Társalgó - Játék terem

Diák Hozzászólások száma : 37 Kaszt :

First topic message reminder :

A Társalgó központi terméből összesen három ajtó nyílik, tehát ez is közöttük van. Már maga az ajtó is erősen figyelemfelkeltő, ugyanis a felirat általában random színek között váltogatja magát, néha teljesen megbolondulva mozognak a betűk, villog, szóval szinte önálló életet él.
Ahogy belépsz egy egész méretes termet találsz. Persze nem óriási, de olyan kényelmes méretű. Sok minden akad itt. Egy nagy szekrény, ami szinte mindig zajoktól hangos. Van benne mágikus önping-pong, amivel egyedül is játszhatsz; vagy épp néhány doboz varázslósakk; különleges minikviddics, ahol te irányítod a játékosokat; érdekes társasjátékok; varázsló activity és még amit csak el tudsz képzelni és mágiával bír.
A szobában több asztalt és széket is látsz, itt próbálhatod ki a méretes szekrény különböző játékait, szórakozhatsz barátaiddal. De persze, ha úgy kényelmesebb, a kényelmes szőnyegen is elheveredhettek kipróbálni egy társasjátékot.
Találsz egy zenegépet is, persze nem árammal működik. Sokféle zenét megtalálsz benne, válogathatsz kedvedre, de azért légy tekintettel a többi ittlévőre is, hátha nekik egész más az ízlésük. A terem egyébiránt hangszigetelt, tehát a zene nem zavarja sem a Központi terem, sem a Nyugalom termének élvezőit.
A mágia fontos, de mégis ha jól megnézed találhatsz itt mugli játékokat is. Talán nem ismered őket, ezért akad a falon 1-1 rövid leírás a használatukról, abból megtudhatod mi is a pontos lényegük. Akad itt csocsó-asztal és darts is, no meg egy kisebb minibiliárd, és egy flippergép is helyet kapott, amit úgy fest az iskola külön rendelésére készítettek, mert a pálya kialakítása is a Nezabart idézi. Ezt azért egy kis mágiával megspékelték, így valamivel nehezebb, mint egy sima flipper, ugyanis a golyó van, hogy osztódik, vagy apróbb méretűre összemegy, netán eltűnik és hirtelen egy másik ponton tűnik fel.
írta Cirelin de Sovalon

Vendég

*Karen pillantásával követi a fiú minden egyes rezdülését. Ám arcáról semmit nem lehet leolvasni. És hogy vajon mi jár a Nekromanta fejében? Rejtély marad... feltéve ha nem egy Mentalista pasival van dolga.*
- Nem is tudtam, hogy ennyire érdekes vagyok. *Mondja egy bájos mosollyal, miután Tamás válaszol a kérdésére.* - Amúgy igen, azt játszottam. Kicsit unatkoztam és nem volt jobb dolgom. *Feleli és tekintete a szóban forgó tárgyra siklik. Aztán ismét a fiúra, mely már mellette támaszkodik. Homlokát ráncolva néz a másikra.*
- Azért én ezt nem hinném. *Mondja és megingatja fejét.* - Biztos van valaki, aki szívesen lát. Legfeljebb te nem tudsz róla. Mindenkivel nem lehet haragban lenni... *Mondja és arcán egy sejtelmes mosoly suhan át. Arrébb lép, majd egy széket magához véve, kényelembe helyezi magát. Fordítva ül a széken, karjait annak háttámlájára téve. Így néz fel a másikra.* - És mesélj, hogyan telt a heted? Érzed már az ünnepek közeledtét? *Érdeklődik, utolsó mondata viszont enyhe gúnnyal van fűszerve. Ő egyelőre még nem tudott ráhangolódni a karácsonyra.*

Vendég

*Tamás szintén szélesen elmosolyodik mikor meg dicsérik, vagyis ő dicséretnek veszi az egyedi stílusos mondatott. Mint egy férfi topmodell lágyan ringó már már ragadozó szerű mozgással meg indul a lány felé. Nem is veszi észre, hogy ösztönösen is csábosan mozog.*
- Csak betévedtem, hátha van valami érdekes, és láám nem is tévedtem. Egy új ismerős. Látom kividicseset játszottál. *Jegyzi meg és a lány mellé sétálva szintén neki dől a gépnek.*
- örülök, hogy örülsz nekem, mostanában senki nem örül nekem. *Mosolyog továbbra is elbűvölően. És ő is szemügyre veszi a lányt, most először férfi szemmel. Az átlag lányokhoz képest magas volt, és a magas lányokhoz képest pedig meglehetősen nőies. Egész csinos lány volt.*

