Társalgó - Játék terem

Diák Hozzászólások száma : 37 Kaszt :

First topic message reminder :

A Társalgó központi terméből összesen három ajtó nyílik, tehát ez is közöttük van. Már maga az ajtó is erősen figyelemfelkeltő, ugyanis a felirat általában random színek között váltogatja magát, néha teljesen megbolondulva mozognak a betűk, villog, szóval szinte önálló életet él.
Ahogy belépsz egy egész méretes termet találsz. Persze nem óriási, de olyan kényelmes méretű. Sok minden akad itt. Egy nagy szekrény, ami szinte mindig zajoktól hangos. Van benne mágikus önping-pong, amivel egyedül is játszhatsz; vagy épp néhány doboz varázslósakk; különleges minikviddics, ahol te irányítod a játékosokat; érdekes társasjátékok; varázsló activity és még amit csak el tudsz képzelni és mágiával bír.
A szobában több asztalt és széket is látsz, itt próbálhatod ki a méretes szekrény különböző játékait, szórakozhatsz barátaiddal. De persze, ha úgy kényelmesebb, a kényelmes szőnyegen is elheveredhettek kipróbálni egy társasjátékot.
Találsz egy zenegépet is, persze nem árammal működik. Sokféle zenét megtalálsz benne, válogathatsz kedvedre, de azért légy tekintettel a többi ittlévőre is, hátha nekik egész más az ízlésük. A terem egyébiránt hangszigetelt, tehát a zene nem zavarja sem a Központi terem, sem a Nyugalom termének élvezőit.
A mágia fontos, de mégis ha jól megnézed találhatsz itt mugli játékokat is. Talán nem ismered őket, ezért akad a falon 1-1 rövid leírás a használatukról, abból megtudhatod mi is a pontos lényegük. Akad itt csocsó-asztal és darts is, no meg egy kisebb minibiliárd, és egy flippergép is helyet kapott, amit úgy fest az iskola külön rendelésére készítettek, mert a pálya kialakítása is a Nezabart idézi. Ezt azért egy kis mágiával megspékelték, így valamivel nehezebb, mint egy sima flipper, ugyanis a golyó van, hogy osztódik, vagy apróbb méretűre összemegy, netán eltűnik és hirtelen egy másik ponton tűnik fel.
írta Cirelin de Sovalon

Vendég

-Jep. *Feleli halkan a lány a gratulációra csak kimérten biccent. Amikor a lány egy pálcasuhintással a lyukba löki a golyót a lány úgy csinál, mint aki nem vette észre, pedig nagyon is. Azért az érzékei mindig is jók voltak, mindenesetre ami a fiúkat illeti... Hát, khm... erről lehet, hogy nem most kéne nyilatkozni, bár az iskola fele tudja mi van a lánnyal, de már nem tudja érdekelni. Legalább van miről csámcsogniuk. Amikor a lány kijelenti, hogy mennie kell csak biccent. Amikor a vállára teszik a kezét egy halovány mosoly szalad át az arcán. Némán, szavak nélkül köszön el a lánytól. Amikor az kilép, tekintete a zenegépre siklik.* -So many beautiful things... *Suttogja maga elé, majd csak fogja magát és a párnák közé veti magát. Nem érdekli, hogy mit gondol majd az róla, aki belép... Miért érdekelje? Szemeit lehunyja, majd egy halk sóhaj hagyja el a száját. Szíve dobban egy nagyot, ki tudja min elmélkedik. Mindenesetre egy jó ideig itt fekszik még, aztán, ha megunja akkor szépen távozik.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Vas. Dec. 19, 2010 12:38 pm

