Társalgó - Konyha, étkező

Tárgy: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Okt. 16, 2010 7:57 pm

First topic message reminder :

A Társalgó központi terméből egy kisebb szobába nyílik egy ajtó. Nem túl nagy a hely, de esti nassolásokra, mikor már az Étkezőbe nem szabad menni kimondottan alkalmas.
Ha belépsz szemben magaddal a fal mentén végig egy pult húzódik, sok-sok szekrénnyel, ahol találsz poharakat, tányérokat, sütéshez, főzéshez is összetevőket. Meglepő lehet, de szinte minden fellelhető itt, vélhetően a mágia erejének hála, ha palacsintára vágysz, és liszt kellene biztosan lelsz egy szekrényben. Természetesen láthatod, hogy van itt csap is, kézmosáshoz, mosogatáshoz, bár utóbbi nem szükséges, hiszen a manók, mikor épp nincs itt senki sem rendet tesznek.
Egy kisebb hűtőt is találsz itt, ha valamit készítesz, és marad belőle elteheted, de ha egy szendvicset ennél ahhoz itt leled meg a felvágottat. A mélyhűtőben még különböző ízű fagyik is rejtőznek, nem árt hát jól körülnézni.
Sütőt is láthatsz, ha esetleg bonyolultabb ételt szeretnél készíteni, hisz néha az ember kedvét leli az efféle alkotásban, és nem mindig akarja a manók ételét enni, így akár a hazai ízeket is a kúriába varázsolhatod.
A szobában egyetlen kis asztalka van, maximum ketten férnek el mellette, bár szék több is akad, tehát ha arról van szó leülni le lehet, vagy kivinni az enni, innivalót a központi terembe.
írta Cirelin de Sovalon

Társalgó - Konyha, étkező - Page 9 Kitchen_by_Majoh

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Jan. 12, 2013 7:06 pm

*A lány szavaira egy cseppet behúzza a nyakát, és leteszi a kezéből a szerkentyűt.* -Ne haragudj, nem akartalak figyelmen kívül hagyni, csak.. nem csapsz valami nagy zajt, én meg.. belefeledkezem, ez a szenvedélyem.. *mondja egy cseppet bűnbánó arccal, afféle nincs mti tenni ez ellen arccal, aztán, ltáva, hogy a lány elhúzza a száját, egyre érdeklődőbb lesz. A sok ködre elhúzza a szája szélét, tény, valóban rossz dolog.* -Akkor ez sem egy kedves mese volt. És hát peeersze, hogy tanárnő.. Jones, Jones.. Milye óra is volt ma? *esélyes, hogy keveri, mert eléggé eltemetkezett ebben a kütyüben, így persze, hogy simán kimegy a fejéből, az is, milyen óra volt ma. Mert ezek szerint nem Dárdosi Péter tanár úr volt ott, akire ő gondolt. Ami elég kellemetlen. A szendvicsekre elmosolyodik, halkan felkuncog, majd biccent.* -Teljesen megfelel nekem! Biztos finom szendvicseket tudsz csinálni. *kacsint a lányra, majd a kérdésre kihúzza magát, felkapja a gömöt, nyomkodja, tekeri ide-oda, jobbra-balra, majd végül kitárja a tenyerét, és egy utolsó gombnyomás után a gömbből fénysugár suhan ki, és vetíteni kezd, hópelyheket, pár másodpercig szép havas tájat generál, persze csak képen, vetítve, aztán fuldoklik kettőt, és lezuhan a fiú tenyerébe, vissza, és a kép abbamarad.* -Egy hologramm vetítő, csak Jake elállította, mert téli havazást szeretett volna nézni, úgyhogy még állítom, szóval szerelés alatt van. Nem olyan egyszerű, de nem is bonyolult, csak időigényes. Régi darab. *magyaráz, meg mesél, de igyekszik most inkább a lányra figyelni. Csak pár gomb és tekerés..*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Jan. 12, 2013 6:57 pm

*A szárnycsattogást kikéri magának, a hártyás szárnyai hangtalanul rebegnek a hátán minden fizikai törvényt meghazudtolva. Minden esetre a fiú a megszólalásáig nem nagyon reagál, ezen már meg se lepődik.* - Úgy bele tudsz feledkezni ebbe az izébe, hogy máskor egy orrszarvú csordát fogok magammal hozni, hátha akkor magadtól felemeled a fejedet! *Vigyorodik el egy kicsit, aztán azért a jó órára kicsit elhúzza a száját.* - A jó órát mikor mondtam, vagy hogy képzelted bele? Szellemkalózok, halott menyasszony, reménytelen szerelem, áruló apa... Szóval, én nem mondanám, hogy jó volt, inkább csak bonyi és a sok köd eléggé frusztráló. *Mondja, persze nem párhuzamosan beszél a fiúval, hanem felváltva, kicsit felvonja a szemöldökét Jake említésére, fogalma sincs ki az.* - Tanárnő. Sheila Jones, méghozzá véla, hogy-hogy nem figyeltél fel rá? Azt hittem az minden pasira hat. *Tűnődik, aztán a vacsora említésére maga mellé pillant, a hűtőre.* - Hogyha beéred néhány szendviccsel oké. Nem vagyok valami nagy háziasszony, hogyha fűszeres oldalasra vágysz, akkor ahhoz már manók segítsége kell. *Válaszolja, miközben nézegeti azt a bütykölni valót.* - És még is ez éppen... micsoda?