Vendég

- Na azért! *Vigyorog elégedetten a lány a képernyőre. Az előző próbálkozásával ellentéteben, most sikerült megszereznie a cikkeszt, és nem is akármilyen idő alatt. Bezony, majdnem rekordot döntött. Sikerén felbátorodva, indítaná újra a játékot, mikor valaki belép a terembe. Fél szemmel rápillant, és már fordulna is vissza előbbi tevékenységéhez, mikor végre felfogja, hogy pontosan ki is áll előtte.* - Áhh... az Úr, akinek egyedi a stílusa. *Fordul a fiú felé, és szürke szemeivel alig észrevehetően végig méri szaktársát. Az tény, hogy az iskolába járó diákok közül, nem sokan öltözködnek olyan stílusban mint Tamás. És hogy pontosítsak: valószínűleg senki.* - Mi járatban erre? *Érdeklődik és közben kikapcsolja a kvidiccs játékot. Remélhetőleg most már nem fog unatkozni, így a továbbiakban egyenlőre nem veszi szükségét.* - Egyébként téged is jó látni. *Mondja félmosollyal arcán, majd csak csípőjét lazán az egyik géphez vetve, nézi a fiút.*

Vendég

*Tamás téved be a helyiségbe. Mint mindig az öltözete most is nagyon egyhangú. Mármint drága és divatos, de mivel szinte mindig hasonló ruhákban jár, mondhatni egyhangú. Fekete bokacipő, fekete vászon nadrág drága szinte selymes anyagból, egy hosszú ujjú fehér selyem ing fodros kéz előkével, és egy arany díszítéses vörös mellény. Az egészben volt valami reneszánsz hatás. Minden esetre nagyon jól állt neki, ahogy a hosszú haja most kivételesen nem hátul össze fogva volt, hanem lágy hullámokban omlott a vállára. Tisztára olyan volt, mint JanClude az Anita Blake könyvekben. És rohadt jól állt neki a dolog. Ahogy körbe néz elmosolyodik.*
- Áááá! A hölgy akinek jó az ízlése! Szia, örülök, hogy látlak.

Vendég

*Kezdi unni az életét... Noha nem mintha annyira eseménytelenek lennének a napok az iskolában, csak egyszerűen ő nem veszi ki belőlük igazán a részét. Nincs hozzá energiája. Ma is történt valami, amin szintén nem volt jelen, de nem gond. Magában már el is döntötte, hogy a következő napokban kifaggatja róla valamelyik ismerősét.*
- Áhh! Éééés moooost.... *Kiált fel kissé hangosan, majd csak morcosan húzza el a száját.* - Francba! *Mondja, amikor a kvidics meccs véget ér egy GAME OVER felirattal. Egy gurkóval eltalálták a játékosát. Pedig már majdnem megvolt neki a kis, arany labda. Újból beindítja a gépezettet, és izgatottan nyújtóztatja ujjait, az új játszmához. Nos, Karen tényleg eléggé unhatta már az eddigi társaságot, ha odáig vetemedett, hogy egy varázsjátékkal üsse el az időt. Nem mintha ellenezné az ilyen dolgokat, de nem is szokása ezekkel eltölteni a szabadidejét. Ez kivételes esett. Egyébként a lány ma egész egyszerűre fogta az öltözködést. Szürke tunika van rajta, combjait fekete jéger takarja el valamennyire a kíváncsi szemek elől. Lábán bokacsizma, haja mint általában, most is kibontva omlik hátára. *

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Csüt. Dec. 09, 2010 3:23 pm

- Még csak a tizenhatodik? *Kérdez rá, mert többnek nézné a lányt, talán az öltözködése miatt, amit most magára vett. Inkább tippelte volna, hogy most a 17-et tölti be. Mikor a lány feláll, akkor ő is talpra ugrik, fürgén, ügyesen. Lassan biccent neki, és egy mosollyal elköszön.* - Szia, aludd ki magad, még biztosan találkozunk. Ha máshol nem, akció közben. *Mondja, és megvárja, míg a lány távozik, még pár percig álldogál, aztán egy nyújtózás után eltűnik a sportcsarnok felé.*