*Szemei megvillannak, amikor meghallja, hogy most volt a születésnapja a lánynak. Felnéz.* - 16? Gratulálok.* Semmi boldog születésnapot, vagy egyéb kedves kijelentés, csak hűvös köszöntés.. Meg hát, mitől is lenne olyan boldog? Kifejezetten megviseltnek látszik a karikás szemekből és a sápatag bőrből ítélve. Ő maga már elérte ezt a kort egy jó ideje.. Mikor is? Ja, igen, fél éve, pár nappal azután, hogy csalódott az előbb Susan által említett fiúban. Mára már azonban igazán elfelejtette, nem is érdeklik már a fiúk. Igazság szerint szinte semmi nem érdekli a rajzolás, az edzés és a tanuláson kívül. Amikor megáll a golyó egy pár centire a lyuktól, egy aranyos ötlet jut eszébe a lánynak. Egy észrevehetetlen pálcasuhintással meglöki azt, éppen csak annyira, hogy beguruljon a lyukba. Ezután csodálkozva bámul a szőkeségre, mintha fogalma se lenne, hogy került a golyó a lyukba. Majd hirtelen órájára pillant, és észreveszi, hogy már dél is elmúlt, ő pedig még sehogy se áll a mai edzéstervével, amit minden hétvégén végig szokott csinálni. Úszás, futás, torna, kondi.. * - Mennem kell.* Jegyzi meg bocsánatkérő pillantással, majd leteszi a kezéből a dákót, kezét a lány vállára teszi és elindul kifele a teremből. Utólag még visszafordítja fejét, és elköszön, majd ismét lekapcsolja a világítást, és magára hagyja a sötétben ácsorgó szőke lányt. Pár percig még hallatszik magassarkújának kopogása, aztán csöndbe burkolózik az egész helyiség...*

Vendég

*Csupán csak aggódik és nem maga miatt az is biztos, nem azért mert jaj én most szeretem az iskolát. Persze sajnálja a régi vezetőket, hisz bennük, szeretné, hogy újra minden a régi legyen, mégha nem is lesz úgy.* -Eléggé. *Jelenti ki tömören röviden, miközben lök egyet, de a golyó megáll a lyuk mellett pár centire, mire csak félrehúzza a száját. A titokzatos mosolyra csak egy macskamosollyal válaszol. A kérdésre csak félrebillenti a fejét, majd úgy szólal meg.* - Semmi extra. Csak a szokásos, no meg egy évvel idősebb lettem. *Mondja a lány egy halovány mosoly keretében. Nézi, ahogy a lány meggyújt pár lámpát, de nem szól semmit. A másik észreveheti, hogy mennyire sápatag a bőre, pedig ugye amúgy sem egy sötét bőrű, de most kifejezetten sápadt. Szemei is karikásak, mintha valami nem hagyná nyugodni. De remélhetőleg jövő hét keddtől egy kicsit lenyugodnak a dolgok. Legalábbis a lány nagyon reméli, nem szeretné, ha még egyszer olyan történne, mint a múúltkori kalandkor.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Vas. Dec. 19, 2010 11:40 am

*Elhúzza a száját, mikor meglátja Susan keserves mosolyát.* ~ Szegény lány... Őt úgy látom jobban megviseli ez az egész, mint engem... Lehet, hogy én nem vagyok normális, és zavarnia kellene ennek az öldöklésnek? ~ *Gondolkodik, miközben figyeli, ahogy bemegy Susannak is egy golyó. Ő egyszerűen csak a háttérből szemléli, ahogyan mindenki öl mindenkit, és fogyatkoznak a tanárok, a diákok az iskolában. Teljesen hidegen hagyja a háború. Nem rázza ki a hideg, amikor vérnyomokat talál az iskola körül, vagy egy sétája során harc nyomait véli felfedezni. Csak megy tovább a saját dolgára.. Talán meg fog változni ez a helyzet, amikor személyesen is érinteni fogják a körülmények..* - Akkor tényleg jó régen láttuk egymást.. Eddig fel se tűnt..* Feleli elgondolkodva, majd mikor lejár a zene, egy pálcasuhintással átváltana egy másikra,de Susan megelőzi.* - De, igaz!* Fordul hozzá egy titokzatos mosoly kíséretében. Lehet, ez többet takar, mint egy stílus változását? Lehet, hogy az egész életfelfogása átalakult a hónapok folyamán? Üt egyet, és ismét bemegy egy golyó.* - És nálad mi a helyzet? Történt valami újság veled?* Kérdezi, majd felgyújt egy pár lámpát, de csak halvány hangulatvilágítást csinál, hogy lássa a vele szemben álló lány arcát.*

