki, nem törődve azzal hogy a fiú és a menyét is teljesen más irányba fordul. Az állat hevesen szimatol az egyik sötét alak után. * -Neki nagyon kellemes illata van, mint egy hölgynek.* Szól a kis állat az álcázott Opheliát figyelve.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Szer. Aug. 08, 2012 7:21 pm

* Kissé nehézkes érkezés után, észrevette a csavarhúzós csajszit és meg is szólította. Ezen a helyen valósággal kitűnt a tömegből, nem is érti mit kereshet ő itt. Miután Linc felmutatta neki a csavart, a hölgy kikapta a kezéből, és ki is sajátította magának. Linc egy pillanatra eltátotta a száját.* - Annyi csavarhúzó, anyacsavar és ilyesmi van rajtad, hogy valóságos két lábon járó szerszámos láda vagy. * Simán el tudná képzelni a Jancsi és Juliska történetet csak éppen nem a zsemlemorzsás formációval, hanem a csavarkulcsos, szegecses útjelölő változattal. No meg nem a mézeskalács házikóval, hanem egy garázzsal. Ami talán nem is áll olyan távol az igazságtól. Lazán féloldalasan a pultra könyököl, de hirtelen elrántja a kezét, amikor megjelenik rajta a daimon, s a hölgy nem rest ütni, ha annak testi épségéről van szó, és hát mi másért nyúlna mint sem a gigantikus csavarhúzóért?* - Ez elengedhetetlen kellék a mindennapokhoz, nem igaz? * Kérdi és a daimonra pillant. Tudja, hogy miféle szerzetek az ilyen lények, de még mindig nehezen tudta megszokni, hogy egy állat beszéljen hozzá. A köszönés hiánya nem zavarta, a kölyök megjegyzésre viszont a világos szemek villámokat szórtak egy másodpercre. Lassan kezd hozzászokni, hogy mindenki kis zöldfülűnek nézi. Kérdés az, hogy ebből lehet-e előnyt kovácsolni. Sehogy. Megforgatja a szemét, aztán nézegeti a pult mögötti italos polcot.* - Csak azt hittem vissza adtam egy fontos és elveszett tárgyat jogos tulajdonosának. * Vonta meg ártatlan pislogással a vállát, majd ismét elkezdett kopogtatni a pulton, de most már kissé erélyesebben, mint azt az előbb tette. Több sem kellett megkapta a rendelt italt. Kis híján kiöntötte amikor meghallotta a mellette ülőt böfögni.* - Csak nőiesen signora. * Egy kissé elhúzódott, érezte az alkohol és a bab kellemes aromáját. Ezzel egy időben ismerős hang üti meg a fülét. Ophelia kilós ékszereinek csilingelésére emlékezteti őt, de megfordulván nem látja a leányzót sehol.

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Szer. Aug. 08, 2012 7:16 pm

*Elég sötét van már ahhoz, hogy Ophy egyedül sétáljon az alvilág kapuja felé. Kivételesen erősen kerüli a túldíszítettséget, arany tiarája, megszokott estélyi ruhái otthon pihennek, az ágyra kiterítve, egy olyan varázslattal védve, ami enyhén megsokkolja azt, aki hozzá ér szeretett kincseihez. Jólesően kuncog, miközben a megadott cím felé sodródik. Olyan, akár egy veszett árnyék a sötétben, nadrágja és hosszú ujjú pólója éjkék, teljesen a testéhez tapad, így kiemeli a lány irigylésre méltó alakját. Kezén puha éjkék selyemkesztyű ékeskedik, hiszen eszében sincs bárhol otthagyni az ujjlenyomatát. Arcát éjkék csuklya takarja, mely köpeny-szerűen öleli körbe egész ruháját, bizonytalanná téve a lány körvonalait, haja szoros kontyba van tűzve, nehogy egyetlen tincs is elárulja a lány kilétét. Pálcája
Belép a romkocsmába, s azonnal eszébe ötlik, miért is nem jár ilyen helyekre. ~El kellene ide egy ÁNTSZ ellenőrzés...~ Gondolja undorodva, és egyenesen a pulthoz megy. Magához húzza a csapost, halk, férfinak torzított hangon sziszeg a fülébe, s aki figyeli a csapost, láthatja, hogy annak arca egyre jobban sápad, gyakran bólogat, végül alig észrevehetően az egyik sarok felé bök. Ophy erősen figyel rá, s el is indul a sarok felé, amikor meglátja Lincet és egy lányt ülni az egyik asztalnál. ~Miért pont most? Miért pont itt? Te rohadt féreg!~ Zúgolódik gondolatban, de megpróbál észrevétlenül elsurranni mellettük. Ruházata ezt lehetővé is teszi, ám a fiú valami szokatlant hall, amikor a furcsa, alig látható alak elrebben mellettük. Kísérteties csilingelést, mintha ismerős karperecek csapódnának egymáshoz.*