Vendég

*Nem érti a lány, hogy miért keredik el Noel szeme elkerekedik, mert Susan tényleg arra a sárkányra gondolt, no meg user is.* - Igen arra. *Mondja a lány, miközben pislog párat. Mindenesetre, amikor a fiú megmondja, hogy mit sportol csak mosolyogva biccent.* - Ö, hát az biztos jó. *Feleli mosolyogva, majd a kérdésre csak félrebiccenti a fejét.* - Ja, ezt pont egy hete kaptam az unokatestvéremtől. Amolyan Boldog Tizenhatodik Születésnapot címmel. *Mondja a lány, miközben halkan felnevet, ujja szépen simítják az ölében fekvő Darwin bundáját. Mindenesetre a fossza kimászik a lány öléből, ő maga pedig feláll.* - Hogy elment az idő. Most megyek, van még egy kis dolgom. Szia. *Köszön el mosolyogva Noeltől, miközben fogja a cuccait és szépen a harmadik emelet felé indul meg. Lezuhanyozik, majd pedig elindul valamerre...*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Csüt. Dec. 09, 2010 2:34 pm

*Mikor a lány szóba hozza a sárkányt, a szemei kikerekednek eléggé rendesen.* - Mármint UGYE az a sárkány, amit ránk küldött Nordmed? *Erősen nyomatékosítja az ugye szót, ugyanis a másik amit láttak, na az igazán nem beszédtéma, főleg ezen a helyen, ahol bárki elsétálhat, bármilyen auror jelenthet a nagyúrnőnek. Nem tudhat a másikról, ugyanis Noel szerint, és valószínűleg mindenki más szerint is, tuti, hogy egyik rosszhoz sem tartozik az, amit láttak. Ergo jó lenne, ha nem is tudnának róla. Tekintete olyan, mint amikor küldetésen is el akarta némítani a lányt, az a bizonyos, hallgass, mert butaságot beszélsz, nem kéne, pillantás.*
- Hogy mit? Futok, kitartást és erőnlétet növel, és különféle harcművészetek ötvözése. Szerintem nem akarod, hogy elkezdjem sorolni, miket tanultam már. *Mondja a fiú halkan felnevetve, mert valószínűleg a lány egy szót sem értene. Különféle keleti nevek, amik közül a közember csak a kungfut, a karatét és a tae-kwon-do-t ismeri.* - És te?... Kitől kaptad ezt a vízipipát?

Vendég

*Nem kérdeznek rá, ő pedig nem mond semmit. Mindenesetre egy jó ideje nyomatja a lány az biztos... Némán hallgatja a fiú, miközben az beszél, persze értelmezi annak a szavait, de jelenesetben most azt nézi, hogy Noel mennyire célratörő és, hogy mennyire tenni akar a dolgokért. Végül csak halkan felsóhajt, keze egy pillanatra megáll, de aztán újra simogatni kezdi a fosszát.* - Az igaz. De, tegnap is az a sárkány, olyan fura volt az egész... *Mondja elgondolkodva a lány, majd csak újra felsóhajt.* - Egyébként mit sportolsz? *Teszi fel a kérdést mosolyogva, miközben fejével a fiú ruházatára bök.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Csüt. Dec. 09, 2010 2:18 pm

*Nem kérdez rá mióta, meg minden, mivel a művészet egyáltalán nem az ő asztala, azt se tudja, hogy mi számít soknak és mi kevésnek. Meg amúgy is, az iskolában rengetegen zongoráznak, sokszor hallotta már a terem előtt elhaladva. Biztos sorban állnak a zongorákért.* - Egyetértek. Nordmed erősebb szerintem, de akármennyire bölcsnek tartja magát, elbizakodott és nagyon lenéz minket, ahogy a nagyúrnőt is. De legalább meggyengíti... És amúgy is, ezelőtt sosem hallottunk még Nordmedről, a Sötét nagyúrnőnek volt híre, pusztított a világban, nem tudhatjuk, hogy az ő célja mi. A világuralom, vagy csak a tudat, hogy a leghatalmasabb. Akkor is vissza kell fogni, hogyha ő a leghatalmasabb, de azért az uralom szembetűnőbb kín. *Mondja a fiú, szemében valami felnőttes fény csillan, egy harcos átgondoltsága, egy vezér megfontoltsága. Persze még távol van az út végétől, de halad felé. Mert ugye tudjuk, hogy ő lélekben harcos, hivatása pedig az auror. *