Vendég

*Figyeli, ahogy bemegy a lánynak két golyó is, mire csak biccent, majd ő is céloz aztán meg lök egyet. Közben hallgatja a lány szavait.*- Akkor most azt kéne mondanom, hogy szerencsés vagy. *Feleli a lány, lassan fújja ki a levegőt, ahogy az emlékek átjárják...* - Tudod egy ideig úgy gondoltam jobb, ha kimaradok belőle. De egyszerűen nem tudok... Egy csomó barátom ott van... *Feleli halkana lány, miközben egy keserves mosoly szalad át az arcán. A Tamásos dologra csak megcsóválja a fejét, majd úgy néz a lányra. Egy ideig nézi, mintha csak át akarna...Nem is át, hanem mintha bele akarna látni a másikba. Szeretné megfejteni, de nem tudja. Mindenesetre neki is bemegy egy golyó, mire a lányra pillant.* - Te következel. *Jelenti ki halkan, majd a stílusos dologra is reagál valamit. Arcán egy érdekes elgondolkozott mosoly jelenik meg.* -Annyira nem új... *Mondja a lány, na igen egy cseppet hangulatfüggő. Úgy öltözik, amilyen kedve van... Most épp ilyen ezért ezt kapta magára, bár még mindig nem tört a jó kislány imidzsből. Mindenesetre Nathra pillant, majd újra megszólal.* -Hihetetlen, hogy itt mennyire átalakul az ember, nem igaz? *Teszi fel a kérdést mosolyogva, miközben ujjaival a biliárdasztal szélén kezd el dobolni. Eközben újra indítja a zenegépet..*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Vas. Dec. 19, 2010 11:15 am

*Mielőtt válaszolna az előbb feltett kérdésre, előbb elkezdi a játékot, de csak úgy unottan, hanyagul. Persze kapásból bemegy két golyó is. Mi mást várhatott volna tőle az ember, mikor mostanában legalább kétnaponta lejár a játékterembe? Különösen megkedvelte az effajta elfoglaltságot, és jelenleg nem is vágyik többre. Ezután egy újabb félmosollyal fordul Susanhoz.* - Ha még ennél is jobban lennék, az már isteni csoda lenne.* Válaszolja szélesebb mosollyal, de hangjában felcsendül az ironia is. Tényleg komolyan gondolta, hogy jól van, de persze csak a helyzethez képest. Ebben a háborús időszakban senkinek sincs felhőtlen hangulata, ami nagyon is érthető.* - Hát, engem valahogy nem igazán visel meg ez az egész... Rám egyelőre nem hatott ki a csatáknak a súlya, ezért csak élem a megszokott kis életem.* Válaszolja a falnak dőlve, és piszkálgatni kezdi körmeit.* - De,ha bárki is bántani meri a barátaimat, akkor már más lesz a felfogásom...* Mondja elgondolkodva, de hangjában nem érezhető semmiféle érzelem.* - Ó, Tamás? Haha!* Kacag fel hangosan.* - Ki az a Tamás?? Ő számomra már nem létezik, nem is láttam már azt a nyomorult képét egy jó ideje...* Tér vissza saját kis gondolataihoz, és újra a körmeit kezdi vizsgálni, majd türelmetlenül tekint a szőke lányra.* - Te jössz! Egyébként jó ez a szám, de mi ez az új stílus?* Kérdezi, majd kiegyenesedve figyeli Susan ütését.*