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Jan. 12, 2013 6:47 pm

*Amikor ismerős szárnycsattogást hall.. akkor is szerel tovább. Csak amikor megkérdezik tőle, hogy mit csinál, akkor húz még egy csavart, nah és utána már figyelmez is a leányzóra, halvány mosollal, letéve a csavart a kezéből.* -Hát, nem vacsorázom. Pedig azért jöttem.. és te? *krédezi, majd csak elmosolyodik.* -Ezek szerint jó volt az óra, és onnan jössz. Én pedig.. olyan fél5 fele indultam el, hogy bekapok valamit, mielőtt megyek órára, aztán a kezembe akadt ez itt, ni! Csak Jake egy kicsit játszott vele, és persze átállította, meg elcsavart rajta pár dolgot, és éppen helyrepofozom. Úgyhogy.. igen.. nem vettem észre, hogy elment az idő. A tanárúr nagyon ki volt akadva? *reménykedik, hogy nem, sőt, keresve sem lett, majd biccent.* -Persze! Mindenről! Amiről meg nem, arról majd én írok. *kacsint a lányra, majd emgereszt egy enyhe sóhajt.* -Valaki meg illusztrálja.. de mesélj! Mi van veled, mi volt órán? Újabb világmegmentés? Esetleg egy közös vacsora? *kérdezi, és igen, potyázni akar, mert valahogy a kis golyóbistól csak nem tud elszakadni, amit bütyköl.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Jan. 12, 2013 6:38 pm

*A tündérlányka elszántan igyekszik betartani a szavát és többször előkerülni az iskolában, szóval most ott volt az órán, még ha kissé hangtalan szemlélő is volt. A szellemes-szerelmes sztori kicsit a torkán akadt, nem sikerült megemészteni, de egy kis kaját minden esetre megemésztene. A konyhába sétál be, ez jutott először az útjába, amikor megéhezett. Mikor besétál és észreveszi a bütykölő fiút kissé megtorpan, egyhelyben repülget tovább, aztán csak-csak odamegy és fölé repül, érdeklődve.* - Mit csinálsz? *Szólal meg hirtelen, egy-két perc nézelődés után, de éppen eleget nézegette a szerkezeteket. Elröppen a srác mellől, de csak addig, hogy a konyhapultra ücsörögjön a lábait keresztbe téve.* - Nem láttalak ma az órán, belevesztél a bütykölésbe? Valamelyikről olvastál múltkor? *Kérdezi, mert múltkor is mintha valami szerkezetes kütyüs könyvet bújt volna. Egyébként most nem a panda-pulcsi van rajta, csinos felső és vékony kötött kardigán, a szoknyája helyett most az egyszer... Nem, nem cserélte le, csak van rajta harisnya is.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Jan. 12, 2013 6:28 pm

*Szerel. Hát persze, hogy szerel. Miért is ne szerelne? Persze a gyomra néha már fel-felmorrant, hiszen vacsorázni indult, de olyan jó ötlete támadt, és olyan furcsa dolgokat lelt a szobájában, és Jake olyan jól el tudja állítani ezeket a csudajó tárgyakat a szobában, hogy muszáj volt megint szerelnie, és összeszednie, hogy mi is van itt, emg hogyan mködik, úgyhogy éppen az asztalkánál ül, az egyik széknél a kettőből, és egy csavarhúzóval, egy apróbb fajtával bütyköl, de előtte persze van még pár szintén nem túl méretes szerszám. Mókusa pedig csak ül előtte, és pislog fel rá nagy szemekkel. Egyébként megszokottan kissé szakadtasan, lezseren fest, lánc a andrág oldalán, laza cipő, nyitott nyakú ing plusz egy kis mellény, emrt azért hűvösödik, még itt is, a konyhában, a labirintusban, bent.*

Vendég

- Akkor tűrsz. Vagy adsz be kérvényt, hogy átköltözhess valahova máshova, és vagy elfogadják, vagy nem. *Megvonja a vállát, majd olyan mozdulatot csinál, mintha a körmével egy kicsi keresztet húzna a szívére, csak éppen mindkét oldalon.* - A szíveimbe vésem. Vagyis megígérem. Egyáltalán nem vagyok vérfarkas. Húha, az durva lenne, az egyszer biztos... nem, lehet, hogy kezdem őket megszokni, megszeretni, legalábbis ezt a néhányat, de azért nem akarok vérfarkas lenni, á-á. *Hevesen rázza a fejét, ebbe azért még belegondolni is szörnyű! De Peter biztos nem változtatná át csak úgy az engedélye nélkül. Aztán a kérdésre megvonja a vállát.* - Olyankor ők úgyis a falkával vannak, szóval végülis nem rossz, mert egyébként sem lennénk együtt. Ott azért még nem tartok, hogy lemenjek velük falkázni... sőt, nagy eséllyel nem is fogok. Igazából még nem is ismerek mindenkit belőle, csak három-négy embert, meg a többiekről hallottam. *Magyarázza, majd bólint.* - Pontosan, ott van. Bulizni? Aham, alighanem majd valahol Nellondban, beszökök valami jó helyre. Akkor még látjuk egymást. Na szia addig! *Köszön el, és ő is felmegy készülődni, körbekérdezni a szobában ki akar menni valahova.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Kedd Jan. 01, 2013 12:19 pm

*Na igen, azért érthető, ha nehezen viseli a témát, végülis attól, hogy valaki néha átváltozik még nem vadállat, de persze ezt nem tudja így felfogni, mert mégis csak farkasokról van szó. Majd talán idővel, talán..* -De nagy a hangjuk! És a kis fog is tud éles lenni. És mi van, ha valaki utána szerez kutyát, akkor át kell költöznöm, vagy ő fog, vagy mi van? *Hát igen, nehéz úgy szobát keresni, hogy ne legyen ott kutya, kutya daimon és olyan se, aki kutyát tervez venni és persze lehetőleg vérfarkas se. Sok kitétel, de igazából mind egy téma köré épül, szóval ha így vesszük, akkor csak egy problémája van. Elmosolyodik, hogy azért jobb a kedve már Nemonak.* -Jó, hát fene tudja, vannak furcsa dolgok, akár még ezt is eltudnám képzelni. *Rántja meg a vállát, de az ötletre bólint.* -Jó! De akkor becs' szó, hogy te nem vagy ugye? De akkor nem rossz, hogy kizáród a vérfarkas barátaidat olyankor? *Azért ez nem lehet kellemes dolog, egy-egy napra is félni az embernek a saját párjától. Körbepillant, van pár ajtó, de nem olyan sok és az egyik nyitva is, ahol bepillantva látszik pár színes párna.* -Oda tippelném, szóval meg lesz és köszi az útbaigazítást. Mész bulizni ma? Majd akkor még tuti találkozunk! *Felnyalábol még egy szendvicset és egy pohár baracklevet is tölt, majd még persze megvárja a választ, aztán Tással együtt beveszi magát a nyugalom termébe.*