Vendég

-Neem, azért annyira nem vagyok meghibbanva, meg tudod a tilalom. *Mondja egy halovány mosollyal az arcán.* - És talán mindkettő. Már nagyon régóta játszok... *Mondja a lány, na igen a hangját direkt nem említi meg, pedig azért az se kutya. Aztán, amikor a fiú megemlíti a sikátoros esetet csak felsóhajt.* -Hát igen.. *Mondja halkan, miközben keze öntudatlanul is a melle alatti részhez siklik. No, de Susan mindig is meggondolatlan volt, elég hamar felkapja a vizet. Mondhatni gyorsabban jár a keze, mint az agya...* - Hát, ha választani kéne, hogy melyik akkor inkább az, mint ez. *Mondja halkan, miközben egy félmosoly jelenik meg a szép arcon. Noel kérdésére csak összevonja a szemöldökét, majd úgy gondolkozik el.* - Fogalamam sincs. Az Úrnő annyiból kedves volt, hogy akik átáltak hozzá, azokat nem bántja, viszont ez a Nordmed, hát eléggé tapló egy figura... Talán mégha valamit ajánlana, de hm.. Nem tudom mit akar így elérni... Az Úrnőt ravasznak tartom, de ez meg olyan, mint egy dömper, úgy talán letudja rohanni. Nem tudom, tényleg nem. *Néz a fiúra tanácstalanul.* - Szerinted?

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Csüt. Dec. 09, 2010 1:07 pm

*Lassan bólint és elmosolyodik a lány kijelentésére. Szereti. Lassan megrázza a fejét.* - Ne köszönd, nem ezért mondtam, csak hogy tudd. De éjszakánként is zongorázol? Megnyugtat a hangja, vagy az, hogy te játszol rajta? *Kérdez vissza, félig felvont szemöldökkel. Ő aztán nem tud zongorázni, a dob még okés, de más hangszerek nem mennek. Nem egy született bárd, a hangjára is lenne panasz ha rázendíteni. Hát nem is teszi.*
- Igen, jól elkaptuk. Habár cseppet necces volt, amikor a sikátorban... De ugye emlékszel. A parancsnok se repesett az örömtől. De gondolom már megtanultad, hogy sötét környéken nem mutogatjuk a pénzünket. *Nehéz eldönteni, hogy az éppen milyen emlék, elvben fájt, és rossz, de azért így visszagondolva, hogy távol van a fájdalom, nyoma sincs a sebnek rajta, már lehet halványan mosolyogni, így meg is teszi.* - Kéne még ilyen kaland... Csak ugye nem most. *Hagyja abba a beszédet, és így vissza is kanyarodik a téma a sötét nagyúrnőhöz és Nordmedhez.* - Szerinted melyikük az erősebb?

Vendég

* Figyeli a fiút, majd amikor Noel rákérdez, hogy a barátja-e csak a fejét ingatja.* - Szeretem. *Mondja halkan, aztán, amikor a fiú visszakérdez csak felnevet.* - Nincs két egyforma ember. *Jelenti ki halovány mosollyal az arcán. Aztán Noel újra megszólal, mire a a lány arcán egy őszínte mosoly jelenik meg.* - Tényleg? *Kérdez vissza, miközben megcsóválja a fejét. Na, igen ha visszagondolunk volt olyan, hogy csak ketten mentek le Nellondba.* - Hát köszönöm, vagyis... *Mondja a lány, de nem igazán tudja, hogy mit mondhatna erre. Amikor a fiú felteszi a kérdést csak egy keserves mosoly suhan át az arcán.* - Mostanában nem alszom jól. Nem tudom mi van velem. *Mondja a lány, miközben hanyagul vállat von. Valami olyasmit akar vele közölni, hogy "Ugyan hagyjad csak!".* - Meg általában a színházban vagyok és ott zongorázok. *Feleli a lány, miközben a fossza füleit kezdi el húzkodni.* - De azért jól elkaptuk. *Mondja a lány a Nellondi esetekre utalva.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Csüt. Dec. 09, 2010 12:49 pm