Vendég

*Elképzelhető, hogy nem veszi észre a lányt, ugyanis a terem nem biztos, hogy egy nagy térből áll, sőőt... Mindenesetre elgondolkozva piszkálgatja a golyókat, amikor meghallja a magassarkú kopogását, fejét felszegi, majd úgy fordul meg. Amikor megpillantja a sötét hajú lányt, egy mosoly jelenik meg szép vonású arcán.* -Szervusz Nath! *Köszönti a lányt, majd a kijelentésre csak biccent.* -Eléggé, de szerintem most inkább mindenki annak örül, hogy még él.. *Jelenti ki a lány, és itt a mégen van a hangsúly. Amikor az felemeli a dákot, akkor telekinézissel ő is magához hív egyet.* -Felőlem. *Mondja egy halovány mosoly keretében, miközben várja, hogy a golyók a helyükre álljanak, ha ez megtörtént akkor hagyja, hogy a lány kezdjen.* -És egyébként, hogy vagy mostanság? Hogy bírod ezt az egészet? *Kérdezi a lány, természetesen a csata dologra érti. Na, igen az már más kérdés, hogy ő hogy van ezzel. Elvégre majdnem elveszítette a legjobb barátnőjét, de hát csodák csodájára újra él... Mindenesetre keze unottan kezdi el forgatni a nyakában lévő aranyláncot. Mondhatni mostanság jó kedve van, sőt kifejezetten boldog volt. De persze mindig van valami, épp ezért nem tartott neki annyira sokáig a boldogsága...* - Tudod mire gondoltam...*Mondja a lány, miközben egy pillanatra elhallgat, de aztán folytatja.* - Valamit kéne kezdeni Báthoryval. Annyira megszívatnám, a másik meg, hogy megérdemelné... *Mondja a lány elgondolkodva, miközben zöld szemei sunyin villannak meg a másik lány felé. Na, igen nem egyszer volt, hogy a szőkeségnél is bepróbálkozott...*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Vas. Dec. 19, 2010 10:40 am

*Már legalább egy órája élvezi a játékterem nyújtotta lehetőségeket, és úgy érzi, sose tudná megunni ezt a szórakozást. Éppen a mágikus önping-ponggal játszott, amikor belépett a szobába a szőke hajú ismerőse, de egyelőre egyikőjük se vette észre a másikat. Valószínűleg azért, mert Nat teljesen feketébe öltözött, mintha csak láthatatlanná szeretne válni, elbújni mindenki elől. Koromfekete farmernadrág, ujjatlan és combig érő hosszú szárú, magassarkú csizma. Nagyon megváltozott a stílusa és az életképe is amióta ide jár, ebbe az iskolába. Már legalább háromnegyed éve, hogy itt tanul, és már egyre kevesebbet gondol hőn szeretett szülőfalujára, és szüleire. Most már megszokta, hogy itt él, és, hogy csak egy félévben egyszer láthatja őket újra, és élheti a muglik életét, és a varázsláshoz is jobban konyít. Kiderült például, hogy az átváltoztatástanhoz és az elemi harc mágiához meglepően nagy tehetsége van. Síri csönd fogadta Susant, mikor belépett, mert Nathalynak most pont erre volt szüksége. Amikor meghallotta az ajtó nyílását leállította az általa annyira kedvelt játékot, mert nagyon érdekelte, vajon ki jár erre ilyen korán. Ekkor a legtöbben még pihenni szoktak a szobájukban... Sötétségbe burkolózva figyelte, ahogy végigjár a látszólag üres termen és beindítja a zenegépet. Nem kell sok idő neki, hogy felismerje a lányt, aki éppen most lépett a biliárdasztalhoz. Ekkor mosolyogva léptet hozzá, és ha elég jó a füle, hallhatja a felé közeledő léptek kopogását, amit Nat magassarkú csizmája hallat.*
- Szia Susie!* Köszönti féloldalas mosollyal.* - Örülök, hogy újra látlak. Milyen régen találkoztunk már..* Azzal ő fog egy dákót és közelebb lép az asztalhoz.* - Csatlakozhatok?* Kérdezi kedvesen, és már rendezi is a golyókat a helyükre egy pálcasuhintással.*