Tárgy: Re: Holt lelkek tanyája Szer. Aug. 08, 2012 6:48 pm

*Viszonylag türelmesen várakozik, hogy megkapja az italát közben Aleo fészkelődik. Kidugja a fejét a táskából és körbe pillant, rémülete olyan erősen fut végig a kis jószágon, hogy Agatha is megérzi. ~Nem vagy Te nyúl! Te meg koránt se vagy díjbirkózó hogy elbánj velük.~ A lány csak fújtatott egyet, lenyúlt jobbjával a táskába és elővette belőle a nagy villáskulcsot. Ugyan ezzel a mozdulattal a pultra vágta, némi kárt is téve abban. A csapos természetesen nagyon felbőszülten tekintett rá, de Agathat se kellett félteni. Két szépen fénylő érmét dobott feléje, ezzel még kegyes is volt hozzá. Utólag belegondolva lehet nem volt a legjobb ötlet a szerelő ruhájában eljönni otthonról, de az az átkozott mugli kocsi annyira felbosszantotta… Végre elé rakták a kért italt, bár sejtése sincs miért is tartott ilyen sokáig. Eltávolítja a dugót, majd inni kezd az üvegből, de úgy nyeli a maró italt mintha víz lenne. Szája sarkánál egy kevés kifolyik, ahogy eltávolodik a palack az ajkaktól, kezével megtörli ezzel még jobban elkenve az arcán lévő piszkot. Ekkor veszi észre a fiút aki az asztalt kopogtatja. Agatha elkezd nevetni rajta, persze igyekszik vissza fogni előtörni készülő kacaját. ~Mi bajod van?~ Kérdi a menyét és ismételten kikukucskál. Az ismeretlen éjsötét srác mellé ül és még meg is szólítja. Aleo egyből előmászik, mintha bátrabb lenne az ismerős arc láttán. ~Most már nem zavarnak a rossz arcú bácsik?~ Gúnyolódik a lány. ~Ááá… Majd ő megvéd~ Mérhetetlenül naivnak tartja az állatot, de hisz az ő egyik fele, szóval ki haragudhatna rá. Agatha köszönés vagy egyéb szó nélkül elveszi a csavart és megvizsgálja. * -Szerintem nem én voltam, de elteszem mert én legalább hasznát látom ha a gazdája nem is. * Válaszolja és a táskába dobja. Aleo a pulton felegyenesedik és a fiú felé szimatol és cincogó hangot ad ki. „Hééé!” Morran fel a csapos a menyét láttán felé is ütne, de Brooks kisasszony eggyből legfőbb fegyveréért nyúl, a pulton pihenő villáskulcsért. * -Ne merd bántani! Ő a daimonom. * A fickó heherészik egyet zavarában, majd a többi vendéggel kezd el foglalatoskodni. Az állat a hírtelen hangra amit a csapos hallatott Agatha ölébe menekült, így most onnan szimatol a fiú felé. * -Üdvözöllek ismét, ő nem fog köszönni, ne is várd. * Tájékoztatja * -Neked meg nem kéne pletykásnak lenned. * Figyelmezteti a lány azzal az ezüstszeműre pillant. * -Szóval mi okból akartál szóba elegyedni velem kölyök? * Alig befejezi a mondatot ismételten ráhúz az üvegre, amiből jócskán iszik, és jólesően böfög egyet ahogy visszateszi a pultra. Leheletéből az alkohol és a bab vegyes szaga száll fel.*

» Lelkek Kapuja