- Filipp? Nem nagyon ismerem, bár a neve elég ismerős. Lehet láttam már. A barátod? *Kérdez rá, pontosan olyan hangsúllyal, hogy érezni lehessen, hogy nem barát barátra gondol, hanem pasira. De a asi olyan hülye kifejezés, a párodhoz meg Noel még túl gyerek. Ő nem hívja így a tini kapcsolatokban szereplőket. Keres valami visszatükröződő felületet és megnézegeti a szemét.* - Akárcsak az enyém? *Nézegeti a tükörben, sosem nézte a szemét, sosem törődött vele, pedig ez is elég rendesen jelzi, hogy nem egy egyszerű mugli, amiként élt sok-sok évig.*
- Valóban keveset beszéltünk, de hát ott volt jobb dolgunk is. És nem csak az a furcsa, hogy minden kalandban együtt voltunk, és alig tudtunk valamit a másikról, hanem az is, hogy ettől függetlenül a csapatból benned tudtam bízni a legjobban. *Válaszolja a fiú, őszintén, egy aprócska kedves mosollyal. Nem be akar vágódni a lánynál, erről szó sincs, csak őszinte, és így volt. Gavril és Shawn minduntalan felszívódott félúton, a többiek olyasféle beugrók voltak, talán nem is csoda, hogy Susanra tudott támaszkodni legjobban, akármennyire is butuska volt a lány többször is. Figyelgeti, ahogy a daimon lefekszik, majd visszapillant a lányra, nem veszi még észre a karikákat, akármennyire feltűnő fehér bőrön, de azért az ásítás feltűnőbb.* - Álmosak vagytok? Miért nem pihentek le? Beszélgetni máskor is tudunk. *Mondja segítőkészen, és ha kell felkíséri a lány, vagy bármi. Azt azért nem mondja, hogy nyugodtan aludjon el, majd felviszi a karjaiban, pedig simán megtenné. *

Vendég

*A visszakérdezésre, csak felsóhajt. Igen ezzel nem igen számolt a lányka.* - Ebben inkább csak reménykedem, hogy nem következik be. *Mondja, majd amikor a fiú összeráncolja a szemöldökét, szépen lesüti a szemeit.* - Filippnek. *Mondja nagyon halkan a lány, miközben érzi, hogy elönti a pír.* - Olyan, mint az ametiszt. *Mondja halkan, de aztán ugye a fiú újra beszélni kezd, mire csak némán hallgatja a szavait.* - Értem. *Mondja halkan, aztán kissé bűnbánóan sóhajt fel.* - Nem faggatni akarlak, csak a küldetésen nem igazán tudtunk beszélgetni... *Mondja a lány, miközben a smaragd szempár a fiúra vetődik.* - Furcsa, hogy szinte minden kalandban együtt voltunk, de alig tudunk valamit a másikról. *Mondja a lány, miközben a szája széle mosolyra görbül. Darwin időközben a lány mellé mászik, fejét lehajtja a lány ölébe, mire az szépen simogatni kezdi. Mindenesetre csak elnyom egy ásítást, no igen mostanában nem alszik jól. És azért a hófehér bőrön igen csak meglátszanak azok a szem alatti karikák...*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Csüt. Dec. 09, 2010 12:16 pm

*Lassan bólint.* - Igen, de ha közben a környezetükben elpusztítanak mindent... Az iskolát? Minket?*Kérdez vissza, s amikor meghallja ezt a lila szemű pasi kijelentést szemöldöke összeráncolódik és értetlenül néz a lányra.* - Miért, kire gondolsz? Kinek van még lila szeme? *Kérdezi, és pislog párat.* - És amúgy is, kikérem magamnak, én nem terjedek, mint a vírus, ahogy a lila szemem sem, és ha terjedek is, én vagyok az alfa, mert iskola kezdete óta itt vagyok. *Mondja kis mosollyal az arcán, valamivel vidámabban. Lassan kezd egy kicsit vallatós lenni a sok kérdés, amit Susantől kap, de nem zavarja, mindig is őszinte srác volt, és valakivel úgy is meg kell osztania a gondolatait. Naplót nem ír, az nem az ő világa.*
- Azt hittem idejövök, hatodik-hetedik felé leszünk csak ilyesféle bevetéseken, hogy megtapasztaljuk az életet, hogy mi vár kint, kijárom a sulit és szépen elmegyek aurornak, szökött, vagy elfogni való fegyencek és bestiák befogójaként. De ember tervez... Isten végez. *Sóhajt egyet, ezzel a latin közmondással befejezve mondandóját.*