Vendég

*Lassú, egyenletes, néma léptek törik meg a folyosó csendjét. Egy ezüstös-szőke hajú lány lépdel a Játék terem felé, mellette egy daimon halad. Nem szólnak egymáshoz még gondolatban sem, a szőkeség arcát egy halványlila talár takarja. Alatta egy fekete pánt nélküli ruha van rajta, lehet hogy kissé kivágott télen, mindenesetre a kúriában nincsen hideg. Egy pillanatra megáll, majd végignéz magán, kezét maga elé tartja. Végignéz hófehér, sápatag bőrén, fura érzés járja át, mintha nem is a saját keze lenne. Fejét megrázza, majd újra megindul, ajka némán mozog, mintha mondana valamit, de senki sem érti, hogy mit. Gondolatai kuszák, valahogy nem teljesen tiszta az elméje, benyit a játékterembe, majd körülnéz. Üres. Pont erre számított, legalábbis csak remélte, hogy üres lesz a terem. Leveti magáról a talárt, mire meztelen vállai kivillannak a fekete ruha alól. ... Léptei egyenesen a zenegéphez vezetik, hófehér kezével végigsimít rajta, miközben felsóhajt. Egy kósza kis tincset eltűr az arcából, aztán dobolni kezd a gépen, végül benyom egy számot. Mindenesetre a lány kísértetiesen hasonlít az énekes leányzóra... Darwin a párnákat rohamozza meg, majd csak elterül. Susan pedig a biliárdasztalhoz lép, és a golyókkal kezd el szórakozni. Mostanában túlságosan is sokat jár erre...*

// https://www.youtube.com/watch?v=dYeGw-bo430 //

Vendég

*Csak végig nézett a lányon és egyetértett azzal, hogy persze végig járkálhat a folyosón miért is ne.Látja, hogy felvonj a a szemöldökét a "picijányozás" miatt ami tény az tény, nem igaz? Nem mondd erre semmit inkább csendben figyel a másikra.* - Igen vagy.*Azért még is válaszol a leányzónak, majd a kérdésére válaszol Susannak.* - Phoneixből jöttem, de mostanra már végül is Franciaország begyepesedett lakosa lettem. Brendával együtt.*Válaszolja a lánynak, nem tudja testvére mennyit mondott el neki, így inkább nem mondd úgy semmit.* - Franciaország, Párizs. Helyesbítek. Azért még is.. szép is az ország, de a nyelvet nagyon nehéz megtanulni.*Feleli egy savanyú képpel, mert bizony a francia nyelvvel úgy van, hogy tanulja, de akkor már inkább az angolt használja.* - Franciaország az a hely, ahol a nők általában imádnak vásárolni. Te is így vagy ezzel?*Kérdezi meg és feleli egy komoly hanggal a lánynak, majd a biliárd asztalra fel ül, hátradől és a kezeivel megtámaszkodik.* - Te hova valósi vagy, és régóta jársz ebbe az iskolába?*Érdeklődik, felőle, majd közben vissza helyezkedik egyenes pozicióba és figyeli Susant ahogyan a flippert nyomja.* - Amint látom te szereted, ezt a fajta játék gépet.*Jegyzi meg halkan.*

//Fagyikehely..//

Vendég

*Amikor le pici jányozzák, csak felvonja a szemöldökét, de többet nem igen csinál. Aztán ugye a fiú beszélni kezd, mire csendben marad némán hallgatja a másik beszédét.* -Hát igen, ebben az iskolában sok minden megesik. *Feleli mézes mázosan, hangja szinte búg, ahogy beszél. Aztán amikor a fiú újra rávigyorog azt ugye nem látja, de Darwin igen. A kérdésre csak édesen felnevet, majd úgy válaszol Willnek.* -Most nézz már rám. *Mondja a lány, miközben kezével a rajta lévő kitűzőre bök.* -Szerintem vagyok olyan szinten, hogy megtehessem, igaz a folyosókon is sétálhatnék. *Feleli, miközben újraindítja a játékot. Na, igen tudja ő magáról, hogy hogy néz ki...* - Honnan jöttél? *Szegezi neki a kérdést, de látszólag nem nagyon néz a fiúra, helyette inkább a géppel szórakozik..*