Vendég

- Áhááá... akkor ne ijesztgess, növő tojások... az azért durva lenne. *Megrázza a fejét, hogy elhessegesse a képet. Úgy látszik, akkor mindketten felvilágosították a másikat valamivel kapcsolatban. A tojások nem nőnek, és a sas nem daimón. Aztán valóban elmegy kicsit a kedve, hiszen mostmár ismeri a falkát, ismeri Sashát, Jeremyt... mondjuk, hogy elég érzékenyen reagál a barátaira.* ~ Huh... fogalmam sincs, hogy bírta ki, amikor mondtam neki, mennyire félek a vérfarkasoktól... ~ *Kicsit összehúzza magát ahogy ebbe belegondol, és talán ez is készteti arra, hogy lenyugodjon. Nemrég még ő is olyan volt mint Fox, emlékezteti magát sokadjára.* - Áh, a kicsi kutyáknak kicsi foguk van. De szerintem hogyha szólsz nekik, akkor tényleg keresnek olyan szobát, maximum morognak hogy bonyolult, vagy ilyesmi... de csak nem annyira gonoszok hogy a kérésed ellenére kutyákkal rakjanak össze. *Bizonygatja, bár ki tudja, lehet, hogy sokan tényleg elhessegetnék, hogy irreális félelem, és úgyse fog senki kutyája rátámadni. Aztán kitör belőle a nevetés.* - A macskafüles vérfarkas! Na attól lenne csak tudathasadásom! Nem, én nem vagyok. De erre még nem gondoltam, hogy igazából bárki lehet a suliban... teliholdkor majd gyere át hozzám, együtt bezárkózunk, társasozunk, és nem beszélünk senkivel. Oké? Na, megmutassam hol a nyugalom terme, vagy odatalálsz?

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Kedd Jan. 01, 2013 11:56 am

*Mostmár kicsit elneveti magát, azért ez tényleg vicces lenne.* -Nem úúgy értem, nem a tojás nő, hanem benne a madár. Szóval miután megtaláltam pár nap múlva már ki is kelt, szóval úgy értem, hogy nagy tojás. *Magyarázza meg a helyzetet, aztán a daimon dologra figyel, így már világos. Akkor tuti nem daimon, csak egy sas, aki nem tud repülni. Megrázza a fejét.* -Nem igazán, sima sas. *A kissé sértett majdnem kitörésre csak eszegeti csendesen a szendvicset.* -Jól van na, akkor is félelmetes. *Elhúzza picit a száját és újra a fülekre pillant. Úgy fest azért kissé sikerült elvennie Nemo kedvét, de hát na ő nem ismer olyat, aki vérfarkas, és csak azt tudni, hogy az, azért mégis félelmetes és kellemetlen tudni, hogy vannak az iskolában többen is.* -Ez jó ötlet köszi, szólni fogok, nem lenne jó azért egy kutyával együtt, azok a nagy fogak, meg ahogy ugat! *Megborzong kicsit, azért legalább megnyugtató, hogy más is így van ezzel, a legtöbben általában nem értik, hogy miért fél. Az ötletre már valamivel lelkesebben bólint.* -Na ez jól hangzik, nekem elég pár párna, akár a földön is el vagyok, ha muszáj, csak ne durrogtassanak. *Újra visszatérnek a vérfarkas témára, amire csak sóhajt egyet. Nem tudja egyelőre még ezt megérteni, és lekezelni, azért lássuk be bizonyára Nemonak is idő kellett hozzá.* -Hát látod, de én nem ismerek egyet sem, és mostmár kicsit bennem lesz, hogy mi van, ha akivel beszélek az. Ugye te nem vagy? *Kerekedik el kicsit a szeme. Mi van ha Nemo csak valamiféle felvezetésnek szánta, amit mondott, és igazából azért akarja annyira meggyőzni, mert ő is ilyen veszélyes fenevad. Netán még rosszabb a nyugalom terme is csapda!*