Vendég

*Érzi, ahogy afiú keze ellazul, mire egy halovány mosoly jelenik meg az arcán. Amikor a fiú újra megszólala, elmélyülten figyeli. Mintha csak elemezgetné a fiút, mindenesetre egy halk sóhaj hagyja el a száját, majd megszólal.* - Az lehet, hogy nem vagyunk elég sokan, no meg erősek, de talán hagyni kéne, hogy ez a két birka tépje egymást. *Mondja egészen halkan, merthát azért ilyet mégsem akar elkiabálni. Elvégre itt még a falnak is füle van...* - És amikor már csak az egyik lesz meg akkor kéne szembeszállni vele. *Fejezi be a mondatot, miközben komolyan néz a fiúra. Persze ez nem olyan egyszerű, de azért tervezgetni csak szabad. Arra, hogy bármi megtörténhet, csak mosolyogva bólint a lány. Amikor belenéz a fiú szemeibe, csak akkor esik le neki, hogy lilásak.* - Hogy elterjedtek itt a lilaszemű pasik... *Dünnyögi az orra alatt, zavartan mosolyogva. Amikor a fiú kiejelnti, hogy neki nem kell nyugalom a lány csak felsóhajt.* - Pedig tudod néha, nem árt lazítani. Néha jobb egy kicsit háttérbe szorulni, akkor nem keltessz feltünést. *Válaszolja a fiúnak mosolyogva. Az auroros dologra csak a fejét ingatja, majd felpillant a fiúra, kisebb hezitálás után megszólal.* - Hogyhogy nem így képzelted el? Mármint azt, hogy idejöttél... *Teszi fel a kérdést, miközben arcán egy biztató mosoly jelenik meg.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Csüt. Dec. 09, 2010 11:52 am

*Lassan lazul Susan keze alatt az ökle, és az izmai is abbahagyják a feszülést. Felemeli a pillantásait a lányra, próbálja beszívni a biztatást, de nem megy olyan nagyon.* - Nem vagyok egyedül. De még sem vagyunk elegen, elég erősek. És mikor lesz vége? Ha elpusztul a világ, elpusztul minden? Mert akkor is vége lesz. De nem úgy, ahogy én szeretném, nem úgy, ahogy elképzeltem, amikor eldöntöttem, hogy ide jövök. *Már halkabbak a szavai, nem olyan indulatosak, de érdes már férfias hangja - hiszen az idő telik, a diákok felnőnek - még is mutatja az elhivatott érzelmeit. Az új kérdésre lassan bólint.* - Én hiszek bennük, az erejükben, mágiájukban, hatalmukban. Itt bármi megtörténhet. *Válaszolja, természetellenesen lila szemei a lányon pihennek, hiszen csapatjátékos, eddig nem beszélte meg senkivel, de neki kell támasz. Még nem elég erős magányos farkast játszani.* - Nekem nem kell a nyugalom. Csak hogy lássam a kiutat és azt, hogy nyerésre állunk. De perpillanat két tűz között vagyunk, a fejünk fölött csatározik a két gonosz, ami nem lenne olyan rossz, hogyha nem az iskola fölött csinálnák. Öljék csak meg egymást, de ne itt, de úgy, hogy befolyásolt aurorok halnak bele.

Vendég

* A kérdésre miszerint azt sem tudja, hogy miaz csak ránéz a fiúra.*- De tudom. *Feleli, miközben zöld szemei egy pillanatra megvillannak. Aztán ugye a fiú beszélni kezd. Némán, figyelmesen hallgatni kezd annak a szavait, látja, hogy az mennyire felhúzza magát, de nem szól semmit. Legalábbis egyelőre. Amikor a fiú kezei ökölbe szorulnak a lány felé nyúl, miközben arcán egy mosoly jelenik meg.* - Nem vagy egyedül, de próbálj arra gondolni, hogy egyszer vége lesz. *Mondja halkan, miközben kezét még pár percig a másikon tartja, de aztán visszahúzza. Szemei őszíntén csillognak, ahogy a másikra néz.* - Egyébként... *Mondja, miközben egy kicsit elhallgat, de aztán folytatja.* - Szerinted visszajönnek még a régi szakvezetők? Annyira abszurd, hogy "csak úgy" meg tudta őket ölni... *Mondja a lány, kissé elgondolkozva, természetesen az Úrnőre utal. Noel kérdésére csak félrebiccenti a fejét, majd válaszol.* - Nem is tudom. Elvagyok magamban, csak már kezdem unni, hogy nincs egy nyugis évünk. *Mondja egy keserves mosollyal az arcán.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Csüt. Dec. 09, 2010 11:27 am