Vendég

*A srác gonoszan vigyorog és sunyin. Hogy miért? Mert egyszerűen jól áll neki. Nem tudja. Ahogy a srác a golyóval játszik elkezdi gurítani látja, Susan lecsap rá. * ~hmm..~*Magában csak ennyit gondol.* - Gyorsak a reflexeid, picijány.*Mondja a szőkének, aki a flipper géphez sétál. Persze, a flipper pont nem a kedvenc játéka a roulet meg a black jack amit szeret. Na meg a póker. Emlékszik arra, hogy nyáron a haverjaival mennyit játszott.A kérdésére a lánynak, csak biccent egyet..* - Hát, ami igaz az igaz de általában ide mindig jönnek emberek. Mint például ugye te is.*Válaszolja barátságos hanggal Susynak. Az iskoláról kérdezi. Csak hallott a dolgokról, de nem avatkozott bele. Miért nem? Egyszerűen nem akart beleszólni abba amit nem tud.* - Az iskoláról? Jó hely, megszerettem. Bár amik itt folynak mostanában hallom is meglátom is mik történnek, de nem igazán folyok bele. Kivontam magam a forgalomból így mondom. Lehet önzőség, hát na..*Egy kaján vigyor jelenik meg a szája szélén Williamnek igaz, hogy csak azért vigyorog mert végig nézett a lányon, de nem fogja kimondani amik a gondolataiban vannak. Hogy micsodák azok? Ez maradjon a fiú titka.* - Te mit keresel itt a játékteremben?*Érdeklődik a lány felől és közelebb sétál hozzá és fürkészni kezdi az íriszeivel.*

Vendég

*Amikor rávigyorognak ő csak szolidan mosolyog vissza, majd hallgatja a fiú szavait mire csak biccent.* Áhá. *Feleli, miközben figyeli, ahogy közelebb lépnek hozzá és a golyókkal kezdenek el játszani. A lány csak egy gyors mozdulattal lecsap a golyóra így az nem gurul vissza a fiúhoz.* -Szóval unatkoztál, de ha itt is egyedül vagy akkor meg...?*Teszi fel a kérdést, miközben felvonja a szemöldökét.* - Bár itt vannak játékok... *Feleli a lány, miközben lepattan az asztalról, majd a flipperhez sétál. Csak megdönti a gépet, majd azzal kezd el szórakozni.* -És mi a véleményed az iskoláról? *Teszi fel a kérdést, miközben félig hátra pislant a fiúra, arcán egy mosoly látszik.*~ Susaaan..~* Mondja darwin gondolatban, de persze ő sem hiszi azt, hogy csak na...*

Vendég

*Csak vigyorog a lányra és bólint a nevére.* -Így van. Szebbet, amúgy el. Családi okok, miatt tűntem el. Meg amúgy is le vagyok maradva a tananyaggal és pótolok.*Vonja meg a vállát, majd a biliárd asztalon az egyik golyót felveszi és játszani kezd vele. Igazából, inkább csak dobálja majd leteszi az asztalra és gurítani kezdi ide-oda mint a macska játszana a gombolyaggal.* - Unatkoztam és muszáj volt elütni az időmet. Míg a tanulással bajlódom egész nap.*Feleli a lánynak majd végig néz a szőkén.* - Te pedig Susan vagy jól emlékszem? Hogy vagy mostanság?*Érdeklődik a lány felől bizony rajta kívül nem igen találkozott senki mással. Hja, de a testvérével meg Gaeával, de a testvérével éppen nincsenek jó viszonyban.Hogy miért? Ezt nem meséli el Will... senkinek, egyenlőre.*

Vendég

*A lány észre sem veszi, hogy valaki nézi, vagyis hogy rá köszönnek. Darwin sem vette észre, pedig akkor szólt volna a lánynak, mindenesetre, amikor megpillantja a srácot szemei felpattannak és úgy néz vissza a másikra. Aztán végül vesz egy lendületet, majd ülő helyzetbe vágja magát.* - Szép estét. *Mondja a lány, miközben egy mosolyt villant a fiú felé. Bódító tekintetét a másikra veti, majd úgy szólal meg.* - Jól el vagy tűnve. *Feleli a srácnak, szinte foghegyről, vagy épp...* -Will ugye? *teszi fel a kérdést, na igen anno ő osztotta be a fiút. Mindenesetre, hát ha a fiú nem ferdehajlamú akkor azért, szóval khm...* - Mi járatban errefelé? *Kérdezi meg, mézes mázosan, miközben rámosolyog a másikra. Darwin csak elfekszik a földön, mancsait a szeme elé rakja és inkább úgy forgatja az állat a szemeit.*