Vendég

- Már nagy tojás volt? Miért, a tojások nőnek miután már meg vannak tojva? *Pislog értetlenül. Akár még az is lehet, hogy igen, szereti a madarakat meg a tojást is, de a fejlődésükön nem gondolkozott még túl sokat. Aztán kuncog, és megrázza a fejét.* - Dehogy! A daimón veled együtt születik. Ha az lenne, akkor már feltűnt volna. A familiáris az, amit lehet találni, pontosabban hozzád szegődik, de az meg mágikus, szóval... ha Tásnak nem nagyon voltak mágikus megnyilvánulásai, akkor nem hiszem, hogy familiáris. *Aztán a fiú kérdésére először csak bólint, a visszakérdezésre, majd mikor konkrétan rákérdez, hogy ő jár-e eggyel, kicsit lebiggyeszti az ajkait.* - És ha igen? Ő igazán nem szörnyeteg, tudd meg! Attól, hogy teliholdkor átváltozik... olyankor én sem vagyok vele, de a falkája vigyáz rá, és egyébként meg igenis rendes srác. *Bizonygatja kicsit sértődötten, aztán megvonja a vállát.* - Nem, nincs. A macskafülek az igaziak. Evvan. *Mostmár kicsit morcosabban válaszol a kérdésre, majd arra, hogy hogyan kaphat szobát, elgondolkozik.* - Hát, ahhoz találnod kell egy vezetőségi tagot. Ha gondolod, kopogj be a tanáriba, ha ott van valaki, az a legegyszerűbb. Vagy ha becuccolsz a vendégszobába és vársz amíg érted megy valaki, valaki úgyis fog. És akkor szólj nekik külön, hogy próbáljanak olyan helyre, ahol abszolút nincs kutya, még daimón sem. Én nem szóltam, és tessék... én értem, hogy Lilith daimón, és nem bánt, meg minden, de nem jövünk ki valami jól. *Vakarja meg újra a tarkóját, kicsit zavartan. Azért mostmár nem rohan el, ha meglátja a kutyát, de eléggé a falhoz simul, és megvárja, amíg elhalad, csak utána mer megmozdulni.* - Ha nagyon utálod a szilvesztert, aludj a nyugalom termében, itt van a szomszédban. Oda is alig hallatszik be a petárda, és vannak párnák, meg minden... aztán reggel felcuccolhatsz a várószobákba, a másodikon a lépcsővel szemben van egyenesen. *Magyarázza segítőkészen, kicsit enyhültebben. Elvégre nemrég még ő is ilyen volt... kit hülyítünk, kutyákkal szemben még mindig ilyen, csak van egy-kettő akihez már jobban hozzászokott.* - Bocs, hogy kicsit berágtam az előbb. De... emberalakban tényleg nem vészesek, hidd el. Ha mielőtt ismertem őket mondták volna nekem, hogy barátkozzak vérfarkasokkal, alighanem ugyanígy reagálok... azt hiszem jobb volt, hogy akkor tudtam meg, mikor már ismertem, és tudtam hogy nem bántana. *Beszél persze elsősorban Jeremyről.*

//fagy//

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Hétf. Dec. 31, 2012 6:33 pm

*Bólint, végülis igen. Eredetileg azt sem tudta milyen madár lesz, akár lehetett volna végülis kacsa is.* -Jól van hát akkor mamamadár, de amúgy már elég nagy tojás volt, szóval azt hiszem amúgy is hamar kikelt volna magától. *A daimon magyarázatra figyel, hát az milyen jó is lenne, de szó sincs róla, tényleg sima madár.* -De fura. Hát nem hiszem, hogy daimon, meg csak nem rég találtam, vagy ez a daimon is ilyen, csak úgy lehet találni? *Teszi még hozzá, végülis buta kérdés, de mivel nem ismeri a dolgot, így azért nem.* -Barátkozni, járni egyel? *Picit felszökik a szemöldöke. Ez már megint úgy hangzik, mintha Nemo konkrétan tenné is ezt, és azért az már nagyon furcsa! Az is elég, hogy ismer egy egész falkára való farkast.* -Te...te jársz egy vérfarkassal? *Egyszerűen nem tud elvonatkoztatni, a vérfarkas egy fene vad, valahogy nem nagyon tudja emberi alakban látni, elképzelni, pedig persze logikus, hogy nem folyamatosan vérengző vadállatok. A nagy magyarázkodásra már csak ingatja a fejét.* -Jó, megadom magam! De akkor sem fogok egy vérfarkassal lepacsizni, képtelenség! De ha neked ez kell, szíved joga! *Sóhajt egyet, majd önkéntelen is kiszúrja a fül kérdést.* -Neked...nincs...füled! Nincs! Akkor az, az nem dekoráció, ugyee? *Bukik ki belőle a kérdés megint és önkéntelenül is közelebb lép, de aztán visszakapja a fejét. Nem lenne azért illő csak úgy megfogdosni, bár az bizonyosságot adna, mert ha meleg, emberszerű, akkor igazi fül és nem mű. Összedobja tehát a szendvicset és majdnem teli szájjal válaszol.* -Neb...még nincs szobáb, hol szerezzek? *Kérdezi meg mostmár, mert fogalma sincs kivel kéne ez ügyben beszélni, és azért nem akar itt lent dekkolni, bár ha van egy ágy...akkor ellesz.* -Kutya? Nem, nem ragaszkodom hozzá, biztos már mindenki ismeri egymást, nem akarok bezavarni. ~Kutya!!!~ *Vészecsengő bekapcs.*

Vendég

- Áhá, értem. Szóval te költötted ki a tojást? Az poén. Mondtam, hogy mama madár. *Vigyorog, miközben vezeti a másikat a konyhába, és nem is gondol rá, hogy az minden sarokban vérfarkasokat keres.* - A daimón... hát, tulajdonképpen egy lélekdarab, egy mágikus lény, ami mindig veled van, tud beszélni, érzi amit te, és ugyanazok a gondolataitok. De akkor gondolom tényleg nem az, mert nem is beszél. Bár lehet, hogy nem minden daimón szeret beszélni... *Gondolkozik, de hát neki sose volt daimónja. Az lenne még a furcsa, ha a fél-macskaság mellé még daimónja is lenne.* - Nem annyira nehéz figyelni, mikor van telihold. Csak megnézed neten! Na jó, a suliban nincs net, de elég egyszer lemenni Valdonba, és akkor sokkal előre ki tudod írni meg bejelölni naptárban. Vagy barátkozz össze egy vérfarkassal, esetleg kezdj el járni eggyel, és akkor tuti tudni fogod, mikor van telihold. *Magyarázza, majd felsóhajt, mikor látja, hogy nem ér el nagy eredményt.* - Figyelj. Nemrég még én is iszonyatosan féltem a vérfarkasoktól, ha találkoznék eggyel, most is sikítva futnék fel egy fára, de... mégiscsak emberek, érted? Imádnivaló, fantasztikus emberek a hónap többi napján, és igazán nem kell tőlük félni! ~ Na franc gondolta, hogy pont én fogom ezt magyarázni valakinek... Nemo, te fülig szerelmes vagy. ~ *Kicsit zavartan vakarja meg a füleit, és ha a keze mozgása odavonzza a másik fiú tekintetét, azt is észreveheti, hogy hiába dekoráció állítólag a macskafül... a feje oldalán "igazi", emberi fülei abszolút nincsenek. Aztán vesz elő kenyeret, és kirakja az asztalra, hogy a másik össze tudja dobni a szendvicsét.* - És akkor még szobád sincs? Mondanám, hogy gyere hozzánk, de tele vagyunk. Van ott minden, fél-angyal, fél-démon, vérfarkas... meg kutya daimón.