*Egy pillanat erejéig elpillant a lányról, amíg azt a fekete valamit magára veszi, aztán visszanéz, mintha csak a fal mintáját nézte volna. Na persze. Mikor eltolja magától a vízipipát közelebb lép és leül valahol mellette kényelmesen.* - Úgy szívod, hogy azt se tudod mi ez? *Kérdez vissza döbbenten, néhány pislogással. A kérdésre, hogy hogy van mostanság, hát, először csak egy sóhajjal felel.* - Furcsa kettősség. Egyrészt itt vannak ugye a Nordmedes dolgok, sárkányt küld ránk, a sötét nagyúrnő meg csak néhány aurort küldd rá, akiket sorra felzabálnak az ellenfelek. De nem lép közbe személyesen.Másrészt, hiányoznak az auror küldetések, de hiába hiányoznak, hogyha minden egyes auror el van vakítva, befolyás alatt áll és a nagyúrnőt szolgálja. Ahelyett, hogy a hatalmának felszámolása lenne a feladatunk, most várunk és legyünk jók és ne zavarjon, hogy a SÖTÉTSÉG nagyúrnője van az iskola élén, és lassan a világ élén is. *A kezei ökölbe szorulnak, erőteljesen, izmai szépen megfeszülnek, ahogy lassan megy fel benne a pumpa. Cselekedni akar, harcolni, eltörölni az összes sötétséget. Ezért jött ide, mindent megtanulni a rosszról és visszafogni, hogy auror legyen... De hát így nem lehet. Az állkapcsa is megfeszül, miközben elpillant a lányról.*
- És... Veled? *Próbálja visszafordítani a kérdést, miközben az ökle lassan enged.*

Vendég

*Darwin még ugrik egyet, majd szépen elterül a párnák között. Susan dárga meghát csak olvasgatja a magazint, aztán az ajtó kitárul, mire kissé zavartan néz a belépő fiúra. Szépen kifújja a füstöt, majd a fekete köpeny után nyúl, amit szépen magára terít. Végignéz a fiún, de arcáról nem sok mindent lehet leolvasni. Amikor az kissé sziszegi a szavakat, szépen ívelt szemöldöke egy fél pillanatra a a magasba szalad.* - Szia... *Mondja, majd persze a kérdésre is válaszol.* - Nem igazán. *Mondja, miközben úgy fújja ki a füstöt, hogy az véletlenül se menjen a fiúra. Aztán félre teszi a pipát, majd úgy pislant a másikra. Mondjuk azért az megjegyezni val, hogy a lánykát is mindig sportos pasikkal hozza össze az ég...* - Régen láttalak. *Feleli, egy mosoly keretében, miközben az újságot is lerakja.* - Nem ülsz le? *Teszi fel az egyszerű kérdést egy újabb mosoly keretében, mondhatni szép mosoly van a lánynak.* - Hogy vagy mostanság? *Toldja még hozzá a kérdést, miközben várja a fiú reakcióját.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Csüt. Dec. 09, 2010 11:04 am

*Az édes, füstös illat hozza ide, ami a vizpipából árad ki, és ezáltal lassan a Játékteremből is kikúszik. Edzőruhában van, felsőjét tekintve csak egy trikó van rajta, ami mit ne mondjak, megmutatja, hogy milyen izmos srácról van szó. Az arcáról még belépte előtt letörli a verejtékcseppeket, majd kissé felvont szemöldökkel lépi át a küszöböt és méri fel, hogy honnan is jött ez az illat. Fején egy fejpánt, ami visszatartja a haját attól, hogy homlokához tapadjon vagy szemébe lógjon. Elsőre fel sem ismeri a lányt, hiszen csak "bevetéseken" találkoztak, és akkor értelemszerűen nem ilyen... ruhában feszített. Kapásbólé zavarba jön, és el is pirulna, hogyha a futástól alapjáraton nem lenne kipirulva, ezért legalább ez észrevehetetlen.*
- Szia... Susan. *Sziszegi zavartan, ahogy szépen végigméri a környezetet is, az ugráló daimont, az újságot, miegymást.* - Nem mondták még neked, hogy a vízipipa lehet olyan káros, mint a cigaretta? *Hát jól van, sportoló a srác, ő nem él semmi ilyesmivel, nem roncsolja magát, hanem építi és karbantartja. Néhány lépést közelebb megy, hogyha a daimon rájuk néz, hát, látszik most a ruházatukon, hogy föld és ég. Ilyen kis csipke izé meg sportos trikó?...*