Vendég

*Egy fiú lép ki az egyik sarokból a játékteremben. Egy ideje itt van, úgy sem lépett be senki. Kicsit gondolkozott, sok mindenen. Egy lányra lesz figyelmes Will, majd gonosz vigyor terül el amikor a szőke hajú lány a golyóval szórakozik, de hamar abba is hagyja és felül az asztalra.* - Unatkozunk ilyen késő este? Szép estét.*Köszön illedelmesen a fekete hajú fiú. Bizony a srác sem alszik pedig már kéne. Miért nem alszik? Mert nem tud. Egyszerűen ami az iskolában történik hallja a dolgokat, de inkább úgy döntött ki vonja magát a forgalomból egy időre.*

Vendég

*Nyílik a játékterem ajtaja és egy szőke hajú lány lép be rajta. Hosszú szőke haja szépen omlik a hátára, mely most kivételesen, majdhogynem egyenes. A lényeg, hogy mögötte egy barna fossz is belép. A lány csak körülnéz, majd unottan húzza el a száját, amikor látja, hogy az üres. Hát, igen mostanában se a fiúkkal, se Janával meg senkivel sem találkozott. A lényeg, hogy a zenegéphez lép és benyom rajta egy számot, mire az arcán egy halovány mosoly jelenik meg. A biliárd asztalhoz lép, mire egy félmosoly jelenik meg az arcán, de aztán csak fogja magát és a golyókkal kezd el szórakozni. Nem sokáig csinálja, mert felveti magát az asztalra. Hanyatt fekszik rajta, fejét pedig a föld felé lógatja. Ehm... Érdekes látvány, mindenesetre zöld szemeit lehunyja, majd csak hallgatja a zenét...*

Vendég

- Esküszöm nem hiszek a fülemnek. *Mondja hitetlenkedve, és elképedve mered a mostanra már a fotelben ülő fiúra. Mellkasa hevesen hullámzik, kezd kissé ideges lenni.* - Hogy, hogy mi történt? *Kérdi tagoltan, és kicsit közelebb lép a másikhoz.* - De nem érted? Nem arról beszélek, hogy mi zajlik odakint, az összecsapások... arról beszélek ami velünk történik. *Magyarázza és a mondat végére hangja egészen elhalkul. Aztán rossz érzés keríti hatalmába, melyen nem tud úrrá lenni.* - Vagy ebből akarsz kimaradni? *Ad hangot félelmének, ám arcáról az ég világon semmit nem lehet leolvasni. Talán csak a szürke szemei árulkodnak a benne tomboló kételyekről. Ám ugye abba nem néz bele a fiú.*

Vendég

-Nem. *Jelenti ki a fiú, miközben megcsóválja a fejét. Mindenesetre csak leül a fotelba majd úgy néz a lányra.* - Mi történt? *Teszi fel a kérdést, miközben felsóhajt.* - Sajnálom, de... de én ebből ki akarok maradni. *Mondja halkan, miközben szemeit a másikra veti.*
- Nem szeretnék közel kerülni az ilyenekhez, hajlamos vagyok, hogy a rossza utat válasszam a helyes helyett. *Mondja, miközben zavartan, gondterhelten temeti arcát a tenyerébe.*

Vendég

*A lány arcán leplezetlen megrökönyödés jelenik meg. Hátrál egy lépést és úgy néz rá a fiúra.* - Ohh... igen? Nem szereted?! *Kérdi, hangja vészjóslóan szeli át a szobát.*
- Hát képzeled én sem vagyok értük odáig, de azért annyit vártam volna, hogy néha napján a barátom felkeres. Hogy legalább megkérdezze, hogy mi van velem, vagy hogy, hé élsz még? *Mondja és nem tudja felfogni, hogy ez tényleg megtörténik.* - És érdekes, hogy te is pont akkor nem vagy a szobádban, mikor én kereslek. *Teszi még hozzá, enyhén metsző hangon. Nem hibáztatni akarja ő a másikat, viszont Russel nem tudja elképzelni, hogy mik fordultak meg ez alatt a két hét alatt a lány fejében.*
- Áhh, mindegy. Hagyjuk. *Mondja miután kifúj egy mély levegőt. Szürke szemeit a zavartan pislogó kutyára függeszti.*