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Hétf. Dec. 31, 2012 5:59 pm

*Követi Nemot, bár azért időnként körbepillant, már-már attól tart, hogy előugrik valami vérfarkas az egyik sarokból és letalálja tépni a fejét, vagy maga Nemo vérfarkas és ő teszi meg ugyanezt. Bár aztán megembereli magát és bátorságot erőltetve halad tovább. Itt lent azért valamivel nyugisabb, nem annyira ér el a zaj és amúgy is nagyobb biztonságban érzi magát a föld alatt. A kérdésre kicsit homlokráncol.* -Tudom, olvastam a mesét, de megtetszett a név. Nem tudom, amikor először hallottam úgy megragadt benne, és amikor találtam pár hónapja a tojást hát ez ugrott be először. De tényleg sas, nem kacsa! És nem daimon...mi az a daimon? *Ráncolja picit a homlokát, mert nem az, de nem is tudja mi, akkor lehet, hogy mégis az? A vérfarkasokról való magyarázat azért ebben a formában nem nyugtatja meg, mégis csak farkasokról van szó, a tetejében még vér is, és egyébként is mi van, ha átváltoznak hirtelen, amikor az ember nem számít rá?* -Jó hát, de...most akkor mindig figyeled mikor van telihold, ez azért akkor is veszélyes. Egy...egész...falkát? *Kerekedik el a szeme. Nem is nagyon figyel most arra, hogy merre mennek, pedig nem ártott volna megjegyezni az útvonalat, na de majd felderíti még a terepet, úgyis muszáj lesz.* -Vámpírok is? Hát ez tényleg remek... *Morog picit, na nem úgy mint a kutyák, hanem mint egy sima ember, hiszen nem kutya. Belépdel a konyhába, óvatosan, nehogy közben Tás megint leesen a válláról, mert ne adj isten vállal nekitalál menni az ajtófélfának.* -A szendvics az jó lesz! *Bólint egyet, majd a hűtőhöz lépdel és bekukkant.* -Szalámi...sajt...paradicsom...kenyér van ott kint? *Hátrapillant, mert a kenyér nem a hűtőben van ugye, aztán ki is pakolja a konyhapultra amit értelmesnek talál.*

Vendég

*Mutatja ugyebár az utat, le a labirintusba, majd a központi társalgóba...* - Komolyan Tásnak hívják? Mint a kacsát a Vukban? De ez nem is kacska. Ha kacsa lenne, akkor felismerném. Inkább valami sas, nem? Tényleg Tásnak hívják? Nem daimón? *Hülye kérdés, hiszen akkor alighanem már megszólalt volna, vagy legalább tudna repülni, de azért kicsúszik a száján. Elvégre minek tartana valaki sast? Postásmadárnak oké, de ez nem tud repülni, aligha postás. Csak Tás.* ~ Háh! Ez egy jó vicc! ~ *Elvigyorodik, ahogy végigpörgeti magában, majd a vérfarkasok említésén kuncog. Na tessék, nemrég még ő is így beszélt.* - Hát naná, hogy veszélyes, de csak amikor át van változva! Egyébként sima emberek, csak néha morognak, mintha kutyák lennének, olyankor furák. De amúgy jófejek. És naná, egy egész falkát! *Vágja rá büszkén, amikor rákérdez a másik, ismer-e vérfarkasokat. Magától a lénytől való félelmét még nem tette félre, hiszen rögtön rávágta, hogy azok veszélyesek, na meg ha találkozna egy idegen vérfarkassal, az emberi alakjától is sikítva futna el. De azt a tényt, hogy Jeremy és a falkája (vagy legalábbis Sasha és Meld) nem fogja bántani, már elég jól feldolgozta az agya.* - Asszem vannak vámpírok is, de nem tudok róla, hogy találkoztam eggyel is. Na, de konyha. *Mondja, miközben megérkeznek, és rögtön a hűtőbe kukkant.* - Gyere, nézz szét, mit kérsz? Hideget tudunk csak kajálni, de dobjunk össze valami szendvicset.

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Dec. 30, 2012 10:14 pm

*A fiú szavaira elkuncogja magát, majd szája elé kapja a kezét, és igyekszik visszafojtotan somolyogni a salátájába a fiú reakciója láttán. Hát persze, hogyne tudná, mi is az a narancs..* -Van benne valami. A megszokás sokszor nagyúr. Ezért is nehéz átszokni gyakorta valami másra. Persze.. *de elharapja a mondatot, és ott ülnek, merengve, a fiú a háborún, a lány meg valaki máson, és valami furcsa, furcsa dolgo, ami miatt már annyit dühöngött, és annyit értetlenkedett, és annyiszor sírt. Aztán az előgördülő szavakra feleszmél, felfigyel, és csak biccent.* -Remélem, jobb lesz. Ha tudok, majd segítek egy kicsit jobbá tenni. Ha mással nem, még több narancslével. *mondja, halovány félmosollyal, majd ltáva, hogy a fiúnak mennie kell, csak biccent, és természetesen arabul köszön el tőle.* -Még találkozunk, ... *és itt jön egy arab szó, kifejezés ami annyit jelent: Az Árnyból, árnyékból jött ember, de ezt persze Rashny minden bizonnyal megérti, hiszen beszéli az arabot, csak user nem. Aztán figyeli, ahogy távozik, és persze. Majd még beszélnek.*