Vendég

*Lágy dallam járja át a Játék termet, valamint a babzsák párnák között egy szép, szőke hajú leányzó üldögél. Kezében egy vizipipa van, melynek füstje kissé elárasztja a szobát, de hát ez van... Daimonja valahol a párnák között ugrál, a lány egy pillanatra lesunyja a szemét, miközben mélyet szív a pipából. Egyébként egy szűk vérvörös ruha van a lányon, mely csipkével van futtatva, no meg egy fekete harisnya. Már egy jó ideje itt ücsörög, maga sem tudja miért épp idejött, mindenesetre kezébe veszi a napi újságot és azt kezdi el olvasgatni.* - Ezek minden megírnak, de komolyan Darwin... *Mondja az ugrándozó daimonnak, aki csak fejjel belebukfencezik az egyik párnába. A lány lemondóan legyint egyet, miközben zöld szemeit továbbra is az újságon tartja.*

// https://www.youtube.com/watch?v=-oaHHrNQVrg //

Vendég

*Nos, a lány felfigyel a háta mögötti motoszkálásra és össze húzott szemöldökkel csusszan előrébb. Abban a pillanatban, amikor megmoccan, egy állat szalad a terem közepére és futkorászik össze-vissza. Meglepetten bámul a vadászgörényre. Igen, elég ismerős... túlságosan is. Aztán mikor Zues zavartalanul befészkeli magát az ölébe, csak nézi, de nem löki le magáról. Sőt, lassan el is kezdi simogatni a fültövét, miközben arcából kifúj egy kósza hajtincset. Kissé megnőtt a haja... nem ártana vágni belőle már. Na, és ahogy sejtette, az állathoz gazda is tartozik, aki kis időn belül meg is érkezik. Ami talán enyhe kifejezés, tekintve arra, hogy szinte berobban az ajtón a fiú. Karen csak ráemeli szürke szemeit és figyeli annak minden mozdulatát. Rég látta már az allidonost, és, hogy őszinte legyen fogalma sincs, hogy mi történhetett vele eddig. Nem lehetett hallani felőle semmit, ő meg nem igazán kérdezősködött. Mindenesetre mikor a fiú ráköszön, kis fáziskéséssel de ő is üdvözli.* - Szia Robert. *Mondja és egy halvány mosoly jelenik meg arcán. Aztán csak nézi, amint a görény egy füttyentésre gazdájához siet, és elhelyezkedik annak nyaka körül.* - Igazán nincs mit. *Néz a másikra, majd kicsit fészkelődik a székben. Mi tagadás, kissé zavarban van... * - Khm... Zeus ismét elkóborolt? *Kérdi az előbbi kis jelenetből következtetve, és fejével a szóban forgó felé bök.*

// Fagy. Emily eltűnt... :S//

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Pént. Nov. 26, 2010 6:35 pm

*Emberi lélek valóban nem tartózkodik a Játékteremben - persze Karenen kívül - de kis neszezést hallhat a lány, és valami furcsa kapirgálást, nyöszörgést a derekától, háta mögül. Remélhetőleg Karen elemelkedik kissé a fotel támlájától, mielőtt Zeus, az ifjabb David Robert Beawer csintalan, nem túl szófogadó és hiperaktív vadászgörénye megfulladna. S, HA így tesz, akkor az állat fürgén kibújik a leányzó háta és a fotel közül, körbeszaladgál egy rövid ideig, eléggé rémült szegény - álmából az ébresztette fel, hogy egy számára hatalmas test elzárta előle a külvilágot, így talán érthető az ijedtsége - majd kicsit lelassul, megnyugszik. Amikor már szegény Zeusz normálisan szedi a levegőt, nemes egyszerűséggel - ha tud - elhelyezkedik Karen ölében, és majdhogynem visszaalszik, amikor hatalmas robajjal kivágódik az ajtó, és Robert aggódó arca jelenik meg a Játékteremben. Nagyot sóhajt, amikor megpillantja Karen ölében a fülét hegyező vadászgörényt, majd kissé még feszülten közelebb lépdel a lányhoz, és leül mellé az egyik fotelbe.* - Khm. *Köszörüli meg a torkát.* - Szia! *Mondja halkan, és beletúr a most is tökéletesre zselézett hajába. Vöröses szemeivel a lányt fürkészi, majd halkan füttyent, mire Zeusz egy pillanat múlva már az ő nyakát melegíti. Ő megigazítja fekete galléros ingét, kisimítja a szürke farmert, és ismét a lányra csusszan a tekintete.* - Megkaptam a leveled. Köszönöm.