Vendég

*Némán figyeli a lányt, nem mond semmit, viszont a szemeit végig rajta tartja. Amikor az csak tátog, akkor elmosolyodik, de a kérdésre csak felvonja a szemöldökét, de végül felsóhajt majd válaszol a lánynak.* -Én, hát... *Mondja a fú, miközben zavartan megvakarja a fejét.* - Én a szobában voltam... Nem szeretem én ezeket az izéket. *Mondja a fiú, miközben felsóhajt.* - Meg lenn voltam Nellondban. *Toldja még hozzá, na ejgen cseppet zavarban van.*

Vendég

*Nos, a lány nem hallja a közeledő lépteket, sem az ajtó nyílást, így mikor a fiú a háta mögé érve gyengéd csókot nyom tarkójára teljesen váratlanul éri. Furcsa mód beleremeg az érintésbe, de aztán csak kipattannak szemei. Szinte félve fordítja hátra a fejét, noha a hang egyértelművé teszi, hogy ki is az érkező.* - Russel. *Leheli, és úgy néz a fiúra mint aki még nem látott életében élő férfit. Hirtelen annyi minden lejátszódik benne, hogy azt sem tudja, hogy mit tegyen, vagy mondjon. Megkönnyebbül, hogy épségben látja párját, viszont túl sokáig nem tudott róla semmit. Szólásra nyitja piros ajkait, de pár másodpercig csak tátog mint egy szerencsétlen. Végül ennyit mond.* - Hol voltál? *Néz rá kérdőn, miközben feláll a székből, így teljes testével a másik felé fordulva. Hangja üresen cseng.*

Vendég

*Az ifjú Naxeldires msotanában inkább eltünni próbál, nem keresi az egyéb "gyűléseket". Szépen próbál kimaradni mindenből, mindenesetre egy fekete poló van rajta, ami kissé ráfeszül a fiú testére. Kihangsúlyozva ezzel az izmait, egyébként egy fekete melegítő nadrág van rajta, szóval most kifejezetten sportos, ami ugye elég ritka tőle. Irányát a játékterem felé veszi, amikor belép megpillantja az egymagában ücsörgő Karent, mire csak elmoslyodik, majd a lány mögé lép. Lehajol hozzá, miközben egy gyengéd csókot nyom annak a tarkójára.* - Szia, Kedves. *Köszönti a lány, miközben rideg acélkék szemeit a lány szegezi.*

Vendég

*Nah, a drága leányka már megint itt kötött ki. Barna haja göndören omlik vállaira, arca hófehér, mint mindig. Ruházata ma ismét eltér kissé a tőle megszokottól. Fehér csőnadrág, krém színű ing, hozzá szintén fehér tornacipő. Érdekes párosítás mi? Egyébként ha jobban megfigyeled, nem is áll olyan rosszul a lánynak. Sőt, kifejezetten jól mutat rajta. Az egyik kényelmesnek nevezhető fotelben ül, karjait térdeire helyezi, állát tenyerére támasztva. Így nézi kíváncsian csillogó szemekkel, az előtte ölű illúzió farkaskutyát. Ma keveredett hozzá a lény, mely azzal a furcsa tulajdonsággal bír, hogy óránként változtatja az alakját. Volt már csigától kezdve, papagájon keresztül, macskáig, és szinte minden. Viszont Karennek úgy tűnik, ez az alakja tetszik a legjobban.* - Kár, hogy nem tudsz beszélni... *Mondja az állatnak, majd gondolatai a tegnap esti érdekes álma felé kalandoznak.*

Diák Hozzászólások száma : 77 Kaszt :

*A fiú nyert ez egyértelmű. Rosa kicsit mérges is, és akkkor a fiú közelségében szinte elszédül, a csók mámorító számára. Mikor ajkaik elválnak mosolyogva néz a fiúra, szíve ezerrel kalimpál, alig tud magához térni, a fiú forró csókjának íze ég ajkain. A fiú elköszön, és elmegy, ez a lányt megrendíti.*
-Mihamarabbi viszont látásra-*mondja a lány kuncogva, majd kis idő multán ő is elbattyog valamerre.*