Vendég

*Narancs. Gyümölcs. Bólint, mintha mindig is tudta volna, pedig egyáltalán nem, de majd most megjegyzi.* - Persze, hogy tudom. Felismerem a narancsot. *Forgatja a szemeit, és tovább iszogatja a gyümölcslevet, ami tényleg nem tűnik annyira rossznak. Nem igazán tudja semmilyen gyümölcshöz pontosan hasonlítani a saját világukban, inkább afféle keverék.* - Persze, hogyha ott nőttél fel, akkor ami másnak forró, az neked nem is annyira, mert azt szoktad meg. Ha valamit megszoksz, akkor máris nem annyira szörnyű, akkor is, ha másnak az. Na persze, ez nem mindenre igaz... *Elmereng néhány dolgon, az anyján, meg a háborún, meg a saját világukon, és az eddigi életén. Az, hogy megszokta a Relceyről való gondoskodást, rutinosan csinálja, és tudja, hogy védheti meg a legjobban, mégsem tette igazán könnyebbé.* - Sivár, veszélyes, visszataszító. *Gördülnek le a szavak a nyelvéről könnyedén, majd kicsit hidegen elmosolyodik.* - Háború volt, mikor eljöttem. Mondjuk, hogy menekültem. Egy kedves ős megmentett azzal, hogy idehozott. Azt hiszem, itt jobb, mint ott volt. Ezt majd még eldöntöm. *Mondja, miközben csak befejezi az evést.* - Ideje mennem, Relceynek még lógok egy jóéjt csókkal. *Mormolja, és feláll a székből.* - A viszontlátásra, sivatagi hölgy. *Köszön el, hiszen még csak be sem mutatkoztak egymásnak. Majd talán legközelebb... most siet vissza Nellondba.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Dec. 30, 2012 10:00 pm

-Azt hiszem. *biccent, bár a franciában nincs annyira otthon, így inkább elmosolyointja magát, és úgy eszik a fiúval szemben.* -Igyekszik a magamfajta. *direkt nem azt mondja, hogy ember, mert nem, nagyon nem ember, ezt sejti, érzi, bár, hogy pontosan micsoda, arról egyelőre fogalma sincsen. Valami fura, kevert lény. Ahogy a fiú a narancsléhez nyúl, elmosolyodik.* -Ne félj, nem harapja el az orrod, ha beleiszol, és nem méreg! Narancslé. Az, gyümölcs. Néha savanyúbb, néha édes, ez most édesebb. De ha nem ízlik, hozhatok mást. *mondja készségesen, miközben enyhe kuncogással figyeli a fiú ismerkedését ezen világgal, és az ebben levő létezőkkel.* -Vagy úgy. Az náluk se volt jellemző, és, embere válogatja, ahogy a mondás tartja. Nekem a forróság, neked valami egészen más. Én szerettem ott, bár lehet, hogy ennek nagy köze van a belső tűzhöz is, emg annak, hogy.. ott nevelkedtem, ezért azt érzem otthonomnak, mind a mai napig, hiába vagyok messze tőle. És ahonnan te jöttél, az, milyen volt? *érdeklődik, nem azért, mert ő mesélt, és várja a viszonzást, sokkal inkább csak érdekli, honnan jött ez a furcsa, hátborzongató fiú.*

Vendég

- Jó étvágyat. Bon appetit? *Ismétli, majd megpróbálkozik vele franciául is, ha már úgy tudja. Más nyelven így magától még nem nagyon.* - Egészen szép lett. *Jegyzi meg, a hirtelen összedobott ételre célozva, majd evés közben figyel, mit mesél még Flame az iskoláról. A narancslére kicsit bizalmatlanul pislog, gyümölcslevekkel még nem nagyon találkozott őszintén szólva, főleg vízzel, kávéval, alkohollal, esetleg kólával... a narancslé valahogy kimaradt a menüből eddig. A színéből annyit megtippel, hogy valami gyümölcsös vagy zöldséges dolog lehet, de azért mégis. Óvatosan belekóstol, nem annyira rossz, de Flame-nek feltűnhet, hogy körülbelül életében először találkozik ilyennel.* - Így, ahogy mondom. Itt külön szobák vannak fiúknak, lányoknak. Ott nem volt ilyen, volt valahány diák egy szobában, és ennyi, mindenféle nemtől függetlenül. Bár én nem bentlakásos iskolában voltam, nem is kollégiumban, hanem minden nap bejártam, szóval végülis engem nem érintett annyira. Viszont a sivatagban nem akartam volna élni, az biztos. A végtelen homok nem tűnik valami vonzónak... meg a forróság sem.

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Dec. 30, 2012 9:39 pm

*A nevetésre csak a vállait vonja meg szépen, kellőképpen menekültszálló, ő is háborúból érkezett, vesztesként, aztán visszament, ghogy tovább harcoljon, de minek? Hisz minden odaveszett végül, és csak egy papírfecni volt az, ami miatt talán megérte visszamenni, de végül arról se tudott meg többet. Tehát kutat tovább. Amikor a fiú kitér az érintés elől, visszahúzza a kezét, és visszasüllyeszti a zsebeibe. Semmi gond, sejtette, hogy vagy hagyja, vagy nem, nem ismeri még annyira, ő viszont ilyen. De nem hozza szóba, nem kér elnézést, csak sétál tovább. A konyhában pedig már mosolyog, és pakol ki, és melegít, és pár perc múlva már tálalja is a fiúnak.* -Akkor jóétvágyat. *mondja nemes egyszerűséggel, miközben leül a fiúval szemben, ő maga is húz egy kisebb tányérnyi adagot, a fiúnak direkt többet csinált, majd még elpislog a hűtő felé, és szerez valami innivalót, narancslevet, üvegből, és tölt előbb a fiúnak, majd magának.* -Igen, valami ilyesmi volt a lényege. A belső erő, a sivatag szele, a végtelen homoktenger.. Ott nem nagyon lehetett máshogy életben maradni. Aki elbukott, magának köszönhette. De kevesen buktak el, valahogy.. más volt a mentalitás. És ahonnan te jöttél? Mit jelent, hogy nem választották szét a nemeket? *kérdezi kíváncsian, aztán a fiú annyit mond majd el, amennyit gondol, nem faggatja feleslegesen. Aztán majd Zachary leszídja, hogy milyen alakokkal áll össze.*

Vendég

- Menekültszálló? *Felnevet, hogy mennyire ideillő ez a szó az ő szempontjából. Valóban... hiszen menekült, a háborúból, ahol igazából nem is annyira a harcoló felek zavarták, hanem az apja, aki kicsit nem örült neki, hogy a fiacskája nem az ő oldalára akar állni ebben a bizonyos háborúban. Na meg ahogy hallotta, a lány iskolája is előpusztult, minden bizonnyal ő is onnan jött ide, így neki is ugyanannyira illő lehet a megfogalmazás.* - Igen, valóban hallottam ilyesmit. Vagy inkább mint valami árvaház, néha.... *Kezdi, viszont mikor a lány végig akarna simítani a vállán, kitér az érintés elől. Nem, ehhez nem igazán van szokva, idegenekkel már az a kontaktus is több a megszokottnál, amit eddig tanúsított vele. Nem hozza szóba, nem szidja le érte Flame-et, így reméli, hogy a lány sem fog nekiállni mentegetőzni és kínosabbá tenni. Egyszerűen nem akarja az érintést, felejtsék el, majd talán később. Aztán nemsokára a konyhába is érnek, ahol a kérdezősködésre vállvon, de leül az egyik székre.* - Nem nagyon volt rá alkalmam. *Nem mondja, hogy ehhez van szokva, valahogy sokkal kevésbé jut eszébe, hogy hoppá, enni kéne, amikor éhes. Azért, mert legtöbbször nem volt, vagy nem elég, így nem nagyon ugrik be neki, hogy most van, és tudna.* - Bármit megeszek ami gyorsan megvan, csak nyugodtan. És köszönöm. *Kicsit suta a köszönetnyilvánítás, nem gyakorolta sokat. Aztán hallgatja a leírást Fellahról.* - Hogyan tanuld meg uralni, ami benned van... igen, ez valahogy úgy hangzik, mint amit nálunk próbáltak tanítani. Persze sok különbség van, a legtöbb helyen például nem választották szét a nemeket egyáltalán.

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Dec. 30, 2012 9:18 pm

-Azt hiszem, az nem ilyen! És úgy átjáróház, hogy itt mindenféle lény megfordul, és nem mindenki marad sokáig. Mint valami menekültszálló.. Úgyhogy ne aggódj! *mondja egész barátságosan, egyik keze valahogy kikerül a zsebéből, és finoman végigsimít a fiú egyik karján, a vállánál, csak egy kicsit ér hozzá, semmi hosszú, nagyon bensőséges kontaktus, inkább afféle bíztatás, bár maga se tudja, mihez van szokva a másik, vagy ez mennyire megengedett nála, mennyire viseli el. Aztán mintha aggodalom csillogna a szemeiben.* -Na akkor spuri! *mondja, és tulajdonképpen pár forduló után már a Konyhában is van, nyitja az ajtót, előresiet, mert hölgy, majd már suhan is a hűtőhöz.* -Ha megengeded, akkor készítek valamit, nem járja, hogy ennyire nem eszel, biztos éhes vagy.. Mi történt, hogy nem ettél? *krédezget, miközben a hűtőben eltűnik tulajdonképpen, de a hangja azért kiszól onnan, mintha régi ismerősök csevegnének a Konyhában.* -Van valami, amit nem szeretsz, vagy esetleg kérsz most? *kérdezi, miközben kipislog a hűtőből, majd, ha megkapta a megfelelő válaszokat, akkor ahhoz mérten készít valami kis salátát hússal,, valami könnyed, de tartalmas esti, arab kaját, amiben vannak zöldségek, meg sok-sok hús, meg kerít hozzá valami kenyér-szerűséget is, márha ez jó a fiúnak, és nincs különösebb kérése. Ha van, igyekszik teljesíteni, és legrosszabb esetben valami melegszendvicset dob össze, persze ő pörköli, nem bízza a tűzhelyre, azt nem sismeri annyira, meg nem is biztos, hogy itt van.* -Fellah gyönyörű hely. *mosolyodik el, miközben kissée elmereng.* -Tudod, ott a mágia nem cél, hanem eszköz, és azt tanulod meg, hogyan irányítsd. Egy közös cél volt mindig, megvédeni az iskolát, és a mágiát megtanulni használni. Hogya uralkodj önmagadon, hogyan ne hagyd, hogy elhatalmasodjon rajtad valami. Kordában tartani az erődet, hogy bármikor számíthass rá. Semmi kitörés, semmi meggondolatlan döntés.. Itt bezzeg mindenki lohol a feje után, robbantgatnak, lövöldöznek vaktában, semmi fegyelem, semmi összetartás. *kissé gondterhelt sóhajjal tálal a fiúnak.*

Vendég

- Aranyos, persze. Mikor épp nem ráncos, piros, és nem bömböl. *Rontja el persze rögtön, nem is ő lenne. Arról nem tud, hogy mikor Jeremy meghallotta a hírt, ő is kapásból lekölyközte szegény gyereket, de hát ez van, falka-dolog. És persze, hogy mindenki lelkes, alighanem azon fognak összeveszni, hogy ki foglalkozzon vele éppen, de figyelemhiánya legalább biztos nem lesz, sőt. Aztán Sasha hirtelen felpattan, és a nyakába ugrik, mire eléggé ledöbben, de nevet, és igyekszik megtartani a lányt.* - Persze, azonnal szólni fogok, ne aggódj. *Puszit nyom a lány arcára, majd elengedi, bólogat, és hagyja, hogy menjen. Aztán amikor becsukódott mögötte az ajtó, felsóhajt, és elkezdi felszedni a tányér maradványait, elpakolni, felállítani a széket... meg tervezni, hogy áll Jeremy elé.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Nov. 10, 2012 6:19 pm

-Szerintem irtó aranyos lesz! Én még nem is nagyon láttam pici babát így élőben, meg minden. Vagy hát akkor aranyosak lesznek! *Neveti el magát a kölykök megfogalmazásra. Falka ők, igen, de azért ha valaki másnak mondanák, hogy kölykök...biztosan nagyon furán néznének a dolog hallatán. Azért tényleg érdekes lesz Elláék babája, biztosan mindenki nagyon izgatott már egyébként is, de hát ez nem csoda, a falka első aprósága! Azért ez nagy dolog! Reménykedve várja Meld válaszát, aki végül beadja a derekát, de persze nem tudhatja, hogy mellette milyen gondolatok cikáznak a fejében. Felpattan a székéből, a nagy hevességnek hála nagy robajjal borul fel a háta mögött, de legalább tömör fa, így nem törékeny. A fiú nyakába veti magát és jól megölelgeti.* -Jajj annyira köszönöm! Te vagy a legjobb Meld, tényleg! *Az biztos, hogy most nagyon boldog és örül, hiszen válaszokat kap talán, és nem neki kell megkérdeznie, de a kétségek talán elmúlnak és hát persze abban reménykedik, hogy pozitív irányban. Bár azt se tudja mi lenne, fura dolog ez, mint amikor a bosszú elveszti értelmét, amikor beteljesül, vagy a rajongás elveszíti varázsát azzal, hogy valóra válik. Egyelőre ezen még kár gondolkodnia. A székre pillant, aztán elengedi a srác nyakát, majd egy puszit nyom az arcára.* -Szólsz azonnal, ha beszéltél vele ugye...ugye? *Kérleli, aztán mivel már totál fel van spannolva az ajtó felé pillant.* -Azt hiszem kicsit kimegyek, a hűvös most jót tenne, ismerem magam, ebben az állapotban a fél iskolát elpusztítom. *Széles vigyor, majd nyom egy puszit a fiú másik arcára is, és elszelel.*

Vendég

- Tényleg, a pici... egek, annyira fura lesz, hogy van egy baba, egy gyerek, meg minden. Bár persze mi az iskolában leszünk még vagy másfél évig, de akkor is, majd utána! Ki tudja, lehet, hogy ikrek lesznek... na jó, nem, de tudod, a farkasoknál mindig több gyerek van, több kölyök, szóval... nem is tudom hova akarok kilyukadni. *Nevet, tényleg belezavarodott egy kicsit a beszédbe, csaponganak a gondolatai hirtelen a gyerekkel kapcsolatban, nem tudja megfogalmazni őket. Aztán kényszeredetten mosolyog Sasha reménykedésére, és fohászkodik magában, hogy a lány ne mondja ki... amit viszont de, kimond. Egy néhány pillanatig nem válaszol.* ~ Most mégis mit csináljak? Ha Jeremy elmondja, hogy tényleg tetszik neki, és én hozom őket össze... bár legalább boldogok lesznek, de mégis... ha meg Jeremynek nem tetszik, mégis hogy mondom meg neki? ~ *Önkéntlenül beletúr a hajába, zavartan, majd bólint.* - Persze, nagyon szívesen beszélek vele. ~ Akárhogy is nézzük, ez nem fog szépen elsülni. ~ - Az viszont biztos, hogy nem tart buta fruskának, ezt előre meg tudom mondani.

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Nov. 10, 2012 6:02 pm

-Naná, hogy mindenki ott lesz, még Ella is a picivel, biztosan ő is élvezni fogja majd a látványt, meg minden! *Nem nagyon ért a gyerekekhez, nem volt sose kisebb testvére, de hát ki tudja, lehet hogy tényleg élvezné majd a kicsi a dolgot, majd Ella eldönti.* -Azt tudom, a jég hátán is Meld...! *Mosolyodik el újfent szélesen. Azért az megnyugtató, hogy a fiú nem nézi butának, hogy e miatt jött ide. Lássuk be jól érzi magát, hogy legalább végre van kivel megbeszélnie ezt az egészet, annak ellenére persze, hogy esélyes, hogy rajta kívül többen is tökéletesen tisztában voltak azzal, hogyan érez, csak persze az nem, aki számít.* -Gondolod? *Remény csillan a szemében, hát nem csoda, már mióta őrlődik kétségek között, mostmár legalább nincs teljesen egyedül az egésszel, az is valami. Az, hogy kiönthette a szívét már önmagában is megnyugtatja legalább kicsit és jót tesz a lelkének. Arra, hogy kérdezze meg egy pillanatra elakad a lélegzete. Nem hiába no, nem merte eddig sem megtenni, pedig bizonyára ez lett volna az egyszerűbb út.* -Én azt...nem hiszem, hogy menne! Nem tudnád... *Elharapja a mondatot, de hát Meld azért jóban van Jeremy-vel, egy kicsit segíthetne ebben, puhatolózni semmi több.* ...esetleg te megkérdezni? Ha én teszem, esetleg megsajnál, vagy nem tudom, érted? De, ha te kérdezed meg mit gondol rólam, akkor biztos igazat mondd majd, ha azt mondja csak buta fruskának tart, akkor legalább tudom. *Bár fogalma sincs, hogy ez vajon felszabadítani az érzései alól, vagy csak rosszabb lenne? Talán akkor mégis úgy dönt visszamegy a falkába? Fogalma sincs, kár előre gondolkodni az opciókon, jobb akkor, ha már meg van a válasz.*